Ha (nem) sikerül az egyetemi felvételi - jön a vonalhúzás

Idén július 24-én, szerdán lesz a „vonalhúzás”, azaz ezen a napon estefelé kiderül, kinek, hogyan sikerült a felsőoktatási felvételi: ki mely intézmény, mely szakjára jutott be illetve kinek kell sikertelenség esetén újraterveznie jövőjét. A számok a www.felvi.hu  oldalon lesznek elérhetőek. Hadd adjak most egy kis útravalót azoknak, akiknek sikerül, és azoknak, akiknek nem.

Ha sikerül a felvételi…

- Bulizz egy jót, pihend ki magad a tanévkezdésig

Ha idén érettségiztél / felvételiztél, sok vizsga és stressz van mögötted. A sikeres felvételi jó alkalom arra, hogy „kiereszd a gőzt”. Sokaknál a középiskola és az egyetem közötti 1-2 hónap életük egyik leggondtalanabb időszaka. Érdemes kihasználni.

- Vállalj diákmunkát augusztusban

Ha most szembesülsz azzal, hogy a tanévkezdéshez nincs elegendő pénzed, augusztusban még gyűjthetsz valamennyit. Ráadásul ekkor könnyebb diákmunkát vállalni, mivel a nyári szünet második felében kevesebben keresik fel az iskolaszövetkezeteket. Egy hónap alatt napi 8 óra munkával 90 ezer forint körüli összeg mindenki számára elérhető.

- Nézz el a gólyatáborba

Az augusztus végi-szeptember eleji gólyatáborokat nem érdemes kihagyni. Amellett, hogy jó buli, fontos infókat és kapcsolatokat szerezhetsz, ami megkönnyíti a tanévkezdést.

- Építsd tudatosan a karriered

Ez már hosszabb távú útravaló, ami a következő 3-5 évre vonatkozik. Természetesen fontos része a karrierépítésnek a tanulás, a vizsgák letétele, a minél jobb tanulmányi átlag. Ám ne csak erről szóljon egyetemi/főiskolai jelenléted, hanem a soft skillek (kommunikációs, szervezési, prezentációs készség) fejlesztéséről is. Ez történhet közösségi munkában – például hallgatói önkormányzat, rendezvények szervezése, vagy tanulmányi versenyeken, órai prezentációkban. A tanulmányok második felében vállalj szakmai gyakorlatot és menj ki külföldi részképzésre (például az Erasmus-programmal). Egy fejvadász ismerősöm mondta éppen tegnap, a frissdiplomások közül az átlagon felüliket keresik a cégek. Ezért igyekezzen mindenki valami pluszt hozzátenni a tanulmányi eredményhez.

Emellett érdemes egy-egy év után mérleget vonni, mennyire találod hasznosnak a képzést, mennyire szeretnénk később e területettel foglalkozni.

 Ha NEM sikerül a felvételi

- Pótfelvételi augusztusban

Ha sehová nem jutottál be vagy nem is jelentkeztél, akkor augusztusban van még egy esélyed. A pótfelvételin azonban már csak egy szakot jelölhetsz meg és kevesebb lehetőség közül választhatsz. (Erről pontos leírás a vonalhúzás utáni napokban várható.)

- Itthon – érettségi előkészítő, nyelvvizsga letétele

Ha vágyott iskolád vágyott szakjára nem vesznek fel, szeptembertől készülhetsz egy újabb megmérettetésre. Hogy jobb eredményt érj el, megcélozhatsz emelt szintű érettségit vagy más „pontnövelő” lehetőséget (nyelvvizsga).

- Itthon – OKJ-szakmatanulás

Mivel sima érettségivel csak egyszerű fizikai munka, esetleg adminisztratív munka csíphető meg, jó döntés lehet valamilyen szakterület kitanulása. Az OKJ-s tanfolyamok szeptembertől változnak: több pénzbe kerülnek és tovább tartanak. Ettől függetlenül egy keresett szakma kitanulása (személyes érdeklődés esetén) jó befektetés.

- Irány külföld – munka és / vagy tanulás

Ennek klasszikus formája a gyermekfelügyelői (au pair) munka. Ez általában heti 25-30 órás elfoglaltsággal jár, az au pair a családnál lakik, teljes ellátást, zsebpénzt kap, sőt, a család fizet számára a nyelvtanfolyamot. Anyanyelvi környezetben a nyelvtanulás megoldható munka nélkül is, ám itt már mélyebben zsebébe kell nyúlni a szülőknek. (Bővebb info a nyelvi utaztató cégeknél, nyelviskoláknál).

Kalandvágyóknak, más kultúrák iránt érdeklődőknek opció lehet önkéntes munkát vállalni. Ennek az EU-n belül már hálózata is van, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS).

Szakképzettség nélkül, 18-19 évesen nem javaslom az önálló külföldi munkakeresést, részint a kockázatok, részint a szűk álláskínálat miatt.

Aki külföldön szeretne egyetemre járni vagy szakmát tanulni, ő már lecsúszott a szeptemberi tanévkezdésről. A jövő szeptemberi startot viszont már késő ősszel el kell kezdeni szervezni.

Tisztában vagyok azzal, hogy mindegyik pontról könyvet lehetne írni. Ezt a posztot inkább impulzusnak szántam. Amint látható, lehetőségből nincs hiány…

Ha van kérdésetek, vagy chatelnétek velem karrierügyekben, várlak benneteket ma délután 16.30-17.30 között a www.felvi.hu oldalon rendezendő virtuális „Pont Ott Partin”.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Bármilyen véleményt, javaslatot, kritikát és like-ot is szívesen fogadok.

0 Tovább

Beszóltak az álláskeresők - mi a bajuk az állások meghirdetőivel?

Mi zavarja leginkább az álláskeresőket a pályázás során? Erről készítettem egy online felmérést olvasóim körében. 426 válasz érkezett, az eredmények nem túl hízelgőek az állások meghirdetőire. Lássuk a számokat és a tanulságokat.

Két héttel ezelőtt a "15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy" című bejegyzésben a gyakran előforduló álláskeresői bakikról írtam, amely főként HR-szakemberek véleményén alapult. Akkor úgy gondoltam, hogy a másik oldalnak, tehát a munkaadóknak/HR-eseknek is küldök egy tanulságos csomagot. Arra kértem kedves álláskereső olvasóimat, mondjanak véleményt az állásokat meghirdető munkaadókról, álláskeresési tapasztalataikról. Összeállítottam egy online kérdővet, amelyet tíz nap alatt 426-an töltöttek ki.

A kérdés így szólt: "Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?" A válaszadók 10 lehetőség közül jelölhettek meg maximum hármat, illetve egy szabad szöveges részben egyéni véleményt is megadhattak.

Top sérelem: nem válaszolnak az álláspályázatra

A 426 kitöltő közül 310-en jelölték meg a "Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után" lehetőséget, ezzel messze ez az opció végzett az élen. Második helyre  227 szavazattal a "Nem indokolják meg, miért utasítottak el" lehetőség került, míg a panaszlista harmadik helye az anonim hirdetéseknek jutott - amelyeknél nem derül ki, ki hirdeti meg az állást (210 válasz). Sok kitöltőt zavart még, hogy fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben. A legkevésbé az állásinterjú időbeli csúszása és az ezzel járó várakozás bosszantja az álláskeresőket.
A 426-ból mindössze 11 válaszadó (2,7 százalék!) volt maradéktalanul elégedett. Azaz, ennyien tartották korrektnek és profinak azoknak a cégeknek a toborzását, ahová pályáztak.

Unfair kérdés, hazug hirdetés, túlzó elvárások

A válaszadók egy szabad szöveges részben egyéni tapasztalaikról is beszámolhattak. Akadt, akit gyermekvállalási terveiről faggatták, másvalaki szerint indokolatlanul magasak az elvárások. Egy pályázónak már az email "Tárgy" részébe be kellett (volna) írnia a fizetési igényét. Akadt, akit még aznap akartak behívni interjúra. Egy másik kitöltő azt nehezményezte, hogy a munkaadók túlságosan titkolóznak a fizetésről, pedig sok felesleges kört ki lehet így kerülni. Egy álláskeresőt az zavart, hogy csak interjún derült ki, hogy vállalkozói státuszú, jutalékos alapon fizető ügynöki munkáról van szó, miközben a hirdetésben alkalmazotti munkát hirdettek fix bérrel. Az állásinterjúra utazás miatt 4000 forint útiköltsége bánta...  

Íme az eredmények számokban:

Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?
Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után    310 (válasz)
Nem indokolják meg, miért utasítottak el    227
Nem derül ki, hogy melyik cég hirdeti meg az állást (pl. fejvadász cég keresésénél)     210
Fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben    165
Interjú után sokáig kell várni a döntésre    93
Udvariatlanok az interjúztatók, inkorrekt kérdéseket tesznek fel    76
Állásinterjún kevés infót árulnak el a munkáról    70
Túl sok dokumentumot kérnek csatolni (erkölcsi bizonyítvány, diploma stb.)     36
Késnek az interjúztatók, várnom kell    25
Nem zavart semmi. Korrekt, profin kiválasztó munkaadókkal volt eddig dolgom.    11

Mi a tanulság a munkaadók számára?

Egy kis munkaadói arroganciával az egész elintézhető lenne annyival, hogy a munkaadó hirdet meg állást, ő van erősebb pozícióban, az álláskereső ne nagyon elégedetlenkedjen.
Ezt az attitűdöt hosszú távon nem tartom célravezetőnek. Az inkorrekt munkaadónak hírét viszik álláskeresők és kirúgott munkavállalók százai/ezrei (már nem csupán ismeretségi körben, hanem internetes fórumokon. A Facebook "Feketelista álláskeresőknek" csoportja erre jó példa). Ilyen ellenszélben nehéz lesz neki a legjobb pályázókat megszerezni, főként nehezen betölthető pozíciókra... A rossz munkáltatói image pedig előbb-utóbb a cég termékeinek megvásárlóit is elérheti, ami már árbevételben is jelentkezik.

Mit lehet tenni?

Apró fogásokkal látványos eredményt lehet elérni. Ma már annyi informatikai eszköz / szoftver elérhető, amivel egyszerre akár több ezer álláskereső kezelhető. Nem bonyolult dolog az önéletrajz beérkezése után azonnal egy automatikus választ küldeni, melyben a cég megköszöni a pályázást. Szintén lehet automatikus, udvarias mailt küldeni, ha nem lesz állásinterjúra behívás. Ez az álláskeresőnek is segítség, mert nem vár, nem veszít időt.
Hadd ne részletezzem az állásinterjún való korrekt munkaadói hozzáállás fontosságát (csak a munkavégzéshez kapcsolódó kérdések, a munka feltéteinek ismertetése, barátságos légkör megteremtése stb.). Az interjú utáni elutasítást pedig szintén minél gyorsabban illik közölni.  

Köszönök minden választ! Remélem, szolgált némi tanulsággal.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Minden véleményt, like-ot, kritikát, bátorítást örömmel veszek. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom leveleiteket.

Karácsony Zoltán

12 Tovább

Mit ér a szakmunkás az álláspiacon?

Múlt hétvégén szakmunkás világbajnokságot rendeztek Lipcsében. Ennek kapcsán néhány gondolat a "kétkezi" szakmák értékéről.

A magyar médiában nyomát sem találtam egy vasárnap zárult világversenynek, a WorldSkillsnek, amelyet a "szakmák világbajnokságának" is titulálnak. Itt 22 év alatti fiatalok versenyeznek - a fodrásztól a hegesztőn, a virágkötőn át az asztalosig - nézőközönség előtt, a helyszínen elkészített munkákat pedig nemzetközi zsűri értékeli.
Talán azért ez a nagy csend a honi médiában, mert egy olimpiai aranyakhoz szokott országban nem hírértékű, hogy a magyar versenyzők érem nélkül zárnak? Pedig a németországi Lipcsében rendezett viadalon semmi okunk nem volt a szégyenkezésre. Öt versenyszámban is éremközelben végeztünk, összesen hat indulónkat "kiválóság díjjal" jutalmazták. (A részletes eredménylista ezen a linken.)

Itt vannak a legjobb magyar szakmunkások

Hogy kik is ők?
Bertók Kinga szépségápoló
Csőke János informatikai hálózati rendszergazda
Molnár János és Schmidt Péter mechatronikai szakértő
Sárvári Ádám asztalos
Szabó Sándor festő-dekoratőr

Ezeknek a fiatal szakembereknek rendkívül erős referencia lesz önéletrajzukban ez az eredmény. Elmondhatják magukról, hogy nemzetközi porondon, nemzetközi zsűri előtt megmérték őket és a legjobbak között végeztek. Nem hiszem, hogy gondjuk lesz mostanában az álláskereséssel, piaci értékük is növekedett.

A Távol-Keleten nagy a WorldSkills presztízse

A versenysorozat 1947-ben indult útjára, kétévenként rendezik. Hogy mekkora versennyé nőtte ki magát a WorldSkills, jól mutatja, hogy Lipcsében összesen 200 ezren látták a 46 szakma versenyeit, a Távol-Keleten pedig szinte olimpiai győzteseknek kijáró tisztelet övezi a szakmák világbajnokait. Az összesített pontlistán az 52 résztvevő ország közül Dél-Korea végzett az élen, Svájc, Ausztria és Taiwan előtt. Mi a 31. helyen zártunk, viszont a legutóbbi, 2011-ben Londonban tartott világbajnoksághoz képest néggyel több számban szereztünk "kiválóság díjat".

Hogy miért írok ilyen részletesen egy ilyen versenyről? Mert a WorldSkills célja a szakmunka presztízsének növelése (szerintem nálunk elég alacsony), és egy fontos álláspiaci problémára világít rá. Szinte minden országból hiányoznak a jól képzett "kékgalléros" szakmunkások. A fiatalok zöme az egyetemi diploma megváltó erejében bízik. Ám egy jó szakma többet érhet a diplománál. Tudom, merész ez a kijelentés.  Kapásból statisztikák sorával lehet cáfolni, mennyivel több a perspektíva a felsőfokú végzettségben, mennyivel többet keresnek stb... Ezzel nagyrészt egyet is értek, nem is akarok ezzel vitatkozni. Csupán azt mondom: egy keresett szakmával többet lehet kezdeni az életben, mint egy telített területen szerzett diplomával. Főleg ha utóbbinál a személyes érdeklődés is hiányzik.

Nyugaton is nagy a szakmunkáshiány

Évek óta hallom, hogy a magyarországi autógyárak és beszállítóik mennyire nehezen találnak fémipari szakmunkásokat; hogy mennyire lecsökkent a szakmunkástanulók száma; hogy nincs jó minőségű utánpótlás.

Nincs ez másként tőlünk nyugatra sem. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában (EURES) keresve Ausztriában a Friseur (fodrász) szóra 641 állásajánlat, a Tischler (asztalos) szóra pedig 715 ajánlat jelent meg. Itt azokat a pozíciókat hirdetik meg, amelyekre külföldi jelentkezőket is várnak. Pár napja kaptam egy emailt Németországból az egyik tartományi gazdasági kamara képzési vezetőjétől, aki a helyi újságokból küldött cikkeket. Örömmel újságolta, hogy elindult újra szakképzési programjuk. Magyarországról és Lengyelországból toboroztak idén érettségizett fiatalokat, akikkel kint tanulmányi szerződést kötnek: cégekhez helyezik el őket, ahol a duális szakképzés keretében dolgoznak és tanulnak három éven át (jellemzően fémipari, elektronikai és vendéglátóipari szakmákban). Mondanom sem kell, hogy ezekre a fiatalokra a tanulmányok lezárása után biztos állás vár.     

Hogy mi ebből a tanulság? Pályaválasztásnál az elsődleges szempont a személyes érdeklődés legyen. Emellett sok más szempontot, például a szakterület (honi és külföldi) keresettségét is érdemes nézni. Utóbbi kategóriában a CNC-esztergályos jóval erősebb, mint a kommunikációs munkatárs...

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemények:

Szavazzunk a munkaadókról! Aki eddig még vett részt az online szavazáson, de van véleménye, tapasztalata az álláskeresésről, várom.. Hogyan kezelték pályázatotokat, mennyire profik a munkaadók, milyen hiányosságokat láttok? Erre a linkre kattintva egy kérdőív jelenik meg, fél perc alatt kitölthető, az eredményekről beszámolok. Köszönök minden választ! Pénteken zárom a szavazást.

A Facebookon itt vagyok megtalálható. Minden visszajelzést (like, komment, bírálat, javaslat) köszönök.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

4 Tovább

15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy

Álláskeresők és HR-esek élményeiből készítettem most egy gyűjtést, mikor is (lehet) komolytalan egy pályázó. Jó hír: egy kis odafigyeléssel mind a 15 buktatót ki lehet kerülni. A bejegyzés végén pedig szavazásra hívom kedves olvasóimat. Arra kérek mindenkit, mondjon véleményt, mi zavarta őket leginkább a kiválasztási folyamatban, tehát gyűjtsünk visszajelzést, a szabad szöveges részben akár "be is lehet szólni" a munkaadóknak...

1. Több helyre ugyanazt az emailt küldöd

Nem mutat jól, ha egy HR-es a „Fw” jelzést látja az email tárgyában. Ez ugyanis azt sugallja, hogy az álláskereső egy másik céghez küldött anyagot továbbított, tehát elsődlegesen nem ide pályázik. Ha ráadásul a megszólítás és az email szövege is általános (Például: Tisztelt Cím! Csatolva küldöm pályázatomat. Várom válaszát! Üdvözlettel: XY), akkor nagy valószínűséggel a kukában landol a mail. Kivéve persze, ha annyira kapós szakember vagy, hogy két kézzel kapkodnak utánad (például nyelveket beszélő mérnök, informatikus, sztársportoló...).

2. Ugyanannál a cégnél ugyanazzal a CV-vel minden meghirdetett állásra pályázol

„Minden megoldás és pozíció érdekel.” Kiveri a biztosítékot a HR-eseknél ez a mondat. Mennyire van ugyanis reális önképe annak a pályázónak, aki a HR-estől a recepcióson, logisztikuson át az értékesítőig minden meghirdetett állásra lő? Még akkor is, ha a háttérben a kétségbeesés húzódik meg, inkább több céghez pályázzunk hasonló területekre. Amihez a leginkább értünk vagy amiben a legerősebbek vagyunk.

3. Megmosolyogtató vagy elborzasztó az email címed

Az első benyomás az álláspályázatnál is fontos. Legyen üzleties a mailcím és ellenőrizzük, hogy a kimenő mailben a teljes nevünk szerepel-e (például küldjünk levelet egyik mailcímről a másikra). Kerülendőek az olyan mailcímek, mint például „kiralycsavo@...”, „killer@...” és még hosszan lehetne folytatni.

4. Rosszul írod le a cég /a kontaktszemély nevét. Helyesírási hibáktól hemzseg a pályázatod.

Sok jelentése lehet ennek, de egyik sem pozitív rád nézve: figyelmetlenség, pontatlanság, komoly érdeklődés hiánya, műveletlenség.

5. Csak magadról írsz, beszélsz és nem találsz kapcsolódási pontokat a kinézett céggel

A sikeres pályázat titka, kapcsolódási pontok találása közted és a vállalat között. Ha csak magadat mutatod be és nem tudsz semmit sem írni, mondani arról, mi az, ami megfogott a cégben, a munkakörben, milyen múltbeli tapasztalatot tudnál itt hasznosítani, az álláshirdetést olvasva miben ismertél magadra, akkor nem leszel az esélyesek között.

6. Nem érkezel pontosan interjúra, és nem jelzed telefonon a késést

Fontos a pontos érkezés, ám bármi közbejöhet: közlekedési akadály, előre nem kalkulált magánéleti esemény. Ennél még fontosabb, hogyan kezeled a helyzetet. Teljesen más a megítélés, ha előre szólsz telefonon, hogy késel vagy bizonytalan érkezés esetén új időpontot kérsz, mintha „csak úgy” késel fél órát vagy el sem mész interjúra.

7. Ápolatlanul, kopott öltözetben jelensz meg

A cég képviselője állásinterjún mindig felteszi magának a kérdést: „El tudom képzelni a cégnél? Hitelesen tudna képviselni ügyfelek előtt?” (utóbbi kérdés főleg közvetlen ügyfélkapcsolatot jelentő munkánál). Az ápolatlanság és a rossz öltözet még azt is jelzi: a pályázó nem tiszteli meg a munkaadót. Az elvárt öltözet egyébként szakma- és cégtípusfüggő. Érdemes erről előtte ismerősi körben tájékozódni.

8. Alig tudsz valamit a megcélzott vállalatról

Evidensnek tűnik, hogy állásinterjúra érkezve utána kell nézni a munkaadónak. Ennek ellenére még mindig megesik, hogy a legalapvetőbb információk hiányoznak a cégről.

9. Üzleti titkokat fecsegsz ki előző munkaadódról

Még ha érdekesek is a sztorik, a munkaadó felteszi magában a kérdést: „Lehet, hogy rólam is ilyen nyíltan fog beszélni, ha felveszem és egy idő után újra állást keres.”

10. Bizalmaskodsz az interjúztatóval

„Láttam a Facebook-oldalát. Jól néz ki a nyaralós fotókon.” Ha egy férfi pályázó így próbál egy hölgy interjúztatónál „bevágódni”, rossz úton jár. Nagyon kockázatos átlépni a határokat és a privát szférában kutakodni. Akkor is, ha az információ mindenki számára elérhető.

11. Felveszed a mobiltelefont interjú alatt

Kirívó udvariatlanságnak számít. Ha életbevágóan fontos hívást vársz, akkor is jelezd előre a lehetőséget. Máskülönben kapcsold ki a mobilt, amikor belépsz a tárgyalóba.

12. Ellentmondások vannak a pályázati anyagodban és / vagy állásinterjús szereplésedben

Mielőtt interjúra indulsz, olvasd el milyen önéletrajzot küldtél el. Rendkívül kínos, ha a szóban elmondottak és az írásos verzió ellentmondanak egymásnak. Példa: egy a CV-ből „kifelejtett” korábbi munkaadót megemlítesz, másként nyilatkozol nyelvtudásodról, tanulmányaidról, de akár a hobbin is elcsúszhatsz. Nézd nyilvános közösségi médiás adatlapodat is, mi szerepel rólad. A HR-esek egyre nagyobb aránya szaglászik a pályázók után.

13. Extrém alacsony vagy extrém magas a fizetési elvárásod

Egy felkészült pályázó nagyságrendileg be tudja lőni, mekkora fizetést tart reálisnak. A legtöbb esetben állásinterjú kerül szóba a kérdés. A túl alacsony és a túl magas összeg is azt jelenti, a pályázó nincs tisztában piaci értékében vagy nem értette meg a pozíció tartalmát.

14. Nincs kérdésed, és nem mutatsz érdeklődést a cég iránt

Érdemes 1-2 kérdéssel készülni akár a cégről, akár a betöltendő munkakör részleteiről. Ha nagyon informatív a cég képviselője, akkor elképzelhető, hogy nehezebb, de valamilyen szintű érdeklődést mutatni kell.

15. A fizetésen kívül más érved nincs, miért szeretnél ott dolgozni

Szinte minden állásinterjún elhangzik a kérdés: „Miért szeretne nálunk dolgozni?” Bármennyire is nehéz a megélhetés, próbálj meg a szociális háttér helyett más, a munkával vagy a munkaadóval kapcsolatos érvekkel előállni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, visszajelzésnek, kritikának örülök.

...és akkor kérek mindenkit mondjon véleményt eddigi pályázási tapasztalatairól. Alább a kérdőív. Majd az eredményt is közlöm. (Nem kell megadni semmilyen személyes adatot)

20 Tovább

10 jel, hogy ideje munkahelyet váltani

Minden munkavállaló életében eljön a pillanat, amikor új állás után kell nézni. Sokkal könnyebb azonban meglévő munkahelyről pályázni, mint egy esetleges kirúgás, cégmegszűnés után mindenféle bevétel nélkül próbálkozni. Melyek lehetnek azok a pontok, amikor el kell kezdeni körülnézni a munkaerőpiacon? Tegyünk egy kis tesztet magunkon az alábbi tíz pont alapján.

1. Lejtőre kerül a munkaadó.  Vegyük szemügyre munkaadónk gazdálkodását. Nem jó jel a csökkenő árbevétel (főleg, ha a versenytársak növekednek), a veszteséges működés és ezzel párhuzamosan a fejlesztések/beruházások elmaradása.

2. Fúzió, felvásárlás.  Krízispont a munkahelyen a felvásárlás és a fúzió is. Ekkor ugyanis „újra keverik a lapokat” és ennek vannak személyi következményei. Nem kerülünk feltétlenül rosszabb pozícióba vagy azonnal az utcára, de ilyen helyzetben jobb a fokozott éberség.

3. Új vezető érkezik.  Résen kell lenni akkor is, ha új vezető érkezik. Az esetek nagy százalékában ugyanis nem elődje bizalmasaival dolgozik együtt, hanem hozza a saját embereit. Lehet, hogy a váltás több hónapon át történik meg, de az előző ügyvezető közeli munkatársai bizonyosan nehéz helyzetbe kerülnek.   

4. Megváltozik a vezető viselkedése.  Gyanakvásra adhat okot, ha a korábban nyitott és támogató vezető elérhetetlenné válik, nem ad világos válaszokat, elmaradnak a korábbi megbeszélések.

5. Távoznak a kulcsemberek.  Intő jel, ha meghatározó emberek mennek el a cégtől. Bár ha ennek ellenére nincs bajban a vállalat, akkor ez esély is lehet az előléptetésre.

6. Sorozatos vezetői bírálatok. Akár jogosak - például egy teljesítményértékelő beszélgetésen – az elmondottak, akár igazságtalannak érezzük a kritikát, a rendszeres vezetői bírálat nem sok jót ígér. Megeshet, hogy már megvan az utód, a vezetőnek azonban valahogyan igazolnia kell a felmondást. Ennek egyik nem fair módja, hogy teljesíthetetlen feladatokat ad ki kollégájának, majd a borítékolható kudarcra hivatkozva kirúg.  

7. Megromlik a munkahelyi légkör. Nem sok jót ígér, ha megfagy a munkahelyi légkör. Ez adódhat új, a közösséget megváltoztató munkatársak érkezéséből, és a meglévők viselkedésének változásából is. Bármi is az oka, rossz légkörben nem lehet huzamosabb ideig és hatékonyan dolgozni.

8. Nincs szakmai fejlődés és előléptetés. Érdemes álláspiaci értékünket is figyelni. Aki éveken át ugyanazt a munkát végzi, nincs kilátásban előléptetés és szakmájában sem fejlődik, egyre kevéssé lesz kapós a munkaerőpiacon. Ha nem fizet a munkaadó továbbképzést, akkor álljuk saját zsebből vagy képezzük magunkat. Hosszú távon azonban keresnünk kell olyan munkaadót, ahol biztosított a fejlődés.

9. Romlanak a munkafeltételek. Évek óta nincs béremelés, megvonták a cafeteriát, az ügyfeleket már saját autóval kell látogatni, nincs munkavédelmi felszerelés. Ha romló feltételeket tapasztalunk, érdemes ismerősi körben egy kis felmérést végezni: mennyit fizet a konkurencia, hol áll fizetésünk és a munkafeltételek más munkaadókhoz képest. Ha jelentős az elmaradás, akkor meg lehet keresni vezetőnket vagy elkezdhetünk jobban fizető állást keresni.

10. A kiégés jeleit észleljük magunkon.  Huzamosabb ideje nincs munkakedv, közönyös viselkedés a kollégákkal, robotszerű munkavégzés, időnként fejfájás, gyakori panaszkodás. Ha úgy érezzük, hogy belesüppedtünk ebbe az állapotba, valószínűleg csak nagy váltással tudunk megújulni. Talán új iparágba és/vagy szakmába kell beletanulnunk. És persze hadd idézzem Mike Wallace amerikai újságíró örök érvényű „karrierigazságát”: „Ha nem úgy ébredsz minden reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod.”

Szolgálati közlemények:

- Várom olyan kedves olvasók jelentkezését, akik külföldön dolgoznak, Magyarországról települtek ki és megosztanák kijutásuk és kinti dolgozói életük tapasztalatait. Kérem, ide írjanak mailt: karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu Előre is köszönöm a jelentkezést.

- Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket is erre a mailcímre várok.

- A Facebookon itt vagyok elérhető. Örülök minden like-nak, visszajelzésnek és kritikának is.

- Az ESZA Nonprofit Kft. HR-vezetőjétől kaptam mailt, hogy folytatódik a "szenior gyakornoki program", még 15 főre van keret. Ide olyanok jelentkezhetnek, akiknek legalább 15 éves munkatapasztalata van, és szeretnének új szakmát kitanulni az állami tulajdonú, uniós pályázatokat kezelő vállalatnál. Továbbra sem hallottam hasonló kezdeményezésről, ezért is karoltam fel. A gyakornok a cégek többségénél még mindig csak 20-25 éves lehet. Itt nem. Akit érdekel, pályázzon nyugodtan.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Nyári diákmunka: a legfontosabb jogi tudnivalók

Kaptam néhány hasznos infót Gedeon Andrástól, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal sajtóreferensétől a nyári diákmunkával kapcsolatban. Mivel úgy érzem, kevés fiatal van tisztában a jogaival, idézem a legfontosabb tudnivalókat. Sok jogvita megelőzhető vele. Hivatalos, állami forrásból valók.

„A fiatal munkavállalók általában nem ügyelnek arra, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, és hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve az adóhatóság felé, hiszen elsődleges céljuk általában a nyaraláshoz vagy iskolakezdéshez szükséges „zsebpénz” megszerzése vagy kiegészítése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező - sok problémát előzhet meg.

Hogyan létesíthető munkaviszony?

A Munka törvénykönyve fő szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes szabályként azonban

  • az iskolai szünet tartama alatt (természetesen nem csupán a nyári szünetről van szó, hanem minden olyan időszakról, amikor a tanítás szünetel) munkát vállalhat az is, aki a 15. életévét betöltötte és nappali tagozatos oktatási intézményben tanul,
  • gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében (természetesen nem csupán az iskolai szünet tartama alatt).

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő - diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

Be kell jelenteni az adóhivatalnak

A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. A diák munkavállalókat többnyire elsősorban a munkabér megszerzése érdekli, ezért kevés figyelmet fordítanak arra, hogy munkáltatójuk bejelentette-e őket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért „számon kérni” a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

18 év alatt: kell a szülői hozzájárulás

A korlátozottan cselekvőképes személy (tehát a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú) olyan jognyilatkozatához, mely a munkaszerződés megkötésére, annak módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása szükséges. Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be (tehát cselekvőképtelen) – sporttevékenység, modell munka, művészeti tevékenység stb. körében – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő köti meg.  

A legbiztonságosabb: iskolaszövetkezeten át

Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák tagsági és munkaviszonyt létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

Fiatalkorú éjszaka nem dolgoztatható

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka).  A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)

Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is:

  • a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni).
  • ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

Fontos:

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

Szabadság: jár az időarányos rész

Természetesen nem csupán a „rendes” munkaviszonyban álló munkavállalót, hanem a nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság nyilvánvalóan nem jöhet számításba, viszont a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi - 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Ki kell fizetni a ki nem vett szabadságot

A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a részére járó szabadságot – a foglalkoztatás rövidsége miatt - nem veszik ki természetben; ebben az esetben a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat természetesen a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. Így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.

A munkabér

Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2013. évre vonatkozóan jelenleg a 390/2012. (XII.20.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét kell megfizetni. Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy mely díjazási formákban milyen összegű minimálbért kell megállapítani."

Tehát ennél kevesebb bér nem fizethető

 

8 óra

6 óra

4 óra

havi bér

98 000

73 500

49 000

heti bér

22 560

16 920

11 280

napi bér

4 510

3 383

2 255

órabér

564

564

564

A Facebookon itt vagyok elérhető. Ha tetszik az oldal, köszönök minden like-ot...

0 Tovább

Legszexibb szakmák Magyarországon: itt a toplista

Két héttel ezelőtt arra kértem blogom olvasóit, készítsünk egy felmérést a legszexibb szakmákról. Arra voltam kíváncsi, mely foglalkozásokat tartják a férfiak és a nők szexinek a másik nemnél. Összeállítottam egy 50 szakmából álló online kérdőívet, amelyet összesen 676-an töltöttek ki. A férfiak körében győzött a titkárnő/személyi asszisztens, míg a nők szerint a repülőgép-pilóta a legszexibb férfi szakma. Kicsit bővebben az eredmények.

A felmérés menete: Kérdésem így hangzott: "Melyik szakmákat tartja a legszexibbnek a másik nemnél?" A válaszadóknak először nemüket kellett megadniuk, majd a hazai álláspiacot reprezentáló 50 szakmából választhatták ki a legszexibbeket. (Ügyeltem az egyenlő bánásmódra: A férfi és a női kitöltők is ugyanabból a listából választottak, maximum 10-et jelölhettek meg.) Szexinek számított minden, ami vonzó lehet: fizetés, társadalmi presztízs, a média által sugallt kép, konkrét ismerősök, befolyás, hősiesség, férfiasság, nőiesség, a szakmában dolgozók idomai, kisugárzása...

Összesen 676 kitöltés érkezett, közel fele-fele arányban nőktől és férfiaktól.

A női kitöltők körében a repülőgép-pilóta nyert, majd a tűzoltó és a katona következik. A legvégén a könyvelő, a taxisofőr és a jegyellenőr végzett.
A férfi válaszadók legnagyobb számban a titkárnő/személyi asszisztenst jelölték meg, a légi utaskísérő lett a második, a fitnessedző a harmadik.

A kérdőívnek volt egy szabad szöveges része is, ahová a listán nem szereplő, de  szexinek tartott szakmákat lehetett beírni A női kitöltők közül többen az autószerelőt, a filmrendezőt, a kommandóst írták be, míg a férfiak a meteorológus, a stylist, a fogorvos szakmákat.

Külföldi eredmények

Más országokban már korábban végeztek hasonló felméréseket. Ausztráliában a katona lett a legszexibb férfi, míg a sportoló/rekreációs szakember a női foglalkozás. Németországban a hölgyek szerint az orvosok a legvonzóbb férfiak, míg a férfiak a jogász hölgyekre "buknak". Az Egyesült Királyságban februárban látott napvilágot hasonló felmérés, amely csak nők körében készült. Ott a zenész nyert, a bankár és a tanár előtt.

Mi a tanulság?

Számomra az eredményekből az tűnik ki, hogy a nők a hősiességet, az erőt, a veszéllyel való megbirkózást tartják szexinek, míg a férfiak körében a szakmában dolgozó hölgyek kinézete határozza meg a választást. És hogy mire jó, ha valaki szexi szakmában dolgozik? Ettől nem lesz könnyebb az álláskeresés, a társkeresés talán igen...


A 10 legszexibb "női" szakma

1. Titkárnő - személyi asszisztens
2. Légi utaskísérő (stewardess)
3. Fitnessedző (személyi edző)
4. Hostess
5. Pincér
6. Betegápoló
7. Óvónő – óvodapedagógus
8. Tanár (általános vagy középiskola)
9. Rendőr
10.Fodrász

...és a legkevésbé szexiek
Jegyellenőr
Politikus
Agrárgazdálkodó

A 10 legszexibb "férfi" szakma

1. Repülőgép-pilóta
2. Tűzoltó
3. Katona
4. Vízilabdázó (élsportoló)
5. Ügyvéd
6. Orvos
7. Kajak-versenyző (élsportoló)
8. Rendőr
9. Bűnügyi nyomozó
10. Zenész

… és a legkevésbé szexiek
Könyvelő
Taxisofőr
Jegyellenőr

Mit szóltok az eredményekhez? Bármilyen választ szívesen veszek kommentbe vagy blogom facebook-oldalára is. Ha tetszett, minden like-nak örülök... És persze álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket, témajavaslatokat is. A karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Milyen a jó önéletrajz? - így látom 11 pontban

Májusban tettem egy (könnyelmű) felajánlást ezen a blogon. Akkor még nem tudtam, mire is vállalkozom. „Aki elküldi nekem önéletrajzát, neki írok róla visszajelzést – természetesen ingyenesen” - írtam. Aztán elkezdtek jönni vagy inkább ömleni a CV-k postafiókomba, három óra alatt 54 landolt. Rengeteg munka volt ezeket megválaszolni. Az utolsókat m fogalmazom. Nem kevés tanulsággal is szolgált az akció. Úgy gondoltam, a legfontosabbakat most itt összefoglalom.

1. Fontos marketingeszköz, de nem jelent állást. Óvok mindenkit attól, hogy az önéletrajz szerepét túlértékelje. Egy jó CV legfeljebb állásinterjúra juttat be, nem ettől ér révbe a pályázó. Ettől függetlenül a CV fontos marketingeszköz önmagunkról. Ha valaki kézbe veszi, legyen kellemes ránézni, jöjjön át 20 mp alatt, hogy mit is tud az illető és mit szeretne.

2. A CV-írást is tanulni kell. Még nagyon kvalifikált embereknek sem megy elsőre. A technikák elsajátítása azonban sokkal könnyebb (néhány óra tanácsadói segítséggel), mint a pályázó mögötti szaktudás megszerzése.

3. Minden pályázati anyag kicsit más, még ugyanannál a pályázónál is.  A tények, az adatok persze maradnak, ám a jó CV konkrét céghez, konkrét pozícióra íródik. Reflektál az álláshirdetésben megfogalmazott elvárásokra. Azt a tapasztalatot vagy korábbi munkaállomást jobban kiemeli, ami a megcélzott munkakör szempontjából fontos.

3. Ne legyenek lyukak a szakmai múltban. Egy CV akkor jó, ha transzparens kép alakul ki a pályázóról az olvasóban, kevés kérdés merül fel. Akadt olyan anyag, amelyben 5 évről nem tudott vagy nem akart elszámolni a szerző. Ezeket a „lyukakat” azonnal észreveszik a kiválasztást végzők. Jobb esetben interjún rákérdeznek, rosszabb esetben be sem hívják a jelöltet interjúra.

4. Óvatosan az önfényezéssel. „Én vagyok az ideális munkavállaló” - írta egyik kedves olvasóm önéletrajzába. Az az ideális, ha ezt a következtetést a munkaadó vonja le a pályázati anyagból.

5. Csak a legszükségesebb személyes adatokat. Születési hely, családi állapot, születési név. Teljesen felesleges ezeket szerepeltetni. Az állampolgárság sem releváns, ha magyar állampolgár jelentkezik magyarországi munkaadóhoz. Akadt olyan pályázó, akinek állandó lakcíme a Nyírségben van, az ideiglenes Budapesten. Ha ő a fővárosban keres állást, akkor elég csak a budapesti lakóhelyet szerepeltetni „Lakcím” megjelöléssel.

6. Pályakezdőként is felturbózható az anyag. Több pályakezdő is minimális CV-t küldött, ami meglehetősen semmitmondó volt. Akadt olyan, amely csak az iskolák felsorolását tartalmazta.
Hogy miként lehet felturbózni?
- az iskolában tanult néhány fontosabb tárgy, szakirány felsorolásával;
- a szakmai gyakorlat kifejtésével (milyen cégnél, feladatok)
- az egyetemi életben való részvétel (bármilyen szervezőmunka, szakkör, diákverseny)
- a nyelvtudás bővebb bemutatásával
- egy „Karriercél” blokkal közvetlenül a személyes adatok után, amely egy mini motivációs levél is. Ebben bemutatható: mi a szakmai cél, mi motiválja a pályázót, milyen jellegű munkákat célozna meg, melyek a főbb személyes erősségei.

7. Sok múlhat a fotón. Ezen sokan hajlamosak átsiklani és egy ad-hoc módon készült igazolványképet vagy egy mobiltelefonnal kattintott képet csatolni. Ne tegyék. Ha nincs előnyös fotó, akkor inkább hagyjuk ki. A legjobb azonban, ha egy profi fotóssal készíttetünk vagy egy többek által is jónak tartott képet illesztünk be a jobb felső sarokba. A kép legyen pozitív kisugárzású, üzleties, csak a pályázó látszódjon.

8. Szakmai tapasztalat – „a CV szíve”.  Szerencsére erre egyre többen ráéreznek, hogy ez a legfontosabb rész, erre hagyjunk a legtöbb helyet. Már nemcsak a munkahely nevét írják le, hanem a feladatokat, az elért eredményeket. Ha pedig nem ismert a cég szélesebb körben, akkor arról is érdemes szót ejteni (iparág, tulajdonosi háttér, árbevétel).

9. Probléma a nyelvtudás bemutatása. A legnagyobb gondot és kavarodást a nyelvtudás bemutatásánál érzem. Ennek oka, hogy az utóbbi 20 évben sok változás történt a szintek megállapításában. Míg korábban a magyar nyelvvizsgarendszer alap-közép-felsőfokban osztályozott, addig az EU-s keretrendszer már 6 szintet állapított meg - A1-től C2-ig. Mindemellett a munkaadók az álláshirdetésekben „kommunikációs”, „társalgási”, „tárgyalási”, „folyékony” megjelöléseket használnak. Mit lehet tenni? Az álláshirdetésben megfogalmazott nyelvezetet mindenképp betenném. Emellett elhelyezném mind a régi magyar, mind az EU-s rendszerben. Az alapfok B1-nek, a középfok B2-nek, míg a felsőfok C1-nek felel meg. Külön megemlíteném a szóbeli, az írásbeli tudást. Lényeges, hogy a szintmegjelölés a valóságnak közeli legyen, ugyanis állásinterjún 5 perc alatt kideríthető, hol is áll a pályázó.

10. Fizetési igény, csak ha kérik. Ha nem kérik az álláshirdetésben, akkor erről ne nyilatkozzunk; ez későbbi része a kiválasztásnak. Ha kérik a hirdetésben, akkor persze már írni kell valamit. Úgy érdemes megfogalmazni, hogy legyen benne 10-15 százalék alkupotenciál (tehát a vágyott összegnél valamivel többet.) Én havi nettó összeget írnék. Egyébként nem tartom túlságosan fairnek a munkaadók részéről a bérigény kérését. Egyrészt a pályázó nem ismeri a munka részleteit, másrészt a fizetés sok tényezőből áll össze (bruttó fix bér, mozgó bér-bónusz, cafeteriaelemek). Módosíthatja az összeget, ha például részbeni távmunkát ajánl a munkaadó, „számlás” a munka, saját autó használatával jár stb.

11. Hobbi – ne hagyjuk ki. Látszólag lényegtelen rovat, de valójában van jelentéstartalma és a legtöbb HR-es megnézi. Itt előnyös, ha van konkrétum (Nem csak annyi, hogy futás, hanem például évi egyszer Vivicitta futás Budapesten). Ha valamiben nem mélyedtünk el, csak jól hangzik, akkor azt inkább hagyjuk ki. Kellemetlen, ha az interjúztatónak éppen ez a hobbija, rákérdez és mi nem tudunk érdemben megszólalni a témában.

Ha vannak kérdések, témajavaslatok, miről szeretnétek olvasni, akkor azokat a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak örülök...

A múltkori online felmérés eredményeit sem feledem, hamarosan közlöm.

0 Tovább

40 felett gyakornokként – cáfolják az előítéleteket

Áprilisban egy bejegyzésemben foglalkoztam az ESZA Nonprofit Kft. „szenior gyakornoki programjával”. Ide kifejezetten korosabb ( legalább 15 éves munkatapasztalattal rendelkező) álláskeresők jelentkezését várták, akiket átképzés után az állami tulajdonú, uniós pályázatkezeléssel foglalkozó szervezetbe építenek be. Ilyen programról még nem hallottam, ezért megígértem olvasóimnak, figyelemmel követem és hírt adok róla. Nos, már javában zajlik a kiválasztás. Helyzetjelentés.

Örültem a kezdeményezésnek. Főleg azért, mert 40 felett (még inkább 50 felett) egyre nehezebb álláshoz jutni. A szenior álláskeresőknek rengeteg munkaadói előítélettel kell megküzdeniük: rugalmatlanság, lassú tanulás, ambíció hiánya, magas bérigény, elavult tudás, beilleszkedési nehézségek fiatalos csapatba …  és még lehetne sorolni. Aki pedig még szakmát is szeretne váltani, nos, neki még nehezebb. Rájuk szabott gyakornoki programmal még nem találkoztam. Egészen eddig. Ezért is kaptam fel a témát.

A blogbejegyzés publikálása után emailt kaptam Rátkai Balázs HR vezetőtől, aki örült az írásnak és kicsit részletesebben bemutatta a programot annak a hátterét. Én válaszomban arra kértem, adjon hírt az eredményekről.

Néhány nappal ezelőtt Rátkai Balázs jelentkezett. Íme egy rövid összefoglaló, hol tart a program.

112 CV érkezett

„Bármely piacvezető cég megirigyelné, ha látná, milyen önéletrajzok érkeznek” – írta levelében a HR vezető.

Pedig mindez egy fillérjébe sem került az ESZA-nak. Csak saját weboldalon és a munkaügyi központ weblapján hirdette meg a gyakornoki helyeket, illetve sajtóközleményt küldtek. Május végéig 112 pályázati anyag érkezett a 10-15 betölteni tervezett helyre.

Az önéletrajzok tartalmában nem észleltek olyan jelenséget, hogy az idősebb álláspályázók jelentkezési anyaga többletmunkát okozott volna, vagy nehezítette volna a kiválasztást.

A kiválasztás három részből áll. A CV-előszűrés után írásbeli tesztet írnak a továbbjutók, majd szituációs gyakorlattal kiegészített interjú következik. Tesztet eddig 70-en írtak, ebből 52 tesztet értékeltek, 35 felelt meg az elvárásoknak. Tehát körülbelül 70 százalékban érik el a jelentkezők a várható beválást megalapozó teszteredményt, ami az ESZA-nál az egyéb kiválasztási tesztek teljesítési arányához képest jobbnak számít. A HR vezető szerint a jelöltek alaposan felkészülnek, komolyan veszik a jelentkezést.

Sok képesség nem életkorfüggő

Az eddigi interjúk tapasztalatai: Sem személyiség tekintetében, sem fejlődési-tanulási elkötelezettség, sem beilleszkedési készség tekintetében nem érzékelhető „elmaradás”, hátrány az idősebb álláspályázók körében (csak 5-10 százaléknál vannak erre utaló jelek). A HR-igazgató úgy látja, hogy a rugalmasság, együttműködési készség, változásokra való nyitottság sokkal inkább személyiségbeli vonás, semmint munkaévek számától és életkortól függő tényező. „Pályakezdőknél – másik gyakornoki programunkban – érzékeltük, hogy a fiatalokban pedig a szülők életében látott munkahelyi minták képe él, és sokszor ehhez jobban ragaszkodnak, mint akár egy idősebb munkavállaló a saját korábbi élettapasztalataihoz.”

A program plusz előnye, hogy olyan pozíciókra is találtak alkalmasnak tűnő jelölteket, amelyekre korábban hiába keresték utánpótlást. Itt még persze lesznek állásinterjúk.

Remélem, hogy ez a tobozás mintát ad még sok munkaadónak és eloszlatja a szenior álláskeresőkkel szembeni előítéleteket.. Egy-egy ilyen akció egyébként jó hírét viszi a vállalatnak , és – amint látható – értékes pályázókat is hozhat.

Persze majd hírt adok a végeredményről és az új gyakornokok beválásáról is. Remélem, erről is beszámol Rátkai Balázs.

Szolgálati közlemények:

- A Facebookon itt vagyok elérhető.

- Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com oldalra írjatok. Bármiről, ami foglalkoztat benneteket, visszásság az álláspiacon vagy jó gyakorlat.

- A kapott CV-ről a visszajelzésekkel jövő keddre végzek. Kérek egy kis türelmet.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Karrierstart Németországban – akinek sikerült

Január végén egy posztban foglalkoztam a német állami munkaügyi hivatal új akciójával, a „Job of My Life” (jobofmylife.de) projekttel. A cél, a hiányszakmákba külföldről – főleg Dél- és Közép-Kelet-Európából – tehetséges fiatalokat csábítani az országba, és a duális képzési rendszeren át cégekbe integrálni (tehát tanulás és munka párhuzamosan). Mindezt állami pénzen. Az írás után sok mailt kaptam, meg persze a szokásos hitetlenkedést. Akadtak, akik bele is vágtak. Egy kedves olvasómnak biztosan sikerült. Szeptembertől szakácsnak tanul Berlinben. Megírta nekem a sztoriját.

Akkori írásom nagy visszhangot keltett. A posztot közel 10 ezren olvasták, több tucat (körülbelül 50-60) levelet kaptam. Persze a reakciók között a lelkesedés mellett megjelent a kétkedés is. („Ez biztosan nincs így.” „Csak etetik az embereket.” „Hiszem, ha látom.” stb.)

Akadtak azonban, akik komolyan vették a lehetőséget, rengeteg energiát mozgósítottak a pályázásra. Egy fiatalemberrel például kéthetente mailt váltottunk. Hogy meddig jutott, nem tudom, mindenesetre a német munkaügyi referenssel levelezett.

A projekt iránti érdeklődés egyébként Európa-szerte óriási (nem csoda, Dél-Európában minden második fiatal nem talál állást.) A német munkaügy vezetője januárban azt nyilatkozta, néhány száz közvetítéssel számolnak. Így valószínűsíthető volt, hogy csak a legjobbak, a legkitartóbbak, a hiányszakmákat legjobban felmérők jutnak célba.

Örömmel jelentem, egy kedves olvasómnak, aki blogomból értesült a lehetőségről, sikerült. Ősszel kezdi szakács tanulmányait Berlinben, miután a hazai felsőoktatásból elege lett. A példája azt is mutatja, egy jó szakma többet érhet egy kevéssé piacképes diplománál.  Hadd adjam közre levelét.

„Tisztelt Karácsony Zoltán!
 
Engedje meg, hogy írjak pár sort a németek által szervezett  „The Job of My Life”  programról, és köszönetet mondjak, hiszen az ön blogján találtam rá erre a lehetőségre és nagyon úgy tűnik, a jövőben a program keretében, Berlinben fogom folytatni az életem.
 
Röviden magamról: 25 éves vagyok, kommunikáció és médiatudományt, azon belül újságírást tanultam egy vidéki főiskolán. A lesújtó jövőkép miatt kialakuló motiválatlanság és a komolytalan oktatás miatt nem fejeztem be a tanulmányaimat, helyette Dániában kötöttem ki, önkéntesként. Januárban jöttem haza és rá két hétre találtam rá a blogra. 
 
A folyamat: A program oldalán leírt útmutatások alapján a (miskolci) EURES tanácsadóknál érdeklődtem. Válasz és mindennemű segítség hiányában, (sajnos) felvettem a kapcsolatot szintén a program oldalán található bonni ZAV irodájával, leírva „vágyaim” , hogy a szakács szakmát kiválasztva szeretnék a program keretében tanulmányokat folytatni Németországban. A válasz a következő volt: a támogatást azok kaphatják meg, akik már jelentkeztek a német oktatási rendszerbe és van egy gyakorlati hellyel kötött szerződésük. Kaptam még egy jelentkezési lapot és egy e -mail címet ,ha úgy döntök jelentkezem.

A jelentkezési lap német volt természetesen, alapvető kérdésekkel mit szeretnék tanulni, melyik tartományban, nyelvtudás stb. A dokumentumot kitöltöttem, Baden-Württemberg, Hessen és Bayern tartományokat megjelölve, majd elküldtem. Ez januárban történt, már lassan kezdtem lemondani a dologról, mikor is március környékén a berlini ZAV hivatalától kaptam egy levelet, melyben röviden és velősen közölték, hogy nagyon kevés szakács pozíciójuk van az általam megjelölt tartományokban, de Berlinben már találtak is egy hotelt, ahol egy magyar jelöltet szívesen alkalmaznának. Kapva az alkalmon elküldtem nekik egy német önéletrajzot és vártam a választ.

A válasz meg is érkezett, melyben közölték, hogy szívesen találkoznának velem Berlinben egy személyes interjú keretében. Örömmel igent mondtam.

Megjelentem a hotel recepcióján a megadott időpontban. A hoteligazgató és a főszakács fogadott. Az interjút hála Istennek sikeresen abszolváltam és biztosítottak arról, hogy szeptember elsején elkezdhetek egy 3 hónapos gyakorlatot, majd januártól magát az oktatást.

Az oktatásról: Három éves képzés, heti öt napból négy a konyhán, egy nap a suliban. Korrekt fizetéssel a gyakorlatért. A szakácstanonc nem mosogat, nem készít elő, csak főz.

A támogatásról: Dióhéjban, előre kell fizetni a költségeket a ZAV pedig különböző dokumentumok útján visszafizeti a pénzt, legalábbis az utazással így volt.

A nyelvtanfolyamról: Az ottani munkára felkészítő nyelvtanfolyamot június elején kezdem, 160 óra heti 5 nap, 4 óra alkalmanként, nekem az ár 10 százalékát kell kifizetnem, 90 százalékát a németek utalják. Majd Berlinben 85 órát először ”teljes munkaidőben” az iskola elkezdése előtt, és 85 órát munka, oktatás közben. Nekem kellett itthon nyelviskolát keresni, akikkel a berlini ZAV is felvette a kapcsolatot. Berlinben nem tudom még, hogy lesz, de gondolom hasonló metódusban.

A szállásról: Még nem tudok semmit róla, olyan variációk hangzottak el, hogy talán a hotelban fogok lakni, de az is lehet, hogy kollégiumban, vagy egy német családnál.

Már nagyon várom, hogy elkezdhessem, álomszerű az egész. :)

Úgy gondolom ez egy hatalmas lehetőség a fiataloknak, akár az „idősebb fiataloknak”  , akiknek csak most kezd benőni a feje lágya és egy ilyen eséllyel olyan egzisztenciát és emberhez méltó életet tudnak elérni, ami itthon már nehézkesen sikerülne.

Üdvözlettel:
...” (P. B.)

Tanácsok a gyakornoki kijutáshoz

Ezt követően gratuláltam olvasómnak és megkértem, hogy adjon útravalót annak, aki megpróbálná. Íme tanácsai:

„Bátran el kell indulni, egyből az illetékeset kell kérdezni a ZAV-nál (ez a német állami munkaügyi szervezet – a szerk.), nem kell félni a nyelvtől, egyrészt jól beszélnek angolul, másrészt nagyon türelmesek. Bár igaz, hogy az első egy-két levelemet angolul írtam és megkértek, hogy a továbbiakban levelezzünk németül. Gondolom ez is egy szűrő rész lehetett. Tény, hogy minimum alap, de inkább középfokú német tudással, sokkal könnyebben lehet boldogulni. Nekem a hotelban az interjún voltak nehézségeim. Alapfokot adtam meg tudásszintnek az önéletrajzomban, de eléggé „belecsaptak a lecsóba” . A ZAV irodájában nagyon türelmesek voltak a nyelvet illetően, de a gyakorlati helyeknél ez már változhat.

Az oldalon sok szakma közül lehetett választani, de mindenképpen olyat válasszunk, amiben el tudjuk magunkat képzelni a jövőben, szeretjük, motiváltak vagyunk stb.. , mert jöhetnek nehézségek mind az iskolában, mind az életben. Huszon, harmincévesen bekerülni egy nagyrészt frissen érettségizett más kultúrában élő, más anyanyelvet beszélő közegbe, okozhat hullámvölgyeket. De! Ezek mind eltörpülnek amellett, hogy mit lehet nyerni.. Új nyelv magas szintű tudása, új szakma...”

Szolgálati közlemények:

- A korábban kapott önéletrajzok átnézése és a visszajelzés küldése még tart. 54 CV-t kaptam 30 körül járok. De mindenkinek válaszolok.

- A facebookon itt vagyok elérhető. Kérdés esetén ide írjatok. (vagy ha tetszett, minden like-nak örülök :))

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)