15 motiváló gondolat a karrierépítéshez

Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak! Úgy gondoltam, indítsuk az évet néhány karrierbölcsességgel. 15 tanulságos gondolatot gyűjtöttem össze. Számomra az alábbi mondatok üzenete: a legfontosabb a megfelelő célkitűzés és hozzáállás. Merjük az álláskeresésben és a munkában is vágyainkat megfogalmazni, merjünk kilépni a komfortzónánkból, merjünk hibázni, és azokból tanuljunk. Ha így állunk hozzá a karrierépítéshez, akkor a többi jön magától.   

1. Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, és soha életedben nem kell dolgoznod – Konfuciusz (Kr.e. 551-479) Kína egyik legjelentősebb filozófusa.

2. Ha nem úgy ébredsz reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod – Mike Wallace (1918-2012) amerikai televíziós személyiség, újságíró.

3. Két lehetőség van karriert építeni. Vagy tényleg elérsz valamit, vagy azt állítod magadról, hogy elérted. Az első utat javaslom, mert itt kisebb a konkurencia – Danny Kaye (1913-1987) amerikai színész, énekes, humorista.

4. Az életben nincs biztonság, csak lehetőség – Mark Twain (1835-1910) amerikai író, humorista.

5. Tartsd távol magadat azoktól, akik kicsinyíteni akarják ambíciódat. A kis emberek mindig ezt csinálják. Az igazán nagyok viszont elhitetik veled, hogy te is naggyá válhatsz - Mark Twain.

6. A legnagyobb gyengeségünk, hogy feladjuk. A legbiztosabb út a sikerhez, hogy próbálkozunk még egyszer - Thomas A. Edison (1847-1931) amerikai feltaláló és üzletember.

7. Nem tudom megmondani a siker receptjét. Azt viszont el tudom mondani, hogy mi vezet kudarchoz: ha mindenkinek meg akarsz felelni - Herbert Bayard Swope (1882-1958) háromszoros Pulitzer-díjas amerikai újságíró.

8. Aki minden célját elérte, valószínűleg túl alacsonyra tette a lécet – Herbert von Karajan (1908-89) világhírű német karmester.

9. Az esély a felkészült elmét választja. Minél többet gyakorolsz, annál szerencsésebb leszel – Richard Branson (1950-) angol sikervállalkozó, befektető.

10. Az őszinte kudarc nem szégyen. A sikertelenségtől való félelem, az a szégyen – Henry Ford (1863-1947), amerikai gyáriparos, a Ford autógyár alapítója.

11. Ne a hibákat keresd, hanem a megoldásokat - Henry Ford.

12. Több mint 9 ezer dobást elrontottam. Közel 300 meccset elveszítettem. 26-szor én dobtam el a labdát az utolsó másodpercben és sikertelenül. Kudarcok sora ért pályafutásom folyamán. És ez az, amiért sikeres lettem – Michael Jordan (1963-) hatszoros NBA-bajnok kosárlabdázó.

13. A siker jó döntések eredménye. A jó döntések tapasztalat eredménye. A tapasztalat rossz döntések eredménye – Antony Robbins (1960-) amerikai life coach (életvezetési tréner).

14. Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged. – Warren Buffett (1930-) amerikai befektetési guru.

15. Csak annak a tanácsadónak higgyél, aki járt ott, ahová te igyekszel -  egy magyar topmenedzser (utóbbi saját gyűjtés, nevet felhatalmazás híján nem írhatok).

2014-ben is kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu mailcímen vagyok elérhető.

Weboldalam erre a linkre kattintva érhető el. A Facebookon itt vagyok megtalálható.

1 Tovább

Karriergyilkos Google: mit tehetsz ellene?

Aki beírja a Google keresőjébe, hogy „Bettina Wulff”, annak egyik javaslatként a program „Bettina Wulff Prostituierte” (prostituált) lehetőséget ajánlja fel. Pedig nem a német vöröslámpás milliő egyik szereplőjéről van szó, hanem Christian Wulff volt német államelnök feleségéről. Néhány éve ilyen jellegű pletyka terjengett múltjáról, amelyet még a szenzációra harapó, jól értesült és férjét politikusként megbuktató Bild bulvárlap is cáfolt. Ha azonban egy rosszindulatú pletyka szárnyra kel és sokan írják be a keresőbe ezt a szókapcsolatot, akkor a Google – szem előtt tartva a felhasználói viselkedést/érdeklődést – azt előre javasolja.

Wulff feleségének elege van ebből. El akarja érni a Google vezetőinél, hogy vegyék ki a rendszerből ezt a szókapcsolatot. (szeptember 11-én reggelig ez nem sikerült) Hogy miként lehet ezt elérni? Talán egy jó ügyvéd is megteszi, ám az eset ráirányítja a figyelmet egy – szerintem nagy jövő előtt álló, jelenleg még gyerekcipőben járó szakmára – a reputációs menedzserre.

Ő az, aki a jó internetes hírnévre figyel. Megbízás esetén elintézi, hogy a nem kívánt tartalmak eltűnjenek a világhálóról vagy olyan hátra sorolódjanak, hogy azt ne lehessen megtalálni. Németországban már vannak vállalkozások, amelyek erre specializálódtak (web-killer.de, reputation-manager.de). Egyik cégnél egyetlen bejegyzés eltüntetése 40 euróba kerül (12 ezer forint). Az összeg elsőre nem hangzik túl soknak, ám ha több tucat oldal hivatkozik az elfeledtetni akart infóra, akkor borsos a számla. A németeknél elsősorban cégek és tehetős magánszemélyek veszik igénybe a szolgáltatást, a reputációs menedzserek pedig jól keresnek vele. A szakemberek hangsúlyozzák, utánajárással vagy webes jártassággal a bejegyzések egy része eltüntethető, az igazi probléma, ha külföldi a szolgáltató.

Éld túl a „Google-próbát”

Sok pénzt és energiát takaríthatunk meg, ha tudatosan ügyelünk arra, mit is teszünk közzé a világhálón. A meggondolatlan bejegyzések ugyanis karrierbe, üzletekbe kerülhetnek. A HR-esek, tárgyalásra készülők ugyanis előszeretettel vetik be csekkolásra a Google próbát. Beírják az illető nevét a keresőbe és megnézik, mit dob ki. A szélsőséges megjegyzések, a szalonképtelen fotók könnyen megakadályozhatják az együttműködést. Különösen veszélyeztetettek a fiatalok, akik nem érzik át ennek a felelősségét,

Egy brit programozó nevelő célzattal weboldalt készített (http://weknowwhatyouredoing.com/ - Tudjuk, mit csinálsz), amelyre a facebookon publikusan megjelenő posztokból válogat automatikusan. Az oldalon négy rovat olvasható: „Ki akarja kirugatni magát?” (ide azokat a bejegyzéseket teszi ki vezetéknév nélkül, akik azt írják, utálják a főnöküket vagy cégüket), „Ki másnapos?”, „Ki drogozott?” és „Kinek van új telefonszáma?” Nem a kipellengérezés a célja, mert a bejegyzések vezetéknév és fotó nélkül jelennek meg, sokkal inkább a figyelmeztetés. Automatikusan eltűnik a kellemetlen info, ha valaki facebook-oldalán privátra állítja a poszt státuszát.

Szóval kedves olvasóim, gondoljátok meg, mit adtok közre. A facebookon legalább a poszt láthatóságát állítsátok át. És akit érdekel a szakma, legyen reputációs menedzser.

A facebookon is követhető vagyok, itt. Örülök minden like-nak...

És végül egy felhívás: Megkeresett a Jobkralle osztrák állásgyűjtő-oldal képviselője, akik véleményt gyűjtenek a magyar álláskeresők szokásairól. Aki szeretne segíteni vagy részt venni, kérem, töltse ki az alábbi linken található kérdőívet. Nem vesz igénybe többet néhány percnél. Tehát klikk ide.



0 Tovább

Külföldi munkaszerzés: mire figyeljünk?

A megkérdezettek 12 százaléka kipróbálná a külföldi munkavállalást - áll az origo.hu friss cikkében, amely egy Tárki-felmérésről szól. Erre rímel egy közelmúltban kapott olvasói kérdés. Válaszomban néhány általános tanáccsal szolgálok.

„Arra szeretnék választ kapni, hogy milyen álláslehetőségek vannak külföldön, hol lenne érdemes "kezdeni". ? Valamilyen segítség, akire lehet "számítani", gondolok itt állásközvetítő cégekre, vagy valami ehhez hasonlóra. Nem igazán vagyok tisztában a "hivatalos" és "biztonságos" meneteiben a külföldi munkavállalásnak. Ezekhez kapcsolódó segítségét kérném. Erika”

Kedves Erika! Mivel nem ismerem szakmáját, végzettségét, nyelvtudását és a célországot, ahová menne, nehéz konkrét választ adni kérdésére. Inkább az utóbbi tíz évben tett megfigyeléseimet összegzem.

Mielőtt bármit is elkezdene, tisztázza magában, mi az, amiért szeretne kimenni. Ha például kizárólag a pénz motiválja és kötődik Magyarországhoz, akkor nem valószínű, hogy megtalálja a számítását. A külföldi munkához kell egyfajta személyiség: nyitottság, tanulási vágy, motiváltság, jó alkalmazkodókészség, problémamegoldó képesség.    

Álláspiaci helyzet. Érdemes ezt országra lebontva megnézni. A magyarok többsége az Egyesült Királyságba ment, sokan választották – szintén az angol miatt – Írországot. 2008 óta egyértelműen kevesebb az állás, az ír gazdaság válsága miatt pedig ott különösen nehéz új munkaerőként álláshoz jutni. Ugyanez a helyzet Spanyolországban is. A másik véglet Ausztria és Németország, amelyek májustól kinyitották álláspiacukat. Az osztrákoknál rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta és 32 ezer üres álláshely van, így itt nagyobb lett a sansz. Erről korábbi blogbejegyzésemben részletesen írtam.

Álláskeresési csatornák. Szellemi munkáknál az internetet ajánlom. Például a Monster állásportál nyugat-európai oldalait. De minden országban vannak helyi állásportálok is. A nyomtatott sajtó ezzel szemben jelentősen visszaszorult az álláshirdetési piacon. Érdemes még az állami munkaügyi központokba (Angliában: Job Center) is ellátogatni. Fizikai munkáknál működhet a helyben keresés (pincéri állásra pályázva végigjárni egy-egy város kocsmáit, éttermeit – különösen Angliában van ennek hagyománya). Emellett ajánlom még vendéglátós és szakipari munkákra pályázóknak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) weboldalát, ahol bizonyos időközönként hírt adnak toborzásokról. Az utóbbi években a német és az osztrák munkaügyi kirendeltségek évente többször jöttek Magyarországra, hogy szezonális munkákra keressenek magyar álláskeresőket.

Tervezze meg a kimenetelt! Az itthoni élet feladása nem egyszerű. Főleg ha jelzáloggal terhelt a lakás, ha gyermekek vannak. Még a hitel nélkül élő egyedülállóknak is készülni kell, megfelelő anyagi tartalékkal. Ha nincs állás, akkor legalább 400-500 ezer forint és egy retúrjegy feltétlenül kell egy angliai álláskereséshez. Még annak is, aki gyorsan talál állást, ugyanis az első fizetés csak az első munkanap után egy hónappal érkezik, az albérlet lefoglalása kaucióval és a kinti élet nem olcsó…    

Legyen óvatos a munkaerő-közvetítőkkel! Rendszeresen felröppennek hírek, hogy „közvetítők” pénzt csalnak ki álláskeresőkből azzal az ígérettel, hogy 100-200 ezer forintért vagy még többért nyugat-európai állást szereznek. Már többször leírtam, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: álláskeresőtől közvetítés címén nem kérhető pénz. A munkaerő-közvetítő „fizetős” ügyfele az a cég, amely megbízza őt új munkatársak toborzásával.

Külföldi szállás ígéretével vagy nyelvoktatás szervezésével már kérhető pénz, ám mindig ellenőrizzük a közvetítő cégek. Már az segíthet, ha megnézzük weboldalát, megkeressük a pontos elérhetőségét (ha csak mobilszámot adnak meg, az már gyanús). Félreértés ne essék: nincs bajom a munkaerő-közvetítőkkel: a többség nagyon korrekt és alapos munkát végez, de legyünk résen.

Nyelvtudás nélkül inkább ne. Ez is egy gyakori fordulat részemről. Persze, eperszedésre vagy takarítói munkára nem kell feltétlenül nyelvtudás, ha van egy nyelvet tudó csapatvezető, aki közülünk való. Ennek ellenére nagy a kiszolgáltatottság, ha nincs nyelvtudás.

Külön kategóriát képviselnek az Európai Unió intézményeinek állásajánlatai. Ide a bejutás versenyvizsga alapján történik. Főleg diplomás álláskeresőknek szólnak a toborzási akciók. A legközelebbiben fordítók és tolmácsok jelentkezését várják valamikor nyáron. Minden info itt: http://europa.eu/epso/ Ennek előnye, hogy az EU biztos munkaadó, bruttó 1,3-1,5 millió forintnak megfelelő euró a diplomás kezdő fizetés, bőséges a juttatási csomag, viszont rendkívül nehéz bejutni.    

Belinkelem még ide az osztrák nyitás kapcsán készített videóriportomat, amelyben megszólal az osztrák állami munkaügyi hivatal vezetője is.

Nagyvonalakban ennyit útravalót tudok adni. Remélem, tudtam segíteni.

Üdvözlettel:

Karácsony Zoltán

 

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)