Mit ér a szakmunkás az álláspiacon?

Múlt hétvégén szakmunkás világbajnokságot rendeztek Lipcsében. Ennek kapcsán néhány gondolat a "kétkezi" szakmák értékéről.

A magyar médiában nyomát sem találtam egy vasárnap zárult világversenynek, a WorldSkillsnek, amelyet a "szakmák világbajnokságának" is titulálnak. Itt 22 év alatti fiatalok versenyeznek - a fodrásztól a hegesztőn, a virágkötőn át az asztalosig - nézőközönség előtt, a helyszínen elkészített munkákat pedig nemzetközi zsűri értékeli.
Talán azért ez a nagy csend a honi médiában, mert egy olimpiai aranyakhoz szokott országban nem hírértékű, hogy a magyar versenyzők érem nélkül zárnak? Pedig a németországi Lipcsében rendezett viadalon semmi okunk nem volt a szégyenkezésre. Öt versenyszámban is éremközelben végeztünk, összesen hat indulónkat "kiválóság díjjal" jutalmazták. (A részletes eredménylista ezen a linken.)

Itt vannak a legjobb magyar szakmunkások

Hogy kik is ők?
Bertók Kinga szépségápoló
Csőke János informatikai hálózati rendszergazda
Molnár János és Schmidt Péter mechatronikai szakértő
Sárvári Ádám asztalos
Szabó Sándor festő-dekoratőr

Ezeknek a fiatal szakembereknek rendkívül erős referencia lesz önéletrajzukban ez az eredmény. Elmondhatják magukról, hogy nemzetközi porondon, nemzetközi zsűri előtt megmérték őket és a legjobbak között végeztek. Nem hiszem, hogy gondjuk lesz mostanában az álláskereséssel, piaci értékük is növekedett.

A Távol-Keleten nagy a WorldSkills presztízse

A versenysorozat 1947-ben indult útjára, kétévenként rendezik. Hogy mekkora versennyé nőtte ki magát a WorldSkills, jól mutatja, hogy Lipcsében összesen 200 ezren látták a 46 szakma versenyeit, a Távol-Keleten pedig szinte olimpiai győzteseknek kijáró tisztelet övezi a szakmák világbajnokait. Az összesített pontlistán az 52 résztvevő ország közül Dél-Korea végzett az élen, Svájc, Ausztria és Taiwan előtt. Mi a 31. helyen zártunk, viszont a legutóbbi, 2011-ben Londonban tartott világbajnoksághoz képest néggyel több számban szereztünk "kiválóság díjat".

Hogy miért írok ilyen részletesen egy ilyen versenyről? Mert a WorldSkills célja a szakmunka presztízsének növelése (szerintem nálunk elég alacsony), és egy fontos álláspiaci problémára világít rá. Szinte minden országból hiányoznak a jól képzett "kékgalléros" szakmunkások. A fiatalok zöme az egyetemi diploma megváltó erejében bízik. Ám egy jó szakma többet érhet a diplománál. Tudom, merész ez a kijelentés.  Kapásból statisztikák sorával lehet cáfolni, mennyivel több a perspektíva a felsőfokú végzettségben, mennyivel többet keresnek stb... Ezzel nagyrészt egyet is értek, nem is akarok ezzel vitatkozni. Csupán azt mondom: egy keresett szakmával többet lehet kezdeni az életben, mint egy telített területen szerzett diplomával. Főleg ha utóbbinál a személyes érdeklődés is hiányzik.

Nyugaton is nagy a szakmunkáshiány

Évek óta hallom, hogy a magyarországi autógyárak és beszállítóik mennyire nehezen találnak fémipari szakmunkásokat; hogy mennyire lecsökkent a szakmunkástanulók száma; hogy nincs jó minőségű utánpótlás.

Nincs ez másként tőlünk nyugatra sem. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában (EURES) keresve Ausztriában a Friseur (fodrász) szóra 641 állásajánlat, a Tischler (asztalos) szóra pedig 715 ajánlat jelent meg. Itt azokat a pozíciókat hirdetik meg, amelyekre külföldi jelentkezőket is várnak. Pár napja kaptam egy emailt Németországból az egyik tartományi gazdasági kamara képzési vezetőjétől, aki a helyi újságokból küldött cikkeket. Örömmel újságolta, hogy elindult újra szakképzési programjuk. Magyarországról és Lengyelországból toboroztak idén érettségizett fiatalokat, akikkel kint tanulmányi szerződést kötnek: cégekhez helyezik el őket, ahol a duális szakképzés keretében dolgoznak és tanulnak három éven át (jellemzően fémipari, elektronikai és vendéglátóipari szakmákban). Mondanom sem kell, hogy ezekre a fiatalokra a tanulmányok lezárása után biztos állás vár.     

Hogy mi ebből a tanulság? Pályaválasztásnál az elsődleges szempont a személyes érdeklődés legyen. Emellett sok más szempontot, például a szakterület (honi és külföldi) keresettségét is érdemes nézni. Utóbbi kategóriában a CNC-esztergályos jóval erősebb, mint a kommunikációs munkatárs...

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemények:

Szavazzunk a munkaadókról! Aki eddig még vett részt az online szavazáson, de van véleménye, tapasztalata az álláskeresésről, várom.. Hogyan kezelték pályázatotokat, mennyire profik a munkaadók, milyen hiányosságokat láttok? Erre a linkre kattintva egy kérdőív jelenik meg, fél perc alatt kitölthető, az eredményekről beszámolok. Köszönök minden választ! Pénteken zárom a szavazást.

A Facebookon itt vagyok megtalálható. Minden visszajelzést (like, komment, bírálat, javaslat) köszönök.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

4 Tovább

Legszexibb szakmák Magyarországon: itt a toplista

Két héttel ezelőtt arra kértem blogom olvasóit, készítsünk egy felmérést a legszexibb szakmákról. Arra voltam kíváncsi, mely foglalkozásokat tartják a férfiak és a nők szexinek a másik nemnél. Összeállítottam egy 50 szakmából álló online kérdőívet, amelyet összesen 676-an töltöttek ki. A férfiak körében győzött a titkárnő/személyi asszisztens, míg a nők szerint a repülőgép-pilóta a legszexibb férfi szakma. Kicsit bővebben az eredmények.

A felmérés menete: Kérdésem így hangzott: "Melyik szakmákat tartja a legszexibbnek a másik nemnél?" A válaszadóknak először nemüket kellett megadniuk, majd a hazai álláspiacot reprezentáló 50 szakmából választhatták ki a legszexibbeket. (Ügyeltem az egyenlő bánásmódra: A férfi és a női kitöltők is ugyanabból a listából választottak, maximum 10-et jelölhettek meg.) Szexinek számított minden, ami vonzó lehet: fizetés, társadalmi presztízs, a média által sugallt kép, konkrét ismerősök, befolyás, hősiesség, férfiasság, nőiesség, a szakmában dolgozók idomai, kisugárzása...

Összesen 676 kitöltés érkezett, közel fele-fele arányban nőktől és férfiaktól.

A női kitöltők körében a repülőgép-pilóta nyert, majd a tűzoltó és a katona következik. A legvégén a könyvelő, a taxisofőr és a jegyellenőr végzett.
A férfi válaszadók legnagyobb számban a titkárnő/személyi asszisztenst jelölték meg, a légi utaskísérő lett a második, a fitnessedző a harmadik.

A kérdőívnek volt egy szabad szöveges része is, ahová a listán nem szereplő, de  szexinek tartott szakmákat lehetett beírni A női kitöltők közül többen az autószerelőt, a filmrendezőt, a kommandóst írták be, míg a férfiak a meteorológus, a stylist, a fogorvos szakmákat.

Külföldi eredmények

Más országokban már korábban végeztek hasonló felméréseket. Ausztráliában a katona lett a legszexibb férfi, míg a sportoló/rekreációs szakember a női foglalkozás. Németországban a hölgyek szerint az orvosok a legvonzóbb férfiak, míg a férfiak a jogász hölgyekre "buknak". Az Egyesült Királyságban februárban látott napvilágot hasonló felmérés, amely csak nők körében készült. Ott a zenész nyert, a bankár és a tanár előtt.

Mi a tanulság?

Számomra az eredményekből az tűnik ki, hogy a nők a hősiességet, az erőt, a veszéllyel való megbirkózást tartják szexinek, míg a férfiak körében a szakmában dolgozó hölgyek kinézete határozza meg a választást. És hogy mire jó, ha valaki szexi szakmában dolgozik? Ettől nem lesz könnyebb az álláskeresés, a társkeresés talán igen...


A 10 legszexibb "női" szakma

1. Titkárnő - személyi asszisztens
2. Légi utaskísérő (stewardess)
3. Fitnessedző (személyi edző)
4. Hostess
5. Pincér
6. Betegápoló
7. Óvónő – óvodapedagógus
8. Tanár (általános vagy középiskola)
9. Rendőr
10.Fodrász

...és a legkevésbé szexiek
Jegyellenőr
Politikus
Agrárgazdálkodó

A 10 legszexibb "férfi" szakma

1. Repülőgép-pilóta
2. Tűzoltó
3. Katona
4. Vízilabdázó (élsportoló)
5. Ügyvéd
6. Orvos
7. Kajak-versenyző (élsportoló)
8. Rendőr
9. Bűnügyi nyomozó
10. Zenész

… és a legkevésbé szexiek
Könyvelő
Taxisofőr
Jegyellenőr

Mit szóltok az eredményekhez? Bármilyen választ szívesen veszek kommentbe vagy blogom facebook-oldalára is. Ha tetszett, minden like-nak örülök... És persze álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket, témajavaslatokat is. A karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Melyek a legszexibb szakmák?

Ausztráliában a katona a legszexibb férfi szakma, míg a sportoló a legszexibb női. Megnéztem, milyen felmérések vannak erről más országokban. Az Egyesült Királyságban, Németországban és az USA-ban találtam hasonlókat. Íme a listák.

Definíciót nehéz adni, mi is számít szexi szakmának. Ahány felmérés, annyi szempont. Ahány válaszadó, annyiféle érzés, gondolat. Mindenesetre  a társadalmi presztízs, az elérhető kereset, az üres álláshelyek száma, a média által sugallt kép, a szakmában dolgozó ismerősök, a mindennapi életben szerzett tapasztalat feltétlenül befolyásolja a választást.

Ausztrália: katona és sportolónő

Néhány nappal ezelőtt bukkantam egy ausztrál felmérésre, amelyet egy társkereső oldal készített. (Érdekesség, hogy a VictoriaMilan.com.au a hűtlenekre fókuszál, a kapcsolatban élőket hozza össze.)

a legszexibb férfi szakmák:
1. Katona
2. Életmentő személyzet (egészségügy)
3. Kereskedő
4. Sportoló
5. Orvos

A legszexibb női szakmák:
1. Sportoló, rekreációs szakember
2. Egészségügyi dolgozó
3. Vendéglátós
4. Egyetemista
5. Jogász

Egyesült Királyság: művész, bankár, tanár

Az Egyesült Királyságban a Daily Mail napilap publikált februárban listát, amely nők értékelésén alapult.

Itt a sorrend:
1. Zenész, művész
2. Bankár, pénzügyi szakember
3. Tanár
4. Orvos
5. Újságíró

Sokkal rosszabbul végeztek a pénzzel kitömött futballisták, akikre csak a hölgyek 1 százaléka szavazott. Főként azért, mert beképzeltnek, önimádónak tartják őket és rossz a hírük.

Németország: orvos és jogász az élen

Németországban a parship.de online társkereső portál tavaly 23 ezer felhasználó adatait elemezte. A párjukat keresők megadhatták, hogy milyen szakmák képviselőit részesítik előnyben.

A legszexibb férfi szakmák:
1. Orvos
2. Építész
3. Pszichológus
4. Tudományos munkatárs
5. Rendőr
6. Tanár
7. Jogász
8. Újságíró
9. Vállalati tanácsadó
10. Mérnök

A legszexibb női szakmák:
1. Jogász
2. Légi utaskísérő
3. Orvos
4. Ügyvezető
5. Tudományos munkatárs
6. Építész
7. Idegen nyelvű tudósító
8. Mérnök
9. Tanár
10. Televíziós műsorvezető

Egyesült Államok: a XXI. század legszexibb szakmája

Az USA-ból kicsit más megközelítésű hírt találtam a „sexiest job” kifejezésre. Ott a tekintélyes Harvard Business Review üzleti folyóiratban bukkantam egy cikkre, amelyben a XXI. század legszexibb munkáját mutatták be. Hogy melyik is ez? Nem fogják kitalálni. Nem a színész, nem az agykutató, még csak nem is kosárlabdázó. Hanem az „adattudós” (data scientist).

Magas fizetés, hiányszakma, karrierlehetőség a legvonzóbb munkaadóknál. Többek között e szempontok alapján esett a választás erre a 2008 óta létező foglalkozásra. A data scientist az, aki az interneten fellelhető, vagy egy weboldal által összegyűjtött adatokban összefüggéseket keres és ezekből különféle módszerekkel javítja a szolgáltatás színvonalát, növeli a hirdetésekben az átkattintási rátát. Például egy Facebook-felhasználó sokkal relevánsabb hirdetést lát az oldalán. Olyan ismerősöket javasol bejelölésre a rendszer (people you may know), akiket valószínűleg tényleg ismer. A nagy technológiai cégek (Google, Yahoo, Facebook) két kézzel kapkodnak a „data scientist”-ek után. Valójában azonban kevés a jó szakember, nagyon összetett tudás kell hozzá (programozás, logika, statisztika, közgazdaságtan). Bővebben a szakmáról itt.


Szolgálati közlemények olvasóimnak

- Módosult a webcím. Múlt héten módosult blogom webcíme. Sajnos az automatikus átirányítás még nem működik, de minden fórumon igyekszem jelezni, hogy a webcím job-allas - ról jobb-allas - ra változott. Ide, a http://jobb-allas.postr.hu - ra került át minden cikk.

- Dolgozom a CV-ken. Múlt heti felhívásomra, amelyben a nekem elküldött önéletrajzokról visszajelzést ígértem, összesen 54 önéletrajz érkezett. Eddig 25-öt tudtam megválaszolni (érkezési sorrendben reagálok). Így akinek még nem válaszoltam, kérem kicsit a türelmét. Köszönöm.

- Kérdés: Mi zavar benneteket az álláspiacon? Milyen problémákat láttok? Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Írjátok meg a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre.

- A Facebook-on itt vagyok elérhető.

2 Tovább

Felvételi 2013: Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?

Rohamosan közeledik az egyetemi, főiskolai felvételi március 1-i határideje. Milyen szakot érdemes választani? Mely iskolák diplomája ér sokat az álláspiacon?

Az utóbbi két hétben alig volt nap, amikor ne hívott volna valamelyik közeli vagy távoli ismerősöm. „Idén érettségizik a gyerek. Merre lenne érdemes továbbtanulni?” - hangzott a kérdés. Vélhetően még sokan így vannak ezzel, így igyekszem összefoglalni mindazt, ami bennem az utóbbi 20 évben – részben ELTE német és média szakos hallgatóként, részben dortmundi és berlini egyetemi ösztöndíjasként, részben álláspiaci szakújságíróként felhalmozódott.

1. „Megéri-e diplomát szerezni?”
Egyértelműen igen. Minden statisztikai adat azt mutatja, hogy diplomával kisebb az esély a munkanélküliségre, magasabb az átlagfizetés és nagyobb a sansz a vezetői posztra jutásra. (Csak egy friss statisztikai adat: az 570 ezer magyarországi munkanélküli közül összesen 30 ezer a diplomás.) Persze nem mindegy, hogy mely szakot és milyen eredménnyel végezi el az ember, beszél-e idegen nyelvet stb.

2. „Mi alapján válasszak szakot?”
A személyes érdeklődés legyen a legfontosabb. Hosszú távon akkor érezzük jól magunkat a munkahelyen, ha azt csináljuk, amit szeretünk. Nemrég találkoztam egy művészi érzékkel megáldott érettségiző lánnyal. Ő imád rajzolni, imádja az animációs munkákat. Neki hiba lenne közgazdasági vagy orvosi pályát választani csak azért, mert azzal biztosan el fog tudni helyezkedni.

3. „Mi az, amivel nem fogok mellé?”
A nyelvtanulás mindig jó befektetés. Én két nyelvet (német és angol) tanultam meg felsőfokú szinten. Aki nem tudja, mivel szeretne foglalkozni, neki egy nyelvszak elkezdése jó befektetés. Hogy visszatérjek saját példámhoz: annak idején a némettel kezdtem, aztán az egyetem alatt alakult ki, hogy az újságírás az én pályám. Harmadévesen elkezdtem a média szakot is és itt kötöttem ki.
Emellett mindig jó döntés hiányszakmát választani, ha ehhez megvan az affinitás. Manapság a villamos-, gépészmérnökök, az informatikusok, a több idegen nyelven magas szinten beszélők, az orvosok,  a pénzügy-számviteli szakemberek, a logisztikai területen végzettek számítanak kapósnak az álláspiacon és ez várhatóan 3 év múlva is így lesz.  

4. „Mely intézmény mellett érdemes dönteni?”
Egyáltalán nem mindegy, hogy ki, hol végez. A neves egyetemeket érdemes megcélozni. Nem csupán az oktatás színvonala miatt: az egyetemi évek alatt olyan kapcsolatrendszer építhető, amely évtizedeken keresztül végigkísér. Ráadásul a döntéshozók előszeretettel vesznek fel abból az iskolából utánpótlást, ahol ők is végeztek. Nálam a legjobban csengő intézmények: műszaki, informatikai: BME, Óbudai Egyetem Neumann kara; jog: ELTE; pénzügy-számvitel: Corvinus, BGF-PSZF. A vidéki intézményeknél a nagy tudományegyetemek a régió fontos utánpótlásbázisa. Érdemes még figyelni az iskolák ipari kapcsolatait. A győri Széchenyi Egyetem az Audi, Kecskemét a Mercedes, Miskolc a Bosch miatt vonzó a leendő villamos-, gépészmérnököknek. A tévés riporteri, rendezői pályára készülőknek pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemet ajánlom. Nagyon nehéz bejutni, de a felvetteknek egyenes a karrierútja.
Természetesen nem állítom, hogy máshol nincs minőségi képzés. Éppen ezért tanácsos az egyetemi, főiskolai nyílt napokon infót szerezni, az adott szakon tanítók listáját és az iskola vállalati kapcsolatait átböngészni.

5. „Érdemes-e jelentkezni, ha nincs elég pénz a családi kasszában?”
Igen. Vallom azt, hogy a legjobb befektetés a tanulás. A mi családunkban is rezgett a léc, amikor szülőfalumból, a Veszprém megyében található Farkasgyepűről 1993-ban Budapestre költöztem és az ELTE hallgatója lettem. De kaptam kollégiumot, tanulmányi ösztöndíjat, az egyetem mellett németet tanítottam, ösztöndíjat nyertem a külföldi tanulmányokra, újságoknak írtam. Úgy látom, hogy elszántsággal, szorgalommal sok mindent el lehet érni. Az én időmben még nem létezett, de nem kell idegenkedni a diákhiteltől sem. Ebben a helyzetben azonban érdemes a szakma kereseti viszonyait és keresettségét is jobban mérlegelni.    

6. „Megéri külföldön tanulni?”
Egy féléves-éves külföldi ösztöndíj fontos része  a tanulmányoknak, ami kell a későbbi versenyképességhez és élettapasztalatban is rengeteget lehet belőle profitálni. Az én berlini és dortmundi vendéghallgatói tanulmányaim máig hatással vannak rám és ezek nélkül bizonyára kevesebb kapu nyílt volna meg előttem.

7. „Megéri külföldön végezni a teljes egyetemet?”
Nem mindenkinek.  Aki hosszú távon külföldön képzeli el a jövőjét, neki hasznos lehet, ugyanis könnyebben beilleszkedik az ottani életbe és pályakezdőként nagyobb előnnyel indul neki az álláskeresésnek, mint aki Magyarországról próbálkozik. Ha azonban a cél a magyarországi munkavállalás, akkor egy Corvinus-diplomát erősebbnek érzek, mint egy bécsi közgazdaságit. Részben a helyi viszonyok jobb ismerete, a már említett kapcsolatrendszer és a döntéshozók tapasztalatai okán. Természetesen a világ legjobb egyetemeinek diplomája más kategória, ám azoknak borsos is az ára.

8. „Mennyibe kerül a diplomaszerzés?”
Erről készítettem korábban hozzávetőleges számításokat. Egy vidékről Budapestre költöző fiatal szerény körülmények között körülbelül 4,1 millió forintért szerezhet 3 éves bachelor-diplomát nevesebb magyar egyetemen (tandíj + megélhetés). Ugyan Bécsben nincs tandíj, de a drágább megélhetés miatt ott 6,3 millió egy bsc-dipoma. A „tandíjas” országok közül Hollandiában 7,8 millió, míg az Egyesült Királyságban  15 millió forint befektetés a diploma. Igaz az is, hogy nyugat-európai diákmunkával csökkenthető a differencia.

9. „Mi kell ahhoz, hogy diplomával a kézben karriert építsek?”
A szaktudás mellett a nyelvtudás (angol és még egy idegen nyelv), a munkához kötődő „puha képességek” (jó kommunikáció, proaktivitás, stressztűrés, munka iránti alázat, rugalmasság stb.) és a minél értékesebb munkatapasztalat a siker kulcsa. Már az egyetemi évek alatt bele kell kóstolni a munka világába – például szakmai gyakorlatosként jó nevű cégnél. Emellett a külföldi tapasztalat is növeli az esélyt.

10. „Mit tehet az, akit nem vesznek fel vagy nem akar egyetemen továbbtanulni?”
Szakmát kell tanulnia, ugyanis „sima” érettségivel semmire sem megy. Például építőipari, műszaki, vendéglátóipari szakmunkásokból, egészségügyi szakdolgozókból hiány van nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában. Németországban például szinte ingyen kitanulható egy-egy hiányszakma, és utána – a duális szakképzés következtében – szinte garantált az állás. Magyarországon az OKJ-s képzést tanácsos választani.

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

2 Tovább

Szakmák mérlegen: kiben bízunk, kiben nem?

Most kaptam a Gfk Hungária piackutató cégtől a „szakmák iránti bizalmi index” nevű felmérés 2011-es eredményeit (sok éve készítik). Nincs nagy változás: továbbra is a tűzoltókban, a postásokban és a tanárokban bízunk a legjobban, az újságírókban és a politikusokban a legkevésbé. Tanulságosak a számok európai összehasonlításban.

Kicsit bővebben a trendek:

Hazánkban továbbra is a tűzoltókban bíznak meg a legjobban. Őket a postások és a tanárok, tanítók követik. Az összes vizsgált ország közül Magyarországon a legmagasabb a postásokban megbízók aránya.

A toplista első felében a bizalom mértékét tekintve nem történt jelentős változás. A bíróság és a jótékonysági szervezetek „helyet cseréltek”. A jótékonysági szervezeteket övező bizalom évről évre növekedést mutat. Két év alatt 14 százalékpontot emelkedett, ami 2011-ben már a 9. helyet eredményezte.

A rendőrök esetében öt százalékponttal nőtt a bizalom 2010-hez képest. Európában magasabb arányban bíznak meg a rendőrökben, mint Magyarországon. (Európában 75%, Magyarországon 70%)

A vállalatvezetőknek sikerült a 17. helyről a 15. helyre feljönnie. A vállalatvezetőkben Magyarországon sokkal többen bíznak meg, mint Európában. Hazánkban a lakosság közel fele, míg Európában csak egyharmada bízik bennük.

A piackutatókat és a marketing szakembereket Magyarországon szintén nagyobb bizalom veszi körül, mint átlagban. Az európai országok közül Magyarországon bíznak meg leginkább az emberek a piackutatókban. Ennek ellenére a bizalom abszolút értékét tekintve jelentős különbség van a két szakma listában elfoglalt helye között (6. hely versus 12. hely).

A politikusoknak megszavazott bizalmi szint majdnem megegyezik az európai szinttel. Hazánkban azonban továbbra is ők állnak a lista legvégén, annak ellenére, hogy a tavalyi 9 százalék helyett idén 14 százalék szavazott nekik bizalmat. Svédországban és Hollandiában az európai átlaghoz képest sokkal nagyobb bizalom övezi a politikusokat.

Az egyes szakmák képviselőiben megbízók arányának alakulása Magyarországon

Helyezés

Szakma

Bizalom (%)

2011

2010

1.

Tűzoltók

98

97

2.

Postások

96

95

3.

Tanítók, tanárok

91

90

4.

Orvosok

86

88

5.

Katonaság

79

80

6.

Piackutatók

74

79

7.

Környezetvédő szervezetek

71

71

8.

Rendőrök

70

65

9.

Jótékonysági szervezetek

63

57

10.

Bíróság

61

60

11.

Ügyvédek

55

55

12.

Marketing szakemberek

53

56

13.

Köztisztviselők, önkormányzati képviselők

53

54

14.

Papság

50

50

15.

Vállalatvezetők

47

43

16.

Szakszervezetek

46

46

17.

Bankárok

45

45

18.

Reklámszakemberek

41

37

19.

Újságírók

32

31

20.

Politikusok

14

9

 Forrás: GfK Csoport, GfK Szakmák iránti bizalom index 2011. tavasz

Ha valakinek álláskeresői vagy karrierépítéssel kapcsolatos kérdése van, ide írjon: karacsony_zoltan@freemail.hu

Itt is megtaláltok

5 Tovább

Topszakmák Németországban

Május elsejétől nyílik a német és az osztrák álláspiac, ami azt jelenti, munkavállalási engedély beszerzése nélkül lehet dolgozni. Ennek kapcsán és a múltkor elkezdett keresett szakmák folytatásaként hadd idézzek egyik kedvenc német gazdasági magazinomból, a „Wirtschaftswoche”  című hetilapból, amely a közelmúltban „10 különösen keresett szakma” címmel készített összeállítást.

A gazdasági lap a következő tíz foglalkozást emelte ki az álláspiacról. (rövidítve a lényeg)

1. Orvos. Már most hiány van belőlük Németországban és a társadalom öregedése ezt a folyamatot csak felerősíti. A kezdő fizetés évi 45 000 euró (körülbelül 12 millió forint)

2. Építőmérnök. Energiatakarékos ingatlanok építésében jók a lehetőségek. Kezdő fizetés: 35 000 - 45 000 euró között

3. Kémikus (elektrokémiai specializációval). Jelenleg 100-ból egy autó nem hagyományos meghajtású. Tíz év múlva viszont már 10 százalék lesz alternatív üzemmódú. Az elektromos autókban nagy jövőt látnak, ennek kulcsszereplője az elektrokémiára specializálódott kémikus. 65-70 ezer eurót fizetnek a pályakezdőknek a nagy autógyárak, laboratóriumok.

4. Villamosmérnök. Itt az RFID (Radio Frequency IDentification) technológiában van óriási potenciál, erre érdemes specializálódni (a logisztikában és a kereskedelemben használják). A McKinsey tanácsadó cég szerint 2016-ig évi 19 százalékkal nő az RFID-piac.

5. Fizikus (fotovoltaika szakértő). A napenergiát hasznosítására épülő termékek piaca nőni fog. Fotovoltaikára szakosodott fizikusokból kétszer több kell a következő években. Kezdő fizetés: 50 000 – 80 000 euró

6. IT-biztonsági szakértő. Informatikai adatvédelemre nem sajnálnak költeni nagyvállalatok, bankok, állami hivatalok. Kezdő fizetés: 45 000 – 50 000 euró

7. Gépészmérnök. Már most hiányzik 5000 gépészmérnök és 5000 gépipari szakmunkás a német álláspiacról. 40 000 – 45 000 euró a pályakezdők bére.

8.  Közösségimédia-manager. Facebook, Twitter, Xing – Németországban ezek a legnépszerűbb közösségi oldalak, amelyeket 38 millióan használnak. Külsős szakemberként (egyéni vállalkozóként) jók az esélyek. Főleg termékmarketing, toborzás, vállalati kommunikáció területén. Kb. 40 ezer euró a start.

9. Mérnök-értékesítő. Magyarországon is keresett ez a szakma, nálunk egyébként nem tanítják. Feladata egy cég műszaki termékeinek népszerűsítése tervezők, kivitelezők, áruházláncok körében. Kb. 45 000 - 50 000 euró.

10. Mechatronikai mérnök. Egy trendi specializáció, ami arra épül, hogy manapság a műszaki termékek (pl. mobiltelefonok, szerszámok) fejlesztéséhez elektronikai, mechanikai és informatikai tudás is kell. (40 000-45 000 euró).

Szóval a lényeg: orvosi, informatika, műszaki és természettudományos diplomák. Ezek a nyerőek Németországban (is). Annyit még hadd tegyek hozzá: a nemdiplomás szakmák közül a vendéglátóipariak (pincér, szakács, szállodai recepciós), az építőipariak (cnc-esztergályos, és más szakmunkások) kelendőek.

0 Tovább

Melyik a legjobb állás?

Egy lista látott napvilágot a közelmúltban a legjobb amerikai szakmákról. Ennek kapcsán egy gyorsértékelés és az én TOP 10-es magyar listám a fizetés és a szakma keresettsége alapján.

Évente készít kutatást a legjobb amerikai foglalkozásokról a CareerCast nevű cég. Néhány napja jött ki a legújabb, 200-as listájuk, amelyet kolléganőm fel is dolgozott. A felmérés összeállítói öt szempontot vizsgáltak: a fizikai igénybevételt, a munkakörnyezetet, a fizetést, a karrierkilátásokat és a stresszfaktort.

Mindezek alapján a legjobb szakmák az USA-ban: Szoftverfejlesztő mérnök, matematikus, aktuárius, statisztikus, számítógépes rendszerelemző, meterológus, biológus, történész
A legrosszabb szakmák: Rakodó munkás, vasmegmunkáló, favágó, ács, taxisofőr, rohammentős, hegesztő, szobafestő

A teljes lista egyébként itt tekinthető meg angolul

Ennek kapcsán néhány gondolat.

Látványos és bulváros is egyben egy ilyen összeállítás. Nem mondom, hogy nincs benne igazság, ugyanis a szoftverfejlesztői szakmát Magyarországon minden bizonnyal sokan a legjobb állások között tartják számon: átlagon felüli kereset, sok állásajánlat, könnyű külföldre jutás… és még sorolhatnám. Ők valóban sztárok az álláspiacon.

Ám van-e értelme egy ilyen lajstromnak. Megmondható-e, hogy mi a legjobb állás? Szerintem „A” legjobb állás nem létezik. Mindenkinek megvan a számára legjobb foglalkozás. A listát tehát mindenkinek magának kell összeállítania és így sok „Legjobb állás” létezik.

Nekem személy szerint a legjobb állás az újságírás. Mert szeretek emberekkel beszélni, mert szeretem a változatosságot, az írást, az infogyűjtést, az újdonság keresését és annak érdekes feldolgozását, használom a német- és angolnyelv-tudásomat. Számomra a szoftverfejlesztés nem jó szakma, mert utálok egész nap egy irodában ülni, nem érdekelt igazán sosem a matematika, az informatika. Még ha képes is lennék programozni, a monotónia biztosan zavarna. Szóval a legjobb szakma relatív.

Ám ennek ellenére mégsem tartom elhibázottnak az ilyen összeállításokat. Részint azért, mert jelzi, milyen szakmákban van a legtöbb állásajánlat, mely területeken lehet a legjobban keresni. Fontos információ lehet pályaválasztás vagy pályamódosítás előtt. És gondolkodásra sarkall. Legfeljebb nem ilyen hangzatos címmel kell ellátni.

A fizetésre és az elhelyezkedési lehetőségekre fókuszálva én is összeállítottam egy top 10-es listát. Én így látom a magyar álláspiac keresett és jól fizető szakmáit.

Mérnök
Informatikus
Könyvelő
Könyvvizsgáló
Adótanácsadó
Logisztikai szakember
EU-s hivatalnok
Tolmács, fordító (EU-s intézményeknél)
Értékesítő (nemcsak szakma, hanem üzleti attitűd)
Projektmenedzser (inkább készség, de a projektekre épülő üzleti világban egyre fontosabb)

Mit szóltok a listámhoz? Nálatok mi a legjobb szakma?

3 Tovább

E-flört szakértő – új szakma született

Ne a hagyományos szakmákban, sémákban gondolkodjunk a "web kettes" világban.

Számomra ez az üzenete egy szemfüles, huszonéves amerikai hölgy (Laurie Davis) sikersztorijának, aki vállalkozásával új foglalkozásnevet (is) alkotott. "E-flirt expert", tehát az internetes flörtölés, párkeresés, ismerkedés szakértője – így nevezi magát.

Honorárium fejében segít a partnerkeresőknek az interneten megtalálni a boldogságot. Ahogyan az álláskeresés, úgy a párkeresés is a jó önmarketingről szól: hogyan nézzen ki a bemutatkozó oldalam, milyen szöveget írjak magamról, miről ne tegyek említést, milyen fotót töltsek fel, hogyan reagáljak a megkeresésekre? És még egy sor más kérdés szóba jöhet: Milyen szempontok szerint keressek mely weboldalakon, hogyan szűrjem ki a hozzám nem illőket...

Sok csapdát kikerülhetünk, ha tapasztalt szakértő ad útravalót vagy segít a dilemmák megoldásában.

Magyarországon is egyre többen ismerkednek az interneten. És biztos vagyok benne, nálunk szintén sokan küzdenek ilyen kérdésekkel. Hogy ezért hajlandóak lennének-e pénzt is fizetni? Ki kell próbálni. Mindenesetre a netes ismerkedésben tapasztaltak, elindíthatják karrierjüket tanácsadói szolgáltatással. Online marketing tudás azért kell mellé.

Bővebb infó Laurie weboldalán: www.eflirtexpert.com

0 Tovább

Öt tanács (leendő) gyakornokoknak

Olvasom a tekintélyes Spiegel magazin online kiadásának a cikkét, amelyből kiderül, a német minisztériumok többsége egyáltalán nem fizet a szakmai gyakorlatért a fiataloknak. Csak a belügy- és az igazságügyi tárca ad fizetséget, havi 50-500 euró közötti összeget. A többiek vagy semmit sem fizetnek vagy jelképes juttatásokkal (étkezési jegy, utazási költséghozzájárulás) tudják le a munka ellentételezését. Hogy mi a helyzet magyar minisztériumokban, nem tudom. Amit én látok: a cégek jelentős része előszeretettel kihasználja a gyakornok munkaerőt. A tanulók élethelyzetükből fakadóan minimális összegekkel beérik, pedig többségük remek szellemi képességekkel rendelkezik.

Kérdés, mit tehet meg a munkaadó a gyakornokokkal? Dorofejev Tamara kolléganőm írt erről a Monster.hu karriermagazinjában egy jó cikket.

A lényeg: 6 hétig az egyetemista szakmai gyakorlat keretében ingyen foglalkoztatható, annál hosszabb idő esetén heti 11 ezer forint a minimális fizetség, azaz havi 44 ezer forint. Hát ez még bulira is kevés lehet...

Ugyan Európában (elsősorban Zöld párti) és főként fiatal képviselők harcolnak a szakmai gyakorlatosok „rendes” megfizetéséért, ebben nem érzem a radikális változás lehetőségét. Részben jogosnak érzem a munkaadók ellenérvét, hogy ők is áldoznak, tanítják, a munkában képzik a fiatalt. Már persze akkor, ha valóban ezt teszik, és nem takarításra, a főnök privát ügyeinek intézésére használják az olcsó és értelmes munkaerőt.

Ezek alapján:

Öt tanácsom (leendő) gyakornokoknak:

Ne a pénzt nézzük a gyakorlati hely kiválasztásakor, hanem a fejlődési lehetőséget

Ne a „könnyű megúszás/átvészelés” irányába menjünk. Rövid távon ugyan előnyös, hosszú távon kevésbé.

Ha tehetjük, jó nevű céget célozzunk meg (amelynek neve van az iparágban)

Csak olyan gyakornoki időt csináljunk végig, ahol foglalkoznak velünk

Legyen bennünk alázat a cég és a munka iránt. A legjobbaknak sok esetben munkaszerződést ajánlanak. A szakmai gyakorlat meghosszabbított próbaidő is egyben.

+ Tippem weboldal-fejlesztőknek:

Németországban már van olyan oldal, ahol az egykori gyakornokok értékelhetik a cégeket, ahol dolgoztak. Így a leendő gyakornokoknak könnyebb a választás. Például ezen az oldalon: http://www.prakti-test.de/

Miért nincs még ilyen magyar oldal?

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)