Felvételi 2012 – merre tovább, fiatalok?

E blog alapvetően álláspiaci kérdésekkel foglalkozik, ám nem lehet szó nélkül elmenni egy forró téma, a felsőoktatási felvételi mellett. Többen jelezték ugyanis, teljesen elbizonytalanodtak az idei felvételi jelentkezés kapcsán. A téma megér egy posztot. Szóval: Felvételi 2012 – ahogyan én látom. 

Sajnálom azokat, akik idén szeretnének felvételizni a felsőoktatásba. Itt állunk négy héttel a jelentkezési határidő előtt és szinte több a kérdő, mint a kijelentő mondat. Nem tudható, melyik intézmény, melyik szakra hány fős keretet kap, nincs információ a költségtérítés összegéről és az sem tudható, hogy milyen tartalmú tanulmányi szerződést kell kötni az állami támogatásért cserébe (például mennyire köt röghöz).

Az is csak január elején derült ki, hogy a jogi és a gazdasági szakokon drámaian csökkent az államilag támogatott helyek. Előbbinél 800-ról 100-ra, utóbbinál 4900-ról 250-re vágták meg a keretet. Ez azt is jelenti, ide csak a legeslegjobbak jutnak be, a többiek pedig fizethetik az évi 300-700 ezer forint közötti „tandíjat” (nem így hívják hivatalosan).

Nagyon rosszul van ez így. Nem szeretek hasonlatokat használni, ez is kicsit sántítani fog: a jogi és gazdasági szakokra jelentkezők most úgy érezhetik magukat, mintha egy futballmeccsen 0-0-ás állásnál a 80. percben hirtelen szól a bíró, hogy a győzelemhez 4 gólt kell rúgni. 

A felvételire készülés nem februárban kezdődik

A pályaválasztás, a felvételire készülés, ugyanis nem az utolsó félévben kezdődik. Jómagam például már gimnázium harmadik osztályában rákapcsoltam a németre, fakultációra, tanulmányi versenyekre jártam, nyelvvizsgát tettem, mert tudtam, hogy csak maximális ponttal lehet bejutni. Nem is ért váratlanul, hogy az akkor maximális 120 pontból 116 volt a bejutási küszöb, amit sikerült teljesítenem. Az utóbbi évek alacsonyabb pontszámai azonban valószínűleg sokakat elaltattak.

Persze most mondhatják a döntéshozók, kibővítették a hitellehetőségeket: Mai hír, „Diákhitel 2” címen teljesen fedezhető az önköltség 2 százalékos kamat mellett. Kérdés persze, melyik család meri ezt meglépni. „Nem elég, hogy saját hitelünket nyögjük, még a gyereket is adósítsuk el ebben a gazdaságilag bizonytalan helyzetben?” – teheti fel sok lakáshiteles apuka / anyuka a kérdést.

Csak a tisztázás kedvéért: Nem az a gondom, hogy csökkentik az államilag támogatott helyek számát. Úgy látom, mind az intézmények számában, mind hallgatói létszámban túlnőtt az államilag támogatott felsőoktatás az ország teljesítőképességén. Jónak tartom, hogy valaki végre bele mer nyúlni a rendszerbe. Még csak az iránnyal sincs gondom. Én vagyok az egyik szószólója, minek 800 jogász és 4900 közgazdász tanulását támogatni. A fő gond az időzítés és a mérték. Miért kellett egy ilyen nagy horderejű döntéssel másfél hónappal a jelentkezési határidő előtt szinte a semmiből előjönni? Miért nem lehet a fokozatosság és a kiszámíthatóság elvét követni? Árulkodó sztori, amit talán az eduline portál idézett: az egyik rektor azt hitte, tévedésből egy nullával elírták a közgazdász keretszámot...

Mi lesz a faluról származókkal?

A leginkább azokat sajnálom, akik ezzel a hirtelen vágással elesnek egy hozzám hasonló életpályától. Azokat a faluról származó fiatalokat, akik most egy kisváros gimnáziumában tanulnak. Jogi, gazdasági vagy bölcsész szakra készülnek. Államilag támogatott helyre nem férnek majd be, a szülők nem tudják kigazdálkodni a költségtérítést, a hiteltől pedig félnek, mint a tűztől. Hogy ne csak magamról beszéljek: A kilencvenes években az ELTE Vezér úti kollégiuma ilyen hátterű (falu, kisváros, alsóközéposztály) hallgatókkal volt tele. Két szobatársam is ilyen közegből (egy hevesi kisvárosból) érkezett, mindkettejükből kiváló ügyvéd lett.

Ebben a bizonytalan helyzetben minden szülő a legjobb opciót keresi csemetéjének. Próbálnak minél több helyről tájékozódni, engem is meg-megkérdeznek. Néhány gondolat. A jogról azt gondolom, mostantól tényleg csak az próbálja meg, aki Magyarországon szeretne ügyvéd lenni vagy van a családnak pénze saját zsebből fizetni a képzést.

Hiába számít jó befektetésnek az informatikai és mérnöki diploma, hiába nőnek itt a keretszámok, ha valakit egyáltalán nem érdekel a szakma, és/vagy nincs hozzá affinitása, felesleges megpróbálnia. Máskülönben jó befektetés.

Menekülés Ausztriába?

Az utóbbi hetekben egyre több szó esik az ausztriai egyetemi tanulásról, mint menekülési útról. Erről írtam is cikket az origo-n kolléganőmmel.

Izgalmas, hasznos lehetőség, de nem könnyebb és nem olcsóbb. Előny, hogy nincs tandíj, nincs felvételi vizsga, elég nyáron jelentkezni az ősszel induló képzésekre. Bécsben élő magyar egyetemistákkal beszélve nagyon szerényen 500-600 euróból (150-180 ezer forint) kihozható egy hónapnyi megélhetés. Elő hallásra soknak tűnik, de számításaim szerint egy vidékről Budapestre költöző egyetemista havi megélhetése körülbelül 70-80 ezer forint. Ha ehhez hozzávesszük a tanulmányi költségtérítést (havi 20-50 ezer forint) akkor már 100 ezer forint felett járunk. És azt se feledjük, Bécsben diákmunkával óránként 2-3 ezer forintot lehet keresni. Cserébe pedig a fiatal megtanul önállóan élni idegen nyelvű környezetben, problémákat megoldani, gondoskodni magáról. Ha pedig diplomát szerez, könnyebben kap állást az osztrák álláspiacon, ahol a magyar fizetés többszörösét keresheti. Persze a diplomához ott is kell tanulni, ráadásul németül, és sokan kihullanak az első vizsgákon.

A politika feladta a leckét a fiataloknak és szüleiknek. Nem lenne most jó a helyükben lenni...

A facebookon is fent vagyok. Kérdés, témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75@gmail.com címen várom a levelet.

2 Tovább

Melyik egyetemeket kedvelik a munkaadók?

Már három hét sincs hátra a február 15-i felsőoktatási felvételi jelentkezési határidőig. Hová adjam be a jelentkezésemet? Bizonyára sokan felteszik ezt a kérdést. Tuti tippel nem tudok szolgálni, inkább néhány munkaerőpiaci szempontot fogalmazok meg olyan területekre, amelyekre rálátásom van. Annyit leszögeznék: nem a szakmai munkát minősítem az egyes intézményeknél, csupán a hallott munkaadói véleményeket summázom a sajátommal kiegészítve.

- Közgazdász szakok. Ha egy multinacionális cég pénzügyi pályakezdőt keres, akkor toborzásával két intézményre fókuszál: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola (utóbbinál főleg PSZF). Ha a gazdasági elit szakmai önéletrajzait nézzük meg (én megtettem több százzal), a Corvinus (Közgáz) fölénye elsöprő.

- Műszaki területen Budapesten a BME diplomáját említik először ismeretségi körömben (időnként az említésekben a Kandó és a Neumann is felbukkan). Regionális szinten az Audi Győrben a Széchenyi Egyetemre épít, a Bosch a Miskolci Egyetemre, és jelentősen felértékelődik a Kecskeméti Főiskola helyzete a Mercedes beruházásával (már megállapodás is született a szakember-képzésről). Összességében a műszaki diplomások helyzete könnyebb, mivel hiányszakmának számít.

- Jog. Az ELTE presztízse a legjobb. Úgy látom, konzervatív a jogásztársadalom, mind az ügyvédi irodáknál, mind a miniszteriális szférában ez a diploma a legkapósabb. Vidéken a regionális központokban (Pécs, Szeged, Győr stb.) szerzett diploma csenghet jól a helyi munkaadóknál.

Média. Színház- és Filmművészeti Egyetem. Igazi elitképző. Nehéz bejutni, de aki elvégzi, semmi sem menti meg a képernyőtől. Jómagam az ELTE média tanszékén végeztem, az is a legjobbak között szerepel.

Néhány gondolat útravalóul az egyetemi tanulmányok előtt:

Az iskola neve az első munkakereséskor fontosabb, utána egyre inkább halványul. Később a szakmai tapasztalat, a munkahelyek, a szakmai sikerek válnak hangsúlyosabbá.

Önmagában az iskola neve nem garancia a sikeres karrierépítésre. A jó nevű iskola járulékos előnye: egy életen át tartó kapcsolatrendszer. Ez Nyugat-Európában és az USA-ban is így van. (Az USA-ban például Harvard, Yale, Princeton)

Legyen része a tanulmányoknak a külföldi ösztöndíj. Magabiztossá teszi a nyelvtudást, kinyitja a világot

Meghatározza az esélyeket a szakmai gyakorlati hely. Törekedjünk arra, hogy jó nevű és a piacon vezető szerepet betöltő céghez jussunk be, ne egyszemélyes bt-nél tudjuk le gyorsan.

Első munkakereséskor kulcsfontosságúak olyan személyes tulajdonságok (asszertivitás, jó kommunikáció, érzelmi intelligencia, előadókészség), amelyek elengedhetetlenek a munkahelyi érvényesüléshez. Éppen ezért tanácsos ezeket is fejleszteni az egyetemi évek alatt (például programszervezéssel, tanulmányi versenyeken való részvétellel, diákönkormányzati tagsággal)

0 Tovább

Öt tanács (leendő) gyakornokoknak

Olvasom a tekintélyes Spiegel magazin online kiadásának a cikkét, amelyből kiderül, a német minisztériumok többsége egyáltalán nem fizet a szakmai gyakorlatért a fiataloknak. Csak a belügy- és az igazságügyi tárca ad fizetséget, havi 50-500 euró közötti összeget. A többiek vagy semmit sem fizetnek vagy jelképes juttatásokkal (étkezési jegy, utazási költséghozzájárulás) tudják le a munka ellentételezését. Hogy mi a helyzet magyar minisztériumokban, nem tudom. Amit én látok: a cégek jelentős része előszeretettel kihasználja a gyakornok munkaerőt. A tanulók élethelyzetükből fakadóan minimális összegekkel beérik, pedig többségük remek szellemi képességekkel rendelkezik.

Kérdés, mit tehet meg a munkaadó a gyakornokokkal? Dorofejev Tamara kolléganőm írt erről a Monster.hu karriermagazinjában egy jó cikket.

A lényeg: 6 hétig az egyetemista szakmai gyakorlat keretében ingyen foglalkoztatható, annál hosszabb idő esetén heti 11 ezer forint a minimális fizetség, azaz havi 44 ezer forint. Hát ez még bulira is kevés lehet...

Ugyan Európában (elsősorban Zöld párti) és főként fiatal képviselők harcolnak a szakmai gyakorlatosok „rendes” megfizetéséért, ebben nem érzem a radikális változás lehetőségét. Részben jogosnak érzem a munkaadók ellenérvét, hogy ők is áldoznak, tanítják, a munkában képzik a fiatalt. Már persze akkor, ha valóban ezt teszik, és nem takarításra, a főnök privát ügyeinek intézésére használják az olcsó és értelmes munkaerőt.

Ezek alapján:

Öt tanácsom (leendő) gyakornokoknak:

Ne a pénzt nézzük a gyakorlati hely kiválasztásakor, hanem a fejlődési lehetőséget

Ne a „könnyű megúszás/átvészelés” irányába menjünk. Rövid távon ugyan előnyös, hosszú távon kevésbé.

Ha tehetjük, jó nevű céget célozzunk meg (amelynek neve van az iparágban)

Csak olyan gyakornoki időt csináljunk végig, ahol foglalkoznak velünk

Legyen bennünk alázat a cég és a munka iránt. A legjobbaknak sok esetben munkaszerződést ajánlanak. A szakmai gyakorlat meghosszabbított próbaidő is egyben.

+ Tippem weboldal-fejlesztőknek:

Németországban már van olyan oldal, ahol az egykori gyakornokok értékelhetik a cégeket, ahol dolgoztak. Így a leendő gyakornokoknak könnyebb a választás. Például ezen az oldalon: http://www.prakti-test.de/

Miért nincs még ilyen magyar oldal?

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)