Felvételi 2012 – merre tovább, fiatalok?

E blog alapvetően álláspiaci kérdésekkel foglalkozik, ám nem lehet szó nélkül elmenni egy forró téma, a felsőoktatási felvételi mellett. Többen jelezték ugyanis, teljesen elbizonytalanodtak az idei felvételi jelentkezés kapcsán. A téma megér egy posztot. Szóval: Felvételi 2012 – ahogyan én látom. 

Sajnálom azokat, akik idén szeretnének felvételizni a felsőoktatásba. Itt állunk négy héttel a jelentkezési határidő előtt és szinte több a kérdő, mint a kijelentő mondat. Nem tudható, melyik intézmény, melyik szakra hány fős keretet kap, nincs információ a költségtérítés összegéről és az sem tudható, hogy milyen tartalmú tanulmányi szerződést kell kötni az állami támogatásért cserébe (például mennyire köt röghöz).

Az is csak január elején derült ki, hogy a jogi és a gazdasági szakokon drámaian csökkent az államilag támogatott helyek. Előbbinél 800-ról 100-ra, utóbbinál 4900-ról 250-re vágták meg a keretet. Ez azt is jelenti, ide csak a legeslegjobbak jutnak be, a többiek pedig fizethetik az évi 300-700 ezer forint közötti „tandíjat” (nem így hívják hivatalosan).

Nagyon rosszul van ez így. Nem szeretek hasonlatokat használni, ez is kicsit sántítani fog: a jogi és gazdasági szakokra jelentkezők most úgy érezhetik magukat, mintha egy futballmeccsen 0-0-ás állásnál a 80. percben hirtelen szól a bíró, hogy a győzelemhez 4 gólt kell rúgni. 

A felvételire készülés nem februárban kezdődik

A pályaválasztás, a felvételire készülés, ugyanis nem az utolsó félévben kezdődik. Jómagam például már gimnázium harmadik osztályában rákapcsoltam a németre, fakultációra, tanulmányi versenyekre jártam, nyelvvizsgát tettem, mert tudtam, hogy csak maximális ponttal lehet bejutni. Nem is ért váratlanul, hogy az akkor maximális 120 pontból 116 volt a bejutási küszöb, amit sikerült teljesítenem. Az utóbbi évek alacsonyabb pontszámai azonban valószínűleg sokakat elaltattak.

Persze most mondhatják a döntéshozók, kibővítették a hitellehetőségeket: Mai hír, „Diákhitel 2” címen teljesen fedezhető az önköltség 2 százalékos kamat mellett. Kérdés persze, melyik család meri ezt meglépni. „Nem elég, hogy saját hitelünket nyögjük, még a gyereket is adósítsuk el ebben a gazdaságilag bizonytalan helyzetben?” – teheti fel sok lakáshiteles apuka / anyuka a kérdést.

Csak a tisztázás kedvéért: Nem az a gondom, hogy csökkentik az államilag támogatott helyek számát. Úgy látom, mind az intézmények számában, mind hallgatói létszámban túlnőtt az államilag támogatott felsőoktatás az ország teljesítőképességén. Jónak tartom, hogy valaki végre bele mer nyúlni a rendszerbe. Még csak az iránnyal sincs gondom. Én vagyok az egyik szószólója, minek 800 jogász és 4900 közgazdász tanulását támogatni. A fő gond az időzítés és a mérték. Miért kellett egy ilyen nagy horderejű döntéssel másfél hónappal a jelentkezési határidő előtt szinte a semmiből előjönni? Miért nem lehet a fokozatosság és a kiszámíthatóság elvét követni? Árulkodó sztori, amit talán az eduline portál idézett: az egyik rektor azt hitte, tévedésből egy nullával elírták a közgazdász keretszámot...

Mi lesz a faluról származókkal?

A leginkább azokat sajnálom, akik ezzel a hirtelen vágással elesnek egy hozzám hasonló életpályától. Azokat a faluról származó fiatalokat, akik most egy kisváros gimnáziumában tanulnak. Jogi, gazdasági vagy bölcsész szakra készülnek. Államilag támogatott helyre nem férnek majd be, a szülők nem tudják kigazdálkodni a költségtérítést, a hiteltől pedig félnek, mint a tűztől. Hogy ne csak magamról beszéljek: A kilencvenes években az ELTE Vezér úti kollégiuma ilyen hátterű (falu, kisváros, alsóközéposztály) hallgatókkal volt tele. Két szobatársam is ilyen közegből (egy hevesi kisvárosból) érkezett, mindkettejükből kiváló ügyvéd lett.

Ebben a bizonytalan helyzetben minden szülő a legjobb opciót keresi csemetéjének. Próbálnak minél több helyről tájékozódni, engem is meg-megkérdeznek. Néhány gondolat. A jogról azt gondolom, mostantól tényleg csak az próbálja meg, aki Magyarországon szeretne ügyvéd lenni vagy van a családnak pénze saját zsebből fizetni a képzést.

Hiába számít jó befektetésnek az informatikai és mérnöki diploma, hiába nőnek itt a keretszámok, ha valakit egyáltalán nem érdekel a szakma, és/vagy nincs hozzá affinitása, felesleges megpróbálnia. Máskülönben jó befektetés.

Menekülés Ausztriába?

Az utóbbi hetekben egyre több szó esik az ausztriai egyetemi tanulásról, mint menekülési útról. Erről írtam is cikket az origo-n kolléganőmmel.

Izgalmas, hasznos lehetőség, de nem könnyebb és nem olcsóbb. Előny, hogy nincs tandíj, nincs felvételi vizsga, elég nyáron jelentkezni az ősszel induló képzésekre. Bécsben élő magyar egyetemistákkal beszélve nagyon szerényen 500-600 euróból (150-180 ezer forint) kihozható egy hónapnyi megélhetés. Elő hallásra soknak tűnik, de számításaim szerint egy vidékről Budapestre költöző egyetemista havi megélhetése körülbelül 70-80 ezer forint. Ha ehhez hozzávesszük a tanulmányi költségtérítést (havi 20-50 ezer forint) akkor már 100 ezer forint felett járunk. És azt se feledjük, Bécsben diákmunkával óránként 2-3 ezer forintot lehet keresni. Cserébe pedig a fiatal megtanul önállóan élni idegen nyelvű környezetben, problémákat megoldani, gondoskodni magáról. Ha pedig diplomát szerez, könnyebben kap állást az osztrák álláspiacon, ahol a magyar fizetés többszörösét keresheti. Persze a diplomához ott is kell tanulni, ráadásul németül, és sokan kihullanak az első vizsgákon.

A politika feladta a leckét a fiataloknak és szüleiknek. Nem lenne most jó a helyükben lenni...

A facebookon is fent vagyok. Kérdés, témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75@gmail.com címen várom a levelet.

2 Tovább

Miért szerezzünk diplomát?

Hajrájához érkezett az őszi félévre szóló felsőoktatási felvételi jelentkezés, február 15-ig már csak két nap van hátra. Korábban egy bejegyzésben arról értekeztem, hogy frissdiplomásként miért ne célozzunk meg egy újabb diplomát, ha ezzel az a szándékunk, hogy elkerüljük az álláskeresést/munkanélküliséget.

A bejegyzés talán azt a hatást keltette, hogy én diplomaellenes vagyok, pedig ez nincs így, éppen ellenkezőleg. Inkább az értelmetlen diplomahalmozás ellen vagyok. Aki ugyanis 28-30 éves koráig nem lép ki az álláspiacra, hátránnyal indul (elég csak arra gondolni, hogy 5-6 évnyi fizetés hiányzik a pénztárcából az egzisztenciateremtéshez és még a munkaadói kétségeket nem is említettük…).

No, de most hadd ecseteljem azt, miért javaslom mindenkinek, felvételizzen a felsőoktatásba. Múlt kedden könyvbemutatón jártam. „Diplomás pályakövetés – Frissdiplomások  2010” – ezzel a címmel mutattak be egy könyvet, amely az Educatio Nonprofit Kft átfogó kutatásának eredménye. A 2007-ben végzett egyetemistákat, főiskolásokat vizsgálták. A több ezer fiatalt egyebek mellett elhelyezkedésükről, fizetésükről, elégedettségükről kérdezték.   

A kötet átfogó, rengeteg számadat szerepel benne, még időm sem volt végigolvasni.

Hadd ragadjak ki azonban néhány adatot, ami jelzi, nem rossz befektetés a diplomaszerzés.

- A 2007-ben végzettek átlagban 3,6 hónap alatt álláshoz jutottak, 56 százalékuk 1-2 hónap alatt.

- Csupán 2,7 százalék  azoknak az aránya, akik a diplomázás óta kerestek, de nem találtak állást: (Összevetésül: a magyar munkanélküliségi ráta a 18-64 év közötti munkaképesek körében 10,8 százalék.)

- A frissdiplomások körében a teljes idejű foglalkoztatottak aránya: 83,5 százalék (a teljes népességben a foglalkoztatási ráta 56 százalék)

- A 2007-ben végzettek 21,4 százalékuk közép- vagy felsővezetői szintre ért (ez egyben lényegesen magasabb fizetést is jelent)

- Átlagos havi nettó jövedelmük: 136 100 forint (Összehasonításul: a KSH által 2010-ben mért nettó átlagbér, amiben minden korosztály szerepel, 132 ezer forint.)

- A mérnökök nettó 144 ezer forintot, az informatikusok 154 ezer forintot keresnek. 

- A végzettek több mint fele három éve ugyanannál a munkaadónál dolgozik, és nem tervez váltást

- 75 százalék elégedett munkája szakmai, tartalmi részével.

 - 14 százalék a pályaelhagyók aránya.

Aki a teljes könyvre kíváncsi és szakterületenként is látni akarja az eredményeket, a http://www.felvi.hu/diploman_tul/szakmai_tamogatas/kiadvanyok/dprfuzet4_megjelent

 oldalon megtalálja a kutatást.

0 Tovább

Melyik egyetemeket kedvelik a munkaadók?

Már három hét sincs hátra a február 15-i felsőoktatási felvételi jelentkezési határidőig. Hová adjam be a jelentkezésemet? Bizonyára sokan felteszik ezt a kérdést. Tuti tippel nem tudok szolgálni, inkább néhány munkaerőpiaci szempontot fogalmazok meg olyan területekre, amelyekre rálátásom van. Annyit leszögeznék: nem a szakmai munkát minősítem az egyes intézményeknél, csupán a hallott munkaadói véleményeket summázom a sajátommal kiegészítve.

- Közgazdász szakok. Ha egy multinacionális cég pénzügyi pályakezdőt keres, akkor toborzásával két intézményre fókuszál: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola (utóbbinál főleg PSZF). Ha a gazdasági elit szakmai önéletrajzait nézzük meg (én megtettem több százzal), a Corvinus (Közgáz) fölénye elsöprő.

- Műszaki területen Budapesten a BME diplomáját említik először ismeretségi körömben (időnként az említésekben a Kandó és a Neumann is felbukkan). Regionális szinten az Audi Győrben a Széchenyi Egyetemre épít, a Bosch a Miskolci Egyetemre, és jelentősen felértékelődik a Kecskeméti Főiskola helyzete a Mercedes beruházásával (már megállapodás is született a szakember-képzésről). Összességében a műszaki diplomások helyzete könnyebb, mivel hiányszakmának számít.

- Jog. Az ELTE presztízse a legjobb. Úgy látom, konzervatív a jogásztársadalom, mind az ügyvédi irodáknál, mind a miniszteriális szférában ez a diploma a legkapósabb. Vidéken a regionális központokban (Pécs, Szeged, Győr stb.) szerzett diploma csenghet jól a helyi munkaadóknál.

Média. Színház- és Filmművészeti Egyetem. Igazi elitképző. Nehéz bejutni, de aki elvégzi, semmi sem menti meg a képernyőtől. Jómagam az ELTE média tanszékén végeztem, az is a legjobbak között szerepel.

Néhány gondolat útravalóul az egyetemi tanulmányok előtt:

Az iskola neve az első munkakereséskor fontosabb, utána egyre inkább halványul. Később a szakmai tapasztalat, a munkahelyek, a szakmai sikerek válnak hangsúlyosabbá.

Önmagában az iskola neve nem garancia a sikeres karrierépítésre. A jó nevű iskola járulékos előnye: egy életen át tartó kapcsolatrendszer. Ez Nyugat-Európában és az USA-ban is így van. (Az USA-ban például Harvard, Yale, Princeton)

Legyen része a tanulmányoknak a külföldi ösztöndíj. Magabiztossá teszi a nyelvtudást, kinyitja a világot

Meghatározza az esélyeket a szakmai gyakorlati hely. Törekedjünk arra, hogy jó nevű és a piacon vezető szerepet betöltő céghez jussunk be, ne egyszemélyes bt-nél tudjuk le gyorsan.

Első munkakereséskor kulcsfontosságúak olyan személyes tulajdonságok (asszertivitás, jó kommunikáció, érzelmi intelligencia, előadókészség), amelyek elengedhetetlenek a munkahelyi érvényesüléshez. Éppen ezért tanácsos ezeket is fejleszteni az egyetemi évek alatt (például programszervezéssel, tanulmányi versenyeken való részvétellel, diákönkormányzati tagsággal)

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)