Néhány napja kaptam az alábbi levelet, amelyben a kérdező egy siket álláskereső számára kért tanácsot.

„Tisztelt Karácsony Zoltán Úr!

Álláslehetőség után kutatok a párom számára, aki 43 éves rokkantnyugdíjas és siket. Nem nagyothalló, hanem betegség miatt teljesen megsüketült felnőttként, viszont a beszéde hibátlan, szájról olvas.

Előnye, hogy nem magántelefonálással, beszélgetéssel tölti a munkaidőt, nem zavarja semmilyen háttérzaj (legyen az csak beszélgetés vagy akár hangos gépek működése).  :))  Egy rokkantnyugdíjas foglalkoztatása további előnyöket is jelent egy munkáltató számára. A megszerzett ismeretei, gyakorlati tapasztalatai nagyrészt még hallóként születtek, de azóta új területen is dolgozott.

Bármilyen fizikai, irodai munka szóba jöhet, ahol nem feltétel a telefonok kezelése, valamint a személyes kommunikáció (nem e-mailon, sms-ben, chat-en történő) minimalizált, illetve személyre szabott (lassabb, szemből érkező beszéd).

Sajnos egy fogyatékos számára még nehezebb az elhelyezkedés, mint egy egészségesnek. Szinte csak ismerősökön keresztül lehet munkához jutni, ám még így is sokszor belefut az ember olyan foglalkoztatókba, akik kihasználják a szorult helyzetet, hogy szinte bármit kénytelen elvállalni.

Megköszönném, ha foglalkozna ezzel a témával is, illetve értesítene, ha bármilyen ötlete lenne számunkra.

Köszönettel
Ildikó”

 

Kedves Ildikó!

Bő fél évvel ezelőtt egy újságcikkben foglalkoztam a témával. Akkoriban munkaadói szempontból közelítettem a kérdéshez annak kapcsán, hogy tavaly januártól hétszeresére emelték a rehabilitációs hozzájárulás összegét. Hogy mit is jelent ez pontosan? Ha egy 20 fő feletti cégnél a dolgozói létszám 5 százalékát nem éri el a megváltozott munkaképességűek aránya, akkor annyiszor 964 500 forint illeti az államkasszát, ahány ilyen dolgozó hiányzik. Egy 21 fős cégnek közel egymillió, egy 100 fősnek már majdnem ötmillió forintot kell utalnia. Ez már megváltozott munkaképességű álláskeresőként érv lehet a munkaadó előtt.

Akkoriban beszéltem a Hotel Panda vezetőjével, Kocsy Bélával, aki csak megváltozott munkaképességűeket alkalmaz (!!!). Az övé egy igazi mintavállalkozás. Sajnos inkább a kivételek közé tartozik, de egy telefont megér.

Tudok ajánlani még munkaerő-közvetítő cégeket, amelyek rehabilitációs közvetítésre szakosodott üzletágakat alapítottak. Ők azokat a munkaadókat (főleg multi cégek) szolgálják ki, akik saját erőből vagy szakértelem hiányában nem tudnak mit kezdeni a látás- hallássérült jelentkezőkkel, de szeretnék kikerülni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését. Ilyen közvetítő például a Workforce és a Trenkwalder. A Trenkwalder például 2009 januárjában rehabilitációs üzemet létesített, ahol bérgyártást végeznek megváltozott munkaképességű munkavállalók: betanított munkások, targoncavezetők, bérszámfejtők. Fóliázást, nyomdai behúzást, csokoládé és teacsomagolást, textilszövést végeznek, valamint a szellemi munkák közül lehetőség van call centeres és adatrögzítési szolgáltatásra. Szóval náluk is lehet próbálkozni.

És hadd említsek egy újdonságot: Friss hír, hogy „munkaszimulátorokkal” tervezi felmérni a megváltozott munkaképességűek alkalmasságát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Mi is az a munkaszimulátor? Egy olyan több tízmillió forint értékű berendezés, amely különböző képességeket - például fizikai erőnlét, reflex, memória - képes felmérni. A gép a vizsgált személynek feladatokat ad, majd a bevitt válaszokat értékeli. A megállapított erősségek-hiányosságok alapján a gép egy 13 ezer foglalkozást tartozó adatbázisból választja ki, milyen munkák jöhetnek szóba.
Nem tudom, milyen stádiumban van a gépek üzembe helyezése és milyen hatékonysággal dolgoznak. Ki kell próbálni.

Remélem, tudtam segíteni.

Ha bárkinek van kérdése, a karacsony_zoltan@freemail.hu címre küldje.