15 motiváló gondolat a karrierépítéshez

Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak! Úgy gondoltam, indítsuk az évet néhány karrierbölcsességgel. 15 tanulságos gondolatot gyűjtöttem össze. Számomra az alábbi mondatok üzenete: a legfontosabb a megfelelő célkitűzés és hozzáállás. Merjük az álláskeresésben és a munkában is vágyainkat megfogalmazni, merjünk kilépni a komfortzónánkból, merjünk hibázni, és azokból tanuljunk. Ha így állunk hozzá a karrierépítéshez, akkor a többi jön magától.   

1. Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, és soha életedben nem kell dolgoznod – Konfuciusz (Kr.e. 551-479) Kína egyik legjelentősebb filozófusa.

2. Ha nem úgy ébredsz reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod – Mike Wallace (1918-2012) amerikai televíziós személyiség, újságíró.

3. Két lehetőség van karriert építeni. Vagy tényleg elérsz valamit, vagy azt állítod magadról, hogy elérted. Az első utat javaslom, mert itt kisebb a konkurencia – Danny Kaye (1913-1987) amerikai színész, énekes, humorista.

4. Az életben nincs biztonság, csak lehetőség – Mark Twain (1835-1910) amerikai író, humorista.

5. Tartsd távol magadat azoktól, akik kicsinyíteni akarják ambíciódat. A kis emberek mindig ezt csinálják. Az igazán nagyok viszont elhitetik veled, hogy te is naggyá válhatsz - Mark Twain.

6. A legnagyobb gyengeségünk, hogy feladjuk. A legbiztosabb út a sikerhez, hogy próbálkozunk még egyszer - Thomas A. Edison (1847-1931) amerikai feltaláló és üzletember.

7. Nem tudom megmondani a siker receptjét. Azt viszont el tudom mondani, hogy mi vezet kudarchoz: ha mindenkinek meg akarsz felelni - Herbert Bayard Swope (1882-1958) háromszoros Pulitzer-díjas amerikai újságíró.

8. Aki minden célját elérte, valószínűleg túl alacsonyra tette a lécet – Herbert von Karajan (1908-89) világhírű német karmester.

9. Az esély a felkészült elmét választja. Minél többet gyakorolsz, annál szerencsésebb leszel – Richard Branson (1950-) angol sikervállalkozó, befektető.

10. Az őszinte kudarc nem szégyen. A sikertelenségtől való félelem, az a szégyen – Henry Ford (1863-1947), amerikai gyáriparos, a Ford autógyár alapítója.

11. Ne a hibákat keresd, hanem a megoldásokat - Henry Ford.

12. Több mint 9 ezer dobást elrontottam. Közel 300 meccset elveszítettem. 26-szor én dobtam el a labdát az utolsó másodpercben és sikertelenül. Kudarcok sora ért pályafutásom folyamán. És ez az, amiért sikeres lettem – Michael Jordan (1963-) hatszoros NBA-bajnok kosárlabdázó.

13. A siker jó döntések eredménye. A jó döntések tapasztalat eredménye. A tapasztalat rossz döntések eredménye – Antony Robbins (1960-) amerikai life coach (életvezetési tréner).

14. Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged. – Warren Buffett (1930-) amerikai befektetési guru.

15. Csak annak a tanácsadónak higgyél, aki járt ott, ahová te igyekszel -  egy magyar topmenedzser (utóbbi saját gyűjtés, nevet felhatalmazás híján nem írhatok).

2014-ben is kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu mailcímen vagyok elérhető.

Weboldalam erre a linkre kattintva érhető el. A Facebookon itt vagyok megtalálható.

1 Tovább

Karriergyilkos Google: mit tehetsz ellene?

Aki beírja a Google keresőjébe, hogy „Bettina Wulff”, annak egyik javaslatként a program „Bettina Wulff Prostituierte” (prostituált) lehetőséget ajánlja fel. Pedig nem a német vöröslámpás milliő egyik szereplőjéről van szó, hanem Christian Wulff volt német államelnök feleségéről. Néhány éve ilyen jellegű pletyka terjengett múltjáról, amelyet még a szenzációra harapó, jól értesült és férjét politikusként megbuktató Bild bulvárlap is cáfolt. Ha azonban egy rosszindulatú pletyka szárnyra kel és sokan írják be a keresőbe ezt a szókapcsolatot, akkor a Google – szem előtt tartva a felhasználói viselkedést/érdeklődést – azt előre javasolja.

Wulff feleségének elege van ebből. El akarja érni a Google vezetőinél, hogy vegyék ki a rendszerből ezt a szókapcsolatot. (szeptember 11-én reggelig ez nem sikerült) Hogy miként lehet ezt elérni? Talán egy jó ügyvéd is megteszi, ám az eset ráirányítja a figyelmet egy – szerintem nagy jövő előtt álló, jelenleg még gyerekcipőben járó szakmára – a reputációs menedzserre.

Ő az, aki a jó internetes hírnévre figyel. Megbízás esetén elintézi, hogy a nem kívánt tartalmak eltűnjenek a világhálóról vagy olyan hátra sorolódjanak, hogy azt ne lehessen megtalálni. Németországban már vannak vállalkozások, amelyek erre specializálódtak (web-killer.de, reputation-manager.de). Egyik cégnél egyetlen bejegyzés eltüntetése 40 euróba kerül (12 ezer forint). Az összeg elsőre nem hangzik túl soknak, ám ha több tucat oldal hivatkozik az elfeledtetni akart infóra, akkor borsos a számla. A németeknél elsősorban cégek és tehetős magánszemélyek veszik igénybe a szolgáltatást, a reputációs menedzserek pedig jól keresnek vele. A szakemberek hangsúlyozzák, utánajárással vagy webes jártassággal a bejegyzések egy része eltüntethető, az igazi probléma, ha külföldi a szolgáltató.

Éld túl a „Google-próbát”

Sok pénzt és energiát takaríthatunk meg, ha tudatosan ügyelünk arra, mit is teszünk közzé a világhálón. A meggondolatlan bejegyzések ugyanis karrierbe, üzletekbe kerülhetnek. A HR-esek, tárgyalásra készülők ugyanis előszeretettel vetik be csekkolásra a Google próbát. Beírják az illető nevét a keresőbe és megnézik, mit dob ki. A szélsőséges megjegyzések, a szalonképtelen fotók könnyen megakadályozhatják az együttműködést. Különösen veszélyeztetettek a fiatalok, akik nem érzik át ennek a felelősségét,

Egy brit programozó nevelő célzattal weboldalt készített (http://weknowwhatyouredoing.com/ - Tudjuk, mit csinálsz), amelyre a facebookon publikusan megjelenő posztokból válogat automatikusan. Az oldalon négy rovat olvasható: „Ki akarja kirugatni magát?” (ide azokat a bejegyzéseket teszi ki vezetéknév nélkül, akik azt írják, utálják a főnöküket vagy cégüket), „Ki másnapos?”, „Ki drogozott?” és „Kinek van új telefonszáma?” Nem a kipellengérezés a célja, mert a bejegyzések vezetéknév és fotó nélkül jelennek meg, sokkal inkább a figyelmeztetés. Automatikusan eltűnik a kellemetlen info, ha valaki facebook-oldalán privátra állítja a poszt státuszát.

Szóval kedves olvasóim, gondoljátok meg, mit adtok közre. A facebookon legalább a poszt láthatóságát állítsátok át. És akit érdekel a szakma, legyen reputációs menedzser.

A facebookon is követhető vagyok, itt. Örülök minden like-nak...

És végül egy felhívás: Megkeresett a Jobkralle osztrák állásgyűjtő-oldal képviselője, akik véleményt gyűjtenek a magyar álláskeresők szokásairól. Aki szeretne segíteni vagy részt venni, kérem, töltse ki az alábbi linken található kérdőívet. Nem vesz igénybe többet néhány percnél. Tehát klikk ide.



0 Tovább

Szombaton nemzetközi állásbörze Budapesten


Október 22-én szombaton hatodik alkalommal tartják meg az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) külföldi munkát népszerűsítő állásbörzéjét. Most 26 európai munkáltató / munkaerőközvetítő jön el és 19 uniós tagország EURES-tanácsadójával lehet találkozni. Kinek hasznos a rendezvény? Mi várható tőle? Egy kis szubjektív útravaló…

Jól ismerem a rendezvényt, amely ha jól emlékszem 2007-ben kezdődött. Akkor egy pénteki napon még egy esztergomi „kihelyezett börzét” is tartottak, majd szombaton a budapesti Benczúr Házban folytatták. Ezt követően néhány éven át a Magyar Telekom székház aulájába költöztek, míg idén tavasszal már a Corvin Bevásárlóközpontba invitálták a Nyugatra vágyókat. Idén áprilisban az osztrák és a német álláspiaci nyitás tette forróvá a témát.

Annyit leszögezek, nekem tetszik a rendezvény. Szeretem azt, hogy sok ország képviselőivel lehet találkozni, hogy minden előadó hozza a maga kultúráját, hogy színes kavalkád az állásfórum. Persze ez a saját újságírói szempontom. Én nem keresek külföldön munkát, nem akarom nyugati egzisztenciateremtésemet megalapozni, csupán szívom magamba az információt, az impulzusokat, amit aztán szintetizálva írásokban, riportokban továbbadok Kedves Olvasóimnak.

Kinek is szól?

Mivel a legtöbb állásbörze úgy hirdeti magát, hogy itt aztán mindenkinek terem babér, aztán a helyszínre érkezve a látogatók nagy része zavartan kering a standok között, érdemes pontosabban definiálni, kinek is szól ez a rendezvény, mi is hozható ki belőle.

Tanácsos az állásbörze oldalán az állásokat és a kiállító cégek listáját is átböngészni. Utóbbi nehezebb, ugyanis ezeknek a cégeknek a nagy részéről még nem hallottam (alaposabban megnézve nagy részük munkaerő-közvetítő, tehát nem saját állományba keresnek munkaerőt, hanem megbízóiknak közvetítik tovább a jelentkezőket).

Ha ezt megtettük, akkor a következő szakmák képviselői számára lehet érdekes a karrierfórum:

- Diplomások közül mérnököket és informatikusokat keresnek a cégek.
- A szakmunkások közül az építőiparban (például: asztalos, hegesztő) és a vendéglátóiparban (pincér, szakács) dolgozóknak szólnak állások.
- Máltán takarítói munkát ajánlanak, Angliába idősgondozókra vadászik egy ügynökség.

E felsorolásban számomra semmi meglepetés, ezek a klasszikus nyugat-európai hiányszakmák. Talán még az orvos és a diplomás ápoló hiányzik a felsorolásból. Így azt javaslom, aki ezeken a területeken helyezkedne el, neki érdemes kilátogatni, hiszen neki szólnak állásajánlatok.

Mi van, ha nincs állásajánlat?

Mit tegyenek azok, akik más területet céloznak meg? Számukra mit ad a börze? Nekik azt javaslom, ha van idejük, infogyűjtési céllal menjenek ki, ne várjanak sokat a rendezvénytől. Már az is hasznos, ha a célország egyik állásközvetítőjével szót váltanak. Mondják el bátran mi a végzettségük, kérdezzenek a szóba jöhető munkákról, kérjenek tippet weboldalakról, cseréljenek névjegykártyát a külföldi cég képviselőjével vagy hallgassanak bele az adott ország EURES-tanácsadójának előadásába. Utóbbiakat korábban óránként tartottak elég vegyes minőségben. Sajnos voltak többen, akik sok trivialitást említettek, kevés konkrétummal, olyan hivatalnokos érzése volt az embernek. Ám benyomás azért szerezhető az adott ország kultúrájáról és valami hasznosat mindig hall az ember.

Arra is jó ez a rendezvény, hogy az ember lássa, hol tart az idegen nyelvű kommunikációban. Ha gondok vannak a megértéssel vagy gondolataink kifejezésével, már azért megérte elmenni, hogy ráébredtünk, a versenyképességhez előbb be kell iratkozni egy angoltanfolyamra…

Szóval hajrá, én is kinézek 1-2 órára...

Végezetül hadd linkeljem be a legutóbbi, idén áprilisi EURES-börzén készített videóriportomat:

0 Tovább

Steve Jobs a karrierről

Augusztus 24-én távozott az első vonalból az informatika nagy alakja. Steve Jobs a világ második legértékesebb vállalatát, az Apple-t építette fel. Kétszer is. Érdemeiről, zsenialitásáról, munkabírásáról, maximalizmusáról cikkek százai jelentek meg a lemondás bejelentése utáni órákban. E blogban hadd idézzem fel hitvallását a karrierről, a jó állásról, ami őt hajtotta, és ami útravaló lehet a jövő szakembereinek.

A beszéd 2005-ből való, és az amerikai Stanford University-n tartotta a végzősök diplomaosztóján. A leirata a Wall Street Journal internetes oldalán elérhető.

Ebből egy részlet, saját fordításban:
(Hogy könnyebben érthető legyen a szöveg egy kis háttér: Steve Jobs 1976-ban alapította az Apple-t két társával. A semmiből futtatta fel, majd 1985-ben kirúgta őt a cégtől belső ellenzéke. Épített egy újabb vállalatot, a Nextet, amelyet 1996-ban az akkor hullámvölgybe került Apple felvásárolt . Jobsot pedig újra a cég élére nevezte ki. Innen íródik az Apple újabb sikertörténete.)

„Akkoriban nem érzékeltem, de utólag kiderült, a legjobb dolog, ami történhetett velem, az volt, amikor kirúgtak az Apple-től. Eltűnt a nyomás, hogy sikeresnek kell lennem, és helyette jött a könnyedség érzése, hogy újra kezdő vagyok, kevéssé vagyok biztos a dolgokban. Felszabadulva éreztem magam, és életem egyik legkreatívabb időszaka vette kezdetét.

Szörnyű íze volt ennek az orvosságnak, de úgy hiszem, a páciensnek erre volt szüksége. Néha az élet téglával ver fejbe. De ne veszítsétek el a hitet. Biztos vagyok benne, hogy az egyetlen dolog, ami engem előre vitt, az a munka szeretete volt. Meg kell találnotok, amit szerettek. Érvényes ez a munkára és a szerelemre egyaránt.

A munka életetek nagy részét fogja kitölteni, és az egyetlen módja annak, hogy elégedettek legyetek, ha azt csináljátok, amiről azt gondoljátok, hogy nagyszerű. És csak akkor tudtok nagyszerűt alkotni, ha szeretitek a munkátokat. Ha még nem találtátok meg, folytassátok a keresést. Ne alkudjatok meg! Tudni fogjátok, mikor találtátok meg. És mint minden nagyszerű kapcsolat, ez is csak jobb és jobb lesz az idő múlásával. Keressétek, amíg meg nem találjátok. Ne alkudjatok meg!”

0 Tovább

Külföldi munkaszerzés: mire figyeljünk?

A megkérdezettek 12 százaléka kipróbálná a külföldi munkavállalást - áll az origo.hu friss cikkében, amely egy Tárki-felmérésről szól. Erre rímel egy közelmúltban kapott olvasói kérdés. Válaszomban néhány általános tanáccsal szolgálok.

„Arra szeretnék választ kapni, hogy milyen álláslehetőségek vannak külföldön, hol lenne érdemes "kezdeni". ? Valamilyen segítség, akire lehet "számítani", gondolok itt állásközvetítő cégekre, vagy valami ehhez hasonlóra. Nem igazán vagyok tisztában a "hivatalos" és "biztonságos" meneteiben a külföldi munkavállalásnak. Ezekhez kapcsolódó segítségét kérném. Erika”

Kedves Erika! Mivel nem ismerem szakmáját, végzettségét, nyelvtudását és a célországot, ahová menne, nehéz konkrét választ adni kérdésére. Inkább az utóbbi tíz évben tett megfigyeléseimet összegzem.

Mielőtt bármit is elkezdene, tisztázza magában, mi az, amiért szeretne kimenni. Ha például kizárólag a pénz motiválja és kötődik Magyarországhoz, akkor nem valószínű, hogy megtalálja a számítását. A külföldi munkához kell egyfajta személyiség: nyitottság, tanulási vágy, motiváltság, jó alkalmazkodókészség, problémamegoldó képesség.    

Álláspiaci helyzet. Érdemes ezt országra lebontva megnézni. A magyarok többsége az Egyesült Királyságba ment, sokan választották – szintén az angol miatt – Írországot. 2008 óta egyértelműen kevesebb az állás, az ír gazdaság válsága miatt pedig ott különösen nehéz új munkaerőként álláshoz jutni. Ugyanez a helyzet Spanyolországban is. A másik véglet Ausztria és Németország, amelyek májustól kinyitották álláspiacukat. Az osztrákoknál rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta és 32 ezer üres álláshely van, így itt nagyobb lett a sansz. Erről korábbi blogbejegyzésemben részletesen írtam.

Álláskeresési csatornák. Szellemi munkáknál az internetet ajánlom. Például a Monster állásportál nyugat-európai oldalait. De minden országban vannak helyi állásportálok is. A nyomtatott sajtó ezzel szemben jelentősen visszaszorult az álláshirdetési piacon. Érdemes még az állami munkaügyi központokba (Angliában: Job Center) is ellátogatni. Fizikai munkáknál működhet a helyben keresés (pincéri állásra pályázva végigjárni egy-egy város kocsmáit, éttermeit – különösen Angliában van ennek hagyománya). Emellett ajánlom még vendéglátós és szakipari munkákra pályázóknak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) weboldalát, ahol bizonyos időközönként hírt adnak toborzásokról. Az utóbbi években a német és az osztrák munkaügyi kirendeltségek évente többször jöttek Magyarországra, hogy szezonális munkákra keressenek magyar álláskeresőket.

Tervezze meg a kimenetelt! Az itthoni élet feladása nem egyszerű. Főleg ha jelzáloggal terhelt a lakás, ha gyermekek vannak. Még a hitel nélkül élő egyedülállóknak is készülni kell, megfelelő anyagi tartalékkal. Ha nincs állás, akkor legalább 400-500 ezer forint és egy retúrjegy feltétlenül kell egy angliai álláskereséshez. Még annak is, aki gyorsan talál állást, ugyanis az első fizetés csak az első munkanap után egy hónappal érkezik, az albérlet lefoglalása kaucióval és a kinti élet nem olcsó…    

Legyen óvatos a munkaerő-közvetítőkkel! Rendszeresen felröppennek hírek, hogy „közvetítők” pénzt csalnak ki álláskeresőkből azzal az ígérettel, hogy 100-200 ezer forintért vagy még többért nyugat-európai állást szereznek. Már többször leírtam, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: álláskeresőtől közvetítés címén nem kérhető pénz. A munkaerő-közvetítő „fizetős” ügyfele az a cég, amely megbízza őt új munkatársak toborzásával.

Külföldi szállás ígéretével vagy nyelvoktatás szervezésével már kérhető pénz, ám mindig ellenőrizzük a közvetítő cégek. Már az segíthet, ha megnézzük weboldalát, megkeressük a pontos elérhetőségét (ha csak mobilszámot adnak meg, az már gyanús). Félreértés ne essék: nincs bajom a munkaerő-közvetítőkkel: a többség nagyon korrekt és alapos munkát végez, de legyünk résen.

Nyelvtudás nélkül inkább ne. Ez is egy gyakori fordulat részemről. Persze, eperszedésre vagy takarítói munkára nem kell feltétlenül nyelvtudás, ha van egy nyelvet tudó csapatvezető, aki közülünk való. Ennek ellenére nagy a kiszolgáltatottság, ha nincs nyelvtudás.

Külön kategóriát képviselnek az Európai Unió intézményeinek állásajánlatai. Ide a bejutás versenyvizsga alapján történik. Főleg diplomás álláskeresőknek szólnak a toborzási akciók. A legközelebbiben fordítók és tolmácsok jelentkezését várják valamikor nyáron. Minden info itt: http://europa.eu/epso/ Ennek előnye, hogy az EU biztos munkaadó, bruttó 1,3-1,5 millió forintnak megfelelő euró a diplomás kezdő fizetés, bőséges a juttatási csomag, viszont rendkívül nehéz bejutni.    

Belinkelem még ide az osztrák nyitás kapcsán készített videóriportomat, amelyben megszólal az osztrák állami munkaügyi hivatal vezetője is.

Nagyvonalakban ennyit útravalót tudok adni. Remélem, tudtam segíteni.

Üdvözlettel:

Karácsony Zoltán

 

0 Tovább

Mit ér a 7 nyelven beszélő au pair?

Egy fiatal hölgytől kaptam az alábbi kérdést.

Kedves Zoltán!

Érdeklődni szeretnék, hogy jelenlegi tervem mennyiben okozhat nekem majd hátrányt a későbbiekben, ha majd a munkaerő piacra szeretnék lépni:
2008-ban érettségiztem, az kötelező tantárgyak mellett egy emeltszintű elméleti gazdaságtan érettségim van. Egy angol C típusú középfokú nyelvvizsgám van. Az angol nyelvet is rendszeresen használom, ugyanis 2010 nyarán aupairnek (babysitter, aki a családdal is lakik nap, mint nap, s így a család része) szegődtem Olaszországba, hogy megtanuljam az... Egy angol C típusú középfokú nyelvvizsgám van.

Az angol nyelvet is rendszeresen használom, ugyanis 2010 nyarán aupairnek (babysitter, aki a családdal is lakik nap, mint nap, s így a család része) szegődtem Olaszországba, hogy megtanuljam az... olasz nyelvet. A dolog olyannyira megtetszett, hogy a következő 5 éves tervem 1-1 év aupairként, Ausztria-Spanyolország-Portugália-Franciaország-Oroszország, tehát a német-spanyol-portugál-francia és orosz nyelv elsajátítása végett.

A kérdésem tehát az volna, hogy egy esetleges 5-6-7-8 nyelvtudás (ki tudja, hogy végig tudom-e vinni az 5 éves tervemet...), mindennapi kommunikációs szinten, mennyire ellensúlyozza egy esetleges alap és mesterképzéses diploma hiányát? Volt tervbe véve diploma, csak nem láttam értelmét, hogy én legyek a 200.004. közgazdász, illetve a 196.875. turizmus-vendéglátásos. Milyen esélyekkel indulhatok majd a munkaerő piacon? Egyáltalán milyen állást érdemes megpályáznom?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm. Alexandra


Kedves Alexandra! Kicsit irigylem, hogy ilyen mozgalmas az élete. Világnyelvek tanulása mindig jó befektetés. A külföldi au paires lét pedig azt mutatja, hogy alkalmazkodóképes, nyitott, tanulékony, önálló. Ez mind fontos érték a munka világában, a turizmusban aztán méginkább. Az, hogy később, az álláspiacra kikerülve mi jöhet szóba, az Önön múlik. A tervére a válaszom: én más utat választanék. Inkább tanuljon meg 2 esetleg 3 nyelvet (ebből az egyik az angol legyen), de azt felsőfokú szinten.

A 7 év au pairkedés pedig inkább az egy helyben járás látszatát kelti. 1 év alatt pedig nem igazán lehet egy nyelvet magas szinten megtanulni. Ezt úgy is mondom, mint egykoron aktív nyelvtanár.

Én a diplomaszerzést javaslom, mellette pedig 1-2 félév külföldi szakmai gyakorlatot vagy ösztöndíjat. Ha a turizmusban karriert akar építeni, sajnos kell felsőfokú végzettség. (illetve nagyobb eséllyel építhet, mint anélkül). Már a kapcsolatok miatt is, amelyek az egyetemi évek alatt alakulnak ki. Persze még megpróbálhat au pairként 1-2 országot, ha 'élni akar', és a karrier várathat magára... Válasz a kérdésére: 5-7 nyelv középfokú ismeretével és au paires múlttal idegen nyelvű call centeres munkák és a rendezvényszervezés (főleg az idegenforgalomban) jöhet szóba.

0 Tovább

Vigyázat a csaló munkaközvetítőkkel!

Az utóbbi 24 órában két történet is eljutott hozzám, miként lehet állásra vágyó, elkeseredett munkanélkülieket rászedni.

Egy hölgy azt panaszolta, egy budapesti irodának 6 ezer forintot fizetett olyan cégek címeiért, amelyek állítólag állást ajánlanak. Nyugtát nem kapott róla, és a cégek hívásakor derült ki, hogy vagy nem jó a telefonszám, vagy nincs üres pozíciójuk. Valószínűleg a cégnevek nyilvános adatbázisból valók és ezt tette pénzzé egy csaló „munkaközvetítő”.

Tegnap az MTI egy 31 éves szabolcsi férfiról adott hírt, aki egy kft. nevében biztonsági őri állást hirdetett és a jelentkezőktől tanfolyami díj címén 11 ezer és 40 ezer forint közötti összeget szedett be, de se oktatást nem szervezett, se munkát nem szerzett a jelentkezőknek…

Mindkét történet jelzi, legyünk résen. Állásközvetítésért ne fizessünk senkinek.

Jogszabályellenes ugyanis állásközvetítés címén az álláskeresőtől pénzt kérni. Az állásközvetítő „fizetős” ügyfele ugyanis a megbízó, tehát az állást meghirdető vállalat. Érdemes egy pillantást vetni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán a magán munkaerő-közvetítőket tartalmazó listára, amely a hivatalosan nyilvántartásba vett ilyen profilú vállalkozásokat tartalmazza. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_magan_munkakozv_listaja

 Szintén a csalások közé tartozik az a jelenség, amikor formálisan ugyan meghirdetnek egy állást, de valós munkaerőigény nincs mögötte. Legtöbbször jól hangzó pozíciónevet adnak, amire a lehető legtöbben pályáznak – például marketingasszisztens, majd a beérkezett önéletrajzokban található személyes adatokat (e-mail cím, telefonszám, lakcím) kereskedelmi célokra használják, például termékeket ajánlanak.

Hogy mit lehet ezek ellen tenni? Érdemes nagy állásoldalakon próbálkozni, az már egy szűrő. Magát felfedni nem akaró munkaadóhoz pedig csak akkor pályázzunk, ha a közvetítéssel megbízott vállalkozás ismertnek és megbízhatónak számít.

Ha valakinek van rossz tapasztalata, ossza meg, kérem. Kíváncsi vagyok, mivel próbálkoznak még...

0 Tovább

Tanácsok év végi céges partik előtt

A következő két hét az év végi partik időszaka lesz. Ma olvastam erről érdekes egyesült államokbeli felméréseket. Az ottani cégek 79 százaléka tart év végi rendezvényeket (22 éve volt ennyire kevés buli) és ezek az események inkább a munkatársak munkájának elismeréséről szólnak. Egyre kevesebb az ügyfelek meghívásával kombinált rendezvény.

Érdekes adat: A Randstad munkaerő-közvetítő amerikai kutatása szerint, ha választani lehetne, a dolgozók 93 százaléka a zsebébe kérné készpénzben a bulira fordított pénz arányos részét.

A céges karácsonyi parti azonban nem csupán a pénzköltésről szól: fontos csapatépítő szerepe van. A cégvezetés ilyenkor jelezheti, fontosak számára a dolgozók, erős a vállalat és nőhet a csapaton belüli összetartás. Az esemény tétje ugyanis, milyen hangulatban mennek karácsonyi szünetre a dolgozók: az álláskeresés vagy a cégért való dolgozás szándékával. 

Munkavállalóként érdemes óvatosan kezelni ezt a műfajt. Könnyű ugyanis olyan bakikat elkövetni, amellyel hosszú időre eláshatjuk magunkat. Melyek is ezek?

- A céges parti nem magánbuli. Még akkor sem, ha a cégvezetés azt kommunikálja, hogy most mindenki elengedheti magát. Fogjuk fel inkább félhivatalos eseménynek, amely a vidámságról szól.

- Ha nem vagyunk biztosak az elvárt öltözetben, inkább kérdezzünk rá (ezt a vezetés dolga lenne közölni)

- Nyugodtan menjünk oda olyan vezetőkhöz/kollégákhoz, akikkel korábban keveset beszéltünk. Az ilyen esemény a cégen belüli kapcsolatépítésre is remek esély, főleg egy nagyvállalat esetén. Ilyenkor minden vezető nyitottabb, könnyebben megközelíthető.

- Óvatosan az alkohollal. Csak annyit igyunk, amennyi biztosan nem árt meg. A kontrollt vesztett dolgozó nagyon kellemetlen helyzetekbe sodorhatja magát. (Ha már megtörtént a baj, másnap kör-emailben vagy az érintettől érdemes elnézést kérni...) 

- Vigyázat a flörtöléssel. Ne most kezdjünk el kollégáinkkal flörtölni, főleg ne a felettessel. Gondoljuk át azt is, mennyit osztunk meg magánéletünkből a kollégákkal. A túlzott kitárulkozás veszélyes lehet.

- Nagyot hibázunk, ha ilyenkor próbálunk meg a vezetőből fizetésemelést kicsikarni. Ez nem az a pillanat.

0 Tovább

Köszönőlevél állásinterjú után

Álláskeresésnél nem csak az számít, hogy mit tudunk, hanem az is, milyen képet sugárzunk magunkról, milyen stílust képviselünk. Már apróságokkal javíthatjuk a rólunk kialakult képet. Egy eszköz, amivel kevesen élnek, pedig szerintem hasznos, az a köszönet kifejezése. Hogy kinek is? Mindenkinek, aki segítségünkre volt. Ha valaki egy állásajánlatra hívta fel a figyelmünket, ha meghívott egy szakmai rendezvényre, ha megválaszolt egy álláskereséssel kapcsolatos kérdést vagy megosztotta saját tapasztalatát. Akár csak annyival, hogy „köszönjük szépen a segítséget”.

Ezzel ugyanis jelezzük a partner felé, értékeljük, hogy időt szánt ránk. A gesztussal pedig valószínűleg a jövőben is számíthatunk rá. Nem számít tolakodásnak, sem helyezkedésnek, ha állásinterjú után egy maximum két napon belül egy néhány soros köszönőlevelet írunk. Például így: „Tisztelt XY! Köszönöm a lehetőséget a tegnapi személyes bemutatkozásra. Örültem, hogy megismerhettem Önt és a vállalatot. A meghirdetett állásajánlat továbbra is érdekel, így várom visszajelzését  a kiválasztás további menetéről. Üdvözlettel:…” A levél végére írjuk oda e-mail címünket és telefonszámunkat is. Ugye, sokkal jobban hangzik, mint csendben várni a visszajelzésre?   

Tudom, sokszor elsiklunk efelett, hajlamosak vagyunk a könnyebb végét megfogni a dolgoknak. Pedig hosszú távon megéri ez az attitűd és pénzbe sem kerül...

0 Tovább

Költöznél egy jobb állásért?

Hétfőn kaptam meg e-mailben a Work Force munkaerő-közvetítő sajtóanyagát, amelyben két hónapon át tartó, nyolc várost érintő karrier roadshow-juk tanulságairól számoltak be. Jobban szeretem az ilyen közleményeket, mint a kétes hitelű online felméréseket (igaz, azért nem írnám le a műfajt), mert az álláskeresőkkel való személyes találkozás Győrtől Debrecenen át Szegedig mégis "életszagúbb", ott tényleg az aktív álláskeresők valós problémáit lehet látni.

Néhány érdekes megállapítás:

Alulmotiváltság, önbizalomhiány, de aránylag jó önéletrajzok jellemzik a magyar munkavállalót.

Az álláskeresők még mindig nem szívesen költöznének a munka után, inkább a rosszabbul fizető, alacsonyabb kvalitású pozíciókat választanák, ha ezzel helyben maradhatnak.

Sokszor apró korrekciók is elegendőek az önéletrajzban, és máris jelentősen javulnak az elhelyezkedési esélyek. Jellemző probléma, hogy az álláskeresők a cv-ben a korábbi pozícióknál nem részletezték konkrétan a munkát, így a munkaadó nem tudhatta meg, mit is csinált például egy asszisztens ténylegesen az adott helyen.

Ez számomra a három legfontosabb tanulság.

Mindebből a legnagyobb problémának az alulmotiváltságot és a kis mobilitási hajlandóságot látom. Az álláskeresési technikákon lehet javítani, az önbizalom is növelhető tanácsadói segítséggel. De ha valakiben nincs meg az a hajtóerő, hogy egy (jobb) állás reményében várost váltson, azon nagyon nehéz segíteni.

Néhány héttel ezelőtt hallottam egy mini prezentációt a hatvani Bosch-gyár egyik munkatársától. Azt panaszolta, hogy 50 kilométernél távolabbról nem tudnak megfelelő képzettségű munkaerőt toborozni. Még akkor sem, ha albérleti támogatást ajánlanak fel. Nyugatról kelet felé pedig egyáltalán nem működik a migráció. Budapestről, annak vonzáskörzetéből az álláskeresőknek valahogy ciki kelet felé venni az irányt (ezt már saját hallomásból én teszem hozzá).

Bizonyára sok szempont a szülővárosában tartja az álláskeresőt (gyermekek iskolái, rokoni kötelék). De azt tudomásul kell venni, az állás nem megy házhoz. Ha pedig nincs helyben, akkor költözni kell vagy a hosszabb ingázást vállalni.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)