Álláspiac 2013: a 10 legfontosabb kérdés és válasz

2013-ban újra pörög a Jobb Állás blog. Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak! Továbbra is várok minden észrevételt, kérdést, javaslatot, meglátást. Szeretném, ha ez a blog továbbra is a hasznos tippek, a friss gondolatok helye lenne. Nyitó posztként számomra a legfontosabb kérdések és ahogy én látom.

1. Lesz-e több munkahely?
„Papíron” valószínűleg igen. Ahány előrejelzés, annyi számadat, ám szinte mindegyik közös vonása: nulla körüli (vagy kicsivel afeletti) gazdasági növekedés, minimális céges beruházási kedv, stagnáló vagy csökkenő versenyszférás foglalkoztatottság. Ennek ellenére az előrejelzések nemzetgazdasági szinten 0,3 százalékpontos bővülést jeleznek – főként a közfoglalkoztatás növekedése miatt. Az állami erőből teremtett – „közmunkás” – munkahelyek azonban inkább a képzettség nélkülieknek jelentenek – nekik is inkább átmeneti – megoldást és a statisztikát kozmetikázzák. Szóval versenyszférás, jól fizető munkahelyből nem lesz több.

2.  Hol vannak az üres állások?
A nagy állásportálokon (monster.hu, profession.hu, jobline.hu, cvonline.hu) már most több ezer  üres állás (az átfedéseket leszámítva összesen 10-12 ezer) elérhető. Ezen kívül a munkaügyi központok adatbázisában lehet még keresgélni. Mivel az állások legalább felét meg sem hirdetik, így a valóságban még ennél is több a lehetőség. Jók még az esélyek prosperáló cégeknél (szerencsére ilyenek is akadnak)  valamint „kormányközeli”, a közbeszerzéseken jól szereplő vállalkozásoknál.

3.  Mely szakmákban a legkönnyebb az elhelyezkedés?
Nincs változás az utóbbi évekhez képest. A legkapósabbak továbbra is a gépész-, villamosmérnökök, a minőségbiztosítási mérnökök, a szoftverfejlesztők, a könyvelők, az  idegen nyelven beszélő ügyfélszolgálatosok, a logisztikai szakemberek, az orvosok, a betegápolók.

4.  Könnyebb lesz-e a munkakeresés a fiataloknak, a kismamáknak és a nyugdíj előtt állóknak?
Sok a kérdőjel. Az állam jelentős járulékkedvezménnyel igyekszik helyzetbe hozni a 25 év alatti, az 55 év feletti és a gyesről visszatérő álláskeresőket/munkavállalókat. Az őket alkalmazó cégeknek olcsóbb lesz az ő alkalmazásuk. A munkaadónál azonban nem ez az elsődleges szempont, hanem a munkára való alkalmasság (szakképzettség, munkatapasztalat, megfelelő személyiség, nyelvtudás). A költségelőny csak két ugyanolyan kvalitású jelölt esetén lehet döntő.

5.  Kinek lesz nagyobb esélye az állásszerzésre?
Akik nem hiányszakmában dolgoznak, nekik már nem elegendő a szaktudás még nyelvtudással megspékelve sem. A munkavégzéshez kapcsolódó készségek – pontosság, asszertivitás, rugalmasság, stresszkezelés, jó kommunikáció, ügyfélközpontúság – legalább olyan fontosak.
Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a kapcsolatépítés fontosságát, a költözési hajlandóságot és az álláskeresési technikák megtanulását (CV-írás, interjúra készülés, bértárgyalás).
A közösségi média térnyerésével az online image-építés szerepe is növekszik. A linkedin, a facebook, a twitter, a facebook karrier alkalmazásai (beknown, branchout) egyre inkább a karrier- és kapcsolatépítés eszközei lesznek.
Diplomás pályakezdőknél pedig még fontosabb lesz, ki, mely intézményben végzett és hol dolgozott szakmai gyakorlaton.

6.  Hol a legjobb az álláshelyzet Európában?
Európa gazdaságai közül egyedül Németország zakatol.. Nem véletlenül lett egyre több képzett álláskereső célpontja. Az új munkavállalók elsősorban a válság által leginkább sújtott Dél-Európából érkeznek, de 25 ezer fővel  rekordot döntött a magyar bevándorlás is.

7. Kinek éri meg a külföldi munkavállalás?
Nyugat-Európában (ahogyan máshol is) egy külföldi munkavállaló akkor kap állást, ha nincs elég szakember az adott területen vagy a helyi álláskeresőknél többet tud.
Emellett kell a helyi nyelv legalább középfokú ismerete és a helyi kultúrához, szokásokhoz való alkalmazkodás is. Úgy érzem, sokan csodát várnak a kimeneteltől, pedig az esetek többségében a kinti megkapaszkodás kemény harc és személyiségfejlődés eredménye. Vannak, akik erre nem alkalmasak.

8.  Emelkednek-e a bérek?
A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a minimálbér 5,4 százalékos emelése következtében valószínűleg a felsőbb bérkategóriákban is lesznek emelések, így a lakosság reáljövedelme 0,2 százalékkal nőhet.
Saját véleményem az utóbbi évek történései alapján: sok helyen a válságra vagy a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozással elmarad az emelés.

9. „Merjek-e váltani?”
Sok fejvadász panaszkodik arra, mennyire lecsökkent a jó szakemberek váltási szándéka. A váltás mindig kockázattal jár, különösen gazdaságilag nehéz helyzetben. Új munkahely, új cégkultúra, új munkatársak, új feladatok. Néha azonban szükségszerű. Egyéni mérlegelés és kockázatvállalás kérdése a válasz. Érdemes a feladatkör és az ígért bér mellett a cég piaci helyzetét, gazdálkodási adatait valamint az iparág jövedelmezőségét is nagyító alá venni.

10. Milyenek az esélyek vezetőként?
A válság egyik következménye, hogy a cégek racionalizáltak, laposabbá tették szervezetüket, ezzel csökkent a vezetői pozíciók száma is. Éppen ezért manapság nagyon nehéz helyzetben vannak az állásukat veszített vezetők. Személyes márkaépítéssel javíthatnak esélyeiken. Vagy tapasztalatukat felhasználva vállalkozást alapíthatnak, tanácsadóként dolgozhatnak, esetleg a coaching is szóba jöhet.

Továbbra is várom észrevételeiket, kérdéseiket a karacsony.zoltan75@gmail.com e-mail címre vagy facebook-oldalamra.

0 Tovább

Csányi Sándort állásbörzére!

Elhatároztam, hogy leszállok az egyetemi állásbörzék témáról, ám egy heti történés mellett nem tudok szó nélkül elmenni.

Ki ne ismerné Mark Zuckerberget, a facebook, alapítóját, felfuttatóját és máig ikonikus figuráját? Érdekes hírt olvastam róla a héten. Zuckerberg hétfőn átruccant Kaliforniából a keleti partvidékre, ahol kétnapos toborzókörúton vett részt. Amerika legjobb frissdiplomás programozóira vadászott. Több elitegyetemet keresett fel – egyebek között egykori alma materét a Harvadot, ahonnan diploma nélkül távozott, az MIT-t, a Carnegie Mellon University-t. Mindenhol rocksztárként fogadták, előadásaira csak a legszerencsésebbek juthattak be, az amerikai média pedig tudósított-tudósított.
 
Remek kis marketingakció volt. Jó példa arra, bármennyire erős egy brand, bármennyire is ismert egy vezető, a legjobb egyetemistákat helyben kell megdolgozni. Nehogy a Google-t, a Microsoftot vagy az Apple-t válasszák.

Öltözködésben Zuckerberg igazodott az egyetemista világhoz és oda-odaszúrt az ismert márkáknak. Csak egy példa: „A Microsoftnak, a Google-nak, az Amazonnak voltak olyan időszakai, amikor évről évre megduplázták az alkalmazotti létszámot. Így nagyon nehéz megtartani a céges kultúrát. Mi ezt másképp csináljuk, lassabban növekszünk.” És persze mindenhol volt egy elismerő szava az ottani oktatásról. „A CMU-ról vesszük fel a legtöbb frissdiplomást és ők a legjobb kollégák között vannak”.

Kell hozzá az első számú vezető is

Eddig Zuckerberg akciója. Hogy mi a tanulsága mindennek? Szerintem az, hogy a legjobb utánpótlás megszerzéséért az első számú vezetőt is be kell vetni. Nem csak a HR-asszisztensnek, a HR- vagy szakmai vezetőnek kell megjelenni a karrierrendezvényeken (céges nyílt nap, állásbörze), hanem magának a vezérigazgatónak. Ez jelenti ugyanis az igazi vonzerőt a pályázóknak és megtiszteltetés is egyben. (Zuckerberg egyébként elvitte magával a programozói részleg vezetőjét is.)

Tudom, egy első számú vezető mennyire elfoglalt, de ha Mark Zuckerberg tud erre időt szakítani, akkor ez másnak miért nem menne? Persze egy vezérigazgató sok esetben nem látja át ennek fontosságát. A HR, a marketing és a kommunikációs részlegek feladata őt meggyőzni és a megjelenéshez „nagy zajt csapni”. (Ezt egyébként az Audi felismerte: Martin Winterkorn a VW konszern első embere rendszeresen tart előadást a BME-n, igaz, nem az állásbörzéhez kapcsolódva.)

Kíváncsi vagyok, Csányi Sándor (OTP) vagy a többi topmenedzser mikor tűnik fel akár csak egy órára a Corvinus, a BME vagy a HVG állásbörzéjén a céges stand mögött, vagy a vállalati prezentáción... 

Stílszerűen a facebookon is jelen vagyok. :)

0 Tovább

Karrierépítés közösségi oldalakon

Egyre inkább előretör a közösségi média az álláspiacon. A Monster állásportál hétfőn bejelentett új fejlesztése kapcsán néhány tanácsot szedtem össze az új típusú karrierépítéshez.

Ahogyan a 2000-es évek az állásportálok térhódításáról szóltak, úgy tűnik, ez az évtized vagy legalábbis annak első fele a közösségi média felé viszi az álláskeresést. Egyelőre még csak az irány látszik, de a közösségi oldalak mindenképpen átrajzolják az álláskeresési és a toborzási piacot.

A trendet mi sem mutatja jobban, mint a Monster, a világ legnagyobb állásportáljának legújabb, hétfőn bejelentett fejlesztése. „Be known” (Légy ismert) néven a Facebook-ra készített alkalmazást (itt tölthető le: http://apps.facebook.com/beknown/login) indítottak, amely a közösségi médiás álláskeresés új eszköze. Az alkalmazás célja a szakmai kapcsolatépítés elősegítése (ebben hasonlít a már évek óta működő linkedin-hez és a xing-hez). A felhasználók önéletrajzszerű saját oldalt hozhatnak létre, állásajánlatokat kereshetnek maguknak, ismerőseiket meghívhatják saját hálózatukba, állást ajánlhatnak nekik, információkat oszthatnak meg egymással.

Ami újdonság: mindez a 3,7 millió magyar felhasználót számláló facebook-on belül található, 19 nyelven letölthető, illetve így a közösségi oldalon belül a privát és a szakmai kapcsolatok elkülöníthetőek (külön BeKnown-adatlappal). Utóbbi problémát a Monster egy friss felméréssel támasztja alá: a KRC Research júniusban négy nyugat-európai ország közel 3000 álláskeresőjét kérdezte: a facebookot használók 67 százalékát aggasztotta a privát és a szakmai kapcsolatok keveredése személyes oldalán.

A konkrét Monster-fejlesztés mellett érdemes madártávlatból is szemügyre venni a közösségi médiás karrierépítést.

Öt tanácsom karrierépítőknek:

1. Azt ajánlom mindenkinek, az „álláskeresés” helyett inkább az „élethosszig tartó karrierépítésre” helyezze a hangsúlyt és ehhez használja ki a web 2.0 minden eszközét, így a közösségi oldalakat is. Tudom, a most éppen munkanélkülieken ez nem segít, nekik állást kell találniuk, mégpedig azonnal. Aki azonban dolgozik, vagy van ideje kivárni az új lehetőségeket, annak érdemes megfogadnia ezt a gondolkodásbeli váltást. A tudatos karrierépítőknek ugyanis könnyebb állást keresniük, ha nagy a baj.

2. Egy közösségi médiás személyes oldal olyan, mint egy szakmai telefonkönyv. Aki nincs benne, azt kisebb eséllyel keresik. (Mert álláshirdetés nélkül is keresnek a cégek munkaerőt, nem is keveset…, a legjobbak pedig mindig kapósak).

3. A közösségi médiás jelenlét több is, mint egy egyszerű szakmai telefonkönyv. Az ügyes karrierépítők tudatosan formálják szakmai image-üket (van rá angol varázsszó is  tréningekkel: employee branding - munkavállalói márkaépítés.) Közösséget építenek a szakmájukban meghatározó döntéshozókkal, információkat osztanak meg velük, újdonságokra hívják fel figyelmüket. Jelzik, követik a legújabb változásokat. Míg az internet előtti időszakban személyes találkozásokon – például szakmai konferenciákon - át alakult ki a háló, mára ez sokkal gyorsabb. Azért annyit hozzáteszek, a személyes találkozás ereje megmaradt.

4. Ahogyan már jeleztem: a (közösségi médiás) kapcsolatépítést nem akkor kell kezdeni, amikor baj van, amikor állásunkat veszítjük. Akkor már sajnos sokszor késő. Folyamatos erőfeszítést igényel a kapcsolatok ápolása. Fontos, hogy ismerőseink lássák erősségeinket, előnyös tulajdonságainkat. Egy-egy munkára ugyanis csak az ajánl be minket, aki biztos abban, hogy velünk „nem égeti be magát”.

5. Egyre inkább figyelni kell arra, milyen információkat osztunk meg a közösségi oldalakon, illetve azokat ki számára tesszük elérhetővé. A munkaadók egy része (Németországban harmada) utánanéz a pályázóknak közösségi oldalakon és valószínűleg Magyarországon is kutakodnak a cégek. Aki vállalhatatlannak tűnik a cég számára, vagy nem egyeznek a pályázati és a neten talált információk, már állásinterjúra sem kap bebocsátást. Ennek az ellenkezője is igaz: egy „kellemes személyes oldal” erősítheti anyagunkat, könnyebben megnyílnak a kapuk.

0 Tovább

Harc a tehetségekért Google-módra

A Google 10 százalékkal emeli minden amerikai munkavállalójának a fizetését, és 1000 dolláros (200 ezer forint) karácsonyi bónuszt fizet mindenkinek – olvashattuk néhány napja. A hír önmagában azt jelzi, a Google-nál jó dolgozni, ebben a nehéz gazdasági helyzetben is bőkezű dolgozóival. A színfalak mögé pillantva azonban merőben más mozgatórugók jelennek meg.

A háttérben kőkemény harc zajlik a kaliforniai Szilikon-völgy informatikai óriásai – főként a Google és a Facebook között a tehetségekért, a vezetőkért és az image-ért. Míg korábban egyértelműen a Google-nál volt trendibb dolgozni, és ez a cég szívta el a legjobbakat a Yahoo-tól, a Microsofttól, az IBM-től, mostanára úgy tűnik, változott a helyzet. Megjelentek az új trónkövetelők, a Facebook és a Twitter: a Facebook sok Google-felsővezetőt és alkalmazottat elcsábított (nyilvános cv-k alapján több százat) és a frissdiplomásoknál is Zuckerberg cége tűnik az első választásnak.

A Google számára a fizetésemeléses húzás inkább kényszerűség: a csapat egyben tartásáért üzenni kellett: erősek vagyunk, bőven infláció felett tudunk emelni, mi vagyunk a legjobb munkahely, ne menjetek el. Egyébként annyira vadásszák a Szilikon-völgyben a mérnököket, hogy a Wall Street Journalnek nyilatkozó fejvadász elmondta, egy frissdiplomást évi 125 ezer dolláros (26 millió forint) kezdő fizetéssel helyezett el, de a konkurencia már most 175 ezer dollárt ígér neki.

Hogy mi a tanulság a magyar álláspiacra nézve? Ha álláskeresőként ez nem is látszik, de nálunk is ugyanez a helyzet. Mérnöki és informatikai területen – vagy más hiányszakmában - a cégek vadásszák a tehetséges munkaerőt. Tudom, hogy ez egy veszélyes játék, de - ha kapósak vagyunk - ne adjuk magunkat olcsón, mérjük fel alaposan piaci értékünket. Nem véletlenül csábítanak a nagy multik egyetemi állásbörzéken vagy toboroznak szakmai gyakorlatra.

Ja, és még egy tanulság: Kezeljük bizalmasan a céges fizetési adatokat. A munkatársat, aki Schmidt Google-vezér béremelésről szóló e-mailjét a sajtónak kiszivárogtatta, kirúgták. Valahogy kinyomozták. A Google-nak nem volt nehéz…   

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)