Brutális kérdések állásinterjún: így reagálj rá

Augusztus végén „Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok” címmel írtam posztot arról, hogyan lehet állásinterjún ügyesen válaszolni. Mostanra érett meg bennem a folytatás. Úgy gondoltam, hogy a második részben az övön aluli kérdéseket veszem nagyító alá. Mit lehet tenni, ha a pártszimpátiáról, a vallási meggyőződésről vagy a gyermekvállalási szándékról kérdeznek?

Állásinterjún csak a munkával kapcsolatos kérdések kerülhetnek terítékre. A munkaadónak tilos érdeklődnie többek között a politikai, vallási meggyőződésről, a privát életről, a gyermekvállalási szándékról. Még elvileg a közösségi oldalakon sem lehet szaglászni a pályázók privát élete után. Ennek ellenére akadnak cégek, amelyek megteszik és „bekérdeznek”.

Mit tehet a pályázó? Többféle stratégia kínálkozik. Ha annyira unszimpatikus a munkaadó, hogy az álláskereső nem is szeretne ott dolgozni, akkor kérje ki magának a kérdést, és álljon fel az asztaltól. Ha azonban nagyon kellene a munka, akkor viselkedhet diplomatikusan is. Én most utóbbi stratégiára javaslok néhány választ.

1.Politikai, vallási, erkölcsi meggyőződés

Melyik politikai párttal szimpatizál?
Nem érint meg olyan mélyen a politika, hogy bármelyik párttal is szimpatizáljak. Párttag sem voltam soha. Igyekszem minden oldalról tájékozódni és levonni magam számára a tanulságot.

Akkor másképp kérdezem: Orbán vagy Mesterházy?
Inkább a férjem / feleségem. Vagy a cég, amelynek alkalmazásában állok.

(Politika a munkahelyen témában ajánlom még Takács Gabriella kolléganőm a Monster.hu-n megjelent cikkét. Ebben többek között egy vezetői tanácsadó megemlíti, azért értelmetlen politikai színvallásra vonatkozó kérdést feltenni interjún, mert valószínűleg nem kap őszinte választ a HR-es, ellenben rossz fényt vet a szervezetre, gátolja a nyílt kommunikációt más kérdésekben is.)

Szokott templomba járni?
Elnézését kérem, de a vallást a szűk magánéletemnek tekintem. Nem szívesen beszélek róla még baráti társaságban sem. Ha előfordulna, hogy valamikor vasárnap is dolgozni kellene, akkor meg tudnám oldani.

Mi a véleménye a románokról?
Nem szeretek általánosítani és egy nemzetre jelzőket aggatni. Közöttük is vannak szimpatikus és antipatikus emberek. Külföldi ösztöndíjam alatt beszélgettem román fiatalokkal. Jól kijöttem velük, sokat szórakoztunk. Igaz, a történelmi kérdéseket inkább kerültük.

2. Privát életvitel, szimatolás közösségi oldalon

Milyen gyakran iszik alkoholt és mennyit?
Munkaidőben soha. Munka után, társaságban időnként igen, de csak hébe-hóba. Csapatépítő tréningeken azonban nem maradok ki a koccintásból…

Dohányzik?
Igen.
Hány szálat szív munkaidőben?
Munkaidőben elsősorban a munkára koncentrálok. Alkalmazkodom a munkaadó előírásaihoz. Első a munka, csak sokadik a dohányzás. (A dohányzási szokások firtatása akkor lehet jogszerű, ha tűzveszélyes helyen dolgozik a munkavállaló vagy a hiteles munkához fontos az egészséges életmód.)

Facebook-oldalán olvastam egy bejegyzését. Azt írta, hogy minden vágya, hogy Olaszországban éljen. Most akkor nem is Magyarországon képzeli el a jövőjét?
Örülök, hogy ennyire feltérképezett, megtiszteltetés… Egy Olaszországban élő barátomnak írtam. Szeretem az országot, a klímát, az ételeket. Talán majd egyszer sok év múlva. Magyarországhoz köt a család, a barátok. Budapesten szeretnék élni egy jó ideig. (Elvileg a Facebook oldalakat nem nézheti meg a munkaadó, mert ez is alkalmas, hogy privát információk befolyásolják a döntésben.)

3. Üzleti titkok

Mennyi pénzt költött korábbi munkahelyén az XY Kft.?
Sajnos ez üzleti titok. Ha azonban lehetőséget kapok önöknél, és szeretnék ezt a céget behozni ügyfélnek, akkor abban szívesen segítek, vannak ott ismerőseim.

Mennyi pénzt keresett korábbi munkaadójánál?
Előző munkaadóm aláíratott velem egy titoktartási szerződést, hogy béradataimat harmadik félnek nem adhatom ki. Törvénytisztelő ember vagyok, ehhez tartom magam.

4. Gyermek, családi háttér

Van kiskorú gyermeke?
Igen, van egy négyéves kislányom.

Miért nem írta bele az önéletrajzba?
Úgy gondoltam, hogy egy önéletrajzba a munkával kapcsolatos információkat, a szakmai tapasztalatot, az erősségeket kell szerepeltetni. Büszke vagyok a kislányomra, de ez a tény a tény nem befolyásolja a munkavégzésemet.

Valóban nem hátráltatja ez a munkában? Akkor sem, ha netalántán megbetegszik vagy túlórára lenne szükség?
Óvodába jár már egy éve. A nagyszülők besegítenek a gyermeknevelésbe. Egyszer-egyszer a túlóra is megoldható, de igyekszem a munkát a munkaidőn belül befejezni. Ha gondolja, megadom előző munkaadóm elérhetőségét, aki megerősíti, hogy ezzel nem volt gond.

Tervez (második) gyermeket?
Most nincs napirenden a kérdés.

Mit lehet tenni?

Aki úgy érzi, hogy diszkriminatív, a munkához nem kapcsolódó, a magánéletében vájkáló kérdéseket kapott állásinterjún, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést (www.egyenlobanasmod.hu). Ha egy munkáltatónál jogszerűtlen gyakorlatot állapítanak meg, többféle szankció alkalmazható. 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő pénzbírság, a határozat nyilvánosságra hozatala vagy a jövőbeli jogsértés megtiltása. Utóbbi nem jelent bírságot, hanem egy utolsó esélyt ad a munkaadónak, és csak a következő esetnél lesz – igaz, annál súlyosabb - szankció.

Ha vannak olyan kérdések, amelyeken megütköztetek, írjátok meg nekem mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy alább kommentbe.

0 Tovább

Így találj állást magyarként Berlinben

Régóta nem jelentkeztem.  Most viszont két kedves olvasóm is sikerekről számolt be, ráadásul mindketten (egymástól függetlenül) Berlinben találták meg számításukat. Korpa Klaudia online marketingesként dolgozik egy fiatalos, dinamikus start-up vállalkozásban, Paál Benjámin pedig a blogomon olvasott infók alapján pályázott gyakornoki munkára és most a szakács szakmát tanulja ki egy hotelben. Közös bennük, hogy 25 évesek és nagyon jól érzik magukat Európa egyik legizgalmasabb városában. Hogyan szerezték meg állásukat? Milyen Berlinben élni és dolgozni?

Korpa Klaudia berlini karrierje azért tetszik, mert cáfolata több „karrierigazságnak”. Egészen pontosan három tételnek.

- Külföldi munkavállaláshoz kell a helyi nyelv ismerete

- Németországban a magyartudás nem nyerő álláskeresésnél

- A marketing telített terület, még Magyarországon sem egyszerű, külföldön reménytelen magyarként az állásszerzés.

Ehhez képest Klaudia Berlinben némettudás nélkül (erős angollal) kapott olyan online marketinges munkát, amelynél fontos a magyartudás.

A most 25 éves Klaudia a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán végzett. Nem a jobb élet reménye és a magyarországi lehetőségek hiánya vitte el külföldre, hanem a szerelem. Olaszországi Erasmus-ösztöndíja alatt ismerkedett meg német párjával, akivel Németországban kezdték el közös jövőjüket építeni. Párját a berlini Humboldt Egyetemre vették fel tavaly szeptemberben, így Klaudia a német fővárosban keresett munkát. „Németül nem tudtam, csak angolul, ám szerencsémre jókor voltam jó helyen” – mondja álláskereséséről, amely sok általános tanácsot megcáfol. „Állásportálon akadtam egy berlini vállalat, a Shopalike hirdetésére, amely magyarországi terjeszkedése miatt magyarul tudó gyakornokot keresett online marketinges pozícióba berlini irodájába. Önéletrajzzal, motivációs levéllel jelentkeztem, majd egy személyes interjú után megkaptam a munkát.”

Klaudia öt hónapig gyakornokként dolgozott, majd ezt követően véglegesítették szerződését. „Nem tipikus német munkahely. 110 fős start up cégnél dolgozom, 25-35 év közöttiek között. Tetszik, hogy lapos a struktúra, bármilyen ötletet viszonylag gyorsan keresztül lehet vinni.”

Korpa Klaudia Berlinben

Klaudia a Spree folyó felett Berlinben. Háttérben a Bode Museum és az Alexanderplatzon található tévétorony

Kerékpárral a munkahelyre

Mihelyt felvették munkahelyére, Klaudia azonnal elkezdett németül tanulni. Munka után nyelviskolába jár, és persze otthon is egyre többet beszélnek németül… Szakmájáról elmondja, hogy online marketinget az egyetemen nem tanultak, mindent a gyakorlatban és saját erőből sajátított el. Elsősorban Google Adwords kampányokat szervez a weboldal népszerűsítésére.

Berlint nagyon megszerette. A keleti városrész Friedrichshain kerületében lakik, munkahelyére kerékpárral jár, amely az ismert egykori határátkelő, a Checkpoint Charlie közelében található. „Berlin igazi nemzetközi város, ahol csak angoltudással is el lehet lenni. Európa minden részéből érkeznek dolgozók, egyetemisták. Óriási a kulturális kavalkád, rengeteg féle étterem, szórakozóhely található.” A városnak is több arca van: az egykori Kelet-Berlintől, a törökök lakta Kreuzbergen át egészen a nyugat-berlini Charlottenburgig.

Úgy látja, hogy német összevetésben nem drága az élet, ám ismerősei szerint az albérleti árak nagyon emelkedtek az utóbbi években. Egy garzonlakás rezsivel körülbelül 500 euróért (150 ezer forint) bérelhető. Az élelmiszer viszont nem drága, okosan vásárolva sokat lehet spórolni.

A baráti kör kialakításával sem volt gondja. „Nyitottnak kell lenni a külvilág felé, és akkor lehet találni barátokat. Én a munkahelyi kollégákkal járogattam el munka után beszélgetni, szórakozni pubokba és gyorsan sikerült beilleszkednem.”

Egyelőre nem tervezi a hazatelepülést, bár családtagjai hiányoznak. 

Benjámin, aki kitartó volt és hitt magában

Paál Benjámin sztorija büszkeséggel tölt el és visszajelzés nekem, hogy van értelme ezt a blogot írni. Ő ugyanis olvasta év eleji bejegyzésemet a német állami munkaügy „Job of my Life” programjáról, melynek célja a hiányszakmákban tehetséges fiatalok toborzása az EU-tagországokból (bővebben itt: www.jobofmylife.de).  Benjámin kommunikáció szakon tanult egy főiskolán, ám a jövőkép hiánya előbb Dániába vitte önkéntes munkára, majd Magyarországra hazatérve az új útkeresés kellős közepén akadt rá blogbejegyzésemre. „A program oldalán leírt útmutatások alapján a magyarországi EURES tanácsadóknál érdeklődtem. Válasz és mindennemű segítség hiányában, - sajnos - felvettem a kapcsolatot szintén a program oldalán található bonni állami munkaügy (ZAV) irodájával, leírva „vágyaim” , hogy a szakács szakmát kiválasztva szeretnék a program keretében tanulmányokat folytatni Németországban.” Két hónap múlva kapott egy levelet a ZAV-tól, hogy Berlinben találtak egy hotelt, ahol egy magyar jelöltet szívesen alkalmaznának. „Kapva az alkalmon, elküldtem nekik egy német önéletrajzot és vártam a választ.” Ami meg is érkezett. A hotel vezetése egy berlini interjúra invitálta, ahol végül megkapta a gyakornoki lehetőséget.

Segítőkész főnök, nincs túlóra

Benjámin augusztus 28-án érkezett Berlinbe. A következő héten már részt vett egy egyhónapos nyelvtanfolyam heti 5 alkalommal napi 6 órában, ami érzése szerint élete eddigi leghasznosabb nyelvtanulási periódusa volt. „Október elsején kezdtem el a munkát a konyhán. Az első napok rendkívül kimerítőek voltak, köszönhetően a sajátságos konyhai nyelvezetnek, szlengeknek, a már nem nyelvtanári kiejtéssel beszélő munkatársaknak és a folyamatos rohanásnak. Mára már szerencsére hozzászoktam a „nyomáshoz” a munkatársaim pedig türelmesek és segítőkészek, sokszor rám is szólnak, hogy kicsit lassítsak, nem kell ennyit stresszelni, de hát mit csináljak, ezt hozom otthonról… A konyha és a hotel rendkívül rendezett, tiszta, profi. A főnök egyenes, segítőkész és nincs túlóra. Ha már 5 perccel tovább maradok bent akkor hazazavarnak. Ha esetleg túlórába kell hajlania a munkának, akkor az így összegyűjtött órákból a későbbiekben egy szabadnapot lehet kiváltani. A praktikum mellett heti két alkalommal van lehetőségem a nyelviskolát látogatni, ami szintén nagyon hasznos.”

November végén döntünk a hotellal közösen, hogy elkezdhetem-e a 3 éves képzést. Én nagyon szeretném és meg is teszek érte mindent, életem lehetősége lenne.

„Berlin szegény, de szexi”

Benjámint Berlin is lenyűgözi. „A város nagyon sokszínű. Körbelengi egy megfoghatatlan miliő „köszönhetően” a történelemnek és a kelet és nyugat európai hatásoknak. Berlin nem Németország leggazdagabb városa, de az biztos, hogy a legszínesebb. Van errefelé egy szólás ami még anno Berlin polgármesterétől hangzott el. „Berlin ist arm, aber sexy”, azaz Berlin szegény , de szexi. (azért magyar léptékkel gazdag város – a szerk.)

Berlin igazi arcát talán a Prenzlauer Bergben mutatja meg. Ez az a negyed, amely leginkább megtestesíti a polgármester által mondottakat. Sok-sok szórakozóhely, kávézó, kiállítás, minden sarkon egy élményszámba menő profi utcazenész. Mikor még az idő barátságosabb volt, gyakran elmentem sétálni és órákig tudtam ülni a zenészek előtt , hallgatva az ingyenes koncerteket…

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek, minden egyes napért hálát adok, hiszen lehetőségem van a nyelvtudásom pallérozni és minden percben tapasztalatokat gyűjteni, nem is beszélve Berlin megfoghatatlan bájáról” – zárja sorait Benjámin.

Örülök annak, hogy Klaudia és Benjámin is megtalálta számítását. Mindketten bátrak voltak, ki mertek lépni komfortzónájukból és idegen környezetben állták / állják meg a helyüket.

Ha valaki külföldön dolgozik és megosztaná velem a sztoriját a világ bármely részéről, kérem írjon a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre egy rövid mailt arról, hol él, mióta, milyen területen dolgozik. Előre is köszönöm.

Néhány hasznos linkei is összegyűjtöttem a német álláskereséshez

monster.de – a vezető német állásportál (főleg diplomás állások)
Arbeitsagentur.de – a német állami munkaügyi szervezet lapja, infók a német bevándorláshoz
jobofmylife.de - a német állami munkaügy projektje külföldi, EU-n belüli álláskeresőknek (főleg hiányszakmákban)
bmas.de – a német szövetségi munkaügyi minisztérium weboldala
anerkennung-in-deutschland.de – infók különféle diplomák elismeréséről
eures.europa.eu – az EU állásportálja, a német munkaügy állásai is megtalálhatóak
deutsche-sozialversicherung.de – a német nyugdíjbiztosítás oldala
arbeitsratgeber.com – infók a bérekről
lohnspiegel.de – bérinformációs portál
bewerbung-tipps.com – pályázási tippek
yourfirm.de – középvállalkozások állásportálja
careerjet.de – állásportál
careerbuilder.de – állásportál
jobkralle.de – állásgyűjtőoldal
jobrapido.de – állásgyűjtőoldal
stellenanzeigen.de – állásportál
zig-jobs.de – állásportál
academics.de – kutatás-fejlesztési állások
berufsstart.de – gyakornoki, pályakezdői állások
jobsuma.de – gyakornoki állások
unicum.de – állások egyetemistáknak, főiskolásoknak
access.de - állások egyetemistáknak, főiskolásoknak

Karácsony Zoltán

6 Tovább

Hogyan lehetsz vonzó és versenyképes pályázó?

Hiába a megfelelő szakmai tudás, ez még messze nem garancia arra, hogy bárki is megtalálja számítását az álláspiacon. Az utóbbi hetekben több karrierrendezvényen (toborzási konferencia, állásbörzék) jártam, gyűjtöttem az impulzusokat arról, min múlik a siker és a kudarc. Alább néhány fontos szempont. Egyébként a héten zajlik a Monster állásportál virtuális állásexpója, ahol chaten válaszolok  az álláskeresői kérdésekre. Akár ezekről is beszélhetünk részletesebben. Most 13 pont, amivel sokat javítható az esély.

1. Akarj és merj segítséget kérni
Nem szabad szégyenként felfogni az állás elvesztését. A felmondás után természetes egy kis bezárkózás, de utána nyitni kell a külvilág felé. Még az állásukat vesztett topmanagereknek is segítségre van szüksége: nekik is kell a visszajelzés, a bátorítás – hallottam a minap a truBudapest toborzási konferencián. Minél szélesebb körben jelzed, hogy éppen álláskeresésben vagy, annál nagyobb az esély a segítségre.

2. Sértődés helyett tanulj a szakemberektől
Az álláskeresési technikák megtanulása speciális tudás. Nem nehéz kitanulni, de időbe telik. Konfliktust okozhat, ha a pályázói önkép és a külső szakember által látottak nem esnek egybe. Például eltúlzott a pályázó célja, bizonyos erősségek nincsenek is meg vagy a tökéletesnek gondolt önéletrajz alapos átdolgozásra szorul.

3. Fogd fel az álláskeresést munkaként
Az álláskeresés komoly munkát jelent. Az állások felkutatása, a kapcsolatrendszer mozgatása és bővítése, a cégre és pozícióra szabott pályázati anyag összeállítása, az állásinterjúra készülés az ottani szereplés teljes állásnak számít. Ezért se gondold magadat munkanélkülinek.

4. Legyen ritmusa napjaidnak
A már említett toborzási konferencián mondta egy topmanager, mennyire fontos volt álláskereső időszakában, hogy nemcsak otthon ült, hanem elment a városba, találkozott ismerősökkel, sportolt. Ha nincs munkád, akkor is kell a szigorú napirend.

5. Légy nyitott a megkeresésekre
Ha van munkahelyed, nem akarsz váltani, de egy fejvadász megkeres egy ajánlattal, ne utasítsd vissza azonnal. Hallgasd meg. Összehasonlíthatod a munkakört, a fizetést jelenlegi körülményeiddel, kapcsolatot alakíthatsz ki az álláspiac egy fontos szereplőjével és ő is jobban megismer téged. Nem tudhatod, hogy mikor lehet szükséged a segítségére.

6. Légy büszke önmagadra
Ki legyen az ügyvéded, ha nem te magad? Szinte alig van olyan álláskereső, aki ne bizonyított volna korábbi munkahelyein, akinek ne lennének sikeres projektjei, eredményei. Ne csak az önéletrajzban legyenek benne ezek a sikerek, hanem sugározzanak a fellépésedből.  

7. Fejleszd magad folyamatosan
Az internet korában nincs olyan terület, amelyről nem tanulható valami az interneten. Ha van munkahelyed, akkor is érdemes a szakmádba vágó álláshirdetéseket elolvasni. Ha úgy látod, hogy valamiben le vagy maradva, ne sajnáld az időt és a pénzt a pótlásra.

8. Állíts össze egy vonzó, eredeti önéletrajzot és egy motivációs levelet
Ennek könyvtárnyi az irodalma, én is foglalkoztam vele. Ha szükséges, kérj szakértői segítséget.

9. Mutass tiszteletet a munkaadó felé
„Segíthetek valamiben?” – kérdezi a múlt heti HVG Állásbörzén egy munkaadó a stand elé lépő 30 év körüli álláskeresőtől.
„Kérhetnék egy zacskót? Túl nehéz ez a sok prospektus, amit gyűjtöttem” – hangzott a spontán válasz.
„Sajnos azt nem tudok adni” – így a multinacionális cég képviselője.
„Nem baj. Ja, egyébként közgazdász vagyok. Milyen állást tudnak ajánlani? Mivel is foglalkoznak?”
Fültanúja voltam a beszélgetésnek. Nem célravezető ez a hozzáállás. Legalább a megcélzott cégek tevékenységével tisztában kell lenni és érdemes „üzletiesen” viselkedni a standnál.

10. Mutatkozz motiváltnak és megbízhatónak
Többnyire a „Miért szeretne nálunk dolgozni?” kérdéssel szűrnek a cégek interjún. Az egyik legfontosabbnak vélem, hogy erre megfelelő válasszal készülj.
Ezen kívül sok fogással tesztelhető a motiváltság. Egy fejvadász mesélte nekem, ő első körben úgy teszteli a motiváltságot, hogy az őt felhívó álláskeresőtől azt kéri, küldje el még aznap pályázati anyagát a megadott mailcímre. Átlagban ötből ketten teszik meg határidőre…
Egy pályázatíró cég vezetője házi feladatot ad a jelölteknek: egy emailben elküldött  uniós pályázatról kell a következő alkalommal beszámolniuk és a potenciális ügyfél kérdéseire válaszolni.

11. Légy tisztában piaci értékeddel
„Várjuk pályázatát fizetési igény megjelölésével”. Elég sok hirdetésben látni ehhez hasonló mondatokat. A pályázók irtóznak attól, ha bérigényt kell megadniuk. Nem tartják fairnek, hogy a munka pontos ismerete nélkül írniuk kell valamit. Beszéltem erről az utóbbi hetekben több HR-essel, akik elmondták, ez főleg a túlzó bérigények kiszűrésére szolgál. Például ha valaki nettó 500 ezer forintot jelöl meg, ám a cég csak 200 ezer forintot tud adni, akkor eleve interjúra hívni a pályázót.

Szóval ha kérik, valamit írni kell. Ne érzésre írj valamit, hanem mérd fel (internet, ismerősök, bérinformációs portálok). Arra is ügyelj, mi az a minimális összeg, ami kell a megélhetésedhez. 10-15 százalékkal a vágyott összeg fölé lőhetsz, hogy tudj engedni… Nagyon olcsón ne add magad.

12. Mutasd a legjobb arcodat, de maradj őszinte
Tegnap egy gyesen levő anyuka kérdezte tőlem, megemlítse-e pályázatában, hogy most éppen otthon van kétéves gyermekével. Én mindenkit arra sarkallok, vállalja fel élethelyzetét. Az a munkaadó, akit ez a tény riaszt el egy állásinterjúra való behívástól, nem is biztos, hogy a megfelelő egy családos ember számára. Egyébként lehet egy pályázatot úgy alakítani, hogy a megszerzett szakmai tapasztalaton és az elért eredményeken legyen a fókusz. Például alá lehet támasztani a tudást a korábbi vezetőtől kért referencialevéllel.

13. Figyelj a közösségi médiás megjelenésedre
Szeptember közepén egy toborzási konferencián jártam, melyen visszatérő elem volt a közösségi média szerepe a munkatárskeresésben. A toborzók egyre inkább bújják a Facebookot és a Linkedin-t, megnézik a pályázók adatlapját. Ezzel is egyre több írás foglalkozik, így most nem bocsátkozom hosszas elemzésbe. Csupán annyit: csak olyan fotót, írást tegyél publikussá, amit bárki előtt mersz vállalni. A magánéletből való szalonképes életképek még szimpatikusabbá is tehetik a pályázót, erősíthetik az önéletrajzból kialakuló benyomást. A szélsőséges vélemények – cégekről, politikáról, vallásról – azonban egyértelműen rontják az álláskeresési esélyeket.

Karácsony Zoltán

A virtuális állásexpón ma 14-15 óra között vagyok elérhető az InfoStand chatjén a www.allas-expo.hu oldalon.

A rendezvényen egyébként több mint 500 állás várja az álláskeresőket péntek estig. A 3D-s grafikával megrajzolt kiállítói térben a standok mögött neves cégek valódi képviselői várják a kérdéseket és a pályázatokat. Nem kerül semmibe, érdemes benézni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-ot, véleményt, kritikát szívesen fogadok.

3 Tovább

Mit ér egy diplomás nyelvtudás nélkül? - egy javaslat margójára

Nem kell minden egyetemistának, főiskolásnak nyelvvizsgát tennie ahhoz, hogy diplomát szerezzen. Ezt tartalmazza az a javaslat, amely a hírek szerint hamarosan a kormány, majd a parlament napirendjére kerül. Először olvasva padlót fogtam, majd összegyűjtöttem, mit ér egy frissdiplomás nyelvtudás nélkül.

Az egész magyar sajtón végigfutott szerdán az Eduline.hu oktatási portál híre: a Felsőoktatási Kerekasztal azt javasolja a kormánynak, enyhítsen a diplomaszerzés feltételein. A dokumentum szerint vannak olyan szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos. Idézek tovább a cikkből: „Az "irreális" nyelvvizsga-követelmények "ésszerűvé tételével" 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát: a stratégia szerint a szabályozást képzési szintenként és képzési területenként kellene felülvizsgálni.”

Olvasom a sorokat, és azt hiszem, rosszul látok. Furdal a kíváncsiság, hogy kik ülnek a Felsőoktatási Kerekasztalnál, hogy ilyen „reformon” gondolkodnak. Persze mondogatják, valószínűleg a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző fiatalok megmentése áll a háttérben valamint így szeretnének javítani a magyar diplomások arányszámán az európai statisztikákban.

Nem tudom, mennyi az esély arra, hogy ez a javaslat megvalósuljon. Lehet, hogy holnap jön egy politikai döntéshozó és azt mondja, hogy mégsem. Mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, mit ér egy frissdiplomás nyelvtudás nélkül.

Mit adott nekem az angol- és a némettudás?

Amikor 1981-ben beléptem a bakonyjákói általános iskola első osztályába, szüleim egyik leghangsúlyosabb útravalója az volt: "vedd komolyan a németet, nagyon fontos legalább egy nyugati nyelvet ismerni." Pedig akkoriban nem is volt kötelező (csak az orosz, az is negyediktől), német nemzetiségi község lévén azonban felajánlották minden diáknak. Megfogadtam szüleim tanácsát: becsülettel tanultam, ötösöket hoztam. Majd gimnáziumba érve az angolt is felvettem mellé. 18 éves koromra előbbiből felsőfokú, utóbbiból középfokú nyelvvizsgát szereztem. Aztán az ELTE-n német és média szakokon diplomáztam és azóta is napi szinten csiszolom mindkét nyelvet: olvasok, híreket hallgatok, angolul még ma is hetente online órákat veszek.  

Rengeteg energiát fektettem a nyelvtanulásba, de minden óra és forint busásan megtérült. El sem tudom mondani, hogy mennyivel szegényebb lenne az életem és szakmai pályafutásom e két nyelv nélkül. Külföldi egyetemi ösztöndíjak (Dortmund, Berlin), továbbképzések, sajtóutak, barátok Londontól Brüsszelen át Rigáig, munkák multinacionális vállalati környezetben. Óriási közhely, de minden nyelvvel új ember vagy, kinyílik előtted a világ.

Mivel ez egy karrierblog, most hadd tekintsek el a lelki és a kulturális dimenziótól és hadd fókuszáljak tömören a nyelvtudás álláspiaci szerepére.

Annyit azért elő bocsátok: különbséget kell tenni nyelvvizsga és nyelvtudás között. Előbbi eszköz, utóbbi cél. Az igazán fontos az azonnal előhúzható nyelvtudás. A versenyszférában sehol sem kérnek nyelvvizsgapapírt, ám ahol kell a nyelv, ott írásbeli teszttel vagy szóbeli beszélgetéssel mérnek. Bármilyen papírt is lobogtat valaki, állásinterjún néhány perc alatt kiderül az igazság.

Mit veszít az a frissdiplomás, aki nyelvtudás nélkül vág neki az álláskeresésnek?

1. Nem tud lépést tartani a szakma fejlődésével. Bármely szakmáról legyen szó, a külföldi szakirodalom olvasása, követése elengedhetetlen a fejlődéshez.

2. Beszűkülnek a lehetőségei. A nagy internetes állásportálokon az üres állások 60-70 százalékéhoz kell nyelvtudás. Multinál szóba sem állnak azzal, aki csak magyarul tud.

3. Alacsonyabb fizetést kap. Azokban a munkakörökben, amelyekben kell a nyelv vagy előnyt jelent a használat, többet fizetnek. A közszférában a nyelvvizsga után fizetett nyelvpótlék dobja meg a fizetést, a versenyszférában pedig önmagában a nyelvtudás. Egyébként a legjobban a multinacionális cégek fizetnek Magyarországon.

4. Kisebb az esélye az előrelépésre. Még magyar tulajdonú cégeknél is egyre fontosabb vezetői szinteken a nyelvismeret. Főként ha a cég külföldi piacra készül, exportra termel vagy külföldi hátterű magyarországi vállalatokkal áll üzleti kapcsolatban.

5. A külföldi álláskeresés szóba sem jöhet. A magyar nyelvvel legfeljebb a Kárpát-medencében lehet munkát találni. Lehet bármennyire jó valaki a szakmájában, a külföldi munkától eleve elzárja magát. Aki esetleg angolul tudó baráttal mégis nekivág a világnak, rettentő kiszolgáltatott lesz és sok veszély leselkedik rá.

Ha 2 éves kisfiam kicsit nagyobb lesz, első dolgom lesz elindítani őt a nyelvtanulás útján. Nem sajnálok majd se pénzt, se energiát. Hiába üzenné az állam, hogy az nem is annyira fontos...

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

Karácsony Zoltán

11 Tovább

Indulnak az őszi állásbörzék – mi, hol, mikor?

A következő másfél hónapban tucatnyi állásbörzét tartanak országszerte. Íme gyűjtésem, és néhány útravaló, kinek is szólnak ezek a fórumok.

A héten elindulnak az őszi állásbörzék. Csütörtökön a budapesti Syma Rendezvényközpont telik meg száznál is több munkaadóval, akiket két nap alatt várhatóan több ezer álláskereső ostromol. A HVG Állásbörze kicsit más, mint az egyetemi karrierfórumok. Ide nem csupán egyetemistákat, pályakezdőket kereső cégek érkeznek, hanem tapasztaltak után vadászók is. Rengeteg előadás, workshop, látványelem jellemzi a rendezvényt, amely elsősorban a multinacionális cégek toborzási terepe.

Virtuális állásbörze

Pontosan egy hét múlva startol a Monster állásportál virtuális állásexpója. Mivel jómagam is aktív szervezője vagyok az eseménynek, ezért nehéz erről elfogultság nélkül írni. Azt javaslom mindenkinek, hogy ha kíváncsi erre az újfajta álláskeresési fórumra, akkor próbálja ki. Teljesen ingyenes, már lehet regisztrálni, amely jövő hétfőn kezdődik a www.allasexpo.hu oldalon és öt napon át tart. A rendezvény egyik előnye, hogy nem kell sehová utazni, a számítógép előtt lehet barangolni a 3D-s grafikával felrajzolt standok között, ahol valódi munkaadók várnak valódi állásokkal. Lehet tőlük kérdezni chaten, önéletrajzot leadni, pályázni az állásokra. A munkaadói kínálat is széles palettán mozog banktól élelmiszer-kiskereskedelmi multikon át autóipari beszállítókig.

Egyetemi fórumok

Nem lehet kihagyni az ősz kínálatából a nagy egyetemek karrierfórumait. Október 9-10 a pesti „Közgáz”, majd egy hét múlva a budai BME tartja állásbörzéjét. Előbbi értelemszerűen közgazdász, utóbbi pedig mérnöki-műszaki-informatikai fókuszú rendezvény. Mindkettő elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak szól, de persze bárki felkeresheti a standokat. A budapesti egyetemek mellett Szeged, Szolnok és Győr is rendez börzét, elsősorban saját hallgatóinak.

A fővárosi munkaügy is tart börzéket

Szép számmal tartanak állásfórumokat a fővárosi munkaügyi kirendeltségek is (hosszabb a nevük, most hadd ne írjam le). Ide elsősorban a velük kapcsolatban álló cégek érkeznek, és főként szakmunkás pozíciókat hirdetnek meg (építőipar, vendéglátás, egészségügy). Akadnak azonban cégek, amelyek pénzügyi tanácsadói vagy idegen nyelvű ügyfélszolgálatos állásokra toboroznak.

Nem állásbörze, de érdekesnek ígérkező karrierrendezvény a szeptember 27-i Nyitott Gyárak Napja, amelyen egyetemisták, frissdiplomások látogathatnak meg hat mátészalkai és nyírbátori gyárat. Találkozhatnak a gyárigazgatókkal, személyzeti vezetőkkel; megismerhetik az állás- és szakmai gyakorlati lehetőségeket.  

Íme a lista:

Szeptember 26-27. HVG Állásbörze (Budapest)
Szeptember 27. Nyitott Gyárak Napja (Nyírbátor, Mátészalka)
Szeptember 30 - október 5. Monster Virtuális Állásexpo (www.allasexpo.hu)
Október 4. Munkaügyi Központ (Vác, Madách Imre Művelődési Központ)
Október 8. Szolnoki Főiskola
Október 9-10. Budapesti Corvinus Egyetem
Október 10. Munkaügyi Központ, III. kerület (Budapest, Heltai tér)
Október 15. Munkaügyi Központ, IX. kerület (Budapest, XI. kerület, Zsombolyai utca)
Október 15. Szegedi Tudományegyetem
Október 16-17.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
November 5-6. Széchenyi István Egyetem (Győr)
November 13. Munkaügyi Központ, XXI. kerület (Budapest, Királyerdei Művelődési Héz)
November 21. Munkaügyi Központ, VIII. kerület (Budapest, Mátyás tér)

Miért jönnek a cégek?

- Új munkatársra van szükségük. (ezt nem kell nagyon magyarázni)

- Önéletrajzokat gyűjtsenek, adatbázist frissítsenek. Akadnak kiállítók, amelyek későbbi kereséseikhez vagy a CV-adatbázis minőségének javítása miatt látogatnak ki. (Például személyzeti tanácsadóknál előforduló motiváció) 

- Építsék munkaadói márkájukat. Főként nagy multi cégekre jellemző, hogy az állásbörzére reklámrendezvényként tekintenek. Nem csupán termékeiket mutatják be a standok mögött, hanem vonzó munkaadóként jelennek meg. Hogy a legjobb álláskeresőket ők szerezzék meg.

Mit lehet álláskeresőként kihozni egy állásbörzéből?

- Információgyűjtés. Ez az a fórum, ahol rövid idő alatt sok munkaadóval el lehet beszélgetni. Felmérhetőek az elvárások, a körülbelül kereshető fizetés, a kiválasztás menete, a várható munkakezdés.

- Önéletrajz javítása, állásinterjúra készülés. Több ingyenes szolgáltatás elérhető állásbörzéken. Ilyen például a CV-írási tanácsadás, amelyen tanácsadói segítséggel javítható az önéletrajz. A másik ilyen a próbainterjú, amelyen szintén HR-szakértővel lehet egy állásinterjús helyzetet szimulálni.

- Pályázás elindítása. A standoknál leadható a pályázati anyag. Ahová személyzeti döntéshozó is eljön, ott pedig egy jó fellépéssel még az interjúra való behívás is elérhető.

Mi a helyes álláskeresői hozzáállás?

- Nézz utána még a rendezvény előtt, mely cégek lesznek jelen, milyen állásokat kínálnak?

- Válaszd ki azokat a munkaadókat, amelyeket feltétlenül fel akarsz keresni. Nézz utána néhány alapadatnak még otthon (mivel foglalkozik, iparág, cégnagyság, termékek)

- Ugyan sok esetben már elektronikus formában kérik a pályázati anyagot, azért néhány papír CV-t vigyél magaddal. Csak akkor add le, ha helyben gyűjtik és később nem lehetséges pályázni. Máskülönben a helyben kapott infók alapján a cégre és pozícióra írt önéletrajz erősebb)

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

Ha akad karrierendezvény, ami itt nem szerepel, kérlek jelezzétek a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre írt mailben és akkor frissítem a listát.

0 Tovább

Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok állásinterjún

Kellemetlen kérdések sok állásinterjún előjönnek. Nem kell ezért elítélni a kötekedőnek tűnő HR-est. Neki az a dolga, hogy minél alaposabb képet alkosson a pályázóról, és a pozícióra legmegfelelőbb munkatársat találja meg. Általános recept nincsen arra, hogy pontosan mi a nyerő válasz, hiszen minden pályázó életútja más és más. Az alábbi kérdések és válaszok inkább arra példák, milyen stratégiával és attitűddel célszerű az ilyen helyzetekben viselkedni.

(Kérés, kérdés olvasóimhoz: Milyen szokatlan, furcsa, meglepő vagy fogós kérdésekkel találkoztatok állásinterjún? Írjátok meg nekem ide kommentbe vagy mailben a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu mailcímre. Készítek egy gyűjtést. Előre is köszönöm.)

No, akkor íme a kérdések és a válaszok egy képzelt állásinterjúról.

Azt írja kísérőlevelében, hogy új kihívásokat keres. Nem találta meg eddigi munkahelyén?

Dehogyisnem. Az utóbbi években sok kihívásban volt részem, sokat fejlődtem. Ahogyan önéletrajzomból is kiderül kezdő szintről senior tanácsadóvá neveztek ki. Több ügyféllel foglalkoztam, nőtt az általuk generált forgalom. Eljött azonban az az idő, amikor úgy érzem, váltanom kell, és cégen kívül megtalálni az új kihívásokat.

Eddig Győrben élt és dolgozott. Valóban komolyan gondolja, hogy otthagy mindent és 130 kilométert költözik egy új állásért?

Elsősorban a munka érdekel, de a környezetváltozás sem utolsó szempont. Egyetemi éveim alatt is többször költöztem, voltam ösztöndíjas Angliában. Nem hiszem, hogy a Budapestre költözés nagy megrázkódtatás lenne.

Ahogyan látom, eddig nem dolgozott vezetői munkakörben. Miért gondolja úgy, hogy nálunk alkalmas lesz vezetői munkára?

Formálisan valóban nem dolgoztam vezetőként, azonban sok olyan projektben részt vettem, amelyben egy-egy részfeladat menedzselését rám bízták, ebben voltak vezetői feladatok is. Szerintem erre a tapasztalatomra lehet építkezni. Ezen kívül több olyan céges képzésen részt vettem – például prezentációs, motivációs, kommunikációs tréningek, ahol sok olyat tanultunk, amelyet vezetőként használni lehet.

Mit tart gyengeségének a munkahelyen?

Erre talán korábbi főnökeim tudnának válaszolni. Ha gondolják, referenciának megadom egyikőjüket. Egyébként úgy érzem, hogy minden szakmai kritikát komolyan vettem és azon voltam, hogy fejlődjek.

Mit jelent az, hogy „középfokú némettudása fejlesztésre szorul”? Akkor mégsem beszél németül?

Két évvel ezelőtt középfokú nyelvvizsgát tettem. Azóta viszont nem használtam a munkában, jelenlegi munkahelyemen az angol a hivatalos céges nyelv, ezért valószínűleg megkopott. Néhány hét mindenképpen kell, hogy behozzam a lemaradást. Mivel azonban már voltam ezen a szinten, menni fog. Az angol viszont naprakész, felsőfokú szinten áll.

Azt hallottam, hogy cégük leépítésre készül. Igaz ez?

Sajnos belső ügyekről nem beszélhetek. Mindig lojális voltam a munkaadóimhoz. Kérem megértését.

A sorok között olvasva úgy tűnik nekem, nem érezte jól magát a munkahelyén. Nem bántak fair módon önnel?

Melyik mondatomból következtet erre?

Ez csak egy érzés. Talán azért, mert az utolsó két évben nem tudott feljebb lépni.

Akkor valószínűleg nem fogalmaztam egyértelműen. Mindig jó munkakapcsolatban voltam a főnökömmel és a munkatársaimmal. Ha nem bántak volna fair módon velem, biztosan nem dolgozom négy éven át ott.

Mi a garancia arra, hogy nem ugródeszkának tekinti ezt a munkát, és fél év múlva, amikorra beletanul a vezetésbe, akkor nem máshol kamatoztatja tudását Budapesten?

Amit eddig hallottam a munkáról, az nagyon tetszik. Motiválóak számomra a feladatok, a vezetői pozíció, cégük bővülési stratégiája.

Pedig úgy látom önéletrajzából, hogy 5-6 évvel ezelőtt háromhavonta váltott munkahelyeket.

Ez olyan időszak volt, amikor nem azt kaptam, amit reméltem vagy amit ígértek vagy nem passzoltam a cégbe. Szerintem sokan kerültek már hasonló helyzetbe. Senkinek sem jó, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol nem érzi jól magát. Azonban korrekt módon sikerült mindenhol lezárnom a munkámat.

Vállalná a túlórázást?

Alapvetően nem munkaidő-, hanem feladatközpontú vagyok. Tehát ésszerű keretek között, például határidőkhöz közeledve, igen. Igyekszem azonban úgy beosztani erőmet és energiámat, hogy a rendes munkaidőben el tudjam végezni a feladatokat. Fontosnak tartom hogy jusson idő a regenerálódásra, a sportolásra - én például munka után futni szoktam -, hogy reggel kipihenten érkezzek. Akkor nagyon hatékonyan tudok dolgozni.

Felvenném, de fizetési igénye nem passzol bele elképzeléseinkbe.

Az álláshirdetésben kérték a fizetési igény megjelölését. Mivel pontosan nem tudtam a feladatokat, a bér összetételét, ezért tárgyalási alapnak adtam meg ezt az összeget. És akadnak olyan elemek is, amik önöknek nem kerülnek semmibe, az én életemet viszont megkönnyítik. Természetesen nyitott vagyok a kompromisszumra. Milyen összegre gondoltak pontosan?

Tudna egy hét múlva kezdeni?

Legszívesebben már holnap kezdenék, de sajnos csak egy hónap múlva tudnék. Vannak kötelezettségeim a munkáltatóm felé, szeretnék korrekt módon elválni. Valószínűleg a felmondási időt végig le kell dolgoznom és ha igénylik, segítek az új kolléga betanításában is. Ha megállapodunk a részletekben és írásban kapok ígéretet öntől az állásra, akkor másnap közlöm a felmondást főnökömmel. Ha főnököm esetleg elengedné a felmondási idő vagy egy részét, akkor természetesen korábban is tudok jönni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

6 Tovább

Halálra dolgozta magát a gyakornok – egy tragikus eset tanulságai

Egy héttel ezelőtt londoni albérletében holtan találtak egy 21 éves német banki gyakornokot. Az eset bejárta a világsajtót, ugyanis az első – egyelőre még nem bizonyított - feltételezések szerint Moritz Erhardt “halálra dolgozta magát”. Az utolsó két hétben nyolc alkalommal is 24 órázott, halála előtt pedig zsinórban három éjszakát az irodában töltött. A tragikus eset több kérdést is felvet: Hol van a határ a karrierépítésben? Mi a munkaadó felelőssége? 

Magas fizetés, presztízs, csillogás, az elithez tartozás érzése, tanulás a legjobbaktól. Ilyen gondolatok fogalmazódnak meg közgazdász szakon tanuló egyetemisták tíz-, talán százezreiben világszerte, amikor a londoni City-re gondolnak, mint karrierlehetőségekre. Európa pénzügyi központjába bejutni egy álom beteljesedésével ér fel számukra. A legjobb pályázók komoly kiválasztási procedúra után kapnak lehetőséget. Először csak szakmai gyakorlatra.

Sikerült a terve a német Moritz Erhardtnak is, aki júniusban tízhetes nyári gyakorlatát kezdte el a tekintélyes Bank of America Merryll Lynch befektetési banknál. Aztán a szakmai gyakorlat augusztus derekán tragédiával végződött. A fiatalember albérletében összeesett és meghalt.
Az eset ráirányította a figyelmet a londoni bankszektorban zajló konkurenciaharcra, a fiatalok (ön)kizsákmányolására.

Nonstop pörgés 10 héten át

A brit sajtó azonnal rárepült az esetre. Tudósításaikból kiderül, hogy a City gyakornokai között általános a 12-15 órás munkanap. Sőt, befektetési banki területen nem ritka a mágikus körhintaként (magic roundabout) leírt jelenség, amikor a munkatárs hajnalban taxival hazaérkezik az irodából, a taxis járó motorral vár rá, míg lezuhanyzik, átöltözik és már indul is vissza a munkahelyre. Azt mondják, 8-10 hétig ki lehet bírni az extrém munkatempót.

Hogy ez mennyire elvárás a munkaadó részéről, arról megoszlanak a vélemények. A legtöbben azt mondják, túlórázni kell, igaz, csak ésszerű keretek között.

Bentmaradni minden áron?

A fiatalokban azonban bizonyítási vágy működik, a konkurenciaharc pedig óriási. Miután belekóstolnak ebbe a világba, minden eszközzel bent akarnak maradni. És ahogy ez Moritz Erhardt példáján látszik, e célért hajlandóak a végkimerülésig dolgozni. Csáberő a magas fizetés is. Barátai állítása szerint Moritz havi 2700 fontot (körülbelül 1 millió forint) keresett, ami első fizetésnek, gyakornokként még Londonban is szép summa.

Közbe kell lépni a munkaadónak

Hogy lehet az ilyen eseteket megelőzni? Érdemes lenne  már a felsőoktatásban felkészíteni a fiatalokat az egészséges karrierépítésre akár életvezetési tanácsadó bevonásával. Ebbe beletartozik a jó időgazdálkodás, a stresszkezelés, a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése. A fizetés és a kihívásokkal teli munka mellett ugyanis legalább olyan fontos a kikapcsolódás, a munkán kívüli társas kapcsolatok, a testmozgás.

A munka világában a megoldás kulcsa a munkaadó kezében van. Bármennyire is vonzó olyan munkatársakat a csapatban tudni, akik a csillagot is hajlandóak lehozni az égről, egy szint felett közbe kell lépni.

Néhány évvel ezelőtt beszéltem egy magyarországi banki felsővezetővel, aki elmondta, náluk hátrányos megítélés alá esik, aki 15-16 órát tölt az irodában. Ez ugyanis rossz időgazdálkodást jelent és egy idő után már úgysem hatékony a munka. Szerinte a legfontosabb reggel pihenten érkezni. Csak így előzhető meg a kiégés és tartható meg hosszú távon a munkavállaló.

Nem hiszem, hogy ez Magyarországon általános vélekedés lenne, ám a tehetséges dolgozók megtartása valahol itt kezdődik…

Karácsony Zoltán

Ha van kérdés, témajavaslat, azt a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom. A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

0 Tovább

17 település, ahol nincs munkanélküli - hol a legjobb az álláshelyzet?

Érdekes statisztikára bukkantam néhány napja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán. A listán minden magyarországi település munkanélküliségi mutatója megtalálható A könnyebb kezelhetőségért Excelben is elkértem a statisztikát a sajtóosztálytól. Hadd osszak meg néhány érdekes adatot.

Amikor munkaügyi statisztikákról esik szó, akkor a hírek zöme országos vagy megyei átlagadatokról szól. Pedig az is érdekes, hogy miként szerepelnek a megyénél kisebb közösségek – megyei jogú városok, városok, községek – az összesítésben. Mely településen él a legkevesebb munkanélküli, hol a legtöbb, melyik közösségben a legjobb a dolgozók és a nem dolgozók aránya.

Ahol nulla a munkanélküliek száma

A munkaügyi központok legutóbbi, június 22-i összesítése szerint 17 olyan település van Magyarországon, ahol ismeretlen a munkanélküliség.

Íme a lista (zárójelben: hány munkavállalási korú – 15-61 év közötti – személy él a településen és a megye, ahová tartozik)

Óbánya (102 – Baranya megye)
Ebergőc (84 - Győr-Moson-Sopron)
Lócs (78 - Vas)
Ólmod (69 - Vas)
Somlóvecse (66 - Veszprém)
Arka (64 – Borsod-Abaúj-Zemplén)
Kára (40 - Somogy)
Hegyhátszentmárton (39 - Vas)
Magyarföld (38 - Zala)
Gosztola (36 - Zala)
Hosszúvíz (29 - Somogy)
Kozmadombja (26 - Zala)
Csér (25 - Győr-Moson-Sopron)
Sénye (21 - Zala)
Debréte (10 - Borsod-Abaúj-Zemplén)
Felsőszenterzsébet (9 - Zala)
Tornabarakony (7 - Borsod-Abaúj-Zemplén)

Ez azonban inkább az érdekesség kategória. Ilyen kis létszámú lakosnál annyi apróság szerepet játszik, hogy messzemenő következtetéseket nem érdemes keresni a helyi viszonyok pontos ismerete nélkül.

Tanulságosabb a nagyobb településeket nagyító alá venni. Ha például azokat a falukat, városokat nézzük meg ahol 1000-5000 ezer közötti számban élnek 15-61 év közöttiek.

Az osztrák-magyar határ ereje

Ebben a lajstromban tarolnak az osztrák határhoz közeli, Sopron környéki és mosoni települések (többek között Fertőszentmiklós, Kópháza, Ágfalva, Rajka, Jánossomorja). Kis túlzással azt is mondhatjuk, csak annak nincs munkája ebben a régióban, aki nem akar dolgozni. Vélhetően jót tett az álláshelyzetnek a 2011-es osztrák munkaerő-piaci nyitás. Hiszen mostanra már mindenfajta engedély nélkül munkát lehet vállalni néhány kilométerrel odébb is. Ausztriában pedig a munkanélküliség mutató a legalacsonyabb az Európai Unióban.

Település Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakos
Ráta
Fertőszentmiklós 21 2470 0,85
Kópháza 14 1416 1,05
Ágfalva 15 1432 1,07
Nagycenk 15 1281 1,17
Harka 16 1275 1,25
Rajka 25 1895 1,32
Fertőd 32   2287 1,4
Darnózseli 15 1022 1,47
Jánossomorja 69 4210 1,64
Mosonmagyaróvár 613 21209 2,89

Ráta: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában

A fővárosi agglomeráció

A másik nagy csoportot főleg a Buda és kisebb részt a Pest környéki települések alkotják (Nagykovácsi, Solymár, Üröm, Budakeszi, Csömör). Ez sem meglepő: Az utóbbi 15-20 évben többszörösére duzzadtak az agglomerációs falvak. Ráadásul a Budapestről kiköltözők az átlagosnál képzettebbek, jobban keresők és többnyire stabil munkahellyel rendelkezők. Az "őslakosok" pedig a fővárosban találnak munkalehetőséget.

Település Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakos
Ráta
Nagykovácsi 74 4582 1,62
Solymár 119 6783 1,75
Üröm 82 4522 1,81
Budakeszi 185 8972 2,06
Pilisvörösvár 203 9263 2,19
Telki 51 2256 2,26
Pilisborosjenő 54 2324 2,32
Diósd 141 5802 2,43
Csömör 145 5819 2,49


A Balaton partján

Szintén a legjobbak között szerepelnek Balaton-parti települések (például Csopak, Alsóörs, Balatonföldvár). A jó munkaerő-piaci mutatókat vélhetően segítette a nyári szezon (ahogy írtam, a június 22-i összesítést vettem alapul), amikor a helyi szolgáltatószektorban hirtelen megugrik a munkahelyek száma, szobakiadásból hivatalos munkahely nélkül is meg lehet élni. Persze szerepet játszhat a jó helyezésben, hogy a valójában máshol – például Budapesten – élő, jól szituált balatoni ingatlantulajdonosok egy része a kedvezőbb adózás miatt oda jelentkezik be, javítva ezzel is a statisztikát.

Település Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakosok Ráta
Csopak 26 1304 1,99
Alsóörs 20 991 2,01
Balatonföldvár 31 1491 2,08
Badacsonytomaj 37 1480 2,5


A budai „elit” kerületek

Budapesten érdemes kerületekre bontva nézni a mutatókat. Nem okoz meglepetést, hogy a budai „elit” kerületek vezetnek (az első hatból öt kerület Budán található).

Budapest Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakosok Ráta
II. kerület 1027 49800 2,06
I. kerület 341 15511 2,2
XII. kerület 757 32988 2,29
V. kerület 497 17031 2,92
XI. kerület 2591 80441 3,22
III. kerület 2648 79288 3,34

Megyei jogú városok: a nyugati határszél és Érd

A megyei jogú városoknál a már ismertetett trendek mutatkoznak meg. Élen a nyugat-dunántúli városok (Sopron, Győr, Szombathely), majd a budapesti agglomerációs Érd következik.

Megyei jogú város Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakosok Ráta
Sopron 684 37982 1,8
Győr 3395 82904 4,1
Szombathely 2156 51416 4,19
Érd 1828 43383 4,21
Székesfehérvár 3450 66382 5,2
Veszprém 2032 38718 5,25

A facebookon itt vagyok elérhető.

Mailben témajavaslatokat, kérdéseket, visszajelzéseket a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu maiklcímre várok.

0 Tovább

Mit tanulhatunk a világbajnok vízilabdázóktól?

Nyaranta mindig egy sportról szóló posztra vetemedem. Hiába, nem tudok kibújni a testmozgás és az élsport iránti rajongásomból. De nem is baj. Szombaton este 10 óra után emlékezetes másfél órát szereztek a magyar vízilabdázók Barcelonában. Tavaly még temettük őket az olimpián, most más összetételben felértek a csúcsra. Világbajnokok lettek. Új aranycsapat született. Mit lehet tőlük tanulni? A következő sorokat nem csak sportszeretőknek, hanem munkahelyi vezetőknek is ajánlom. Gondolatok egy szurkolótól.

- Fel kell készülnünk arra, hogy évekig nem játszunk az aranyéremért. A kétezres évek "aranygenerációja" visszavonul, elment mellettünk a világ, jöjjön a fiatalítás, új csapatot kell építeni.

Tavaly nyáron a vesztes olimpiai negyeddöntő után hallottam ezeket a szavakat a vízilabda szakértőitől. Akkor, amikor  kiderült, hogy nem védhetjük meg korábbi három olimpiai bajnoki címünket, még a négybe sem jutottunk Londonban.

Alig egy év telt el azóta, és a férfi válogatott szombaton világbajnok lett Barcelonában. Az előzetes esélylatolgatások szerint nem a miénk volt a legerősebb csapat. A szerbeket, a montenegróiakat, a horvátokat várták a trónra, de a magyarok ültek fel. Hogyan jutottunk fel újra a csúcsra? És ebből mi lehet a tanulság csapatot építő vezetők számára. Öt pont, amit tanulságosnak vélek.

1. Benedek Tibor, a hiteles és hatni képes "főnök". Az olimpia után Kemény Dénes, aki 15 évnyi kapitánykodás alatt 3 olimpiai bajnoki címre vezette a csapatot, lemondott. A stafétabotot az a Benedek Tibor vette át, aki játékosként mindhárom olimpiai bajnoki címben részt vett és aki az utolsó évben mellette segédkezett. Benedek utólag nézve zseniális húzásnak bizonyult. Eredményeivel tekintélye van a csapat előtt, korban sincs távol tőlük, és ahogyan a mérkőzéseken láttuk, képes motiválni, fanatizálni a fiúkat. A munkához való hozzáállása is példás: Egykori edzője, Horkai György (szintén olimpiai bajnok, még 1976-ból) mondta róla, hogy Tibit egyszer három napra eltiltotta az uszodától, mert annyit edzett és annyira dolgozott a sikerért.

2. Sikerre éhes csapat. Benedek Tibor olyan csapatot rakott össze, amelyben jelen van a fiatalos hév és a rutin egyaránt. Ugyan maradtak olimpiai bajnokok a csapatban (például Madaras Norbert, a Varga testvérek, Hosnyánszky Norbert), a csapat másik része fiatal és / vagy keveset szerepelt a válogatottban. Bátori Bence, Vámos Márton 21-21 évesek, Bedő Krisztián 20 éves. A torna legjobb kapusának választott Nagy Viktor (aki a legfontosabb meccseken védett káprázatosan) ugyan 28 éves, de korábban Szécsi Zoltán árnyékában csak kevés lehetőséget kapott. Vagy ott van Szivós Márton, aki már 31 éves, de eddig semmit nem nyert válogatott szinten. Az olimpiákról lemaradt, a 2007-es vb-döntős kudarcért pedig sokan őt hibáztatták (a hosszabbításban ordító ziccert rontott, majd elment a meccs a horvátok ellen). Azóta ég benne a bizonyítási vágy. Közös ezekben a fiúkban az óriási eltökéltség.

3. Formaidőzítés. Minden sportban alapszabály: nem a selejtezőben vagy az előmeccseken kell brillírozni, hanem a nagy torna hajrájában az egyenes kieséses szakaszban. A magyarok két héttel korábban vereségeket gyűjtöttek egy budapesti tornán. Barcelonában a csoportmeccseken is kikaptak a szerbektől, döntetlent játszottak az ausztrálokkal. Ám továbbjutottak. A nyolc között a görögök elleni negyeddöntőben már káprázatosan játszottak, a négy között az olimpiai bajnok horvátok ellen drámai küzdelemben győztek, majd a végén Montenegró ellen is, 8-7-re. Pedig "papíron", játékerőben nem mi voltunk a legjobbak, viszont mi időzítettük legjobban a csúcsformát. Az egy hónappal korábban Világligát nyerő és a vb egyik legerősebb csapatának tartott Szerbia pedig csak 7. lett. Mert a legjobb 8 között, az egyik legfontosabb meccsükön nem tudták legjobbjukat nyújtani...

4. Vagányság, felősségvállalás. Ezek a srácok mertek játszani, nem nyomta őket agyon a tét. Képesek voltak éles helyzetben váratlan megoldásokra. Szerintem sokáig beszélnek még a szurkolók a Varga-testvérek (Dénes és Dániel) zseniális összjátékáról, ahogyan 10-10-es állásnál a horvátok ellen kevéssel a vége előtt ritkán látható "fineszes" góllal nyerték meg a meccset (ez egyébként egy gyerekkori figura volt - szinte filmbe illő a sztori). Vagy Hárai Balázs góljára a Montenegro elleni döntőben, amikor kapunak háttal, a védővel a nyakán csavar mozdulattal tette a hálóba a labdát. Vagy Szivós Márton vb-címet eldöntő húzásáról másfél perccel a döntő vége előtt 7-7-es állásnál. Pedig hányszor előfordult korábban, hogy kritikus helyzetben a játékosok egymásnak adogatták a labdát, senki sem merte elvállalni a lövést. Szerencsére ennek most nyomát sem láttuk.

5. Összhang. Jó volt látni egy ennyire küzdő és önmagával harmóniában levő csapatot. Nem voltak egyéni sztárallűrök. Nem számított, ki, hány gólt dob. A lényeg: győzzünk. Hihetetlen mennyire egyben volt a védekezés, mennyire érezte mindenki a másikat: blokkolt, váltott, kisegített, megúszott... Montenegro 13 percen át képtelen volt gólra ellenünk (ez vízilabdában nagyon ritka, főleg vb-döntőben). Kapusunk, Nagy Viktor minden védés után fanatizált és ezzel az ellenfelet demoralizálta. Nem voltak itt sztárok, maga a csapat volt a sztár.

Most a győzelem ünneplése következik, majd a megérdemelt pihenés. Aztán jön egy újabb ciklus, újabb kihívásokkal. Nem lesz könnyebb a helyzetük. Sőt, míg most a négy közé kerülést is sikernek értkelte volna a közvélemény, 2014-ben már az arany lesz a mérce. Főleg, hogy Budapesten rendezik jövőre az Európa-bajnokságot... És fenik ránk a fogukat az ellenfelek. De ez már a jövő zenéje. A barcelonai sikert senki sem veheti el Tőlük. Tőlünk.

Gratulálok a csapatnak! Köszönöm a felemelő pillanatokat! És persze a női vizipólósoknak is, akik a harmadik helyen végeztek. És az úszóknak is (Hosszú - két arany, egy bronz, Gyurta egy arany, Cseh - egy ezüst), akik ismét kitettek magukért.

Hogy a címben feltett kérdésre válaszoljak.

Mit is tanulhatunk a vízipólósoktól?
- Kell egy tekintélyt parancsoló, hiteles, motiválni képes edző (vezető), aki hisz a sikerben és akiben vakon bíznak a játékosok
- Jót tesz a sokszínűség: kellenek fiatal és rutinos játékosok egyaránt. Fontos, hogy mindenki éhes legyen a sikerre
- Akkor nyújtsd a legjobbadat, amikor a leginkább szükséges
- Merj dönteni és felelősséget vállalni csapattagként is
- Ne a saját, hanem a csapat érdeke legyen elsődleges.

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemény:

Ha van kérdés, témajavaslat, azt a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom. A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

...és persze következő posztomban már visszatérek blogom alaptémájához az álláspiachoz és a karrierépítéshez.

0 Tovább

Ennyit keresnek Európa csúcsmenedzserei

Kicsit elkalandozom Magyarországról a mai bejegyzéssel. Mennyi kereshető a csúcson Európában? Erről ad képet egy héten közölt német kutatás. A listán magyar szemmel sok az ismeretlen név, tanulsággal azonban ez is szolgál.

A berlini Humboldt Egyetem és a német Manager Magazin szerdán publikálta a 20 legjobban kereső európai menedzser toplistáját. A közölt éves jövedelem a 2012-es adatokon alapul, az alapfizetést és a bónuszokat is tartalmazza.

A lista élén Martin Winterkorn a Volkswagen konszern vezére áll 15,3 millió euróval (őt ismerheti a magyar közvélemény, minden évben előadást tart a BME-n Budapesten és az Audi autógyártó is a konszern tagja). Neki ráadásul szerződése szerint 20 millió euró járt volna a konszern eladási rekordjai miatt, ám ő és a felügyelőbizottság ezt eltúzottnak találta, ezért szűk 5 millió euróról lemondott...

A második helyen a sörgyártás világelsője, a belga központú AB Inbev főnöke, Carlos Brito végzett, aki 2012-ben 14,8 millió euróval gazdagodott. A harmadik helyen szintén egy italgyártó, a Diageo vezérigazgatója, Paul S. Walsh zárt, 14,5 millió euróval. Utóbbi cég gyártja többek között a Smirnoff és a Johnnie Walker márkákat.

A tavalyi hasonló listát is Winterkorn vezette, akkor a Vodafone CEO-ja állt a második, míg a Novartis vezetője a harmadik helyen. Akkor egyébként a top 10-be két bankvezető (Santander, Deutsche Bank) is befért, most a legtöbbet kereső (a HSBC-vezér) a 20. helyen zárt.

Íme a lista.

Éves jövedelem (millió euróban)

1. Martin Winterkorn (Volkswagen konszern - német, autóipar) 15,3 (4,59 milliárd forint)
2. Carlos Brito (AB Inbev - belga, sörgyártó) - 14,8
3. Paul S. Walsh (Diageo - brit, alkoholos italok) 14,5
4. Rakesh Kapoor (Reckitt Benckiser - brit, háztartási eszközök) 12,9
5. Robert Dudley (BP - brit, olajipar) 12,8
6. Richard Lepeu (Richemont - svájci, luxustermékek ) 11,2
7. Joe Jimenez (Novartis - svájci, gyógyszeripar) 10,7
8. Severin Schwan (Roche - svájci, gyógyszeripar) 10,0
9. Peter Voser (Shell - brit-holland, olajipar) 9,7
10. Mathias Döpfner (Axel Springer - német, médiavállalat) 9,6
11. Bernard Arnault (LVMH - francia, luxustermékek) 9,2
12. Andrew Witty (GSK - brit, gyógyszeripar) 8,6
13. Bill McDermott / Jim Hagemann Snabe (SAP - német, szoftvergyártó) 8-5-8,5
14. Kasper Rorsted (Henkel - német, háztartási cikkek) 8,5
15. Paul Bulcke (Nestlé - svájci, élelmiszeripar) 8,3
16. Dieter Zetsche (Daimler - német, autógyártó) 8,2
17. César Alierta Izuel (Telefonica - spanyol, telekommunikáció) 7,9
18. Peter Löscher (Siemens - német, ipari konszern) 7,87
19. Joe Hogan (ABB - svájci, ipari konszern) 7,8
20. Stuart Gulliver (HSBC - brit, bank) 7,6

(A név után zárójelben a cég neve, annak székhelye és az iparág)

A tanulságok álláskeresőknek (is):

- Érdemes megnézni, hogy a legjobban fizetett menedzserek mely iparágakban dolgoznak: autóipar, luxuscikkek gyártása, gyógyszeripar, háztartási termékek, olajipar. Árulkodó ez az iparágak jövedelmezőségéről.
- Szinte eltűntek a listáról a bankvezérek (tavaly még ketten is bent voltak a top 10-ben)
- Szinte mindegyik cégnek van magyar leányvállalata. Nekik (sem) megy valószínűleg rosszul
- Svájci, német és brit központúak a topmenedzserüknek legtöbbet fizetők.
- Nincs nő a top 20-ban

Ha van kérdés, témajavaslat, azt a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom. A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)