Nethasználat a munkahelyen - 7 kérdés és válasz

A közelmúltban részt vettem egy beszélgetésen a Réti, Antall és Társai PwC Legal szervezésében a munkahelyi internethasználat kérdésköréről. Úgy érzékelem, hogy elég sok a bizonytalanság illetve az aknamező e téren a munkavállalók és az álláskeresők körében. Most néhány elemet emelek ki.

Tilthatja a munkaadó a magáncélú nethasználatot? Természetesen igen. A munkaadó dönthet úgy, hogy a munkavállaló a gépet és a netet csak céges célra használhatja. Azaz magáncéllal sem weboldalakat nem látogathat, sem pedig adatokat nem tölthet le. Erről előzetesen írásban kell tájékoztatni a munkavállalót és nem kell tőle hozzájárulás.

Mi a helyzet, ha nincs tiltás? Akkor szabad használni. A magáncélú használat azonban nem lehet aránytalan. Hogy mi számít aránytalannak? Erre egyértelmű definíció nincsen.  Egy német bíróság ítélete szerint (ez inkább iránymutató) 8 órás munkanapból 2 óra már annak számít. Tehát napi fél órába valószínűleg nem lehet belekötni.

Hogyan ellenőrizhet a munkaadó? Más a helyzet, ha a munkaadó tiltja a privát netezést, mintha engedélyezni/nem szabályozza. Tiltás esetén a cég ellenőrizheti a meglátogatott weboldalakat, a letöltött adatokat (erről azonban előtte tájékoztatni kell a munkavállalót). Ha nincs tiltás, akkor a munkavállaló előzetes hozzájárulása (tehát itt nem elég a tájékoztatás) után kontrollálható a dolgozó. Még nagyobb körültekintést igényel a munkavállalók által használt e mail postafiókok ellenőrzése. Ez gyakorlatilag csak a munkavállaló jelenlétében történhet jogszerűen.

Levonhatja a munkaadó a dolgozó fizetéséből a privát célú többletköltséget (például külföldi adatroaming esetén)? A munkáltató a többletköltséget jogosult a munkavállalóra terhelni. Ahhoz azonban, hogy a munkavállaló fizetéséből a munkáltató ezt az összeget levonja, szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Ha ez nincs meg, akkor csak kárigény érvényesíthető, peres eljárás keretében.

Hogyan szabályozható a munkavállaló internetes viselkedése? Egyre több cég állít össze az online viselkedést is szabályozó magatartási kódexet. Ebben például meghatározhatják, mi számít megőrzendő üzleti titoknak. Megtiltható a munkahelyen készült képek közzététele, a munkáltató jó hírét sértő véleménynyilvánítás. Utóbbit egyébként csak nagyon szűk körben lehet korlátozni.

Mit ne tegyél munkavállalóként? Itt néhány útravaló tőlem: Üzleti ügyben semmilyen infót ne ossz meg nyilvánosan. Ha hivatalosan betegszabadságon vagy, ne posztolj képet aktuális utazásodról, szórakozásodról, ne add meg, hogy éppen hol vagy éppen. Ne élj élénk online közösségi életet munkaidőben sem. Ezeket a munkáltató felhasználhatja ellened. Kicsit más a helyzet, ha véleményt fogalmazol meg. Itt csak annyi a fontos, hogy nyilvánosan ne bíráld munkaadódat. Nehezen szankcionálható, de érdemes tapintatosnak lenni a munkaadóval szemben, ha megosztó kérdésben szólalsz meg sarkosan. Ilyenkor tanácsos kivenni adatlapodról a munkaadód nevét.

Mit ne tegyél álláskeresőként? Legutóbbi bejegyzésemben idéztem az Adecco munkaerő-közvetítő cég HR-esek körében végzett felmérését. A kelet-közép-európai országok toborzóinak 39 százaléka utasított már el jelöltet a személyes profiloldalon talált információk alapján. A leginkább negatív tartalom, ha valaki a munkaadójával szemben inkorrekt. Például nyilvánosan bírálja a céget, belsős adatokat, infókat oszt meg. Szintén a negatív tartományban található, ha valaki szalonképtelen véleményt fogalmaz meg. Nem számít negatívumnak, ha valaki magánéleti fotót (például egy fürdőruhás kép) posztol.

0 Tovább

Álláskeresés a közösségi médiában – ne maradj ki belőle

A minap kaptam egy érdekes kutatást az Adecco munkaerő-közvetítő cégtől. 17 ezer álláskereső és 1500 munkaadó osztotta meg a véleményét a világ több mint 20 országából (Magyarországról is) arról, hogyan használja a különféle közösségi oldalakat az álláskeresésben illetve az új munkaerő megtalálásában. A fő üzenet: a közösségi média előretör, elsősorban a Facebook és a LinkedIn, ehhez pedig álláskeresőként alkalmazkodni kell.

Az Adecco tanulmányából megállapítható, hogy 2013-ban a toborzási tevékenység
több mint fele (53 százalék) az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Várhatóan 2014-ben ez az arány tovább növekszik (61 százalékra).

Magyar álláskeresői szemmel

Magyarországon a nethasználók 94 százaléka használ valamilyen közösségi oldalt. Álláskeresési célra (is) 40 százalék használja a Facebookot, majd a LinkedIn következik 24, a Google+ 22 százalékkal. A többi social media 3 százalék alatti részarányt képvisel.
A médiumok közül a leghatékonyabbnak (1-5-ig értékelve a legmagasabb pontszám) a LinkedInt tartják a használók, majd szorosan a Facebook és a Google+ következik.

Mire használják a magyar álláskeresők a közösségi médiát?

Álláshirdetéseket keresnek (74 százalék)
A potenciális munkaadók oldalait keresik meg (74)
Azt olvassák el, hogy mit mondanak mások a kinézett cégről (63)
Kapcsolatépítésre (45)
Pályázásra (34)
Önéletrajz szétküldésére (33)
Saját márka építésére (32)

Ahogyan látható, a magyar közösségimédia-használók kevésbé tekintenek személyes oldalukra úgy, mint a márkaépítés eszközére. Pedig ide tartozna a szakmai csoportokhoz csatlakozás, saját írások, vélemények posztolása, szakmai újdonságok megosztása.

Milyen karrierépítéssel kapcsolatos információt tartalmaz publikus személyes oldalad? – tették fel a kutatók a kérdést. Ahogyan a válaszokból látszik, van még mit javítani annak, aki ’karriertudatos’ nethasználóként akar megjelenni.

- Személyes adatok (52 százalék)
- A profiloldalból kirajzolódó személyiség (47)
- Szakmai tapasztalat (32)
- Fotó (26)
- Hobbi (24)
- Referenciák, mások kommentjei (20)
- Saját tartalom posztolása (19)
- Szakmai elismerések, díjak (16)

Munkaadói szemmel

Itt csak magyarországi eredmények nincsenek, a kutatók tucatnyi kelet-európai (köztük magyar) és balkáni ország toborzási szakembereinek válaszait összegezték. Ettől függetlenül sok az álláskeresők számára tanulságos megállapítás.

A toborzó szakemberek számára az első számú közösségi oldal a LinkedIn (60 százalék szakmájában használja), majd a Facebook (36), a Google+ (13) és a Twitter (12) következik. Céges oldallal a LinkedIn-en 63, a Facebookon 64 százalék rendelkezik.

Minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb arányban vannak jelen a közösségi médiában.

Mire használják a toborzók a közösségi médiát?

- Álláshirdetés publikálása (72 százalék)
- A passzív jelöltek – akinek van munkája, aktívan nem keres állást, de váltásra nyitott – felkutatása (68)
- Pályázatok fogadása (61)
- Munkaadói márkaépítés (60)
- A pályázói önéletrajz „csekkolására” (60)
- A pályázó kapcsolatainak megtekintésére (55)
- A pályázó által posztolt tartalmak megtekintésére (50)
- A pályázó referenciáinak áttekintésére (49)

A toborzók számára a legfontosabb adatok egy személyes oldalon, a szakmai tapasztalat és a szakmában szerzett elismerések, díjak felsorolása. (Csak emlékeztetőül: az álláskeresők pedig éppen ezeket az adatokat „hanyagolják el” a profiloldalukon…)

Ami miatt elutasítanak

A toborzók 39 százaléka utasított már el jelöltet a személyes profiloldalon talált információk alapján. A leginkább negatív tartalom, ha valaki a munkaadójával szemben inkorrekt (nyilvánosan bírálja a céget, belsős adatokat, infókat oszt meg). Szintén a negatív tartományban található, ha valaki megosztó témában (például droghasználat) sarkos véleményt fogalmaz meg. Nem számít negatívumnak, ha magánéleti fotót (például egy fürdőruhás kép) posztolunk.

Érdekesség, hogy a cégek képviselőinek 11 százaléka bevallotta, hogy elkérte a pályázó közösségi médiás jelszavát, hogy körülnézzen profiloldalán. Álláskeresői részről a magyarok 0,5 százaléka nyilatkozott így.

Mi ebből számomra a tanulság?

- Sok más kutatás is azt mutatja, hogy a közösségi média előretör a toborzásban. Álláskeresőként ehhez alkalmazkodni kell.

- Ha nem akarsz benne részt venni, de valamikor vagy akár most állást keresel, akkor minél kevesebb információt tegyél publikussá vagy egyszerűen ne regisztrálj ezeken az oldalakon.

- Ha a közösségi médiában álláskeresési eszközt látsz, akkor figyelj arra, milyen információkat, kivel osztasz meg.

- Ha építeni is akarod a szakmai és személyes márkádat, akkor pedig készíts hosszú távú tervet. Gondold át, hol érheted el a számodra érdekes döntéshozókat, cégeket, milyen fórumokon zajlik eszmecsere. Olyan profiloldalt állíts össze, amely akár önéletrajzként is funkcionálhat. Merd leírni a véleményed, ossz meg érdekes tartalmakat és gyűjts ismerősöket. És persze gondold át, mit és hogyan közölsz privát énedből.

- Azt is érdemes átgondolni, hogy a Facebook és a LinkedIn közül mit milyen célra használsz. Akadnak, akik a Facebookot privát kapcsolatokra, a LinkedIn-t üzletire használják. Ha azonban az általad kinézett cégek, személyek inkább a Facebookon találhatóak meg, akkor ott érdemes hangsúlyosan jelen lenni.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Bringázz a munkába – másfél éve a szenvedélyem

Ma az óbudai Szentlélek téren reggeliztem. Se szék, se asztal, mégis jól esik a kakaóscsiga gyümölcslével a HÉV megálló melletti bicikliút mentén. Miközben állva falatoztam, felvillant néhány emlékkép az utóbbi 1 év hét hónapból. Ugyanis 2013. március elsején megfertőzött valami. A kerékpárral munkába járás. Ma reggel pedig a Bringázz a munkába kampányban osztottak ételt-italt a munkába kerekezőknek a „Bringásreggeli” programon. Nekem is.

„Megfázom.”, „Elkések.”, „Fáradt vagyok.”, „Megizzadok.”, „Elázom.”. A kampány weboldalán, a www.bam.hu oldalon sorjáznak a kifogások, miért nem akar az ember reggel két kerékre pattanni. Kicsit magamra ismerek, mert 2013 előtt hasonló szólamokkal jöttem elő, amikor bringás kollégáim engem - a sportolást imádó embert - azzal cikiztek, miért járok tömegközlekedéssel munkába.

Egy használt kempinggel indult a projekt

Aztán bő másfél éve a tavasz közeledtével váltásra szántam rá magam. Vettem egy használt „kempingsszerű”, összecsukható biciklit 10 ezer forintért és elkezdtem Óbuda és a pesti belváros között kerekezni. Mivel a budai agglomerációban (Nagykovácsi) élek, ezért a teljes biciklivel bejárás szóba sem jöhetett. Továbbra is autóval érkezem Óbudára kora reggel, viszont utána a csomagtartóból a biciklit kicsomagolva két keréken, saját erőből indulok tovább.

A bejárás új dimenziója nyílt meg előttem. Nincs dugó, percre pontosan odaérek a munkahelyre vagy a megbeszélt találkozóra, a Duna-menti biciklizés, a Margit-hídon áthajtás pedig nyugalmat, a szabadság érzését adja az embernek. Nincs embertömeg körülöttem, átgondolhatom a napi teendőket, a testemet is edzem és frissebben látok neki a munkának. E bejárási forma napi 40 perc testmozgást jelent nekem. Ha autóval vagy busszal közlekednék és munka előtt vagy után fitnessteremben szeretném ugyanezt a penzumot letudni, az bruttó (odaérkezés, parkolás, átöltözés, edzés, visszaindulás) minimum másfél órát venne el az életemből. Naponta.

Áthajtani reggel a Margitszigeten...

Biciklivel olyan utcáit ismerheti meg az ember a városnak, olyan útvonalat választhat, amit sokszor tömegközlekedéssel vagy autóval nem tehet meg. Ráadásul a megcélzott hely előtt közvetlenül, gyorsan és ingyenesen leparkolhatja „járművét”. Ma reggel például az óbudai Szentlélek térről felhajtottam az Árpád-hídi bicikliútra, onnan le a Margitszigetre, majd fel a Margit-hídra és így jutottam el a Nyugatiig. A reggeli, őszi, csendes Margitszigeten áthajtani nagy élmény, ajánlom mindenkinek...

Persze azért ebben a műfajban is akadnak határok. Esőben, „öltönyös napokon” nem pattanok nyeregbe, de például a legutóbbi telet - néhány nagyon hideg reggel kivételével – végigtekertem. Nem érzem magam veszélyben, mert nem megyek gyorsan, igyekszem mindig bicikliúton közlekedni, a szabályokat betartom, a belvárosi kis utcákban pedig óvatos vagyok. Nem is fáztam még meg biciklizés közben, még télen sem.

Szintén ma reggeli életkép az óbudai "Bringásreggeliről" 

Nem az anyagiak miatt éri meg

Hogy anyagilag mennyire éri meg? Kicsi pluszban zár az ember, de nem a pénzbeli haszon motivál. A havi 9500 forintos BKV-bérletet nem kell megvennem, átlagosan havi 4000 forintért veszek jegyet, így 5 ezer forint körüli a megtakakarítás. Igaz az is, hogy a biciklire időnként költeni kell, így havi 3000 forint körül lehetett a havi hasznom, ami 19 hónappal számolva 57 ezer forint spórolást jelentett. Ezt a pénzt aztán szeptember közepén egy új, modern, trendi összecsukható bicikli vásárlásába fektettem (ez látható a fenti képen).

Fit, kevesebbet beteg a bringázó kolléga

Úgy látom, hogy Budapesten egyre többen rájönnek a munkába biciklizés varázsára. Egyre telítettebbek a bicikliutak, a piros lámpáknál már sorok is kialakulnak a forgalmasabb helyeken. Meglepve tapasztaltam, hogy legutóbb egy a munkám kapcsán megismert hölggyel intettünk egymásnak a bicikliúton. Az is pozitívum, hogy minden korosztály megtalálható az utakon a fiataloktól a nyugdíjas nénikig. Szerencsére egyre több az olyan munkaadó, amely figyel a kerékpárosok igényeire (céges biciklitároló, átöltözési lehetőség, zuhanyzó). Talán azért is, mert rájöttek arra, hogy ez is a munkatársmegtartás egyik tényezője és nem kerül sokba. A biciklin érkező munkatárs pedig fittebb, kevesebbet beteg és értékeli a munkaadói figyelmességet.

Ha még nem tekertetek munkába, próbáljátok ki. Ehhez Budapest belső kerületeiben már kerékpárt sem kell venni, ott a bérbringa.

0 Tovább

Melyek a legmenőbb szakmák?

Annak a legkönnyebb a helyzete a munkaerőpiacon, aki jól fizető és a munkaadók által keresett – a köznyelvben „menő” - szakmában dolgozik. De melyek is ezek? Készült egy friss felmérés erről a héten zajló virtuális állásexpó kapcsán és ehhez teszek hozzá néhány gondolatot saját tapasztalatból. Talán nem meglepetés, hogy az informatikusok mindent visznek…

A kutatás alapját az allasexpo.hu oldalon megjelenő közel 1000 állás adta. A hirdetések 35%-a értékesítési, kereskedelmi állást kínál. Közel minden harmadik állásajánlatban informatikusokat keresnek a munkaadók. A pénzügyi pozíciók aránya 10 százalék. Az állások 5-5 százaléka pedig mérnököknek, minőségbiztosítási szakembereknek, adminisztratív munkát végzőknek szól. Jelentős még a nyelvtudást igénylő ügyfélszolgálatos állások száma is.

A Fizetesek.hu bérinformációs portál szakértői pedig azt gyűjtötték össze, hogy melyek a legjobban fizető munkaterületek.

Íme az élmezőny:
Informatika 383 800
Telekommunikáció 382 000
Gyógyszeripar 363 600
Műszaki, mérnöki 345 900
Minőségbiztosítás 330 000
Közgazdaság, pénzügyek, könyvelés 324 400
Jog 307 900
Marketing, reklám, PR 292 700
HR, munkaerő-fejlesztés 289 500
Fordítás, tolmácsolás, nyelvoktatás 258 200

A két halmazból kiderül, hogy melyek azok a területek, amelyek átlag felett fizetnek és keresettek is: az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki pozíciók.

Érdemes azt is megnézni, hogy az egyes munkaterületeken belül mi számít a legjobban fizetett pozíciónak.

Projektmenedzser (informatika) 593 800 forint
Pénzügyi elemző (pénzügy) 542 400
Minőségügyi mérnök (minőségbiztosítás) 383 800
Ipari karbantartási mérnök (műszaki) 374 600

Kértem egy listát pozícióra bontva a legmagasabb fizetésekről. Ebből is az jön ki, hogy manapság az informatikusok dolga a legkönnyebb. A lajstromban hemzsegnek az IT-s pozíciónevek: például IT-projektmenedzser (593 800), IT-menedzser (560 432), IT-tervező (539 513).

Három szakma személyes tapasztalat alapján

Ez már nem a felmérés része, csupán az én személyes tapasztalatom. Keresettnek és az egyik legjobban fizetett szakmának számít az SAP-tanácsadó erős angoltudással. Két héttel ezelőtt egy toborzói konferencián egy fejvadász hölgy mesélte, napi 300 eurós (90 ezer forint) magyarországi fizetésért keres szakembereket, de nincs elég. Így Spanyolországból és Portugáliából vadászott budapesti munkára, sikerrel.

Szintén keresett és jól megfizetik az aktuáriusokat. Utánuk biztosítótársaságok és más pénzügyi szolgáltatók kapkodnak. Ők kockázatkezeléssel, kockázatértékeléssel foglalkoznak. Például azt számolják ki, hogy egy biztosítónak milyen ártól éri meg kínálni egy-egy terméket, mekkora az esély a káresemény bekövetkeztének.

Hogy a fizikai munkát se hagyjam ki, évek óta slágerszakma a CNC-esztergályos. Nem csupán itthon, hanem Nyugat-Európában is. Akinek ilyen végzettsége és megfelelő tapasztalata van, nem kell a munkanélküliségtől félnie és még átlag feletti fizetéssel számolhat.

Nyelvek és matek

A múlt héten beszéltem egy biztosítótársaság vezérigazgatójával. Megkérdeztem tőle, melyik a legjobb tanács, amit valaha is kapott. Ő ezt válaszolta: „Édesapám korán megmondta: tanulni igazából idegen nyelveket és matematikát kell. A többi már következmény.”

Aki szeretne benézni a virtuális állásexpóra, ezen a linken megteheti. Közel 1000 állás elérhető, a cégek képviselőit lehet chaten kérdezni. Jómagam az Infostandnál válaszolok naponta egy órában álláskeresői kérdésekre. CV, állásinterjúra készülés, álláskeresési technikák... Ha van kédésetek, chateljünk. Ezt nem reklámnak, inkább hasznos infónak szántam.

Íme legutóbbi felmérésem eredménye (előző posztomban arról volt szó, hogy Richard Branson brit milliárdos cégénél akkor mehetnek a dolgozók szabadságra, amikor akarnak, nem is kell kérni a felettestől)

Mit gondolsz Richard Branson ötletéről? Szeretnéd, ha bevezetnék magyar munkahelyeken?

117 válasz:

49 válasz:

1 Tovább

„Bármikor elmehetsz szabadságra, kérned sem kell”

Richard Branson ismét meghökkentő ötlettel rukkolt elő. Az angol milliárdos vállalkozó, a Virgin tulajdonosának cégénél bármikor szabadságra mehetnek a kollégák, amikor akarnak. Elsőre vonzónak tűnik ez a megközelítés. Második blikkre már árnyaltabb a kép…

Branson blogbejegyzésében taglalja lépését. Nem tagadja, hogy az ötlet mástól származik. Legidősebb lánya, Holly küldött neki egy újságcikket, ami a Netflix streaming szolgáltató rugalmas szabadságolási gyakorlatáról szólt. Ott egy ideje már a munkatársak döntik el, mikor, mennyi időt pihennek. Lánya megjegyezte, hogy egy barátja bevezette a cégénél. Néhány hét alatt látványosan megváltozott a munkahelyi élet: kreatívabb lett a csapat, nőtt a hatékonyság és motiváltabbak lettek a kollégák, elmaradtak az időrabló szokások.  

Bransonnak megtetszett az ötlet és lépett. A Virginnél már nem kell a felettestől kérvényezni a szabadságot. Bárki elmehet egy órára, egy napra vagy egy hétre, ahogyan jónak tartja. Branson szerint a fix munkaidő már úgyis a múltté, ezért a hagyományos szabadságkiadásnak sincs értelme. „Arra kell koncentrálnunk, hogy milyen feladatokat végeznek el a munkatársak és nem arra, hogy mennyi időt töltenek az irodában” – mondja.

A munkát el kell végezni, nem állhat le projekt

Az intézkedésnek azért van két korlátja. Egyrészt csak az angliai és az egyesült államokbeli Virgin Holding 170 munkatársára, Branson közvetlen kollégáira, a vagyonkezelésben és az alapítványnál dolgozókra vonatkozik. Ha azonban a lépés beválik, akkor Branson jelezte, hogy más cégekre, részlegekre is kiterjesztik.

A második már jelentősebb megkötés: a munkát 100 százalékosan el kell végezni, nem csúszhat és nem állhat le projekt a munkatárs szabadsága alatt, nem eshet csorba a cég hírnevén és a saját karriert sem hátráltathatja.  

Ez így már nehezen megfoghatónak tűnik. Branson azt is írhatta volna, hogy menj nyugodtan szabadságra, ha mersz. Hogy ezek után ki veszi a bátorságot, hogy az irodától távol pihenjen?

Iránymutató lehet az amerikai Evernote informatikai cég esete. Ott már korábban bevezették a „bármikor szabadságra mehetsz” elvet. Ám a céges mindennapokban ennek éppen ellenkező hatása lett. Némely kollégák éveken keresztül nem mentek nyaralni. Végül már a cég fizetett 1000 dollárt annak, aki évente egyszer egy hétre elment pihenni.

Nálunk egyelőre illúzió

Hogy működne-e egy ilyen (nem)szabályozás Magyarországon?

A távmunkához való gyakori vezetői hozzáállást ismerve („csak az dolgozik, akit látok”) attól tartok, hogy ennek semmilyen valóságalapja nincsen. Ha pedig mégis akadna ilyen kísérletezésre nyitott vezető, ahhoz megfelelő mentalitású vezetőkre, munkatársakra és megfelelő munkakultúrára van szükség. 

Olyan kollégákra, akiknek a munkája számokban mérhető, akik képesek önállóan, felelősségteljesen, a cég érdekeit ismerve és azt szem előtt tartva dolgozni. Emellé kell olyan közeg is, amely elfogadja ezeket a szabályokat és nem munkaidőközpontúan gondolkodik, nem irigykedve méregeti azt, hogy ki, mennyi időt van távol az irodától.

És az is lehet, hogy ezt a munkavállalók nem is szeretnék. Ezt inkább már tőletek kérdezem.

0 Tovább

Karrierrendezvények ősszel – íme a lista

A nyári eseménytelenség után ősszel felpörög az álláspiac. Egyre több hír érkezik hozzám is különféle álláskeresést segítő rendezvényekről. Gondoltam, készítek egy rövid összegzést, mikor mi várható a következő hetekben. A listát terveim szerint bővítem, így érdemes időnként visszanézni. 

Nyelvparádé (szeptember 12-14. Budapest, Millenáris)
Látszólag kevésbé kapcsolódik az álláskereséshez a legnagyobb hazai nyelvtanulási kiállítás. Ám sok hasznos infót kaphat az eseményen, aki külföldi munkát szeretne megcélozni, vagy érdeklődik a nyugat-európai munkaadók által elvárt nyelvtudásról. Itt egyébként pénteken 5 órakor tartok másodmagammal egy kiselőadást a külföldi álláskeresésről főleg a német és angol nyelvterületre fókuszálva.

Külügyi Állásbörze (szeptember 20. Budapest, Danubius Hotel Gellért)
Ez az EU Work munkaerőközvetítő által szervezett állásbörze, amelyre nyugat-európai munkaadók érkeznek és keresnek tehetséges magyar szakembereket. Mivel a cégek képviselői nem tudnak magyarul, ezért angol- vagy némettudás nélkül nem érdemes érkezni. Egyébként a szervezőktől kapott infók alapján e két nyelvterületre szól majd a legtöbb állás.

HVG Állásbörze (szeptember 24-25., Budapest, Syma Rendezvényközpont)
A legnagyobb hazai hagyományos állásbörze, általában 100 feletti kiállítóval közel 10 ezer látogatóval. Abban különbözik az egyetemi karrierfórumoktól, hogy itt nemcsak pályakezdőket, hanem tapasztalattal rendelkezőket is keresnek a többnyire multinacionális munkaadók. Érdemes kinézni annak is, aki éppen nem keres állást, sok karrierépítést segítő előadás hallható és ingyenes tanácsadás is igénybe vehető. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció kell a hvgallasborze.hu oldalon.

Monster Virtuális Állásexpo (szeptember 29-október 3., www.allasexpo.hu)
Elfogult vagyok ezzel a rendezvénnyel, mert idén is benne vagyok a szervezésben. Az állásexpo a hagyományos állásbörzék és az állásportálok ötvözete. Előnye, hogy bárki, bárhonnan becsatlakozhat, nem kell sehová sem elmenni. A látványos grafikával megrajzolt standok mögött valódi cégek és való HR-esek várják a kérdéseket, az önéletrajzokat. Ide is főleg multik jönnek, a pozíciók zöme mérnöki, informatikai, logisztikai, pénzügyi és nemzetközi ügyfélszolgálati. Szeptember 29-én indul és öt napon át tart.

Egyetemi állásbörzék
Az egyetemi állásbörzék igazi szezonja a tavasz, de ősszel is megnyitja kapuit néhány intézmény a munkaadók előtt. Egyelőre négy börzéről tudok, ha több lesz, akkor kiegészítem. Egyetemistáknak és főiskolásoknak szakmai gyakorlat keresése, diplomamunka-írás miatt lehet érdekes. Illetve aki nyáron végzett és még nem talált munkát, ő is vadászhat a lehetőségekre. A két legnagyobb egyébként a Corvinus és a BME karrierfóruma.
Szegedi Tudományegyetem (október 1.)
Karrierexpo - Budapesti Corvinus Egyetem (október 8.)
Műegyetemi Állásbörze – BME (október 15-16.)
Széchenyi István Egyetem – Győr (november 4.)

Pályaválasztási kiállítások
Ezeket a megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Köpontjai szervezik országszerte. A kiállítások a pályaválasztási döntés előtt álló fiataloknak szólnak, jellemzően középiskolásoknak. Ők megismerhetik a különböző szakmákat, képet kaphatnak az adott megye munkaerő-piaci szakmai szükségleteiről, a közép- és felsőfokú oktatási intézményeiről, valamint az iskolarendszeren kívüli munkaerő-piaci képzésekről. A programok között lesz üzemlátogatás, szakmabemutató, megjelennek a közép-, felsőoktatási és felnőtt képző intézmények és munkáltatók egyaránt.
Erről van egy részletes lista a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán Excelben itt. A legtöbb rendezvény októberben és novemberben lesz. Budapesten a Bálnában tartják október 1-2-án. 

Két rendezvény HR-eseknek vagy HR szakon tanulóknak

TruBudapest (szeptember 18. BMC Budapest Music Center)
A toborzási szakemberek fóruma. A külföldi témavezetők miatt nagyrészt angol nyelven zajlik. A munkaerőkeresés legújabb trendjei kerülnek terítékre (közösségi média, Google, Gamification, álláshirdetések, munkaadói márkaépítés stb.) Bill Boorman brit toborzási guru találmánya, ő is eljön Budapestre. A rendezvény varázsa a kötetlenség. A nap témák köré szerveződik, a témavezető bedob egy gondolatot és bárki hozzászólhat, vitatkozhat. A közösség tudásából áll össze a kép. Itt már belépőt kell fizetni a részvételért.

Personal Hungary (november 12-13., Budapest, Syma Rendezvényközpont)
A legnagyobb magyarországi HR-szakmai fórum. Főként személyzeti szakemberek vesznek részt, de aki szeretne ezzel a világgal kapcsolatot létesíteni jöjjön bátran. Igaz, ezért is már belépőt kell fizetni. Itt is rengeteg előadás, workshop lesz, a HR mellett a céges képzési piac is megjelenik

Ha tudtok még érdekes rendezényt, ami segíti az álláskeresést, a karrierépítést, a HR-esekkel való ismerkedést, akkor írjátok meg a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Köszönöm.

0 Tovább

Így kerülje el a kirúgást - 8+1 tipp

A munkavállalói lét egyik legdrámaibb pillanata, amikor a vezető közli, hogy nem számít munkánkra. Rengeteg oka lehet az elküldésnek: gyenge teljesítmény, a kollégák fúrása, költségcsökkentési kényszer, a saját embereit hozó új vezető. Fokozza a feszültséget, ha derült égből villámcsapásként ér a hír és nincs anyagi tartalékunk. Miképpen lehet csökkenteni a kirúgás kockázatát illetve a legjobb helyzetből várni a folytatást? 

1. Tartsa be az irodai (írott és íratlan) szabályokat
Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nem tartják nyilván a pontos érkezést és távozást, legyen pontos, ne távozzon idő előtt az irodából, és az ebédszünet se nyúljon a megengedettnél hosszabbra. Ha korábban kell elmenniek, és engedélyt kérni a felettestől, azt írásban –például e-mailben tegye meg – és mentse el a vezető válaszlevelét.
Még akkor is ha nem tiltott, kerülje a privát irodai ügyintézést, interneten böngészést. Különösen rossz céges piaci helyzetben a vezetés sokkal érzékenyebb a feladatra koncentrálásra.

2. Növelje munkája hatékonyságát
Ennek egyik eszköze, ha a munka elkezdése előtt megtervezi napját: áttekinti a megoldásra váró feladatokat, rangsorolja őket. Lehet egy sürgősség és egy fontosság szerinti listát készíteni és a kettő alapján súlyozni, mit és mikor végez el. Iktasson ki minden zavaró tényezőt. Rontja a munka minőségét, ha privát telefonhívásokat kell fogadnia, ha tízpercenként megnézi a leveleit vagy a friss híreket az interneten. Javítja a teljesítményt, ha napközben néhányszor megszakítja a munkát és például friss levegőt szív.

3. Ne hagyja ki a folyosói beszélgetéseket
Sok munkahelyen a színfalak mögötti történésekről nem a munkaállomásnál, hanem a konyhában, a kijelölt dohányzóhelyen lehet a legtöbbet megtudni. Éppen ezért érdemes keresni a kapcsolatot a kollégákkal ezeken a helyeken. Megoldás lehet a közös ebédelés, kávézás vagy a dohányosokkal való kimenetel (még akkor is, hanem dohányzik). Arra azonban ügyeljen, hogy a folyosói trécselés ne menjen a munka rovására, és ne tartson túl sokáig.

4. Kerülje a pletykálást
Különösen azok vannak veszélyben, akik újak a cégnél. Nekik tanácsos különösen visszafogottnak lenni és nem minősíteni más kollégákat vagy a munkahelyi vezetőt. Szintén veszélyes máshonnan érkező információk továbbadása.

5. Fényezze magát - óvatosan
Nem elég jól dolgozni, az eredményeket láttatni is kell. Ez történhet céges meetingeken felszólalásokkal, köre-mailekre való válaszokkal vagy céges teljesítményértékelésen. Egy üzletkötő trükkje, amit pár hónapja hallottam: korábban a megkötött szerződéseket az ügyvezető titkárnője íratta alá az első számú vezetővel. Az üzletkötő arra kérte a titkárnőt, hogy saját maga vihesse be a főnökhöz. Így az aláíráson kívül az üzletkötő pár szót váltott a vezetővel, aki megdicsérte őt.
Veszélyes eszköz is lehet a túlzott önmarketing, ezért a megfelelő stratégiát a vállalati kultúrához szabja és a cégen belüli szokásokhoz szabja.

6. Képezze magát folyamatosan
Óriási közhely. Ennek ellenére sokan elhanyagolják, pedig fontos. Az irodai világban a szakmai ismereteken kívül a nyelv- és a számítástechnikai tudás szorul állandó frissítésre. Ha sikerül megőriznie a versenyképességét, az önbizalmat ad, nem érzi magát egy-egy inkorrektnek tartott vezetői lépés esetén kiszolgáltatottnak és béremelési tárgyaláson is könnyebben feláll. Ha nincs céges forrás erre, akkor ne sajnálja saját zsebből fizetni (már persze, ha van tartalék).

7. Legyen nélkülözhetetlen
Egy profin működő szervezetben ilyen munkatárs nincsen. Sok cégnél azonban fenn lehet tartani a pótolhatatlanság látszatát. Jók az esélyei, ha nincs más munkatárs ebben a pozícióban, ha sikerül megőriznie az évek alatt az ügyfelekkel kiépített kapcsolatrendszert, a tudásanyagot, ami nélkül a vállalat nehéz helyzetbe kerülne.

8. Legyen jóban a főnökkel és a hangadókkal
Ha velük sikerül elfogadtatnia magát, nyert ügye van. Mindenkihez más kulccsal lehet közelebb kerülni, így ehhez pontosabb útravalót nehéz adni. Talán a folyamatos kommunikációt és a hitelességet emelném ki a fontos összetevők közül. A vezetőtől elzárkózva vagy üres hízelgő formulákkal ritkán lehet stabilizálni helyünket.

+1 Kössön biztosítást munkanélküliség esetére
Ez nem megelőzés, inkább a kármentést szolgálja. Ha nem tud pénzügyi tartalékot felhalmozni, akkor megoldás lehet a jövedelemkiesés esetére szóló biztosítás. Egy konstrukciót találtam (reklámot most nem akarok csinálni, aki akarja, megtalálja). Itt a feltétel a 22-54 év közötti életkor, a legalább egy éve kötött, határozatlan idejű munkaszerződés, minimum heti 30 órás munkahét, és a csoportos létszámleépítéses elküldés is kizáró ok. A nettó bér 70 százaléka, maximum 250 ezer forint kapható maximum 8 hónapon át.

1 Tovább

15 motiváló gondolat a karrierépítéshez (2.)

Idei januári első posztomat ugyanezzel a címmel kezdtem. Úgy érzékelem környezetemben, hogy a nyári szabadság legalább akkora választóvonal, mint az Újév környéke.  Augusztus végén szintén sokan elgondolkodnak jövőjükről, szakmai céljaikról, hová jutottak és merre szeretnének továbblépni. Alább egy kis muníció a léleknek új kihívások kereséséhez legyen az cégen belüli előrelépés, munkahelyváltás tervezése vagy tanulás.

 

1.„A nagyapám azt mondta, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki dolgozik. A másik, aki a munka gyümölcsét learatja. Azt mondta nekem, hogy próbálj meg az első csoportba tartozni. Ott sokkal kisebb a konkurencia” - Indira Gandhi (1917-1984) India első női miniszterelnöke 

2. „A legnagyobb kockázat: nem kockázatot vállalni... Egy hihetetlenül gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, ami kudarcra van ítélve a rizikó kerülése” - Mark Zuckerberg (1984-) a Facebook alapítója

3.  "A sikereidet úgy értékeld, hogy mit kellett feladnod azért, hogy elérd" – a Dalai láma (1935-)

4. „Amikor az emberek megpróbálják elvenni az álmaidat, megjövendölik a kudarcodat vagy kritizálnak, emlékezz arra, hogy a saját történetüket mesélik, nem a tiédet” – Cynthia Occelli amerikai író, motivációs tréner

5. „A sikert nem a győzelmekben mérem, hanem abban, mennyivel leszek jobb minden évben” - „Tiger“ Woods (1975-), minden idők legjobb golfjátékosa

6. „A jövőnek sok neve van. A gyengéknél az elérhetetlen. A félénkeknél az ismeretlen. A bátraknál az esély” - Victor Hugo (1802-1855) francia író

7. „Ha valóban akarsz valamit csinálni, akkor megtalálod az utat. Ha nem, akkor csak kifogásra lelsz” - Jim Rohn (1930-2009) amerikai vállalkozó, motivációs tréner.

8. „Ne várj arra, hogy a kezdéshez a körülmények tökéletesek legyenek. A kezdés teszi a körülményeket tökéletessé” – Alan Cohen (1954) vállalkozó, a Florida Panthers jégkorongcsapat tulajdonosa.

9. „Ha nem tudsz repülni, akkor fussál. Ha nem tudsz futni, akkor sétálj. Ha nem tudsz sétálni, akkor másszál. De bármit is csinálsz, a lényeg, hogy előre haladjál” – Martin Luther King Jr. (1929-1968) amerikai lelkész, emberjogi aktivista.

10. „Olyan könnyű azt mondani, hogy „Nincs időm”, amikor valakinek szüksége van a segítségedre. De olyan fájdalmas azt hallani, hogy „Nincs időm”, amikor neked van szükséged más tanácsára” – ismeretlen szerző

11. „Egy dolog van csak, ami hosszú távon drágább mint a tanulás: a nem tanulás” – Max Planck (1858-1947) Nobel-díjas német fizikus.

12. Az élet olyan mint a kerékpározás. Hogy egyensúlyban tudj maradni, folyamatosan haladnod kell” – Albert Einstein (1879-1955) Nobel-díjas német fizikus.

13. „Jobb nem tökéletes döntéseket megvalósítani, mint állandóan tökéletes döntéseket keresni. Utóbbi ugyanis nem létezik” - Charles de Gaulle (1890-1970) francia köztársasági elnök

14. „Az üzleti életben mindenkit kétféle érmével fizetnek meg: pénzzel és tapasztalattal. Először fogadd el a tapasztalatot, a pénz jön majd később” - Harold Geneen (1910-1997) amerikai az üzletember, az ITT Corporation elöke.

15. „Húsz évre van szükség, hogy felépítsd a hírnevedet és öt percre, hogy lerombold. Ha ezt szem előtt tartod, akkor másképp közelítesz a dolgokhoz” - Warren Buffett (1930-) amerikai befektető, milliárdos

Szeptemberben újra pörög az álláspiac. Indulnak a toborzási kampányok állásbörzéken és más karrierredezvényeken. Résen leszek, igyekszem minél több infóval szolgálni. 

Kérdés, javaslat esetén mailben továbbra is a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Sláger a német nyelvterület külföldi álláskeresésben

Az utóbbi hetekben több online kérdőíven kértem a véleményeteket többek között a külföldi munkavállalásról és a karrierváltásról. E kettőre 2 ezer körüli választ kaptam, amit ezúton is nagyon köszönök. Az összesítésből kiderül, hogy ha külföldi munkát vállalnátok, Németországban, Svájcban vagy Ausztriában dolgoznátok a legszívesebben. A munkahelyváltást tervezők elsődleges motivációja a magasabb fizetés, a leginkább pedig a munka tartalma tart a munkahelyen. 

Kezdem a múlt csütörtökön feltett kérdéssel, amely így szólt: „Mely országban dolgoznál legszívesebben?” A válaszadók 11 opció közül választhattak ki egyet vagy a szabad szöveges részbe saját válaszukat írhatták be. Összesen 817 kitöltés érkezett. A legtöbben – de ez csak relatív többség és 18 százalékot takar – a „Maradok Magyarországon” opciót jelölték meg, 18 százaléknyian.

A külföldi országok közül aratott a német nyelvterület. 14-14 százalék Németországban vagy Svájcban, 13 százalék Ausztriában dolgozna a legszívesebben. Ezt követi az Egyesült Államok (10 százalék), aztán egy nagyobb szakadékkal Svédország és Anglia. A szabad szöveges részben sok szavazat érkezett Norvégiára, de kapott szavazatokat Dubai, Dánia, Izland, Ausztrália, Kanada, Luxemburg.

A korrektség kedvéért azért hozzáteszem, hogy a kérdőív egy külföldi (svájci) munkavállalásról szóló poszt végén szerepelt, így nagyobb eséllyel válaszolták meg a külföldi munkavállalást (azon belül is a svájcit) tervezők.

Mely országban dolgoznál legszívesebben?
Maradok Magyarországon    142 válasz    18%
Németország    116    14%
Svájc    110    14%
Ausztria    108    13%
USA    82    10%
Svédország    52    6%
Anglia    42    5%
Hollandia    36    4%
Spanyolország    23    3%
Olaszország    21    3%
Franciaország    17    2%

A pénz miatt váltanánk

Másik online kérdőívemben a karrierváltás témakörében tettem fel két kérdést.
Ebből az egyik: Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Talán nem meglepő, hogy a legnagyobb elégedetlenségi forrás a fizetés.
Kimagaslóan a legtöbb válasz a „Magasabb fizetést szeretnék” opcióra érkezett, 603 válasszal, 28 százalékkal (itt maximálisan két lehetőséget lehetett megjelölni). A második legtöbbet választott lehetőség az „Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül”, majd a „Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék”.

Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Magasabb fizetést szeretnék    603    28%
Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül     344    16%
Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék    281    13%
Kevésbé stresszes munkát akarok    268    12%
Kiégtem a szakmámból. Más szakmába akarok váltani.    233    11%
Nem érzem stabilnak a munkahelyet    221    10%
Nem érzem stabilnak a saját pozíciómat    118    5%

„Ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”

Olvasóim a kérdőív szabad szöveges részébe egyéni válaszokat írhattak, ha a felkínált sablonok nem illettek rájuk. Ilyen bejegyzések születtek: „napi 15 órát dolgozom és nincs életem”, „nem használom ki a munkában a tudásomat”, „haza akarnék költözni Magyarországra egy motiváló munkahelyre”, „alacsonyabb pozícióban dolgozom, mint a képesítésem”, „rendes állást szeretnék több évi diákmunkából”, „ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”, „saját vállalkozást építenék”, „nem értek egyet a cég politikájával”, „esti műszak miatt”, „eljutottunk anyagilag bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani, „gyes után nem kellek”, „jobban menedzselt munkahelyen szeretnék dolgozni”, „sok lett az ingyenmunka”, „szeretnék valakitől tanulni”, „alacsony szakmai, szervezeti színvonal”, „unom”, „külföld”, „messze lakom a munkahelyemtől”, „elegem van a 3 műszakból”.

A munka tartalma miatt vagyunk a leginkább elégedettek

Azt is megkérdeztem az olvasóktól, hogy mit szeretnek leginkább mostani munkahelyükön. A legtöbben nem a körülményeket, hanem munkájuk tartalmát és jellegét emelték ki. A második legtöbb válasz a munkahely (ezt csak én teszem hozzá: vélt) stabilitására jött, a harmadik legfontosabb tényező a munka/magánélet egyensúlya. Utóbbi számot ajánlom a kedves munkaadók figyelmébe. Amint látható, a családbarát intézkedéseknek (rugalmas munkaidő, távmunka lehetősége, szabad hétvége stb.) van megtartó ereje. A hat lehetőség közül csak az ötödiken szerepelt a versenyképes fizetés, a fejlődési lehetőség pedig mindössze 6 százaléknyi szavazatot kapott (utóbbi némileg meglepett).

Mit szeretsz leginkább mostani munkahelyeden?
Szeretem, amit csinálok    257    25%
A stabil munkahelyet    197    19%
A munka/magánélet összeegyeztetését    193    19%
A jó főnököt és kollégákat    153    15%
A versenyképes fizetést    142    14%
A fejlődési lehetőséget    66    6%
A két utóbbi kérdésre összesen 1162 válasz.

„A magam ura vagyok”

Itt is volt lehetőség a szabad szöveges részben kifejteni az egyéni véleményt. Néhány válasz: „a magam ura vagyok”, „lakóhelyhez közeli munkahely”, „nyugalom”, „rugalmas munkaidő”, „külső elismerés”, „a kolléganők, az egyik különösen”, „induló cégnél a céggel együtt fejlődés”.

Ezek a felmérések ugyan nem reprezentatívak, viszont számomra fontos indikátorok és egybecsengenek más kutatások eredményeivel.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Álláskeresés Svájcban: aki célba ért 4 hónap alatt

Kockáztatás és anyagi befektetés nélkül nincs siker. Helyben és nem Magyarországról szervezve hatékonyabb a külföldi munkaszerzés. E két tanulságot szűrtem le Szabados Viktor álláskereséséből, aki március végén érkezett Svájcba. Több hullámvölgyet megélt az utóbbi négy hónapban. Első munkanapja augusztus 4-én lesz...

Blogom olvasói megszokhatták, hogy időnként külföldön dolgozó magyarokat mutatok be. Korábban megismerhették az Egyesült Királyságban dolgozó Máriát, a Berlinben új életet kezdő Klaudiát és Benjámint, most pedig Svájc következik, ahol egy kedves ismerősöm Szabados Viktor álláskeresése kerül terítékre.

Viktor 32 éves. Magyarországon érettségizett, Bécsben járt egyetemre, az ottani magyar diákszervezetet vezette és ott is szerzett közgazdasági diplomát. Az egyetemi évek alatt nem szakadt el Magyarországtól, számos projektben részt vett kommunikációs és marketing területen. Például kiadványokat írt és szerkesztett, reklámkampányt szervezett, az Európai Ifjúsági Fórum EU-elnökségi összekötője volt a magyar elnökség idején, az Európa Tanács gyűlöletbeszéd elleni kampányába még most is besegít.

Diplomásként a magyar bér négyszereséért

Svájcba több más tényező mellett a fizetés vonzotta. „Gazdasági diplomával és munkatapasztalattal Budapesten nettó 300 ezer forintot meg lehet keresni. Bécsben ennek a kétszerese, Svájcban pedig közel négyszerese érhető el” – mondja.
Kockáztatott. Úgy gondolta, akkor jobbak az esélyei, ha nem Magyarországról próbálkozik. Március végén költözött ki az 1300 lakosú Lichtensteigbe (nem tévesztendő össze Liechtensteinnel), amely Sankt Gallentől 40 kilométerre, Svájc német nyelvű részén található.

Hogy miért egy kistelepülésen kezdett el állást keresni? „A nagyvárosokban több az állás, de nagyobb a konkurencia is. Vidéken személyesebb a pályázás, könnyebben elérhetőek a döntéshozók” – mondta.

Nyolc hónapra elég anyagi tartalékkal startolt, másodmagával lakást bérelt és elkezdett állást keresni. Első körben gyakornoki helyet szerzett egy helyi vállalkozásnál, ami egy virágboltban heti 3 napos könnyű fizikai munkát jelentett. Ezt azért tartotta fontosnak, hogy minimális bevétele azért legyen és a gyakornoki szerződés fontos a tartózkodási engedélyt megszerzéséhez. Külföldi álláskeresőként ugyanis maximum 3 hónapot lehet legálisan az országban tölteni, tartózkodási engedéllyel viszont egy évet. Ráadásul a svájci lakcím a kiemelte őt a külföldi álláskereső versenytársak közül. Megszerezte a tartózkodási engedélyt. Ennek ellenére nem volt sétagalopp az állásszerzés.

Viktor, miután bejelentkezett a helyi önkormányzathoz. Virággal, csokival és sok infóval fogadták új lakosukat.

Túl nagy a konkurencia álláshirdetésre pályázva

Viktorral svájci álláskereséséről először július elején beszéltem. Akkor kicsit pesszimista volt. „160 helyre küldtem el pályázatomat. Szinte minden, az interneten fellelhető marketing, pénzügyi, kontrolling, értékesítést támogató állást megpályáztam, amire megfeleltem a kiírás alapján. Cégre és pozícióra szabtam a CV-met és a kísérőlevelet. Ennek ellenére csak három állásinterjúra hívtak be” – mondta akkor kicsit letörten. Hozzátette azonban, hogy Svájcban szinte minden pályázatára kapott visszajelzést, ellentétben a magyarországi gyakorlattal.

Három hónap után stratégiát váltott. Felismerte, hogy nem csak a hivatalos kiírásokra érdemes pályázni, hanem közvetlenül – hideghívással – is meg lehet keresni a cégeket. Elkezdte a helybeli munkadókat feltérképezni, felhívta a HR-eseket, személyesen átadta nekik pályázati anyagát. Ez végül hatásosnak bizonyult.

Július közepén Viktor már azt írta nekem: „A negyedik hónap végére két ajánlatot is kaptam. Most éppen itt, helyben egy 170 főt foglalkoztató vas es acélipari termelő cégnél sales support/marketing munkatársi pozíción voltam próbamunkanapon.” Aztán e hét hétfőjén már az újságolta, hogy aláírta szerződését és augusztus 4-én kezdi a munkát.

Referencialevél és diplomásolatok nélkül szóba sem állnak az emberrel

Természetesen rákérdeztem arra is, miben más a svájci álláskeresés a magyarországival összevetve. „Rendkívül fontos minden korábbi iskoláról, munkaadótól valamilyen dokumentumot csatolni. Például diplomamásolatot fordítással, korábbi munkaadótól refrencialevelet. Enélkül szóba sem állnak az emberrel. Én az önéletrajz végére belinkeltem a netre feltöltött pdf-dokumetumok webcímét, hogy ne kelljen nagy méretű fájlokat küldeni.

Kilátás Viktor albérletéből

A kilátás Viktor albérletéből.

Mivel Bécsben diplomázott, nyelvi problémái nincsenek. „A svájci német ugyan különbözik az irodalmi némettől, de gyorsan bele lehet rázódni. Ha valaki jól beszél németül, belejön a svájci németbe. Franciául nem tudok, de ezen a vidéken ez nem is kell” – magyarázza.

Drukkolok Viktornak. Remélem, megtalálja számítását.

Fizetések szakmánként

Küldök egy Viktortól kapott hasznos linket a Svájcban elérhető keresetekről szakmánként. Ezek bruttó összegek, de a nettó is kiszámolható az oldalon található bruttó-nettó számolóból. Ide kattintva érhető el.
Egy példa: Fodrászként (Friseur) St Gallen kantonban legalább bruttó 4167 frank kereshető. Ebből gyermek nélkül 3474 frank tartható meg, a legolcsóbb kötelező betegbiztosítás pedig 187 frank (utóbbi fix össszegű, nem a fizetés százaléka). 1 frank = 255 forint.

Néhány bruttó fizetési adatot még bemásolok (ezek a minimum összegek)
Szakács 5833
Óvónő 5417
Adótanácsadó 10 833
Betegápoló 5500
IT rendszermérnök 9533
Kertész 3800
Ács 5200
Könyvelő 7750
Mérnök 8750
Hentes 5000

Érdemes hozzátenni, hogy a forintban milliós fizetések mellett a megélhetés is drágább.

És még egy tipp: Februárban egy népszavazáson a svájciak többsége a külföldi munkavállalók számának korlátozása mellett voksolt. Ez a népakarat egy-két éven belül törvényekben is meg fog jelenni. Tehát aki az alpesi országot veszi célba, cselekedjen minél gyorsabban.

Ha külföldön dolgoztok, állást kerestek, és beszámolnátok akár névvel, akár név nélkül tapasztalataikról, kérlek, írjatok egy rövid mailt a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu címre. 

És egy kérdés a végére, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Karácsony Zoltán

2 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)