Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Merre tovább, Európa? – pillanatkép az álláspiacról

Fekete év volt a tavalyi a foglalkoztatáspolitikában. Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség ráták, szétszakadó Európa. Egy kis pillantás a számokra és azok mögé.

A facebookon itt vagyok elérhető.

"2012 nagyon rossz év volt Európa számára a munkanélküliség és a romló szociális helyzet miatt" – összegzett Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért és szociális kérdésekért felelős tagja a minap. A Bizottság jelentése megállapítja, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata az egész Európai Unióban emelkedett 2012-ben. Mindez főként a fiatal felnőtteket, a munkanélküli nőket és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat fenyegeti a leginkább.

18 tagállamban csökkent a reálbér

2009 és 2011 között az Európai Unió tagállamainak kétharmadában csökkent a háztartások által szabadon elkölthető jövedelem reálértéke; a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, Görögországban. Spanyolországban 8 százalékos, Cipruson 7, Írországban és Észtországban például 5-5 százalékos volt a visszaesés - ismerteti az Európai Bizottság. Magyarországon ugyanakkor négy százalék fölötti volt a csökkenés. Mindeközben Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a munkaerőpiac ellenállóbb szerkezetének és a jóléti rendszernek köszönhetően a háztartások bevételei a válság alatt is növekedni tudtak.

Németország és Görögország: csak a valuta közös

A dokumentum arra is rámutat, hogy az eurózóna tagállamai között jóval nagyobb a különbség a munkanélküliség szintjében, mint az övezeten kívül. Az északi és déli eurózónatagok között 2000-ben 3,5 százalékpontos volt a különbség a munkanélküliségi rátában, ez 2007-re nullára csökkent, majd 2011-ben 7,5 százalékra nőtt - ismerteti a bizottság.

Három részre szakadt Európa

Ezt erősíti az Eurostat friss statisztikája. Ha egy pillantást vetünk a rátákra, gyorsan láthatóvá válik, hogy Európa ki egyszerűsítéssel legalább 3 részre szakadt.   Az első csoportot a német-osztrák-luxemburgi-holland négyes alkotja, ahol rekord alacsonyak a mutatók, majd a Kelet-Európa, Skandinávia országcsoportok jönnek, a végén a dél-európai (görög, spanyol, portugál)  „válságországok” következnek a szintén bajban levő írekkel kiegészítve.  A trend sem biztató: Egy éves távlatban 7 tagországban - főként a 3 balti országban javult a helyzet, kettőben (Dánia, Magyarország) stabil maradt, míg 18 tagállamban (!)  romlott. Görögországban 7, Cipruson 4,5, Spanyolországban 3,6, míg Portugáliában 2,2 százalékponttal növekedett a ráta.

Fiatal munkanélküliség: még súlyosabb probléma

Hogy tovább szaporítsam a negatív tendenciákat, érdemes pillantást vetni a 25 év alattiak munkanélküliségi rátájára. Görögországban és Spanyolországban 56 százalékos (!) az állástalanok aránya. Olyan fiatalokról van szó, akik befejezték tanulmányaikat, készen állnak a munkára, ám nem kapnak állást. E tekintetben Magyarországon sem rózsás a kép: itt legutóbb 29 százalékos rátát jelentett a KSH, a pályakezdő állástalanok száma pedig új csúcsra, 60 ezer főre nőtt tavaly szeptemberben.

Németül tanul Dél-Európa

Nem nehéz megjósolni ennek a következményét. Az egyes országok a jövő szakembereit veszítik el, ugyanis a pályakezdők zöme mindenképpen dolgozni akar. Egzisztenciát teremteni, szakmailag fejlődni, családot alapítani, a tanulásba fektetett pénzt viszontlátni. Így ha otthon nincs munka, irány külföld. Most úgy tűnik, elsősorban Németország. A spanyolországi, az olasz, a görögországi, de még a frankfurti Goethe Intézetek igazgatói arról számoltak be néhány hónapja, tele vannak nyelvi kurzusaik. A termek pedig nem képzetlen, csodaváró álláskeresőkkel telnek meg. Németül tanul a spanyol mérnök, az olasz közgazdász, a görög orvos, a portugál informatikus vagy éppen a magyar CNC-esztergályos.

Jelenleg itt tartunk 2013 januárjában. A lecke fel van adva minden tagországban és Brüsszelben. Kíváncsi leszek a gyógymódra.

Munkanélküliségi ráta az EU-ban (százalék)
Ausztria 4,5
Luxemburg 5,1
Németország 5,4
Hollandia 5,6
Románia 6,7
Málta 6,9
Belgium 7,4
Csehország 7,4
Egyesült Kir. 7,8
Dánia 7,9
Finnország 7,9
Svédország 8,1
Észtország 9,5
Szlovénia 9,6
Franciaország 10,5
Lengyelország 10,6
Magyarország10,9
Olaszország 11,1
Bulgária 12,4
Litvánia 12,5
Ciprus 14,0
Lettország 14,1
Szlovákia 14,5
Írország 14,6
Portugália 16,3
Görögország 26,0
Spanyolország 26,6

(A statisztika forrása: Eurostat, 2012. novemberi adat, 2013. január 8-án publikálva)

2 Tovább

Miért keresnek a nők kevesebbet?

Gyűjtöttem az erőmet erre a posztra és a különböző munkák-programok is okolhatóak amiatt, hogy csak most jelentkezem. A múlt héten három napot Brüsszelben, az Európai Parlamentben töltöttem, ahol az „Equal  pay for equal work” (Egyenlő munkáért egyenlő bért) uniós kampány rendezvényein vettem részt tucatnyi magyar újságíró társaságában. Színfoltja volt a programnak az EP-képviselőnők által előadott „Vagina monológok”, amelyről Galambos Péter kollégám remek kis riportot írt az Origo-ra.

A három nap alatt workshopon, képviselőkkel való találkozásokon, nőnapi ünnepi EP-ülésen arra kerestük a választ, miért keresnek a nők kevesebbet, mint a férfiak és mit lehetne azért tenni, hogy ugyanaz a munka nemtől függetlenül ugyanazt a díjazást érje.

Az ugyanis tény, hogy a nők kevesebbet keresnek - méghozzá minden uniós tagországban. Az átlagos elmaradás 16 százalék, de például Észtországban 30 százalék a mínusz. Magyarországon 17 százalékos, és ami aggasztó: nálunk a különbség nem csökken, hanem növekszik.

Kérdés persze: mi áll a különbség hátterében? A pontos választ senki sem tudja. Íme néhány magyarázat, amiből összeáll a kép.

A férfiak a jobban fizető szakmákban dolgoznak.
Míg a nők nagyobb arányban az oktatásban, az egészségügyben, a kiskereskedelemben állnak alkalmazásban, addig a férfiak a jobban fizető műszaki, mérnöki, informatikai, pénzügyi területeken.

Vezetői posztra kevés nő jut.
Elég csak megvizsgálni a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek igazgatóságainak, felügyelőbizottságainak összetételét, alig találni hölgyeket a nagyvállalatok menedzsmentjeiben A nőiesnek gondolt szakmákban sem jobb a helyzet. Hiába a sok tanárnő, ha az iskolaigazgatók többsége férfi.

A gyermekszülés megakasztja a karriert. Sok a női részmunkaidős.
Szülés után a nők nagy része számára a család lesz az elsődleges, elegendő számukra a részmunkaidő vagy a „nyugalmas” beosztotti, asszisztensi státusz. A férfiak pedig éppen ebben az időszakban (30-35. életévük között) lépdelnek feljebb a céges hierarchiában és ekkor nyílik szét a fizetési olló.

A gyes nem ösztönöz gyors visszatérésre.
Az Európában az egyik leghosszabb (három éven át járó) gyes támasz a legszegényebbeknek, viszont a 3 éves távollét a munkahelytől (két gyermek esetén már hat év is lehet) rendkívül nehézzé teszi a visszatérést. A tudás elavul, a céges kapcsolatok megkopnak, a munkarutin elhalványul. Szinte újra kell kezdeni a pályát.

Ugyanazért a munkáért a nőknek kevesebbet fizetnek.
Míg az előbbi okok magyarázhatóak biológiai, élethelyzetbeli, motivációs különbségekkel, ez a fajta munkaadói diszkrimináció védhetetlen és törvénysértő. Hogy vannak munkaadók, akik női kollégáiknak kevesebbet fizetnek, azt jól mutatják az Egyenlő Bánásmód Hatóság weboldalán található jogesetek. Egy 2009-es ítéletben például egy hölgy 70 százalékkal keresett kevesebbet, mint férfi kollégája, amiért a hatóság összesen 4 millió forintra büntette a munkáltatót. Jogeset itt. 

Kérdés, mit lehet tenni? A múlt héten tapasztalhattam, az Európai Parlamentben külön bizottság foglalkozik a kérdéssel, amely éppen most teszi le jelentését. Az Európai Bizottság pedig kvóta bevezetését tervezi a nagy cégek vezetésében. Emellett rengeteg ötlet/javaslat bukkant fel.

Ennek ellenére hiú ábránd lenne azt várni, hogy az EU néhány éven belül képes kiegyenlíteni az anomáliákat. Papíron egyébként az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve már az 1957-es római szerződésben szerepelt és azóta többször megerősítették.

Így néhány tippem hölgy olvasóimnak:

Önbecsülés. Rengeteg múlik a felkészültségen, a határozott fellépésen. Állásinterjún csak a saját munkaerő értéke számít, a piaci bért kérjük. A munkaadót nem érdekli a szociális háttér és az sem szempont, hogy valaki mögött egy jól kereső férj áll.

Infoszerzés a piaci bérekről. Mérjük fel, mennyi lehet a reális fizetés egy-egy munkakörre. (ehhez a leghatékonyabb az ismerősi kör megmozgatása, internetes fórumok olvasása, fejvadászok megkérdezése, bérinformációs portálok böngészése). Az Európai Parlamentben egyébként többen is kulcsproblémának jelölték meg a bérek átláthatatlanságát. Arra azonban egy ideig biztosan várnunk kell, hogy a cégek publikussá tegyék alkalmazottaik fizetését.

Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele. Ilyen például a Jól-lét Alapítvány (www.jol-let.com) ingyenes álláskeresői tréningje, de szerintem a neten keresve több is található.

Folyamatos kapcsolatépítés. Főleg a kisgyermekes, gyesen levő nők problémája, hogy elhanyagolják a kapcsolatok ápolását. Érdemes a szaktársakkal akár az interneten kapcsolatban maradni (erre a facebook jó eszköz lehet), követni a céges történéseket, a szakma újdonságait. Tudom, gyermek mellett nehéz.

Otthoni tehermegosztás. Ez is a gyermekesek egyik kulcskérdése. Tudomásul kell venni, hogy az otthoni helytállás is félállásnak számít. Aki minden munkát magára vállal, annak nem marad energiája a munkahelyen bizonyítani.
 
Jogi elégtétel. Ez már a végső eszköz. Aki biztos abban, hogy kevesebbet keres, mint ugyanazt a munkát végző férfi kollégája, illetve  azért nem vették fel egy állásra, mert nő és nem férfi, akkor bejelentést tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (www.egyenlobanasmod.hu).

Tapasztalta valaki, hogy ugyanazt a munkát végző férfi kollégájánál kevesebbet keresett?
A facebookon is fent vagyok és e-mailben is írhattok a karacsony_zoltan@freemail.hu címre.

25 Tovább

Szombaton nemzetközi állásbörze Budapesten


Október 22-én szombaton hatodik alkalommal tartják meg az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) külföldi munkát népszerűsítő állásbörzéjét. Most 26 európai munkáltató / munkaerőközvetítő jön el és 19 uniós tagország EURES-tanácsadójával lehet találkozni. Kinek hasznos a rendezvény? Mi várható tőle? Egy kis szubjektív útravaló…

Jól ismerem a rendezvényt, amely ha jól emlékszem 2007-ben kezdődött. Akkor egy pénteki napon még egy esztergomi „kihelyezett börzét” is tartottak, majd szombaton a budapesti Benczúr Házban folytatták. Ezt követően néhány éven át a Magyar Telekom székház aulájába költöztek, míg idén tavasszal már a Corvin Bevásárlóközpontba invitálták a Nyugatra vágyókat. Idén áprilisban az osztrák és a német álláspiaci nyitás tette forróvá a témát.

Annyit leszögezek, nekem tetszik a rendezvény. Szeretem azt, hogy sok ország képviselőivel lehet találkozni, hogy minden előadó hozza a maga kultúráját, hogy színes kavalkád az állásfórum. Persze ez a saját újságírói szempontom. Én nem keresek külföldön munkát, nem akarom nyugati egzisztenciateremtésemet megalapozni, csupán szívom magamba az információt, az impulzusokat, amit aztán szintetizálva írásokban, riportokban továbbadok Kedves Olvasóimnak.

Kinek is szól?

Mivel a legtöbb állásbörze úgy hirdeti magát, hogy itt aztán mindenkinek terem babér, aztán a helyszínre érkezve a látogatók nagy része zavartan kering a standok között, érdemes pontosabban definiálni, kinek is szól ez a rendezvény, mi is hozható ki belőle.

Tanácsos az állásbörze oldalán az állásokat és a kiállító cégek listáját is átböngészni. Utóbbi nehezebb, ugyanis ezeknek a cégeknek a nagy részéről még nem hallottam (alaposabban megnézve nagy részük munkaerő-közvetítő, tehát nem saját állományba keresnek munkaerőt, hanem megbízóiknak közvetítik tovább a jelentkezőket).

Ha ezt megtettük, akkor a következő szakmák képviselői számára lehet érdekes a karrierfórum:

- Diplomások közül mérnököket és informatikusokat keresnek a cégek.
- A szakmunkások közül az építőiparban (például: asztalos, hegesztő) és a vendéglátóiparban (pincér, szakács) dolgozóknak szólnak állások.
- Máltán takarítói munkát ajánlanak, Angliába idősgondozókra vadászik egy ügynökség.

E felsorolásban számomra semmi meglepetés, ezek a klasszikus nyugat-európai hiányszakmák. Talán még az orvos és a diplomás ápoló hiányzik a felsorolásból. Így azt javaslom, aki ezeken a területeken helyezkedne el, neki érdemes kilátogatni, hiszen neki szólnak állásajánlatok.

Mi van, ha nincs állásajánlat?

Mit tegyenek azok, akik más területet céloznak meg? Számukra mit ad a börze? Nekik azt javaslom, ha van idejük, infogyűjtési céllal menjenek ki, ne várjanak sokat a rendezvénytől. Már az is hasznos, ha a célország egyik állásközvetítőjével szót váltanak. Mondják el bátran mi a végzettségük, kérdezzenek a szóba jöhető munkákról, kérjenek tippet weboldalakról, cseréljenek névjegykártyát a külföldi cég képviselőjével vagy hallgassanak bele az adott ország EURES-tanácsadójának előadásába. Utóbbiakat korábban óránként tartottak elég vegyes minőségben. Sajnos voltak többen, akik sok trivialitást említettek, kevés konkrétummal, olyan hivatalnokos érzése volt az embernek. Ám benyomás azért szerezhető az adott ország kultúrájáról és valami hasznosat mindig hall az ember.

Arra is jó ez a rendezvény, hogy az ember lássa, hol tart az idegen nyelvű kommunikációban. Ha gondok vannak a megértéssel vagy gondolataink kifejezésével, már azért megérte elmenni, hogy ráébredtünk, a versenyképességhez előbb be kell iratkozni egy angoltanfolyamra…

Szóval hajrá, én is kinézek 1-2 órára...

Végezetül hadd linkeljem be a legutóbbi, idén áprilisi EURES-börzén készített videóriportomat:

0 Tovább

Európai karrierfórum Budapesten - fiataloknak

Hadd hívjam fel a fiatal álláskeresők figyelmét két rendezvényre, ami segítheti álláskeresésüket. Április 29-én pénteken én is ott leszek a „Fiatalok Európai Állásbörzéje” címet viselő egynapos karrierfórumon és minden olyan (fiatal) álláskeresőnek ajánlom a részvételt, akit érdekel a külföldi munkavállalás. Különösen a május elsejei osztrák és német álláspiaci nyitás adhat jó apropót a tájékozódásra.

Hogy én milyen hasznát látom álláskeresői szempontból a részvételnek?

Egyrészt az információgyűjtés miatt érdemes kijönni. Fel lehet venni a kapcsolatot a célországok munkavállalási tanácsadóival. Budapestre például 16 uniós tagországból érkeznek EURES-tanácsadók, akiknél az adott ország álláspiacáról, a munkakeresés fortélyairól lehet érdeklődni.

Másrészt a beharangozó anyagok szerint nyugat-európai munkaadók is eljönnek Budapestre, akiktől lehet kérdezni és elindítható egy-egy pályázat is. A www.afsz.hu oldalról érhető tájékoztató szerint Belgiumba egészségügyi, Németországba építőipari, vendéglátóipari, Hollandiába építőipari, Görögországba, Spanyolországba animátori, Angliába egészségügyi és szociális területre keresnek új munkaerőt a kiállító cégek. Szólnak még állásajánlatok Hollandiába, Máltára, Svájcba. Sőt, aki Szlovákiába és Bulgáriába (!) is keresnek informatikusokat.

Az állásbörzére Budapesten a Corvin Bevásárlóközpontban kerül sor. Pénteken 10 órakor startol és 18 órakor zárja kapuit.

Akit főként a nyugat-európai továbbtanulási lehetőségek vagy az önkéntes munka érdekel, annak az április 29-30-i „Youth on the move” (Mozgásban az ifjúság) rendezvénysorozat ajánlott, amelyre ugyancsak a Corvin sétányon kerül sor.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)