Ennyit keresnek Európa csúcsmenedzserei

Kicsit elkalandozom Magyarországról a mai bejegyzéssel. Mennyi kereshető a csúcson Európában? Erről ad képet egy héten közölt német kutatás. A listán magyar szemmel sok az ismeretlen név, tanulsággal azonban ez is szolgál.

A berlini Humboldt Egyetem és a német Manager Magazin szerdán publikálta a 20 legjobban kereső európai menedzser toplistáját. A közölt éves jövedelem a 2012-es adatokon alapul, az alapfizetést és a bónuszokat is tartalmazza.

A lista élén Martin Winterkorn a Volkswagen konszern vezére áll 15,3 millió euróval (őt ismerheti a magyar közvélemény, minden évben előadást tart a BME-n Budapesten és az Audi autógyártó is a konszern tagja). Neki ráadásul szerződése szerint 20 millió euró járt volna a konszern eladási rekordjai miatt, ám ő és a felügyelőbizottság ezt eltúzottnak találta, ezért szűk 5 millió euróról lemondott...

A második helyen a sörgyártás világelsője, a belga központú AB Inbev főnöke, Carlos Brito végzett, aki 2012-ben 14,8 millió euróval gazdagodott. A harmadik helyen szintén egy italgyártó, a Diageo vezérigazgatója, Paul S. Walsh zárt, 14,5 millió euróval. Utóbbi cég gyártja többek között a Smirnoff és a Johnnie Walker márkákat.

A tavalyi hasonló listát is Winterkorn vezette, akkor a Vodafone CEO-ja állt a második, míg a Novartis vezetője a harmadik helyen. Akkor egyébként a top 10-be két bankvezető (Santander, Deutsche Bank) is befért, most a legtöbbet kereső (a HSBC-vezér) a 20. helyen zárt.

Íme a lista.

Éves jövedelem (millió euróban)

1. Martin Winterkorn (Volkswagen konszern - német, autóipar) 15,3 (4,59 milliárd forint)
2. Carlos Brito (AB Inbev - belga, sörgyártó) - 14,8
3. Paul S. Walsh (Diageo - brit, alkoholos italok) 14,5
4. Rakesh Kapoor (Reckitt Benckiser - brit, háztartási eszközök) 12,9
5. Robert Dudley (BP - brit, olajipar) 12,8
6. Richard Lepeu (Richemont - svájci, luxustermékek ) 11,2
7. Joe Jimenez (Novartis - svájci, gyógyszeripar) 10,7
8. Severin Schwan (Roche - svájci, gyógyszeripar) 10,0
9. Peter Voser (Shell - brit-holland, olajipar) 9,7
10. Mathias Döpfner (Axel Springer - német, médiavállalat) 9,6
11. Bernard Arnault (LVMH - francia, luxustermékek) 9,2
12. Andrew Witty (GSK - brit, gyógyszeripar) 8,6
13. Bill McDermott / Jim Hagemann Snabe (SAP - német, szoftvergyártó) 8-5-8,5
14. Kasper Rorsted (Henkel - német, háztartási cikkek) 8,5
15. Paul Bulcke (Nestlé - svájci, élelmiszeripar) 8,3
16. Dieter Zetsche (Daimler - német, autógyártó) 8,2
17. César Alierta Izuel (Telefonica - spanyol, telekommunikáció) 7,9
18. Peter Löscher (Siemens - német, ipari konszern) 7,87
19. Joe Hogan (ABB - svájci, ipari konszern) 7,8
20. Stuart Gulliver (HSBC - brit, bank) 7,6

(A név után zárójelben a cég neve, annak székhelye és az iparág)

A tanulságok álláskeresőknek (is):

- Érdemes megnézni, hogy a legjobban fizetett menedzserek mely iparágakban dolgoznak: autóipar, luxuscikkek gyártása, gyógyszeripar, háztartási termékek, olajipar. Árulkodó ez az iparágak jövedelmezőségéről.
- Szinte eltűntek a listáról a bankvezérek (tavaly még ketten is bent voltak a top 10-ben)
- Szinte mindegyik cégnek van magyar leányvállalata. Nekik (sem) megy valószínűleg rosszul
- Svájci, német és brit központúak a topmenedzserüknek legtöbbet fizetők.
- Nincs nő a top 20-ban

Ha van kérdés, témajavaslat, azt a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom. A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

0 Tovább

Nők az álláspiacon – helyzetjelentés március 8-án

Itt a nemzetközi nőnap. Gondoltam, március 8-a apropóján összegyűjtök néhány érdekes álláspiaci statisztikát, hol is tart Magyarország és Európa női-férfi összehasonlításban. Eurostat, KSH és más kutatócégek adatai némi magyarázattal.

17 százalékkal keresnek kevesebbet

Magyarországon a nők 17,6 százalékkal keresnek kevesebbet az Eurostat egy hete közölt adatai szerint. Ez a 27 tagú EU-ban a 10. legnagyobb differencia. Még nálunk is nagyobb a rés a hollandoknál, a briteknél, a finneknél, a szlovákoknál, a cseheknél, a görögöknél, a németeknél, az osztrákoknál és az észteknél. A lista másik végén a szlovénok állnak 0,9 százalékkal. (A Fizetések.hu még ennél is nagyobb, 21 százalékos bérhátrányt mért.)

A különbség nagyobb része azzal magyarázható, hogy a férfiak a jobban fizető szakmákban nagyobb arányban vannak jelen, közülük többen jutnak el vezetői munkakörökbe. Ám akadnak esetek, amikor egy-egy munkavállaló bérének meghatározásakor a neme is szerepet játszik (az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál jogesetek is találhatóak). Hogy ez utóbbi jelenség mekkora kört érint, arra viszont nincs megbízható adat. 

 35 éves kortól tágul a bérolló

A férfi-női fizetési különbség nagy eltéréseket mutat az egyes korcsoportokban, ám minden kategóriában többet keresnek a férfiak. 25 éves kor alatt csak 4 százalék a nők bérhátránya, 25-34 év között már 8,9. Az igazi ugrás 35-44 év között érzékelhető (23,2 százalék). Ennek magyarázata, hogy a nők ekkor jellemzően gyesen vannak/onnan érkeznek vissza. A férfiak mindeközben karrierjüket építik, sokan közülük közép- vagy felső vezetői posztra jutnak. 45-54 között 21,2 százalék, míg afölött 18,4 százalékot mértek a kutatók.

 Csökkent a bérhátrányuk Európában, de…

Az Eurostat adatai szerint Európában átlagosan 16,2 százalék a nők bérhátránya. Azaz évente 59 nappal kell többet dolgozniuk, hogy ugyanazt a fizetést kapják, mint a férfiak. A trend csökkenő (tavaly 17 százalék volt). Ám mindebben az is közrejátszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése és nőtt a férfi részmunkaidősök száma. Tehát inkább a férfi bérek csúsztak lefelé, mint a nőké felfelé. Ha az európai gazdaságok növekedésbe váltanak, akkor várhatóan a különbség is visszaáll.

 Tízből négy vezető közülük kerül ki

Viszonylag jól áll Magyarország, ha az összes vállalkozás mindenféle vezetői pozícióját vesszük számba. A 27 tagállamban egyharmad a női vezetők aránya. A legnagyobb arányban Lettországban (45 százalék). Magyarországon (41), Franciaországban (40) kerültek menedzseri munkakörbe, míg a legalacsonyabb arányban Cipruson (15), Görögországban (23) és Máltán (24). Minél nagyobb azonban a vállalat, annál kevesebb a női topmenedzser. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett „A” kategóriás cégeknél (igazgatóság és felügyelőbizottság) már 5 százalék alatti a részarány.

 Fehér hollók a politikában

A 386 fős magyar parlamentben 8,8 százalék a női arány, ami az Inter-Parlamentary Union statisztikája szerint a 117. helyhez elég (a legmagasabb arány az első helyet jelenti a listán) a vizsgált 143 országban. Európában csak Máltában kisebb a nők részaránya (8,7 százalék).

 Alig dolgoznak rugalmas munkaidőben

A munka-magánélet összehangolásában kulcsfontosságú rugalmas munkaidő csak a magyar nők 6 százalékának adatik meg. Észak-Európában minden második nő így dolgozik. (Finnország: 53 százalék, Svédország: 49 százalék, Dánia 43 százalék).

 Csökkent körükben a munkanélküliség

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat januárra vonatkozó adatai szerint a regisztrált női munkanélküliek száma 303 893 fő, míg a férfiaké 344 558. A nők létszáma az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékponttal csökkent, míg a férfiaké 1,3 százalékponttal emelkedett.

10 százalékpontos elmaradás a foglalkoztatásban

A 15-64 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája 51,8 százalék, a férfiaké 62,5 százalék a KSH 2012- november-2013-január közötti mérése szerint. A közel 10 milliós lakosságból 1,76 millió hölgy és 2,05 millió férfi áll alkalmazásban.

Egészségügy-oktatás-pénzügy: itt vannak a legtöbben

A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb a nők részaránya az egészségügyben, az oktatásban (77-77 százalék), a pénzügy-biztosításban (64 százalék), és a vendéglátásban (59). Legkisebb arányban az építőiparban (7 százalék), a bányászatban (15 százalék), a mezőgazdaságban, a vízellátásban (25-25 százalék) vannak jelen (forrás: KSH).

A humánus munkahelyi légkör fontosabb nekik

Az Aon Hewitt tanácsadócég 14 ezer fős álláskeresők körében készült kutatása szerint a nőknél hangsúlyosabb a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége, míg a férfiak jobban figyelembe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, a szakmai fejlődési lehetőséget, a vezetői szintre jutás esélyét.

Becsületesebb vezetők

A nőket jobb vezetőknek tartják a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek. Ez a megállapítása a Target International fejvadászcég 1200 menedzser körében végzett, hat kelet-európai országot átfogó 2010-es menedzserkutatásának. A feltett 44 kérdésből a női vezetőkre vonatkozó volt a 6., amiben leginkább egyetértés volt a válaszadók között. A többség szerint a nők keményebben dolgoznak, becsületesebbek és elkötelezettebbek.

Ezúton kívánok boldog nőnapot minden kedves hölgy olvasómnak.

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

8 Tovább

Legyenek nyilvánosak a fizetések?! - mit gondoltok?

Ausztriában kötelező fizetési adatot megadni álláshirdetésben, az USA-ban bevett szokás a sávos behatárolás, Európa nagy részén – így Magyarországon - viszont tabu a versenyszférában. Pedig az átlátható bérezés tiszta helyzetet teremtene, csökkentené például a férfiak és a nők közötti bérdiszkriminációt. A privátszféra munkaadói félnek tőle. Miért lenne baj, ha beszélnénk a pénzről?

"Katasztrófa lenne. A dolgozók 90 százaléka elégedetlenebb lenne, mert a viszonyítás – hogy a másik ne keressen többet - fontosabb, mint a saját fizetés."

Ezt a választ kaptam kedden egy banki felsővezetőtől arra a kérdésemre, mi lenne, ha a cégeknek kötelező lenne pozícióra bontva fizetési adatokat publikálni. Nem egy-egy munkatárs konkrét bérére gondoltam, hanem bruttó alapfizetésre.

A Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának (egy német központú, balközép háttérintézmény)  „Egyenlő bér – kinek fontos?” című konferenciáján vetettem fel a kérdést, amelynek fókuszában a nők-férfiak közötti fizetési különbség szerepelt.

Pontosabban három fő kérdés:
1. Mennyivel keresnek kevesebbet a nők?
2. Mi az oka?
3. Mit lehetne tenni a diszkrimináció ellen?

Azért leszögezem: Fontosnak tartom, hogy az egyenlő értékű munkáért a nők ugyanannyit kapjanak, mint a férfiak. Egy állás betöltésekor csak a munka jellege és a pályázó képzettsége számítson. Ne legyen szempont, hogy a férfi a család kenyérkeresője. Ne gondolkodjon úgy a munkaadó, hogy a gyesről visszatérő anyuka elégedjen meg kevesebbel úgyis a férje többet keres. Ne építsen a cég arra, hogy a nő úgysem mer alkudni, inkább kerüli a konfliktust bértárgyaláson, így ő olcsóbban megszerezhető lesz.

Csalókák a statisztikai adatok

Ám kicsit elegem van a téma kapcsán felbukkanó statisztikaáradatból. Több tucat (talán száz) számsort láttam már e területen, de mindegyikben érzek csúsztatást. Lehetetlen ugyanis felmérésekkel, átlagszámokkal bizonyítani a nem szerinti diszkriminációt. Mit ér az Eurostat 17 százalékos európai átlaga (ennyi a nők bérhátránya), ha egy halmazban kezeli a rész- és a teljes munkaidősöket, a bolti eladókat és az informatikusokat, a beosztottakat és a vezetőket? Mivel a jól fizető szakmákban és vezetői posztokon több a férfi, ez nem bizonyítja azt, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak. Az ilyen számsorok figyelemfelkeltésre alkalmasak, ám attól tartok, aki igazán elmélyed a felmérésekben, rájön ezek gyengéire. (Arra még talán igen, hogy a női karrier nehézségeiről beszéljünk.)

Így büntetett a hatóság

Szerintem az „egyenlő munkáért egyenlő bért témában” csak egyvalami számít. Hogy ugyanannál a cégnél, ugyanazt a munkát végző alkalmazott ugyanannyit keressen. Így elkerülhető lenne a a konferencián említett eset, amelyben egy építőipari cég jogi állásra a női pályázót bruttó 180 ezer, a férfit 300 ezer forintért vette fel. A nővel közölték, ennyi a fizetés, a férfitól megkérdezték, mennyiért vállalná el. Utóbbi 350 ezret mondott, így lett 300 ezer a vége. Az ügy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt landolt, és súlyos büntetés lett a vége.
 
Hogy mit lehetne tenni ennek elkerüléséért? Szerintem a leghatásosabb módszer az lenne, ha transzparensek lennének a fizetések. Így jelentősen csökkenne az esély, hogy a fenti esethez hasonlóak történjenek.

Nem omlott össze Orbán hivatala

De a munkaadók hevesen tiltakoznak ez ellen - ahogyan a poszt elején írt reakcióból is látszik. „Irigység lengi be az irodát. Elindul a pletyka, hogy ő kétszer többet keres, és félóránként cigizni jár ki, alig dolgozik” – hangzanak az ellenérvek. Mit szóljanak akkor a közszféra dolgozói, ahol a bértábla alapján kiszámolható, ki hol tart fizetésben? Vagy a Miniszterelnökség munkatársai. Nem hallottam, hogy irigységben összeomlott volna Orbán Viktor hivatala, amikor néhány héttel ezelőtt névre szólóan publikálták a bérlistát a gépkocsivezetőtől a főtanácsadóig (itt is bruttó alapbér), itt a lista.

Alapbért az álláshirdetésekbe

De azért első lépésben eddig nem mennék. Már azzal is előrébb lennének a munkavállalók, ha pozíciókra vonatkozó alapbéreket látnának a hirdetésekben. Ausztriában másfél évvel ezelőtt kötelezővé tették. Ha felmegyünk a www.monster.at állásportálra, láthatunk is összegeket (itt egy példa). Az EURES rendszerében ugyancsak. Ugyan a többség továbbra is ködösít és a kollektív szerződésben meghatározott minimális összeget adja meg, azért mégis iránymutatást ad az álláskeresőknek. Alacsonyabb képzettségű munkáknál már euróra pontos számokat látni. Mennyivel könnyebbség egy téli idénymunkára pályázó magyarnak, hogy láthatja, melyik panzió mennyit kínál recepciósként a síparadicsomokban. Az Egyesült Államokban pedig elérhető fizetési sávokat adnak meg.

Persze a munkaadók zöme úgy véli, támadási felületet jelent a nyilvánosság, csökkenti az alkupotenciált.

Én hiszek abban, hogy hosszú távon az átlátható bérezés – hogy mivel, mennyit keresni – többet használ, mint árt. És azért maradjunk a realitások talaján: a versenyszféra jelentős részében a havi kereset az alapbér-cafeteria-bónusz hármasból áll össze, amelyből utóbbi elem függ az egyéni teljesítménytől. Így akkor is lehet differenciálni, ha az egy munkakört betöltők ugyanarról a startvonalról indulnak.

Titkolózás ide vagy oda, azért a munkahelyek jelentős részében áramlanak az infók a béradatokról. A szőnyeg alatt sok munkahelyen izzik a parázs…

Kellene a nyilvánosság? – írjátok meg!

Kíváncsi vagyok a véleményetekre munkavállalói és munkaadói szempontból is. Jó ötlet lenne a bérek nyilvánosságra hozása valamilyen szinten? Írjátok meg ide kommentbe, a karacsony.zoltan75@gmail.com oldalra vagy blogom facebook-oldalára.

9 Tovább

Miért keresnek a nők kevesebbet?

Gyűjtöttem az erőmet erre a posztra és a különböző munkák-programok is okolhatóak amiatt, hogy csak most jelentkezem. A múlt héten három napot Brüsszelben, az Európai Parlamentben töltöttem, ahol az „Equal  pay for equal work” (Egyenlő munkáért egyenlő bért) uniós kampány rendezvényein vettem részt tucatnyi magyar újságíró társaságában. Színfoltja volt a programnak az EP-képviselőnők által előadott „Vagina monológok”, amelyről Galambos Péter kollégám remek kis riportot írt az Origo-ra.

A három nap alatt workshopon, képviselőkkel való találkozásokon, nőnapi ünnepi EP-ülésen arra kerestük a választ, miért keresnek a nők kevesebbet, mint a férfiak és mit lehetne azért tenni, hogy ugyanaz a munka nemtől függetlenül ugyanazt a díjazást érje.

Az ugyanis tény, hogy a nők kevesebbet keresnek - méghozzá minden uniós tagországban. Az átlagos elmaradás 16 százalék, de például Észtországban 30 százalék a mínusz. Magyarországon 17 százalékos, és ami aggasztó: nálunk a különbség nem csökken, hanem növekszik.

Kérdés persze: mi áll a különbség hátterében? A pontos választ senki sem tudja. Íme néhány magyarázat, amiből összeáll a kép.

A férfiak a jobban fizető szakmákban dolgoznak.
Míg a nők nagyobb arányban az oktatásban, az egészségügyben, a kiskereskedelemben állnak alkalmazásban, addig a férfiak a jobban fizető műszaki, mérnöki, informatikai, pénzügyi területeken.

Vezetői posztra kevés nő jut.
Elég csak megvizsgálni a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek igazgatóságainak, felügyelőbizottságainak összetételét, alig találni hölgyeket a nagyvállalatok menedzsmentjeiben A nőiesnek gondolt szakmákban sem jobb a helyzet. Hiába a sok tanárnő, ha az iskolaigazgatók többsége férfi.

A gyermekszülés megakasztja a karriert. Sok a női részmunkaidős.
Szülés után a nők nagy része számára a család lesz az elsődleges, elegendő számukra a részmunkaidő vagy a „nyugalmas” beosztotti, asszisztensi státusz. A férfiak pedig éppen ebben az időszakban (30-35. életévük között) lépdelnek feljebb a céges hierarchiában és ekkor nyílik szét a fizetési olló.

A gyes nem ösztönöz gyors visszatérésre.
Az Európában az egyik leghosszabb (három éven át járó) gyes támasz a legszegényebbeknek, viszont a 3 éves távollét a munkahelytől (két gyermek esetén már hat év is lehet) rendkívül nehézzé teszi a visszatérést. A tudás elavul, a céges kapcsolatok megkopnak, a munkarutin elhalványul. Szinte újra kell kezdeni a pályát.

Ugyanazért a munkáért a nőknek kevesebbet fizetnek.
Míg az előbbi okok magyarázhatóak biológiai, élethelyzetbeli, motivációs különbségekkel, ez a fajta munkaadói diszkrimináció védhetetlen és törvénysértő. Hogy vannak munkaadók, akik női kollégáiknak kevesebbet fizetnek, azt jól mutatják az Egyenlő Bánásmód Hatóság weboldalán található jogesetek. Egy 2009-es ítéletben például egy hölgy 70 százalékkal keresett kevesebbet, mint férfi kollégája, amiért a hatóság összesen 4 millió forintra büntette a munkáltatót. Jogeset itt. 

Kérdés, mit lehet tenni? A múlt héten tapasztalhattam, az Európai Parlamentben külön bizottság foglalkozik a kérdéssel, amely éppen most teszi le jelentését. Az Európai Bizottság pedig kvóta bevezetését tervezi a nagy cégek vezetésében. Emellett rengeteg ötlet/javaslat bukkant fel.

Ennek ellenére hiú ábránd lenne azt várni, hogy az EU néhány éven belül képes kiegyenlíteni az anomáliákat. Papíron egyébként az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve már az 1957-es római szerződésben szerepelt és azóta többször megerősítették.

Így néhány tippem hölgy olvasóimnak:

Önbecsülés. Rengeteg múlik a felkészültségen, a határozott fellépésen. Állásinterjún csak a saját munkaerő értéke számít, a piaci bért kérjük. A munkaadót nem érdekli a szociális háttér és az sem szempont, hogy valaki mögött egy jól kereső férj áll.

Infoszerzés a piaci bérekről. Mérjük fel, mennyi lehet a reális fizetés egy-egy munkakörre. (ehhez a leghatékonyabb az ismerősi kör megmozgatása, internetes fórumok olvasása, fejvadászok megkérdezése, bérinformációs portálok böngészése). Az Európai Parlamentben egyébként többen is kulcsproblémának jelölték meg a bérek átláthatatlanságát. Arra azonban egy ideig biztosan várnunk kell, hogy a cégek publikussá tegyék alkalmazottaik fizetését.

Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele. Ilyen például a Jól-lét Alapítvány (www.jol-let.com) ingyenes álláskeresői tréningje, de szerintem a neten keresve több is található.

Folyamatos kapcsolatépítés. Főleg a kisgyermekes, gyesen levő nők problémája, hogy elhanyagolják a kapcsolatok ápolását. Érdemes a szaktársakkal akár az interneten kapcsolatban maradni (erre a facebook jó eszköz lehet), követni a céges történéseket, a szakma újdonságait. Tudom, gyermek mellett nehéz.

Otthoni tehermegosztás. Ez is a gyermekesek egyik kulcskérdése. Tudomásul kell venni, hogy az otthoni helytállás is félállásnak számít. Aki minden munkát magára vállal, annak nem marad energiája a munkahelyen bizonyítani.
 
Jogi elégtétel. Ez már a végső eszköz. Aki biztos abban, hogy kevesebbet keres, mint ugyanazt a munkát végző férfi kollégája, illetve  azért nem vették fel egy állásra, mert nő és nem férfi, akkor bejelentést tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (www.egyenlobanasmod.hu).

Tapasztalta valaki, hogy ugyanazt a munkát végző férfi kollégájánál kevesebbet keresett?
A facebookon is fent vagyok és e-mailben is írhattok a karacsony_zoltan@freemail.hu címre.

25 Tovább

Mennyit keres egy fejvadász?

A következő kérdést kaptam egy olvasómtól: „Jelenleg egy kisebb fejvadász cégnél dolgozom. Megbízás-, továbbá jelöltszerzéssel is foglalkozom, az interjúztatásba némileg besegítenek, a többi feladatot egyedül csinálom. Azt szeretném kérdezni, mi az a reális jövedelem, amit ebben a tevékenységben kereshetek? Úgy érzem, keveset keresek.”

Mivel nem vagyok fejvadász, így utána kellett kérdeznem. Több, egymástól független forrásból tájékozódtam. Nem tudom, Ön most mennyit keres, de mindegy is, Önnek lesz viszonyítási alapja. Nos, amit hallottam: A fizetés alapbérből és teljesítményfüggő jutalékból tevődik össze. Egy kezdő fejvadász/személyzeti tanácsadó alapfizetése körülbelül bruttó 220 ezer forint, ami az első években 40-50 ezer forinttal emelkedik. Tehát 3 éves tapasztalattal már bruttó 400 ezret is meg lehet keresni. Növeli a fizetést, ha az ember csoportvezetői szintre jut (kb. 450 ezer forint). Hogy mennyi a jutalék? Ez cégtől függ és megállapodás kérdése. Valahol ügyfelekre bontva kap az ember plusz pénzt egy-egy behozott és sikeresen kiközvetített ügyfél után. Máshol célszámot határoznak meg, és ennek függvényében lehet az éves jutalék 3-4 havi fizetésnyi összeg.

Nem a kérdéshez kapcsolódik, de érdekes, mennyiért dolgoznak a fejvadász cégek. A betöltendő álláshoz kapcsolódó fizetés alapján határozzák meg a díjat. Alacsonyabb pozícióknál az éves fizetés 15-20 százaléka a fejvadász megbízása díja, felsőbb vezetői munkaköröknél pedig ez felmehet 25-30 százalékra.

0 Tovább

Fizetési igény a cv-ben – mit írjunk?

„Szeretném megkérdezni, hogy ha kérik a motivációs levélben a fizetési igényt, akkor hogyan adjuk meg? Legyen alsó és felső határ vagy min. vagy kb.? Bruttóban vagy nettóban? Köszönöm. Tamás” – Egy kedves olvasómtól kaptam a fenti kérdést.

Elismerem, nehéz kérdéskör, sok a dilemma.

Ha nincs az álláshirdetésben erre vonatkozó kérdés, akkor az írásos pályázatba erről ne írjunk semmit. Érdemes erről a pozíció és az elvégzendő munka pontos ismeretében az állásinterjún nyilatkozni.

Ha kifejezetten kérik – például ezzel a formulával: „Pályázatát fizetési igény megjelölésével az alábbi e-mailre várjuk…” – akkor már írni kell valamit. Ön azt írta a motivációs levélben kérték megadni. Ebben az esetben ott tegye. Ám a leggyakrabban a cv-ben a Hobbi rovat alatt van ennek a helye.

Első körben gondolja át, mekkora nettó összeg kell a megélhetéséhez, ami alatt nem tudja elvállalni a munkát vagy mennyiért éri meg Önnek váltani. Ezt követően bruttóban adjon meg egy sávot, ami tárgyalási alap lehet (egy picit lehet magasabb a reméltnél, hogy tudjon engedni... De ha nagyon kell a munka és a pénz, akkor más a helyzet.) Ha lehet, ne legyen 50 ezer forintnál nagyobb ez a tartomány. Az összeg után zárójelbe oda lehet írni, hogy „a pozíció és a munka pontos ismeretének függvényében”. Nem probléma az sem, ha nettó összeget jelöl meg. A fizetési igénynél annyi kérdés vetődik fel, hogy nem lehet elsőre véglegesen nyilatkozni és ezt a legtöbb munkaadó is tudja. Nem tudható, van-e cafeteria, az mekkora összeg, mennyi a fix fizetés/jutalék aránya, milyen egyéb költségtérítés van stb.

Ha nem adunk meg összeget, annak rossz az üzenete: például nem olvastuk el alaposan a hirdetést vagy nem vagyunk tisztában piaci értékünkkel stb.

Ha van valakinek még kérdése, kérlek a karacsony_zoltan@freemail.hu e-mail címre küldjétek.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)