Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

„Nincs nekem szóló álláshirdetés.” „Összesen 10 hirdetést találtam. Mindet megpályáztam eredmény nélkül. Mit csináljak?” A napokban két kedves olvasóm írt ilyen tartalmú emailt. Úgy vélem, ezzel még sokan küzdenek. Mit lehet tenni, ha nincs nekünk szóló álláshirdetés? Összegyűjtöttem néhány ötletet, inspirációt.

Első körben érdemes leszögezni, hogy a publikus álláshirdetések az összes új munkalehetőség csak kisebb részét teszik ki. Az állások többsége más úton talál gazdára: kapcsolatok, munkatársi ajánlás, adatbázisban keresés vagy szemfüles álláskeresők bejelentkezése útján. A hivatalos álláspiac mellett tehát érdemes ezen a rejtett területen is próbálkozni. Akinek itt sikerül a munkaadó látókörébe kerülni, annak – különösen népszerű pozícióknál, telített területeken - kisebb konkurenciával kell megküzdenie, mintha publikus hirdetésekre pályázna.

Milyen módszerekkel lehet próbálkozni?

1. Helyezd el önéletrajzodat állásportálok és személyzeti tanácsadók adatbázisában

Állásportálok (például monster.hu, workania.hu, cvonline.hu stb.), személyzeti tanácsadók (Randstad, Grafton, Kelly Services, Focus Consulting stb.) adatbázisában előszeretettel keresnek a munkaadók, ha nem akarnak hirdetni vagy hirdetés útján nem találtak jelöltet, Ezeken az oldalakon általában egy önéletrajzi sablont kell kitöltened. Nagyon fontos, hogy a CV-dben benne legyenek a szakmádban fontos kulcsszavak, ugyanis az adatbázisban kereső munkaadók, személyzeti tanácsadók sokszor kulcsszavakra szűrnek (például programozóknál a programnyelv, nyelvtudásnál a beszélt szint stb.).

2. Legyél látható a közösségi médiában és szakmai oldalakon

Ezek közül a Linkedin.com üzleti kapcsolatépítő oldalt említem meg. Korábban ez elsősorban a multinacionális cégeknél dolgozók oldala volt, mára már színesebb lett a kép. Érdemes a szakmai tapasztalatodat, erősségeidet és karriercéljaidat bemutató profiloldalt létrehoznod, szakmai csoportokhoz csatlakoznod és kapcsolatokat keresned. Fejvadászok előszeretettel használják az oldalt és itt üzleti döntéshozókat is elérsz. Igaz, ez azonban nem akkora erejű, mintha valakivel már személyesen találkoztál volna.

3. Keresd meg a szóba jöhető cégeket, döntéshozókat

Hideghívásnak hívják ezt az álláskeresői módszert. Olyan cégeket érdemes kiválasztani, amelyeknek jó hírük van a piacon, bizalmat gerjesztő a megjelenésük, és szükségük lehet a végzettségedre.

Akkor van esélyed, ha megtudod a döntéshozó nevét, beosztását és sikerül vele személyesen egyeztetni. Alapszabály: ha telefonon keresed a cégnél dolgozó „célszemélyt”, akkor ne árulj el hívásod céljáról semmit sem a recepciósnak, a titkárnőnek, az asszisztensnek, ők ugyanis nem kompetensek, többnyire visszautasítóak, féltik a pozíciójukat, nem a döntéshozó fejével gondolkodnak.

Tanácsos arra hivatkozni, üzleti ügyben keresed a vezetőt, amit vele, személyesen szeretnél megbeszélni. Az ügyvezetőnek semmiképpen ne említsd direktben, hogy állást keresel, inkább csomagold úgy a mondandódat, hogy szaktudásodat ajánlod fel neki. Érdemes ezt egy aktuális történésre alapozva megtenni, ami például lehet a cégnek valamilyen nyilvánosságot kapott eredménye vagy közös pont a cég tervei és a te szakmai múltad között.

A hideghívásos álláskeresés rendkívül nehéz műfaj. Nehézsége a folyamatos munka és a visszautasítások magas aránya. Éppen ezért érdemes tréningen elsajátítani, sokszor kell próbálkozni, és sok múlik a cégek kiválasztásán.

4. Keresd meg személyesen a munkaadót

Bizonyos szakmákban – például a vendéglátóiparban, a kiskereskedelemben, az építőiparban - működik a személyes megkeresés módszere Magyarországon és külföldön egyaránt. Egy Angliában munkát kereső magyar fiatalember mesélte a következő esetet. Amikor egy barátjával kiérkezett Hartlepoolba, vett egy térképet, felosztották a várost egymás között, és hat napon át napi négy órában minden potenciális munkahelyre – étterem, butik, élelmiszerbolt, söröző – bement egyikük. Megkérdezte, akad-e munkalehetőség, és leadta mindkettejük önéletrajzát. Igazán akkor lett hatékony a módszer, amikor belépéskor azt mondták, a vezetővel szeretnének beszélni. Persze rendesen felöltöztek, ápoltak voltak és udvariasan, érdeklődően viselkedtek Egy hét alatt kilenc helyről szóltak vissza, hogy lehetne jönni dolgozni…

5. Mozgasd meg ismeretségi körödet

Minél többen tudnak álláskeresési szándékodról, annál nagyobb eséllyel adnak tippeket vagy ajánlanak be valahová. Persze ehhez az is kell, hogy tisztában legyenek képességeiddel, céljaiddal és a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat legyen köztetek. Ezzel a témával már több korábbi blogbejegyzésemben is foglalkoztam. A kapcsolatépítésről például itt írtam.

6. Keress kreatív utakat a döntéshozók elérésére

Erre a marketing területen nyílik a legnagyobb esély, ugyanis a kreatív álláskeresési módszer azt jelenti, hogy a pályázó kreatív személyiség, aki képes elérni a célcsoportot és magát (mint terméket) a középpontba helyezni.

Három példát említek az Egyesült Államokból.

- Google-hirdetés

Egy amerikai reklámszövegíró, Alec Brownstein például a marketingvezetők hiúságára építette a kreatív álláskeresés egyik mintapéldájává vált kampányát.

Megkereste öt nagy reklámügynökség vezetőjének a nevét, és fizetett hirdetést adott fel a Google oldalon. A szponzorált szöveg akkor jelent meg, ha valaki a cégvezető nevére keresett rá. Brownstein ugyanis azt feltételezte (és igaza volt), hogy ezt rendszeresen megteszik a kreatív guruk. A szponzorált szöveg így nézett ki: „Üdv (a vezető neve), ugye jó dolog saját magunkat keresni a Google-n… Engem a cégéhez felvenni úgyszintén… alecbrownstein.com”

Az öt megcélzott vezetőből két hónap alatt négyen személyesen felhívták, ketten állást ajánlottak, ezek közül az egyiket (a Young and Rubicam ügynökségnél) a fiatalember elfogadta. S hogy mennyibe került a kampány? Összesen 6 dollárba, vagyis 1300 forintba…

Az ötletes módszer ITT érhető el.

- Bemutatkozóanyag a mosdóban

Szintén figyelemre méltó két magyar fiatal próbálkozása. (Ezt Tollas Attilától, a marketing és a kreatív álláskeresés szakértőjétől hallottam a HVG Állásbörze egyik előadásában) Papp Ákos és Szloboda László New York kreatív ügynökségeinek vezetőihez akarták eljuttatni portfóliójukat. Azt feltétezték, hogy a nagyon elfoglalt menedzsereknek a vállalat wc-jében biztosan lesz 5 percük anyaguk elolvasására. Készítettek egy The Toilet Book címet viselő dokumentumot önéletrajzukkal, eddigi munkáikkal, amelyet a nagy ügynökségek mosdóiban helyeztek el. Azt mondták utólag, nem volt nehéz bejutni a helyiségekbe, ugyanis ezek többnyire a recepció közelében, a folyosókon találhatóak. A kilenc megcélzott ügynökség közül hathoz behívták őket interjúra, végül a BBDO-tól kaptak munkalehetőséget.

Az akcióról készült anyag ITT elérhető.

- Álláskeresői videó

Marketing és kommunikációs területen minta lehet Matthew Epstein próbálkozása is, akinek a sztorija 2011-ben keltett nagy feltűnést. A fiatalember korábban kisebb cégeknél próbálkozott, de ráunt arra, hogy még csak válaszra sem méltatják gondosan összeállított, hagyományos pályázati anyagát. Úgy döntött, nagy céget céloz meg, a Google-t, és ehhez valami nagyot tesz le az asztalra.

Bajuszt ragasztott, néhány órára bekönyörögte magát egy atlantai villába és álláskeresői image-videót forgatott. E négy perces filmben néhol öltönyben, nyakkendővel, néhol zakóban és alsónadrágban brandyvel a kezében üzen a Google döntéshozóinak: termékmarketinges ő, aki az online és az offline médiában is otthonosan mozog. Célja egyszerű, a Google-nél dolgozni.

80 állásinterjúra kapott meghívást (többek között a Google, az Amazon, a Salesforce invitálta), weboldalát néhány hét alatt a semmiből 400 ezren látták világszerte, Youtube-videóját 450 ezren (mára már 1 millió fölött), a Facebookon 17 ezer like-ot gyűjtött, 2 ezer feletti emailt kapott szurkolóktól, tanácsadóktól, cégektől, több tucatnyi médiumnak nyilatkozott. És persze állást is szerzett magának. Nem a Google lett a befutó, hanem egy kisebb cég, de nem panaszkodott…

A videó ITT nézhető meg.

Van olyan módszer, ami bejött nektek? Írjátok meg emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. De bármilyen más karrierépítést érintő kérdésben keressetek bizalommal.

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Így kezeld a telefonos megkeresést

Az álláskeresésről szóló írásos zöme az írásos pályázat (CV, motivációs levél) és az állásinterjú körül forog. Akad azonban egy harmadik műfaj, amely kevesebb figyelmet kap, pedig legalább olyan fontos. A telefonos kommunikáció. 

Egy tudatos karrierépítőnek ezt is gyakorolnia kell, ebben is meggyőzőnek kell lennie. Saját tapasztalatból írom ezt. Buktam már el munkát ügyetlen telefonos kommunikáció miatt. És elvetettem emiatt ígéretes pályázót, amikor nekem kellett felvenni új kollégát.

Először tisztázzuk, mikor is csörrenhet meg a telefon.

1. Ha konkrét állásra pályáztál

2. Ha állásportálok, személyzeti tanácsadó cégek adatbázisában helyezted el önéletrajzodat

3. Ha felhív a fejvadász, és érdeklődik váltási szándékaidról

4. Ha ismerősöd ajánl egy állásra

Miért hív az állás meghirdetője?

Az első eset kicsit különbözök a többitől, hiszen itt aktív álláskereső vagy, aktuális állásért harcolsz. Ebben az esetben a munka meghirdetője négy célból hívhat:

- első benyomást akar szerezni rólad

- pontosítani szeretné az önéletrajzban nem egyértelmű vagy nem szereplő információkat

- tesztelni szeretné egy-egy képességedet (például nyelvtudás)

- időpontot akar megbeszélni személyes interjúra

Legyen a fejedben, hová is pályáztál

Fontos, hogy legyél tisztában azzal, hogy milyen munkákra adtad be a jelentkezésedet. Vezess akár álláskeresői naplót. Kínos, ha fogalmad sincs, hogy milyen munkaadóról / állásról van szó.

Készülj rá

Ha éppen dolgozol és nagyon kellemetlen lenne, ha állás ügyben munkaidőben keresnének, akkor írd bele az önéletrajzba, hogy mikor kereshetnek telefonon. Ha nem akarod a másik felet korlátozni (például, hogy csak este 6 után hívhat), akkor gondold át, hogyan kezelsz egy ilyen hívást munkaidőben. (Megoldás lehet, ha el tudsz vonulni az irodában vagy egy udvarias fordulattal jelezheted, hogy visszahívnád őt és telefonszámot kérsz.)

Ha rosszkor érkezik a hívás (kollégák között vagy, tömegközlekedési eszközön utazol), akkor jelezd, mikor lenne jó vagy ígérj visszahívást. Azért sem érdemes erőltetni a beszélgetést ilyen helyzetben, mert komfortzóna hiányában te sem teljesítesz jól.

„Mosolyogjon” a hangod bemutatkozáskor

Ahogyan minden területén az életnek, itt is mély nyomot hagy az első benyomás. Persze egy ismeretlen számról érkező hívás esetén nehéz beazonosítni, melyik is jöhet munkaügyben, érdemes udvariasan kezelni minden hívást. Az egykedvű „Hallo!” helyett köszönj mosolyogva (ez érződik a telefonban), te is mondd a nevedet, mutatkozz készségesnek.

Legyél határozott és motivált

Konkrét állásra jelentkezésnél különösen fontos, hogy a munkaadó érezze azt, hogy tényleg akarod az állást. Legyél határozott, eltökélt, a „háááát, nem is tudom”, jónak tűnik, de” hozzáállás sokat ront a helyzeten.

Ne kerülj ellentmondásba

Ha az önéletrajz pontosítása kerül szóba, akkor fontos, hogy az általad elmondottak és a beadott CV ne legyen ellentmondásban egymással. Ha valamit kozmetikáztál az önéletrajzban, akkor szóban is legyél konzekvens. J

Ne bújj ki a tesztelés alól

Előkerülhet a fizetési elvárás kérdésköre. Meg lehet próbálni hárítani („a pozíció pontos ismeretében tudok erre válaszolni”), de ha ragaszkodnak hozzá, akkor valamekkora összeget mondani kell. Főleg, ha az álláshirdetésben kérték, te pedig nem írtál semmit.

Mit tegyél, ha a munkaadó nyelvtudást szeretné tesztelni? Ha nagyon szét vagy esve, akkor kérhetsz külön időpontot. Ha gyakorlott nyelvhasználó vagy, akkor válthattok idegen nyelvre (ez elég meggyőző lépés a részedről).

Legyél rugalmas időpont ügyben

Állásinterjú-időpont ügyben próbálj rugalmas lenni és alkalmazkodni a másik félhez. Ha nem jó egy időpont, javasolj kettőt.

Megkeresés pályázás nélkül: ne mondj azonnal nemet

A másik három opciónál (CV feltöltése adatbázisba, fejvadász direkt megkeresése, ismerős általi ajánlás) persze nem elvárás, hogy képben legyél a munkaadóval.

Itt a legfontosabb az udvariasság mellett az érdeklődő, nyitott hozzáállás. Ne mondj azonnal nemet. Inkább kérdezz a munka jellegéről, a felelősségi körről. Ha érdekesnek tűnik, akkor találkozz az állás meghirdetőjével vagy a közvetítővel. Ha nem is lesz belőle új állás, a személyes találkozások alkalmával sok fontos információ gyűjthető és az ismeretségnek később is hasznát veheted.

Karácsony Zoltán

Kérdéseitek a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom.

Weboldalam ITT elérhető.

0 Tovább

Hogyan lehetsz vonzó és versenyképes pályázó?

Hiába a megfelelő szakmai tudás, ez még messze nem garancia arra, hogy bárki is megtalálja számítását az álláspiacon. Az utóbbi hetekben több karrierrendezvényen (toborzási konferencia, állásbörzék) jártam, gyűjtöttem az impulzusokat arról, min múlik a siker és a kudarc. Alább néhány fontos szempont. Egyébként a héten zajlik a Monster állásportál virtuális állásexpója, ahol chaten válaszolok  az álláskeresői kérdésekre. Akár ezekről is beszélhetünk részletesebben. Most 13 pont, amivel sokat javítható az esély.

1. Akarj és merj segítséget kérni
Nem szabad szégyenként felfogni az állás elvesztését. A felmondás után természetes egy kis bezárkózás, de utána nyitni kell a külvilág felé. Még az állásukat vesztett topmanagereknek is segítségre van szüksége: nekik is kell a visszajelzés, a bátorítás – hallottam a minap a truBudapest toborzási konferencián. Minél szélesebb körben jelzed, hogy éppen álláskeresésben vagy, annál nagyobb az esély a segítségre.

2. Sértődés helyett tanulj a szakemberektől
Az álláskeresési technikák megtanulása speciális tudás. Nem nehéz kitanulni, de időbe telik. Konfliktust okozhat, ha a pályázói önkép és a külső szakember által látottak nem esnek egybe. Például eltúlzott a pályázó célja, bizonyos erősségek nincsenek is meg vagy a tökéletesnek gondolt önéletrajz alapos átdolgozásra szorul.

3. Fogd fel az álláskeresést munkaként
Az álláskeresés komoly munkát jelent. Az állások felkutatása, a kapcsolatrendszer mozgatása és bővítése, a cégre és pozícióra szabott pályázati anyag összeállítása, az állásinterjúra készülés az ottani szereplés teljes állásnak számít. Ezért se gondold magadat munkanélkülinek.

4. Legyen ritmusa napjaidnak
A már említett toborzási konferencián mondta egy topmanager, mennyire fontos volt álláskereső időszakában, hogy nemcsak otthon ült, hanem elment a városba, találkozott ismerősökkel, sportolt. Ha nincs munkád, akkor is kell a szigorú napirend.

5. Légy nyitott a megkeresésekre
Ha van munkahelyed, nem akarsz váltani, de egy fejvadász megkeres egy ajánlattal, ne utasítsd vissza azonnal. Hallgasd meg. Összehasonlíthatod a munkakört, a fizetést jelenlegi körülményeiddel, kapcsolatot alakíthatsz ki az álláspiac egy fontos szereplőjével és ő is jobban megismer téged. Nem tudhatod, hogy mikor lehet szükséged a segítségére.

6. Légy büszke önmagadra
Ki legyen az ügyvéded, ha nem te magad? Szinte alig van olyan álláskereső, aki ne bizonyított volna korábbi munkahelyein, akinek ne lennének sikeres projektjei, eredményei. Ne csak az önéletrajzban legyenek benne ezek a sikerek, hanem sugározzanak a fellépésedből.  

7. Fejleszd magad folyamatosan
Az internet korában nincs olyan terület, amelyről nem tanulható valami az interneten. Ha van munkahelyed, akkor is érdemes a szakmádba vágó álláshirdetéseket elolvasni. Ha úgy látod, hogy valamiben le vagy maradva, ne sajnáld az időt és a pénzt a pótlásra.

8. Állíts össze egy vonzó, eredeti önéletrajzot és egy motivációs levelet
Ennek könyvtárnyi az irodalma, én is foglalkoztam vele. Ha szükséges, kérj szakértői segítséget.

9. Mutass tiszteletet a munkaadó felé
„Segíthetek valamiben?” – kérdezi a múlt heti HVG Állásbörzén egy munkaadó a stand elé lépő 30 év körüli álláskeresőtől.
„Kérhetnék egy zacskót? Túl nehéz ez a sok prospektus, amit gyűjtöttem” – hangzott a spontán válasz.
„Sajnos azt nem tudok adni” – így a multinacionális cég képviselője.
„Nem baj. Ja, egyébként közgazdász vagyok. Milyen állást tudnak ajánlani? Mivel is foglalkoznak?”
Fültanúja voltam a beszélgetésnek. Nem célravezető ez a hozzáállás. Legalább a megcélzott cégek tevékenységével tisztában kell lenni és érdemes „üzletiesen” viselkedni a standnál.

10. Mutatkozz motiváltnak és megbízhatónak
Többnyire a „Miért szeretne nálunk dolgozni?” kérdéssel szűrnek a cégek interjún. Az egyik legfontosabbnak vélem, hogy erre megfelelő válasszal készülj.
Ezen kívül sok fogással tesztelhető a motiváltság. Egy fejvadász mesélte nekem, ő első körben úgy teszteli a motiváltságot, hogy az őt felhívó álláskeresőtől azt kéri, küldje el még aznap pályázati anyagát a megadott mailcímre. Átlagban ötből ketten teszik meg határidőre…
Egy pályázatíró cég vezetője házi feladatot ad a jelölteknek: egy emailben elküldött  uniós pályázatról kell a következő alkalommal beszámolniuk és a potenciális ügyfél kérdéseire válaszolni.

11. Légy tisztában piaci értékeddel
„Várjuk pályázatát fizetési igény megjelölésével”. Elég sok hirdetésben látni ehhez hasonló mondatokat. A pályázók irtóznak attól, ha bérigényt kell megadniuk. Nem tartják fairnek, hogy a munka pontos ismerete nélkül írniuk kell valamit. Beszéltem erről az utóbbi hetekben több HR-essel, akik elmondták, ez főleg a túlzó bérigények kiszűrésére szolgál. Például ha valaki nettó 500 ezer forintot jelöl meg, ám a cég csak 200 ezer forintot tud adni, akkor eleve interjúra hívni a pályázót.

Szóval ha kérik, valamit írni kell. Ne érzésre írj valamit, hanem mérd fel (internet, ismerősök, bérinformációs portálok). Arra is ügyelj, mi az a minimális összeg, ami kell a megélhetésedhez. 10-15 százalékkal a vágyott összeg fölé lőhetsz, hogy tudj engedni… Nagyon olcsón ne add magad.

12. Mutasd a legjobb arcodat, de maradj őszinte
Tegnap egy gyesen levő anyuka kérdezte tőlem, megemlítse-e pályázatában, hogy most éppen otthon van kétéves gyermekével. Én mindenkit arra sarkallok, vállalja fel élethelyzetét. Az a munkaadó, akit ez a tény riaszt el egy állásinterjúra való behívástól, nem is biztos, hogy a megfelelő egy családos ember számára. Egyébként lehet egy pályázatot úgy alakítani, hogy a megszerzett szakmai tapasztalaton és az elért eredményeken legyen a fókusz. Például alá lehet támasztani a tudást a korábbi vezetőtől kért referencialevéllel.

13. Figyelj a közösségi médiás megjelenésedre
Szeptember közepén egy toborzási konferencián jártam, melyen visszatérő elem volt a közösségi média szerepe a munkatárskeresésben. A toborzók egyre inkább bújják a Facebookot és a Linkedin-t, megnézik a pályázók adatlapját. Ezzel is egyre több írás foglalkozik, így most nem bocsátkozom hosszas elemzésbe. Csupán annyit: csak olyan fotót, írást tegyél publikussá, amit bárki előtt mersz vállalni. A magánéletből való szalonképes életképek még szimpatikusabbá is tehetik a pályázót, erősíthetik az önéletrajzból kialakuló benyomást. A szélsőséges vélemények – cégekről, politikáról, vallásról – azonban egyértelműen rontják az álláskeresési esélyeket.

Karácsony Zoltán

A virtuális állásexpón ma 14-15 óra között vagyok elérhető az InfoStand chatjén a www.allas-expo.hu oldalon.

A rendezvényen egyébként több mint 500 állás várja az álláskeresőket péntek estig. A 3D-s grafikával megrajzolt kiállítói térben a standok mögött neves cégek valódi képviselői várják a kérdéseket és a pályázatokat. Nem kerül semmibe, érdemes benézni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-ot, véleményt, kritikát szívesen fogadok.

3 Tovább

10 jel, hogy ideje munkahelyet váltani

Minden munkavállaló életében eljön a pillanat, amikor új állás után kell nézni. Sokkal könnyebb azonban meglévő munkahelyről pályázni, mint egy esetleges kirúgás, cégmegszűnés után mindenféle bevétel nélkül próbálkozni. Melyek lehetnek azok a pontok, amikor el kell kezdeni körülnézni a munkaerőpiacon? Tegyünk egy kis tesztet magunkon az alábbi tíz pont alapján.

1. Lejtőre kerül a munkaadó.  Vegyük szemügyre munkaadónk gazdálkodását. Nem jó jel a csökkenő árbevétel (főleg, ha a versenytársak növekednek), a veszteséges működés és ezzel párhuzamosan a fejlesztések/beruházások elmaradása.

2. Fúzió, felvásárlás.  Krízispont a munkahelyen a felvásárlás és a fúzió is. Ekkor ugyanis „újra keverik a lapokat” és ennek vannak személyi következményei. Nem kerülünk feltétlenül rosszabb pozícióba vagy azonnal az utcára, de ilyen helyzetben jobb a fokozott éberség.

3. Új vezető érkezik.  Résen kell lenni akkor is, ha új vezető érkezik. Az esetek nagy százalékában ugyanis nem elődje bizalmasaival dolgozik együtt, hanem hozza a saját embereit. Lehet, hogy a váltás több hónapon át történik meg, de az előző ügyvezető közeli munkatársai bizonyosan nehéz helyzetbe kerülnek.   

4. Megváltozik a vezető viselkedése.  Gyanakvásra adhat okot, ha a korábban nyitott és támogató vezető elérhetetlenné válik, nem ad világos válaszokat, elmaradnak a korábbi megbeszélések.

5. Távoznak a kulcsemberek.  Intő jel, ha meghatározó emberek mennek el a cégtől. Bár ha ennek ellenére nincs bajban a vállalat, akkor ez esély is lehet az előléptetésre.

6. Sorozatos vezetői bírálatok. Akár jogosak - például egy teljesítményértékelő beszélgetésen – az elmondottak, akár igazságtalannak érezzük a kritikát, a rendszeres vezetői bírálat nem sok jót ígér. Megeshet, hogy már megvan az utód, a vezetőnek azonban valahogyan igazolnia kell a felmondást. Ennek egyik nem fair módja, hogy teljesíthetetlen feladatokat ad ki kollégájának, majd a borítékolható kudarcra hivatkozva kirúg.  

7. Megromlik a munkahelyi légkör. Nem sok jót ígér, ha megfagy a munkahelyi légkör. Ez adódhat új, a közösséget megváltoztató munkatársak érkezéséből, és a meglévők viselkedésének változásából is. Bármi is az oka, rossz légkörben nem lehet huzamosabb ideig és hatékonyan dolgozni.

8. Nincs szakmai fejlődés és előléptetés. Érdemes álláspiaci értékünket is figyelni. Aki éveken át ugyanazt a munkát végzi, nincs kilátásban előléptetés és szakmájában sem fejlődik, egyre kevéssé lesz kapós a munkaerőpiacon. Ha nem fizet a munkaadó továbbképzést, akkor álljuk saját zsebből vagy képezzük magunkat. Hosszú távon azonban keresnünk kell olyan munkaadót, ahol biztosított a fejlődés.

9. Romlanak a munkafeltételek. Évek óta nincs béremelés, megvonták a cafeteriát, az ügyfeleket már saját autóval kell látogatni, nincs munkavédelmi felszerelés. Ha romló feltételeket tapasztalunk, érdemes ismerősi körben egy kis felmérést végezni: mennyit fizet a konkurencia, hol áll fizetésünk és a munkafeltételek más munkaadókhoz képest. Ha jelentős az elmaradás, akkor meg lehet keresni vezetőnket vagy elkezdhetünk jobban fizető állást keresni.

10. A kiégés jeleit észleljük magunkon.  Huzamosabb ideje nincs munkakedv, közönyös viselkedés a kollégákkal, robotszerű munkavégzés, időnként fejfájás, gyakori panaszkodás. Ha úgy érezzük, hogy belesüppedtünk ebbe az állapotba, valószínűleg csak nagy váltással tudunk megújulni. Talán új iparágba és/vagy szakmába kell beletanulnunk. És persze hadd idézzem Mike Wallace amerikai újságíró örök érvényű „karrierigazságát”: „Ha nem úgy ébredsz minden reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod.”

Szolgálati közlemények:

- Várom olyan kedves olvasók jelentkezését, akik külföldön dolgoznak, Magyarországról települtek ki és megosztanák kijutásuk és kinti dolgozói életük tapasztalatait. Kérem, ide írjanak mailt: karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu Előre is köszönöm a jelentkezést.

- Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket is erre a mailcímre várok.

- A Facebookon itt vagyok elérhető. Örülök minden like-nak, visszajelzésnek és kritikának is.

- Az ESZA Nonprofit Kft. HR-vezetőjétől kaptam mailt, hogy folytatódik a "szenior gyakornoki program", még 15 főre van keret. Ide olyanok jelentkezhetnek, akiknek legalább 15 éves munkatapasztalata van, és szeretnének új szakmát kitanulni az állami tulajdonú, uniós pályázatokat kezelő vállalatnál. Továbbra sem hallottam hasonló kezdeményezésről, ezért is karoltam fel. A gyakornok a cégek többségénél még mindig csak 20-25 éves lehet. Itt nem. Akit érdekel, pályázzon nyugodtan.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

40 felett gyakornokként – cáfolják az előítéleteket

Áprilisban egy bejegyzésemben foglalkoztam az ESZA Nonprofit Kft. „szenior gyakornoki programjával”. Ide kifejezetten korosabb ( legalább 15 éves munkatapasztalattal rendelkező) álláskeresők jelentkezését várták, akiket átképzés után az állami tulajdonú, uniós pályázatkezeléssel foglalkozó szervezetbe építenek be. Ilyen programról még nem hallottam, ezért megígértem olvasóimnak, figyelemmel követem és hírt adok róla. Nos, már javában zajlik a kiválasztás. Helyzetjelentés.

Örültem a kezdeményezésnek. Főleg azért, mert 40 felett (még inkább 50 felett) egyre nehezebb álláshoz jutni. A szenior álláskeresőknek rengeteg munkaadói előítélettel kell megküzdeniük: rugalmatlanság, lassú tanulás, ambíció hiánya, magas bérigény, elavult tudás, beilleszkedési nehézségek fiatalos csapatba …  és még lehetne sorolni. Aki pedig még szakmát is szeretne váltani, nos, neki még nehezebb. Rájuk szabott gyakornoki programmal még nem találkoztam. Egészen eddig. Ezért is kaptam fel a témát.

A blogbejegyzés publikálása után emailt kaptam Rátkai Balázs HR vezetőtől, aki örült az írásnak és kicsit részletesebben bemutatta a programot annak a hátterét. Én válaszomban arra kértem, adjon hírt az eredményekről.

Néhány nappal ezelőtt Rátkai Balázs jelentkezett. Íme egy rövid összefoglaló, hol tart a program.

112 CV érkezett

„Bármely piacvezető cég megirigyelné, ha látná, milyen önéletrajzok érkeznek” – írta levelében a HR vezető.

Pedig mindez egy fillérjébe sem került az ESZA-nak. Csak saját weboldalon és a munkaügyi központ weblapján hirdette meg a gyakornoki helyeket, illetve sajtóközleményt küldtek. Május végéig 112 pályázati anyag érkezett a 10-15 betölteni tervezett helyre.

Az önéletrajzok tartalmában nem észleltek olyan jelenséget, hogy az idősebb álláspályázók jelentkezési anyaga többletmunkát okozott volna, vagy nehezítette volna a kiválasztást.

A kiválasztás három részből áll. A CV-előszűrés után írásbeli tesztet írnak a továbbjutók, majd szituációs gyakorlattal kiegészített interjú következik. Tesztet eddig 70-en írtak, ebből 52 tesztet értékeltek, 35 felelt meg az elvárásoknak. Tehát körülbelül 70 százalékban érik el a jelentkezők a várható beválást megalapozó teszteredményt, ami az ESZA-nál az egyéb kiválasztási tesztek teljesítési arányához képest jobbnak számít. A HR vezető szerint a jelöltek alaposan felkészülnek, komolyan veszik a jelentkezést.

Sok képesség nem életkorfüggő

Az eddigi interjúk tapasztalatai: Sem személyiség tekintetében, sem fejlődési-tanulási elkötelezettség, sem beilleszkedési készség tekintetében nem érzékelhető „elmaradás”, hátrány az idősebb álláspályázók körében (csak 5-10 százaléknál vannak erre utaló jelek). A HR-igazgató úgy látja, hogy a rugalmasság, együttműködési készség, változásokra való nyitottság sokkal inkább személyiségbeli vonás, semmint munkaévek számától és életkortól függő tényező. „Pályakezdőknél – másik gyakornoki programunkban – érzékeltük, hogy a fiatalokban pedig a szülők életében látott munkahelyi minták képe él, és sokszor ehhez jobban ragaszkodnak, mint akár egy idősebb munkavállaló a saját korábbi élettapasztalataihoz.”

A program plusz előnye, hogy olyan pozíciókra is találtak alkalmasnak tűnő jelölteket, amelyekre korábban hiába keresték utánpótlást. Itt még persze lesznek állásinterjúk.

Remélem, hogy ez a tobozás mintát ad még sok munkaadónak és eloszlatja a szenior álláskeresőkkel szembeni előítéleteket.. Egy-egy ilyen akció egyébként jó hírét viszi a vállalatnak , és – amint látható – értékes pályázókat is hozhat.

Persze majd hírt adok a végeredményről és az új gyakornokok beválásáról is. Remélem, erről is beszámol Rátkai Balázs.

Szolgálati közlemények:

- A Facebookon itt vagyok elérhető.

- Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com oldalra írjatok. Bármiről, ami foglalkoztat benneteket, visszásság az álláspiacon vagy jó gyakorlat.

- A kapott CV-ről a visszajelzésekkel jövő keddre végzek. Kérek egy kis türelmet.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Melyek a legszexibb szakmák?

Ausztráliában a katona a legszexibb férfi szakma, míg a sportoló a legszexibb női. Megnéztem, milyen felmérések vannak erről más országokban. Az Egyesült Királyságban, Németországban és az USA-ban találtam hasonlókat. Íme a listák.

Definíciót nehéz adni, mi is számít szexi szakmának. Ahány felmérés, annyi szempont. Ahány válaszadó, annyiféle érzés, gondolat. Mindenesetre  a társadalmi presztízs, az elérhető kereset, az üres álláshelyek száma, a média által sugallt kép, a szakmában dolgozó ismerősök, a mindennapi életben szerzett tapasztalat feltétlenül befolyásolja a választást.

Ausztrália: katona és sportolónő

Néhány nappal ezelőtt bukkantam egy ausztrál felmérésre, amelyet egy társkereső oldal készített. (Érdekesség, hogy a VictoriaMilan.com.au a hűtlenekre fókuszál, a kapcsolatban élőket hozza össze.)

a legszexibb férfi szakmák:
1. Katona
2. Életmentő személyzet (egészségügy)
3. Kereskedő
4. Sportoló
5. Orvos

A legszexibb női szakmák:
1. Sportoló, rekreációs szakember
2. Egészségügyi dolgozó
3. Vendéglátós
4. Egyetemista
5. Jogász

Egyesült Királyság: művész, bankár, tanár

Az Egyesült Királyságban a Daily Mail napilap publikált februárban listát, amely nők értékelésén alapult.

Itt a sorrend:
1. Zenész, művész
2. Bankár, pénzügyi szakember
3. Tanár
4. Orvos
5. Újságíró

Sokkal rosszabbul végeztek a pénzzel kitömött futballisták, akikre csak a hölgyek 1 százaléka szavazott. Főként azért, mert beképzeltnek, önimádónak tartják őket és rossz a hírük.

Németország: orvos és jogász az élen

Németországban a parship.de online társkereső portál tavaly 23 ezer felhasználó adatait elemezte. A párjukat keresők megadhatták, hogy milyen szakmák képviselőit részesítik előnyben.

A legszexibb férfi szakmák:
1. Orvos
2. Építész
3. Pszichológus
4. Tudományos munkatárs
5. Rendőr
6. Tanár
7. Jogász
8. Újságíró
9. Vállalati tanácsadó
10. Mérnök

A legszexibb női szakmák:
1. Jogász
2. Légi utaskísérő
3. Orvos
4. Ügyvezető
5. Tudományos munkatárs
6. Építész
7. Idegen nyelvű tudósító
8. Mérnök
9. Tanár
10. Televíziós műsorvezető

Egyesült Államok: a XXI. század legszexibb szakmája

Az USA-ból kicsit más megközelítésű hírt találtam a „sexiest job” kifejezésre. Ott a tekintélyes Harvard Business Review üzleti folyóiratban bukkantam egy cikkre, amelyben a XXI. század legszexibb munkáját mutatták be. Hogy melyik is ez? Nem fogják kitalálni. Nem a színész, nem az agykutató, még csak nem is kosárlabdázó. Hanem az „adattudós” (data scientist).

Magas fizetés, hiányszakma, karrierlehetőség a legvonzóbb munkaadóknál. Többek között e szempontok alapján esett a választás erre a 2008 óta létező foglalkozásra. A data scientist az, aki az interneten fellelhető, vagy egy weboldal által összegyűjtött adatokban összefüggéseket keres és ezekből különféle módszerekkel javítja a szolgáltatás színvonalát, növeli a hirdetésekben az átkattintási rátát. Például egy Facebook-felhasználó sokkal relevánsabb hirdetést lát az oldalán. Olyan ismerősöket javasol bejelölésre a rendszer (people you may know), akiket valószínűleg tényleg ismer. A nagy technológiai cégek (Google, Yahoo, Facebook) két kézzel kapkodnak a „data scientist”-ek után. Valójában azonban kevés a jó szakember, nagyon összetett tudás kell hozzá (programozás, logika, statisztika, közgazdaságtan). Bővebben a szakmáról itt.


Szolgálati közlemények olvasóimnak

- Módosult a webcím. Múlt héten módosult blogom webcíme. Sajnos az automatikus átirányítás még nem működik, de minden fórumon igyekszem jelezni, hogy a webcím job-allas - ról jobb-allas - ra változott. Ide, a http://jobb-allas.postr.hu - ra került át minden cikk.

- Dolgozom a CV-ken. Múlt heti felhívásomra, amelyben a nekem elküldött önéletrajzokról visszajelzést ígértem, összesen 54 önéletrajz érkezett. Eddig 25-öt tudtam megválaszolni (érkezési sorrendben reagálok). Így akinek még nem válaszoltam, kérem kicsit a türelmét. Köszönöm.

- Kérdés: Mi zavar benneteket az álláspiacon? Milyen problémákat láttok? Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Írjátok meg a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre.

- A Facebook-on itt vagyok elérhető.

2 Tovább

Így leszel sikeres pályakezdőként - 10 tanács és egy ajánlat

Tegnap kora délután elugrottam az ELTE Múzeum körúti épületéhez, ahol „Kapunyitási pánik konferenciát és állásbörzét” tartottak. A diplomázás előtt állókat készítették fel a munka világára: az álláskeresére, az önmenedzselésre. Ennek kapcsán néhány tipp tőlem, illetve ingyenes segítség, aki önéletrajzáról szeretne véleményt...

A diplomázás felé közeledve a „kapunyitási pánik” érzése szerintem mindenkinek ismerős. Egyszer ugyanis mindenkinél bekövetkezik, hogy kikerül az iskola védő falai közül és egy kiszámíthatatlannak tűnő világban találja magát. 13 évvel ezelőtt én is hasonló cipőben jártam. Akkoriban fogalmam sem volt, hogy német-média szakos diplomával a (nyelv)iskolákon és a nyomtatott sajtón kívül merre is lehet elindulni. Önéletrajzot írni pedig senki sem tanított meg az 5 éves egyetemi tanulmányok alatt.

Legyen kötelező a karriermenedzsment

Tegnap a kapunyitási pánik állásbörzén a munkaerőt kereső cégek standjai között járva, HR-eseket kérdezve az a benyomás alakult ki, mennyire nincsenek tisztában a fiatalok a lehetőségeikkel, mennyien nem tudják, mit is kezdjenek magukkal. Az egyetem, főiskola tompíthatná a pánikot, ám úgy tűnik, nem teszi vagy a hallgatók egy része nem tartja fontosnak a tájékozódást.

Felteszem a kérdést: Miért nem kötelező a diplomához egy 1 szemeszteres karriermenedzsment szeminárium elvégzése (néhány helyen egyébként fakultatív tárgyként elvégezhető)? Mert hiába egy kitüntetéses minősítésű diploma, ha valaki nem tudja, merre induljon vagy képtelen eladni magát.

Augusztus 1-jén folytatják

A rendezvény atyja Kárász Róbert, a TV2 műsorvezetője, tavaly indította útjára a fiatalok karrierépítését segítő rendezvényt. A mostanira már közel 20 – elsősorban multinacionális munkaadó jött el, mellettük két napon át előadások, workshopok, személyes tanácsadás segítette a frissen diplomázókat coachokkal, HR-szakértőkkel, céges személyzeti szakemberekkel.

Amint azt a helyszínen Kárász Róberttől megtudtam, a rendezvénynek lesz folytatása. „Augusztus 1-3 között egy újabb fesztiválon újratöltjük a gondolatokat, de akkor már 12 koncerttel szórakoztatni is fogunk” – mondta a program ötletgazdája.

Az ilyen támogató rendezvények – ahogyan például az egyetemi állásbörzék - manapság különösen fontosak. Munkához ugyanis egyre inkább csak a legjobbak jutnak. Ki ne hallaná naponta az egyre riasztóbb számokat. A 24 év alatti magyar munkaképes fiatalok 30,5 százaléka munkanélküli, és ez még kedvező adatnak mondható európai összevetésben.

Nem tudom megállni, hogy a rendezvény apropóján ne osszak meg néhány gondolatot még az iskolapadban ülőkkel illetve első munkahelyüket keresőkkel.

1. Már egyetem alatt kezdj el dolgozni. Munkahelyet még nem látott pályakezdőre nem nagyon kíváncsiak a munkaadók. Éppen ezért valamennyit dolgozz az egyetem alatt. Legalább szakmai gyakorlaton vegyél részt.

2. Jó szakmai gyakorlati helyet keress. Nem ajánlatos a legkönnyebb ellenállást keresni. Egy névtelen Bt-nél valós munka nélkül elvégzett szakmai gyakorlat keveset ér. Minél jobb nevű a cég és minél tartalmasabb a gyakorlat, annál könnyebb lesz a karrierindítás.

3. Készíts stratégiát. Még mielőtt önéletrajzot írsz, határozd meg a célodat és készíts útitervet, akár tanácsadó segítségével. Mérd fel a szóba jöhető munkakörök, cégek körét, nézd meg, milyen csatornán veszik fel az új munkatársakat, hol tudod a döntéshozók figyelmét felhívni személyedre. Azért is fontos ezt átgondolni, mert nagyok a különbségek szakmák és cégek között.

4. Ne sablon önéletrajzban gondolkozz. A CV attól jó, hogy megkülönböztet téged a versenytársaktól. Keresd meg és mutasd be azokat a pontokat, amelyben más vagy a többieknél. Minden alkalommal cégre és pozícióra szabott CV-t adj be.

5. Kezeld kiemelten a nyelvtudást. A nyelvtudás (legalább erős középfokú szint) legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeret. Ne a nyelvvizsga-bizonyítványra menj rá, hanem folyamatosan csiszold a tudásodat. A versenyszférában az azonnal lehívható tudás számít, ami állásinterjún percek alatt kiderül.

6. Óvatosan a fejvadászokkal. Gyakori tévhit pályakezdők körében, hogy „a fejvadász azért dolgozik, hogy majd nekem állást szerezzen”. Hát  nem… Az ő fizető ügyfele a munkaerőt kereső cég. Nem akarlak benneteket eltanácsolni: Keressétek velük a kapcsolatot, kérjetek tőlük tanácsot, de ne (csak) rájuk építsétek az álláskeresést.

7. Legyen benned alázat a munka és a munkaadó iránt. Szerintem az egyik legfontosabb eleme a karrierépítésnek pályakezdőként. Ennek szellemében a kezdő fizetés helyett a fejlődési lehetőség és a tanulás előrébb álljon a prioritások között.

8. Ne ess kétségbe a kudarcoktól. Egy vizsgát sikeresen letenni sokkal könnyebb, mint az első munkahelyet megtalálni. Elképzelhető, hogy több tucat vagy akár 100-150 pályázatot is el kell küldeni, és sok interjún helyt kell állni. Ma sokkal nehezebb állást keresni, mint 10 évvel ezelőtt, amikor zakatolt a gazdaság.

9. Ismeretség nélkül is célba érhetsz. „Persze, neki könnyű volt, mert volt protekciója.” Ki ne hallotta volna ezt a mentegetőzést? Bizonyára akad sok eset, amikor valaki így jut álláshoz. De ez kevés az önfelmentéshez. „Megtettél mindent a sikerért?” – teszem fel ilyenkor a kérdést. Szerintem kellő kitartással és tudatossággal protekció nélkül is célba lehet érni. Lehet, hogy nem az álomállásra (bár az sem zárható ki), de kenyérkeresetet jelentő munkára bizonnyal. És ez a siker sokkal értékesebb, mintha belöktek volna a céghez. Közben persze te is építsd kapcsolati hálódat…

10. Mutatkozz be minél több szakembernek. Lehet személyesen – például állásbörzéken, vagy online – például üzleti kapcsolatépítő oldalakon. A lényeg: minél többen ismerik erősségeidet, annál nagyobb eséllyel ajánlanak üres állásra. A megüresedő pozíciók több mint felét ugyanis meg sem hirdetik…

Ajánlatom álláskeresőknek

Hadd tegyek ezúttal egy felajánlást. Aki ma vagy pénteken elküldi nekem önéletrajzát a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre, néhány mondatos visszajelzést adok neki, mit tartok jónak és min lenne érdemes javítani. Természetesen ingyenesen.

Karácsony Zoltán

u.i.:

Egy tévés barátom riportot forgat a hazai álláspiacról. Ha valaki álláskeresőként szeretné megosztani véleményét, kérem írja le nekem elérhetőségét szintén a karacsony.zoltan75@gmail.com mailcímre. Lehetőség a tévés szereplésre. És a nyilvánosság álláshoz is segíthet...

A facebookon itt vagyok jelen. Ha tetszett, minden like-nek örülök. :)

UPDATE: már tucatnyi CV érkezett, így eltart egy darabig a válasz. De mindenkinek válaszolok. Ja és még valami. Természetesen minden kapott CV-t bizalmasan kezelek, harmadik félnek nem adok ki.

0 Tovább

A legjobb és a legrosszabb szakmák – amerikai szemmel

Itt egy közelmúltban publikált lista az Egyesült Államokból. Magyar szemmel akadnak meglepetések mind a legjobbak, mind a legrosszabbak között. Arra azonban alkalmas egy ilyen lajstrom, hogy differenciáltabban nézzünk a munkákra: a pénz és a társadalmi presztízs mellett a karrierkilátás, a munkakörülmény és a stresszfaktor is fontos szempont. Íme a lista és a végén kommentem.

Ismét, immáron 25. alkalommal állította össze a „Legjobb állások” listáját a a Careercast.com amerikai portál. Összesen 200 szakmát vettek nagyító alá négy fő szempont alapján: munkakörnyezet, fizetés, karrierkilátások, stressz. Az összesített rangsort pedig a négy tényező súlyozásával állították össze. Ebben a fizetés és a karrierkilátások nagyobb, míg a munkakörnyezet és a stressz kisebb súlyt kapott.

Nézzük, melyik a 10 legjobb szakma az Egyesült Államokban: (a teljes lista itt érhető el)

1. Aktuárius - pénzügyi kockázatértékelő (éves fizetés: 91 211 dollár, 1 dollár = 229 forint)
2. Orvosbiológiai mérnök (85 163 dollár)
3. Szoftverfejlesztő mérnök (89 147 dollár)
4. Hallásspecialista (szakorvos) (68 135 dollár)
5. Pénzügyi tanácsadó (107 222 dollár)
6. Fogászasszisztens (69 107 dollár)
7. Munkaterapeuta (74 108 dollár)
8. Optikus (95 254 dollár)
9. Gyógytornász (78 102 dollár)
10. Számítógépes rendszerelemző (79 145 dollár)

Néhány érdekesebb szakma helyezése:

14. Egyetemi tanár
15. Állatorvos
19. Szociológus
24. Webfejlesztő
25. Történész
31. HR manager
40. Piackutató
47. Könyvelő
58. Pszichológus
66. Vízvezetékszerelő
73. PR-szakember
75. Menedzserasszisztens
78. Biztosítási ügynök (tanácsadó)
86. Recepciós
99. Betegápoló
105. Biztonsági őr
106. Fitnesstréner
108. Kamionsofőr
129. Pilóta
135. Reklámértékesítő
146. Taxisofőr

… és a 10 legrosszabb szakma

1. Újságíró - nyomtatott sajtóterméknél (36 000 dollár)
2. Favágó (32 870 dollár)
3. Katona (41 998 dollár)
4. Színművész (17,44 dollár/óra)
5. Olajipari munkás (37 640 dollár)
6. Mezőgazdasági munkás (60 750 dollár)
7. Óraleolvasó (gáz, víz, villany) (36 400 dollár)
8. Postás (53 090 dollár)
9. Ács (34 220)
10. Utaskísérő (repülő) (37 740 dollár)

Kommentem:

Látványosak az ilyen listák. Ám szerintem pályaválasztásnál vagy -módosításnál érdemes ezekkel óvatosan bánni. Nincs ugyanis olyan, hogy ’a’ legjobb szakma, hanem mindenkinek más a legjobb. Úgy gondolom, hogy hosszú távon csak olyan munkában leljük örömünket, amit szenvedéllyel végzünk, amely során repül az idő.

Arra azonban alkalmas egy ilyen lista és annak szempontrendszere, hogy kicsit differenciáltabban tekintsünk a szakmákra. Ne csak a fizetést vagy a társadalmi presztízst vegyük alapul, hanem a karrierkilátásokat, a stresszfaktort, az egészségügyi kockázatot. 

Biztos vagyok benne, hogy egy hasonló lista Magyarországon teljesen másként nézne ki. Például az USA-ban az egészségügyben, a kutatás-fejlesztésben sokkal nagyobb pénzek mozognak, és lehetőségek kínálkoznak, mint nálunk. Ott az első húszban hemzsegnek az ilyen szakmák, míg nálunk ezeket inkább alacsony fizetéssel és stresszel azonosítják (nem alaptalanul), a kutatás-fejlesztésben kínálkozó munkák pedig erősen korlátozottak.

Nálunk eddigi tapasztalatom alapján mérnöki, informatikai, pénzügyi munkakörök kerülnének top pozícióba, míg az egészségügyhöz, oktatáshoz kapcsolódók a lista második felébe. A "legjobb" amerikai szakma, az aktuárius viszont nálam is a legjobbak között szerepelne...

Karácsony Zoltán

u.i.: A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek, egy like-kal csatlakozzatok. Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címen várom észrevételeiteket, impulzusaitokat.

0 Tovább

45 évesen gyakornokként? – mintaadó program indul

Örömmel olvastam a minap az MTI hírei között, hogy szenior gyakornoki programot indít az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. Azokat keresi, akiknek minimum 15 éves munkatapasztalata van, tartósan munkanélküliek és pályát módosítanának. A program egy óriási álláspiaci problémára világít rá. A cégek zöme ugyanis nem tud mit kezdeni a szenior pályakezdőkkel.

Három évvel ezelőtt elkísértem Tibor barátomat a Corvinus Egyetem állásbörzéjére. Tibor pályát akart  váltani. Akkor 38 éves volt, informatikusként dolgozott 15 éven át, majd munka mellett elvégezte a Corvinus pénzügy szakát. Éppen akkor szerezte meg közgazdász diplomáját és úgy gondolta, pénzügyi elemzőként szeretne dolgozni multinacionális cégnél.

Csak huszonéves lehet frissdiplomás?

Erre az egyetem állásbörzéjét gondolta ideális terepnek, hiszen ő is az intézmény kapuin belül szerezte diplomáját. Legalább 15 olyan standhoz lépett oda, ahol pályakezdő közgazdászokat kerestek. Mellette állva végig figyeltem a munkaadók tekintetét és (meta)kommunikációját. Érdekes tanulmány volt. A standok egy részénál a kiállítók arcáról eltűnt a mosoly és jött a bevett szöveg („Nézze meg a weboldalunkon található állásokat, töltse fel önéletrajzát, pályázzon az állásokra”). Látszott rajtuk, hogy egyszerűen nem tudnak mit kezdeni Tiborral. Hiába mondta, hogy ő pályakezdő, egyszerűen 38 éves kora miatt nem annak kezelték. A legárulkodóbb egy olyan stand volt, ahol egy huszonéves HR-es – még mielőtt Tibor bármit is mondott volna magáról – azzal kezdte, hogy ők csak pályakezdőket keresnek. Számomra akkor és ott egyértelmű volt: a munkaadók jó része sablonokban gondolkodik: számukra a frissdiplomás 21-25 év közötti fiatal.

Azóta sokakkal beszéltem, akik hasonló cipőben járnak. Többségük tehetetlen. Ők 35, 45 évesen kitanult új szakmájukban nem találnak állást, mert a piac képtelen őket pályakezdőként kezelni.

Előítéletből nincs hiány. „Nem képesek fejlődni”, „Családjuk van és ezért sok pénzt kérnek”, „Rugalmatlanok” és még sorolhatnám a stigmákat.

A munka- és élettapasztalatra lehet építeni

Való igaz, hogy mások, mint a huszonévesek. Nem kevesebbek, hanem mások. Elképzelhető, hogy lassabban tanulnak, mint a fiatalok, ám rengeteg olyan elem van (élettapasztalat, munkahelyi múlt, emberi kapcsolatok kezelése), amelyben erősebbek, amire építeni lehet.

Az igazi gond azonban az, hogy esélyt sem kapnak a bizonyításra. És nincsenek (vagy nagyon elvétve vannak) minták az ő pályakezdőként való kezelésükre.

Ezért olvastam örömmel az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. kezdezményezését. Ők kifejezetten „szenior” (a munkaerőpiacon legalább 15 évet eltöltött) álláskeresőket vesznek fel gyakornoki programjukba. Ez is jelzés, hogy a negyvenesek is lehetnek gyakornokok. A kiválasztás után 15 főnek adnak fél éves munkaszerződést, akik így beletanulhatnak az uniós pályázatkezelésbe, majd ha megfelelnek, akkor szerződést hosszabbítanak velük.

Hadd csináljak egy kis reklámot ennek a programnak. Az érdeklődők május 31-ig jelentkezhetnek, amelyről további részletek az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján  - http://www.esza.hu/esza_nonprofit/karrier. Több ilyen kezderményezésre lenne szükség.

Multin belül működik a pályamódosítás

Ugyan az elején szaapultam a multi munkaadók hozzáállását, ám házon belül azért ők nagyon profin kezelik a karrierváltást. Nem egy cégnél működik a „job rotation” nevű HR-es eszköz. Ebben a munkatársak cégen belül 5-6 évente pályát válthatnak, például a pénzügyből a HR-be, a jogról a logiszikába. Ők is tudják, hogy még a legtehetségesebb munkaerő is kiég, ha huzamosabb ideig ugyanazt a munkát csinálja. A hosszú távú megtartáshoz pedig kell a váltás. Csak a kívülről pályázó gyakornokjelöltekkel nem tudnak mit kezdeni.

Azért felteszem a kérdést: Halott valaki az ESZA-hoz hasonló programról? Ha igen, írja meg nekem a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre

A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek követni, minden like-nek örülök.

0 Tovább

Állásbörzék áprilisban – elindult a virtuális állásexpo

Ugyan több nagy állásbörze lezajlott márciusban, az április is tartogat bőségesen karrierrendezvényeket. Április 8-án, azaz ma reggel virtuális állásbörze indult és péntekig tart, emellett nyolc egyetemi, főiskolai karrierfórumot is tartanak Győrtől Miskolcig. Íme egy kis áttekintés.

Hadd kezdjem egy olyan rendezvénnyel, amiről első kézből tudok beszámolni és amelyen tőlem is lehet kérdezni álláspiaci témában. Immáron ötödik alkalommal startolt ma reggel a Monster állásportál „virtuális állásbörzéje” a www.allas-expo.hu oldalon.

Hogy mit lehet itt csinálni? Számítógép, internetkapcsolat és regisztrációs esetén az oldalra lépve „sétálhatunk” a látványos grafikával felépített virtuális standok között, chaten kérdezhetünk a cégek képviselőitől, vállalati prezentációkat hallgathatunk, feltölthetjük és leadhatjuk önéletrajzunkat. Ráadásul ehhez nem kell sehová sem elutazni. 27 – elsősorban multinacionális cég – közel 1000 állásajánlata lesz elérhető. Az üres állások főleg műszaki, informatikai, gazdasági diplomásoknak szólnak, ám például shared service centerbe (ezek multi cégek nemzetközi ügyfélszolgálati központjai) már jó nyelvtudással be lehet kerülni. Csak néhány munkaadó a kínálatból: Deloitte, Citibank, BP, Lidl, IT Services…

Kérdezhettek chaten is
Ezen rendezvényen tőlem is kérdezhettek chaten. Bármilyen álláskereséssel kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolok, 12 évnyi HR-szakújságírói tapasztalattal a hátam mögött. Naponta egy órát állok rendelkezésre és igyekszem objektív képet festeni a magyarországi és a külföldi lehetőségekről, eloszlatni az illúziókat, új irányokat javasolni vagy adott esetben támogatni a célkitűzést. Meggyőződésem, hogy még a legjobb szakembereknek is könnyű kudarcot kudarcra halmozni, ha gyengék önmaguk bemutatásában, rossz csatornákon indulnak vagy egyszerűen nem ismerik a lehetőségeket. No, ha van kedvetek, csatlakozzatok, nézzetek be, regisztráljatok. Nem kerül egy forintba sem.

Amiről beszélhetünk
- Hol vannak az üres állások?
- Irány külföld - kinek (nem) éri meg?
- Milyen az ütős álláspályázati anyag?
- Lehetőségek Németországban (a külföldi országok közül erre a legjobb a rálátásom)
- Így add el magad interjún
- "Merjek-e váltani?"

Folytatódnak az egyetemi börzék is
Nem akarok egyoldalú lenni, természetesen sok más helyen építhető a karrier. A virtuális börze mellett vannak a személyes találkozásra építő, "hagyományos" állásbörzék is. Ezeket is szeretem és hasznosnak tartom. Erejük a kiállítókkal való személyes találkozásban rejlik, ami virtuális állásbörzén nem lehetséges. Áprilisban elsősorban a vidéki egyetemek, főiskolák rendezvényein lehet a munkaadókkal találkozni. Győr az Audi, Miskolc a Bosch, Kecskemét a Mercedes „hazai pályája”, ám műszaki szakembereket, informatikusokat, közgazdászokat, nyelveket beszélőket Pécstől Debrecenig keresnek. Nem csupán egyetemistáknak, főiskolásoknak érdemes elmenni, hanem bárkinek, aki infót akar az álláspiacról.

Figyeljünk a felkészítő napokra
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyetemi, főiskolai állásbörzéken rengeteg ingyenes, a karrierépítést segítő szolgáltatás érhető el. Egyetemistaként érdemes már az állásbörzéket megelőző felkészítő napokon részt venni, ahol a CV-írástól az állásinterjús szereplésig sok fortély tanulható meg. Ez a segítség az állásbörzén is elérhető, ahol még céges prezentációkon fontos információk szűrhetőek le a céges kultúráról, az elvárásokról.

Állásbörze hátrányos helyzetűeknek

A posztom megírása után kaptam hírt egy újabb állásbörzéről. A fővárosi munkaügyi központ április 18-án az V. kerületi Aranytíz Kultúrházban állásbörzét tart "hátrányos helyzetű álláskeresőknek egy uniós program keretében.

Állásbörzék áprilisban
Április 8-12. Monster Virtuális Állásexpo (www.allas-expo.hu)
Április 8 – 9. Széchenyi István Egyetem (Győr)
Április 10 – Miskolci Egyetem
Április 15 – 16. Pécsi Tudományegyetem
Április 16 – 17. Kecskeméti Főiskola
Április 17. – Szent István Egyetem (Gödöllő)
Április 18. - Hátrányos helyzetűek állásbörzéje (Budapest, Aranytíz Kultúrház)
Április 19. – Zsigmond Király Főiskola (Budapest)
Április 23. – Dunaújvárosi Főiskola
Április 23. - Kaposvári Egyetem
Április 24 – Debreceni Egyetem      

Szolgálati közlemények
1. A Job(b) Állás blog Facebook-oldala túljutott az 1000 lájkon. Nagyon örülük, mindenkinek köszönöm a bizalmat.

2. Márciusban csak egy bejegyzéssel jelentkeztem. Ennek oka az állásexpós előkészület és a Haszon magazinnak írt “Németország az álláskeresők Mekkája” című terjedelmes írásom, amely az áprilisi számban olvasható.

3. Ha van témajavaslat, bármilyen álláspiaccal kapcsolatos kérdés, kérlek a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre írjátok meg.

3 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)