Jobb-Állás Blog

Világmegváltó gondolatokkal, eddig nem ismert összefüggések bemutatásával nem készülök a Nemzetközi Nőnapra. Csupán néhány számmal, adattal, amelyekből mindenki levonhat következtetéseket.

Íme néhány adat publikusan elérhető forrásokból illetve saját gyűjtésből.

A női átlagkereset bruttó 188 ezer forint, a férfiaké 218 ezer forint – 15 százalék a nők bérhátránya (forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es felmérés)

A 21-30 év közöttiek körében a nők többet keresnek mint a férfiak (bruttó 173 700 Ft kontra 172 900 Ft)

A 31-40 év közöttiek körében viszont már havi 31 500 forint a férfiak kereseti előnye - 230 500 a férfi, 189 ezer Ft a női bér (adatok: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es felmérés)

A 386 fős magyar Országgyűlésben a 2010-es megalakuláskor 35 női képviselő dolgozott, ami tíz százalék alatti (egészen pontosan 9,1 százalékos) részvételt jelent. Ezzel világszerte a 135 mért országból a 104. helyen állunk. A régiós versenytársak mindegyike előttünk jár - Csehország 22, Lengyelország 20, Szlovákia 15 százalékkal. (forrás: Interparlamentáris Unió)

A tavalyi kormányváltáskor az állami hivataloknál és cégeknél körülbelül száz helyen történt vezetőváltás. Összesen kilenc nő kapott elnöki vagy vezérigazgatói posztot.

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett „A” kategóriás cégeknél a 340 igazgatósági, menedzsment és felügyelőbizottsági pozícióból 20-at tölt be hölgy (6 százalék).

A kereskedelmi bankok közül egy élén áll nő (Papp Edit, Erste – ő egyébként májusban távozik posztjáról)

A női foglalkoztatottak száma: 1,7 millió, a férfiaké: 2,0 millió

A női munkanélküliségi ráta: 10,7 százalék, férfi: 11,5 százalék (Foglalkoztatási adatok: Központi Statisztikai Hivatal 2011. február) 

Egy lista látott napvilágot a közelmúltban a legjobb amerikai szakmákról. Ennek kapcsán egy gyorsértékelés és az én TOP 10-es magyar listám a fizetés és a szakma keresettsége alapján.

Évente készít kutatást a legjobb amerikai foglalkozásokról a CareerCast nevű cég. Néhány napja jött ki a legújabb, 200-as listájuk, amelyet kolléganőm fel is dolgozott. A felmérés összeállítói öt szempontot vizsgáltak: a fizikai igénybevételt, a munkakörnyezetet, a fizetést, a karrierkilátásokat és a stresszfaktort.

Mindezek alapján a legjobb szakmák az USA-ban: Szoftverfejlesztő mérnök, matematikus, aktuárius, statisztikus, számítógépes rendszerelemző, meterológus, biológus, történész
A legrosszabb szakmák: Rakodó munkás, vasmegmunkáló, favágó, ács, taxisofőr, rohammentős, hegesztő, szobafestő

A teljes lista egyébként itt tekinthető meg angolul

Ennek kapcsán néhány gondolat.

Látványos és bulváros is egyben egy ilyen összeállítás. Nem mondom, hogy nincs benne igazság, ugyanis a szoftverfejlesztői szakmát Magyarországon minden bizonnyal sokan a legjobb állások között tartják számon: átlagon felüli kereset, sok állásajánlat, könnyű külföldre jutás… és még sorolhatnám. Ők valóban sztárok az álláspiacon.

Ám van-e értelme egy ilyen lajstromnak. Megmondható-e, hogy mi a legjobb állás? Szerintem „A” legjobb állás nem létezik. Mindenkinek megvan a számára legjobb foglalkozás. A listát tehát mindenkinek magának kell összeállítania és így sok „Legjobb állás” létezik.

Nekem személy szerint a legjobb állás az újságírás. Mert szeretek emberekkel beszélni, mert szeretem a változatosságot, az írást, az infogyűjtést, az újdonság keresését és annak érdekes feldolgozását, használom a német- és angolnyelv-tudásomat. Számomra a szoftverfejlesztés nem jó szakma, mert utálok egész nap egy irodában ülni, nem érdekelt igazán sosem a matematika, az informatika. Még ha képes is lennék programozni, a monotónia biztosan zavarna. Szóval a legjobb szakma relatív.

Ám ennek ellenére mégsem tartom elhibázottnak az ilyen összeállításokat. Részint azért, mert jelzi, milyen szakmákban van a legtöbb állásajánlat, mely területeken lehet a legjobban keresni. Fontos információ lehet pályaválasztás vagy pályamódosítás előtt. És gondolkodásra sarkall. Legfeljebb nem ilyen hangzatos címmel kell ellátni.

A fizetésre és az elhelyezkedési lehetőségekre fókuszálva én is összeállítottam egy top 10-es listát. Én így látom a magyar álláspiac keresett és jól fizető szakmáit.

Mérnök
Informatikus
Könyvelő
Könyvvizsgáló
Adótanácsadó
Logisztikai szakember
EU-s hivatalnok
Tolmács, fordító (EU-s intézményeknél)
Értékesítő (nemcsak szakma, hanem üzleti attitűd)
Projektmenedzser (inkább készség, de a projektekre épülő üzleti világban egyre fontosabb)

Mit szóltok a listámhoz? Nálatok mi a legjobb szakma?

A Google 10 százalékkal emeli minden amerikai munkavállalójának a fizetését, és 1000 dolláros (200 ezer forint) karácsonyi bónuszt fizet mindenkinek – olvashattuk néhány napja. A hír önmagában azt jelzi, a Google-nál jó dolgozni, ebben a nehéz gazdasági helyzetben is bőkezű dolgozóival. A színfalak mögé pillantva azonban merőben más mozgatórugók jelennek meg.

A háttérben kőkemény harc zajlik a kaliforniai Szilikon-völgy informatikai óriásai – főként a Google és a Facebook között a tehetségekért, a vezetőkért és az image-ért. Míg korábban egyértelműen a Google-nál volt trendibb dolgozni, és ez a cég szívta el a legjobbakat a Yahoo-tól, a Microsofttól, az IBM-től, mostanára úgy tűnik, változott a helyzet. Megjelentek az új trónkövetelők, a Facebook és a Twitter: a Facebook sok Google-felsővezetőt és alkalmazottat elcsábított (nyilvános cv-k alapján több százat) és a frissdiplomásoknál is Zuckerberg cége tűnik az első választásnak.

A Google számára a fizetésemeléses húzás inkább kényszerűség: a csapat egyben tartásáért üzenni kellett: erősek vagyunk, bőven infláció felett tudunk emelni, mi vagyunk a legjobb munkahely, ne menjetek el. Egyébként annyira vadásszák a Szilikon-völgyben a mérnököket, hogy a Wall Street Journalnek nyilatkozó fejvadász elmondta, egy frissdiplomást évi 125 ezer dolláros (26 millió forint) kezdő fizetéssel helyezett el, de a konkurencia már most 175 ezer dollárt ígér neki.

Hogy mi a tanulság a magyar álláspiacra nézve? Ha álláskeresőként ez nem is látszik, de nálunk is ugyanez a helyzet. Mérnöki és informatikai területen – vagy más hiányszakmában - a cégek vadásszák a tehetséges munkaerőt. Tudom, hogy ez egy veszélyes játék, de - ha kapósak vagyunk - ne adjuk magunkat olcsón, mérjük fel alaposan piaci értékünket. Nem véletlenül csábítanak a nagy multik egyetemi állásbörzéken vagy toboroznak szakmai gyakorlatra.

Ja, és még egy tanulság: Kezeljük bizalmasan a céges fizetési adatokat. A munkatársat, aki Schmidt Google-vezér béremelésről szóló e-mailjét a sajtónak kiszivárogtatta, kirúgták. Valahogy kinyomozták. A Google-nak nem volt nehéz…