Jobb-Állás Blog

Augusztus végén „Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok” címmel írtam posztot arról, hogyan lehet állásinterjún ügyesen válaszolni. Mostanra érett meg bennem a folytatás. Úgy gondoltam, hogy a második részben az övön aluli kérdéseket veszem nagyító alá. Mit lehet tenni, ha a pártszimpátiáról, a vallási meggyőződésről vagy a gyermekvállalási szándékról kérdeznek?

Állásinterjún csak a munkával kapcsolatos kérdések kerülhetnek terítékre. A munkaadónak tilos érdeklődnie többek között a politikai, vallási meggyőződésről, a privát életről, a gyermekvállalási szándékról. Még elvileg a közösségi oldalakon sem lehet szaglászni a pályázók privát élete után. Ennek ellenére akadnak cégek, amelyek megteszik és „bekérdeznek”.

Mit tehet a pályázó? Többféle stratégia kínálkozik. Ha annyira unszimpatikus a munkaadó, hogy az álláskereső nem is szeretne ott dolgozni, akkor kérje ki magának a kérdést, és álljon fel az asztaltól. Ha azonban nagyon kellene a munka, akkor viselkedhet diplomatikusan is. Én most utóbbi stratégiára javaslok néhány választ.

1.Politikai, vallási, erkölcsi meggyőződés

Melyik politikai párttal szimpatizál?
Nem érint meg olyan mélyen a politika, hogy bármelyik párttal is szimpatizáljak. Párttag sem voltam soha. Igyekszem minden oldalról tájékozódni és levonni magam számára a tanulságot.

Akkor másképp kérdezem: Orbán vagy Mesterházy?
Inkább a férjem / feleségem. Vagy a cég, amelynek alkalmazásában állok.

(Politika a munkahelyen témában ajánlom még Takács Gabriella kolléganőm a Monster.hu-n megjelent cikkét. Ebben többek között egy vezetői tanácsadó megemlíti, azért értelmetlen politikai színvallásra vonatkozó kérdést feltenni interjún, mert valószínűleg nem kap őszinte választ a HR-es, ellenben rossz fényt vet a szervezetre, gátolja a nyílt kommunikációt más kérdésekben is.)

Szokott templomba járni?
Elnézését kérem, de a vallást a szűk magánéletemnek tekintem. Nem szívesen beszélek róla még baráti társaságban sem. Ha előfordulna, hogy valamikor vasárnap is dolgozni kellene, akkor meg tudnám oldani.

Mi a véleménye a románokról?
Nem szeretek általánosítani és egy nemzetre jelzőket aggatni. Közöttük is vannak szimpatikus és antipatikus emberek. Külföldi ösztöndíjam alatt beszélgettem román fiatalokkal. Jól kijöttem velük, sokat szórakoztunk. Igaz, a történelmi kérdéseket inkább kerültük.

2. Privát életvitel, szimatolás közösségi oldalon

Milyen gyakran iszik alkoholt és mennyit?
Munkaidőben soha. Munka után, társaságban időnként igen, de csak hébe-hóba. Csapatépítő tréningeken azonban nem maradok ki a koccintásból…

Dohányzik?
Igen.
Hány szálat szív munkaidőben?
Munkaidőben elsősorban a munkára koncentrálok. Alkalmazkodom a munkaadó előírásaihoz. Első a munka, csak sokadik a dohányzás. (A dohányzási szokások firtatása akkor lehet jogszerű, ha tűzveszélyes helyen dolgozik a munkavállaló vagy a hiteles munkához fontos az egészséges életmód.)

Facebook-oldalán olvastam egy bejegyzését. Azt írta, hogy minden vágya, hogy Olaszországban éljen. Most akkor nem is Magyarországon képzeli el a jövőjét?
Örülök, hogy ennyire feltérképezett, megtiszteltetés… Egy Olaszországban élő barátomnak írtam. Szeretem az országot, a klímát, az ételeket. Talán majd egyszer sok év múlva. Magyarországhoz köt a család, a barátok. Budapesten szeretnék élni egy jó ideig. (Elvileg a Facebook oldalakat nem nézheti meg a munkaadó, mert ez is alkalmas, hogy privát információk befolyásolják a döntésben.)

3. Üzleti titkok

Mennyi pénzt költött korábbi munkahelyén az XY Kft.?
Sajnos ez üzleti titok. Ha azonban lehetőséget kapok önöknél, és szeretnék ezt a céget behozni ügyfélnek, akkor abban szívesen segítek, vannak ott ismerőseim.

Mennyi pénzt keresett korábbi munkaadójánál?
Előző munkaadóm aláíratott velem egy titoktartási szerződést, hogy béradataimat harmadik félnek nem adhatom ki. Törvénytisztelő ember vagyok, ehhez tartom magam.

4. Gyermek, családi háttér

Van kiskorú gyermeke?
Igen, van egy négyéves kislányom.

Miért nem írta bele az önéletrajzba?
Úgy gondoltam, hogy egy önéletrajzba a munkával kapcsolatos információkat, a szakmai tapasztalatot, az erősségeket kell szerepeltetni. Büszke vagyok a kislányomra, de ez a tény a tény nem befolyásolja a munkavégzésemet.

Valóban nem hátráltatja ez a munkában? Akkor sem, ha netalántán megbetegszik vagy túlórára lenne szükség?
Óvodába jár már egy éve. A nagyszülők besegítenek a gyermeknevelésbe. Egyszer-egyszer a túlóra is megoldható, de igyekszem a munkát a munkaidőn belül befejezni. Ha gondolja, megadom előző munkaadóm elérhetőségét, aki megerősíti, hogy ezzel nem volt gond.

Tervez (második) gyermeket?
Most nincs napirenden a kérdés.

Mit lehet tenni?

Aki úgy érzi, hogy diszkriminatív, a munkához nem kapcsolódó, a magánéletében vájkáló kérdéseket kapott állásinterjún, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést (www.egyenlobanasmod.hu). Ha egy munkáltatónál jogszerűtlen gyakorlatot állapítanak meg, többféle szankció alkalmazható. 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő pénzbírság, a határozat nyilvánosságra hozatala vagy a jövőbeli jogsértés megtiltása. Utóbbi nem jelent bírságot, hanem egy utolsó esélyt ad a munkaadónak, és csak a következő esetnél lesz – igaz, annál súlyosabb - szankció.

Ha vannak olyan kérdések, amelyeken megütköztetek, írjátok meg nekem mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy alább kommentbe.

Itt a nemzetközi nőnap. Gondoltam, március 8-a apropóján összegyűjtök néhány érdekes álláspiaci statisztikát, hol is tart Magyarország és Európa női-férfi összehasonlításban. Eurostat, KSH és más kutatócégek adatai némi magyarázattal.

17 százalékkal keresnek kevesebbet

Magyarországon a nők 17,6 százalékkal keresnek kevesebbet az Eurostat egy hete közölt adatai szerint. Ez a 27 tagú EU-ban a 10. legnagyobb differencia. Még nálunk is nagyobb a rés a hollandoknál, a briteknél, a finneknél, a szlovákoknál, a cseheknél, a görögöknél, a németeknél, az osztrákoknál és az észteknél. A lista másik végén a szlovénok állnak 0,9 százalékkal. (A Fizetések.hu még ennél is nagyobb, 21 százalékos bérhátrányt mért.)

A különbség nagyobb része azzal magyarázható, hogy a férfiak a jobban fizető szakmákban nagyobb arányban vannak jelen, közülük többen jutnak el vezetői munkakörökbe. Ám akadnak esetek, amikor egy-egy munkavállaló bérének meghatározásakor a neme is szerepet játszik (az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál jogesetek is találhatóak). Hogy ez utóbbi jelenség mekkora kört érint, arra viszont nincs megbízható adat. 

 35 éves kortól tágul a bérolló

A férfi-női fizetési különbség nagy eltéréseket mutat az egyes korcsoportokban, ám minden kategóriában többet keresnek a férfiak. 25 éves kor alatt csak 4 százalék a nők bérhátránya, 25-34 év között már 8,9. Az igazi ugrás 35-44 év között érzékelhető (23,2 százalék). Ennek magyarázata, hogy a nők ekkor jellemzően gyesen vannak/onnan érkeznek vissza. A férfiak mindeközben karrierjüket építik, sokan közülük közép- vagy felső vezetői posztra jutnak. 45-54 között 21,2 százalék, míg afölött 18,4 százalékot mértek a kutatók.

 Csökkent a bérhátrányuk Európában, de…

Az Eurostat adatai szerint Európában átlagosan 16,2 százalék a nők bérhátránya. Azaz évente 59 nappal kell többet dolgozniuk, hogy ugyanazt a fizetést kapják, mint a férfiak. A trend csökkenő (tavaly 17 százalék volt). Ám mindebben az is közrejátszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése és nőtt a férfi részmunkaidősök száma. Tehát inkább a férfi bérek csúsztak lefelé, mint a nőké felfelé. Ha az európai gazdaságok növekedésbe váltanak, akkor várhatóan a különbség is visszaáll.

 Tízből négy vezető közülük kerül ki

Viszonylag jól áll Magyarország, ha az összes vállalkozás mindenféle vezetői pozícióját vesszük számba. A 27 tagállamban egyharmad a női vezetők aránya. A legnagyobb arányban Lettországban (45 százalék). Magyarországon (41), Franciaországban (40) kerültek menedzseri munkakörbe, míg a legalacsonyabb arányban Cipruson (15), Görögországban (23) és Máltán (24). Minél nagyobb azonban a vállalat, annál kevesebb a női topmenedzser. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett „A” kategóriás cégeknél (igazgatóság és felügyelőbizottság) már 5 százalék alatti a részarány.

 Fehér hollók a politikában

A 386 fős magyar parlamentben 8,8 százalék a női arány, ami az Inter-Parlamentary Union statisztikája szerint a 117. helyhez elég (a legmagasabb arány az első helyet jelenti a listán) a vizsgált 143 országban. Európában csak Máltában kisebb a nők részaránya (8,7 százalék).

 Alig dolgoznak rugalmas munkaidőben

A munka-magánélet összehangolásában kulcsfontosságú rugalmas munkaidő csak a magyar nők 6 százalékának adatik meg. Észak-Európában minden második nő így dolgozik. (Finnország: 53 százalék, Svédország: 49 százalék, Dánia 43 százalék).

 Csökkent körükben a munkanélküliség

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat januárra vonatkozó adatai szerint a regisztrált női munkanélküliek száma 303 893 fő, míg a férfiaké 344 558. A nők létszáma az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékponttal csökkent, míg a férfiaké 1,3 százalékponttal emelkedett.

10 százalékpontos elmaradás a foglalkoztatásban

A 15-64 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája 51,8 százalék, a férfiaké 62,5 százalék a KSH 2012- november-2013-január közötti mérése szerint. A közel 10 milliós lakosságból 1,76 millió hölgy és 2,05 millió férfi áll alkalmazásban.

Egészségügy-oktatás-pénzügy: itt vannak a legtöbben

A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb a nők részaránya az egészségügyben, az oktatásban (77-77 százalék), a pénzügy-biztosításban (64 százalék), és a vendéglátásban (59). Legkisebb arányban az építőiparban (7 százalék), a bányászatban (15 százalék), a mezőgazdaságban, a vízellátásban (25-25 százalék) vannak jelen (forrás: KSH).

A humánus munkahelyi légkör fontosabb nekik

Az Aon Hewitt tanácsadócég 14 ezer fős álláskeresők körében készült kutatása szerint a nőknél hangsúlyosabb a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége, míg a férfiak jobban figyelembe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, a szakmai fejlődési lehetőséget, a vezetői szintre jutás esélyét.

Becsületesebb vezetők

A nőket jobb vezetőknek tartják a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek. Ez a megállapítása a Target International fejvadászcég 1200 menedzser körében végzett, hat kelet-európai országot átfogó 2010-es menedzserkutatásának. A feltett 44 kérdésből a női vezetőkre vonatkozó volt a 6., amiben leginkább egyetértés volt a válaszadók között. A többség szerint a nők keményebben dolgoznak, becsületesebbek és elkötelezettebbek.

Ezúton kívánok boldog nőnapot minden kedves hölgy olvasómnak.

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

Egyre furfangosabbak és ravaszabbak a munkaadók. Nagyjából ezt szűrtem le, amikor néhány hete a bővebb családom egy tagja megkért, segítsek neki állást találni. Ő 55 éves, villamosmérnök, nem beszél idegen nyelven, de nagyon ért a műszaki dolgokhoz, remek  a szervezőkészsége, korábban egy autójavító vállalkozást vezetett Budapesten, amelyet aztán a válság elsodort.

Több mint száz állásajánlatot átolvastam, már csak kíváncsiságból is mindenhonnan – internet, újság, utcai vagy fali hirdetések. Úgy tűnik, egyre dörzsöltebbek a munkaadók, mióta egy-egy vállalkozást az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál pellengérre lehet állítani olyan álláshirdetések miatt, mint „50 év felettiek ne jelentkezzenek” vagy „kismamák kíméljenek”. Na jó, a „női pultost keresek” még megtalálható a palettán (a Kosztolányi Dezső téren még láttam egyet fél éve), ám az is egy sarki bodé oldalán.

Én csak „puha diszkriminációnak” hívom azt a jelenséget, amikor a szavakban nem lehet kifogást találni, a kiváltott hatás azonban diszkriminációra utal. Illetve utalhat, így aztán nem is minősül diszkriminációnak. Mire is gondolok? Több formája is tetten érhető, íme néhány.

„Fiatalos csapatunk keres”… Ilyen és ehhez hasonló mondatok. A cég ilyenkor megfordítja a történetet. Nem mondja ki, hogy fiatal munkatársat keres, hanem ők fiatalok és érezze azt a korosabb álláskereső, hogy ő nem odavaló.

Ugyanez a jelenség, ha a munkaadó a „nemdohányzó csapatunk keres…” nyelvi fordulatot használja. Ezzel a dohányzókat szeretné kiszűrni.

Ugyanígy lehet finoman jelezni például kismamáknak vagy megváltozott munkaképességűeknek a „nagy munkabírás” vagy a túlóra megvillantásával, nem őket keresik.

Vagy itt van az angol nyelvtudás, mint elvárás. Vannak olyan esetek, amikor egy pályázónak igazából nem is kellene angolul tudnia, az álláshirdetésben mégis előírja a munkaadó. Bizonyítani nem tudom, de szerintem némely esetben ennek hátterében a fiatalabbak odacsábítása és a korosabbak taszítása áll. Ezzel persze nem vonom kétségbe, hogy egy multinál a nyelvtudás fontos és én vagyok az első, aki az álláskeresőket nyelvtanulásra buzdítom illetve fontos tényezőnek tartom. Csak annyit akarok mondani, úgy fair, ha csak akkor írjuk le elvárásként, ha nincs hátsó szándék, és valóban nélkülözhetetlen a sikeres napi munkavégzéshez.

Angol állásnevek. Nem feltétlenül az angolul nem tudók elhajtása áll a háttérben, hanem a pozíció magasabb pozicionálása. Így lesz egy irodaház üzemeltetési vezetői munkaköréből „facility manager”, egy pénzügyi üzletkötőből „financial advisor” amire egy angolul nem tudó (sokszor korosabb) ember már nem is pályázna.

Most csupán a finom jelzésekre és csak az álláshirdetések szövegére koncentráltam. Biztos vagyok benne, hogy van még jónéhány. Tud még valaki ehhez hasonló „jelzéseket”?

UPDATE: Amint a kommentekből látszik, élénk vita alakult ki, aminek örülök. A reakciók megmutatták a főbb törésvonalakat. Köszönöm a visszajelzéseket (az e-mailben küldötteket is) ezúton is. A tanácsadás mellett ennek a blognak a célja, hogy véleményt cseréljünk álláspiaci jelenségekről, vitatkozzunk. Szeretném hangsúlyozni, nem vagyok munkaadóellenes. Blogommal éppen azt szeretném elérni, hogy jobb és felkészültebb pályázók jelentkezzenek. Csak annyit kérek, kedves cégvezetők, HR-esek: a szaktudás, a munkához kötődő kompetenciák számítsanak egy-egy kiválasztásnál, ne a nem, a gyermekek száma, az életkor...