Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

„Nincs nekem szóló álláshirdetés.” „Összesen 10 hirdetést találtam. Mindet megpályáztam eredmény nélkül. Mit csináljak?” A napokban két kedves olvasóm írt ilyen tartalmú emailt. Úgy vélem, ezzel még sokan küzdenek. Mit lehet tenni, ha nincs nekünk szóló álláshirdetés? Összegyűjtöttem néhány ötletet, inspirációt.

Első körben érdemes leszögezni, hogy a publikus álláshirdetések az összes új munkalehetőség csak kisebb részét teszik ki. Az állások többsége más úton talál gazdára: kapcsolatok, munkatársi ajánlás, adatbázisban keresés vagy szemfüles álláskeresők bejelentkezése útján. A hivatalos álláspiac mellett tehát érdemes ezen a rejtett területen is próbálkozni. Akinek itt sikerül a munkaadó látókörébe kerülni, annak – különösen népszerű pozícióknál, telített területeken - kisebb konkurenciával kell megküzdenie, mintha publikus hirdetésekre pályázna.

Milyen módszerekkel lehet próbálkozni?

1. Helyezd el önéletrajzodat állásportálok és személyzeti tanácsadók adatbázisában

Állásportálok (például monster.hu, workania.hu, cvonline.hu stb.), személyzeti tanácsadók (Randstad, Grafton, Kelly Services, Focus Consulting stb.) adatbázisában előszeretettel keresnek a munkaadók, ha nem akarnak hirdetni vagy hirdetés útján nem találtak jelöltet, Ezeken az oldalakon általában egy önéletrajzi sablont kell kitöltened. Nagyon fontos, hogy a CV-dben benne legyenek a szakmádban fontos kulcsszavak, ugyanis az adatbázisban kereső munkaadók, személyzeti tanácsadók sokszor kulcsszavakra szűrnek (például programozóknál a programnyelv, nyelvtudásnál a beszélt szint stb.).

2. Legyél látható a közösségi médiában és szakmai oldalakon

Ezek közül a Linkedin.com üzleti kapcsolatépítő oldalt említem meg. Korábban ez elsősorban a multinacionális cégeknél dolgozók oldala volt, mára már színesebb lett a kép. Érdemes a szakmai tapasztalatodat, erősségeidet és karriercéljaidat bemutató profiloldalt létrehoznod, szakmai csoportokhoz csatlakoznod és kapcsolatokat keresned. Fejvadászok előszeretettel használják az oldalt és itt üzleti döntéshozókat is elérsz. Igaz, ez azonban nem akkora erejű, mintha valakivel már személyesen találkoztál volna.

3. Keresd meg a szóba jöhető cégeket, döntéshozókat

Hideghívásnak hívják ezt az álláskeresői módszert. Olyan cégeket érdemes kiválasztani, amelyeknek jó hírük van a piacon, bizalmat gerjesztő a megjelenésük, és szükségük lehet a végzettségedre.

Akkor van esélyed, ha megtudod a döntéshozó nevét, beosztását és sikerül vele személyesen egyeztetni. Alapszabály: ha telefonon keresed a cégnél dolgozó „célszemélyt”, akkor ne árulj el hívásod céljáról semmit sem a recepciósnak, a titkárnőnek, az asszisztensnek, ők ugyanis nem kompetensek, többnyire visszautasítóak, féltik a pozíciójukat, nem a döntéshozó fejével gondolkodnak.

Tanácsos arra hivatkozni, üzleti ügyben keresed a vezetőt, amit vele, személyesen szeretnél megbeszélni. Az ügyvezetőnek semmiképpen ne említsd direktben, hogy állást keresel, inkább csomagold úgy a mondandódat, hogy szaktudásodat ajánlod fel neki. Érdemes ezt egy aktuális történésre alapozva megtenni, ami például lehet a cégnek valamilyen nyilvánosságot kapott eredménye vagy közös pont a cég tervei és a te szakmai múltad között.

A hideghívásos álláskeresés rendkívül nehéz műfaj. Nehézsége a folyamatos munka és a visszautasítások magas aránya. Éppen ezért érdemes tréningen elsajátítani, sokszor kell próbálkozni, és sok múlik a cégek kiválasztásán.

4. Keresd meg személyesen a munkaadót

Bizonyos szakmákban – például a vendéglátóiparban, a kiskereskedelemben, az építőiparban - működik a személyes megkeresés módszere Magyarországon és külföldön egyaránt. Egy Angliában munkát kereső magyar fiatalember mesélte a következő esetet. Amikor egy barátjával kiérkezett Hartlepoolba, vett egy térképet, felosztották a várost egymás között, és hat napon át napi négy órában minden potenciális munkahelyre – étterem, butik, élelmiszerbolt, söröző – bement egyikük. Megkérdezte, akad-e munkalehetőség, és leadta mindkettejük önéletrajzát. Igazán akkor lett hatékony a módszer, amikor belépéskor azt mondták, a vezetővel szeretnének beszélni. Persze rendesen felöltöztek, ápoltak voltak és udvariasan, érdeklődően viselkedtek Egy hét alatt kilenc helyről szóltak vissza, hogy lehetne jönni dolgozni…

5. Mozgasd meg ismeretségi körödet

Minél többen tudnak álláskeresési szándékodról, annál nagyobb eséllyel adnak tippeket vagy ajánlanak be valahová. Persze ehhez az is kell, hogy tisztában legyenek képességeiddel, céljaiddal és a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat legyen köztetek. Ezzel a témával már több korábbi blogbejegyzésemben is foglalkoztam. A kapcsolatépítésről például itt írtam.

6. Keress kreatív utakat a döntéshozók elérésére

Erre a marketing területen nyílik a legnagyobb esély, ugyanis a kreatív álláskeresési módszer azt jelenti, hogy a pályázó kreatív személyiség, aki képes elérni a célcsoportot és magát (mint terméket) a középpontba helyezni.

Három példát említek az Egyesült Államokból.

- Google-hirdetés

Egy amerikai reklámszövegíró, Alec Brownstein például a marketingvezetők hiúságára építette a kreatív álláskeresés egyik mintapéldájává vált kampányát.

Megkereste öt nagy reklámügynökség vezetőjének a nevét, és fizetett hirdetést adott fel a Google oldalon. A szponzorált szöveg akkor jelent meg, ha valaki a cégvezető nevére keresett rá. Brownstein ugyanis azt feltételezte (és igaza volt), hogy ezt rendszeresen megteszik a kreatív guruk. A szponzorált szöveg így nézett ki: „Üdv (a vezető neve), ugye jó dolog saját magunkat keresni a Google-n… Engem a cégéhez felvenni úgyszintén… alecbrownstein.com”

Az öt megcélzott vezetőből két hónap alatt négyen személyesen felhívták, ketten állást ajánlottak, ezek közül az egyiket (a Young and Rubicam ügynökségnél) a fiatalember elfogadta. S hogy mennyibe került a kampány? Összesen 6 dollárba, vagyis 1300 forintba…

Az ötletes módszer ITT érhető el.

- Bemutatkozóanyag a mosdóban

Szintén figyelemre méltó két magyar fiatal próbálkozása. (Ezt Tollas Attilától, a marketing és a kreatív álláskeresés szakértőjétől hallottam a HVG Állásbörze egyik előadásában) Papp Ákos és Szloboda László New York kreatív ügynökségeinek vezetőihez akarták eljuttatni portfóliójukat. Azt feltétezték, hogy a nagyon elfoglalt menedzsereknek a vállalat wc-jében biztosan lesz 5 percük anyaguk elolvasására. Készítettek egy The Toilet Book címet viselő dokumentumot önéletrajzukkal, eddigi munkáikkal, amelyet a nagy ügynökségek mosdóiban helyeztek el. Azt mondták utólag, nem volt nehéz bejutni a helyiségekbe, ugyanis ezek többnyire a recepció közelében, a folyosókon találhatóak. A kilenc megcélzott ügynökség közül hathoz behívták őket interjúra, végül a BBDO-tól kaptak munkalehetőséget.

Az akcióról készült anyag ITT elérhető.

- Álláskeresői videó

Marketing és kommunikációs területen minta lehet Matthew Epstein próbálkozása is, akinek a sztorija 2011-ben keltett nagy feltűnést. A fiatalember korábban kisebb cégeknél próbálkozott, de ráunt arra, hogy még csak válaszra sem méltatják gondosan összeállított, hagyományos pályázati anyagát. Úgy döntött, nagy céget céloz meg, a Google-t, és ehhez valami nagyot tesz le az asztalra.

Bajuszt ragasztott, néhány órára bekönyörögte magát egy atlantai villába és álláskeresői image-videót forgatott. E négy perces filmben néhol öltönyben, nyakkendővel, néhol zakóban és alsónadrágban brandyvel a kezében üzen a Google döntéshozóinak: termékmarketinges ő, aki az online és az offline médiában is otthonosan mozog. Célja egyszerű, a Google-nél dolgozni.

80 állásinterjúra kapott meghívást (többek között a Google, az Amazon, a Salesforce invitálta), weboldalát néhány hét alatt a semmiből 400 ezren látták világszerte, Youtube-videóját 450 ezren (mára már 1 millió fölött), a Facebookon 17 ezer like-ot gyűjtött, 2 ezer feletti emailt kapott szurkolóktól, tanácsadóktól, cégektől, több tucatnyi médiumnak nyilatkozott. És persze állást is szerzett magának. Nem a Google lett a befutó, hanem egy kisebb cég, de nem panaszkodott…

A videó ITT nézhető meg.

Van olyan módszer, ami bejött nektek? Írjátok meg emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. De bármilyen más karrierépítést érintő kérdésben keressetek bizalommal.

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Nők és álláspiac: helyzetjelentés március 8-án

Kisebb eséllyel jutnak cégvezetői posztra; 20 százalékkal kevesebbet keresnek és a politikában is alig vannak jelen. Ha a statisztikákat nézzük, akkor a nőknek nehezebb érvényesülni a munka és az üzlet világában. Mit lehet tenni ez ellen? A héten az Európai Parlamentben jártam tanulmányúton a Nemzetközi Nőnap apropóján. Ott gyűjtöttem adatokat, jó gyakorlatokat, amelyeket aztán a hazai helyzettel egészítettem ki.

Sok a női cégvezető - papíron
A cégstatisztikákban nem állnak rosszul a magyar hölgyek. 2014 márciusában Magyarországon a cégtulajdonosok közel 40 százaléka, míg a cégvezetők 33 százaléka nő - áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő üzleti információszolgáltató elemzésében. Utóbbi kategóriában megyei bontásban a főváros vezet (35 százalék), míg Győr-Moson-Sopron megyében (30,6 százalék) a legkisebb a képviseletre jogosult női vezetők aránya. Persze aztán ahogyan haladunk a nagyobb cégek topmenedzseri szintjei felé, úgy lesz egyre kevesebb hölgy. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok igazgatóságaiba már csak elvétve jutnak be.

Kevesen vannak jelen a magyar politikában
A hazai törvényhozásban 8 százalék a nők aránya, ami az egyik legalacsony mutató az európai parlamentekben (a választások után sem nő jelentősen az arány). A brüsszeli Európai Parlamentben 36 százalék a női mutató. A 28 tagország képviselői közül a finnek és a dánok járnak az élen (50 százalék felett), míg a magyar EP-képviselők 36 százaléka hölgy.
A végrehajtó hatalom csúcsaira is egyelőre kevesen jutottak fel. Az EU 28 tagországa közül négyben nő a kormányfő: Németországban, Dániában, Lettországban és Szlovéniában.

Kevesebben dolgoznak
A 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 54 százalék, ami 22 éves csúcsot jelent. Igaz ugyan, hogy még így is jelentősen elmarad a férfiak 66 százalékos arányszámától. Munkanélküliségi rátában is a férfiak állnak jobban (8,6 ), mint a hölgyek (9,2 százalék).

Húsz százalék a bérhátrány
Az utóbbi napokban több felmérés is napvilágot látott a női és a férfi fizetések közötti különbségről. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 20,1 százalék a differencia, ami két százalékpontos növekedést jelent egy év alatt és közel 4 százalékponttal magasabb az EU 16,4 százalékos átlagánál. Az EU számai szerint Szlovéniában a legkisebb (2,5 százalék), míg Németországban a legnagyobb a bérkülönbség (22 százalék) a férfiak javára.
Kifejezetten Magyarországon vizsgálta a nemek közti bértrendeket a Workania.hu állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu oldal. A felmérés készítői 21 százalékos bérhátrányt állapítottak meg. A férfiak bruttó átlagfizetése 220.000 forint volt, míg a nőké 173.400 forint.
A legnagyobb differencia a felsővezetők között mutatkozott, ahol a nők átlagosan 26%-kal kerestek kevesebbet férfi kollégáiknál, a középvezetők esetében 18% a lemaradás. A diplomás, de nem vezetői munkakörben dolgozó munkavállalók esetében 16% a bérszakadék, az adminisztratív munkakörök esetében pedig 12%.

Sokan munkahelyi szexuális zaklatás áldozatai
Sokkoló statisztika látott a héten napvilágot az Európai Parlamentben. A 15 évesnél idősebb nők 33 százaléka tapasztalt legalább egyszer saját bőrén testi és/vagy szexuális erőszakot – derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) friss jelentéséből. A kutatás az eddigi legnagyobb, mind a 28 tagországot lefedi, 42 ezer nő megkérdezésén alapul. A nők 43 százaléka pszichés erőszaknak is ki volt téve, 5 százalékot megerőszakolták. Szexuális zaklatásról 55 százalék számolt be. Utóbbinál minden harmadik eset a munkahellyel kapcsolatos: a főnök, a kolléga, a beosztott vagy az ügyfél áll mögötte.

Mit lehet tenni a nők helyzetbe hozásáért?

Kvóta felállítása. Azaz hatalmi szóval a nemek közötti minimális arányszámok meghatározása nem csupán a politikában, hanem a gazdaságban, a nagy cégek igazgatóságaiban. Éles vita zajlik Európában a kérdésről. A baloldali és a zöld pártok ebben látják a jövőt, a jobboldaliak ódzkodnak tőle. A kvótapártiak előtt a norvég példa lebeg, ahol 2003-ban vezették be a minimális, 40 százalékos arányszámot a nagyvállalatok vezetésében és ez a női menedzserek előretörését hozta.

Vállalati jelentés a bérekről. Érdemes szem előtt tartani, hogy a férfi-női átlagbérek közti különbség még nem feltétlenül utal diszkriminációra. Sok országban a nők a rosszabbul fizető iparágakban, nem teljes munkaidőben és nem vezetői pozícióban dolgoznak. Tehát bérük nem nemük, hanem más tényezők miatt alacsonyabb (utóbbiban is lehet azonban diszkriminációs elem). Problematikus ugyanakkor, ha cégen belül ugyanazt a munkát végző férfi és nő között van keresetkülönbség. Éppen ezért Belgiumban 2012-ben olyan törvényt fogadtak el, amely kötelezi a vállalatokat kétévente a bérstruktúra összehasonlító elemzésére. Ausztriában pedig a 150 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadónak olyan fizetési riportokat kell készíteniük, amelyben bemutatják fair bérezési gyakorlatukat.

A kisgyermekes anyukákat segítő kezdeményezések. Például az állam részéről a minél zökkenőmentesebb munkahelyi visszatérés segítése a bölcsődei férőhelyek bővítésével. Minta lehet a tehermegosztás ösztönzése. Norvégiában az apának is jár gyermekgondozási idő (apa-kvóta) az apa például 14 hétig otthon maradhat a kisgyermek születése után. Segíthet a munkaadó is családbarát intézkedésekkel: rugalmas munkaidővel, célzott cafeteriatámogatással (például iskolakezdési támogatás), részleges távmunkával, a gyesen levő anyukákkal való kapcsolattartással.

Női klub szervezeten belül, mentorolás. Akadnak multinacionális vállalatok, amelyek felismerték a tehetséges nőkben rejlő üzleti előnyöket. A GE például Női Hálózatot működtet a vállalaton belül. A hölgyek rendszeres találkozók, tréningek keretében fejlesztik önmagukat, egymást és már vezetői posztra jutott mentor segítségével készülnek fel a vezetői pozícióra.

Zaklatás esetén irány az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Akit bármilyen sérelem ér munkahelyén vagy álláskeresőként neme, vallása, faji, nemzetiségi hozzátartozása miatt, az az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést. Az EBH ezt követően kivizsgálja az ügyet. Több millió forintos pénzbüntetés is lehet a zaklató munkahelyi vezető büntetése.

Karrierépítő és önérvényesítő tréningek nőknek. Azt még a nőjogi szervezetek képviselői is hangsúlyozzák, hogy az államon, az EU-n és a munkaadókon kívül l az érintettek is tehetnek helyzetük javításáért. Sok női álláskereső nem elég rámenős a bértárgyaláson, félénk a munkalehetőségek felkutatásában, nem keresi a kapcsolatot szakmabeliekkel, üzleti vagy politikai döntéshozókkal. Pedig ezek még fontosabb készségek, mint a diploma megszerzése, a nyelvtudás vagy a szakmai tapasztalat. Mivel senki sem születik ügyes karrierépítőnek, ezt is meg kell tanulni.

Végezetül hadd kívánjak minden kedves női olvasómnak teljes szívből Boldog Nőnapot!

Karácsony Zoltán

8 Tovább

Mit hozhatsz ki egy állásbörzéből?

Még csak február van, a diplomás álláspiacon máris itt a tavasz, amely hagyományosan az állásbörzék szezonja. Mától április végéig a munkaadók Győrtől Debrecenig 15 egyetemi, főiskolai karrierfórumon vadásszák a tehetségeket, és ezen a héten rendezik a felsőoktatástól független HVG Állásbörzét is (utóbbiról élőben a Twitteren ITT tudósítok szerdán). Mit lehet kihozni álláskeresőként mindebből?

„Javaslom, menjen fel weboldalunkra, ahol minden állásajánlatunk megtalálható”
„Kérem, regisztráljon céges weboldalunk ’Karrier’ szekciójában, ahová feltöltheti önéletrajzát és ahol pályázhat állásainkra.”

Aki jártak már állásbörzén, számára ismerősek ezek a mondatok. Így hangzanak ugyanis a standok mögött álló, makulátlanul felöltözött, mosolygó, illatfelhőben úszó munkaadók sablonválaszai. Amikor a harmadik standnál is ugyanezt hallja az érdeklődő, már dörmögi is maga elé az „Ezért felesleges kijönni” mondatot, aztán egykedvűen veszi az irányt a büfé, majd a kijárat felé.

Ne tegyétek!

Egy állásbörzéből sokkal többet ki lehet hozni ezeknél a közhelyes válaszoknál. Csak megfelelő hozzáállással és felkészültséggel kell a helyszínre érkezni.

 

Kiket várnak az állásbörzéken?

Az egyetemi, főiskolai rendezvényeken a még tanulókat vagy éppen diplomázókat. A HVG Állásbörzéjén frissdiplomásokat, és néhány éve végzett szakembereket.

 

Mi a helyes álláskeresői hozzáállás?

- Gondold át, hogy milyen munkakörök jöhetnek szóba, mire érzed magad alkalmasnak. Ha ezt letisztázod (akár ismerősök, tanácsadók segítségével), máris előrébb tartasz. Sok álláskereső úgy lép oda a standhoz, hogy "közgazdász vagyok, milyen állást tudnak nekem ajánlani?"

- Nézz utána még a rendezvény előtt, mely cégek lesznek jelen, milyen állásokat kínálnak. A kiállító cégek listáját a rendezvények weboldalán megtalálod. Ha nincs fent, hívd fel a szervezőket. (Ez már proaktív hozzáállás, de versenyelőnyt jelent)

- Válaszd ki azokat a munkaadókat, amelyeket feltétlenül fel akarsz keresni. Nézz utána néhány alapadatnak még otthon (mivel foglalkozik, iparág, cégnagyság, termékek). Kellemetlen úgy kezdeni a standnál a beszélgetést, hogy "maguk mivel is foglalkoznak?"

- Ugyan sok esetben már elektronikus formában kérik a pályázati anyagot, azért néhány papír CV-t vigyél magaddal. Csak akkor add le, ha helyben gyűjtik és később nem lehetséges pályázni. Máskülönben a helyben kapott infók alapján a cégre és pozícióra írt önéletrajz erősebb)

Milyen cégek járnak állásbörzére?

A nagy budapesti állásbörzék (HVG, Corvinus, BME) elsősorban a nagy, multinacionális vállalatok toborzási terepei. Itt autóipari, gépipari, informatikai, pénzügyi cégek keresik a legtöbb új munkavállalót.  A vidéki főiskolákon, egyetemeken már megjelennek a helyben működő nagyvállalatok, állami cégek is. Kkv-k viszont elvétve. Nekik nincs akkora kapacitásuk, hogy megszervezzék az állásbörzés jelenlétet és akkora számban nem is keresnek új munkaerőt, hogy ez megérje nekik.

Megtalálhatóak még a börzéken a HR-szolgáltatók – személyzeti tanácsadó, munkaerőkölcsönző cégek állásportálok, képző intézmények is.

 

Miért jönnek a kiállítók?

- Új munkatársra van szükségük.

- Önéletrajzokat gyűjtsenek, adatbázist frissítsenek. Akadnak kiállítók, amelyek későbbi kereséseikhez vagy a CV-adatbázis minőségének javítása miatt látogatnak ki. (Például személyzeti tanácsadóknál előforduló motiváció) 

- Építsék munkaadói márkájukat. Főként nagy multi cégekre jellemző, hogy az állásbörzére reklámrendezvényként tekintenek. Nem csupán termékeiket mutatják be a standok mögött, hanem vonzó munkaadóként jelennek meg. Hogy a legjobb álláskeresőket ők szerezzék meg.

- Ügyfeleket szerezzenek. Ide elsősorban képző intézmények vagy szolgáltatók (OKJ-s tanfolyamokat., külföldi tanulást, nyelvtanulást, karriertanácsadást kínáló cégek) tartoznak, amelyek nem ajánlanak állást.

Próbáld meg a kinézett kiállítókat ez alapján osztályozni. Ahol a fókusz az új munkatársak felvételén van, ott érdemes ütni a vasat és azoknál a standoknál kell több időt tölteni.

Mérd fel azt is, hogy kik jöttek el az adott cégtől. Nem mindegy, hogy egy hostessel, a HR-asszisztenssel, a szakmai részleg képviselőjével vagy magával a döntéshozóval beszélgetsz.

Mit lehet álláskeresőként kihozni egy állásbörzéből?

- Információgyűjtés. Ez az a fórum, ahol rövid idő alatt sok munkaadóval el lehet beszélgetni. Felmérhetőek az elvárások, a körülbelül kereshető fizetés, a kiválasztás menete, a várható munkakezdés. Nézz be néhány érdekesnek tűnő cég előadására.

- Önéletrajz javítása, állásinterjúra készülés. Több ingyenes szolgáltatás elérhető állásbörzéken. Ilyen például a CV-írási tanácsadás, amelyen tanácsadói segítséggel javítható az önéletrajz. A másik ilyen a próbainterjú, amelyen szintén HR-szakértővel lehet egy állásinterjús helyzetet szimulálni. Hasznos lehet a pályázási fotókészítés is.

- Szakmai gyakorlatra pályázás, diplomamunkaírás kipuhatolása. A felsőoktatási börzéken mindkettő top téma.

- Pályázás elindítása. A standoknál leadható a pályázati anyag. Ahová személyzeti döntéshozó is eljön, ott pedig egy jó fellépéssel még az interjúra való behívás is elérhető.

Ne várj gyors sikert! Nem fogsz állással távozni. Ha azonban felkészült, udvarias, érdeklődő és proaktív vagy, közelebb kerülsz egy új lehetőséghez.

Állásbörzék a következő hetekben

Február 25. Budapesti Gazdasági Főiskola („Külker”)

Február 26-27. HVG állásbörze (Budapest, Syma csarnok)

Március 5-6. Budapesti Corvinus Egyetem - KarrierExpo

Március 12-13.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Március 21. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Március 26. Szegedi Tudományegyetem

Március 26-27. ELTE ÁJK Jogász Állásbörze (Budapest)

Április 2. Szent István Egyetem (Gödöllő)

Április 2. Miskolci Egyetem

Április 2. Budapesti Gazdasági Főiskola (PSZK)

Április 8-9. Széchenyi István Egyetem (Győr)

Április 16. Általános Vállalkozási Főiskola (Budapest)

Április 16. Kecskeméti Főiskola

Április 24. Debreceni Egyetem

Április 25. Zsigmond Király Főiskola (Budapest)

Április 28.-29. Pécsi Tudományegyetem

Szolgálati közlemények:

Szerdán (és valószínűleg csütörtök délután) kint leszek a HVG Állásbörzén. Élőben Twitteren tudósítok az eseményről. Ezen a linken követhettek.

A Klubrádió Szolidaritás műsorában is megosztottam néhány gondolatot az álláskeresésről. Március 3-án délután lesz hallható.

0 Tovább

Mi dönt állásinterjún?

E kérdés gyakran felmerül, ha az álláspályázat sikere vagy kudarca kerül terítékre. Válaszból nincs hiány: szaktudás, nyelvtudás, munkatapasztalat, bérigény, szimpátia... Fontos mindegyik, de ennél többről, másról van szó. Úgy látom, hogy a munkavégzés mikéntje, a feladatokhoz és a munkaadóhoz való hozzáállás az igazán döntő. Melyek is ezek a készségek?  

Eredetileg mai posztomban a 2014-es felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő (február 15.) kapcsán szerettem volna útravalót adni leendő egyetemistáknak, főiskolásoknak. Azonban tavaly februári, hasonló témájú írásomat átolvasva, úgy láttam, nagyon mást nem tudok most sem javasolni. Így ajánlom olvasóimnak azt a posztomat ("Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?"), amely ITT elérhető.

Mai posztom azonban talán a mai 18-20 éveseknek is szól. Ahogyan mindenkinek, aki szeretne a számára legjobb munkahelyre bejutni.

Sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés, mi alapján dől el, kit választ a munkaadó egy-egy kiválasztás során. Hadd hívjam fel a figyelmet most olyan készségekre, amelyekről kevesebb szó esik, pedig szerintem itt van a kutya elásva.

Megbízhatóság, lojalitás. A munkavállaló pótlása nem olcsó. Ráadásul aki elmegy, az viszi magával az ott megszerzett tudást. Még konkurenciatilalmi megállapodás esetén is egy idő után a humán befektetés a versenytársnál landolhat. Éppen ezért a munkaadó hosszú távra tervező, hűséges, etikus pályázókat keres. Warren Buffett amerikai multimilliárdos, befektetési guru is így gondolja. Egy idézet tőle: „Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged.”

Eltökéltség / önmotiváció. Több mint tízéves álláspiaci szemlélődésem alapján azonban azt mondom, hogy ez a legfontosabb. Ha a munkaadó látja a tüzet a pályázó szemében, hogy interjú alatt szinte felrobban a tárgyaló a jelölt tettvágyától, az (szinte) mindent visz. Még néhány hiányosságot is elhomályosít.

Kommunikációs képesség. Szinte minden ügyfélkapcsolattal járó hirdetésben szerepel ez a kitétel. Ennek ellenére akad tévhit. A jó kommunikáló ember nem „dumagép”, aki lyukat beszél az ember hasába. Éppen ellenkezőleg: felméri a helyzetet (meghallgatja partnere igényét, problémáját), majd erre megfelelő megoldást kínál, világos, bizalmat gerjesztő módon.

Terhelhetőség, energia. Álláshirdetésben olvasva sokan hajlamosak ezt a rendszeres túlórázással vagy a kizsákmányolással összemosni. Nem vitatom, akadnak ilyen cégek is. Én inkább azt hangsúlyoznám, hogy minden munkahelyen vannak hajtósabb időszakok, amikor a határidők nyomása alatt kell magas szinten teljesíteni. Ez megfelelő energia mozgósítása nélkül nem lehetséges.

Felelősségvállalás, döntésképesség. Cégkultúrától függ ennek szerepe. Egyszemélyes irányítású, „végrehajtó” szervezeteknél nem annyira szempont. Ahol azonban lapos a struktúra és / vagy nagy egy-egy munkatárs belső döntési szabadsága, ott fontos tényező.

Csapatban dolgozás képessége. Ez a skill nem feltétlenül vezetési készséget jelent.  Inkább egymás segítését, a tudás megosztását, a közös célért küzdést, egymás munkájának kiegészítését. A magányos harcosok kora ugyanis a modern szervezetekben lejárt. Állásinterjún e tekintetben szempont a csapatba illeszthetőség is. Tehát a jelölt mennyire illik be a munkahelyi közegbe.

Tanulási képesség. Hihetetlen mértékben változik a munkához szükséges tudás. Amit az ember az egyetemi vagy a szakképző iskola padjában megtanult, sokszor nem elegendő a munkahelyen. A munkaadó azt a jelöltet keresi, akit a lehető leggyorsabban vetheti be a mély vízbe és aki folyamatosan képes frissíteni ismereteit.

Rugalmasság. Manapság már nincsenek kőbe vésett munkakörök, a feladatok köre is változhat. Azoknak jobbak az esélyeik, akik ezekhez képesek alkalmazkodni. Akik természetesnek - és veszély helyett esélynek - fogják fel a változást.

Asszertivitás. Határozott, rámenős, érdekérvényesítő, de nem agresszív viselkedést jelent. Az ilyen munkavállaló nem erőből, hanem racionálisan érvelve képes az akarat keresztülvitelére szervezeten belül és kívül. Nagy piaci versenynek kitett vállalatoknál, értékesítőknél döntő képesség.

A Facebookon ITT vagyok megtalálható, weboldalam pedig ITT van.

0 Tovább

Így építsd szakmai kapcsolataidat

Az utóbbi hónapokban sokat foglalkoztam a kapcsolatépítés témakörével. Vallom azt, hogy egy jobb állás megszerzésének nagyon fontos tényezője, hogy ki, milyen erős a networkingben. Rengeteg tévhittel is találkoztam azonban ezzel kapcsolatban. Mostani posztommal megpróbálok néhányat eloszlatni és egy szerintem hasznos szemlélelet bemutatni.

„Jó állást csak kapcsolatok útján lehet szerezni Magyarországon”

Ez a kijelentés már-már közhely. Sokszor hallom ezt azoktól, akiket kudarcok értek az álláskeresésben vagy elégedetlenek a munkahelyükön. Hogy igaz-e ez a megállapítás? Természetesen ebben a formában nem, mert publikus álláshirdetésekre pályázva is nagyszerű karriereket lehet építeni.

Az is egyértelmű azonban, hogy az állások jelentős részét nem hirdetések útján tölti be a munkaadó.

Javaslom, gondolkodjunk a munkaadó szemével. Ha megüresedik egy pozíció, hol kezd el sok vezető keresni? Többnyire ismeretségi körében. A döntéshozók megkérdezik barátaikat, kollégáikat, tudnak-e valakit ajánlani. Ez ugyanis nem kerül semmibe, és az ismerősök jó eséllyel olyasvalakiket ajánlanak, akiket jól ismernek és valószínűsítik, hogy beleillenek a cég profiljába, munkakultúrájába. Nagyon sok szervezetnél így zajlik a keresés első szakasza.

Multi cégek erre már rendszert is fejlesztettek munkatársaik körében. Az a kolléga, aki olyasvalakit javasol egy üres pozícióra, akit felvesznek és beválik (túléli a próbaidőt), annak pénzjutalom jár.

Hogy mi ebből a tanulság az álláskeresők részére?

- Az álláskeresést már akkor el kell kezdeni, amikor van munkánk és nem is gondolunk a váltásra
- Tudatosan építeni kell kapcsolatrendszerünket egész életünk folyamán
- Azokat találják meg ajánlás útján, akik szem előtt vannak és ismertek szakmai erősségeik
- Jó hír, hogy a networkingbe sosem késő beevágni, ám időbe telik és sokszor hosszú ideig nincs látható eredménye.

Melyek a networking legfontosabb elemei?

1. Gondold át, hogy kiket szeretnél megismerni és őket hol tudod elérni.  Fontos, hogy szelektálj és célzottan keresd az új ismerősöket. Nézd meg az interneten vagy kérdezz utána, melyek a mértékadó szakmai rendezvények, keress rá, hogy egy-egy számodra érdekes döntéshozó vagy szakmabeli hol érhető el.

2. Légy nyitott a szabadidődben is. Bármilyen hobbi, szabadidős, karitatív tevékenység összehozhat érdekes emberekkel. Ugyan ez a kapcsolat az adott tevékenységről szól, de azért az is szóba kerül, ki, mivel foglalkozik.

3. Szánj rá időt. Ha van munkánk, hajlamosak vagyunk kihagyni a kapcsolatépítést a napirendünkből. Mert nem sürgős és nem történik semmi, ha nem foglalkozunk vele. Nem célravezető stratégia. Vezethetsz naplót is arról, hogy mit tettél egy-egy hónapban a témában (hol voltál, kikkel ismerkedtél meg).

4. Szánj rá pénzt. Sajnos a kapcsolatépítés nincs ingyen (közlekedés, fogyasztás, részvételi díj, szervezés).

5. Fogalmazd meg magadban, hogy ki is vagy pontosan a munkaerőpiacon. Legyen egy fél perces bemutatkozó szöveged, amelyet egy új kapcsolatnak először el fogsz mondani. Ebben mindenképpen legyen benne, miben tudod őt segíteni és milyen értéket teremtesz munkahelyeden. Nem kell közhelyeket puffogtatni, inkább arra figyelj, hogy új ismerősöd el tudjon helyezni a világban.

6. Legyen nálad mindig névjegykártya. Akadnak, akik szerint ez már ódivatú műfaj. Javaslom, ezt ne hagyd ki. Még ha nincsen munkahelyed, akkor is nyomtass magadnak egy dizájnosat.

7. Légy bátor. Ügyelj arra, hogy egy-egy rendezvényen ne csak az eddigi ismerősökkel beszélj, hanem lépj ki komfortzónádból. Bárkit megszólíthatsz.

8. Légy érdeklődő és udvarias. Bárkivel is kezdesz el beszélgetni, legyenek kérdéseid, keress kapcsolódási pontokat és magadról is beszélj.

9. Szólj hozzá konferencián. Ha van véleményed, állj fel, mutatkozz be mindenki előtt és mondd el a véleményedet. Utána könnyebb lesz bárkihez is odalépni.

10. Ajánld fel segítségedet, ne kérj először. Itt rontják el sokan a networkinget. Ahelyett, hogy a másik igényeire fókuszálnának, a saját maguk kérésével hozakodnak elő.  Hosszú távú kapcsolat csak a kölcsönös előnyökön alapulva működik.

11. Legyen utókommunikáció az első találkozó után. Ha valakivel találkoztál, akkor 24 órán belül küldj neki egy frappáns visszajelzést. Ebben leírhatod, hogy örültél, hogy megismerkedtetek, reagálhatsz a beszélgetés közben felmerült megválaszolatlan kérdésre, jelezheted még egyszer, miben tudod őt segíteni. Ha a LinkedIn közösségi oldalon megtalálod, akkor ismerősnek bejelölheted.

12. Ápold kapcsolataidat. Bizonyos időközönként ülj le fontos partnereiddel beszélgetni, emailben is küldhetsz számukra hasznos infókat. Persze elképzelhető, hogy nem mindenkivel működik a kapcsolatápolás. A lényeg: próbálkozz, de ne legyen kényszeredett.

13. Ha megkeresnek kéréssel, mindig légy készséges. Akárki is ír, hív szakmai kapcsolataid közül, jelezz vissza, próbálj meg segíteni. Ha nem tudsz, akkor is jelezd, kinél lenne érdemes érdeklődni. Pozitív hozzállással erősítheted együttműködéseteket.

14. Mozgasd a kapcsolatrendszeredet. Ajánld ismerőseidet egymásnak, ha valaki segítséget kér. Nagyon hatásos és látványos módja kapcsolatrendeszered erősítésének. Ráadásul ez neked nem is kerül semmibe. Ehhez persze ismerned kell kontaktjaidat, ki, miben tud a másik hasznára lenni.

15. Építs saját klubot. Aki erősnek érzi magát a szervezésben, és a munkájában is fontos új ügyfelek megismerése, megpróbálkozhat saját klub szervezésével. Ennek előnye, hogy nálad futnak össze a szálak, és te tudod a klub adta előnyöket legjobban kihasználni.

16. Legyen hiteles internetes megjelenésed. Sokan megnézik az új kontakt adatlapját a Facebookon vagy a LinkedIn-en. Ügyelj arra, hogy az általad sugallt kép és az adatlap megjelenése ne legyen ellentmondásban.

17. Légy jóban a fejvadászokkal. Vezetői pozícióban vagy hiányszakmában dolgozóknak érdemes felvenni a kapcsolatot velük. A fejvadászok ugyanis sokszor nem hirdetésben, hanem a direkt megkeresés módszerével dolgoznak. Aki bent van az adatbázisukban, esetleg személyes interjún is volt náluk, őt nagyobb eséllyel keresik meg megbízás esetén.

Senki sem születik profi netwörkernek. Én most sem vagyok az. De azon vagyok, hogy jobb legyek. A legfontosabb a megfelelő hozzáállás és az, hogy vágj bele.

Kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu mailcímen vagyok elérhető.

A Facebookon ITT vagyok megtalálható, weboldalam pedig ITT van.

0 Tovább

Így kezeld a telefonos megkeresést

Az álláskeresésről szóló írásos zöme az írásos pályázat (CV, motivációs levél) és az állásinterjú körül forog. Akad azonban egy harmadik műfaj, amely kevesebb figyelmet kap, pedig legalább olyan fontos. A telefonos kommunikáció. 

Egy tudatos karrierépítőnek ezt is gyakorolnia kell, ebben is meggyőzőnek kell lennie. Saját tapasztalatból írom ezt. Buktam már el munkát ügyetlen telefonos kommunikáció miatt. És elvetettem emiatt ígéretes pályázót, amikor nekem kellett felvenni új kollégát.

Először tisztázzuk, mikor is csörrenhet meg a telefon.

1. Ha konkrét állásra pályáztál

2. Ha állásportálok, személyzeti tanácsadó cégek adatbázisában helyezted el önéletrajzodat

3. Ha felhív a fejvadász, és érdeklődik váltási szándékaidról

4. Ha ismerősöd ajánl egy állásra

Miért hív az állás meghirdetője?

Az első eset kicsit különbözök a többitől, hiszen itt aktív álláskereső vagy, aktuális állásért harcolsz. Ebben az esetben a munka meghirdetője négy célból hívhat:

- első benyomást akar szerezni rólad

- pontosítani szeretné az önéletrajzban nem egyértelmű vagy nem szereplő információkat

- tesztelni szeretné egy-egy képességedet (például nyelvtudás)

- időpontot akar megbeszélni személyes interjúra

Legyen a fejedben, hová is pályáztál

Fontos, hogy legyél tisztában azzal, hogy milyen munkákra adtad be a jelentkezésedet. Vezess akár álláskeresői naplót. Kínos, ha fogalmad sincs, hogy milyen munkaadóról / állásról van szó.

Készülj rá

Ha éppen dolgozol és nagyon kellemetlen lenne, ha állás ügyben munkaidőben keresnének, akkor írd bele az önéletrajzba, hogy mikor kereshetnek telefonon. Ha nem akarod a másik felet korlátozni (például, hogy csak este 6 után hívhat), akkor gondold át, hogyan kezelsz egy ilyen hívást munkaidőben. (Megoldás lehet, ha el tudsz vonulni az irodában vagy egy udvarias fordulattal jelezheted, hogy visszahívnád őt és telefonszámot kérsz.)

Ha rosszkor érkezik a hívás (kollégák között vagy, tömegközlekedési eszközön utazol), akkor jelezd, mikor lenne jó vagy ígérj visszahívást. Azért sem érdemes erőltetni a beszélgetést ilyen helyzetben, mert komfortzóna hiányában te sem teljesítesz jól.

„Mosolyogjon” a hangod bemutatkozáskor

Ahogyan minden területén az életnek, itt is mély nyomot hagy az első benyomás. Persze egy ismeretlen számról érkező hívás esetén nehéz beazonosítni, melyik is jöhet munkaügyben, érdemes udvariasan kezelni minden hívást. Az egykedvű „Hallo!” helyett köszönj mosolyogva (ez érződik a telefonban), te is mondd a nevedet, mutatkozz készségesnek.

Legyél határozott és motivált

Konkrét állásra jelentkezésnél különösen fontos, hogy a munkaadó érezze azt, hogy tényleg akarod az állást. Legyél határozott, eltökélt, a „háááát, nem is tudom”, jónak tűnik, de” hozzáállás sokat ront a helyzeten.

Ne kerülj ellentmondásba

Ha az önéletrajz pontosítása kerül szóba, akkor fontos, hogy az általad elmondottak és a beadott CV ne legyen ellentmondásban egymással. Ha valamit kozmetikáztál az önéletrajzban, akkor szóban is legyél konzekvens. J

Ne bújj ki a tesztelés alól

Előkerülhet a fizetési elvárás kérdésköre. Meg lehet próbálni hárítani („a pozíció pontos ismeretében tudok erre válaszolni”), de ha ragaszkodnak hozzá, akkor valamekkora összeget mondani kell. Főleg, ha az álláshirdetésben kérték, te pedig nem írtál semmit.

Mit tegyél, ha a munkaadó nyelvtudást szeretné tesztelni? Ha nagyon szét vagy esve, akkor kérhetsz külön időpontot. Ha gyakorlott nyelvhasználó vagy, akkor válthattok idegen nyelvre (ez elég meggyőző lépés a részedről).

Legyél rugalmas időpont ügyben

Állásinterjú-időpont ügyben próbálj rugalmas lenni és alkalmazkodni a másik félhez. Ha nem jó egy időpont, javasolj kettőt.

Megkeresés pályázás nélkül: ne mondj azonnal nemet

A másik három opciónál (CV feltöltése adatbázisba, fejvadász direkt megkeresése, ismerős általi ajánlás) persze nem elvárás, hogy képben legyél a munkaadóval.

Itt a legfontosabb az udvariasság mellett az érdeklődő, nyitott hozzáállás. Ne mondj azonnal nemet. Inkább kérdezz a munka jellegéről, a felelősségi körről. Ha érdekesnek tűnik, akkor találkozz az állás meghirdetőjével vagy a közvetítővel. Ha nem is lesz belőle új állás, a személyes találkozások alkalmával sok fontos információ gyűjthető és az ismeretségnek később is hasznát veheted.

Karácsony Zoltán

Kérdéseitek a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom.

Weboldalam ITT elérhető.

0 Tovább

15 motiváló gondolat a karrierépítéshez

Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak! Úgy gondoltam, indítsuk az évet néhány karrierbölcsességgel. 15 tanulságos gondolatot gyűjtöttem össze. Számomra az alábbi mondatok üzenete: a legfontosabb a megfelelő célkitűzés és hozzáállás. Merjük az álláskeresésben és a munkában is vágyainkat megfogalmazni, merjünk kilépni a komfortzónánkból, merjünk hibázni, és azokból tanuljunk. Ha így állunk hozzá a karrierépítéshez, akkor a többi jön magától.   

1. Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, és soha életedben nem kell dolgoznod – Konfuciusz (Kr.e. 551-479) Kína egyik legjelentősebb filozófusa.

2. Ha nem úgy ébredsz reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod – Mike Wallace (1918-2012) amerikai televíziós személyiség, újságíró.

3. Két lehetőség van karriert építeni. Vagy tényleg elérsz valamit, vagy azt állítod magadról, hogy elérted. Az első utat javaslom, mert itt kisebb a konkurencia – Danny Kaye (1913-1987) amerikai színész, énekes, humorista.

4. Az életben nincs biztonság, csak lehetőség – Mark Twain (1835-1910) amerikai író, humorista.

5. Tartsd távol magadat azoktól, akik kicsinyíteni akarják ambíciódat. A kis emberek mindig ezt csinálják. Az igazán nagyok viszont elhitetik veled, hogy te is naggyá válhatsz - Mark Twain.

6. A legnagyobb gyengeségünk, hogy feladjuk. A legbiztosabb út a sikerhez, hogy próbálkozunk még egyszer - Thomas A. Edison (1847-1931) amerikai feltaláló és üzletember.

7. Nem tudom megmondani a siker receptjét. Azt viszont el tudom mondani, hogy mi vezet kudarchoz: ha mindenkinek meg akarsz felelni - Herbert Bayard Swope (1882-1958) háromszoros Pulitzer-díjas amerikai újságíró.

8. Aki minden célját elérte, valószínűleg túl alacsonyra tette a lécet – Herbert von Karajan (1908-89) világhírű német karmester.

9. Az esély a felkészült elmét választja. Minél többet gyakorolsz, annál szerencsésebb leszel – Richard Branson (1950-) angol sikervállalkozó, befektető.

10. Az őszinte kudarc nem szégyen. A sikertelenségtől való félelem, az a szégyen – Henry Ford (1863-1947), amerikai gyáriparos, a Ford autógyár alapítója.

11. Ne a hibákat keresd, hanem a megoldásokat - Henry Ford.

12. Több mint 9 ezer dobást elrontottam. Közel 300 meccset elveszítettem. 26-szor én dobtam el a labdát az utolsó másodpercben és sikertelenül. Kudarcok sora ért pályafutásom folyamán. És ez az, amiért sikeres lettem – Michael Jordan (1963-) hatszoros NBA-bajnok kosárlabdázó.

13. A siker jó döntések eredménye. A jó döntések tapasztalat eredménye. A tapasztalat rossz döntések eredménye – Antony Robbins (1960-) amerikai life coach (életvezetési tréner).

14. Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged. – Warren Buffett (1930-) amerikai befektetési guru.

15. Csak annak a tanácsadónak higgyél, aki járt ott, ahová te igyekszel -  egy magyar topmenedzser (utóbbi saját gyűjtés, nevet felhatalmazás híján nem írhatok).

2014-ben is kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu mailcímen vagyok elérhető.

Weboldalam erre a linkre kattintva érhető el. A Facebookon itt vagyok megtalálható.

1 Tovább

Karriertervezés az év végén - most alkosd meg a nyerő stratégiát

Az év vége a karrierépítésben a gyors pályázások helyett a jövőről való ötletelés és a tervezés időszaka. Ráadásul ezen a héten és valószínűleg a következőn sem lesz elérhető a HR-esek jelentős része. Mit lehet karácsony és Újév tájékán tenni azért, hogy a 2014-es év sikeresebb legyen. Akár van állásod, akár éppen keresel, mindig kell előre tervezni. Ha van jövőképed és cselekvési terved, nagyobb eséllyel érsz célba. Íme tanácsaim.

Kapcsolódj ki. A minap olvastam a Randstad személyzeti tanácsadó felmérését, miszerint a munkavállalók közel fele a karácsonyi ünnepek alatt is nézegeti céges levelezését. Ezt nem tartom jó stratégiának. Akár van munkád, akár nincsen, a karácsonyi ünnepek a kikapcsolódásról szóljanak. Bármennyire is szorít a cipő és új állást kell találni, ennek ne a szeretteid legyenek az áldozatai. Én rengeteg erőt merítek az ünnepek alatt kapott pillanatokból, ami utána hetekig repít a munkában.

Ne pályázz ész nélkül. Az év vége arról is szól, hogy az ember kicsit lenyugszik, alaposabban átgondolja a helyzetét. Ne töltsd fel önéletrajzodat december 25-én személyzeti tanácsadók adatbázisába „Minden lehetőség érdekel” jeligével. December 26-án ugyanis nem csörren meg a telefon, amelyben állásinterjúra invitálnak.

Tekintsd át az évet. Ha magadhoz tértél a karácsonyi menüsor okozta ételsokkból, gondold át, hogy honnan hová jutottál el egy év alatt. Mi az, amit a mérleg pozitív és a negatív serpenyőjébe tudsz tenni. Akár papírlapon is vezetheted. 

Néhány szempont:

Ha van munkahelyed: Hogyan változott munkád felelősségi köre, fizetésed, a munkahelyi légkör, munkád piacképessége, munkaadód stabilitása, a cégen belüli továbblépési lehetőséged, saját szakmai tudásod, a munka-magánélet egyensúly, szakmai kapcsolati hálód.

Ha nincs munkahelyed: mióta nincsen, mit tettél azért, hogy legyen (hány pályázat, kitől kértél segítséget, kitől nem), fejlesztetted-e magad, mennyi ideig bírod ki anyagilag ezt az állapotot. Itt is szempont lehet: szakmai kapcsolati hálód változása.

Fogalmazd meg céljaidat. Az a jó, ha ezek a célok minél konkrétabbak. Azt kevésnek érzem, ha valaki csak annyit ír le, hogy jobb állást akarok. Milyen munkakörben? Milyen jellegű cégnél? Mikorra? Szintén kevés, ha valaki magasabb fizetést céloz meg. Mekkora emelés kellene? Van-e B-terv, azaz hogyan lehetne ezt más módon megoldani (cafeteria, rugalmas munkaidő)? A célok egyébként lehetnek hosszú és rövid távúak egyaránt.

Építsd kapcsolataidat, fejleszd magad.  Bármilyen tervet is készítesz, ez a két tényező ne maradjon ki belőle. Fogalmazd meg, kikkel szeretnéd bővíteni kapcsolati hálódat, őket milyen módon érnéd el. Beszélgess minél több szakmabelivel. Járj el rendszeresen szakmai fórumokra, mert személyes ismeretségek révén adódnak a legjobb lehetőségek és ekkor látod, hogy szakmád, iparágad merre is halad. Az önfejlesztésben pedig fogalmazd meg, milyen képességekben vagy szakmai ismeretekben kellene fejlődnöd és erre keress megoldást.

Készíts konkrét cselekvései tervet. Írd le magadnak, hogy milyen ütemtervvel fogsz haladni. Mikor ülsz le a főnököddel beszélgetni? Mikor iratkozol be angoltanfolyamra? Mikor küldöd el az első álláspályázatokat? Mikor beszélsz azokkal az ismerősökkel, volt kollégákkal, akik közelebb vihetnek az új álláshoz.

Oszd meg másokkal is céljaidat. Például a legjobb barátoddal, egy közeli családtagoddal. Ha ezt megteszed, akkor nyomás alá helyezed magad. Lesz egy külső kontroller, akinél magyarázkodnod / szégyenkezned kell, ha nem teszel meg mindent a sikerért.

Merj segítséget kérni. Fontos ismérve a jó karrierépítőknek a bátorság. Minél több emberrel beszélsz terveidről vagy kérsz tanácsot, annál több helyre eljut az üzenet, hogy új kihívások érdekelnek. Ne félj attól, hogy valamiben gyenge vagy és kudarcaidról is merj beszélni.

Folyamatosan ellenőrizd, hol tartasz. Bizonyos időközönként nézz rá karriertervedre. Tekintsd át, mi sikerült belőle, mi nem. Ha valamiben kudarcok értek, nézd meg annak okát. Ha kell, tervezz újra. Fontos tényezője a sikernek a rugalmasság, a hibákból való tanulás.

Bármilyen álláskereséssel, karrierépítéssel kapcsolatos dilemma esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Facebook-oldalam erre a linkre kattintva érhető el. Minden like-nak örülök. :)

Hangban ma (december 23-án) 15-16 óra között leszek hallható. A Klubrádió kérdez (illetve már felvették) a németországi munkavállalási lehetőségekről a Szolidaritás című műsorban.

Megtaláltok még weboldalamon a www.jobb-allas.hu lapon is.

Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet!

Karácsony Zoltán

0 Tovább

10 álláskeresői bosszúság – mi áll a miértek mögött?

A nyáron felmérést készítettem olvasóim körében arról, hogy mi zavarja őket leginkább az álláskeresésben. Múlt pénteken lakóhelyemen, Nagykovácsiban a Trebag Kft. meghívására álláskeresőkkel találkoztam egy EU-s projekt keretében. Aktívak, érdeklődőek, nyitottak voltak a közel kétórás beszélgetés alatt. Sok olyan bosszúság visszaköszönt, amely korábbi netes szondámban is megjelent. Most sokan háborogni fognak, de nézzük meg a kérdéseket a munkaadó szemszögéből is. Mert nem fekete-fehér a valóság és ezzel is hatékonyabbá tehető az álláskeresés.

1.Miért nem hirdetnek meg minden állást?

A közszférában minden üres pozíciót kötelező meghirdetni, a versenyszférában azonban valóban az új állások jelentős része nem jelenik a nyílt álláspiacon. Ennek elsősorban gazdaságilag racionális okai vannak. A munkaadó hajlamos a legolcsóbb megoldás felé menni: ez pedig a belső kinevezés vagy a munkatársak, ismerősök ajánlása / kapcsolatrendszerének megmozgatása. Egyik sem kerül egy fillérbe sem.

 

2. Miért nem derül ki sok hirdetésből, hogy ki keres új munkaerőt?

Rengeteg álláskeresőt zavar, ha a hirdetésben nem szerepel a munkaadó neve, csak sejtelmes megfogalmazások („iparágában piacvezető, nemzetközi hátterű vállalat”) vagy semmitmondó email címek (palyazas…. kukac gmail.com) Ennek több oka lehet. Megesik, hogy a cég már tudja, hogy kinek a helyére keres új munkatársat, de nem akarja, hogy azt az érintett idő előtt megtudja. Előfordul az is, hogy a munkaadó nem akar bővüléséről információt adni a versenytársaknak.

Ezzel azonban azt is eléri, hogy egy álláskeresői réteg egyszerűen nem mer jelentkezni. Elsősorban azok, akiknek van munkahelye, de váltanának. Ők félnek attól, hogy a hirdetés mögött a szomszéd szobában ülő HR-es van…

 

3. Miért tesznek bele a hirdetésbe túlzó elvárásokat?

„Könyvelői munkához három idegen nyelv ismerete?” – kérdezte tőlem megrökönyödve egy álláskereső.  

Vannak esetek, amikor jogos lehet a követelmény: jelen esetben egy több országot kiszolgáló nemzetközi cégnél. A munkaadók sokszor Supermant akarnak. Aztán ha nem jönnek a megfelelő jelöltek - vagy akik jönnek, ők átmeneti állomásnak szánják a céget - akkor saját hibájukból tanulva alábbadják.

Sajnos arra is akad példa, hogy a nyelvtudás indokolatlan megkövetelésével a senior álláskereső réteget riasztják el a pályázástól.

 

4. Miért kérik az álláshirdetésben a fizetési igény megjelölését?

Láttam olyan hirdetést, hogy az email „Tárgy / Subject” részébe kértek összeget. Az álláskeresők azt sérelmezik, hogy a munka pontos ismerete nélkül kell nyilatkozniuk bérigényükről.

Feltettem ezt a kérdést egy nemzetközi középvállalat HR-vezetőjének néhány hónappal ezelőtt. Ő azt mondta, csak azért kérik, hogy a nagyságrendi különbségeket kiszűrjék. Aki bruttó 500 ezer forintos havi bért kér, de a cég csak 250 ezret tudna kínálni, vele felesleges folytatni a kiválasztást. Bármennyire is alkalmas a munkára, nem jutnak majd egyezségre és csak egymás idejét rabolják.

Legtöbbször azonban nem a legalacsonyabb bérigény nyer. A munkaadók zöme hajlandó többet fizetni a legjobb jelöltért.

 

5. Miért nem írják ki hirdetésben, mennyi bért ajánlanak?

Tavaly ősszel megkérdeztem egy országos bank HR-vezetőjét egy esélyegyenlőségi konferencián, nem lenne-e jobb, és igazságosabb, ha nyilvánosak lennének a fizetések? Ahogyan azt például az USA-ban a hirdetésekben megteszik. Azt válaszolta, hogy nem. Sőt, összeomlana a pénzintézet, romokban lenne  a munkamorál. A munkatársaknak ugyanis a relatív (egymáshoz viszonyított fizetése) fontosabb. Európa nagy részén tabu a fizetés, és ez darabig így is marad. (Ez hosszabb elemzést igényelne, nagyon merevnek érzem a munkaadói hozzáállást.)

 

6. Miért nem szerez nekem állást a fejvadász? Nem az a dolga?

Hát nem az. Ugyan a személyzeti tanácsadó cégek mosolygós, segítő arcukat mutatják az álláskeresők felé, de állást nem garantálnak, az ő fizetős ügyfeleik a munkaadók. Megbízóik ugyanis állásonként több százezer forintot (a munkaadó éves bruttó bérének 10-15 százalékát) fizetnek, ha a fejvadász megfelelő jelöltet prezentál. A fejvadásznak tehát fontos a jó kapcsolat az álláskeresővel, de a megbízó érdekeit nézi elsődlegesen. Ha azonban ez találkozik az álláskeresőkével, akkor dupla az öröm.

 

7. Miért nem válaszolnak az álláspályázatomra?

Ez volt a top bosszúság nyári felmérésemben.

Jogos elvárás bármilyen kommunikációban egy megkeresésre valamilyen válasz küldése. Ráadásul az álláskeresők jelentős része rutintalanság miatt időt is veszít ezzel, ugyanis heteken át bízik a pályázatban és leáll a kereséssel.

Nincsenek azonban könnyű helyzetben a munkaadók, ha egy kiírásra százas nagyságrendben érkeznek CV-k. A toborzásban élenjáró vállalatok szoftveres segítséggel adnak visszajelzést. Ennek előnye, hogy képben van a pályázó, mi történt, ám személyre szabott „használható választ nem kap, csak sablonosat („megkaptuk pályázatát”, „sajnos nem jutott a következő körbe”).

A kis- és közepes vállalkozások többsége nem költ ilyen szoftverre és az egy szem HR-esnek nincs energiája mindenkinek válaszolni.   

 

8. Miért a szakmámhoz nem értő HR-es tartja az első interjút?

Sok esetben a HR és a szakmai osztály képviselője együtt ül az interjún. Ahol csak a HR-es ül az első körben, ott a cél az előszűrés. Megfelel-e az álláskereső a formális elvárásoknak, személyiségében illik-e a céghez. A szakmai rész ezt követően kerül terítékre.

 

9. Miért húzzák hetekig / hónapokig a döntést az állásinterjú után?

Nem azért, mert lebegtetni akarnak, hanem azért, mert egyre több helyen lassult le a kiválasztás. Ennek oka lehet a bizonytalan gazdasági környezet vagy multi cégen belül a többszintű döntéshozatal.

 

10. Miért nem mondják meg őszintén az elutasítás okát?

Az álláskeresők jelentős része hiányolja az egyenes választ, amiből tanulhatna. Sokszor itt is semmitmondó szófordulatokkal találkozni.

Ennek oka lehet:

- nem az hozta meg a döntést, aki közli,

- olyan szempontok szerint határoztak, amelyek támadhatóak / rossz fényt vetnek a munkaadóra (diszkrimináció)

- nem tudnak racionálisan érvelni.

Van még valami, ami dühít benneteket a munkaerő-kiválasztás során? Írjátok meg ide kommentbe, emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy blogom Facebook oldalára.

3 Tovább

7 ok, amiért nem találnak állást a fiatalok

Tegnap konferencián jártam. A téma az egyik legforróbb Európában: Hogyan lehet fiatalok millióit munkához juttatni? Sok más előadó mellett a munkaadókkal napi kapcsolatban álló karrier-tanácsadók is megosztották tapasztalataikat. Azért gondolom tanulságosnak az általuk elmondottakat, mert jelzés, hogy ne a kifogásokat keressük, ne mástól várjuk a megváltást, hanem az álláskereső maga is sokat tehet azért, hogy munkához jusson. Íme 7 pontban a legfontosabb gondolatok.   

Álláslehetőségek márpedig vannak, nem is kevés. Csak eltökéltség, megfelelő önismeret és a lehetőségek alapos feltérképezése kell hozzá. Többek között erről beszéltek karrier-tanácsadók az EURES, Eurodesk, Euroguidance és Europass hálózatok "Mutass utat" című budapesti konferenciáján.

1. Hiányzik a belső hajtóerő, kicsi a felelősségvállalás
"Amikor állásbörzéken arról kérdezem a fiatalokat, lényeges-e a szakmai gyakorlat az elhelyezkedéshez, akkor szinte mindenki igennel felel. Majd amikor arról érdeklődöm, hogy eddig mit tettek ezért, akkor kiderül, hogy szinte semmit. Sokan tudják, hogy mit kellene csinálni, ám kicsi bennük a felelősségvállalás"- említ egy személyes tapasztalatot Szűcs István, karrier-tanácsadó, az Ygen Humánerőforrás Központ vezetője.

2. Nincs megfelelő munkatapasztalat
Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze szervezője szerint az sem mindegy milyen az a szakmai gyakorlat. "Legalább fél éves távlatban kell gondolkodni, annál rövidebb időre nincs értelme. Mi is minimum ennyi időre fogadunk gyakorlatosokat" - teszi hozzá. Az is fontos, hogy az egyetemista/főiskolás maga keressen ilyen munkaadót, így ugyanis álláskeresői kompetenciái is fejlődnek.

Ennek ellenére sokan az iskolapadból kikerülve gyakorlati tapasztalat és elképzelés nélkül ülnek tanácstalanul otthon. Szűcs István elárulta, náluk minden hónapban akad olyan eset, amikor az édesanya hozza be 25-30 éves kisfiát, kislányát állást keresni. "Ezeknek a fiataloknak különösen nehéz a helyzetük, ugyanis nem belső elhatározásból érkeznek, így nem is motiváltak."

Sokat javíthat a fiatalok hozzáállásán, ha tanulmányaik alatt külföldön is kipróbálják magukat, például az Erasmus-program keretében. Ekkor ugyanis eltűnik a védőháló, maguknak kell megoldaniuk a problémáikat idegen nyelvi környezetben, más kultúrában.

3. Konkrét elképzelés helyett "Minden érdekel!"
Hajdú Csongor hiányosságként említette, hogy a pályakezdők néha még a területet sem tudják megfogalmazni. "Megretten a munkaadó attól, ha valakit a HR-től a marketingen át a pénzügyigs minden érdekel. Ez a cégek szemében a szakmai elkötelezettség teljes hiányára utal."

Gyakran előforduló probléma, hogy a pályakezdők képtelenek meghatározni, hogy milyen célállásra akarnak pályázni. "Közgazdász pozíció nincs a hirdetésekben, ellenben általában közgazdász végzettségűt keresnek key account manager munkakörbe" - mondja Szűcs István.
Ahogyan pályakezdő pozíciók sincsenek, csak olyan állások, melyeket pályakezdőként is be lehet tölteni.

4. Hiányzó proaktivitás, talpraesettség
Filáj Gábor business coach (Umbrella Consulting) megjegyzi, hogy az álláskeresés nem a fair play-ről és nem szociális szempontokról szól. "Az első nyer, a többi üres kézzel tér haza." Éppen ezért annak jobb az esélye, aki küzd érte és megelőzi versenytársait. "Ha értékesítőt keresek, akkor a hirdetésre beérkező önéletrajzokra két héten át nem reagálok. Megvárom azt, hogy ki jelentkezik telefonon, ki gondolja komolyan a jelentkezést. Úgy gondolkodom, hogy ha valaki álláskeresőként képtelen proaktív módon viselkedni, utánamenni a munkalehetőségnek, akkor hogyan szerez majd ügyfeleket?" - mondta toborzási fogásáról.

5. Irreális célkitűzéssel vágnak bele
Hajdú Csongor a tanácsadók és a tanárok felelősségét is hangsúlyozza. "A legjobb egyetemek azt a képet sugallják magukról, hogy az itt végzők a legjobbak és vezetői munkakörökben, magas fizetésért kezdhetik pályájukat. Ez nyilvánvalóan nincs így, és téves képzetet kelt a fiatalokban."

Szűcs István erre reagálva egy szomorú, ám reális forgatókönyvet is felvázol, amelyet karriertorzulásnak nevez. "A pályakezdő fiatal júliusban megkapja a diplomáját, szeptemberben elkezd keresgélni. Nem keresni, hanem keresgélni. Vezetői vagy több éves szakmai tapasztalatot igénylő szakértői munkákra adja be jelentkezését. Nem érkezik válasz, így visszajelzést sem kap az irány helytelenségéről. Majd egy-másfél év múlva - amikor még mindig nincs állás - szülői nyomásra a végzettségéhez képest sokkal szerényebb munkát vállal el. Aztán bekerül a mókuskerékbe és onnan már nem akar kijönni."

6. Tévhitekkel, kibúvókkal mentik ki magukat
"Kifogást mindig lehet találni arra, hogy miért nem vesz fel a munkaadó" - mondja Filáj Gábor. "A fiatalok azt mondják, hogy csak a tapasztaltak kellenek, de a kisgyermekeseknek, negyveneseknek, ötveneseknek is megvannak a kibúvó mondataik. Arra kellene fókuszálni, hogy hogyan lehet a hátrányokból előnyt kovácsolni. Ehhez felmérést kell készíteni magunkról és ennek tükrében keresni a tudásunkhoz, tapasztalatunkhoz passzoló munkaadókat." Hajdú Csongor hangsúlyozza, hogy vannak állások és nem is annyira nagy a túljelentkezés. "A legutóbbi HVG Állásbörzén több mint 5 ezer állásajánlatot hirdettek meg a munkaadók, és 11 ezren látogattak ki a rendezvényre. Bár a munkaadók többsége a rendezvény óta eltelt két hónapban már több álláskeresőt is felvett - köztük sok olyan cég is van, amely több mint 10 alkalmazottal bővítette csapatát- akadt sok pozíció, amit a látogatók nagy száma ellenére nem tudtak betölteni a munkaadók."

Filáj Gábor munkaerő-közvetítőként ráerősít erre. "Ameddig a vállalatok munkaerő-közvetítő cégek segítségét kérik megfelelő munkaerő felkutatásához, addig vannak állások."

7. A külföldben látják a megváltást
Filáj Gábor óva inti a fiatalokat attól, hogy sikertelen próbálkozások után a külföldben lássák a megváltást. "Ott is ugyanúgy ki kell taposni az utat. Akinek itthon nem megy, ott sem fog. Ha mégis, akkor diplomás létére mosogathat, pizzafutárként, felszolgálóként találhat állást. Elképzelhető, hogy így is többet keres, mint itthon a szakmájában. Ám kárba vész a tanulmányokba fektetett energia és pénz, nincs előrelépési lehetőség és szerényebb körülmények között éli életét."

Karácsony Zoltán

Cikkem a Monster.hu állásportál karriermagazinjában jelent meg.

12 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)