Így leszel sikeres pályakezdőként - 10 tanács és egy ajánlat

Tegnap kora délután elugrottam az ELTE Múzeum körúti épületéhez, ahol „Kapunyitási pánik konferenciát és állásbörzét” tartottak. A diplomázás előtt állókat készítették fel a munka világára: az álláskeresére, az önmenedzselésre. Ennek kapcsán néhány tipp tőlem, illetve ingyenes segítség, aki önéletrajzáról szeretne véleményt...

A diplomázás felé közeledve a „kapunyitási pánik” érzése szerintem mindenkinek ismerős. Egyszer ugyanis mindenkinél bekövetkezik, hogy kikerül az iskola védő falai közül és egy kiszámíthatatlannak tűnő világban találja magát. 13 évvel ezelőtt én is hasonló cipőben jártam. Akkoriban fogalmam sem volt, hogy német-média szakos diplomával a (nyelv)iskolákon és a nyomtatott sajtón kívül merre is lehet elindulni. Önéletrajzot írni pedig senki sem tanított meg az 5 éves egyetemi tanulmányok alatt.

Legyen kötelező a karriermenedzsment

Tegnap a kapunyitási pánik állásbörzén a munkaerőt kereső cégek standjai között járva, HR-eseket kérdezve az a benyomás alakult ki, mennyire nincsenek tisztában a fiatalok a lehetőségeikkel, mennyien nem tudják, mit is kezdjenek magukkal. Az egyetem, főiskola tompíthatná a pánikot, ám úgy tűnik, nem teszi vagy a hallgatók egy része nem tartja fontosnak a tájékozódást.

Felteszem a kérdést: Miért nem kötelező a diplomához egy 1 szemeszteres karriermenedzsment szeminárium elvégzése (néhány helyen egyébként fakultatív tárgyként elvégezhető)? Mert hiába egy kitüntetéses minősítésű diploma, ha valaki nem tudja, merre induljon vagy képtelen eladni magát.

Augusztus 1-jén folytatják

A rendezvény atyja Kárász Róbert, a TV2 műsorvezetője, tavaly indította útjára a fiatalok karrierépítését segítő rendezvényt. A mostanira már közel 20 – elsősorban multinacionális munkaadó jött el, mellettük két napon át előadások, workshopok, személyes tanácsadás segítette a frissen diplomázókat coachokkal, HR-szakértőkkel, céges személyzeti szakemberekkel.

Amint azt a helyszínen Kárász Róberttől megtudtam, a rendezvénynek lesz folytatása. „Augusztus 1-3 között egy újabb fesztiválon újratöltjük a gondolatokat, de akkor már 12 koncerttel szórakoztatni is fogunk” – mondta a program ötletgazdája.

Az ilyen támogató rendezvények – ahogyan például az egyetemi állásbörzék - manapság különösen fontosak. Munkához ugyanis egyre inkább csak a legjobbak jutnak. Ki ne hallaná naponta az egyre riasztóbb számokat. A 24 év alatti magyar munkaképes fiatalok 30,5 százaléka munkanélküli, és ez még kedvező adatnak mondható európai összevetésben.

Nem tudom megállni, hogy a rendezvény apropóján ne osszak meg néhány gondolatot még az iskolapadban ülőkkel illetve első munkahelyüket keresőkkel.

1. Már egyetem alatt kezdj el dolgozni. Munkahelyet még nem látott pályakezdőre nem nagyon kíváncsiak a munkaadók. Éppen ezért valamennyit dolgozz az egyetem alatt. Legalább szakmai gyakorlaton vegyél részt.

2. Jó szakmai gyakorlati helyet keress. Nem ajánlatos a legkönnyebb ellenállást keresni. Egy névtelen Bt-nél valós munka nélkül elvégzett szakmai gyakorlat keveset ér. Minél jobb nevű a cég és minél tartalmasabb a gyakorlat, annál könnyebb lesz a karrierindítás.

3. Készíts stratégiát. Még mielőtt önéletrajzot írsz, határozd meg a célodat és készíts útitervet, akár tanácsadó segítségével. Mérd fel a szóba jöhető munkakörök, cégek körét, nézd meg, milyen csatornán veszik fel az új munkatársakat, hol tudod a döntéshozók figyelmét felhívni személyedre. Azért is fontos ezt átgondolni, mert nagyok a különbségek szakmák és cégek között.

4. Ne sablon önéletrajzban gondolkozz. A CV attól jó, hogy megkülönböztet téged a versenytársaktól. Keresd meg és mutasd be azokat a pontokat, amelyben más vagy a többieknél. Minden alkalommal cégre és pozícióra szabott CV-t adj be.

5. Kezeld kiemelten a nyelvtudást. A nyelvtudás (legalább erős középfokú szint) legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeret. Ne a nyelvvizsga-bizonyítványra menj rá, hanem folyamatosan csiszold a tudásodat. A versenyszférában az azonnal lehívható tudás számít, ami állásinterjún percek alatt kiderül.

6. Óvatosan a fejvadászokkal. Gyakori tévhit pályakezdők körében, hogy „a fejvadász azért dolgozik, hogy majd nekem állást szerezzen”. Hát  nem… Az ő fizető ügyfele a munkaerőt kereső cég. Nem akarlak benneteket eltanácsolni: Keressétek velük a kapcsolatot, kérjetek tőlük tanácsot, de ne (csak) rájuk építsétek az álláskeresést.

7. Legyen benned alázat a munka és a munkaadó iránt. Szerintem az egyik legfontosabb eleme a karrierépítésnek pályakezdőként. Ennek szellemében a kezdő fizetés helyett a fejlődési lehetőség és a tanulás előrébb álljon a prioritások között.

8. Ne ess kétségbe a kudarcoktól. Egy vizsgát sikeresen letenni sokkal könnyebb, mint az első munkahelyet megtalálni. Elképzelhető, hogy több tucat vagy akár 100-150 pályázatot is el kell küldeni, és sok interjún helyt kell állni. Ma sokkal nehezebb állást keresni, mint 10 évvel ezelőtt, amikor zakatolt a gazdaság.

9. Ismeretség nélkül is célba érhetsz. „Persze, neki könnyű volt, mert volt protekciója.” Ki ne hallotta volna ezt a mentegetőzést? Bizonyára akad sok eset, amikor valaki így jut álláshoz. De ez kevés az önfelmentéshez. „Megtettél mindent a sikerért?” – teszem fel ilyenkor a kérdést. Szerintem kellő kitartással és tudatossággal protekció nélkül is célba lehet érni. Lehet, hogy nem az álomállásra (bár az sem zárható ki), de kenyérkeresetet jelentő munkára bizonnyal. És ez a siker sokkal értékesebb, mintha belöktek volna a céghez. Közben persze te is építsd kapcsolati hálódat…

10. Mutatkozz be minél több szakembernek. Lehet személyesen – például állásbörzéken, vagy online – például üzleti kapcsolatépítő oldalakon. A lényeg: minél többen ismerik erősségeidet, annál nagyobb eséllyel ajánlanak üres állásra. A megüresedő pozíciók több mint felét ugyanis meg sem hirdetik…

Ajánlatom álláskeresőknek

Hadd tegyek ezúttal egy felajánlást. Aki ma vagy pénteken elküldi nekem önéletrajzát a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre, néhány mondatos visszajelzést adok neki, mit tartok jónak és min lenne érdemes javítani. Természetesen ingyenesen.

Karácsony Zoltán

u.i.:

Egy tévés barátom riportot forgat a hazai álláspiacról. Ha valaki álláskeresőként szeretné megosztani véleményét, kérem írja le nekem elérhetőségét szintén a karacsony.zoltan75@gmail.com mailcímre. Lehetőség a tévés szereplésre. És a nyilvánosság álláshoz is segíthet...

A facebookon itt vagyok jelen. Ha tetszett, minden like-nek örülök. :)

UPDATE: már tucatnyi CV érkezett, így eltart egy darabig a válasz. De mindenkinek válaszolok. Ja és még valami. Természetesen minden kapott CV-t bizalmasan kezelek, harmadik félnek nem adok ki.

0 Tovább

Felvételi 2013: Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?

Rohamosan közeledik az egyetemi, főiskolai felvételi március 1-i határideje. Milyen szakot érdemes választani? Mely iskolák diplomája ér sokat az álláspiacon?

Az utóbbi két hétben alig volt nap, amikor ne hívott volna valamelyik közeli vagy távoli ismerősöm. „Idén érettségizik a gyerek. Merre lenne érdemes továbbtanulni?” - hangzott a kérdés. Vélhetően még sokan így vannak ezzel, így igyekszem összefoglalni mindazt, ami bennem az utóbbi 20 évben – részben ELTE német és média szakos hallgatóként, részben dortmundi és berlini egyetemi ösztöndíjasként, részben álláspiaci szakújságíróként felhalmozódott.

1. „Megéri-e diplomát szerezni?”
Egyértelműen igen. Minden statisztikai adat azt mutatja, hogy diplomával kisebb az esély a munkanélküliségre, magasabb az átlagfizetés és nagyobb a sansz a vezetői posztra jutásra. (Csak egy friss statisztikai adat: az 570 ezer magyarországi munkanélküli közül összesen 30 ezer a diplomás.) Persze nem mindegy, hogy mely szakot és milyen eredménnyel végezi el az ember, beszél-e idegen nyelvet stb.

2. „Mi alapján válasszak szakot?”
A személyes érdeklődés legyen a legfontosabb. Hosszú távon akkor érezzük jól magunkat a munkahelyen, ha azt csináljuk, amit szeretünk. Nemrég találkoztam egy művészi érzékkel megáldott érettségiző lánnyal. Ő imád rajzolni, imádja az animációs munkákat. Neki hiba lenne közgazdasági vagy orvosi pályát választani csak azért, mert azzal biztosan el fog tudni helyezkedni.

3. „Mi az, amivel nem fogok mellé?”
A nyelvtanulás mindig jó befektetés. Én két nyelvet (német és angol) tanultam meg felsőfokú szinten. Aki nem tudja, mivel szeretne foglalkozni, neki egy nyelvszak elkezdése jó befektetés. Hogy visszatérjek saját példámhoz: annak idején a némettel kezdtem, aztán az egyetem alatt alakult ki, hogy az újságírás az én pályám. Harmadévesen elkezdtem a média szakot is és itt kötöttem ki.
Emellett mindig jó döntés hiányszakmát választani, ha ehhez megvan az affinitás. Manapság a villamos-, gépészmérnökök, az informatikusok, a több idegen nyelven magas szinten beszélők, az orvosok,  a pénzügy-számviteli szakemberek, a logisztikai területen végzettek számítanak kapósnak az álláspiacon és ez várhatóan 3 év múlva is így lesz.  

4. „Mely intézmény mellett érdemes dönteni?”
Egyáltalán nem mindegy, hogy ki, hol végez. A neves egyetemeket érdemes megcélozni. Nem csupán az oktatás színvonala miatt: az egyetemi évek alatt olyan kapcsolatrendszer építhető, amely évtizedeken keresztül végigkísér. Ráadásul a döntéshozók előszeretettel vesznek fel abból az iskolából utánpótlást, ahol ők is végeztek. Nálam a legjobban csengő intézmények: műszaki, informatikai: BME, Óbudai Egyetem Neumann kara; jog: ELTE; pénzügy-számvitel: Corvinus, BGF-PSZF. A vidéki intézményeknél a nagy tudományegyetemek a régió fontos utánpótlásbázisa. Érdemes még figyelni az iskolák ipari kapcsolatait. A győri Széchenyi Egyetem az Audi, Kecskemét a Mercedes, Miskolc a Bosch miatt vonzó a leendő villamos-, gépészmérnököknek. A tévés riporteri, rendezői pályára készülőknek pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemet ajánlom. Nagyon nehéz bejutni, de a felvetteknek egyenes a karrierútja.
Természetesen nem állítom, hogy máshol nincs minőségi képzés. Éppen ezért tanácsos az egyetemi, főiskolai nyílt napokon infót szerezni, az adott szakon tanítók listáját és az iskola vállalati kapcsolatait átböngészni.

5. „Érdemes-e jelentkezni, ha nincs elég pénz a családi kasszában?”
Igen. Vallom azt, hogy a legjobb befektetés a tanulás. A mi családunkban is rezgett a léc, amikor szülőfalumból, a Veszprém megyében található Farkasgyepűről 1993-ban Budapestre költöztem és az ELTE hallgatója lettem. De kaptam kollégiumot, tanulmányi ösztöndíjat, az egyetem mellett németet tanítottam, ösztöndíjat nyertem a külföldi tanulmányokra, újságoknak írtam. Úgy látom, hogy elszántsággal, szorgalommal sok mindent el lehet érni. Az én időmben még nem létezett, de nem kell idegenkedni a diákhiteltől sem. Ebben a helyzetben azonban érdemes a szakma kereseti viszonyait és keresettségét is jobban mérlegelni.    

6. „Megéri külföldön tanulni?”
Egy féléves-éves külföldi ösztöndíj fontos része  a tanulmányoknak, ami kell a későbbi versenyképességhez és élettapasztalatban is rengeteget lehet belőle profitálni. Az én berlini és dortmundi vendéghallgatói tanulmányaim máig hatással vannak rám és ezek nélkül bizonyára kevesebb kapu nyílt volna meg előttem.

7. „Megéri külföldön végezni a teljes egyetemet?”
Nem mindenkinek.  Aki hosszú távon külföldön képzeli el a jövőjét, neki hasznos lehet, ugyanis könnyebben beilleszkedik az ottani életbe és pályakezdőként nagyobb előnnyel indul neki az álláskeresésnek, mint aki Magyarországról próbálkozik. Ha azonban a cél a magyarországi munkavállalás, akkor egy Corvinus-diplomát erősebbnek érzek, mint egy bécsi közgazdaságit. Részben a helyi viszonyok jobb ismerete, a már említett kapcsolatrendszer és a döntéshozók tapasztalatai okán. Természetesen a világ legjobb egyetemeinek diplomája más kategória, ám azoknak borsos is az ára.

8. „Mennyibe kerül a diplomaszerzés?”
Erről készítettem korábban hozzávetőleges számításokat. Egy vidékről Budapestre költöző fiatal szerény körülmények között körülbelül 4,1 millió forintért szerezhet 3 éves bachelor-diplomát nevesebb magyar egyetemen (tandíj + megélhetés). Ugyan Bécsben nincs tandíj, de a drágább megélhetés miatt ott 6,3 millió egy bsc-dipoma. A „tandíjas” országok közül Hollandiában 7,8 millió, míg az Egyesült Királyságban  15 millió forint befektetés a diploma. Igaz az is, hogy nyugat-európai diákmunkával csökkenthető a differencia.

9. „Mi kell ahhoz, hogy diplomával a kézben karriert építsek?”
A szaktudás mellett a nyelvtudás (angol és még egy idegen nyelv), a munkához kötődő „puha képességek” (jó kommunikáció, proaktivitás, stressztűrés, munka iránti alázat, rugalmasság stb.) és a minél értékesebb munkatapasztalat a siker kulcsa. Már az egyetemi évek alatt bele kell kóstolni a munka világába – például szakmai gyakorlatosként jó nevű cégnél. Emellett a külföldi tapasztalat is növeli az esélyt.

10. „Mit tehet az, akit nem vesznek fel vagy nem akar egyetemen továbbtanulni?”
Szakmát kell tanulnia, ugyanis „sima” érettségivel semmire sem megy. Például építőipari, műszaki, vendéglátóipari szakmunkásokból, egészségügyi szakdolgozókból hiány van nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában. Németországban például szinte ingyen kitanulható egy-egy hiányszakma, és utána – a duális szakképzés következtében – szinte garantált az állás. Magyarországon az OKJ-s képzést tanácsos választani.

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

2 Tovább

Útravaló frissdiplomásoknak – egy cégvezető gondolatai

Pályakezdő pályázóból nincs hiány, ám valóban jó frissdiplomás munkaerőt már jóval nehezebb találni. Amióta az álláspiaccal foglalkozom, ez a vélemény mindig felbukkan. A héten más téma kapcsán kerestem meg Semperger Kingát, aki ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője, (mellesleg Ernst&Young-díjas vállalkozó), aki hasonlókról panaszkodott. Arra kértem, blogomban ossza meg gondolatait, adjon útravalót a hamarosan végzőknek. Íme.

„Cégvezetőként azt gondoltam, hogy könnyen és gyorsan találok megfelelő szakmai munkaerőt, hiszen sok fiatal és frissen végzett egyetemista keres állást. Elmondhatom, hogy ez a dolog mégsem olyan egyszerű, ráadásul pontosan az elmúlt három hónap tapasztalatait összegezve, látjuk és érzékeljük, hogy a hazai munkaerőpiacon több szemléletbeli és motivációs gond is akad az álláskeresők körében.

Számos fórumon hirdettük meg, hogy új munkaerőt keresünk projektfinanszírozási tanácsadói munkakörbe, és azt gondoltuk, ömleni fognak a jobbnál jobb önéletrajzok, melyek mögött kvalifikált, a gyakorlatban is jártas leendő kollégák jelentkeznek majd. Elég régóta interjúztatunk, tapasztalataink érdekesek.

A legszembetűnőbb, hogy nagyon sokaknak nincs életszerű – gyakorlati tapasztalata és erre panaszkodnak is, hogy nem volt lehetőségük az iskolapadban tanultakat az életben kipróbálni.

Jövőkép nélkül nehéz állást keresni

Ebből következően sokukból hiányzik a sikerélmény, ami fontos motivációs tényező. Az üzleti, pénzügyi és számviteli területen végzős diákok valós szakmai gyakorlat és sikerélmény híján olyan munkát és munkakört keresnek, ahol kicsi a felelősség. Emellett számos eddigi interjúinkon tapasztaltam azt, hogy a leendő kollégáknak alapvetően nincs jövőképük. Tágíthatja a látókört és értékessé tesz a külföldi részképzés és / vagy munkatapasztalat. Ám kevesen hallottak és tudnak az ösztöndíjakról, a külföldi lehetőségekről vagy nem is merték ezeket megpályázni.

A motivált, kezdeményező pályázót keressük

Vannak persze olyan jelentkezők, akik képességeik alapján jól motiválhatóak, pozitív hozzáállásúak, nyitottak az új dolgokra. Sajnos ők kevesebben vannak. Mi őket preferáljuk, mert az ilyen típusú emberek alakíthatóak és taníthatóak a leginkább. Sok esetben jobb egy kezdő, kezdeményezőképességgel, tudásszomjjal rendelkező kolléga, mint az, aki úgy gondolja, „keresek valami állást”, ami mindegy micsoda, csak vegyenek fel valahová. Nekik nagyon nehéz lesz állást találni.

Tanácsok a pályakezdéshez

Hogy mit tehetnek azok, akik még az iskolapadban ülnek, de hamarosan kilépnek az álláspiacra? Mindenképpen érdemes elmenni az állásbörzékre, keresni a kapcsolatot a vállalatok képviselőivel. Fontosnak tartom a cégtípus kiválasztását: akik önálló munkára, nagyobb felelősségre, családias légkörre vágynak nézzenek szét a kisebb vállalatok háza táján. Ugyan látványos előrelépésre nem számíthatnak, viszont hosszú távon megbecsült munkaerővé válhatnak. Akiket a nemzetközi környezet, a sok karrierlépcső vonz, nekik a multinacionális cégek lehetnek célpontok.

A hozzáállás döntő lehet

A szorgalom, a jó hozzáállás sok munkáltatónál nagyobb erény, mint a szakmai tudás, hiszen a munkakörből eredő feladatokat és munkafolyamatokat úgyis munka közben lehet a legjobban megtanulni, nem pedig tanfolyamon vagy az iskolában.

Egy vállalat számos dolgot diktál, de ezt ne nyűgnek tekintsük, hanem fogjuk fel a tanulási folyamat részeként. Vegyünk részt aktívan a cég életében: ha kérdezik a véleményünket, szóljunk hozzá; ha kérdésünk, merjük feltenni, ugyanis annál inkább aktív kollégának fognak elkönyvelni minket. Az első 1-2 év egy új munkahelyen életünk talán legizgalmasabb időszaka. Ha pedig elismernek és sikereink vannak, azokra mindig legyünk büszkék. És minden helyzetben tanuljunk meg mosolyogni, még egy telefonbeszélgetés alatt is. Ezzel lehet a legjobban tompítani a munkahelyi stresszt.”

Eddig a munkaadói gondolatok. Érdekelne kedves olvasóim véleménye is akár HR-esként, akár cégvezetőként a pályakezdőkről (hol érdemes toborozni, gyakori hiányosságok). És persze a fiatal munkavállalóké is, hogyan sikerült első munkahelyüket megtalálni illetve miként próbálkoznak, milyennek látják a cégek hozzáállását. Írjátok meg ide kommentbe, blogom facebook-oldalára vagy mailben a karacsony_zoltan@freemail.hu címre.

4 Tovább

Indulnak az egyetemi állásbörzék

Itt a tavasz, ami azt is jelenti, elindul a harc a cégek között az egyetemek/főiskolák legjobb végzőseiért. Ennek népszerű terepe az egyetemi/főiskolai állásbörze, amelyek sora ma kezdődik a Budapesti Gazdasági Főiskola „PSZF-karán”. Aki esetleg nem jut ki a rendezvényre, nem kell bánkódnia, lesz ideje és alkalma felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal. Május közepéig körülbelül 20 helyen lesznek karrierfórumok, köztük a legnagyobbak: a Műegyetemen, a Corvinuson, Miskolcon, Szegeden, Győrben és minden egyetemi városban.

11 éve minden tavasszal írok e témáról és minden évben ki is megyek néhány rendezvényre. Kérdezték már többen, nem unom-e. Egyáltalán nem. Állásbörzére járni ugyanis még félig-meddig kívülállóként is nagyszerű. Élmény látni a lüktető munkaerőpiacot. Az egyik oldalon a divatos öltönyben vagy kosztümben pompázó, parfümtől illatozó, folyamatosan mosolygó HR-eseket. A másikon pedig az álláskeresőket, akik annyira sokszínűek, hogy nem lehet őket egy mondattal leírni. Ott van a két előadás között odatévedt, kopott farmeres informatikus, a 100 kilométerről odazarándokoló, több cégből naprakész, cv-kel érkező gazdasági frissdiplomás, a fél éve állástalan, már szinte minden munkára nyitott középkorú tanár, a szakmai gyakorlatot kereső marketinges egyetemista, akinek fogalma sincs melyik cég mivel foglalkozik.

A kiállító HR-esek számára is élmény a rendezvény (még akkor is, ha ezzel néhányan vitatkoznak). Ugyan a sok órás ácsorgás, a legkülönbözőbb kérdések megválaszolása megerőltető, azonban benyomást szereznek a jelen fiatal álláskeresőiről, kizökkennek a sokszor monoton irodai hétköznapokból.

Álláskeresői szempontból, kinek lehet hasznos az egyetemi állásbörze? Néhány pontban a fontosabb tudnivalók.

Milyen állásokat kínálnak? Sok függ attól, hogy mennyi cég jön ki és melyek ezek a cégek. Érdemes az egyetemi karrierirodák weboldalát megkeresni, mert többnyire ott szerepel a kiállítók listája. A nagyobb börzékről elmondható, a cégek zöme mérnököket (gépész-, villamos-, minőségbiztosítási), informatikusokat (Java, C++, C#, SAP), idegen nyelvű ügyfélszolgálatosokat, gyakornokokat, gazdasági diplomásokat keres. 

Milyen cégek állítanak ki? Az állásbörze a nagy multi cégek toborzási terepe. Magyar kkv-knek se energiája, se szabad embere, se elég üres állása nincsen, hogy megérje kimenni. Megtalálhatóak még a kiállítók között munkaerő-közvetítők, állásportálok, humán szolgáltatók (grafológus, karrier-tanácsadó, nyelviskola).

Kinek jók az esélyei? A fentiekből következően műszaki, informatikai, gazdasági szakon tanulóknak illetve most végzőknek. A más területen diplomát szerzők közül pedig azoknak, akik legalább két nyelvet (ebből az egyik az angol legyen) legalább erős középfokú szinten beszélnek. Nekik az ügyféltámogató központokba érdemes pályázniuk.

Mire jó az állásbörze annak, akinek nem szól állás? Bárkinek hasznos lehet, aki fel szeretné mérni a piac elvárásait, segítséget szeretne kapni a pályázati anyag összeállításához (cv, motivációs levél, egy jó fotó elkészítése, interjúra készülés). A még tanulók pedig szakmai gyakorlatot szervezhetnek maguknak vagy diplomamunkát egyeztethetnek a cégekkel. A standok mögött állókkal beszélgetve pedig lehetséges, hogy kap olyan tippet, infót, ami előreviheti. (Bár tavaly ősszel kicsit odapirítottam az egyenszöveget nyomató HR-eseknek…) 

Hogy hol lesznek? A nagyobbak közül március 6-7. Műegyetem, március 21. Szeged, március 28-29. Corvinus, április 3. Győr, április 4. Miskolc, de itt van a lista.

Hogyan csábítanak a cégek? Minden állásbörzén vannak újdonságok. A cégek ugyanis szeretik felhívni magukra a figyelmet, hogy az álláskeresők az ő standjukat mindenképpen felkeressék. Egy héttel ezelőtt rendezték a HVG Állásbörzét (ez az egyetlen ilyen profilú rendezvény, amely nem egyetemhez/főiskolához kötődik és nem csak pályakezdőkre „lő”). Itt például az Audi legújabb luxus sportautóját (etron Spyder) is kihozta; a Trenkwalder munkaerőközvetítő pedig csinos hostesseket cirkuláltatott, pólójokon pedig ez a felirat állt „Mérnök vagy? Szólíts le nyugodtan!”.

Itt egy hevenyészett gyűjtés a céges üzenetekről. Jelzésértékű, hogy a hívó mondatok nagy része angol nyelvű, tehát a cégek alapból angolul kommunikálnak az álláskeresőkkel. Vélhetően azzal a szándékkal, akiket ők keresnek úgyis megérik nemcsak a szlogent, hanem az álláshirdetés szövegét is.

Néhány szlogen (zárójelben az én nyers fordításom):
 
Adecco: Better work, better life (Jobb munka, jobb élet)
Grafton (munkaerő-közvetítő): Velünk első lesz
Monster (állásportál): Egy új élet vár rád
Jobline (állásportál): Keresni jól is lehet
Tesco (kereskedelmi lánc): A Tesco, amit ismersz… csak a történet egyik fele
Trenkwalder (munkaerő-közvetítő): A munka jövője
Exxonmobil (olajvállalat): Explore your talent (Fedezd fel a tehetségedet)
BP (olajvállalat): Play a key role in BP’s future (Játssz kulcsszerepet a BP jövőjében)
Celanese (vegyipari alapanyaggyártó): Join one of the best teams in Budapest (Csatlakozz az egyik legjobb budapesti csapathoz)
GE Lighting (fényforrásgyártó): Our biggest innovation is you (A legnagyobb innovációnk te vagy)
Thyssenkrupp Presta (kormányrendszereket gyártó): Steer your future on new tracks (Kormányozd jövődet új utakra)
MOL (olajvállalat): Talent is our energy (A tehetség a mi energiánk)
Unisys (informatika): Join us (Csatlakozz hozzánk)
BAT (dohányipar): Bring your difference (Hozd az egyediségedet/egyéniségedet)

Egyébként ezek a szlogenek - ki milyen ígérettel csábít, mire alapoz - is megérnének egy HR-es szakdolgozattémát. Én még nem olvastam erről komoly elemzést (ez csak tipp, kedves HR-hallgatók)...

Ti voltatok már állásbörzén? Írjátok meg, akár ide kommentbe, akár a karacsony_zoltan@freemail.hu címre. Van blogomnak facebook-oldala is. Örülök minden lájknak…

0 Tovább

Miért szerezzünk diplomát?

Hajrájához érkezett az őszi félévre szóló felsőoktatási felvételi jelentkezés, február 15-ig már csak két nap van hátra. Korábban egy bejegyzésben arról értekeztem, hogy frissdiplomásként miért ne célozzunk meg egy újabb diplomát, ha ezzel az a szándékunk, hogy elkerüljük az álláskeresést/munkanélküliséget.

A bejegyzés talán azt a hatást keltette, hogy én diplomaellenes vagyok, pedig ez nincs így, éppen ellenkezőleg. Inkább az értelmetlen diplomahalmozás ellen vagyok. Aki ugyanis 28-30 éves koráig nem lép ki az álláspiacra, hátránnyal indul (elég csak arra gondolni, hogy 5-6 évnyi fizetés hiányzik a pénztárcából az egzisztenciateremtéshez és még a munkaadói kétségeket nem is említettük…).

No, de most hadd ecseteljem azt, miért javaslom mindenkinek, felvételizzen a felsőoktatásba. Múlt kedden könyvbemutatón jártam. „Diplomás pályakövetés – Frissdiplomások  2010” – ezzel a címmel mutattak be egy könyvet, amely az Educatio Nonprofit Kft átfogó kutatásának eredménye. A 2007-ben végzett egyetemistákat, főiskolásokat vizsgálták. A több ezer fiatalt egyebek mellett elhelyezkedésükről, fizetésükről, elégedettségükről kérdezték.   

A kötet átfogó, rengeteg számadat szerepel benne, még időm sem volt végigolvasni.

Hadd ragadjak ki azonban néhány adatot, ami jelzi, nem rossz befektetés a diplomaszerzés.

- A 2007-ben végzettek átlagban 3,6 hónap alatt álláshoz jutottak, 56 százalékuk 1-2 hónap alatt.

- Csupán 2,7 százalék  azoknak az aránya, akik a diplomázás óta kerestek, de nem találtak állást: (Összevetésül: a magyar munkanélküliségi ráta a 18-64 év közötti munkaképesek körében 10,8 százalék.)

- A frissdiplomások körében a teljes idejű foglalkoztatottak aránya: 83,5 százalék (a teljes népességben a foglalkoztatási ráta 56 százalék)

- A 2007-ben végzettek 21,4 százalékuk közép- vagy felsővezetői szintre ért (ez egyben lényegesen magasabb fizetést is jelent)

- Átlagos havi nettó jövedelmük: 136 100 forint (Összehasonításul: a KSH által 2010-ben mért nettó átlagbér, amiben minden korosztály szerepel, 132 ezer forint.)

- A mérnökök nettó 144 ezer forintot, az informatikusok 154 ezer forintot keresnek. 

- A végzettek több mint fele három éve ugyanannál a munkaadónál dolgozik, és nem tervez váltást

- 75 százalék elégedett munkája szakmai, tartalmi részével.

 - 14 százalék a pályaelhagyók aránya.

Aki a teljes könyvre kíváncsi és szakterületenként is látni akarja az eredményeket, a http://www.felvi.hu/diploman_tul/szakmai_tamogatas/kiadvanyok/dprfuzet4_megjelent

 oldalon megtalálja a kutatást.

0 Tovább

Ne meneküljünk újabb diplomába

Már csak hat nap a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig és egyre inkább szaporodnak e témában a hozzám érkező kérdések. Igyekszem mindegyikre válaszolni és természetesen minden kedves kérdezőm adatait bizalmasan kezelem. Név nélkül azonban néhány tipikus jelenséget szeretnék kiragadni. Most például azt, hogy frissdiplomásként néhány álláskeresési kudarc után nem az a megoldás, hogy maradunk az iskolapadban és újabb diplomát célzunk meg.

Két kérdés röviden:

1. Egy édesanya írt nekem néhány napja, akinek a lánya francia-média szakon végez hamarosan. Volt már külföldi ösztöndíjon is Franciaországban, németül is beszél, most gőzerővel tanul angolul. Újságíró szeretne lenni, de nem vették fel sehová, ahová jelentkezett. Most azon gondolkodik, hogy egy újabb ösztöndíjat pályáz meg Franciaországban és egy újabb szakot végez ott el.

2. Egy másik hölgy közgazdász diplomát szerzett, mellette van még végzettsége közbeszerzési referensként és projektmenedzsment témában. Munkatapasztalat híján nem kap állást, és most azt tervezi, hogy kontrolling vagy logisztika témában szerez újabb diplomát.

Egyik kérdezőnél sem látom sok értelmét újabb diploma szerzésének. Ez ugyanis nem oldja meg a problémát, inkább elodázza a megoldást, sok pénzt emészt fel és inkább menekülésnek érzem az álláskeresés elől. Egy újabb diploma ugyanis nem jelent automatikusan könnyebb álláshoz jutást.

Keressük közvetlenül a cégeket

Mindkét hölgy megszerezte azt a tudást az iskolapadban, amivel el lehet kezdeni az álláskeresést. Az első hölgynek azt javasoltam, ne (csak) álláshirdetésekre jelentkezzen, ugyanis újságíróként nem ezen az úton lehet munkához jutni, hanem a kiadók, a szerkesztőségek közvetlen megkeresésével. Lehet, hogy egy-két évet minimális fizetségért dolgozik majd, de ennyi befektetés kell ebben a szakmában.

A második kérdezőnek is a közvetlen megkeresést javasoltam. Most, amikor indulnak az Új Széchenyi terv pályázatai, megnő a pályázatíró cégek munkája. És ezek a cégek kisvállalkozások, amelyek nem álláshirdetésekben keresik az új munkaerőt. Lehet, hogy az elején csak adminisztratív feladatokat kap, ám ezzel a munkatapasztalattal már később előrébb tud lépni. Persze ha teljesen mást szeretne, akkor megpróbálhat logisztika és kontrolling irányba lépni (megjegyzem: ez a már megszerzett közgazdász diploma egy-egy szakiránya…), ám csak azért ne meneküljünk újabb diplomába, mert nem sikerül elhelyezkedni.

Mindezt saját példámból írom, ugyanis én is beleestem ebbe a hibába. 1999 nyarán az ELTE-n végeztem média és német szakokon. Újságíró akartam lenni, de álláskeresés helyett megpályáztam egy németországi ösztöndíjat (pedig már korábban tanultam német nyelvterületen). Az ösztöndíj nagyszerű volt, de a karrierépítésben nem vitt előre. Sőt, Berlinből visszatérve a nagy semmi kellős közepén találtam magam. A régi ismerősökkel, egykori tanárokkal megkopott a kapcsolat, nem volt meg az a biztonságos közösségi háttér, ami egyetemistaként az utolsó félévben erősíti az ember álláskeresését. 

A következő napokban igyekszem az egyetemi szakválasztás témakörben írni.

Ha van kérdés, a karacsony_zoltan@freemail.hu címre küldjék, küldjétek.

0 Tovább

Miért vonzóak a pályakezdők?

Rutintalanság, hiányos szakmai ismeretek, fegyelmezetlenség. Ezek a negatív sztereotípiák élnek sok cégvezetőben a pályakezdőkkel szemben. Vannak azonban cégek, amelyek „harapnak” rájuk: már az egyetemi tanulmányok alatt megkörnyékezik őket. Miért vonzó egy tapasztalatlan fiatal a munkaerőpiacon?

Nagyobb teherbírás
A huszonéves pályakezdőknek még nincs saját családjuk, hajlandóak a túlórákra és megtérülő befektetésként kezelik a napi 8 órás munkaidőn felüli, esetleg hétvégi munkavégzést.

Kisebb fizetési elvárás
A pályakezdők hajlamosak belemenni olyan alkuba, ami a munkaadónak előnyös, a hátrányokat pedig fiatalon nem érzik saját bőrükön. A minimálbérre bejelentés és a zsebbe fizetés 40 év felettieknél, a gyermekvállalás előtt álló hölgyeknél vagy megbetegedés esetén kifejezetten hátrányos, egészséges huszonévesként azonban nem érződik. Másrészt a pályakezdők nem érzik magukat alkupozícióban az állásinterjún, így az átlagnál alacsonyabb fizetésbe is belemennek, amit a cégek egy része ki is használ.

Jó elméleti alapok
A jó nevű iskolában, kiváló diplomaeredménnyel végzettekre jellemző, hogy az egyetemen, főiskolán erős elméleti tudásra tesznek szert. Erre később lehet építeni.

Gyors tanulási képesség
Az életkor előrehaladtával a tanulási képesség folyamatosan csökken. A huszonéves pályakezdők ebből a szempontból a legjobb munkavállalói korban vannak; a legtanulékonyabb csoportnak számítanak, akikkel a negyvenesek nem vehetik fel a versenyt.

Jobban formálhatók a cég arculatához
Elsősorban a nagy, multi munkaadókra jellemző az alaposan kidolgozott cégkultúra. Ezek a cégek azt szeretik, ha az új munkaerő „romlatlan”, nem szedett fel más cégeknél rossz reflexeket. A pályakezdők alapos betanítási programon mennek keresztül, amelyen magukba szívják a cég által vallott értékeket. 

5 Tovább

Ki az a key account manager?

Hogy miért angol névvel (sales manager, account manager, pricing specialist stb.) látják el pozícióneveiket a cégek? Úgy gondolják, ez presztízst ad és szűrő is egyben. Azok úgysem jelentkeznek account managernek, akik nem tudnak angolul. Emellett multi cég esetén az anyavállalat előírása is szerepet játszik, a helyi HR pedig vagy nem tudja vagy nem meri lefordítani.

Key account manager

Szintén trend: egyre több magyar kkv-nél látom, hogy munkatársaik angol nevekkel operálnak. Mert milyen jól is néz ki egy névjegykártyán a key account manager – mint a vezető/kiemelt értékesítő… Főleg akkor, ha egy multi ügyfelet szeretne behálózni. (Ha már a címben feltettem a kérdést ennek a pozíciónévnek a jelentésére vonatkozóan, hadd magyarázzam meg pár szóval. A key account manager általában az értékesítési csapat ranglétrájának felsőbb régióiban található. Olyan tapasztalt ügyfélmenedzser/értékesítő, aki a nagyobb, kiemelt ügyfelekkel foglalkozik. Lejjebb van nála az account manager és feljebb a sales manager, utóbbi az értékesítési csapat vezetője.)

Key account manager állások a Monster állásportálon erre a linkre kattintva érhetőek el.

Tanácsom álláskeresőknek: ha nem biztosak az angol pozíciónév pontos jelentésében, kérdezzenek utána a cégnél, nem szégyen. Én például majdnem ezért maradtam le egy állásról, amelyet végül megkaptam. „Content manager” szerepelt a kiírásban. Szinte már értetlenül átsiklottam rajta, amikor az „Elvárások” rovatban láttam, az újságírói végzettség előny. Ez volt számomra a hívó szó, ekkor tudatosult, hogy ez internetes tartalomfejlesztés, ami újságírói tudást kíván, tehát nekem szól.  Pedig már akkor középfokú szinten tudtam angolul.

Tipp: vannak az interneten angol állásneveket magyarázó cikkek, például itt (jobpilot karriermagazin), és a kapcsolódó cikkeknél tovább lehet kattintani.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)