Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Állásinterjú Skype-on: újdonságok az álláskeresésben (1.)

Néhány hónappal ezelőtt a telefonos interjú műfaját vettem nagyító alá. Ezt a vonalat folytatva most a webkamerás interjúhoz fűzök néhány gondolatot, amely többnyire a Skype segítségével zajlik. Ez az eszköz még nem elterjedt Magyarországon, ám megeshet, hogy ilyen megmérettetésre invitálnak. Különösen akkor, ha lakhelyed a cég székhelyétől távol esik Magyarországon vagy külföldi állásra pályázol. Ez az interjútípus többnyire a kiválasztási folyamat egyik állomása, a végleges döntés személyes beszélgetés után születik meg. Íme útravalóm.

Tisztázd a részleteket

Ha egy állás megpályázása után, skype-os interjúra invitálnak, tedd fel a legfontosabb kérdéseket. Kivel lesz a beszélgetés? Mikor? Kell-e webkamera? Ki hív kit? Add meg a skype-nevedet. Tisztázd, hogy esetleges technikai malőr esetén mi a teendő (kérhetsz telefonszámot is).

Próbálj előtte barátokkal

Bármennyire is otthonosan mozogsz a videóbeszélgetésekben, próbálj el előtte egy interjúhelyzetet. Hívd fel egyik barátodat, teszteld a hangot, a fényeket, a kamerabeállítást. Kérj visszajelzést, nem beszélsz-e túl hangosan vagy halkan, nem akadozik-e a hang, milyen a testtartásod, mennyire lehet jól látni téged..

Legyen jó a technika

Ha videóinterjúra nem alkalmas a számítógéped, ha túl kicsi a sávszélesség, ha a mikrofon nem jó minőségű akkor gondoskodj a megfelelő feltételekről (például kérj kölcsön eszközöket, fizess elő jobb netre) vagy másféle interjút kérj (személyes, telefonos)

Iktasd ki a zavaró tényezőket

Interjú előtt mondd el lakótársaidnak, családtagjaidnak, hogy most ne zavarjanak. Ne jöjjenek be a szobába, ne menjenek el a kamera mögött. A kutyát érdemes kivitetni, a telefont lenémítani, az ablakokat becsukni, a számítógépen futó egyéb alkalmazásokat (üzenetküldő szoftverek, közösségi oldalak, levelezés) leállítani.

Öltözz úgy, mintha állásinterjúra mennél

Hiába kerül sor az interjúra részedről a lakásodban vagy a szobádban, ez semmiben sem különbözik a hivatalos megjelenéstől. Gyűrött póló, kócos haj helyett legyen ing / blúz, esetleg zakó, kosztüm, ápolt arc, haj. Ezzel is jelzed, hogy tiszteled a másik felet.

Figyelj a háttérre

Nemcsak te, hanem a környezeted is fontos. Rossz benyomást kelt a rendetlenség, a bevetetlen ágy, a tegnapi parti maradványai. Legyen semleges vagy kellemes benyomást keltő a háttér. Ez lehet egy színes fal vagy egy könyvespolc is.

Figyelj a megvilágításra

Meg kell találni a megfelelő megvilágítást. Ha túl erős a háttérfény, akkor csak a kontúrod látszik. Ha az asztali lámpa fénye domináns, akkor pedig ijesztő benyomást keltesz. Az oldalirányból érkező természetes fénnyel nem fogsz mellé, ám ha kell, gondoskodj alternatív megvilágításról.

Nézz az interjúztató szemébe

Gyakori hiba Skype-interjúkon, hogy az álláskereső saját számítógépe képernyőjét nézi. Így a másik fél a jelölt homlokát és szemöldökét látja az előtérben. Helyette érdemes a kamerába figyelni és oda is beszélni. Sokkal szimpatikusabbnak látszik az a pályázó, akinek látja a szemét a toborzó.

Mosolyogj

Sokat dob a megjelenéseden, ha nem komor arccal ülsz a gép előtt, hanem időnként mosolyogsz. Ha kicsit akadozik a webkapcsolat, akkor beszélj lassabban.

Kezeld profin a problémákat

Egy ilyen állásinterjún minden cselekvésed árulkodó. Például hogyan kezeled a technikai problémákat? Mi csinálsz, ha nem érted a kérdést, ha megszakad a vonal, ha nem látod az interjúztatót? A legjobb tanács: készülj ezekre a helyzetekre is, ne ess pánikba, ne káromkodj, hanem maradj nyugodt, akár viccesen is oldhatod a hangulatot és dolgozz a megoldáson. Ha végképp nem megy a vonal helyreállítása, akkor folytathatjátok telefonon is a beszélgetést vagy új időpontot beszélhettek meg.

Jelezd azonnal, ha valamit nem értettél

Előfordulhat, hogy a vonal minősége miatt nem értesz kérdéseket. Ilyenkor jelezd a problémát, kérd meg a partnert, ismételje meg a kérdést.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Mi dönt állásinterjún?

E kérdés gyakran felmerül, ha az álláspályázat sikere vagy kudarca kerül terítékre. Válaszból nincs hiány: szaktudás, nyelvtudás, munkatapasztalat, bérigény, szimpátia... Fontos mindegyik, de ennél többről, másról van szó. Úgy látom, hogy a munkavégzés mikéntje, a feladatokhoz és a munkaadóhoz való hozzáállás az igazán döntő. Melyek is ezek a készségek?  

Eredetileg mai posztomban a 2014-es felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő (február 15.) kapcsán szerettem volna útravalót adni leendő egyetemistáknak, főiskolásoknak. Azonban tavaly februári, hasonló témájú írásomat átolvasva, úgy láttam, nagyon mást nem tudok most sem javasolni. Így ajánlom olvasóimnak azt a posztomat ("Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?"), amely ITT elérhető.

Mai posztom azonban talán a mai 18-20 éveseknek is szól. Ahogyan mindenkinek, aki szeretne a számára legjobb munkahelyre bejutni.

Sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés, mi alapján dől el, kit választ a munkaadó egy-egy kiválasztás során. Hadd hívjam fel a figyelmet most olyan készségekre, amelyekről kevesebb szó esik, pedig szerintem itt van a kutya elásva.

Megbízhatóság, lojalitás. A munkavállaló pótlása nem olcsó. Ráadásul aki elmegy, az viszi magával az ott megszerzett tudást. Még konkurenciatilalmi megállapodás esetén is egy idő után a humán befektetés a versenytársnál landolhat. Éppen ezért a munkaadó hosszú távra tervező, hűséges, etikus pályázókat keres. Warren Buffett amerikai multimilliárdos, befektetési guru is így gondolja. Egy idézet tőle: „Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged.”

Eltökéltség / önmotiváció. Több mint tízéves álláspiaci szemlélődésem alapján azonban azt mondom, hogy ez a legfontosabb. Ha a munkaadó látja a tüzet a pályázó szemében, hogy interjú alatt szinte felrobban a tárgyaló a jelölt tettvágyától, az (szinte) mindent visz. Még néhány hiányosságot is elhomályosít.

Kommunikációs képesség. Szinte minden ügyfélkapcsolattal járó hirdetésben szerepel ez a kitétel. Ennek ellenére akad tévhit. A jó kommunikáló ember nem „dumagép”, aki lyukat beszél az ember hasába. Éppen ellenkezőleg: felméri a helyzetet (meghallgatja partnere igényét, problémáját), majd erre megfelelő megoldást kínál, világos, bizalmat gerjesztő módon.

Terhelhetőség, energia. Álláshirdetésben olvasva sokan hajlamosak ezt a rendszeres túlórázással vagy a kizsákmányolással összemosni. Nem vitatom, akadnak ilyen cégek is. Én inkább azt hangsúlyoznám, hogy minden munkahelyen vannak hajtósabb időszakok, amikor a határidők nyomása alatt kell magas szinten teljesíteni. Ez megfelelő energia mozgósítása nélkül nem lehetséges.

Felelősségvállalás, döntésképesség. Cégkultúrától függ ennek szerepe. Egyszemélyes irányítású, „végrehajtó” szervezeteknél nem annyira szempont. Ahol azonban lapos a struktúra és / vagy nagy egy-egy munkatárs belső döntési szabadsága, ott fontos tényező.

Csapatban dolgozás képessége. Ez a skill nem feltétlenül vezetési készséget jelent.  Inkább egymás segítését, a tudás megosztását, a közös célért küzdést, egymás munkájának kiegészítését. A magányos harcosok kora ugyanis a modern szervezetekben lejárt. Állásinterjún e tekintetben szempont a csapatba illeszthetőség is. Tehát a jelölt mennyire illik be a munkahelyi közegbe.

Tanulási képesség. Hihetetlen mértékben változik a munkához szükséges tudás. Amit az ember az egyetemi vagy a szakképző iskola padjában megtanult, sokszor nem elegendő a munkahelyen. A munkaadó azt a jelöltet keresi, akit a lehető leggyorsabban vetheti be a mély vízbe és aki folyamatosan képes frissíteni ismereteit.

Rugalmasság. Manapság már nincsenek kőbe vésett munkakörök, a feladatok köre is változhat. Azoknak jobbak az esélyeik, akik ezekhez képesek alkalmazkodni. Akik természetesnek - és veszély helyett esélynek - fogják fel a változást.

Asszertivitás. Határozott, rámenős, érdekérvényesítő, de nem agresszív viselkedést jelent. Az ilyen munkavállaló nem erőből, hanem racionálisan érvelve képes az akarat keresztülvitelére szervezeten belül és kívül. Nagy piaci versenynek kitett vállalatoknál, értékesítőknél döntő képesség.

A Facebookon ITT vagyok megtalálható, weboldalam pedig ITT van.

0 Tovább

Így kezeld a telefonos megkeresést

Az álláskeresésről szóló írásos zöme az írásos pályázat (CV, motivációs levél) és az állásinterjú körül forog. Akad azonban egy harmadik műfaj, amely kevesebb figyelmet kap, pedig legalább olyan fontos. A telefonos kommunikáció. 

Egy tudatos karrierépítőnek ezt is gyakorolnia kell, ebben is meggyőzőnek kell lennie. Saját tapasztalatból írom ezt. Buktam már el munkát ügyetlen telefonos kommunikáció miatt. És elvetettem emiatt ígéretes pályázót, amikor nekem kellett felvenni új kollégát.

Először tisztázzuk, mikor is csörrenhet meg a telefon.

1. Ha konkrét állásra pályáztál

2. Ha állásportálok, személyzeti tanácsadó cégek adatbázisában helyezted el önéletrajzodat

3. Ha felhív a fejvadász, és érdeklődik váltási szándékaidról

4. Ha ismerősöd ajánl egy állásra

Miért hív az állás meghirdetője?

Az első eset kicsit különbözök a többitől, hiszen itt aktív álláskereső vagy, aktuális állásért harcolsz. Ebben az esetben a munka meghirdetője négy célból hívhat:

- első benyomást akar szerezni rólad

- pontosítani szeretné az önéletrajzban nem egyértelmű vagy nem szereplő információkat

- tesztelni szeretné egy-egy képességedet (például nyelvtudás)

- időpontot akar megbeszélni személyes interjúra

Legyen a fejedben, hová is pályáztál

Fontos, hogy legyél tisztában azzal, hogy milyen munkákra adtad be a jelentkezésedet. Vezess akár álláskeresői naplót. Kínos, ha fogalmad sincs, hogy milyen munkaadóról / állásról van szó.

Készülj rá

Ha éppen dolgozol és nagyon kellemetlen lenne, ha állás ügyben munkaidőben keresnének, akkor írd bele az önéletrajzba, hogy mikor kereshetnek telefonon. Ha nem akarod a másik felet korlátozni (például, hogy csak este 6 után hívhat), akkor gondold át, hogyan kezelsz egy ilyen hívást munkaidőben. (Megoldás lehet, ha el tudsz vonulni az irodában vagy egy udvarias fordulattal jelezheted, hogy visszahívnád őt és telefonszámot kérsz.)

Ha rosszkor érkezik a hívás (kollégák között vagy, tömegközlekedési eszközön utazol), akkor jelezd, mikor lenne jó vagy ígérj visszahívást. Azért sem érdemes erőltetni a beszélgetést ilyen helyzetben, mert komfortzóna hiányában te sem teljesítesz jól.

„Mosolyogjon” a hangod bemutatkozáskor

Ahogyan minden területén az életnek, itt is mély nyomot hagy az első benyomás. Persze egy ismeretlen számról érkező hívás esetén nehéz beazonosítni, melyik is jöhet munkaügyben, érdemes udvariasan kezelni minden hívást. Az egykedvű „Hallo!” helyett köszönj mosolyogva (ez érződik a telefonban), te is mondd a nevedet, mutatkozz készségesnek.

Legyél határozott és motivált

Konkrét állásra jelentkezésnél különösen fontos, hogy a munkaadó érezze azt, hogy tényleg akarod az állást. Legyél határozott, eltökélt, a „háááát, nem is tudom”, jónak tűnik, de” hozzáállás sokat ront a helyzeten.

Ne kerülj ellentmondásba

Ha az önéletrajz pontosítása kerül szóba, akkor fontos, hogy az általad elmondottak és a beadott CV ne legyen ellentmondásban egymással. Ha valamit kozmetikáztál az önéletrajzban, akkor szóban is legyél konzekvens. J

Ne bújj ki a tesztelés alól

Előkerülhet a fizetési elvárás kérdésköre. Meg lehet próbálni hárítani („a pozíció pontos ismeretében tudok erre válaszolni”), de ha ragaszkodnak hozzá, akkor valamekkora összeget mondani kell. Főleg, ha az álláshirdetésben kérték, te pedig nem írtál semmit.

Mit tegyél, ha a munkaadó nyelvtudást szeretné tesztelni? Ha nagyon szét vagy esve, akkor kérhetsz külön időpontot. Ha gyakorlott nyelvhasználó vagy, akkor válthattok idegen nyelvre (ez elég meggyőző lépés a részedről).

Legyél rugalmas időpont ügyben

Állásinterjú-időpont ügyben próbálj rugalmas lenni és alkalmazkodni a másik félhez. Ha nem jó egy időpont, javasolj kettőt.

Megkeresés pályázás nélkül: ne mondj azonnal nemet

A másik három opciónál (CV feltöltése adatbázisba, fejvadász direkt megkeresése, ismerős általi ajánlás) persze nem elvárás, hogy képben legyél a munkaadóval.

Itt a legfontosabb az udvariasság mellett az érdeklődő, nyitott hozzáállás. Ne mondj azonnal nemet. Inkább kérdezz a munka jellegéről, a felelősségi körről. Ha érdekesnek tűnik, akkor találkozz az állás meghirdetőjével vagy a közvetítővel. Ha nem is lesz belőle új állás, a személyes találkozások alkalmával sok fontos információ gyűjthető és az ismeretségnek később is hasznát veheted.

Karácsony Zoltán

Kérdéseitek a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom.

Weboldalam ITT elérhető.

0 Tovább

Brutális kérdések állásinterjún: így reagálj rá

Augusztus végén „Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok” címmel írtam posztot arról, hogyan lehet állásinterjún ügyesen válaszolni. Mostanra érett meg bennem a folytatás. Úgy gondoltam, hogy a második részben az övön aluli kérdéseket veszem nagyító alá. Mit lehet tenni, ha a pártszimpátiáról, a vallási meggyőződésről vagy a gyermekvállalási szándékról kérdeznek?

Állásinterjún csak a munkával kapcsolatos kérdések kerülhetnek terítékre. A munkaadónak tilos érdeklődnie többek között a politikai, vallási meggyőződésről, a privát életről, a gyermekvállalási szándékról. Még elvileg a közösségi oldalakon sem lehet szaglászni a pályázók privát élete után. Ennek ellenére akadnak cégek, amelyek megteszik és „bekérdeznek”.

Mit tehet a pályázó? Többféle stratégia kínálkozik. Ha annyira unszimpatikus a munkaadó, hogy az álláskereső nem is szeretne ott dolgozni, akkor kérje ki magának a kérdést, és álljon fel az asztaltól. Ha azonban nagyon kellene a munka, akkor viselkedhet diplomatikusan is. Én most utóbbi stratégiára javaslok néhány választ.

1.Politikai, vallási, erkölcsi meggyőződés

Melyik politikai párttal szimpatizál?
Nem érint meg olyan mélyen a politika, hogy bármelyik párttal is szimpatizáljak. Párttag sem voltam soha. Igyekszem minden oldalról tájékozódni és levonni magam számára a tanulságot.

Akkor másképp kérdezem: Orbán vagy Mesterházy?
Inkább a férjem / feleségem. Vagy a cég, amelynek alkalmazásában állok.

(Politika a munkahelyen témában ajánlom még Takács Gabriella kolléganőm a Monster.hu-n megjelent cikkét. Ebben többek között egy vezetői tanácsadó megemlíti, azért értelmetlen politikai színvallásra vonatkozó kérdést feltenni interjún, mert valószínűleg nem kap őszinte választ a HR-es, ellenben rossz fényt vet a szervezetre, gátolja a nyílt kommunikációt más kérdésekben is.)

Szokott templomba járni?
Elnézését kérem, de a vallást a szűk magánéletemnek tekintem. Nem szívesen beszélek róla még baráti társaságban sem. Ha előfordulna, hogy valamikor vasárnap is dolgozni kellene, akkor meg tudnám oldani.

Mi a véleménye a románokról?
Nem szeretek általánosítani és egy nemzetre jelzőket aggatni. Közöttük is vannak szimpatikus és antipatikus emberek. Külföldi ösztöndíjam alatt beszélgettem román fiatalokkal. Jól kijöttem velük, sokat szórakoztunk. Igaz, a történelmi kérdéseket inkább kerültük.

2. Privát életvitel, szimatolás közösségi oldalon

Milyen gyakran iszik alkoholt és mennyit?
Munkaidőben soha. Munka után, társaságban időnként igen, de csak hébe-hóba. Csapatépítő tréningeken azonban nem maradok ki a koccintásból…

Dohányzik?
Igen.
Hány szálat szív munkaidőben?
Munkaidőben elsősorban a munkára koncentrálok. Alkalmazkodom a munkaadó előírásaihoz. Első a munka, csak sokadik a dohányzás. (A dohányzási szokások firtatása akkor lehet jogszerű, ha tűzveszélyes helyen dolgozik a munkavállaló vagy a hiteles munkához fontos az egészséges életmód.)

Facebook-oldalán olvastam egy bejegyzését. Azt írta, hogy minden vágya, hogy Olaszországban éljen. Most akkor nem is Magyarországon képzeli el a jövőjét?
Örülök, hogy ennyire feltérképezett, megtiszteltetés… Egy Olaszországban élő barátomnak írtam. Szeretem az országot, a klímát, az ételeket. Talán majd egyszer sok év múlva. Magyarországhoz köt a család, a barátok. Budapesten szeretnék élni egy jó ideig. (Elvileg a Facebook oldalakat nem nézheti meg a munkaadó, mert ez is alkalmas, hogy privát információk befolyásolják a döntésben.)

3. Üzleti titkok

Mennyi pénzt költött korábbi munkahelyén az XY Kft.?
Sajnos ez üzleti titok. Ha azonban lehetőséget kapok önöknél, és szeretnék ezt a céget behozni ügyfélnek, akkor abban szívesen segítek, vannak ott ismerőseim.

Mennyi pénzt keresett korábbi munkaadójánál?
Előző munkaadóm aláíratott velem egy titoktartási szerződést, hogy béradataimat harmadik félnek nem adhatom ki. Törvénytisztelő ember vagyok, ehhez tartom magam.

4. Gyermek, családi háttér

Van kiskorú gyermeke?
Igen, van egy négyéves kislányom.

Miért nem írta bele az önéletrajzba?
Úgy gondoltam, hogy egy önéletrajzba a munkával kapcsolatos információkat, a szakmai tapasztalatot, az erősségeket kell szerepeltetni. Büszke vagyok a kislányomra, de ez a tény a tény nem befolyásolja a munkavégzésemet.

Valóban nem hátráltatja ez a munkában? Akkor sem, ha netalántán megbetegszik vagy túlórára lenne szükség?
Óvodába jár már egy éve. A nagyszülők besegítenek a gyermeknevelésbe. Egyszer-egyszer a túlóra is megoldható, de igyekszem a munkát a munkaidőn belül befejezni. Ha gondolja, megadom előző munkaadóm elérhetőségét, aki megerősíti, hogy ezzel nem volt gond.

Tervez (második) gyermeket?
Most nincs napirenden a kérdés.

Mit lehet tenni?

Aki úgy érzi, hogy diszkriminatív, a munkához nem kapcsolódó, a magánéletében vájkáló kérdéseket kapott állásinterjún, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést (www.egyenlobanasmod.hu). Ha egy munkáltatónál jogszerűtlen gyakorlatot állapítanak meg, többféle szankció alkalmazható. 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő pénzbírság, a határozat nyilvánosságra hozatala vagy a jövőbeli jogsértés megtiltása. Utóbbi nem jelent bírságot, hanem egy utolsó esélyt ad a munkaadónak, és csak a következő esetnél lesz – igaz, annál súlyosabb - szankció.

Ha vannak olyan kérdések, amelyeken megütköztetek, írjátok meg nekem mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy alább kommentbe.

0 Tovább

Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok állásinterjún

Kellemetlen kérdések sok állásinterjún előjönnek. Nem kell ezért elítélni a kötekedőnek tűnő HR-est. Neki az a dolga, hogy minél alaposabb képet alkosson a pályázóról, és a pozícióra legmegfelelőbb munkatársat találja meg. Általános recept nincsen arra, hogy pontosan mi a nyerő válasz, hiszen minden pályázó életútja más és más. Az alábbi kérdések és válaszok inkább arra példák, milyen stratégiával és attitűddel célszerű az ilyen helyzetekben viselkedni.

(Kérés, kérdés olvasóimhoz: Milyen szokatlan, furcsa, meglepő vagy fogós kérdésekkel találkoztatok állásinterjún? Írjátok meg nekem ide kommentbe vagy mailben a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu mailcímre. Készítek egy gyűjtést. Előre is köszönöm.)

No, akkor íme a kérdések és a válaszok egy képzelt állásinterjúról.

Azt írja kísérőlevelében, hogy új kihívásokat keres. Nem találta meg eddigi munkahelyén?

Dehogyisnem. Az utóbbi években sok kihívásban volt részem, sokat fejlődtem. Ahogyan önéletrajzomból is kiderül kezdő szintről senior tanácsadóvá neveztek ki. Több ügyféllel foglalkoztam, nőtt az általuk generált forgalom. Eljött azonban az az idő, amikor úgy érzem, váltanom kell, és cégen kívül megtalálni az új kihívásokat.

Eddig Győrben élt és dolgozott. Valóban komolyan gondolja, hogy otthagy mindent és 130 kilométert költözik egy új állásért?

Elsősorban a munka érdekel, de a környezetváltozás sem utolsó szempont. Egyetemi éveim alatt is többször költöztem, voltam ösztöndíjas Angliában. Nem hiszem, hogy a Budapestre költözés nagy megrázkódtatás lenne.

Ahogyan látom, eddig nem dolgozott vezetői munkakörben. Miért gondolja úgy, hogy nálunk alkalmas lesz vezetői munkára?

Formálisan valóban nem dolgoztam vezetőként, azonban sok olyan projektben részt vettem, amelyben egy-egy részfeladat menedzselését rám bízták, ebben voltak vezetői feladatok is. Szerintem erre a tapasztalatomra lehet építkezni. Ezen kívül több olyan céges képzésen részt vettem – például prezentációs, motivációs, kommunikációs tréningek, ahol sok olyat tanultunk, amelyet vezetőként használni lehet.

Mit tart gyengeségének a munkahelyen?

Erre talán korábbi főnökeim tudnának válaszolni. Ha gondolják, referenciának megadom egyikőjüket. Egyébként úgy érzem, hogy minden szakmai kritikát komolyan vettem és azon voltam, hogy fejlődjek.

Mit jelent az, hogy „középfokú némettudása fejlesztésre szorul”? Akkor mégsem beszél németül?

Két évvel ezelőtt középfokú nyelvvizsgát tettem. Azóta viszont nem használtam a munkában, jelenlegi munkahelyemen az angol a hivatalos céges nyelv, ezért valószínűleg megkopott. Néhány hét mindenképpen kell, hogy behozzam a lemaradást. Mivel azonban már voltam ezen a szinten, menni fog. Az angol viszont naprakész, felsőfokú szinten áll.

Azt hallottam, hogy cégük leépítésre készül. Igaz ez?

Sajnos belső ügyekről nem beszélhetek. Mindig lojális voltam a munkaadóimhoz. Kérem megértését.

A sorok között olvasva úgy tűnik nekem, nem érezte jól magát a munkahelyén. Nem bántak fair módon önnel?

Melyik mondatomból következtet erre?

Ez csak egy érzés. Talán azért, mert az utolsó két évben nem tudott feljebb lépni.

Akkor valószínűleg nem fogalmaztam egyértelműen. Mindig jó munkakapcsolatban voltam a főnökömmel és a munkatársaimmal. Ha nem bántak volna fair módon velem, biztosan nem dolgozom négy éven át ott.

Mi a garancia arra, hogy nem ugródeszkának tekinti ezt a munkát, és fél év múlva, amikorra beletanul a vezetésbe, akkor nem máshol kamatoztatja tudását Budapesten?

Amit eddig hallottam a munkáról, az nagyon tetszik. Motiválóak számomra a feladatok, a vezetői pozíció, cégük bővülési stratégiája.

Pedig úgy látom önéletrajzából, hogy 5-6 évvel ezelőtt háromhavonta váltott munkahelyeket.

Ez olyan időszak volt, amikor nem azt kaptam, amit reméltem vagy amit ígértek vagy nem passzoltam a cégbe. Szerintem sokan kerültek már hasonló helyzetbe. Senkinek sem jó, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol nem érzi jól magát. Azonban korrekt módon sikerült mindenhol lezárnom a munkámat.

Vállalná a túlórázást?

Alapvetően nem munkaidő-, hanem feladatközpontú vagyok. Tehát ésszerű keretek között, például határidőkhöz közeledve, igen. Igyekszem azonban úgy beosztani erőmet és energiámat, hogy a rendes munkaidőben el tudjam végezni a feladatokat. Fontosnak tartom hogy jusson idő a regenerálódásra, a sportolásra - én például munka után futni szoktam -, hogy reggel kipihenten érkezzek. Akkor nagyon hatékonyan tudok dolgozni.

Felvenném, de fizetési igénye nem passzol bele elképzeléseinkbe.

Az álláshirdetésben kérték a fizetési igény megjelölését. Mivel pontosan nem tudtam a feladatokat, a bér összetételét, ezért tárgyalási alapnak adtam meg ezt az összeget. És akadnak olyan elemek is, amik önöknek nem kerülnek semmibe, az én életemet viszont megkönnyítik. Természetesen nyitott vagyok a kompromisszumra. Milyen összegre gondoltak pontosan?

Tudna egy hét múlva kezdeni?

Legszívesebben már holnap kezdenék, de sajnos csak egy hónap múlva tudnék. Vannak kötelezettségeim a munkáltatóm felé, szeretnék korrekt módon elválni. Valószínűleg a felmondási időt végig le kell dolgoznom és ha igénylik, segítek az új kolléga betanításában is. Ha megállapodunk a részletekben és írásban kapok ígéretet öntől az állásra, akkor másnap közlöm a felmondást főnökömmel. Ha főnököm esetleg elengedné a felmondási idő vagy egy részét, akkor természetesen korábban is tudok jönni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

6 Tovább

Vannak-e „jó” válaszok állásinterjún?

Előző, diszkriminációról szóló bejegyzésem kiverte a biztosítékot sok munkaadónál és álláskeresőnél ellentétes irányban. Visszatérek majd néhány nap múlva hasonló esélyegyenlőségi kérdéshez, mert többen írták: a gyermekre vonatkozó állásinterjús kérdések is megérnének egy posztot, sztorikat is kaptam adalékként.

Megteszem, de szeretném ennek a blognak a tanácsadó jellegét is megőrizni, így most hadd válaszoljak egy pályakezdés előtt álló fiatal, Gergely kérdésére. Nagyjából így foglalható össze levele: Vannak-e abszolút „jó” válaszok az állásinterjún feltett kérdésekre. Érdemes-e betanult válaszokkal készülni? Íme Gergely általam kissé rövidített levele.

„Tisztelt Zoltán! Az interneten böngészve a munkaadók, de inkább csak a HR-esek mindig ugyanazokat a kérdéseket teszik fel. Eddig még nem voltam állásinterjún, úgyhogy saját tapasztalatot nem tudok ehhez hozzákapcsolni. Mi a megfelelő válasz a feltett kérdésekre? Ahogy olvasgattam az adható válaszokat, nekem az derült ki az egészből, hogy csak egy helyes válasz létezik a kérdések többségére.

Most ha a HR-esek tudják, hogy mi a helyes válasz, mivel így szűrik a munkavállalókat, ha megtanulom a kidolgozott válaszokat, akkor akármilyen tudatlan bekerülhet a multikhoz az en felfogásom szerint. Jó, tudom, írjam át a saját személyiségemre a válaszokat, de nem ezt akarom kérdezni. Mi a jó? Pont a sablont tanuljam meg vagy legyek egy kicsit kreatív, de ezzel lehet, magam alatt vágom a fát a HR-esek szemében, mert még ezt a 40 választ se képes megtanulni? – gondolja.

Es a mimika és a gesztikuláció milyen mélyen ágyazódik be a HR képzésbe, mert akkor ennek is utánanézek, mi mutat magabiztosságot, meg hasonlók.”

Kedves Gergely! Csak az ön érdekében fogalmazok kicsit sarkosabban. Felejtse el azokat a cikkeket, amelyek megmondják a tutit, mit kell az állásinterjús kérdésekre válaszolni. Ilyen nincs, minden helyzet-, munkakör- és személyiségfüggő. Inkább próbálja megragadni ennek a műfajnak a lényegét. Ha sikerül, akkor önmaga fogalmazza majd meg a legjobb mondatokat és azok hatnak majd igazán hitelesen.

Az állásinterjú ugyanis egy vásár illetve értékesítési helyzet. Ön szeretné eladni magát és szaktudását, a munkaadó (HR-es) pedig szeretné az adott munkakörre legalkalmasabb pályázót megszerezni, és a munkaadó meg akar győződni, hogy a pályázó az-e, aminek mutatja magát. Ennek megfelelően álláskeresőként önmagát adja, abból is a legjobbat. Talán hölgyeknél jobban ül a hasonlat, még ha itt átvitt értelemben is értem: az állásinterjún „kisminkelve” kell személyét megmutatnia. Ha akarja az állást, akkor mutasson lelkesedést, felkészültséget, kíváncsiságot, mindezt természetesen. És egyébként is, egy rutinos HR-es azonnal „leveszi” a bemagolt mondatokat. Egy-egy belekérdezés után pedig azonnal látszik a valós arca. Ön venne valamit olyan értékesítőtől, aki sablonszöveggel próbálja meggyőzni?

Mimika, gesztikuláció. Lehet ezzel manipulálni, de nagyfokú tapasztalat és minimum színészvéna szükséges. Inkább néhány alapvető tényezőre figyeljen (legyen szemkontaktus, határozott kézfogás, „mosolygós” hozzáállás), ennyi elegendő.

Amire lehet (és kell is) készülni, azok inkább a kérdések, amelyeket feltehetnek.

Kérem, ne vegye ezeket a mondatokat kioktatásnak. Nem ön a hibás, hanem azok, akik úgy gondolják és írják, vannak tuti, mindenható válaszok. Remélem, ezzel némileg továbbsegítettem. Ha esetleg HR-es szakavatottaknak van még tanácsa, kérem, írják meg kommentbe.

4 Tovább

Karrierbuktató lehet a mobiltelefon

A közelmúltban egy fejvadász ismerősön panaszolta, mennyire nem ismerte egy aznapi pályázó a mobiltelefon-etikettet. Az álláskereső ugyanis az interjú alatt megszólaló telefonját felvette, és elnézés kérése nélkül csevegett két percet hívójával. Természetesen nem került be a következő körbe. Hogy ilyesmi kedves olvasóimmal ne fordulhasson elő, néhány tanács a mobilhasználathoz.

Kell a mobiltelefonszám az önéletrajzba, ugyanis így tudnak a személyzetisek a leggyorsabban elérni. Ha céges mobilunk is van, akkor ne azt adjuk meg több okból:
könnyen visszakereshetőek a számok,
lehet, hogy az asztalon felejtjük és - céges mobil lévén - kollégánk veszi fel,
egy esetleges munkahelyváltásnál a munkaadó egyszerűen nem tud bennünket elérni.

Ha munkahelyünkön nem tudjuk felvenni a telefont, beleírhatjuk, milyen időközben tudunk hívást fogadni.

Bevett szokás HR-eseknél a telefonos előszűrő, ami a személyes beszélgetés előtti próbatétel. Ebben a munkaadó az önéletrajzot pontosítja, és első benyomást szerez a pályázóról. Ha e célból hívnak, és nem alkalmas a helyszín és az időpont a beszélgetésre (mert tömegközlekedési eszközön, a zajos utcán vagy munkahelyünkön tartózkodunk), inkább kérjünk új időpontot és adjuk meg, mikor lesz alkalmas. Ez az időpont ne legyen később fél napnál. Ha munkahelyünkön ér a megkeresés, érdemes valamilyen semleges mondatot kitalálni, ha el akarjuk titkolni álláskeresésünket. („Sajnos most nem alkalmas az időpont. Fél hat körül megfelelő lenne?” Vagy: „Visszahívhatom? Mikor?”)

Állásinterjú előtt kapcsoljuk ki a telefont. Ha ezt elfelejtettük volna, és beszélgetés közben megcsörren a telefon, csak kivételesen fontos esetben vegyük fel - akkor is elnézést kérve, alaphelyzetben semmiképpen. 
 
A mobiltelefon egyébként nem része az állásinterjúnak, így az asztalra sem célszerű kitenni. Egy túlságosan értékes telefon egy „szerényebben eleresztett” HR-es számára még talán irritáló is.

Ha az interjún megkapjuk a munkaadó névjegykártyáját, akkor első próbálkozásra inkább a vonalas telefonszámán próbáljuk meg elérni.

0 Tovább

Köszönőlevél állásinterjú után

Álláskeresésnél nem csak az számít, hogy mit tudunk, hanem az is, milyen képet sugárzunk magunkról, milyen stílust képviselünk. Már apróságokkal javíthatjuk a rólunk kialakult képet. Egy eszköz, amivel kevesen élnek, pedig szerintem hasznos, az a köszönet kifejezése. Hogy kinek is? Mindenkinek, aki segítségünkre volt. Ha valaki egy állásajánlatra hívta fel a figyelmünket, ha meghívott egy szakmai rendezvényre, ha megválaszolt egy álláskereséssel kapcsolatos kérdést vagy megosztotta saját tapasztalatát. Akár csak annyival, hogy „köszönjük szépen a segítséget”.

Ezzel ugyanis jelezzük a partner felé, értékeljük, hogy időt szánt ránk. A gesztussal pedig valószínűleg a jövőben is számíthatunk rá. Nem számít tolakodásnak, sem helyezkedésnek, ha állásinterjú után egy maximum két napon belül egy néhány soros köszönőlevelet írunk. Például így: „Tisztelt XY! Köszönöm a lehetőséget a tegnapi személyes bemutatkozásra. Örültem, hogy megismerhettem Önt és a vállalatot. A meghirdetett állásajánlat továbbra is érdekel, így várom visszajelzését  a kiválasztás további menetéről. Üdvözlettel:…” A levél végére írjuk oda e-mail címünket és telefonszámunkat is. Ugye, sokkal jobban hangzik, mint csendben várni a visszajelzésre?   

Tudom, sokszor elsiklunk efelett, hajlamosak vagyunk a könnyebb végét megfogni a dolgoknak. Pedig hosszú távon megéri ez az attitűd és pénzbe sem kerül...

0 Tovább

„Hogyan jellemezzem magam állásinterjún?”

„Szeretnék kérdezni valamit az állásinterjúról. Ha mondják az elején, hogy jellemezzem magamat, akkor ilyeneket kell mondani: - Kedves vagyok, megbízható, nyugodt, társaságkedvelő. Szeretek csapatban dolgozni. Vagy beszéljek arról is, hogy most végeztem itt meg itt....? El lehet mondani a hobbikat is ilyenkor? – Tamás”

Egy kedves álláskereső olvasóm kérdezte ezt tőlem. Megpróbálok röviden és praktikusan válaszolni.

Valóban, gyakran előjön ez a kérdés, sokszor már az írásbeli pályázatban. Sok múlik a válasz csomagolásán. Én nem javasolnám az összes pozitív tulajdonságot egymás után felsorolni (ez üres közhelyparádénak tűnik), inkább mindent példákkal alátámasztva. Önnek melyik megfogalmazás tetszik? „Szeretek csapatban dolgozni” vagy „Szeretek csapatban dolgozni. Előző cégemnél egy öt fős team része voltam. Csak közös munkával lehetett sikert elérni. Három év alatt a kétszeresére növeltük a csapat bevételét.” Ugye, az utóbbi meggyőzőbb…

A „Megbízható vagyok” megfogalmazás helyett pedig el lehet mondani (ha igaz): „Előző munkahelyi vezetőm megbízhatónak tartott. Nem késtem a tárgyalásokról, a munkakezdésről, határidőre teljesítettem a feladatokat.”

A lényeg: az önjellemzés akkor lesz hitelesebb, ha mások rólunk alkotott véleményét idézzük vagy példákkal támasztjuk alá a megadott tulajdonságot. A leghatásosabb, ha azt is jelezzük, „ha gondolja, megadom volt főnököm elérhetőségét, akit megkérdezhet, milyen voltam a munkahelyen”. Így lesz ugyanis igazán hiteles a kép. (Utóbbit akkor érdemes bevetni, ha biztosak vagyunk abban, hogy ex-vezetőnk is hasonlóképpen vélekedik rólunk.)

Persze, a hobbijáról is beszélhet, ugyanis ez szintén sokat elárul személyestulajdonságairól. A hosszútávfutás a kitartásról árulkodik, a futball a csapatjátékos énről és még sokáig lehetne sorolni... A hobbival kapcsolatban két megjegyzés: 1. ne ezzel kezdje az önjellemzést, inkább a munkával kapcsolatos dolgokkal.  2. Csak olyasvalamit említsen hobbiként, amivel valóban foglalkozik. Kínos, ha a HR-esnek éppen az a hobbija és a pályázó alig tud erről valamit mondani.

Ha bárkinek van kérdése, témajavaslata, kérem a karacsony_zoltan@freemail.hu címre írja meg. Mindenkinek válaszolok.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)