Karriertervezés az év végén - most alkosd meg a nyerő stratégiát

Az év vége a karrierépítésben a gyors pályázások helyett a jövőről való ötletelés és a tervezés időszaka. Ráadásul ezen a héten és valószínűleg a következőn sem lesz elérhető a HR-esek jelentős része. Mit lehet karácsony és Újév tájékán tenni azért, hogy a 2014-es év sikeresebb legyen. Akár van állásod, akár éppen keresel, mindig kell előre tervezni. Ha van jövőképed és cselekvési terved, nagyobb eséllyel érsz célba. Íme tanácsaim.

Kapcsolódj ki. A minap olvastam a Randstad személyzeti tanácsadó felmérését, miszerint a munkavállalók közel fele a karácsonyi ünnepek alatt is nézegeti céges levelezését. Ezt nem tartom jó stratégiának. Akár van munkád, akár nincsen, a karácsonyi ünnepek a kikapcsolódásról szóljanak. Bármennyire is szorít a cipő és új állást kell találni, ennek ne a szeretteid legyenek az áldozatai. Én rengeteg erőt merítek az ünnepek alatt kapott pillanatokból, ami utána hetekig repít a munkában.

Ne pályázz ész nélkül. Az év vége arról is szól, hogy az ember kicsit lenyugszik, alaposabban átgondolja a helyzetét. Ne töltsd fel önéletrajzodat december 25-én személyzeti tanácsadók adatbázisába „Minden lehetőség érdekel” jeligével. December 26-án ugyanis nem csörren meg a telefon, amelyben állásinterjúra invitálnak.

Tekintsd át az évet. Ha magadhoz tértél a karácsonyi menüsor okozta ételsokkból, gondold át, hogy honnan hová jutottál el egy év alatt. Mi az, amit a mérleg pozitív és a negatív serpenyőjébe tudsz tenni. Akár papírlapon is vezetheted. 

Néhány szempont:

Ha van munkahelyed: Hogyan változott munkád felelősségi köre, fizetésed, a munkahelyi légkör, munkád piacképessége, munkaadód stabilitása, a cégen belüli továbblépési lehetőséged, saját szakmai tudásod, a munka-magánélet egyensúly, szakmai kapcsolati hálód.

Ha nincs munkahelyed: mióta nincsen, mit tettél azért, hogy legyen (hány pályázat, kitől kértél segítséget, kitől nem), fejlesztetted-e magad, mennyi ideig bírod ki anyagilag ezt az állapotot. Itt is szempont lehet: szakmai kapcsolati hálód változása.

Fogalmazd meg céljaidat. Az a jó, ha ezek a célok minél konkrétabbak. Azt kevésnek érzem, ha valaki csak annyit ír le, hogy jobb állást akarok. Milyen munkakörben? Milyen jellegű cégnél? Mikorra? Szintén kevés, ha valaki magasabb fizetést céloz meg. Mekkora emelés kellene? Van-e B-terv, azaz hogyan lehetne ezt más módon megoldani (cafeteria, rugalmas munkaidő)? A célok egyébként lehetnek hosszú és rövid távúak egyaránt.

Építsd kapcsolataidat, fejleszd magad.  Bármilyen tervet is készítesz, ez a két tényező ne maradjon ki belőle. Fogalmazd meg, kikkel szeretnéd bővíteni kapcsolati hálódat, őket milyen módon érnéd el. Beszélgess minél több szakmabelivel. Járj el rendszeresen szakmai fórumokra, mert személyes ismeretségek révén adódnak a legjobb lehetőségek és ekkor látod, hogy szakmád, iparágad merre is halad. Az önfejlesztésben pedig fogalmazd meg, milyen képességekben vagy szakmai ismeretekben kellene fejlődnöd és erre keress megoldást.

Készíts konkrét cselekvései tervet. Írd le magadnak, hogy milyen ütemtervvel fogsz haladni. Mikor ülsz le a főnököddel beszélgetni? Mikor iratkozol be angoltanfolyamra? Mikor küldöd el az első álláspályázatokat? Mikor beszélsz azokkal az ismerősökkel, volt kollégákkal, akik közelebb vihetnek az új álláshoz.

Oszd meg másokkal is céljaidat. Például a legjobb barátoddal, egy közeli családtagoddal. Ha ezt megteszed, akkor nyomás alá helyezed magad. Lesz egy külső kontroller, akinél magyarázkodnod / szégyenkezned kell, ha nem teszel meg mindent a sikerért.

Merj segítséget kérni. Fontos ismérve a jó karrierépítőknek a bátorság. Minél több emberrel beszélsz terveidről vagy kérsz tanácsot, annál több helyre eljut az üzenet, hogy új kihívások érdekelnek. Ne félj attól, hogy valamiben gyenge vagy és kudarcaidról is merj beszélni.

Folyamatosan ellenőrizd, hol tartasz. Bizonyos időközönként nézz rá karriertervedre. Tekintsd át, mi sikerült belőle, mi nem. Ha valamiben kudarcok értek, nézd meg annak okát. Ha kell, tervezz újra. Fontos tényezője a sikernek a rugalmasság, a hibákból való tanulás.

Bármilyen álláskereséssel, karrierépítéssel kapcsolatos dilemma esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Facebook-oldalam erre a linkre kattintva érhető el. Minden like-nak örülök. :)

Hangban ma (december 23-án) 15-16 óra között leszek hallható. A Klubrádió kérdez (illetve már felvették) a németországi munkavállalási lehetőségekről a Szolidaritás című műsorban.

Megtaláltok még weboldalamon a www.jobb-allas.hu lapon is.

Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet!

Karácsony Zoltán

0 Tovább

10 álláskeresői bosszúság – mi áll a miértek mögött?

A nyáron felmérést készítettem olvasóim körében arról, hogy mi zavarja őket leginkább az álláskeresésben. Múlt pénteken lakóhelyemen, Nagykovácsiban a Trebag Kft. meghívására álláskeresőkkel találkoztam egy EU-s projekt keretében. Aktívak, érdeklődőek, nyitottak voltak a közel kétórás beszélgetés alatt. Sok olyan bosszúság visszaköszönt, amely korábbi netes szondámban is megjelent. Most sokan háborogni fognak, de nézzük meg a kérdéseket a munkaadó szemszögéből is. Mert nem fekete-fehér a valóság és ezzel is hatékonyabbá tehető az álláskeresés.

1.Miért nem hirdetnek meg minden állást?

A közszférában minden üres pozíciót kötelező meghirdetni, a versenyszférában azonban valóban az új állások jelentős része nem jelenik a nyílt álláspiacon. Ennek elsősorban gazdaságilag racionális okai vannak. A munkaadó hajlamos a legolcsóbb megoldás felé menni: ez pedig a belső kinevezés vagy a munkatársak, ismerősök ajánlása / kapcsolatrendszerének megmozgatása. Egyik sem kerül egy fillérbe sem.

 

2. Miért nem derül ki sok hirdetésből, hogy ki keres új munkaerőt?

Rengeteg álláskeresőt zavar, ha a hirdetésben nem szerepel a munkaadó neve, csak sejtelmes megfogalmazások („iparágában piacvezető, nemzetközi hátterű vállalat”) vagy semmitmondó email címek (palyazas…. kukac gmail.com) Ennek több oka lehet. Megesik, hogy a cég már tudja, hogy kinek a helyére keres új munkatársat, de nem akarja, hogy azt az érintett idő előtt megtudja. Előfordul az is, hogy a munkaadó nem akar bővüléséről információt adni a versenytársaknak.

Ezzel azonban azt is eléri, hogy egy álláskeresői réteg egyszerűen nem mer jelentkezni. Elsősorban azok, akiknek van munkahelye, de váltanának. Ők félnek attól, hogy a hirdetés mögött a szomszéd szobában ülő HR-es van…

 

3. Miért tesznek bele a hirdetésbe túlzó elvárásokat?

„Könyvelői munkához három idegen nyelv ismerete?” – kérdezte tőlem megrökönyödve egy álláskereső.  

Vannak esetek, amikor jogos lehet a követelmény: jelen esetben egy több országot kiszolgáló nemzetközi cégnél. A munkaadók sokszor Supermant akarnak. Aztán ha nem jönnek a megfelelő jelöltek - vagy akik jönnek, ők átmeneti állomásnak szánják a céget - akkor saját hibájukból tanulva alábbadják.

Sajnos arra is akad példa, hogy a nyelvtudás indokolatlan megkövetelésével a senior álláskereső réteget riasztják el a pályázástól.

 

4. Miért kérik az álláshirdetésben a fizetési igény megjelölését?

Láttam olyan hirdetést, hogy az email „Tárgy / Subject” részébe kértek összeget. Az álláskeresők azt sérelmezik, hogy a munka pontos ismerete nélkül kell nyilatkozniuk bérigényükről.

Feltettem ezt a kérdést egy nemzetközi középvállalat HR-vezetőjének néhány hónappal ezelőtt. Ő azt mondta, csak azért kérik, hogy a nagyságrendi különbségeket kiszűrjék. Aki bruttó 500 ezer forintos havi bért kér, de a cég csak 250 ezret tudna kínálni, vele felesleges folytatni a kiválasztást. Bármennyire is alkalmas a munkára, nem jutnak majd egyezségre és csak egymás idejét rabolják.

Legtöbbször azonban nem a legalacsonyabb bérigény nyer. A munkaadók zöme hajlandó többet fizetni a legjobb jelöltért.

 

5. Miért nem írják ki hirdetésben, mennyi bért ajánlanak?

Tavaly ősszel megkérdeztem egy országos bank HR-vezetőjét egy esélyegyenlőségi konferencián, nem lenne-e jobb, és igazságosabb, ha nyilvánosak lennének a fizetések? Ahogyan azt például az USA-ban a hirdetésekben megteszik. Azt válaszolta, hogy nem. Sőt, összeomlana a pénzintézet, romokban lenne  a munkamorál. A munkatársaknak ugyanis a relatív (egymáshoz viszonyított fizetése) fontosabb. Európa nagy részén tabu a fizetés, és ez darabig így is marad. (Ez hosszabb elemzést igényelne, nagyon merevnek érzem a munkaadói hozzáállást.)

 

6. Miért nem szerez nekem állást a fejvadász? Nem az a dolga?

Hát nem az. Ugyan a személyzeti tanácsadó cégek mosolygós, segítő arcukat mutatják az álláskeresők felé, de állást nem garantálnak, az ő fizetős ügyfeleik a munkaadók. Megbízóik ugyanis állásonként több százezer forintot (a munkaadó éves bruttó bérének 10-15 százalékát) fizetnek, ha a fejvadász megfelelő jelöltet prezentál. A fejvadásznak tehát fontos a jó kapcsolat az álláskeresővel, de a megbízó érdekeit nézi elsődlegesen. Ha azonban ez találkozik az álláskeresőkével, akkor dupla az öröm.

 

7. Miért nem válaszolnak az álláspályázatomra?

Ez volt a top bosszúság nyári felmérésemben.

Jogos elvárás bármilyen kommunikációban egy megkeresésre valamilyen válasz küldése. Ráadásul az álláskeresők jelentős része rutintalanság miatt időt is veszít ezzel, ugyanis heteken át bízik a pályázatban és leáll a kereséssel.

Nincsenek azonban könnyű helyzetben a munkaadók, ha egy kiírásra százas nagyságrendben érkeznek CV-k. A toborzásban élenjáró vállalatok szoftveres segítséggel adnak visszajelzést. Ennek előnye, hogy képben van a pályázó, mi történt, ám személyre szabott „használható választ nem kap, csak sablonosat („megkaptuk pályázatát”, „sajnos nem jutott a következő körbe”).

A kis- és közepes vállalkozások többsége nem költ ilyen szoftverre és az egy szem HR-esnek nincs energiája mindenkinek válaszolni.   

 

8. Miért a szakmámhoz nem értő HR-es tartja az első interjút?

Sok esetben a HR és a szakmai osztály képviselője együtt ül az interjún. Ahol csak a HR-es ül az első körben, ott a cél az előszűrés. Megfelel-e az álláskereső a formális elvárásoknak, személyiségében illik-e a céghez. A szakmai rész ezt követően kerül terítékre.

 

9. Miért húzzák hetekig / hónapokig a döntést az állásinterjú után?

Nem azért, mert lebegtetni akarnak, hanem azért, mert egyre több helyen lassult le a kiválasztás. Ennek oka lehet a bizonytalan gazdasági környezet vagy multi cégen belül a többszintű döntéshozatal.

 

10. Miért nem mondják meg őszintén az elutasítás okát?

Az álláskeresők jelentős része hiányolja az egyenes választ, amiből tanulhatna. Sokszor itt is semmitmondó szófordulatokkal találkozni.

Ennek oka lehet:

- nem az hozta meg a döntést, aki közli,

- olyan szempontok szerint határoztak, amelyek támadhatóak / rossz fényt vetnek a munkaadóra (diszkrimináció)

- nem tudnak racionálisan érvelni.

Van még valami, ami dühít benneteket a munkaerő-kiválasztás során? Írjátok meg ide kommentbe, emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy blogom Facebook oldalára.

3 Tovább

Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok állásinterjún

Kellemetlen kérdések sok állásinterjún előjönnek. Nem kell ezért elítélni a kötekedőnek tűnő HR-est. Neki az a dolga, hogy minél alaposabb képet alkosson a pályázóról, és a pozícióra legmegfelelőbb munkatársat találja meg. Általános recept nincsen arra, hogy pontosan mi a nyerő válasz, hiszen minden pályázó életútja más és más. Az alábbi kérdések és válaszok inkább arra példák, milyen stratégiával és attitűddel célszerű az ilyen helyzetekben viselkedni.

(Kérés, kérdés olvasóimhoz: Milyen szokatlan, furcsa, meglepő vagy fogós kérdésekkel találkoztatok állásinterjún? Írjátok meg nekem ide kommentbe vagy mailben a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu mailcímre. Készítek egy gyűjtést. Előre is köszönöm.)

No, akkor íme a kérdések és a válaszok egy képzelt állásinterjúról.

Azt írja kísérőlevelében, hogy új kihívásokat keres. Nem találta meg eddigi munkahelyén?

Dehogyisnem. Az utóbbi években sok kihívásban volt részem, sokat fejlődtem. Ahogyan önéletrajzomból is kiderül kezdő szintről senior tanácsadóvá neveztek ki. Több ügyféllel foglalkoztam, nőtt az általuk generált forgalom. Eljött azonban az az idő, amikor úgy érzem, váltanom kell, és cégen kívül megtalálni az új kihívásokat.

Eddig Győrben élt és dolgozott. Valóban komolyan gondolja, hogy otthagy mindent és 130 kilométert költözik egy új állásért?

Elsősorban a munka érdekel, de a környezetváltozás sem utolsó szempont. Egyetemi éveim alatt is többször költöztem, voltam ösztöndíjas Angliában. Nem hiszem, hogy a Budapestre költözés nagy megrázkódtatás lenne.

Ahogyan látom, eddig nem dolgozott vezetői munkakörben. Miért gondolja úgy, hogy nálunk alkalmas lesz vezetői munkára?

Formálisan valóban nem dolgoztam vezetőként, azonban sok olyan projektben részt vettem, amelyben egy-egy részfeladat menedzselését rám bízták, ebben voltak vezetői feladatok is. Szerintem erre a tapasztalatomra lehet építkezni. Ezen kívül több olyan céges képzésen részt vettem – például prezentációs, motivációs, kommunikációs tréningek, ahol sok olyat tanultunk, amelyet vezetőként használni lehet.

Mit tart gyengeségének a munkahelyen?

Erre talán korábbi főnökeim tudnának válaszolni. Ha gondolják, referenciának megadom egyikőjüket. Egyébként úgy érzem, hogy minden szakmai kritikát komolyan vettem és azon voltam, hogy fejlődjek.

Mit jelent az, hogy „középfokú némettudása fejlesztésre szorul”? Akkor mégsem beszél németül?

Két évvel ezelőtt középfokú nyelvvizsgát tettem. Azóta viszont nem használtam a munkában, jelenlegi munkahelyemen az angol a hivatalos céges nyelv, ezért valószínűleg megkopott. Néhány hét mindenképpen kell, hogy behozzam a lemaradást. Mivel azonban már voltam ezen a szinten, menni fog. Az angol viszont naprakész, felsőfokú szinten áll.

Azt hallottam, hogy cégük leépítésre készül. Igaz ez?

Sajnos belső ügyekről nem beszélhetek. Mindig lojális voltam a munkaadóimhoz. Kérem megértését.

A sorok között olvasva úgy tűnik nekem, nem érezte jól magát a munkahelyén. Nem bántak fair módon önnel?

Melyik mondatomból következtet erre?

Ez csak egy érzés. Talán azért, mert az utolsó két évben nem tudott feljebb lépni.

Akkor valószínűleg nem fogalmaztam egyértelműen. Mindig jó munkakapcsolatban voltam a főnökömmel és a munkatársaimmal. Ha nem bántak volna fair módon velem, biztosan nem dolgozom négy éven át ott.

Mi a garancia arra, hogy nem ugródeszkának tekinti ezt a munkát, és fél év múlva, amikorra beletanul a vezetésbe, akkor nem máshol kamatoztatja tudását Budapesten?

Amit eddig hallottam a munkáról, az nagyon tetszik. Motiválóak számomra a feladatok, a vezetői pozíció, cégük bővülési stratégiája.

Pedig úgy látom önéletrajzából, hogy 5-6 évvel ezelőtt háromhavonta váltott munkahelyeket.

Ez olyan időszak volt, amikor nem azt kaptam, amit reméltem vagy amit ígértek vagy nem passzoltam a cégbe. Szerintem sokan kerültek már hasonló helyzetbe. Senkinek sem jó, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol nem érzi jól magát. Azonban korrekt módon sikerült mindenhol lezárnom a munkámat.

Vállalná a túlórázást?

Alapvetően nem munkaidő-, hanem feladatközpontú vagyok. Tehát ésszerű keretek között, például határidőkhöz közeledve, igen. Igyekszem azonban úgy beosztani erőmet és energiámat, hogy a rendes munkaidőben el tudjam végezni a feladatokat. Fontosnak tartom hogy jusson idő a regenerálódásra, a sportolásra - én például munka után futni szoktam -, hogy reggel kipihenten érkezzek. Akkor nagyon hatékonyan tudok dolgozni.

Felvenném, de fizetési igénye nem passzol bele elképzeléseinkbe.

Az álláshirdetésben kérték a fizetési igény megjelölését. Mivel pontosan nem tudtam a feladatokat, a bér összetételét, ezért tárgyalási alapnak adtam meg ezt az összeget. És akadnak olyan elemek is, amik önöknek nem kerülnek semmibe, az én életemet viszont megkönnyítik. Természetesen nyitott vagyok a kompromisszumra. Milyen összegre gondoltak pontosan?

Tudna egy hét múlva kezdeni?

Legszívesebben már holnap kezdenék, de sajnos csak egy hónap múlva tudnék. Vannak kötelezettségeim a munkáltatóm felé, szeretnék korrekt módon elválni. Valószínűleg a felmondási időt végig le kell dolgoznom és ha igénylik, segítek az új kolléga betanításában is. Ha megállapodunk a részletekben és írásban kapok ígéretet öntől az állásra, akkor másnap közlöm a felmondást főnökömmel. Ha főnököm esetleg elengedné a felmondási idő vagy egy részét, akkor természetesen korábban is tudok jönni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

6 Tovább

Beszóltak az álláskeresők - mi a bajuk az állások meghirdetőivel?

Mi zavarja leginkább az álláskeresőket a pályázás során? Erről készítettem egy online felmérést olvasóim körében. 426 válasz érkezett, az eredmények nem túl hízelgőek az állások meghirdetőire. Lássuk a számokat és a tanulságokat.

Két héttel ezelőtt a "15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy" című bejegyzésben a gyakran előforduló álláskeresői bakikról írtam, amely főként HR-szakemberek véleményén alapult. Akkor úgy gondoltam, hogy a másik oldalnak, tehát a munkaadóknak/HR-eseknek is küldök egy tanulságos csomagot. Arra kértem kedves álláskereső olvasóimat, mondjanak véleményt az állásokat meghirdető munkaadókról, álláskeresési tapasztalataikról. Összeállítottam egy online kérdővet, amelyet tíz nap alatt 426-an töltöttek ki.

A kérdés így szólt: "Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?" A válaszadók 10 lehetőség közül jelölhettek meg maximum hármat, illetve egy szabad szöveges részben egyéni véleményt is megadhattak.

Top sérelem: nem válaszolnak az álláspályázatra

A 426 kitöltő közül 310-en jelölték meg a "Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után" lehetőséget, ezzel messze ez az opció végzett az élen. Második helyre  227 szavazattal a "Nem indokolják meg, miért utasítottak el" lehetőség került, míg a panaszlista harmadik helye az anonim hirdetéseknek jutott - amelyeknél nem derül ki, ki hirdeti meg az állást (210 válasz). Sok kitöltőt zavart még, hogy fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben. A legkevésbé az állásinterjú időbeli csúszása és az ezzel járó várakozás bosszantja az álláskeresőket.
A 426-ból mindössze 11 válaszadó (2,7 százalék!) volt maradéktalanul elégedett. Azaz, ennyien tartották korrektnek és profinak azoknak a cégeknek a toborzását, ahová pályáztak.

Unfair kérdés, hazug hirdetés, túlzó elvárások

A válaszadók egy szabad szöveges részben egyéni tapasztalaikról is beszámolhattak. Akadt, akit gyermekvállalási terveiről faggatták, másvalaki szerint indokolatlanul magasak az elvárások. Egy pályázónak már az email "Tárgy" részébe be kellett (volna) írnia a fizetési igényét. Akadt, akit még aznap akartak behívni interjúra. Egy másik kitöltő azt nehezményezte, hogy a munkaadók túlságosan titkolóznak a fizetésről, pedig sok felesleges kört ki lehet így kerülni. Egy álláskeresőt az zavart, hogy csak interjún derült ki, hogy vállalkozói státuszú, jutalékos alapon fizető ügynöki munkáról van szó, miközben a hirdetésben alkalmazotti munkát hirdettek fix bérrel. Az állásinterjúra utazás miatt 4000 forint útiköltsége bánta...  

Íme az eredmények számokban:

Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?
Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után    310 (válasz)
Nem indokolják meg, miért utasítottak el    227
Nem derül ki, hogy melyik cég hirdeti meg az állást (pl. fejvadász cég keresésénél)     210
Fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben    165
Interjú után sokáig kell várni a döntésre    93
Udvariatlanok az interjúztatók, inkorrekt kérdéseket tesznek fel    76
Állásinterjún kevés infót árulnak el a munkáról    70
Túl sok dokumentumot kérnek csatolni (erkölcsi bizonyítvány, diploma stb.)     36
Késnek az interjúztatók, várnom kell    25
Nem zavart semmi. Korrekt, profin kiválasztó munkaadókkal volt eddig dolgom.    11

Mi a tanulság a munkaadók számára?

Egy kis munkaadói arroganciával az egész elintézhető lenne annyival, hogy a munkaadó hirdet meg állást, ő van erősebb pozícióban, az álláskereső ne nagyon elégedetlenkedjen.
Ezt az attitűdöt hosszú távon nem tartom célravezetőnek. Az inkorrekt munkaadónak hírét viszik álláskeresők és kirúgott munkavállalók százai/ezrei (már nem csupán ismeretségi körben, hanem internetes fórumokon. A Facebook "Feketelista álláskeresőknek" csoportja erre jó példa). Ilyen ellenszélben nehéz lesz neki a legjobb pályázókat megszerezni, főként nehezen betölthető pozíciókra... A rossz munkáltatói image pedig előbb-utóbb a cég termékeinek megvásárlóit is elérheti, ami már árbevételben is jelentkezik.

Mit lehet tenni?

Apró fogásokkal látványos eredményt lehet elérni. Ma már annyi informatikai eszköz / szoftver elérhető, amivel egyszerre akár több ezer álláskereső kezelhető. Nem bonyolult dolog az önéletrajz beérkezése után azonnal egy automatikus választ küldeni, melyben a cég megköszöni a pályázást. Szintén lehet automatikus, udvarias mailt küldeni, ha nem lesz állásinterjúra behívás. Ez az álláskeresőnek is segítség, mert nem vár, nem veszít időt.
Hadd ne részletezzem az állásinterjún való korrekt munkaadói hozzáállás fontosságát (csak a munkavégzéshez kapcsolódó kérdések, a munka feltéteinek ismertetése, barátságos légkör megteremtése stb.). Az interjú utáni elutasítást pedig szintén minél gyorsabban illik közölni.  

Köszönök minden választ! Remélem, szolgált némi tanulsággal.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Minden véleményt, like-ot, kritikát, bátorítást örömmel veszek. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom leveleiteket.

Karácsony Zoltán

12 Tovább

15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy

Álláskeresők és HR-esek élményeiből készítettem most egy gyűjtést, mikor is (lehet) komolytalan egy pályázó. Jó hír: egy kis odafigyeléssel mind a 15 buktatót ki lehet kerülni. A bejegyzés végén pedig szavazásra hívom kedves olvasóimat. Arra kérek mindenkit, mondjon véleményt, mi zavarta őket leginkább a kiválasztási folyamatban, tehát gyűjtsünk visszajelzést, a szabad szöveges részben akár "be is lehet szólni" a munkaadóknak...

1. Több helyre ugyanazt az emailt küldöd

Nem mutat jól, ha egy HR-es a „Fw” jelzést látja az email tárgyában. Ez ugyanis azt sugallja, hogy az álláskereső egy másik céghez küldött anyagot továbbított, tehát elsődlegesen nem ide pályázik. Ha ráadásul a megszólítás és az email szövege is általános (Például: Tisztelt Cím! Csatolva küldöm pályázatomat. Várom válaszát! Üdvözlettel: XY), akkor nagy valószínűséggel a kukában landol a mail. Kivéve persze, ha annyira kapós szakember vagy, hogy két kézzel kapkodnak utánad (például nyelveket beszélő mérnök, informatikus, sztársportoló...).

2. Ugyanannál a cégnél ugyanazzal a CV-vel minden meghirdetett állásra pályázol

„Minden megoldás és pozíció érdekel.” Kiveri a biztosítékot a HR-eseknél ez a mondat. Mennyire van ugyanis reális önképe annak a pályázónak, aki a HR-estől a recepcióson, logisztikuson át az értékesítőig minden meghirdetett állásra lő? Még akkor is, ha a háttérben a kétségbeesés húzódik meg, inkább több céghez pályázzunk hasonló területekre. Amihez a leginkább értünk vagy amiben a legerősebbek vagyunk.

3. Megmosolyogtató vagy elborzasztó az email címed

Az első benyomás az álláspályázatnál is fontos. Legyen üzleties a mailcím és ellenőrizzük, hogy a kimenő mailben a teljes nevünk szerepel-e (például küldjünk levelet egyik mailcímről a másikra). Kerülendőek az olyan mailcímek, mint például „kiralycsavo@...”, „killer@...” és még hosszan lehetne folytatni.

4. Rosszul írod le a cég /a kontaktszemély nevét. Helyesírási hibáktól hemzseg a pályázatod.

Sok jelentése lehet ennek, de egyik sem pozitív rád nézve: figyelmetlenség, pontatlanság, komoly érdeklődés hiánya, műveletlenség.

5. Csak magadról írsz, beszélsz és nem találsz kapcsolódási pontokat a kinézett céggel

A sikeres pályázat titka, kapcsolódási pontok találása közted és a vállalat között. Ha csak magadat mutatod be és nem tudsz semmit sem írni, mondani arról, mi az, ami megfogott a cégben, a munkakörben, milyen múltbeli tapasztalatot tudnál itt hasznosítani, az álláshirdetést olvasva miben ismertél magadra, akkor nem leszel az esélyesek között.

6. Nem érkezel pontosan interjúra, és nem jelzed telefonon a késést

Fontos a pontos érkezés, ám bármi közbejöhet: közlekedési akadály, előre nem kalkulált magánéleti esemény. Ennél még fontosabb, hogyan kezeled a helyzetet. Teljesen más a megítélés, ha előre szólsz telefonon, hogy késel vagy bizonytalan érkezés esetén új időpontot kérsz, mintha „csak úgy” késel fél órát vagy el sem mész interjúra.

7. Ápolatlanul, kopott öltözetben jelensz meg

A cég képviselője állásinterjún mindig felteszi magának a kérdést: „El tudom képzelni a cégnél? Hitelesen tudna képviselni ügyfelek előtt?” (utóbbi kérdés főleg közvetlen ügyfélkapcsolatot jelentő munkánál). Az ápolatlanság és a rossz öltözet még azt is jelzi: a pályázó nem tiszteli meg a munkaadót. Az elvárt öltözet egyébként szakma- és cégtípusfüggő. Érdemes erről előtte ismerősi körben tájékozódni.

8. Alig tudsz valamit a megcélzott vállalatról

Evidensnek tűnik, hogy állásinterjúra érkezve utána kell nézni a munkaadónak. Ennek ellenére még mindig megesik, hogy a legalapvetőbb információk hiányoznak a cégről.

9. Üzleti titkokat fecsegsz ki előző munkaadódról

Még ha érdekesek is a sztorik, a munkaadó felteszi magában a kérdést: „Lehet, hogy rólam is ilyen nyíltan fog beszélni, ha felveszem és egy idő után újra állást keres.”

10. Bizalmaskodsz az interjúztatóval

„Láttam a Facebook-oldalát. Jól néz ki a nyaralós fotókon.” Ha egy férfi pályázó így próbál egy hölgy interjúztatónál „bevágódni”, rossz úton jár. Nagyon kockázatos átlépni a határokat és a privát szférában kutakodni. Akkor is, ha az információ mindenki számára elérhető.

11. Felveszed a mobiltelefont interjú alatt

Kirívó udvariatlanságnak számít. Ha életbevágóan fontos hívást vársz, akkor is jelezd előre a lehetőséget. Máskülönben kapcsold ki a mobilt, amikor belépsz a tárgyalóba.

12. Ellentmondások vannak a pályázati anyagodban és / vagy állásinterjús szereplésedben

Mielőtt interjúra indulsz, olvasd el milyen önéletrajzot küldtél el. Rendkívül kínos, ha a szóban elmondottak és az írásos verzió ellentmondanak egymásnak. Példa: egy a CV-ből „kifelejtett” korábbi munkaadót megemlítesz, másként nyilatkozol nyelvtudásodról, tanulmányaidról, de akár a hobbin is elcsúszhatsz. Nézd nyilvános közösségi médiás adatlapodat is, mi szerepel rólad. A HR-esek egyre nagyobb aránya szaglászik a pályázók után.

13. Extrém alacsony vagy extrém magas a fizetési elvárásod

Egy felkészült pályázó nagyságrendileg be tudja lőni, mekkora fizetést tart reálisnak. A legtöbb esetben állásinterjú kerül szóba a kérdés. A túl alacsony és a túl magas összeg is azt jelenti, a pályázó nincs tisztában piaci értékében vagy nem értette meg a pozíció tartalmát.

14. Nincs kérdésed, és nem mutatsz érdeklődést a cég iránt

Érdemes 1-2 kérdéssel készülni akár a cégről, akár a betöltendő munkakör részleteiről. Ha nagyon informatív a cég képviselője, akkor elképzelhető, hogy nehezebb, de valamilyen szintű érdeklődést mutatni kell.

15. A fizetésen kívül más érved nincs, miért szeretnél ott dolgozni

Szinte minden állásinterjún elhangzik a kérdés: „Miért szeretne nálunk dolgozni?” Bármennyire is nehéz a megélhetés, próbálj meg a szociális háttér helyett más, a munkával vagy a munkaadóval kapcsolatos érvekkel előállni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, visszajelzésnek, kritikának örülök.

...és akkor kérek mindenkit mondjon véleményt eddigi pályázási tapasztalatairól. Alább a kérdőív. Majd az eredményt is közlöm. (Nem kell megadni semmilyen személyes adatot)

20 Tovább

10 jel, hogy ideje munkahelyet váltani

Minden munkavállaló életében eljön a pillanat, amikor új állás után kell nézni. Sokkal könnyebb azonban meglévő munkahelyről pályázni, mint egy esetleges kirúgás, cégmegszűnés után mindenféle bevétel nélkül próbálkozni. Melyek lehetnek azok a pontok, amikor el kell kezdeni körülnézni a munkaerőpiacon? Tegyünk egy kis tesztet magunkon az alábbi tíz pont alapján.

1. Lejtőre kerül a munkaadó.  Vegyük szemügyre munkaadónk gazdálkodását. Nem jó jel a csökkenő árbevétel (főleg, ha a versenytársak növekednek), a veszteséges működés és ezzel párhuzamosan a fejlesztések/beruházások elmaradása.

2. Fúzió, felvásárlás.  Krízispont a munkahelyen a felvásárlás és a fúzió is. Ekkor ugyanis „újra keverik a lapokat” és ennek vannak személyi következményei. Nem kerülünk feltétlenül rosszabb pozícióba vagy azonnal az utcára, de ilyen helyzetben jobb a fokozott éberség.

3. Új vezető érkezik.  Résen kell lenni akkor is, ha új vezető érkezik. Az esetek nagy százalékában ugyanis nem elődje bizalmasaival dolgozik együtt, hanem hozza a saját embereit. Lehet, hogy a váltás több hónapon át történik meg, de az előző ügyvezető közeli munkatársai bizonyosan nehéz helyzetbe kerülnek.   

4. Megváltozik a vezető viselkedése.  Gyanakvásra adhat okot, ha a korábban nyitott és támogató vezető elérhetetlenné válik, nem ad világos válaszokat, elmaradnak a korábbi megbeszélések.

5. Távoznak a kulcsemberek.  Intő jel, ha meghatározó emberek mennek el a cégtől. Bár ha ennek ellenére nincs bajban a vállalat, akkor ez esély is lehet az előléptetésre.

6. Sorozatos vezetői bírálatok. Akár jogosak - például egy teljesítményértékelő beszélgetésen – az elmondottak, akár igazságtalannak érezzük a kritikát, a rendszeres vezetői bírálat nem sok jót ígér. Megeshet, hogy már megvan az utód, a vezetőnek azonban valahogyan igazolnia kell a felmondást. Ennek egyik nem fair módja, hogy teljesíthetetlen feladatokat ad ki kollégájának, majd a borítékolható kudarcra hivatkozva kirúg.  

7. Megromlik a munkahelyi légkör. Nem sok jót ígér, ha megfagy a munkahelyi légkör. Ez adódhat új, a közösséget megváltoztató munkatársak érkezéséből, és a meglévők viselkedésének változásából is. Bármi is az oka, rossz légkörben nem lehet huzamosabb ideig és hatékonyan dolgozni.

8. Nincs szakmai fejlődés és előléptetés. Érdemes álláspiaci értékünket is figyelni. Aki éveken át ugyanazt a munkát végzi, nincs kilátásban előléptetés és szakmájában sem fejlődik, egyre kevéssé lesz kapós a munkaerőpiacon. Ha nem fizet a munkaadó továbbképzést, akkor álljuk saját zsebből vagy képezzük magunkat. Hosszú távon azonban keresnünk kell olyan munkaadót, ahol biztosított a fejlődés.

9. Romlanak a munkafeltételek. Évek óta nincs béremelés, megvonták a cafeteriát, az ügyfeleket már saját autóval kell látogatni, nincs munkavédelmi felszerelés. Ha romló feltételeket tapasztalunk, érdemes ismerősi körben egy kis felmérést végezni: mennyit fizet a konkurencia, hol áll fizetésünk és a munkafeltételek más munkaadókhoz képest. Ha jelentős az elmaradás, akkor meg lehet keresni vezetőnket vagy elkezdhetünk jobban fizető állást keresni.

10. A kiégés jeleit észleljük magunkon.  Huzamosabb ideje nincs munkakedv, közönyös viselkedés a kollégákkal, robotszerű munkavégzés, időnként fejfájás, gyakori panaszkodás. Ha úgy érezzük, hogy belesüppedtünk ebbe az állapotba, valószínűleg csak nagy váltással tudunk megújulni. Talán új iparágba és/vagy szakmába kell beletanulnunk. És persze hadd idézzem Mike Wallace amerikai újságíró örök érvényű „karrierigazságát”: „Ha nem úgy ébredsz minden reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod.”

Szolgálati közlemények:

- Várom olyan kedves olvasók jelentkezését, akik külföldön dolgoznak, Magyarországról települtek ki és megosztanák kijutásuk és kinti dolgozói életük tapasztalatait. Kérem, ide írjanak mailt: karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu Előre is köszönöm a jelentkezést.

- Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket is erre a mailcímre várok.

- A Facebookon itt vagyok elérhető. Örülök minden like-nak, visszajelzésnek és kritikának is.

- Az ESZA Nonprofit Kft. HR-vezetőjétől kaptam mailt, hogy folytatódik a "szenior gyakornoki program", még 15 főre van keret. Ide olyanok jelentkezhetnek, akiknek legalább 15 éves munkatapasztalata van, és szeretnének új szakmát kitanulni az állami tulajdonú, uniós pályázatokat kezelő vállalatnál. Továbbra sem hallottam hasonló kezdeményezésről, ezért is karoltam fel. A gyakornok a cégek többségénél még mindig csak 20-25 éves lehet. Itt nem. Akit érdekel, pályázzon nyugodtan.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Nyári diákmunka: a legfontosabb jogi tudnivalók

Kaptam néhány hasznos infót Gedeon Andrástól, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal sajtóreferensétől a nyári diákmunkával kapcsolatban. Mivel úgy érzem, kevés fiatal van tisztában a jogaival, idézem a legfontosabb tudnivalókat. Sok jogvita megelőzhető vele. Hivatalos, állami forrásból valók.

„A fiatal munkavállalók általában nem ügyelnek arra, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, és hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve az adóhatóság felé, hiszen elsődleges céljuk általában a nyaraláshoz vagy iskolakezdéshez szükséges „zsebpénz” megszerzése vagy kiegészítése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező - sok problémát előzhet meg.

Hogyan létesíthető munkaviszony?

A Munka törvénykönyve fő szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes szabályként azonban

  • az iskolai szünet tartama alatt (természetesen nem csupán a nyári szünetről van szó, hanem minden olyan időszakról, amikor a tanítás szünetel) munkát vállalhat az is, aki a 15. életévét betöltötte és nappali tagozatos oktatási intézményben tanul,
  • gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében (természetesen nem csupán az iskolai szünet tartama alatt).

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő - diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

Be kell jelenteni az adóhivatalnak

A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. A diák munkavállalókat többnyire elsősorban a munkabér megszerzése érdekli, ezért kevés figyelmet fordítanak arra, hogy munkáltatójuk bejelentette-e őket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért „számon kérni” a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

18 év alatt: kell a szülői hozzájárulás

A korlátozottan cselekvőképes személy (tehát a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú) olyan jognyilatkozatához, mely a munkaszerződés megkötésére, annak módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása szükséges. Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be (tehát cselekvőképtelen) – sporttevékenység, modell munka, művészeti tevékenység stb. körében – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő köti meg.  

A legbiztonságosabb: iskolaszövetkezeten át

Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák tagsági és munkaviszonyt létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

Fiatalkorú éjszaka nem dolgoztatható

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka).  A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)

Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is:

  • a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni).
  • ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

Fontos:

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

Szabadság: jár az időarányos rész

Természetesen nem csupán a „rendes” munkaviszonyban álló munkavállalót, hanem a nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság nyilvánvalóan nem jöhet számításba, viszont a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi - 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Ki kell fizetni a ki nem vett szabadságot

A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a részére járó szabadságot – a foglalkoztatás rövidsége miatt - nem veszik ki természetben; ebben az esetben a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat természetesen a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. Így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.

A munkabér

Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2013. évre vonatkozóan jelenleg a 390/2012. (XII.20.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét kell megfizetni. Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy mely díjazási formákban milyen összegű minimálbért kell megállapítani."

Tehát ennél kevesebb bér nem fizethető

 

8 óra

6 óra

4 óra

havi bér

98 000

73 500

49 000

heti bér

22 560

16 920

11 280

napi bér

4 510

3 383

2 255

órabér

564

564

564

A Facebookon itt vagyok elérhető. Ha tetszik az oldal, köszönök minden like-ot...

0 Tovább

Legszexibb szakmák Magyarországon: itt a toplista

Két héttel ezelőtt arra kértem blogom olvasóit, készítsünk egy felmérést a legszexibb szakmákról. Arra voltam kíváncsi, mely foglalkozásokat tartják a férfiak és a nők szexinek a másik nemnél. Összeállítottam egy 50 szakmából álló online kérdőívet, amelyet összesen 676-an töltöttek ki. A férfiak körében győzött a titkárnő/személyi asszisztens, míg a nők szerint a repülőgép-pilóta a legszexibb férfi szakma. Kicsit bővebben az eredmények.

A felmérés menete: Kérdésem így hangzott: "Melyik szakmákat tartja a legszexibbnek a másik nemnél?" A válaszadóknak először nemüket kellett megadniuk, majd a hazai álláspiacot reprezentáló 50 szakmából választhatták ki a legszexibbeket. (Ügyeltem az egyenlő bánásmódra: A férfi és a női kitöltők is ugyanabból a listából választottak, maximum 10-et jelölhettek meg.) Szexinek számított minden, ami vonzó lehet: fizetés, társadalmi presztízs, a média által sugallt kép, konkrét ismerősök, befolyás, hősiesség, férfiasság, nőiesség, a szakmában dolgozók idomai, kisugárzása...

Összesen 676 kitöltés érkezett, közel fele-fele arányban nőktől és férfiaktól.

A női kitöltők körében a repülőgép-pilóta nyert, majd a tűzoltó és a katona következik. A legvégén a könyvelő, a taxisofőr és a jegyellenőr végzett.
A férfi válaszadók legnagyobb számban a titkárnő/személyi asszisztenst jelölték meg, a légi utaskísérő lett a második, a fitnessedző a harmadik.

A kérdőívnek volt egy szabad szöveges része is, ahová a listán nem szereplő, de  szexinek tartott szakmákat lehetett beírni A női kitöltők közül többen az autószerelőt, a filmrendezőt, a kommandóst írták be, míg a férfiak a meteorológus, a stylist, a fogorvos szakmákat.

Külföldi eredmények

Más országokban már korábban végeztek hasonló felméréseket. Ausztráliában a katona lett a legszexibb férfi, míg a sportoló/rekreációs szakember a női foglalkozás. Németországban a hölgyek szerint az orvosok a legvonzóbb férfiak, míg a férfiak a jogász hölgyekre "buknak". Az Egyesült Királyságban februárban látott napvilágot hasonló felmérés, amely csak nők körében készült. Ott a zenész nyert, a bankár és a tanár előtt.

Mi a tanulság?

Számomra az eredményekből az tűnik ki, hogy a nők a hősiességet, az erőt, a veszéllyel való megbirkózást tartják szexinek, míg a férfiak körében a szakmában dolgozó hölgyek kinézete határozza meg a választást. És hogy mire jó, ha valaki szexi szakmában dolgozik? Ettől nem lesz könnyebb az álláskeresés, a társkeresés talán igen...


A 10 legszexibb "női" szakma

1. Titkárnő - személyi asszisztens
2. Légi utaskísérő (stewardess)
3. Fitnessedző (személyi edző)
4. Hostess
5. Pincér
6. Betegápoló
7. Óvónő – óvodapedagógus
8. Tanár (általános vagy középiskola)
9. Rendőr
10.Fodrász

...és a legkevésbé szexiek
Jegyellenőr
Politikus
Agrárgazdálkodó

A 10 legszexibb "férfi" szakma

1. Repülőgép-pilóta
2. Tűzoltó
3. Katona
4. Vízilabdázó (élsportoló)
5. Ügyvéd
6. Orvos
7. Kajak-versenyző (élsportoló)
8. Rendőr
9. Bűnügyi nyomozó
10. Zenész

… és a legkevésbé szexiek
Könyvelő
Taxisofőr
Jegyellenőr

Mit szóltok az eredményekhez? Bármilyen választ szívesen veszek kommentbe vagy blogom facebook-oldalára is. Ha tetszett, minden like-nak örülök... És persze álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket, témajavaslatokat is. A karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

40 felett gyakornokként – cáfolják az előítéleteket

Áprilisban egy bejegyzésemben foglalkoztam az ESZA Nonprofit Kft. „szenior gyakornoki programjával”. Ide kifejezetten korosabb ( legalább 15 éves munkatapasztalattal rendelkező) álláskeresők jelentkezését várták, akiket átképzés után az állami tulajdonú, uniós pályázatkezeléssel foglalkozó szervezetbe építenek be. Ilyen programról még nem hallottam, ezért megígértem olvasóimnak, figyelemmel követem és hírt adok róla. Nos, már javában zajlik a kiválasztás. Helyzetjelentés.

Örültem a kezdeményezésnek. Főleg azért, mert 40 felett (még inkább 50 felett) egyre nehezebb álláshoz jutni. A szenior álláskeresőknek rengeteg munkaadói előítélettel kell megküzdeniük: rugalmatlanság, lassú tanulás, ambíció hiánya, magas bérigény, elavult tudás, beilleszkedési nehézségek fiatalos csapatba …  és még lehetne sorolni. Aki pedig még szakmát is szeretne váltani, nos, neki még nehezebb. Rájuk szabott gyakornoki programmal még nem találkoztam. Egészen eddig. Ezért is kaptam fel a témát.

A blogbejegyzés publikálása után emailt kaptam Rátkai Balázs HR vezetőtől, aki örült az írásnak és kicsit részletesebben bemutatta a programot annak a hátterét. Én válaszomban arra kértem, adjon hírt az eredményekről.

Néhány nappal ezelőtt Rátkai Balázs jelentkezett. Íme egy rövid összefoglaló, hol tart a program.

112 CV érkezett

„Bármely piacvezető cég megirigyelné, ha látná, milyen önéletrajzok érkeznek” – írta levelében a HR vezető.

Pedig mindez egy fillérjébe sem került az ESZA-nak. Csak saját weboldalon és a munkaügyi központ weblapján hirdette meg a gyakornoki helyeket, illetve sajtóközleményt küldtek. Május végéig 112 pályázati anyag érkezett a 10-15 betölteni tervezett helyre.

Az önéletrajzok tartalmában nem észleltek olyan jelenséget, hogy az idősebb álláspályázók jelentkezési anyaga többletmunkát okozott volna, vagy nehezítette volna a kiválasztást.

A kiválasztás három részből áll. A CV-előszűrés után írásbeli tesztet írnak a továbbjutók, majd szituációs gyakorlattal kiegészített interjú következik. Tesztet eddig 70-en írtak, ebből 52 tesztet értékeltek, 35 felelt meg az elvárásoknak. Tehát körülbelül 70 százalékban érik el a jelentkezők a várható beválást megalapozó teszteredményt, ami az ESZA-nál az egyéb kiválasztási tesztek teljesítési arányához képest jobbnak számít. A HR vezető szerint a jelöltek alaposan felkészülnek, komolyan veszik a jelentkezést.

Sok képesség nem életkorfüggő

Az eddigi interjúk tapasztalatai: Sem személyiség tekintetében, sem fejlődési-tanulási elkötelezettség, sem beilleszkedési készség tekintetében nem érzékelhető „elmaradás”, hátrány az idősebb álláspályázók körében (csak 5-10 százaléknál vannak erre utaló jelek). A HR-igazgató úgy látja, hogy a rugalmasság, együttműködési készség, változásokra való nyitottság sokkal inkább személyiségbeli vonás, semmint munkaévek számától és életkortól függő tényező. „Pályakezdőknél – másik gyakornoki programunkban – érzékeltük, hogy a fiatalokban pedig a szülők életében látott munkahelyi minták képe él, és sokszor ehhez jobban ragaszkodnak, mint akár egy idősebb munkavállaló a saját korábbi élettapasztalataihoz.”

A program plusz előnye, hogy olyan pozíciókra is találtak alkalmasnak tűnő jelölteket, amelyekre korábban hiába keresték utánpótlást. Itt még persze lesznek állásinterjúk.

Remélem, hogy ez a tobozás mintát ad még sok munkaadónak és eloszlatja a szenior álláskeresőkkel szembeni előítéleteket.. Egy-egy ilyen akció egyébként jó hírét viszi a vállalatnak , és – amint látható – értékes pályázókat is hozhat.

Persze majd hírt adok a végeredményről és az új gyakornokok beválásáról is. Remélem, erről is beszámol Rátkai Balázs.

Szolgálati közlemények:

- A Facebookon itt vagyok elérhető.

- Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com oldalra írjatok. Bármiről, ami foglalkoztat benneteket, visszásság az álláspiacon vagy jó gyakorlat.

- A kapott CV-ről a visszajelzésekkel jövő keddre végzek. Kérek egy kis türelmet.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Karrierstart Németországban – akinek sikerült

Január végén egy posztban foglalkoztam a német állami munkaügyi hivatal új akciójával, a „Job of My Life” (jobofmylife.de) projekttel. A cél, a hiányszakmákba külföldről – főleg Dél- és Közép-Kelet-Európából – tehetséges fiatalokat csábítani az országba, és a duális képzési rendszeren át cégekbe integrálni (tehát tanulás és munka párhuzamosan). Mindezt állami pénzen. Az írás után sok mailt kaptam, meg persze a szokásos hitetlenkedést. Akadtak, akik bele is vágtak. Egy kedves olvasómnak biztosan sikerült. Szeptembertől szakácsnak tanul Berlinben. Megírta nekem a sztoriját.

Akkori írásom nagy visszhangot keltett. A posztot közel 10 ezren olvasták, több tucat (körülbelül 50-60) levelet kaptam. Persze a reakciók között a lelkesedés mellett megjelent a kétkedés is. („Ez biztosan nincs így.” „Csak etetik az embereket.” „Hiszem, ha látom.” stb.)

Akadtak azonban, akik komolyan vették a lehetőséget, rengeteg energiát mozgósítottak a pályázásra. Egy fiatalemberrel például kéthetente mailt váltottunk. Hogy meddig jutott, nem tudom, mindenesetre a német munkaügyi referenssel levelezett.

A projekt iránti érdeklődés egyébként Európa-szerte óriási (nem csoda, Dél-Európában minden második fiatal nem talál állást.) A német munkaügy vezetője januárban azt nyilatkozta, néhány száz közvetítéssel számolnak. Így valószínűsíthető volt, hogy csak a legjobbak, a legkitartóbbak, a hiányszakmákat legjobban felmérők jutnak célba.

Örömmel jelentem, egy kedves olvasómnak, aki blogomból értesült a lehetőségről, sikerült. Ősszel kezdi szakács tanulmányait Berlinben, miután a hazai felsőoktatásból elege lett. A példája azt is mutatja, egy jó szakma többet érhet egy kevéssé piacképes diplománál.  Hadd adjam közre levelét.

„Tisztelt Karácsony Zoltán!
 
Engedje meg, hogy írjak pár sort a németek által szervezett  „The Job of My Life”  programról, és köszönetet mondjak, hiszen az ön blogján találtam rá erre a lehetőségre és nagyon úgy tűnik, a jövőben a program keretében, Berlinben fogom folytatni az életem.
 
Röviden magamról: 25 éves vagyok, kommunikáció és médiatudományt, azon belül újságírást tanultam egy vidéki főiskolán. A lesújtó jövőkép miatt kialakuló motiválatlanság és a komolytalan oktatás miatt nem fejeztem be a tanulmányaimat, helyette Dániában kötöttem ki, önkéntesként. Januárban jöttem haza és rá két hétre találtam rá a blogra. 
 
A folyamat: A program oldalán leírt útmutatások alapján a (miskolci) EURES tanácsadóknál érdeklődtem. Válasz és mindennemű segítség hiányában, (sajnos) felvettem a kapcsolatot szintén a program oldalán található bonni ZAV irodájával, leírva „vágyaim” , hogy a szakács szakmát kiválasztva szeretnék a program keretében tanulmányokat folytatni Németországban. A válasz a következő volt: a támogatást azok kaphatják meg, akik már jelentkeztek a német oktatási rendszerbe és van egy gyakorlati hellyel kötött szerződésük. Kaptam még egy jelentkezési lapot és egy e -mail címet ,ha úgy döntök jelentkezem.

A jelentkezési lap német volt természetesen, alapvető kérdésekkel mit szeretnék tanulni, melyik tartományban, nyelvtudás stb. A dokumentumot kitöltöttem, Baden-Württemberg, Hessen és Bayern tartományokat megjelölve, majd elküldtem. Ez januárban történt, már lassan kezdtem lemondani a dologról, mikor is március környékén a berlini ZAV hivatalától kaptam egy levelet, melyben röviden és velősen közölték, hogy nagyon kevés szakács pozíciójuk van az általam megjelölt tartományokban, de Berlinben már találtak is egy hotelt, ahol egy magyar jelöltet szívesen alkalmaznának. Kapva az alkalmon elküldtem nekik egy német önéletrajzot és vártam a választ.

A válasz meg is érkezett, melyben közölték, hogy szívesen találkoznának velem Berlinben egy személyes interjú keretében. Örömmel igent mondtam.

Megjelentem a hotel recepcióján a megadott időpontban. A hoteligazgató és a főszakács fogadott. Az interjút hála Istennek sikeresen abszolváltam és biztosítottak arról, hogy szeptember elsején elkezdhetek egy 3 hónapos gyakorlatot, majd januártól magát az oktatást.

Az oktatásról: Három éves képzés, heti öt napból négy a konyhán, egy nap a suliban. Korrekt fizetéssel a gyakorlatért. A szakácstanonc nem mosogat, nem készít elő, csak főz.

A támogatásról: Dióhéjban, előre kell fizetni a költségeket a ZAV pedig különböző dokumentumok útján visszafizeti a pénzt, legalábbis az utazással így volt.

A nyelvtanfolyamról: Az ottani munkára felkészítő nyelvtanfolyamot június elején kezdem, 160 óra heti 5 nap, 4 óra alkalmanként, nekem az ár 10 százalékát kell kifizetnem, 90 százalékát a németek utalják. Majd Berlinben 85 órát először ”teljes munkaidőben” az iskola elkezdése előtt, és 85 órát munka, oktatás közben. Nekem kellett itthon nyelviskolát keresni, akikkel a berlini ZAV is felvette a kapcsolatot. Berlinben nem tudom még, hogy lesz, de gondolom hasonló metódusban.

A szállásról: Még nem tudok semmit róla, olyan variációk hangzottak el, hogy talán a hotelban fogok lakni, de az is lehet, hogy kollégiumban, vagy egy német családnál.

Már nagyon várom, hogy elkezdhessem, álomszerű az egész. :)

Úgy gondolom ez egy hatalmas lehetőség a fiataloknak, akár az „idősebb fiataloknak”  , akiknek csak most kezd benőni a feje lágya és egy ilyen eséllyel olyan egzisztenciát és emberhez méltó életet tudnak elérni, ami itthon már nehézkesen sikerülne.

Üdvözlettel:
...” (P. B.)

Tanácsok a gyakornoki kijutáshoz

Ezt követően gratuláltam olvasómnak és megkértem, hogy adjon útravalót annak, aki megpróbálná. Íme tanácsai:

„Bátran el kell indulni, egyből az illetékeset kell kérdezni a ZAV-nál (ez a német állami munkaügyi szervezet – a szerk.), nem kell félni a nyelvtől, egyrészt jól beszélnek angolul, másrészt nagyon türelmesek. Bár igaz, hogy az első egy-két levelemet angolul írtam és megkértek, hogy a továbbiakban levelezzünk németül. Gondolom ez is egy szűrő rész lehetett. Tény, hogy minimum alap, de inkább középfokú német tudással, sokkal könnyebben lehet boldogulni. Nekem a hotelban az interjún voltak nehézségeim. Alapfokot adtam meg tudásszintnek az önéletrajzomban, de eléggé „belecsaptak a lecsóba” . A ZAV irodájában nagyon türelmesek voltak a nyelvet illetően, de a gyakorlati helyeknél ez már változhat.

Az oldalon sok szakma közül lehetett választani, de mindenképpen olyat válasszunk, amiben el tudjuk magunkat képzelni a jövőben, szeretjük, motiváltak vagyunk stb.. , mert jöhetnek nehézségek mind az iskolában, mind az életben. Huszon, harmincévesen bekerülni egy nagyrészt frissen érettségizett más kultúrában élő, más anyanyelvet beszélő közegbe, okozhat hullámvölgyeket. De! Ezek mind eltörpülnek amellett, hogy mit lehet nyerni.. Új nyelv magas szintű tudása, új szakma...”

Szolgálati közlemények:

- A korábban kapott önéletrajzok átnézése és a visszajelzés küldése még tart. 54 CV-t kaptam 30 körül járok. De mindenkinek válaszolok.

- A facebookon itt vagyok elérhető. Kérdés esetén ide írjatok. (vagy ha tetszett, minden like-nak örülök :))

0 Tovább
«
1234

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)