A 10 legérdekesebb momentum a munka világából – szubjektív válogatás 2014-ből

December utolsó napjaiban sorra születnek az évi végi összegzések a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondoltam, elkészítem én is a saját válogatásomat. Számomra ezek voltak a munkaerőpiac legérdekesebb történései, trendjei, pillanatai 2014-ben. Ezúton kívánok Boldog és Karrierépítésben Sikeres Új Évet minden kedves olvasómnak! 2015-ben folytatjuk.

1.Törnek előre a robotok
A következő évek egyik legizgalmasabb és a munkavállalók számára legveszélyesebb rejtvénye, hogy melyek azok a szakmák/tevékenységek, amelyeket a robotok ki tudnak váltani. Idén sem volt hiány kísérletből. A Német Posta csomagküldő drónokat tesztel a szárazföld és egy északi-tengeri sziget között (hasonló a célja az Amazon webáruháznak is). A Microsoft főhadiszállását robot éjjeliőrök védik. A Skype szinkrontolmács-szolgáltatást próbál ki. Egy kaliforniai cégnél automaták írják az egyszerűbb híreket. Vajon valóban veszélyben lesznek a futárok, a tolmácsok, a biztonsági őrök vagy az újságírók? És akkor még nem is beszéltünk az autóiparban a betanított élőmunkát kiváltó gépekről vagy az e-kereskedelem fejlődésével megszűnő adminisztratív pozíciókról, eladói munkákról.

2. Nyugat-Európa nem kér a segélyturistákból
Az utolsó lökést Románia és Bulgária polgárainak szabad nyugat-európai munkavállalása adta meg az európai politikai döntéshozóknak. A leghangosabb a kérdéskörben David Cameron brit miniszterelnök. November végén bejelentett csomagjának értelmében fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy Svájcban februárban a nép döntött minimális többséggel a bevándorlás korlátozásáról. Így aki utóbbi országban szeretne munkát vállalni, igyekezzen, mert hamarosan a népakarat a törvényekben is megjelenik.

3. Harcol az EU a fiatal munkanélküliség ellen
Európa továbbra is tehetetlen, egy nemzedék hiába keres munkát az iskolapadból kikerülve. Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal dologtalan: már nem tanul és nem talál munkát (nálunk a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék). Ennek jegyében hívta életre az EU az Ifjúsági garanciaprogramot. Ebben az EU-tagállamok kötelezték magukat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően 4 hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Most indulnak a programok, sokat várnak ettől az európai döntéshozók.

4. Átlépte az 500 ezret a magyarországi LinkedIn-használók száma
Több posztban is foglalkoztam azzal, hogy a következő években az álláskeresésben egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média. Ezen belül is tör előre a LinledIn.com oldal. A magyarországi felhasználók száma augusztusban lépte át a félmilliós határt és gyorsuló ütemben bővül. A fejvadászoknál és a személyzeti szakembereknél már ez az egyik legfontosabb forrás a jelöltkeresésben és a pályázók ellenőrzésében.

5. Nem lehet vasárnap dolgoztatni a hazai kereskedelemben
Karácsony előtt átment a parlamenten a KDNP törvényjavaslata a vasárnapi zárva tartás bevezetéséről. A jövő év egyik nagy kérdőjele, hogy a március 15-i hatályba lépést követően miként alakul a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Egyes becslések szerint 15-20 ezres elbocsátásba is kerülhet a dolgozók szabad vasárnapja. Megússzák viszont a zárva tartást azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, és a benzinkutak shopjai is.

6. Adómentes cafeteriaelem lett a lakáshiteltörlesztés Magyarországon
A munkavállalók számára az év egyik újdonsága áprilisban vált elérhetővé: néhány nappal a parlamenti választások előtt írta alá a nemzetgazdasági miniszter a munkaadói lakáshiteltörlesztésről szóló végrehajtási rendeletet, amellyel egy cég akár 5 millió forint adómentes támogatást adhat a munkavállalójának e célra (öt éven át értendő, évi 1 millió forintos maximummal), ami nem kis mértékben növelheti a munkavállaló elköteleződését a munkaadó iránt.

7. Magyarországon csökkent legjobban a munkanélküliség az EU-ban
A közmunka mindenképpen közrejátszott, ám akkor is figyelemre méltóak a számok.Egy év alatt 22 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. Ebben a kategóriában Magyarország az éllovas: nálunk tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a ráta. Utánunk Portugália és Spanyolország következik. Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

8. Bevezetik a minimálbért és a női kvótát Németországban
Néhány évvel ezelőtt egyikre sem fogadtak volna sokan. A kereszténydemokrata-liberális (CDU-FDP) koalíció 2013-as vége és a CDU-SPD nagykoalícós kormány hivatalba lépése azonban változást hozott a német politikában. Ezentúl 8,5 euró alatti óránkénti munkabért nem fizethet a munkaadó. Ez a Németországban munkát vállaló magyaroknak fontos információ. 2016-tól pedig a 200 főnél nagyobb részvénytársaságok felügyelőbizottságaiban kell legalább 30 százalékos részarányt biztosítani a hölgyeknek.

9. Sokkal kevesebb időt töltünk táppénzen
Az egyik legérdekesebb KSH-elemzés, amelyet az utóbbi időben olvastam. 2005 és 2013 között a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza Magyarországon. Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Azt azért a KSH hozzáteszi, hogy a dolgozók egészségi állapotának a javulása is tényező lehet. Utóbbiban szerintem kevesen hisznek látva-hallva más egészségi statisztikákat...

10. Emelkednek a fizetések Magyarországon
A bruttó átlagkereset január-októberben éves összevetésben 2,9 százalékkal, 234 400 forintra nőtt, ami a nulla körüli inflációt figyelembe véve ugyanakkora reálbéremelkedést is jelent. A minimálbér a hétfői megállapodás alapján a 2014-es 101 500 forintról 2015. január 1-től 105 ezerre, a garantált bérminimum 118 ezerről 122 ezer forintra nő. Persze ez sovány vigasz annak, akinek a bankszámlájára ugyanaz az összeg érkezik, mint tavaly ilyenkor.

0 Tovább

Melyek a legmenőbb szakmák?

Annak a legkönnyebb a helyzete a munkaerőpiacon, aki jól fizető és a munkaadók által keresett – a köznyelvben „menő” - szakmában dolgozik. De melyek is ezek? Készült egy friss felmérés erről a héten zajló virtuális állásexpó kapcsán és ehhez teszek hozzá néhány gondolatot saját tapasztalatból. Talán nem meglepetés, hogy az informatikusok mindent visznek…

A kutatás alapját az allasexpo.hu oldalon megjelenő közel 1000 állás adta. A hirdetések 35%-a értékesítési, kereskedelmi állást kínál. Közel minden harmadik állásajánlatban informatikusokat keresnek a munkaadók. A pénzügyi pozíciók aránya 10 százalék. Az állások 5-5 százaléka pedig mérnököknek, minőségbiztosítási szakembereknek, adminisztratív munkát végzőknek szól. Jelentős még a nyelvtudást igénylő ügyfélszolgálatos állások száma is.

A Fizetesek.hu bérinformációs portál szakértői pedig azt gyűjtötték össze, hogy melyek a legjobban fizető munkaterületek.

Íme az élmezőny:
Informatika 383 800
Telekommunikáció 382 000
Gyógyszeripar 363 600
Műszaki, mérnöki 345 900
Minőségbiztosítás 330 000
Közgazdaság, pénzügyek, könyvelés 324 400
Jog 307 900
Marketing, reklám, PR 292 700
HR, munkaerő-fejlesztés 289 500
Fordítás, tolmácsolás, nyelvoktatás 258 200

A két halmazból kiderül, hogy melyek azok a területek, amelyek átlag felett fizetnek és keresettek is: az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki pozíciók.

Érdemes azt is megnézni, hogy az egyes munkaterületeken belül mi számít a legjobban fizetett pozíciónak.

Projektmenedzser (informatika) 593 800 forint
Pénzügyi elemző (pénzügy) 542 400
Minőségügyi mérnök (minőségbiztosítás) 383 800
Ipari karbantartási mérnök (műszaki) 374 600

Kértem egy listát pozícióra bontva a legmagasabb fizetésekről. Ebből is az jön ki, hogy manapság az informatikusok dolga a legkönnyebb. A lajstromban hemzsegnek az IT-s pozíciónevek: például IT-projektmenedzser (593 800), IT-menedzser (560 432), IT-tervező (539 513).

Három szakma személyes tapasztalat alapján

Ez már nem a felmérés része, csupán az én személyes tapasztalatom. Keresettnek és az egyik legjobban fizetett szakmának számít az SAP-tanácsadó erős angoltudással. Két héttel ezelőtt egy toborzói konferencián egy fejvadász hölgy mesélte, napi 300 eurós (90 ezer forint) magyarországi fizetésért keres szakembereket, de nincs elég. Így Spanyolországból és Portugáliából vadászott budapesti munkára, sikerrel.

Szintén keresett és jól megfizetik az aktuáriusokat. Utánuk biztosítótársaságok és más pénzügyi szolgáltatók kapkodnak. Ők kockázatkezeléssel, kockázatértékeléssel foglalkoznak. Például azt számolják ki, hogy egy biztosítónak milyen ártól éri meg kínálni egy-egy terméket, mekkora az esély a káresemény bekövetkeztének.

Hogy a fizikai munkát se hagyjam ki, évek óta slágerszakma a CNC-esztergályos. Nem csupán itthon, hanem Nyugat-Európában is. Akinek ilyen végzettsége és megfelelő tapasztalata van, nem kell a munkanélküliségtől félnie és még átlag feletti fizetéssel számolhat.

Nyelvek és matek

A múlt héten beszéltem egy biztosítótársaság vezérigazgatójával. Megkérdeztem tőle, melyik a legjobb tanács, amit valaha is kapott. Ő ezt válaszolta: „Édesapám korán megmondta: tanulni igazából idegen nyelveket és matematikát kell. A többi már következmény.”

Aki szeretne benézni a virtuális állásexpóra, ezen a linken megteheti. Közel 1000 állás elérhető, a cégek képviselőit lehet chaten kérdezni. Jómagam az Infostandnál válaszolok naponta egy órában álláskeresői kérdésekre. CV, állásinterjúra készülés, álláskeresési technikák... Ha van kédésetek, chateljünk. Ezt nem reklámnak, inkább hasznos infónak szántam.

Íme legutóbbi felmérésem eredménye (előző posztomban arról volt szó, hogy Richard Branson brit milliárdos cégénél akkor mehetnek a dolgozók szabadságra, amikor akarnak, nem is kell kérni a felettestől)

Mit gondolsz Richard Branson ötletéről? Szeretnéd, ha bevezetnék magyar munkahelyeken?

117 válasz:

49 válasz:

1 Tovább

Sláger a német nyelvterület külföldi álláskeresésben

Az utóbbi hetekben több online kérdőíven kértem a véleményeteket többek között a külföldi munkavállalásról és a karrierváltásról. E kettőre 2 ezer körüli választ kaptam, amit ezúton is nagyon köszönök. Az összesítésből kiderül, hogy ha külföldi munkát vállalnátok, Németországban, Svájcban vagy Ausztriában dolgoznátok a legszívesebben. A munkahelyváltást tervezők elsődleges motivációja a magasabb fizetés, a leginkább pedig a munka tartalma tart a munkahelyen. 

Kezdem a múlt csütörtökön feltett kérdéssel, amely így szólt: „Mely országban dolgoznál legszívesebben?” A válaszadók 11 opció közül választhattak ki egyet vagy a szabad szöveges részbe saját válaszukat írhatták be. Összesen 817 kitöltés érkezett. A legtöbben – de ez csak relatív többség és 18 százalékot takar – a „Maradok Magyarországon” opciót jelölték meg, 18 százaléknyian.

A külföldi országok közül aratott a német nyelvterület. 14-14 százalék Németországban vagy Svájcban, 13 százalék Ausztriában dolgozna a legszívesebben. Ezt követi az Egyesült Államok (10 százalék), aztán egy nagyobb szakadékkal Svédország és Anglia. A szabad szöveges részben sok szavazat érkezett Norvégiára, de kapott szavazatokat Dubai, Dánia, Izland, Ausztrália, Kanada, Luxemburg.

A korrektség kedvéért azért hozzáteszem, hogy a kérdőív egy külföldi (svájci) munkavállalásról szóló poszt végén szerepelt, így nagyobb eséllyel válaszolták meg a külföldi munkavállalást (azon belül is a svájcit) tervezők.

Mely országban dolgoznál legszívesebben?
Maradok Magyarországon    142 válasz    18%
Németország    116    14%
Svájc    110    14%
Ausztria    108    13%
USA    82    10%
Svédország    52    6%
Anglia    42    5%
Hollandia    36    4%
Spanyolország    23    3%
Olaszország    21    3%
Franciaország    17    2%

A pénz miatt váltanánk

Másik online kérdőívemben a karrierváltás témakörében tettem fel két kérdést.
Ebből az egyik: Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Talán nem meglepő, hogy a legnagyobb elégedetlenségi forrás a fizetés.
Kimagaslóan a legtöbb válasz a „Magasabb fizetést szeretnék” opcióra érkezett, 603 válasszal, 28 százalékkal (itt maximálisan két lehetőséget lehetett megjelölni). A második legtöbbet választott lehetőség az „Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül”, majd a „Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék”.

Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Magasabb fizetést szeretnék    603    28%
Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül     344    16%
Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék    281    13%
Kevésbé stresszes munkát akarok    268    12%
Kiégtem a szakmámból. Más szakmába akarok váltani.    233    11%
Nem érzem stabilnak a munkahelyet    221    10%
Nem érzem stabilnak a saját pozíciómat    118    5%

„Ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”

Olvasóim a kérdőív szabad szöveges részébe egyéni válaszokat írhattak, ha a felkínált sablonok nem illettek rájuk. Ilyen bejegyzések születtek: „napi 15 órát dolgozom és nincs életem”, „nem használom ki a munkában a tudásomat”, „haza akarnék költözni Magyarországra egy motiváló munkahelyre”, „alacsonyabb pozícióban dolgozom, mint a képesítésem”, „rendes állást szeretnék több évi diákmunkából”, „ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”, „saját vállalkozást építenék”, „nem értek egyet a cég politikájával”, „esti műszak miatt”, „eljutottunk anyagilag bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani, „gyes után nem kellek”, „jobban menedzselt munkahelyen szeretnék dolgozni”, „sok lett az ingyenmunka”, „szeretnék valakitől tanulni”, „alacsony szakmai, szervezeti színvonal”, „unom”, „külföld”, „messze lakom a munkahelyemtől”, „elegem van a 3 műszakból”.

A munka tartalma miatt vagyunk a leginkább elégedettek

Azt is megkérdeztem az olvasóktól, hogy mit szeretnek leginkább mostani munkahelyükön. A legtöbben nem a körülményeket, hanem munkájuk tartalmát és jellegét emelték ki. A második legtöbb válasz a munkahely (ezt csak én teszem hozzá: vélt) stabilitására jött, a harmadik legfontosabb tényező a munka/magánélet egyensúlya. Utóbbi számot ajánlom a kedves munkaadók figyelmébe. Amint látható, a családbarát intézkedéseknek (rugalmas munkaidő, távmunka lehetősége, szabad hétvége stb.) van megtartó ereje. A hat lehetőség közül csak az ötödiken szerepelt a versenyképes fizetés, a fejlődési lehetőség pedig mindössze 6 százaléknyi szavazatot kapott (utóbbi némileg meglepett).

Mit szeretsz leginkább mostani munkahelyeden?
Szeretem, amit csinálok    257    25%
A stabil munkahelyet    197    19%
A munka/magánélet összeegyeztetését    193    19%
A jó főnököt és kollégákat    153    15%
A versenyképes fizetést    142    14%
A fejlődési lehetőséget    66    6%
A két utóbbi kérdésre összesen 1162 válasz.

„A magam ura vagyok”

Itt is volt lehetőség a szabad szöveges részben kifejteni az egyéni véleményt. Néhány válasz: „a magam ura vagyok”, „lakóhelyhez közeli munkahely”, „nyugalom”, „rugalmas munkaidő”, „külső elismerés”, „a kolléganők, az egyik különösen”, „induló cégnél a céggel együtt fejlődés”.

Ezek a felmérések ugyan nem reprezentatívak, viszont számomra fontos indikátorok és egybecsengenek más kutatások eredményeivel.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Így ellenőrizd le a munkaadót álláskeresőként

Aki meglévő munkahelyről váltana, sokat kockáztat. Neki különösen fontos feltérképeznie leendő munkaadóját. Ám rajtuk kívül szinte minden álláskeresőnek hasznot hozhat, ha egy kis energiát fektet az állást meghirdető cég „lecsekkolásába”. Miként lehet meggyőződni arról, hogy jó helyre kerülünk, ahol hosszú távon is megtaláljuk a számításunkat? Sajnos száz százalékos sikert garantáló módszer nincsen. Akadnak azonban fogások, amelyekkel néhány kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.

Nézz utána ingyenes cégadatbázisokban

Különösen olyan munkaadónál lehet érdekes, amely nem közismert. Vannak különféle ingyenes és fizetős adattárak, amelyben a nyilvános, cégbíróságon bejelentett információknak lehet utánanézni. Ilyen ingyenes felület például a nemrég indult nemzeticegtar.hu. Itt a keresett társaság alapadatain kívül (alapítás éve, cégjegyzésre jogosultak adatai, adószám, székhely, cégjegyzékszám nettó árbevétel, alkalmazottak száma, jegyzett tőke) a vállalkozásra vonatkozó pozitív és negatív információk is szerepelnek. Előbbire példa, ha EU-pályázaton vett részt, utóbbira, ha  végrehajtási, felszámolási eljárás alatt állt. Emellett százas skálán besorolják a társaság kapcsolt vállalkozásainak kockázati megítélését is.

Ha kell, fizetős adatbázisban is keress

Aki kicsit alaposabban fel akarja térképezni a céget, neki fizetős adatbázisban lehet több infót szerezni. Ilyen például az Opten adatbázisa. Például árbevétel, üzemi eredmény, saját tőke változása az utóbbi években. Ezt annak ajánlom, aki sokat kockáztat a váltással, tud olvasni ezekből az adatokból, tehát érti, mennyire „egészséges” egy-egy vállalat működése.

Tegyél Google-próbát

Ez a legkönnyebb és sokszor hatásos. Írd be a cég nevét és nézd meg a találatokat. Érdemes olyan kereséseket is lefuttatni, hogy cégnév + panasz, kárvallottak, csőd, bíróság. A cégneves keresésnél nézd meg a pozitív és a negatív híreket és mindegyiknek a forrását. Elképzelhető, hogy egy cég pozitív híreket gyárt magáról más domainek alatt, de egy negatív hír egy fajsúlyos helyről érkezik.

Nézd meg a cég weboldalát

Nem feltétlenül rossz munkaadó az, amelyiknek nincs weboldala. Amelyik vállalkozásnak nincs szüksége arra, hogy hirdesse magát, mert üzleteit más módon köti, az nem invesztál webes megjelenésbe (ilyen lehet például egy mikro-, esetleg kisvállalkozás). Ha azonban már van weboldal, akkor annak minősége árulkodó. Gagyi dizájn, gmailes mailcím, két évvel ezelőtti céges hírek, pocsék helyesírás. Mind olyan jel, hogy nem komoly munkaadóval van dolgunk. Pozitívum viszont, ha van céges Karrier rovat, ha igényes a megjelenés, ha a cég sokat árul el magáról (munkatársak fotói, cégvezetői üdvözlet), azaz igyekszik jó benyomást kelteni.

Nézd meg, mennyire profi a kiválasztás

Problémás a cég, ha diszkriminatív kitételeket tesz (csak fiatal / nemdohányzó stb. pályázókat fogadnak) az álláshirdetésben, ha nem írja körül pontosan a hirdetésben vagy interjún a feladatköröket, ha nem válaszol konkrétan a kérdésekre, ha nem derül ki interjún sem a pontos cégnév. Fontos az is, hogy a te képességeidet alaposan felmérjék, máskülönben nagy az esély, hogy nem passzolsz a pozícióra. (Ha vállalkozói alapon zajlik a munka, akkor nem is kockáztat sokat a cég.)

Mérd fel a munkakörnyezetet

Állásinterjún rengeteg impulzust szerezhetsz a cégről. Már az iroda elhelyezkedése, berendezése, a recepción a fogadás, a kezdés pontossága árulkodó információk. Pozitívum, ha az interjú vezetője tiszteletteljesen beszél kollégáival, ha előre jelzi az esetleges késést. Negatívum viszont, ha egy óra alapon bérelhető instant irodában, esetleg egy kávézóban zajlik a beszélgetés.

Mérd fel a munkakultúrát

Állásinterjún rákérdezhetsz arra (ha nem árulják el), hogy melyek a legfontosabb értékek, milyen tulajdonságok kellenek a sikeres munkavégzéshez. Például akadnak végrehajtó szervezetek, amelyekben egy kreatív jelölt nem találná a helyét, és a fordítottja is megeshet.

Szerezz benyomást leendő közvetlen főnöködről

Egy cégről sokat elmond a HR-es viselkedése, ám ennél is fontosabbnak vélem azt, hogy milyen benyomás alakul ki leendő közvetlen főnöködről. Vele kell ugyanis együttdolgoznod. Ha szimpatikusak vagytok egymásnak, az sok más szempontot háttérbe szoríthat.

Nyomozz a közösségi médiában

Ha fent vagy az üzleti kapcsolatépítésre fókuszáló linkedin.com oldalon és a keresőbe cégnevet írsz be, akkor láthatod, kik dolgoznak vagy dolgoztak (ez külön kategória) annál a cégnél. Én például találomra beírtam a Coca-Colát, és kijött, hogy egy volt média szakos évfolyamtársam ott dolgozott. Ha oda pályáznék, akkor valószínűleg írnék neki vagy felhívnám.

A Facebookon is lehet nyomozni. Néhány évvel ezelőtt alakult a Feketelista álláskeresőknek című csoport, amely panaszokat gyűjt azoktól az álláskeeresőktől, akik bizonyos munkaadókkal pórul jártak. Pillantást vethetsz még leendő főnököd publikus Facebook-adatlapjára is (ha már a cégek is ezt teszik a te adatlapoddal).

Még egy meglátás: egyetlen szempont alapján nem érdemes egy céget beskatulyázni. Mindig több – egy irányba mutató - tényező alapján tanácsos következtetéseket levonni.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

0 Tovább

10 idegesítő dolog álláshirdetésben – mit tehet ellene?

Az álláshirdetés keresése és olvasása az állásra pályázás első lépcsője. Jómagam is sok-sok álláshirdetéssel találkoztam már. A munkára vadászók bosszankodása már ekkor kezdődik. Tíz olyan tényezőt gyűjtöttem össze, ami a leggyakrabban előkerül. Mielőtt pálcát törnénk a munkaadók felett, nézzük meg az ő szempontjaikat is illetve nézzük át, mit lehet tenni ez ellen.

1. Nem látható a munkaadó
Szép számmal akad olyan hirdetés a neten, amelyben nem látható, hogy hol is kellene dolgozni. Ezeket a pozíciókat jobb esetben munkaerő-közvetítők hirdetik meg, rosszabb esetben csak egy beazonosíthatatlan gmailes/freemailes stb. mailcímre várják a jelentkezést. Sok fejtörést okozhat e fontos információ hiánya az álláskeresőnek. Akinek van állása, attól tarthat, hogy a szomszéd szobában ülő HR-es adta fel és milyen ciki lenne, ha arra jelentkezne... Másrészt nehéz így személyre, cégre szabni a pályázati anyagot.

Miért teszi ezt a cég? Ha közvetítőn át hirdet, akkor sokszor nem akar hírt adni magyarországi megjelenéséről, bővüléséről a közvéleménynek. Hallottam olyan vidéki kisvárosban működő cégtől, amely attól tartott, hogy a helyi álláskeresők egyszerűen megrohanják a céget, pedig ők csak egyetlen embert keresnek, azt is nehezen betölthető pozícióba. Külföldi munkára szóló hirdetéseknél is előfordul. Itt már nem legális szempontok/szándékok is előkerülhetnek.

Mit tehet az álláskereső? Ha attól tart, hogy jelenlegi munkahely hirdette meg a munkát, hívja fel a közvetítő céget és mondja el neki a dilemmát. Ők jelzik, ha ez gond lehet. Ha semmi nem tudható meg a munkaadóról, még a közvetítő se informálható le, akkor gyanakodjunk és inkább ne pályázzunk.

2. Túlzóak az elvárások
A minap olvastam egy személyi asszisztensi hirdetést egy magyar tulajdonú kisvállalkozástól, amelyben egyetemi diplomát, gazdasági és pénzügyi alapismeretetek, felsőfokú angoltudást írásban és szóban, kreativitást, pontosságot, rugalmasságot, jó prezentációs és fogalmazási készséget, terhelhetőséget, legalább két év szakirányú gyakorlatot és még más feltételeket várt el a jelentkezőtől. Kívülről, a pozíció pontos ismerete nélkül persze nem illik bírálni egy hirdetést, de azért kicsit túlzásnak éreztem.

Miért teszi ezt a cég? A legjobbat akarja és el akarja kerülni, hogy százával jelentkezzenek álláskeresők. Aztán sokszor rájönnek, hogy aki megfelel, és felveszik, ő inkább átmeneti megoldásnak gondolja a munkát és az első adandó alkalommal vált. Aki ugyanis a fenti hirdetésben megfogalmazott elvárásoknak megfelel, valószínűleg nem személyi asszisztensként képzeli el a jövőjét...

Mit tehet az álláskereső? Ha az álláskereső az elvárások 70-80 százalékának megfelel, akkor pályázzon bátran. Az „előnyként” megfogalmazott kitételeket pedig figyelmen kívül lehet hagyni.

3. Minimális a tartalom
A másik véglet, a túl kevés információ is sok bosszankodásra ad okot. Az eltitkolt cégnevet már említettem. Ha azonban nem derül ki a munkavégzés helye, a pontos elvárások, a végzendő feladatok és arról sem tudható meg semmi, hogy a fizetésen kívül mitől lenne vonzó a cég, akkor jelentkezni sincs kedve egy szakképzett álláskeresőnek.

Miért teszi ezt a cég? 1. Nem tudja, hogyan kell jó hirdetést írni. 2. Nincs sok vonzó eleme a munkának. 3. Nem akar sokat költeni rá (Nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés esetén). 4. Azt hiszi, ennyi is elég, hogy sok jelentkezőt kapjon.

Mit tehet az álláskereső? Érdeklődjön telefonon a részletekről.

4. Semmitmondó a megfogalmazás
Hemzsegnek a hirdetések a közhelyektől. Íme néhány: versenyképes jövedelem, dinamikus csapat, jó kommunikációs készség, szakmai fejlődési lehetőség, iparágában piacvezető cég, rugalmasság… Ez mind jól hangzik, de valójában üres megfogalmazások, nem visznek közelebb a munkakör megértéséhez. 

Miért teszi ezt a cég? 1. Jól hangzik. 2.Konkrétumot nem írhatnak fizetésnél. 3.Úgy gondolják, hogy e fordulatok nélkül hirdetés sincs.

Mit tehet az álláskereső? A konkrétumokra koncentráljon, ami általában állásinterjún derül ki.

5. Félrevezető a tálalás
A kedvenceim az „online marketinges távmunkaként” hirdetett pozíciók, amelyek valójában vállalkozói alapon végezhető otthoni telefonos értékesítést takarnak. Félreértés ne essék: semmi bajom ezzel a munkával, csak a félrevezető tálalással.

Miért teszi ezt a cég? Nem vonzó a munka és így akar kedvet csinálni. (valójában inkább bizalmatlanságot kelt ez a csalafintaság)

Mit tehet az álláskereső? Olvassa el figyelmesen a hirdetést. Kérdés esetén hívja fel az állás kiíróját és tisztázza a feltételeket (különösen azt, hogy bejelentett, munkaszerződéses munka vagy vállalkozói alapon történik)

6. Bérigényt kérnek
„Pályázatát bérigény megjelölésével a következő email címre várjuk…” Sok-sok hirdetésben szerepel ez a mondatpanel. Nem tartom fairnek, ha egy cég a pozíció pontos ismertetése nélkül bérigényt kér a pályázótól. (Akad olyan cég, amely a pályázati email tárgyába kéri ezt az infót  és valószínűleg a túl magas összegűeket meg sem nyitja…)

Miért teszi ezt a cég? 1.Ki akarja szűrni az irreálisan magas összegeket. 2.Ár-érték arányban a legjobb pályázót akarja.

Mit tehet az álláskereső? Ha kérik a bérigényt, akkor érdemes megadni (külön téma, hogy miként)

7. Fotót kérnek
A „fényképpel ellátott önéletrajz” is gyakori eleme a hirdetéseknek. Miért kell fotót kérni például irodai háttérmunkáknál (back office) vagy számítógépes programozóktól? Vannak nagyszerű szakemberek, akik nem fotogének vagy nem tudnak előnyös fényképet készíttetni magukról. Az ő megítélésüket egy fotó egyértelműen rontja, pedig ez a munkában lényegtelen szempont.

Miért teszi a cég? Ahol fontos a jó megjelenés, ott kiválasztási szempont. Más esetekben megszokásból, esetleg diszkriminatív célból.

Mit tehet az álláskereső? Ha fotót kérnek, akkor tanácsos profi fotóssal egy üzleties képet készíttetni. Megéri.

8. Diszkriminatív kitétel(ek) szerepelnek
Bár az Egyenlő Bánásmód Hatóság bünteti, előfordulnak diszkriminatív megfogalmazások:  például férfi, 30 év alatti, nemdohányzó jelöltet keresnek (utóbbi kitétel bizonyos esetekben jogos lehet). Akadnak ravaszabb megfogalmazások: „fiatalos / nemdohányzó csapatba keresünk…” Itt csak éreztetik (a sorok között olvasva „mi ilyenek vagyunk”), hogy nem számítanak korosabb, dohányzó pályázóra.

Miért teszi ezt a cég? Előítéletes gondolkodás: „a senior pályázó nem tud beilleszkedni a fiatalok közé, többet beteg, magasabb a bérigénye, lassabban dolgozik. A dohányzó kevesebbet dolgozik, többet beteg” stb.

Mit tehet az álláskereső? Ha nem tartozik a célcsoportba, ilyen munkahelyre ne pályázzon. (és írja meg nekem a hirdetést…)

9. Angol a pozíciónév
Key account manager, sales representative, junior controller, EHS manager. Még magyar nyelvű hirdetésekben is felbukkannak angol nyelvű munkakörök. Ha jól megírt a hirdetés, akkor kiderül a tartalma. Ha nem, akkor bajban lehet az álláskereső. Akadnak olyan állásnevek is, amelyek nagyon cégspecifikusak, önmagában nincs jelentésük.

Miért teszi ezt a cég? 1. Multi cégen belül egyszerűen így hívják az anyavállalatnál ezt a munkakört, máshogy nem is hirdetheti meg. 2. Jobban hangzik, presztízst ad a munkának. 3. Elriasztja az angolul nem tudókat.  

Mit tehet az álláskereső? Nézzen utána a pozíciónévnek. Sokszor a hirdetés tartalmából kiderül, hogy kit is keresnek pontosan.

10. Nincs jelentkezési határidő
Az interneten megjelenő hirdetések elvileg bármeddig elérhetően, ha azt valaki nem veszi le az oldalról. Bosszantó, ha nem tudható, mikor került fel a kiírás és meddig várják a jelentkezést.

Miért teszi ezt a cég? Figyelmetlenségből vagy folyamatos a jelentkezés (utóbbit illene kiírni)

Mit tehet az álláskereső? Tisztázza a kiírónál.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

UPDATE!!!! E posztom végén a futball világbajnokságról kérdeztelek benneteket. Megvannak az eredmények. Kicsit szomorú vagyok, hogy 70 százalékos a futballt nem szeretők aránya. :) De sebaj, úgysem erről szól ez a blog...

Mennyire befolyásolja a munkátokat a futball világbajnokság?

Néhány nap szabadságot vettem / veszek ki emiatt. 11 válasz 2 százalék

Nehezebb reggelente felkelni és a munka sem az igazi. 77 válasz 17%

Csak kicsit. Szerencsére megengedi a munkaadó, hogy később érkezzem. 17 válasz 4%

Semennyire. Nem érdekel a foci. 321 válasz 70%

Nézem a meccseket, de most nincs munkahelyem. 34 válasz 7%

Készült, 2014. június 19-20-án, 460 válaszadó

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Merj váltani – karrierstratégiák válaszút előtt

Mindenkinek az életében eljön a pillanat, amikor úgy érzi, hogy más irányba kell folytatni a pályafutást. Valakit a kényszer, valakit az önmegvalósítás, valakit a napi taposómalomba való belefáradás sarkall cselekvésre. Környezetemben sok példát látok és úgy vélem, valamilyen szinten mindenkit foglalkoztat a téma. Nem akarom  megmondani a tutit, mert olyan nincsen. Mindenkinek magának kell felmérnie, mit szeretne, mi a reális, és ide milyen lépcsőkön át vezet az út. E posztban inkább címszavakban felvázolom, milyen irányok kínálkoznak. A poszt végén van egy rövid kérdőív. Megköszönöm, ha megosztjátok a véleményeteket a témában.

Miért akarunk váltani?

Érdemes először magunkban tisztázni az okokat és erre reflektálva a választ is könnyebb megtalálni. Az alábbiakat látom gyakorinak.

1. Tarthatatlanná válik a helyzet a munkahelyen. Úgy érezzük, hogy rossz irányba mennek a dolgok, gyengül a cég piaci helyzete, romlik a munkahelyi légkör. Nem a munkát nem szeretjük, hanem a közeget, a körítést.

2. Telítetté válik a szakterület, egyszerűen túl sok az álláskereső és túl kevés az üres pozíció. Például huszonéves pályakezdőként a sikertelen álláskeresés indíthat más irányba. Például bölcsész frissdiplomásként rájövünk arra, hogy történészként vagy történelemtanárként egyszerűen nincs hely a piacon.

3. Képtelenek vagyunk szakmánkban vagy munkahelyünkön a megújulásra, a kiégés jeleit tapasztaljuk magunkon. Ennek okai: megunjuk a szervezetet, szeretnénk szabadabb munkaformát, nem jutunk feljebb a ranglétrán, évek óta nincs fizetésemelés, monotonnak érezzük a munkát, ugyanazt csináljuk hosszú éveken át.

4. Élethelyzetünkben változás áll be – nőknél lehet ez a gyermekszülés utáni visszatérés. Például sokan nem kérnek a szülésük előtti hajtásból, a stresszből és a napi 9-10 órás munkanapokból.

5. Eljutottunk anyagilag egy bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani.

Melyek a könnyen és nehezen járható utak?

1. Marad a szakma csak más munkahelyen. Ezt abban az esetben érdemes meglépni, ha szeretjük szakmánkat, csak a munkahelyünkkel, vezetőnkkel, a munkahelyi légkörrel vagyunk elégedetlenek. A megoldás: szimpla munkahelyváltás. Ezt is tanácsos azonban alaposan előkészíteni. Ha nincs 4-5 hónapra való tartalék, akkor csak akkor mondjunk fel, ha nagyon kapósnak érezzük magunkat a piacon vagy már van konkrét ajánlatunk.

2. Marad a szakma, csak más formában. Ilyen lehet, ha valaki egy nagyobb szervezetből vált és egyéni vállalkozóként – outsourcing formában – végzi azt. Például egy cég kommunikációs munkatársa PR-ügynökséget alapít és bedolgozik korábbi munkaadójának is.  HR-eseknél gyakran látom, hogy coachként, fejvadászként, egyéni trénerként tevékenykednek tovább. Technikailag könnyű meglépni a saját cég alapítását, a vállalkozói attitűd, az ügyfélszerzés képessége viszont mindenképpen kell a sikerhez.

3. Marad a cég, csak más szakmában. Multinacionális cégeknél a munkatársmegtartás bevett módja a job rotation (a munkakörök közötti rotáció). A kollégák bizonyos idő után más-más szakterületen próbálhatják ki magukat (pénzügyből logisztikába, értékesítésből marketingbe, vevőszolgálatból HR-be stb.). Mivel ez cégen belül történik, kicsi a kockázat. Érdemes itt is felmérni, hogy valóban tetszik-e az a terület.

4. Marad a cég és a szakma, csak részmunkaidőben. Gyesről visszatérők kedvelt opciója 4-6 órás állást elvállalni. Ezt a lehetőséget még a gyes ideje alatt tanácsos tisztázni a vezetővel. Úgy látom, néhány pozitív példa ellenére, hogy ennek nincs nagyon kultúrája Magyarországon. A munkaadók zöme még mindig 8 órás munkaviszonyban gondolkodik, (ami a valóságban inkább 9 óra).

5. Váltás rokon szakmák között. Vannak foglalkozások, amelyek közel állnak egymáshoz, az elvárt képességek közel fedik egymást. Ilyen például: tanár – vállalati tréner, újságíró - PR-os, könyvelő – kontroller.

6. Váltás egy viszonylag gyorsan megtanulható szakmába vagy kezdés asszisztensként. Már persze, ha az alapkészségek vagy a soft skillek megvannak. Ilyen lehet például az értékesítés, aminél a megfelelő affinitás a legfontosabb, amit iskolapadban nem tanítanak. Emellett sok bölcsész szakon végzett fiatalnál látom, hogy jó alaptudásuknak és gyors tanulási képességüknek köszönhetően fejvadászként, pályázatíróként, személyi asszisztensként, HR-, PR-, marketingasszisztensként vagy (magas szintű nyelvtudás esetén) multinacionális cég idegen nyelvű ügyfélszolgálatosaként kezdik pályafutásukat.

7. Belépés családi vállalkozásba. Ha a szülők vagy közeli hozzátartozók vállalkozást visznek, akkor ez is opció lehet. Látszólag könnyű megvalósítani, ám talán itt a legtöbb a nem várt „akna” (például személyes – üzleti kapcsolatok konfliktusa, nem tisztázott felelősségi körök, az alapító képtelen kiadni kezéből a hatalmat).

8. Irány külföld! Ugyanazt a munkát végezni a hazai fizetés többszöröséért Angliában vagy Németországban? Ez csak azoknak adatik meg, akik hiányszakmában dolgoznak és kiválóan beszélik a célország nyelvét (mérnökök, informatikusok, orvosok, diplomás ápolók, vendéglátóipari, építőipari szakmunkások). A többiek szakmájukhoz nem illeszkedő munkakörben kezdik kinti életüket. Például gazdasági vagy humán diplomásként többnyire fizikai munkával (persze ellenpélda itt is akad).

9. Teljesen más szakmába belefogni.

Ez az egyik legnehezebb és a legköltségesebb típusa a szakmaváltásnak.  

Alapos pénzügyi tervezést igényel és legalább 1-2 év, mire meg lehet belőle élni.

- Fel kell mérnünk, mi az, amit szeretnénk, ennek mennyire van piaca

- Ki kell tanulni a szakmát (Óraszám, tanfolyamdíj)

- Szakmai tapasztalatot kell szerezni (szakmai gyakorlat)

- Az ügyfél- vagy a munkaszerzéshez szükséges kapcsolatépítés hosszú folyamat. Mindeközben valamilyen forrásból (megtakarítás, más munka) élni kell.

Ha utóbbi opció mellett döntünk, és nincs több millió forint megtakarításunk, akkor érdemes új életünket meglevő munkahely mellett párhuzamosan építeni (levelezőképzés, esti órák). Amikor úgy érezzük, hogy beértünk az új területen, akkor szakíthatunk jelenlegi szakmánkkkal.

Kockázat nélkül nincs váltás. Talán közhely, de aki valami újat akar kipróbálni, ezt a tényezőt nem tudja megkerülni. Ehhez pedig bátorság és önbizalom kell. Alapos mérlegelés után e kettőt kívánom minden kedves olvasómnak.

Karácsony Zoltán

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

ZÁRÁSKÉNT kérek tőletek egy kis visszajelzést, Ti hogy gondolkodtok a témáról. Fél perc alatt kitölthető az alábbi kérdőív és semmilyen mailcímet stb. nem kell megadni.


0 Tovább

Mire jó a virtuális állásbörze?

Néhány héttel ezelőtt a Skype-on át történő állásinterjúval nyitottam azt a sorozatomat, amelyben újszerű álláskeresési fórumokat / eszközöket veszek nagyító alá. Ezúttal egy most is zajló rendezvény apropóján (a www.allas-expo.hu oldalon zajlik és amelyen tőlem is lehet kérdezni) a virtuális állásbörze kerül terítékre.

Kezdjük is egy kis fogalommagyarázattal. Akadnak, akik a virtuális állásbörzét az állásportálok szinonímájaként használják – helytelenül. Ugyan az állásportálokon is megjelennek az állást kínálók és keresők, a virtuális állásbörze kicsit más, a hagyományos állásbörzék és az internetes állásportálok ötvözete.

A hagyományos állásbörzékre annyiban hasonlít, hogy „élő”, időben behatárolt, általában 3-5 munkanapon át zajlik. A résztvevő álláskeresők a látványos grafikával megrajzolt standok mögött valódi HR-eseknek írhatnak chaten, ők pedig azonnal válaszolnak a kérdésekre.

Az állásportálokra pedig annyiban hasonlít, hogy az álláskeresőknek nem kell sehová utazniuk, hanem számítógép és internetkapcsolat esetén akár nappalijukból, akár munkahelyükről becsatlakozhatnak, különféle szempontok szerint lekérhetik a hozzájuk illő állásajánlatokat, egyszóval állásportál-funkciókat is használhatnak.

Az első virtuális állásbörzéket 7-8 évvel ezelőtt rendezték, Magyarországon egy-két évvel ezután jelent meg. Május elején az ELTE rendezett ilyet, ezen a héten a Monster állásportál állásexpója zajlik éppen a www.allasexpo.hu oldalon.

Íme, így néz ki egy virtuális stand:

Virtuális Stand

Mit lehet egy virtuális állásbörzén csinálni?

Állást keresni. A kint lévő cégek valódi állásajánlatokkal érkeznek.

Pályázni. Aki alkalmasnak érzi magát egy-egy munkakörre, azonnal leadhatja pályázati anyagát (önéletrajz)

Tájékozódni. Minden kiállító munkaadó sok hasznos információt helyez el a standjánál (poszter, videós bemutató, különféle felhívások stb.)

Chatelni. Számomra ez ezeknek a rendezvényeknek a sava-borsa. Itt felteheted azokat a kérdéseket, amelyek nem derülnek ki a neten talált infókból. Egy-egy hirdetés kapcsán sok ilyen lehet (meddig lehet jelentkezni, hogyan zajlik a kiválasztás, mikor lehet kezdeni, mennyire fontos ez vagy az a feltétel, mit tegyek, ha nincs nekem szóló ajánlat, stb.) Emellett azok is kapcsolatba léphetnek a cégek képviselőivel, akik egy hagyományos börzére a földrajzi távolság miatt nem tudnak eljönni.

Miben nem váltja ki a hagyományos állásbörzét?

Kapcsolatépítésben, személyes impulzusok gyűjtésében egy hagyományos állásbörze (egyetemi börzék, HVG stb.) erősebb. Ettől függetlenül egy jó standchat kölcsönös bemutatkozással pozitívum lehet egy pályázatnál és hivatkozni is lehet erre az eseményre a pályázathoz írt kísérőlevélben.

Tőlem is kérdezhettek

Igyekeztem objektív képet festeni a virtuális állásbörzék világáról. Nem vagyok könnyű helyzetben, mert a kedden indult és péntek estig tartó Virtuális Állásexpójában benne vagyok. Én ugyan nem kínálok senkinek sem állást, hanem lehet tőlem chaten kérdezni. Álláskereséssel, karrierépítéssel kapcsolatban osztom meg gondolataimat a kedves érdeklődőkkel a monster standjánál.

Nem reklámnak szántam e sorokat, inkább egy hasznos infónak. A részvétel ingyenes, a körülnézéshez még regisztrálni sem kell, és 800 állásajánlat között lehet itt böngészni. A legtöbb hirdetés mérnököknek, informatikusoknak, pénzügyeseknek, nyelveket beszélő ügyfélszolgálatosoknak, kereskedelmi területen dolgozóknak szól.

Szóval, ha van kedvetek, gyertek péntekig.

(Utána is kérdezhettek vagy írhattok nekem kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre.)

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemény: ma, szerdán 10.30-11.30 között leszek az allasexpo.hu oldal chatjén elérhető a monster standján.

0 Tovább

Tanárként Londonban – soha nem késő váltani

Egy kedves ismerősöm ajánlotta figyelmembe Máriát, aki lassan hat éve él és dolgozik Londonban tanárként. Két okból is érdekesnek gondolom történetét. Egyrészt jelzés minden negyvenes-ötvenes éveiben járó, a napi taposómalomba belefáradt munkavállalónak, hogy soha nem késő váltani. Másrészt Mária példája mutatja, hogy humán tanári végzettséggel is lehet állást szerezni Londonban. Íme története dióhéjban.

Mária több mint 20 éven át dolgozott a magyar közoktatásban. Budapesti általános iskolákban tanított, 2000-től angol nyelvet. 2008-ban aztán nagy váltásra szánta el magát. Úgy döntött, otthagyja a magyarországi oktatást és az Egyesült Királyságban próbál szerencsét. „A gyermekeim felnőttek, a tanári fizetés sosem volt elég, devizahitelesként belefáradtam az anyagi nehézségekbe, a hivatalos órák utáni magántanítást is egyre nehezebben bírtam. Emellett hajtott a kalandvágy, hogy egy másik országban próbáljak szerencsét” – mondja döntésének hátteréről.

Nem álommunkával kapott elsőre

Amiben bízhatott: magas szintű angoltudása, tanári tapasztalata és jó kommunikációs készsége. Maga szervezte meg az interneten a szállást és magyarországi munkaközvetítő segítségét sem vette igénybe.

Londonba kiérkezve az egyik helyi Job Centerben (ez az állami munkaközvetítő iroda) próbált munkát keresni és az interneten is pályázott. Nehezítette helyzetét, hogy tanári diplomájának honosítása fél évbe telt. Első állomása nem álommunka volt: support workerként értelmi fogyatékosokat gondozott egy otthonban: főzött, takarított, beszélgetett velük, elkísérte őket színházba, moziba, intézte a bevásárlásukat 6.50 fontos órabérért. Már ezen a munkahelyen látható volt a keleti munkaerőpiaci nyitás: kollégái között többen diplomások voltak (pszichológusok, tanárok), akik Lengyelországból, Csehországból érkeztek.

Mária 2008 óta él és dolgozik Londonban

Tanári munkát ügynökségen keresztül

Mária azonban szakmájában szeretett volna dolgozni. Miután sikerült diplomáját Angliában hivatalosan elismertetni, ügynökségeken keresztül próbált tanári munkákat megcsípni.

„Először tanárasszisztensi munkákat kerestem. Ők a tanárok mellett dolgoznak, segítenek a diákok fegyelmezésében, a tanár felkészülésében, az ideális feltételek biztosításában” – mondja Mária. Végzettségének és kiváló angoltudásának köszönhetően kapott is ajánlatot. Egy éven át dolgozott bruttó 60 fontos (20 ezer forint) napidíjért, ám nehezítette életét, hogy sokszor nem volt munka.  „Sok külföldről érkező tanár így kezdi. Hiába van meg egy külföldinek a „QTS” (ez a angliai tanításra jogosító, minősített tanári státusz - KZ.), ha nem ismeri az angol rendszert nem taníthat azonnal.”

Helyettesítő tanárként dolgozik

Egy idő után mindenképpen váltani akart, a tanítás vonzotta leginkább. Újra beregisztrált ügynökségekhez, akiktől időszakos munkákat kapott. Mária most helyettesítő tanárként dolgozik, 3-11 éves gyermekeket tanít. „Izgalmas és kihívást jelentő a munka. Sokszor egy nappal előtte hívnak, hogy másnap hová kell mennem. De az is előfordul, hogy reggel 7 órakor csörren meg a telefon és azonnal indulnom kell. Igaz, akadt példa féléves megbízásra is. Némi segítség, hogy az osztályt tanító pedagógusoknak van heti óratervük, valamikor az asszisztens is segít, hogy képbe kerüljek. Sokszor azonban óra előtt nem tudom, hogy öt perc múlva mit fogok csinálni.”

Ha van munka, kényelmesen meg lehet élni

Úgy érzi, anyagilag megérte kimenni. Ha van megbízás, akkor kényelmesen meg lehet élni. Munkájának egyik hátulütője azonban a bizonytalanság. Tavaly szeptember-októberben például szinte nem volt megbízása és ilyenkor más munkákkal – tolmácsolás, fordítás kell a bevételt biztosítani. Mária elmondta, Londonban legalább havi 800-1000 font kell a megélhetéshez, ebből 500 font a lakhatás.

A munkát és a munkaszerzést nagyon keménynek tartja. „Sokat kell dolgozni. Ha hibát követ el az ember, vagy valamiért nem tetszik, akkor az ügynökség nem keresi újra. Fontos a referencia is. Ha valaki új helyre akar menni vagy új ügynökségnél akar regisztrálni, akkor ajánlást kell kérnie jelenlegi munkaadójától.

Mária büszke arra, amit kint mindféle protekció nélkül elért. Célja állandó státuszú tanári munka, ez már évi 20 000 font feletti fizetéssel jelentene, és a tanítási szünetekben is kapna fizetést. Erre egyelőre kevés esélyt lát. Főként azért, mert nem anyanyelve az angol.

London már az új élet

Nem vágyik vissza Magyarországra? – kérdezem. „Nem” – vágja rá. Szeret hazajárni, barátai, gyermekei is hiányoznak, ám London már az új életét jelenti. Munkája mellett kéthetente szombatonként önkéntes státuszban magyart tanít a helyi magyar iskolában, ami egyben kulturális központ is. Rendszeresen fut és nyitott szemmel jár, keresi a kapcsolatokat, lehetőségeket.

Két évvel a kimenetele után budapesti volt főnöke vissza akarta hívni, de ő kint maradt.   Szereti a kihívásokat és megszerette Londont. Az angolokról megjegyzi, kedvesek, barátságosak, a magyaroknál nyitottabbak, de meg kell tanulni a célravezető viselkedést. „Az angolok nem mondják ki, ha bajuk van velünk. Nem szabad kimutatni, hogy mit gondolunk, diplomatikusan kell viselkedni.”

Mennyire nehéz munkát találni? „Már egyszerű fizikai munkát sem könnyű szerezni, diplomás állást pedig még nehezebb. Ismerek olyan lengyel származású, kétdiplomás fiatalt, akinek itteni végzettsége van, de fél éve nem tud elhelyezkedni.”

Mi lehet a tanulság Mária történetéből a külföldre vágyó magyaroknak?

A magas szintű nyelvtudás jelentősen megkönnyíti az elhelyezkedést (nyelvtudás nélkül pedig útnak se induljunk)

Talpraesettség, nyelvtudás és megfelelő anyagi tartalék esetén magyarországi (munka-, ingatlan-) közvetítő nélkül is ki lehet jutni

Kitartás, nagy akaraterő kell a kinti álláskereséshez

Kezdetben alább kell adni az igényeket. Olyan munkát is el kell vállalni, ami nem szakmánkhoz kötődik

Kint új életet kell építeni a nulláról - emberi és munkakapcsolatokkal, ami szintén idő- és energiaigényes

Ha van érdekes/tanulságos történetetek külföldi (akár saját) álláskeresésről, kérlek, írjatok egy rövid mailt nekem a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Blogom ITT is elérhető. 

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Állásinterjú Skype-on: újdonságok az álláskeresésben (1.)

Néhány hónappal ezelőtt a telefonos interjú műfaját vettem nagyító alá. Ezt a vonalat folytatva most a webkamerás interjúhoz fűzök néhány gondolatot, amely többnyire a Skype segítségével zajlik. Ez az eszköz még nem elterjedt Magyarországon, ám megeshet, hogy ilyen megmérettetésre invitálnak. Különösen akkor, ha lakhelyed a cég székhelyétől távol esik Magyarországon vagy külföldi állásra pályázol. Ez az interjútípus többnyire a kiválasztási folyamat egyik állomása, a végleges döntés személyes beszélgetés után születik meg. Íme útravalóm.

Tisztázd a részleteket

Ha egy állás megpályázása után, skype-os interjúra invitálnak, tedd fel a legfontosabb kérdéseket. Kivel lesz a beszélgetés? Mikor? Kell-e webkamera? Ki hív kit? Add meg a skype-nevedet. Tisztázd, hogy esetleges technikai malőr esetén mi a teendő (kérhetsz telefonszámot is).

Próbálj előtte barátokkal

Bármennyire is otthonosan mozogsz a videóbeszélgetésekben, próbálj el előtte egy interjúhelyzetet. Hívd fel egyik barátodat, teszteld a hangot, a fényeket, a kamerabeállítást. Kérj visszajelzést, nem beszélsz-e túl hangosan vagy halkan, nem akadozik-e a hang, milyen a testtartásod, mennyire lehet jól látni téged..

Legyen jó a technika

Ha videóinterjúra nem alkalmas a számítógéped, ha túl kicsi a sávszélesség, ha a mikrofon nem jó minőségű akkor gondoskodj a megfelelő feltételekről (például kérj kölcsön eszközöket, fizess elő jobb netre) vagy másféle interjút kérj (személyes, telefonos)

Iktasd ki a zavaró tényezőket

Interjú előtt mondd el lakótársaidnak, családtagjaidnak, hogy most ne zavarjanak. Ne jöjjenek be a szobába, ne menjenek el a kamera mögött. A kutyát érdemes kivitetni, a telefont lenémítani, az ablakokat becsukni, a számítógépen futó egyéb alkalmazásokat (üzenetküldő szoftverek, közösségi oldalak, levelezés) leállítani.

Öltözz úgy, mintha állásinterjúra mennél

Hiába kerül sor az interjúra részedről a lakásodban vagy a szobádban, ez semmiben sem különbözik a hivatalos megjelenéstől. Gyűrött póló, kócos haj helyett legyen ing / blúz, esetleg zakó, kosztüm, ápolt arc, haj. Ezzel is jelzed, hogy tiszteled a másik felet.

Figyelj a háttérre

Nemcsak te, hanem a környezeted is fontos. Rossz benyomást kelt a rendetlenség, a bevetetlen ágy, a tegnapi parti maradványai. Legyen semleges vagy kellemes benyomást keltő a háttér. Ez lehet egy színes fal vagy egy könyvespolc is.

Figyelj a megvilágításra

Meg kell találni a megfelelő megvilágítást. Ha túl erős a háttérfény, akkor csak a kontúrod látszik. Ha az asztali lámpa fénye domináns, akkor pedig ijesztő benyomást keltesz. Az oldalirányból érkező természetes fénnyel nem fogsz mellé, ám ha kell, gondoskodj alternatív megvilágításról.

Nézz az interjúztató szemébe

Gyakori hiba Skype-interjúkon, hogy az álláskereső saját számítógépe képernyőjét nézi. Így a másik fél a jelölt homlokát és szemöldökét látja az előtérben. Helyette érdemes a kamerába figyelni és oda is beszélni. Sokkal szimpatikusabbnak látszik az a pályázó, akinek látja a szemét a toborzó.

Mosolyogj

Sokat dob a megjelenéseden, ha nem komor arccal ülsz a gép előtt, hanem időnként mosolyogsz. Ha kicsit akadozik a webkapcsolat, akkor beszélj lassabban.

Kezeld profin a problémákat

Egy ilyen állásinterjún minden cselekvésed árulkodó. Például hogyan kezeled a technikai problémákat? Mi csinálsz, ha nem érted a kérdést, ha megszakad a vonal, ha nem látod az interjúztatót? A legjobb tanács: készülj ezekre a helyzetekre is, ne ess pánikba, ne káromkodj, hanem maradj nyugodt, akár viccesen is oldhatod a hangulatot és dolgozz a megoldáson. Ha végképp nem megy a vonal helyreállítása, akkor folytathatjátok telefonon is a beszélgetést vagy új időpontot beszélhettek meg.

Jelezd azonnal, ha valamit nem értettél

Előfordulhat, hogy a vonal minősége miatt nem értesz kérdéseket. Ilyenkor jelezd a problémát, kérd meg a partnert, ismételje meg a kérdést.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

„Nincs nekem szóló álláshirdetés.” „Összesen 10 hirdetést találtam. Mindet megpályáztam eredmény nélkül. Mit csináljak?” A napokban két kedves olvasóm írt ilyen tartalmú emailt. Úgy vélem, ezzel még sokan küzdenek. Mit lehet tenni, ha nincs nekünk szóló álláshirdetés? Összegyűjtöttem néhány ötletet, inspirációt.

Első körben érdemes leszögezni, hogy a publikus álláshirdetések az összes új munkalehetőség csak kisebb részét teszik ki. Az állások többsége más úton talál gazdára: kapcsolatok, munkatársi ajánlás, adatbázisban keresés vagy szemfüles álláskeresők bejelentkezése útján. A hivatalos álláspiac mellett tehát érdemes ezen a rejtett területen is próbálkozni. Akinek itt sikerül a munkaadó látókörébe kerülni, annak – különösen népszerű pozícióknál, telített területeken - kisebb konkurenciával kell megküzdenie, mintha publikus hirdetésekre pályázna.

Milyen módszerekkel lehet próbálkozni?

1. Helyezd el önéletrajzodat állásportálok és személyzeti tanácsadók adatbázisában

Állásportálok (például monster.hu, workania.hu, cvonline.hu stb.), személyzeti tanácsadók (Randstad, Grafton, Kelly Services, Focus Consulting stb.) adatbázisában előszeretettel keresnek a munkaadók, ha nem akarnak hirdetni vagy hirdetés útján nem találtak jelöltet, Ezeken az oldalakon általában egy önéletrajzi sablont kell kitöltened. Nagyon fontos, hogy a CV-dben benne legyenek a szakmádban fontos kulcsszavak, ugyanis az adatbázisban kereső munkaadók, személyzeti tanácsadók sokszor kulcsszavakra szűrnek (például programozóknál a programnyelv, nyelvtudásnál a beszélt szint stb.).

2. Legyél látható a közösségi médiában és szakmai oldalakon

Ezek közül a Linkedin.com üzleti kapcsolatépítő oldalt említem meg. Korábban ez elsősorban a multinacionális cégeknél dolgozók oldala volt, mára már színesebb lett a kép. Érdemes a szakmai tapasztalatodat, erősségeidet és karriercéljaidat bemutató profiloldalt létrehoznod, szakmai csoportokhoz csatlakoznod és kapcsolatokat keresned. Fejvadászok előszeretettel használják az oldalt és itt üzleti döntéshozókat is elérsz. Igaz, ez azonban nem akkora erejű, mintha valakivel már személyesen találkoztál volna.

3. Keresd meg a szóba jöhető cégeket, döntéshozókat

Hideghívásnak hívják ezt az álláskeresői módszert. Olyan cégeket érdemes kiválasztani, amelyeknek jó hírük van a piacon, bizalmat gerjesztő a megjelenésük, és szükségük lehet a végzettségedre.

Akkor van esélyed, ha megtudod a döntéshozó nevét, beosztását és sikerül vele személyesen egyeztetni. Alapszabály: ha telefonon keresed a cégnél dolgozó „célszemélyt”, akkor ne árulj el hívásod céljáról semmit sem a recepciósnak, a titkárnőnek, az asszisztensnek, ők ugyanis nem kompetensek, többnyire visszautasítóak, féltik a pozíciójukat, nem a döntéshozó fejével gondolkodnak.

Tanácsos arra hivatkozni, üzleti ügyben keresed a vezetőt, amit vele, személyesen szeretnél megbeszélni. Az ügyvezetőnek semmiképpen ne említsd direktben, hogy állást keresel, inkább csomagold úgy a mondandódat, hogy szaktudásodat ajánlod fel neki. Érdemes ezt egy aktuális történésre alapozva megtenni, ami például lehet a cégnek valamilyen nyilvánosságot kapott eredménye vagy közös pont a cég tervei és a te szakmai múltad között.

A hideghívásos álláskeresés rendkívül nehéz műfaj. Nehézsége a folyamatos munka és a visszautasítások magas aránya. Éppen ezért érdemes tréningen elsajátítani, sokszor kell próbálkozni, és sok múlik a cégek kiválasztásán.

4. Keresd meg személyesen a munkaadót

Bizonyos szakmákban – például a vendéglátóiparban, a kiskereskedelemben, az építőiparban - működik a személyes megkeresés módszere Magyarországon és külföldön egyaránt. Egy Angliában munkát kereső magyar fiatalember mesélte a következő esetet. Amikor egy barátjával kiérkezett Hartlepoolba, vett egy térképet, felosztották a várost egymás között, és hat napon át napi négy órában minden potenciális munkahelyre – étterem, butik, élelmiszerbolt, söröző – bement egyikük. Megkérdezte, akad-e munkalehetőség, és leadta mindkettejük önéletrajzát. Igazán akkor lett hatékony a módszer, amikor belépéskor azt mondták, a vezetővel szeretnének beszélni. Persze rendesen felöltöztek, ápoltak voltak és udvariasan, érdeklődően viselkedtek Egy hét alatt kilenc helyről szóltak vissza, hogy lehetne jönni dolgozni…

5. Mozgasd meg ismeretségi körödet

Minél többen tudnak álláskeresési szándékodról, annál nagyobb eséllyel adnak tippeket vagy ajánlanak be valahová. Persze ehhez az is kell, hogy tisztában legyenek képességeiddel, céljaiddal és a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat legyen köztetek. Ezzel a témával már több korábbi blogbejegyzésemben is foglalkoztam. A kapcsolatépítésről például itt írtam.

6. Keress kreatív utakat a döntéshozók elérésére

Erre a marketing területen nyílik a legnagyobb esély, ugyanis a kreatív álláskeresési módszer azt jelenti, hogy a pályázó kreatív személyiség, aki képes elérni a célcsoportot és magát (mint terméket) a középpontba helyezni.

Három példát említek az Egyesült Államokból.

- Google-hirdetés

Egy amerikai reklámszövegíró, Alec Brownstein például a marketingvezetők hiúságára építette a kreatív álláskeresés egyik mintapéldájává vált kampányát.

Megkereste öt nagy reklámügynökség vezetőjének a nevét, és fizetett hirdetést adott fel a Google oldalon. A szponzorált szöveg akkor jelent meg, ha valaki a cégvezető nevére keresett rá. Brownstein ugyanis azt feltételezte (és igaza volt), hogy ezt rendszeresen megteszik a kreatív guruk. A szponzorált szöveg így nézett ki: „Üdv (a vezető neve), ugye jó dolog saját magunkat keresni a Google-n… Engem a cégéhez felvenni úgyszintén… alecbrownstein.com”

Az öt megcélzott vezetőből két hónap alatt négyen személyesen felhívták, ketten állást ajánlottak, ezek közül az egyiket (a Young and Rubicam ügynökségnél) a fiatalember elfogadta. S hogy mennyibe került a kampány? Összesen 6 dollárba, vagyis 1300 forintba…

Az ötletes módszer ITT érhető el.

- Bemutatkozóanyag a mosdóban

Szintén figyelemre méltó két magyar fiatal próbálkozása. (Ezt Tollas Attilától, a marketing és a kreatív álláskeresés szakértőjétől hallottam a HVG Állásbörze egyik előadásában) Papp Ákos és Szloboda László New York kreatív ügynökségeinek vezetőihez akarták eljuttatni portfóliójukat. Azt feltétezték, hogy a nagyon elfoglalt menedzsereknek a vállalat wc-jében biztosan lesz 5 percük anyaguk elolvasására. Készítettek egy The Toilet Book címet viselő dokumentumot önéletrajzukkal, eddigi munkáikkal, amelyet a nagy ügynökségek mosdóiban helyeztek el. Azt mondták utólag, nem volt nehéz bejutni a helyiségekbe, ugyanis ezek többnyire a recepció közelében, a folyosókon találhatóak. A kilenc megcélzott ügynökség közül hathoz behívták őket interjúra, végül a BBDO-tól kaptak munkalehetőséget.

Az akcióról készült anyag ITT elérhető.

- Álláskeresői videó

Marketing és kommunikációs területen minta lehet Matthew Epstein próbálkozása is, akinek a sztorija 2011-ben keltett nagy feltűnést. A fiatalember korábban kisebb cégeknél próbálkozott, de ráunt arra, hogy még csak válaszra sem méltatják gondosan összeállított, hagyományos pályázati anyagát. Úgy döntött, nagy céget céloz meg, a Google-t, és ehhez valami nagyot tesz le az asztalra.

Bajuszt ragasztott, néhány órára bekönyörögte magát egy atlantai villába és álláskeresői image-videót forgatott. E négy perces filmben néhol öltönyben, nyakkendővel, néhol zakóban és alsónadrágban brandyvel a kezében üzen a Google döntéshozóinak: termékmarketinges ő, aki az online és az offline médiában is otthonosan mozog. Célja egyszerű, a Google-nél dolgozni.

80 állásinterjúra kapott meghívást (többek között a Google, az Amazon, a Salesforce invitálta), weboldalát néhány hét alatt a semmiből 400 ezren látták világszerte, Youtube-videóját 450 ezren (mára már 1 millió fölött), a Facebookon 17 ezer like-ot gyűjtött, 2 ezer feletti emailt kapott szurkolóktól, tanácsadóktól, cégektől, több tucatnyi médiumnak nyilatkozott. És persze állást is szerzett magának. Nem a Google lett a befutó, hanem egy kisebb cég, de nem panaszkodott…

A videó ITT nézhető meg.

Van olyan módszer, ami bejött nektek? Írjátok meg emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. De bármilyen más karrierépítést érintő kérdésben keressetek bizalommal.

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)