Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A 10 legérdekesebb momentum a munka világából – szubjektív válogatás 2014-ből

December utolsó napjaiban sorra születnek az évi végi összegzések a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondoltam, elkészítem én is a saját válogatásomat. Számomra ezek voltak a munkaerőpiac legérdekesebb történései, trendjei, pillanatai 2014-ben. Ezúton kívánok Boldog és Karrierépítésben Sikeres Új Évet minden kedves olvasómnak! 2015-ben folytatjuk.

1.Törnek előre a robotok
A következő évek egyik legizgalmasabb és a munkavállalók számára legveszélyesebb rejtvénye, hogy melyek azok a szakmák/tevékenységek, amelyeket a robotok ki tudnak váltani. Idén sem volt hiány kísérletből. A Német Posta csomagküldő drónokat tesztel a szárazföld és egy északi-tengeri sziget között (hasonló a célja az Amazon webáruháznak is). A Microsoft főhadiszállását robot éjjeliőrök védik. A Skype szinkrontolmács-szolgáltatást próbál ki. Egy kaliforniai cégnél automaták írják az egyszerűbb híreket. Vajon valóban veszélyben lesznek a futárok, a tolmácsok, a biztonsági őrök vagy az újságírók? És akkor még nem is beszéltünk az autóiparban a betanított élőmunkát kiváltó gépekről vagy az e-kereskedelem fejlődésével megszűnő adminisztratív pozíciókról, eladói munkákról.

2. Nyugat-Európa nem kér a segélyturistákból
Az utolsó lökést Románia és Bulgária polgárainak szabad nyugat-európai munkavállalása adta meg az európai politikai döntéshozóknak. A leghangosabb a kérdéskörben David Cameron brit miniszterelnök. November végén bejelentett csomagjának értelmében fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy Svájcban februárban a nép döntött minimális többséggel a bevándorlás korlátozásáról. Így aki utóbbi országban szeretne munkát vállalni, igyekezzen, mert hamarosan a népakarat a törvényekben is megjelenik.

3. Harcol az EU a fiatal munkanélküliség ellen
Európa továbbra is tehetetlen, egy nemzedék hiába keres munkát az iskolapadból kikerülve. Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal dologtalan: már nem tanul és nem talál munkát (nálunk a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék). Ennek jegyében hívta életre az EU az Ifjúsági garanciaprogramot. Ebben az EU-tagállamok kötelezték magukat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően 4 hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Most indulnak a programok, sokat várnak ettől az európai döntéshozók.

4. Átlépte az 500 ezret a magyarországi LinkedIn-használók száma
Több posztban is foglalkoztam azzal, hogy a következő években az álláskeresésben egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média. Ezen belül is tör előre a LinledIn.com oldal. A magyarországi felhasználók száma augusztusban lépte át a félmilliós határt és gyorsuló ütemben bővül. A fejvadászoknál és a személyzeti szakembereknél már ez az egyik legfontosabb forrás a jelöltkeresésben és a pályázók ellenőrzésében.

5. Nem lehet vasárnap dolgoztatni a hazai kereskedelemben
Karácsony előtt átment a parlamenten a KDNP törvényjavaslata a vasárnapi zárva tartás bevezetéséről. A jövő év egyik nagy kérdőjele, hogy a március 15-i hatályba lépést követően miként alakul a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Egyes becslések szerint 15-20 ezres elbocsátásba is kerülhet a dolgozók szabad vasárnapja. Megússzák viszont a zárva tartást azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, és a benzinkutak shopjai is.

6. Adómentes cafeteriaelem lett a lakáshiteltörlesztés Magyarországon
A munkavállalók számára az év egyik újdonsága áprilisban vált elérhetővé: néhány nappal a parlamenti választások előtt írta alá a nemzetgazdasági miniszter a munkaadói lakáshiteltörlesztésről szóló végrehajtási rendeletet, amellyel egy cég akár 5 millió forint adómentes támogatást adhat a munkavállalójának e célra (öt éven át értendő, évi 1 millió forintos maximummal), ami nem kis mértékben növelheti a munkavállaló elköteleződését a munkaadó iránt.

7. Magyarországon csökkent legjobban a munkanélküliség az EU-ban
A közmunka mindenképpen közrejátszott, ám akkor is figyelemre méltóak a számok.Egy év alatt 22 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. Ebben a kategóriában Magyarország az éllovas: nálunk tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a ráta. Utánunk Portugália és Spanyolország következik. Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

8. Bevezetik a minimálbért és a női kvótát Németországban
Néhány évvel ezelőtt egyikre sem fogadtak volna sokan. A kereszténydemokrata-liberális (CDU-FDP) koalíció 2013-as vége és a CDU-SPD nagykoalícós kormány hivatalba lépése azonban változást hozott a német politikában. Ezentúl 8,5 euró alatti óránkénti munkabért nem fizethet a munkaadó. Ez a Németországban munkát vállaló magyaroknak fontos információ. 2016-tól pedig a 200 főnél nagyobb részvénytársaságok felügyelőbizottságaiban kell legalább 30 százalékos részarányt biztosítani a hölgyeknek.

9. Sokkal kevesebb időt töltünk táppénzen
Az egyik legérdekesebb KSH-elemzés, amelyet az utóbbi időben olvastam. 2005 és 2013 között a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza Magyarországon. Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Azt azért a KSH hozzáteszi, hogy a dolgozók egészségi állapotának a javulása is tényező lehet. Utóbbiban szerintem kevesen hisznek látva-hallva más egészségi statisztikákat...

10. Emelkednek a fizetések Magyarországon
A bruttó átlagkereset január-októberben éves összevetésben 2,9 százalékkal, 234 400 forintra nőtt, ami a nulla körüli inflációt figyelembe véve ugyanakkora reálbéremelkedést is jelent. A minimálbér a hétfői megállapodás alapján a 2014-es 101 500 forintról 2015. január 1-től 105 ezerre, a garantált bérminimum 118 ezerről 122 ezer forintra nő. Persze ez sovány vigasz annak, akinek a bankszámlájára ugyanaz az összeg érkezik, mint tavaly ilyenkor.

0 Tovább

Sláger a német nyelvterület külföldi álláskeresésben

Az utóbbi hetekben több online kérdőíven kértem a véleményeteket többek között a külföldi munkavállalásról és a karrierváltásról. E kettőre 2 ezer körüli választ kaptam, amit ezúton is nagyon köszönök. Az összesítésből kiderül, hogy ha külföldi munkát vállalnátok, Németországban, Svájcban vagy Ausztriában dolgoznátok a legszívesebben. A munkahelyváltást tervezők elsődleges motivációja a magasabb fizetés, a leginkább pedig a munka tartalma tart a munkahelyen. 

Kezdem a múlt csütörtökön feltett kérdéssel, amely így szólt: „Mely országban dolgoznál legszívesebben?” A válaszadók 11 opció közül választhattak ki egyet vagy a szabad szöveges részbe saját válaszukat írhatták be. Összesen 817 kitöltés érkezett. A legtöbben – de ez csak relatív többség és 18 százalékot takar – a „Maradok Magyarországon” opciót jelölték meg, 18 százaléknyian.

A külföldi országok közül aratott a német nyelvterület. 14-14 százalék Németországban vagy Svájcban, 13 százalék Ausztriában dolgozna a legszívesebben. Ezt követi az Egyesült Államok (10 százalék), aztán egy nagyobb szakadékkal Svédország és Anglia. A szabad szöveges részben sok szavazat érkezett Norvégiára, de kapott szavazatokat Dubai, Dánia, Izland, Ausztrália, Kanada, Luxemburg.

A korrektség kedvéért azért hozzáteszem, hogy a kérdőív egy külföldi (svájci) munkavállalásról szóló poszt végén szerepelt, így nagyobb eséllyel válaszolták meg a külföldi munkavállalást (azon belül is a svájcit) tervezők.

Mely országban dolgoznál legszívesebben?
Maradok Magyarországon    142 válasz    18%
Németország    116    14%
Svájc    110    14%
Ausztria    108    13%
USA    82    10%
Svédország    52    6%
Anglia    42    5%
Hollandia    36    4%
Spanyolország    23    3%
Olaszország    21    3%
Franciaország    17    2%

A pénz miatt váltanánk

Másik online kérdőívemben a karrierváltás témakörében tettem fel két kérdést.
Ebből az egyik: Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Talán nem meglepő, hogy a legnagyobb elégedetlenségi forrás a fizetés.
Kimagaslóan a legtöbb válasz a „Magasabb fizetést szeretnék” opcióra érkezett, 603 válasszal, 28 százalékkal (itt maximálisan két lehetőséget lehetett megjelölni). A második legtöbbet választott lehetőség az „Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül”, majd a „Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék”.

Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Magasabb fizetést szeretnék    603    28%
Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül     344    16%
Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék    281    13%
Kevésbé stresszes munkát akarok    268    12%
Kiégtem a szakmámból. Más szakmába akarok váltani.    233    11%
Nem érzem stabilnak a munkahelyet    221    10%
Nem érzem stabilnak a saját pozíciómat    118    5%

„Ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”

Olvasóim a kérdőív szabad szöveges részébe egyéni válaszokat írhattak, ha a felkínált sablonok nem illettek rájuk. Ilyen bejegyzések születtek: „napi 15 órát dolgozom és nincs életem”, „nem használom ki a munkában a tudásomat”, „haza akarnék költözni Magyarországra egy motiváló munkahelyre”, „alacsonyabb pozícióban dolgozom, mint a képesítésem”, „rendes állást szeretnék több évi diákmunkából”, „ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”, „saját vállalkozást építenék”, „nem értek egyet a cég politikájával”, „esti műszak miatt”, „eljutottunk anyagilag bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani, „gyes után nem kellek”, „jobban menedzselt munkahelyen szeretnék dolgozni”, „sok lett az ingyenmunka”, „szeretnék valakitől tanulni”, „alacsony szakmai, szervezeti színvonal”, „unom”, „külföld”, „messze lakom a munkahelyemtől”, „elegem van a 3 műszakból”.

A munka tartalma miatt vagyunk a leginkább elégedettek

Azt is megkérdeztem az olvasóktól, hogy mit szeretnek leginkább mostani munkahelyükön. A legtöbben nem a körülményeket, hanem munkájuk tartalmát és jellegét emelték ki. A második legtöbb válasz a munkahely (ezt csak én teszem hozzá: vélt) stabilitására jött, a harmadik legfontosabb tényező a munka/magánélet egyensúlya. Utóbbi számot ajánlom a kedves munkaadók figyelmébe. Amint látható, a családbarát intézkedéseknek (rugalmas munkaidő, távmunka lehetősége, szabad hétvége stb.) van megtartó ereje. A hat lehetőség közül csak az ötödiken szerepelt a versenyképes fizetés, a fejlődési lehetőség pedig mindössze 6 százaléknyi szavazatot kapott (utóbbi némileg meglepett).

Mit szeretsz leginkább mostani munkahelyeden?
Szeretem, amit csinálok    257    25%
A stabil munkahelyet    197    19%
A munka/magánélet összeegyeztetését    193    19%
A jó főnököt és kollégákat    153    15%
A versenyképes fizetést    142    14%
A fejlődési lehetőséget    66    6%
A két utóbbi kérdésre összesen 1162 válasz.

„A magam ura vagyok”

Itt is volt lehetőség a szabad szöveges részben kifejteni az egyéni véleményt. Néhány válasz: „a magam ura vagyok”, „lakóhelyhez közeli munkahely”, „nyugalom”, „rugalmas munkaidő”, „külső elismerés”, „a kolléganők, az egyik különösen”, „induló cégnél a céggel együtt fejlődés”.

Ezek a felmérések ugyan nem reprezentatívak, viszont számomra fontos indikátorok és egybecsengenek más kutatások eredményeivel.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Így ellenőrizd le a munkaadót álláskeresőként

Aki meglévő munkahelyről váltana, sokat kockáztat. Neki különösen fontos feltérképeznie leendő munkaadóját. Ám rajtuk kívül szinte minden álláskeresőnek hasznot hozhat, ha egy kis energiát fektet az állást meghirdető cég „lecsekkolásába”. Miként lehet meggyőződni arról, hogy jó helyre kerülünk, ahol hosszú távon is megtaláljuk a számításunkat? Sajnos száz százalékos sikert garantáló módszer nincsen. Akadnak azonban fogások, amelyekkel néhány kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.

Nézz utána ingyenes cégadatbázisokban

Különösen olyan munkaadónál lehet érdekes, amely nem közismert. Vannak különféle ingyenes és fizetős adattárak, amelyben a nyilvános, cégbíróságon bejelentett információknak lehet utánanézni. Ilyen ingyenes felület például a nemrég indult nemzeticegtar.hu. Itt a keresett társaság alapadatain kívül (alapítás éve, cégjegyzésre jogosultak adatai, adószám, székhely, cégjegyzékszám nettó árbevétel, alkalmazottak száma, jegyzett tőke) a vállalkozásra vonatkozó pozitív és negatív információk is szerepelnek. Előbbire példa, ha EU-pályázaton vett részt, utóbbira, ha  végrehajtási, felszámolási eljárás alatt állt. Emellett százas skálán besorolják a társaság kapcsolt vállalkozásainak kockázati megítélését is.

Ha kell, fizetős adatbázisban is keress

Aki kicsit alaposabban fel akarja térképezni a céget, neki fizetős adatbázisban lehet több infót szerezni. Ilyen például az Opten adatbázisa. Például árbevétel, üzemi eredmény, saját tőke változása az utóbbi években. Ezt annak ajánlom, aki sokat kockáztat a váltással, tud olvasni ezekből az adatokból, tehát érti, mennyire „egészséges” egy-egy vállalat működése.

Tegyél Google-próbát

Ez a legkönnyebb és sokszor hatásos. Írd be a cég nevét és nézd meg a találatokat. Érdemes olyan kereséseket is lefuttatni, hogy cégnév + panasz, kárvallottak, csőd, bíróság. A cégneves keresésnél nézd meg a pozitív és a negatív híreket és mindegyiknek a forrását. Elképzelhető, hogy egy cég pozitív híreket gyárt magáról más domainek alatt, de egy negatív hír egy fajsúlyos helyről érkezik.

Nézd meg a cég weboldalát

Nem feltétlenül rossz munkaadó az, amelyiknek nincs weboldala. Amelyik vállalkozásnak nincs szüksége arra, hogy hirdesse magát, mert üzleteit más módon köti, az nem invesztál webes megjelenésbe (ilyen lehet például egy mikro-, esetleg kisvállalkozás). Ha azonban már van weboldal, akkor annak minősége árulkodó. Gagyi dizájn, gmailes mailcím, két évvel ezelőtti céges hírek, pocsék helyesírás. Mind olyan jel, hogy nem komoly munkaadóval van dolgunk. Pozitívum viszont, ha van céges Karrier rovat, ha igényes a megjelenés, ha a cég sokat árul el magáról (munkatársak fotói, cégvezetői üdvözlet), azaz igyekszik jó benyomást kelteni.

Nézd meg, mennyire profi a kiválasztás

Problémás a cég, ha diszkriminatív kitételeket tesz (csak fiatal / nemdohányzó stb. pályázókat fogadnak) az álláshirdetésben, ha nem írja körül pontosan a hirdetésben vagy interjún a feladatköröket, ha nem válaszol konkrétan a kérdésekre, ha nem derül ki interjún sem a pontos cégnév. Fontos az is, hogy a te képességeidet alaposan felmérjék, máskülönben nagy az esély, hogy nem passzolsz a pozícióra. (Ha vállalkozói alapon zajlik a munka, akkor nem is kockáztat sokat a cég.)

Mérd fel a munkakörnyezetet

Állásinterjún rengeteg impulzust szerezhetsz a cégről. Már az iroda elhelyezkedése, berendezése, a recepción a fogadás, a kezdés pontossága árulkodó információk. Pozitívum, ha az interjú vezetője tiszteletteljesen beszél kollégáival, ha előre jelzi az esetleges késést. Negatívum viszont, ha egy óra alapon bérelhető instant irodában, esetleg egy kávézóban zajlik a beszélgetés.

Mérd fel a munkakultúrát

Állásinterjún rákérdezhetsz arra (ha nem árulják el), hogy melyek a legfontosabb értékek, milyen tulajdonságok kellenek a sikeres munkavégzéshez. Például akadnak végrehajtó szervezetek, amelyekben egy kreatív jelölt nem találná a helyét, és a fordítottja is megeshet.

Szerezz benyomást leendő közvetlen főnöködről

Egy cégről sokat elmond a HR-es viselkedése, ám ennél is fontosabbnak vélem azt, hogy milyen benyomás alakul ki leendő közvetlen főnöködről. Vele kell ugyanis együttdolgoznod. Ha szimpatikusak vagytok egymásnak, az sok más szempontot háttérbe szoríthat.

Nyomozz a közösségi médiában

Ha fent vagy az üzleti kapcsolatépítésre fókuszáló linkedin.com oldalon és a keresőbe cégnevet írsz be, akkor láthatod, kik dolgoznak vagy dolgoztak (ez külön kategória) annál a cégnél. Én például találomra beírtam a Coca-Colát, és kijött, hogy egy volt média szakos évfolyamtársam ott dolgozott. Ha oda pályáznék, akkor valószínűleg írnék neki vagy felhívnám.

A Facebookon is lehet nyomozni. Néhány évvel ezelőtt alakult a Feketelista álláskeresőknek című csoport, amely panaszokat gyűjt azoktól az álláskeeresőktől, akik bizonyos munkaadókkal pórul jártak. Pillantást vethetsz még leendő főnököd publikus Facebook-adatlapjára is (ha már a cégek is ezt teszik a te adatlapoddal).

Még egy meglátás: egyetlen szempont alapján nem érdemes egy céget beskatulyázni. Mindig több – egy irányba mutató - tényező alapján tanácsos következtetéseket levonni.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

0 Tovább

10 idegesítő dolog álláshirdetésben – mit tehet ellene?

Az álláshirdetés keresése és olvasása az állásra pályázás első lépcsője. Jómagam is sok-sok álláshirdetéssel találkoztam már. A munkára vadászók bosszankodása már ekkor kezdődik. Tíz olyan tényezőt gyűjtöttem össze, ami a leggyakrabban előkerül. Mielőtt pálcát törnénk a munkaadók felett, nézzük meg az ő szempontjaikat is illetve nézzük át, mit lehet tenni ez ellen.

1. Nem látható a munkaadó
Szép számmal akad olyan hirdetés a neten, amelyben nem látható, hogy hol is kellene dolgozni. Ezeket a pozíciókat jobb esetben munkaerő-közvetítők hirdetik meg, rosszabb esetben csak egy beazonosíthatatlan gmailes/freemailes stb. mailcímre várják a jelentkezést. Sok fejtörést okozhat e fontos információ hiánya az álláskeresőnek. Akinek van állása, attól tarthat, hogy a szomszéd szobában ülő HR-es adta fel és milyen ciki lenne, ha arra jelentkezne... Másrészt nehéz így személyre, cégre szabni a pályázati anyagot.

Miért teszi ezt a cég? Ha közvetítőn át hirdet, akkor sokszor nem akar hírt adni magyarországi megjelenéséről, bővüléséről a közvéleménynek. Hallottam olyan vidéki kisvárosban működő cégtől, amely attól tartott, hogy a helyi álláskeresők egyszerűen megrohanják a céget, pedig ők csak egyetlen embert keresnek, azt is nehezen betölthető pozícióba. Külföldi munkára szóló hirdetéseknél is előfordul. Itt már nem legális szempontok/szándékok is előkerülhetnek.

Mit tehet az álláskereső? Ha attól tart, hogy jelenlegi munkahely hirdette meg a munkát, hívja fel a közvetítő céget és mondja el neki a dilemmát. Ők jelzik, ha ez gond lehet. Ha semmi nem tudható meg a munkaadóról, még a közvetítő se informálható le, akkor gyanakodjunk és inkább ne pályázzunk.

2. Túlzóak az elvárások
A minap olvastam egy személyi asszisztensi hirdetést egy magyar tulajdonú kisvállalkozástól, amelyben egyetemi diplomát, gazdasági és pénzügyi alapismeretetek, felsőfokú angoltudást írásban és szóban, kreativitást, pontosságot, rugalmasságot, jó prezentációs és fogalmazási készséget, terhelhetőséget, legalább két év szakirányú gyakorlatot és még más feltételeket várt el a jelentkezőtől. Kívülről, a pozíció pontos ismerete nélkül persze nem illik bírálni egy hirdetést, de azért kicsit túlzásnak éreztem.

Miért teszi ezt a cég? A legjobbat akarja és el akarja kerülni, hogy százával jelentkezzenek álláskeresők. Aztán sokszor rájönnek, hogy aki megfelel, és felveszik, ő inkább átmeneti megoldásnak gondolja a munkát és az első adandó alkalommal vált. Aki ugyanis a fenti hirdetésben megfogalmazott elvárásoknak megfelel, valószínűleg nem személyi asszisztensként képzeli el a jövőjét...

Mit tehet az álláskereső? Ha az álláskereső az elvárások 70-80 százalékának megfelel, akkor pályázzon bátran. Az „előnyként” megfogalmazott kitételeket pedig figyelmen kívül lehet hagyni.

3. Minimális a tartalom
A másik véglet, a túl kevés információ is sok bosszankodásra ad okot. Az eltitkolt cégnevet már említettem. Ha azonban nem derül ki a munkavégzés helye, a pontos elvárások, a végzendő feladatok és arról sem tudható meg semmi, hogy a fizetésen kívül mitől lenne vonzó a cég, akkor jelentkezni sincs kedve egy szakképzett álláskeresőnek.

Miért teszi ezt a cég? 1. Nem tudja, hogyan kell jó hirdetést írni. 2. Nincs sok vonzó eleme a munkának. 3. Nem akar sokat költeni rá (Nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés esetén). 4. Azt hiszi, ennyi is elég, hogy sok jelentkezőt kapjon.

Mit tehet az álláskereső? Érdeklődjön telefonon a részletekről.

4. Semmitmondó a megfogalmazás
Hemzsegnek a hirdetések a közhelyektől. Íme néhány: versenyképes jövedelem, dinamikus csapat, jó kommunikációs készség, szakmai fejlődési lehetőség, iparágában piacvezető cég, rugalmasság… Ez mind jól hangzik, de valójában üres megfogalmazások, nem visznek közelebb a munkakör megértéséhez. 

Miért teszi ezt a cég? 1. Jól hangzik. 2.Konkrétumot nem írhatnak fizetésnél. 3.Úgy gondolják, hogy e fordulatok nélkül hirdetés sincs.

Mit tehet az álláskereső? A konkrétumokra koncentráljon, ami általában állásinterjún derül ki.

5. Félrevezető a tálalás
A kedvenceim az „online marketinges távmunkaként” hirdetett pozíciók, amelyek valójában vállalkozói alapon végezhető otthoni telefonos értékesítést takarnak. Félreértés ne essék: semmi bajom ezzel a munkával, csak a félrevezető tálalással.

Miért teszi ezt a cég? Nem vonzó a munka és így akar kedvet csinálni. (valójában inkább bizalmatlanságot kelt ez a csalafintaság)

Mit tehet az álláskereső? Olvassa el figyelmesen a hirdetést. Kérdés esetén hívja fel az állás kiíróját és tisztázza a feltételeket (különösen azt, hogy bejelentett, munkaszerződéses munka vagy vállalkozói alapon történik)

6. Bérigényt kérnek
„Pályázatát bérigény megjelölésével a következő email címre várjuk…” Sok-sok hirdetésben szerepel ez a mondatpanel. Nem tartom fairnek, ha egy cég a pozíció pontos ismertetése nélkül bérigényt kér a pályázótól. (Akad olyan cég, amely a pályázati email tárgyába kéri ezt az infót  és valószínűleg a túl magas összegűeket meg sem nyitja…)

Miért teszi ezt a cég? 1.Ki akarja szűrni az irreálisan magas összegeket. 2.Ár-érték arányban a legjobb pályázót akarja.

Mit tehet az álláskereső? Ha kérik a bérigényt, akkor érdemes megadni (külön téma, hogy miként)

7. Fotót kérnek
A „fényképpel ellátott önéletrajz” is gyakori eleme a hirdetéseknek. Miért kell fotót kérni például irodai háttérmunkáknál (back office) vagy számítógépes programozóktól? Vannak nagyszerű szakemberek, akik nem fotogének vagy nem tudnak előnyös fényképet készíttetni magukról. Az ő megítélésüket egy fotó egyértelműen rontja, pedig ez a munkában lényegtelen szempont.

Miért teszi a cég? Ahol fontos a jó megjelenés, ott kiválasztási szempont. Más esetekben megszokásból, esetleg diszkriminatív célból.

Mit tehet az álláskereső? Ha fotót kérnek, akkor tanácsos profi fotóssal egy üzleties képet készíttetni. Megéri.

8. Diszkriminatív kitétel(ek) szerepelnek
Bár az Egyenlő Bánásmód Hatóság bünteti, előfordulnak diszkriminatív megfogalmazások:  például férfi, 30 év alatti, nemdohányzó jelöltet keresnek (utóbbi kitétel bizonyos esetekben jogos lehet). Akadnak ravaszabb megfogalmazások: „fiatalos / nemdohányzó csapatba keresünk…” Itt csak éreztetik (a sorok között olvasva „mi ilyenek vagyunk”), hogy nem számítanak korosabb, dohányzó pályázóra.

Miért teszi ezt a cég? Előítéletes gondolkodás: „a senior pályázó nem tud beilleszkedni a fiatalok közé, többet beteg, magasabb a bérigénye, lassabban dolgozik. A dohányzó kevesebbet dolgozik, többet beteg” stb.

Mit tehet az álláskereső? Ha nem tartozik a célcsoportba, ilyen munkahelyre ne pályázzon. (és írja meg nekem a hirdetést…)

9. Angol a pozíciónév
Key account manager, sales representative, junior controller, EHS manager. Még magyar nyelvű hirdetésekben is felbukkannak angol nyelvű munkakörök. Ha jól megírt a hirdetés, akkor kiderül a tartalma. Ha nem, akkor bajban lehet az álláskereső. Akadnak olyan állásnevek is, amelyek nagyon cégspecifikusak, önmagában nincs jelentésük.

Miért teszi ezt a cég? 1. Multi cégen belül egyszerűen így hívják az anyavállalatnál ezt a munkakört, máshogy nem is hirdetheti meg. 2. Jobban hangzik, presztízst ad a munkának. 3. Elriasztja az angolul nem tudókat.  

Mit tehet az álláskereső? Nézzen utána a pozíciónévnek. Sokszor a hirdetés tartalmából kiderül, hogy kit is keresnek pontosan.

10. Nincs jelentkezési határidő
Az interneten megjelenő hirdetések elvileg bármeddig elérhetően, ha azt valaki nem veszi le az oldalról. Bosszantó, ha nem tudható, mikor került fel a kiírás és meddig várják a jelentkezést.

Miért teszi ezt a cég? Figyelmetlenségből vagy folyamatos a jelentkezés (utóbbit illene kiírni)

Mit tehet az álláskereső? Tisztázza a kiírónál.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

UPDATE!!!! E posztom végén a futball világbajnokságról kérdeztelek benneteket. Megvannak az eredmények. Kicsit szomorú vagyok, hogy 70 százalékos a futballt nem szeretők aránya. :) De sebaj, úgysem erről szól ez a blog...

Mennyire befolyásolja a munkátokat a futball világbajnokság?

Néhány nap szabadságot vettem / veszek ki emiatt. 11 válasz 2 százalék

Nehezebb reggelente felkelni és a munka sem az igazi. 77 válasz 17%

Csak kicsit. Szerencsére megengedi a munkaadó, hogy később érkezzem. 17 válasz 4%

Semennyire. Nem érdekel a foci. 321 válasz 70%

Nézem a meccseket, de most nincs munkahelyem. 34 válasz 7%

Készült, 2014. június 19-20-án, 460 válaszadó

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Merj váltani – karrierstratégiák válaszút előtt

Mindenkinek az életében eljön a pillanat, amikor úgy érzi, hogy más irányba kell folytatni a pályafutást. Valakit a kényszer, valakit az önmegvalósítás, valakit a napi taposómalomba való belefáradás sarkall cselekvésre. Környezetemben sok példát látok és úgy vélem, valamilyen szinten mindenkit foglalkoztat a téma. Nem akarom  megmondani a tutit, mert olyan nincsen. Mindenkinek magának kell felmérnie, mit szeretne, mi a reális, és ide milyen lépcsőkön át vezet az út. E posztban inkább címszavakban felvázolom, milyen irányok kínálkoznak. A poszt végén van egy rövid kérdőív. Megköszönöm, ha megosztjátok a véleményeteket a témában.

Miért akarunk váltani?

Érdemes először magunkban tisztázni az okokat és erre reflektálva a választ is könnyebb megtalálni. Az alábbiakat látom gyakorinak.

1. Tarthatatlanná válik a helyzet a munkahelyen. Úgy érezzük, hogy rossz irányba mennek a dolgok, gyengül a cég piaci helyzete, romlik a munkahelyi légkör. Nem a munkát nem szeretjük, hanem a közeget, a körítést.

2. Telítetté válik a szakterület, egyszerűen túl sok az álláskereső és túl kevés az üres pozíció. Például huszonéves pályakezdőként a sikertelen álláskeresés indíthat más irányba. Például bölcsész frissdiplomásként rájövünk arra, hogy történészként vagy történelemtanárként egyszerűen nincs hely a piacon.

3. Képtelenek vagyunk szakmánkban vagy munkahelyünkön a megújulásra, a kiégés jeleit tapasztaljuk magunkon. Ennek okai: megunjuk a szervezetet, szeretnénk szabadabb munkaformát, nem jutunk feljebb a ranglétrán, évek óta nincs fizetésemelés, monotonnak érezzük a munkát, ugyanazt csináljuk hosszú éveken át.

4. Élethelyzetünkben változás áll be – nőknél lehet ez a gyermekszülés utáni visszatérés. Például sokan nem kérnek a szülésük előtti hajtásból, a stresszből és a napi 9-10 órás munkanapokból.

5. Eljutottunk anyagilag egy bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani.

Melyek a könnyen és nehezen járható utak?

1. Marad a szakma csak más munkahelyen. Ezt abban az esetben érdemes meglépni, ha szeretjük szakmánkat, csak a munkahelyünkkel, vezetőnkkel, a munkahelyi légkörrel vagyunk elégedetlenek. A megoldás: szimpla munkahelyváltás. Ezt is tanácsos azonban alaposan előkészíteni. Ha nincs 4-5 hónapra való tartalék, akkor csak akkor mondjunk fel, ha nagyon kapósnak érezzük magunkat a piacon vagy már van konkrét ajánlatunk.

2. Marad a szakma, csak más formában. Ilyen lehet, ha valaki egy nagyobb szervezetből vált és egyéni vállalkozóként – outsourcing formában – végzi azt. Például egy cég kommunikációs munkatársa PR-ügynökséget alapít és bedolgozik korábbi munkaadójának is.  HR-eseknél gyakran látom, hogy coachként, fejvadászként, egyéni trénerként tevékenykednek tovább. Technikailag könnyű meglépni a saját cég alapítását, a vállalkozói attitűd, az ügyfélszerzés képessége viszont mindenképpen kell a sikerhez.

3. Marad a cég, csak más szakmában. Multinacionális cégeknél a munkatársmegtartás bevett módja a job rotation (a munkakörök közötti rotáció). A kollégák bizonyos idő után más-más szakterületen próbálhatják ki magukat (pénzügyből logisztikába, értékesítésből marketingbe, vevőszolgálatból HR-be stb.). Mivel ez cégen belül történik, kicsi a kockázat. Érdemes itt is felmérni, hogy valóban tetszik-e az a terület.

4. Marad a cég és a szakma, csak részmunkaidőben. Gyesről visszatérők kedvelt opciója 4-6 órás állást elvállalni. Ezt a lehetőséget még a gyes ideje alatt tanácsos tisztázni a vezetővel. Úgy látom, néhány pozitív példa ellenére, hogy ennek nincs nagyon kultúrája Magyarországon. A munkaadók zöme még mindig 8 órás munkaviszonyban gondolkodik, (ami a valóságban inkább 9 óra).

5. Váltás rokon szakmák között. Vannak foglalkozások, amelyek közel állnak egymáshoz, az elvárt képességek közel fedik egymást. Ilyen például: tanár – vállalati tréner, újságíró - PR-os, könyvelő – kontroller.

6. Váltás egy viszonylag gyorsan megtanulható szakmába vagy kezdés asszisztensként. Már persze, ha az alapkészségek vagy a soft skillek megvannak. Ilyen lehet például az értékesítés, aminél a megfelelő affinitás a legfontosabb, amit iskolapadban nem tanítanak. Emellett sok bölcsész szakon végzett fiatalnál látom, hogy jó alaptudásuknak és gyors tanulási képességüknek köszönhetően fejvadászként, pályázatíróként, személyi asszisztensként, HR-, PR-, marketingasszisztensként vagy (magas szintű nyelvtudás esetén) multinacionális cég idegen nyelvű ügyfélszolgálatosaként kezdik pályafutásukat.

7. Belépés családi vállalkozásba. Ha a szülők vagy közeli hozzátartozók vállalkozást visznek, akkor ez is opció lehet. Látszólag könnyű megvalósítani, ám talán itt a legtöbb a nem várt „akna” (például személyes – üzleti kapcsolatok konfliktusa, nem tisztázott felelősségi körök, az alapító képtelen kiadni kezéből a hatalmat).

8. Irány külföld! Ugyanazt a munkát végezni a hazai fizetés többszöröséért Angliában vagy Németországban? Ez csak azoknak adatik meg, akik hiányszakmában dolgoznak és kiválóan beszélik a célország nyelvét (mérnökök, informatikusok, orvosok, diplomás ápolók, vendéglátóipari, építőipari szakmunkások). A többiek szakmájukhoz nem illeszkedő munkakörben kezdik kinti életüket. Például gazdasági vagy humán diplomásként többnyire fizikai munkával (persze ellenpélda itt is akad).

9. Teljesen más szakmába belefogni.

Ez az egyik legnehezebb és a legköltségesebb típusa a szakmaváltásnak.  

Alapos pénzügyi tervezést igényel és legalább 1-2 év, mire meg lehet belőle élni.

- Fel kell mérnünk, mi az, amit szeretnénk, ennek mennyire van piaca

- Ki kell tanulni a szakmát (Óraszám, tanfolyamdíj)

- Szakmai tapasztalatot kell szerezni (szakmai gyakorlat)

- Az ügyfél- vagy a munkaszerzéshez szükséges kapcsolatépítés hosszú folyamat. Mindeközben valamilyen forrásból (megtakarítás, más munka) élni kell.

Ha utóbbi opció mellett döntünk, és nincs több millió forint megtakarításunk, akkor érdemes új életünket meglevő munkahely mellett párhuzamosan építeni (levelezőképzés, esti órák). Amikor úgy érezzük, hogy beértünk az új területen, akkor szakíthatunk jelenlegi szakmánkkkal.

Kockázat nélkül nincs váltás. Talán közhely, de aki valami újat akar kipróbálni, ezt a tényezőt nem tudja megkerülni. Ehhez pedig bátorság és önbizalom kell. Alapos mérlegelés után e kettőt kívánom minden kedves olvasómnak.

Karácsony Zoltán

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

ZÁRÁSKÉNT kérek tőletek egy kis visszajelzést, Ti hogy gondolkodtok a témáról. Fél perc alatt kitölthető az alábbi kérdőív és semmilyen mailcímet stb. nem kell megadni.


0 Tovább

Tanárként Londonban – soha nem késő váltani

Egy kedves ismerősöm ajánlotta figyelmembe Máriát, aki lassan hat éve él és dolgozik Londonban tanárként. Két okból is érdekesnek gondolom történetét. Egyrészt jelzés minden negyvenes-ötvenes éveiben járó, a napi taposómalomba belefáradt munkavállalónak, hogy soha nem késő váltani. Másrészt Mária példája mutatja, hogy humán tanári végzettséggel is lehet állást szerezni Londonban. Íme története dióhéjban.

Mária több mint 20 éven át dolgozott a magyar közoktatásban. Budapesti általános iskolákban tanított, 2000-től angol nyelvet. 2008-ban aztán nagy váltásra szánta el magát. Úgy döntött, otthagyja a magyarországi oktatást és az Egyesült Királyságban próbál szerencsét. „A gyermekeim felnőttek, a tanári fizetés sosem volt elég, devizahitelesként belefáradtam az anyagi nehézségekbe, a hivatalos órák utáni magántanítást is egyre nehezebben bírtam. Emellett hajtott a kalandvágy, hogy egy másik országban próbáljak szerencsét” – mondja döntésének hátteréről.

Nem álommunkával kapott elsőre

Amiben bízhatott: magas szintű angoltudása, tanári tapasztalata és jó kommunikációs készsége. Maga szervezte meg az interneten a szállást és magyarországi munkaközvetítő segítségét sem vette igénybe.

Londonba kiérkezve az egyik helyi Job Centerben (ez az állami munkaközvetítő iroda) próbált munkát keresni és az interneten is pályázott. Nehezítette helyzetét, hogy tanári diplomájának honosítása fél évbe telt. Első állomása nem álommunka volt: support workerként értelmi fogyatékosokat gondozott egy otthonban: főzött, takarított, beszélgetett velük, elkísérte őket színházba, moziba, intézte a bevásárlásukat 6.50 fontos órabérért. Már ezen a munkahelyen látható volt a keleti munkaerőpiaci nyitás: kollégái között többen diplomások voltak (pszichológusok, tanárok), akik Lengyelországból, Csehországból érkeztek.

Mária 2008 óta él és dolgozik Londonban

Tanári munkát ügynökségen keresztül

Mária azonban szakmájában szeretett volna dolgozni. Miután sikerült diplomáját Angliában hivatalosan elismertetni, ügynökségeken keresztül próbált tanári munkákat megcsípni.

„Először tanárasszisztensi munkákat kerestem. Ők a tanárok mellett dolgoznak, segítenek a diákok fegyelmezésében, a tanár felkészülésében, az ideális feltételek biztosításában” – mondja Mária. Végzettségének és kiváló angoltudásának köszönhetően kapott is ajánlatot. Egy éven át dolgozott bruttó 60 fontos (20 ezer forint) napidíjért, ám nehezítette életét, hogy sokszor nem volt munka.  „Sok külföldről érkező tanár így kezdi. Hiába van meg egy külföldinek a „QTS” (ez a angliai tanításra jogosító, minősített tanári státusz - KZ.), ha nem ismeri az angol rendszert nem taníthat azonnal.”

Helyettesítő tanárként dolgozik

Egy idő után mindenképpen váltani akart, a tanítás vonzotta leginkább. Újra beregisztrált ügynökségekhez, akiktől időszakos munkákat kapott. Mária most helyettesítő tanárként dolgozik, 3-11 éves gyermekeket tanít. „Izgalmas és kihívást jelentő a munka. Sokszor egy nappal előtte hívnak, hogy másnap hová kell mennem. De az is előfordul, hogy reggel 7 órakor csörren meg a telefon és azonnal indulnom kell. Igaz, akadt példa féléves megbízásra is. Némi segítség, hogy az osztályt tanító pedagógusoknak van heti óratervük, valamikor az asszisztens is segít, hogy képbe kerüljek. Sokszor azonban óra előtt nem tudom, hogy öt perc múlva mit fogok csinálni.”

Ha van munka, kényelmesen meg lehet élni

Úgy érzi, anyagilag megérte kimenni. Ha van megbízás, akkor kényelmesen meg lehet élni. Munkájának egyik hátulütője azonban a bizonytalanság. Tavaly szeptember-októberben például szinte nem volt megbízása és ilyenkor más munkákkal – tolmácsolás, fordítás kell a bevételt biztosítani. Mária elmondta, Londonban legalább havi 800-1000 font kell a megélhetéshez, ebből 500 font a lakhatás.

A munkát és a munkaszerzést nagyon keménynek tartja. „Sokat kell dolgozni. Ha hibát követ el az ember, vagy valamiért nem tetszik, akkor az ügynökség nem keresi újra. Fontos a referencia is. Ha valaki új helyre akar menni vagy új ügynökségnél akar regisztrálni, akkor ajánlást kell kérnie jelenlegi munkaadójától.

Mária büszke arra, amit kint mindféle protekció nélkül elért. Célja állandó státuszú tanári munka, ez már évi 20 000 font feletti fizetéssel jelentene, és a tanítási szünetekben is kapna fizetést. Erre egyelőre kevés esélyt lát. Főként azért, mert nem anyanyelve az angol.

London már az új élet

Nem vágyik vissza Magyarországra? – kérdezem. „Nem” – vágja rá. Szeret hazajárni, barátai, gyermekei is hiányoznak, ám London már az új életét jelenti. Munkája mellett kéthetente szombatonként önkéntes státuszban magyart tanít a helyi magyar iskolában, ami egyben kulturális központ is. Rendszeresen fut és nyitott szemmel jár, keresi a kapcsolatokat, lehetőségeket.

Két évvel a kimenetele után budapesti volt főnöke vissza akarta hívni, de ő kint maradt.   Szereti a kihívásokat és megszerette Londont. Az angolokról megjegyzi, kedvesek, barátságosak, a magyaroknál nyitottabbak, de meg kell tanulni a célravezető viselkedést. „Az angolok nem mondják ki, ha bajuk van velünk. Nem szabad kimutatni, hogy mit gondolunk, diplomatikusan kell viselkedni.”

Mennyire nehéz munkát találni? „Már egyszerű fizikai munkát sem könnyű szerezni, diplomás állást pedig még nehezebb. Ismerek olyan lengyel származású, kétdiplomás fiatalt, akinek itteni végzettsége van, de fél éve nem tud elhelyezkedni.”

Mi lehet a tanulság Mária történetéből a külföldre vágyó magyaroknak?

A magas szintű nyelvtudás jelentősen megkönnyíti az elhelyezkedést (nyelvtudás nélkül pedig útnak se induljunk)

Talpraesettség, nyelvtudás és megfelelő anyagi tartalék esetén magyarországi (munka-, ingatlan-) közvetítő nélkül is ki lehet jutni

Kitartás, nagy akaraterő kell a kinti álláskereséshez

Kezdetben alább kell adni az igényeket. Olyan munkát is el kell vállalni, ami nem szakmánkhoz kötődik

Kint új életet kell építeni a nulláról - emberi és munkakapcsolatokkal, ami szintén idő- és energiaigényes

Ha van érdekes/tanulságos történetetek külföldi (akár saját) álláskeresésről, kérlek, írjatok egy rövid mailt nekem a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Blogom ITT is elérhető. 

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Nők és álláspiac: helyzetjelentés március 8-án

Kisebb eséllyel jutnak cégvezetői posztra; 20 százalékkal kevesebbet keresnek és a politikában is alig vannak jelen. Ha a statisztikákat nézzük, akkor a nőknek nehezebb érvényesülni a munka és az üzlet világában. Mit lehet tenni ez ellen? A héten az Európai Parlamentben jártam tanulmányúton a Nemzetközi Nőnap apropóján. Ott gyűjtöttem adatokat, jó gyakorlatokat, amelyeket aztán a hazai helyzettel egészítettem ki.

Sok a női cégvezető - papíron
A cégstatisztikákban nem állnak rosszul a magyar hölgyek. 2014 márciusában Magyarországon a cégtulajdonosok közel 40 százaléka, míg a cégvezetők 33 százaléka nő - áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő üzleti információszolgáltató elemzésében. Utóbbi kategóriában megyei bontásban a főváros vezet (35 százalék), míg Győr-Moson-Sopron megyében (30,6 százalék) a legkisebb a képviseletre jogosult női vezetők aránya. Persze aztán ahogyan haladunk a nagyobb cégek topmenedzseri szintjei felé, úgy lesz egyre kevesebb hölgy. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok igazgatóságaiba már csak elvétve jutnak be.

Kevesen vannak jelen a magyar politikában
A hazai törvényhozásban 8 százalék a nők aránya, ami az egyik legalacsony mutató az európai parlamentekben (a választások után sem nő jelentősen az arány). A brüsszeli Európai Parlamentben 36 százalék a női mutató. A 28 tagország képviselői közül a finnek és a dánok járnak az élen (50 százalék felett), míg a magyar EP-képviselők 36 százaléka hölgy.
A végrehajtó hatalom csúcsaira is egyelőre kevesen jutottak fel. Az EU 28 tagországa közül négyben nő a kormányfő: Németországban, Dániában, Lettországban és Szlovéniában.

Kevesebben dolgoznak
A 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 54 százalék, ami 22 éves csúcsot jelent. Igaz ugyan, hogy még így is jelentősen elmarad a férfiak 66 százalékos arányszámától. Munkanélküliségi rátában is a férfiak állnak jobban (8,6 ), mint a hölgyek (9,2 százalék).

Húsz százalék a bérhátrány
Az utóbbi napokban több felmérés is napvilágot látott a női és a férfi fizetések közötti különbségről. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 20,1 százalék a differencia, ami két százalékpontos növekedést jelent egy év alatt és közel 4 százalékponttal magasabb az EU 16,4 százalékos átlagánál. Az EU számai szerint Szlovéniában a legkisebb (2,5 százalék), míg Németországban a legnagyobb a bérkülönbség (22 százalék) a férfiak javára.
Kifejezetten Magyarországon vizsgálta a nemek közti bértrendeket a Workania.hu állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu oldal. A felmérés készítői 21 százalékos bérhátrányt állapítottak meg. A férfiak bruttó átlagfizetése 220.000 forint volt, míg a nőké 173.400 forint.
A legnagyobb differencia a felsővezetők között mutatkozott, ahol a nők átlagosan 26%-kal kerestek kevesebbet férfi kollégáiknál, a középvezetők esetében 18% a lemaradás. A diplomás, de nem vezetői munkakörben dolgozó munkavállalók esetében 16% a bérszakadék, az adminisztratív munkakörök esetében pedig 12%.

Sokan munkahelyi szexuális zaklatás áldozatai
Sokkoló statisztika látott a héten napvilágot az Európai Parlamentben. A 15 évesnél idősebb nők 33 százaléka tapasztalt legalább egyszer saját bőrén testi és/vagy szexuális erőszakot – derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) friss jelentéséből. A kutatás az eddigi legnagyobb, mind a 28 tagországot lefedi, 42 ezer nő megkérdezésén alapul. A nők 43 százaléka pszichés erőszaknak is ki volt téve, 5 százalékot megerőszakolták. Szexuális zaklatásról 55 százalék számolt be. Utóbbinál minden harmadik eset a munkahellyel kapcsolatos: a főnök, a kolléga, a beosztott vagy az ügyfél áll mögötte.

Mit lehet tenni a nők helyzetbe hozásáért?

Kvóta felállítása. Azaz hatalmi szóval a nemek közötti minimális arányszámok meghatározása nem csupán a politikában, hanem a gazdaságban, a nagy cégek igazgatóságaiban. Éles vita zajlik Európában a kérdésről. A baloldali és a zöld pártok ebben látják a jövőt, a jobboldaliak ódzkodnak tőle. A kvótapártiak előtt a norvég példa lebeg, ahol 2003-ban vezették be a minimális, 40 százalékos arányszámot a nagyvállalatok vezetésében és ez a női menedzserek előretörését hozta.

Vállalati jelentés a bérekről. Érdemes szem előtt tartani, hogy a férfi-női átlagbérek közti különbség még nem feltétlenül utal diszkriminációra. Sok országban a nők a rosszabbul fizető iparágakban, nem teljes munkaidőben és nem vezetői pozícióban dolgoznak. Tehát bérük nem nemük, hanem más tényezők miatt alacsonyabb (utóbbiban is lehet azonban diszkriminációs elem). Problematikus ugyanakkor, ha cégen belül ugyanazt a munkát végző férfi és nő között van keresetkülönbség. Éppen ezért Belgiumban 2012-ben olyan törvényt fogadtak el, amely kötelezi a vállalatokat kétévente a bérstruktúra összehasonlító elemzésére. Ausztriában pedig a 150 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadónak olyan fizetési riportokat kell készíteniük, amelyben bemutatják fair bérezési gyakorlatukat.

A kisgyermekes anyukákat segítő kezdeményezések. Például az állam részéről a minél zökkenőmentesebb munkahelyi visszatérés segítése a bölcsődei férőhelyek bővítésével. Minta lehet a tehermegosztás ösztönzése. Norvégiában az apának is jár gyermekgondozási idő (apa-kvóta) az apa például 14 hétig otthon maradhat a kisgyermek születése után. Segíthet a munkaadó is családbarát intézkedésekkel: rugalmas munkaidővel, célzott cafeteriatámogatással (például iskolakezdési támogatás), részleges távmunkával, a gyesen levő anyukákkal való kapcsolattartással.

Női klub szervezeten belül, mentorolás. Akadnak multinacionális vállalatok, amelyek felismerték a tehetséges nőkben rejlő üzleti előnyöket. A GE például Női Hálózatot működtet a vállalaton belül. A hölgyek rendszeres találkozók, tréningek keretében fejlesztik önmagukat, egymást és már vezetői posztra jutott mentor segítségével készülnek fel a vezetői pozícióra.

Zaklatás esetén irány az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Akit bármilyen sérelem ér munkahelyén vagy álláskeresőként neme, vallása, faji, nemzetiségi hozzátartozása miatt, az az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést. Az EBH ezt követően kivizsgálja az ügyet. Több millió forintos pénzbüntetés is lehet a zaklató munkahelyi vezető büntetése.

Karrierépítő és önérvényesítő tréningek nőknek. Azt még a nőjogi szervezetek képviselői is hangsúlyozzák, hogy az államon, az EU-n és a munkaadókon kívül l az érintettek is tehetnek helyzetük javításáért. Sok női álláskereső nem elég rámenős a bértárgyaláson, félénk a munkalehetőségek felkutatásában, nem keresi a kapcsolatot szakmabeliekkel, üzleti vagy politikai döntéshozókkal. Pedig ezek még fontosabb készségek, mint a diploma megszerzése, a nyelvtudás vagy a szakmai tapasztalat. Mivel senki sem születik ügyes karrierépítőnek, ezt is meg kell tanulni.

Végezetül hadd kívánjak minden kedves női olvasómnak teljes szívből Boldog Nőnapot!

Karácsony Zoltán

8 Tovább

Mit hozhatsz ki egy állásbörzéből?

Még csak február van, a diplomás álláspiacon máris itt a tavasz, amely hagyományosan az állásbörzék szezonja. Mától április végéig a munkaadók Győrtől Debrecenig 15 egyetemi, főiskolai karrierfórumon vadásszák a tehetségeket, és ezen a héten rendezik a felsőoktatástól független HVG Állásbörzét is (utóbbiról élőben a Twitteren ITT tudósítok szerdán). Mit lehet kihozni álláskeresőként mindebből?

„Javaslom, menjen fel weboldalunkra, ahol minden állásajánlatunk megtalálható”
„Kérem, regisztráljon céges weboldalunk ’Karrier’ szekciójában, ahová feltöltheti önéletrajzát és ahol pályázhat állásainkra.”

Aki jártak már állásbörzén, számára ismerősek ezek a mondatok. Így hangzanak ugyanis a standok mögött álló, makulátlanul felöltözött, mosolygó, illatfelhőben úszó munkaadók sablonválaszai. Amikor a harmadik standnál is ugyanezt hallja az érdeklődő, már dörmögi is maga elé az „Ezért felesleges kijönni” mondatot, aztán egykedvűen veszi az irányt a büfé, majd a kijárat felé.

Ne tegyétek!

Egy állásbörzéből sokkal többet ki lehet hozni ezeknél a közhelyes válaszoknál. Csak megfelelő hozzáállással és felkészültséggel kell a helyszínre érkezni.

 

Kiket várnak az állásbörzéken?

Az egyetemi, főiskolai rendezvényeken a még tanulókat vagy éppen diplomázókat. A HVG Állásbörzéjén frissdiplomásokat, és néhány éve végzett szakembereket.

 

Mi a helyes álláskeresői hozzáállás?

- Gondold át, hogy milyen munkakörök jöhetnek szóba, mire érzed magad alkalmasnak. Ha ezt letisztázod (akár ismerősök, tanácsadók segítségével), máris előrébb tartasz. Sok álláskereső úgy lép oda a standhoz, hogy "közgazdász vagyok, milyen állást tudnak nekem ajánlani?"

- Nézz utána még a rendezvény előtt, mely cégek lesznek jelen, milyen állásokat kínálnak. A kiállító cégek listáját a rendezvények weboldalán megtalálod. Ha nincs fent, hívd fel a szervezőket. (Ez már proaktív hozzáállás, de versenyelőnyt jelent)

- Válaszd ki azokat a munkaadókat, amelyeket feltétlenül fel akarsz keresni. Nézz utána néhány alapadatnak még otthon (mivel foglalkozik, iparág, cégnagyság, termékek). Kellemetlen úgy kezdeni a standnál a beszélgetést, hogy "maguk mivel is foglalkoznak?"

- Ugyan sok esetben már elektronikus formában kérik a pályázati anyagot, azért néhány papír CV-t vigyél magaddal. Csak akkor add le, ha helyben gyűjtik és később nem lehetséges pályázni. Máskülönben a helyben kapott infók alapján a cégre és pozícióra írt önéletrajz erősebb)

Milyen cégek járnak állásbörzére?

A nagy budapesti állásbörzék (HVG, Corvinus, BME) elsősorban a nagy, multinacionális vállalatok toborzási terepei. Itt autóipari, gépipari, informatikai, pénzügyi cégek keresik a legtöbb új munkavállalót.  A vidéki főiskolákon, egyetemeken már megjelennek a helyben működő nagyvállalatok, állami cégek is. Kkv-k viszont elvétve. Nekik nincs akkora kapacitásuk, hogy megszervezzék az állásbörzés jelenlétet és akkora számban nem is keresnek új munkaerőt, hogy ez megérje nekik.

Megtalálhatóak még a börzéken a HR-szolgáltatók – személyzeti tanácsadó, munkaerőkölcsönző cégek állásportálok, képző intézmények is.

 

Miért jönnek a kiállítók?

- Új munkatársra van szükségük.

- Önéletrajzokat gyűjtsenek, adatbázist frissítsenek. Akadnak kiállítók, amelyek későbbi kereséseikhez vagy a CV-adatbázis minőségének javítása miatt látogatnak ki. (Például személyzeti tanácsadóknál előforduló motiváció) 

- Építsék munkaadói márkájukat. Főként nagy multi cégekre jellemző, hogy az állásbörzére reklámrendezvényként tekintenek. Nem csupán termékeiket mutatják be a standok mögött, hanem vonzó munkaadóként jelennek meg. Hogy a legjobb álláskeresőket ők szerezzék meg.

- Ügyfeleket szerezzenek. Ide elsősorban képző intézmények vagy szolgáltatók (OKJ-s tanfolyamokat., külföldi tanulást, nyelvtanulást, karriertanácsadást kínáló cégek) tartoznak, amelyek nem ajánlanak állást.

Próbáld meg a kinézett kiállítókat ez alapján osztályozni. Ahol a fókusz az új munkatársak felvételén van, ott érdemes ütni a vasat és azoknál a standoknál kell több időt tölteni.

Mérd fel azt is, hogy kik jöttek el az adott cégtől. Nem mindegy, hogy egy hostessel, a HR-asszisztenssel, a szakmai részleg képviselőjével vagy magával a döntéshozóval beszélgetsz.

Mit lehet álláskeresőként kihozni egy állásbörzéből?

- Információgyűjtés. Ez az a fórum, ahol rövid idő alatt sok munkaadóval el lehet beszélgetni. Felmérhetőek az elvárások, a körülbelül kereshető fizetés, a kiválasztás menete, a várható munkakezdés. Nézz be néhány érdekesnek tűnő cég előadására.

- Önéletrajz javítása, állásinterjúra készülés. Több ingyenes szolgáltatás elérhető állásbörzéken. Ilyen például a CV-írási tanácsadás, amelyen tanácsadói segítséggel javítható az önéletrajz. A másik ilyen a próbainterjú, amelyen szintén HR-szakértővel lehet egy állásinterjús helyzetet szimulálni. Hasznos lehet a pályázási fotókészítés is.

- Szakmai gyakorlatra pályázás, diplomamunkaírás kipuhatolása. A felsőoktatási börzéken mindkettő top téma.

- Pályázás elindítása. A standoknál leadható a pályázati anyag. Ahová személyzeti döntéshozó is eljön, ott pedig egy jó fellépéssel még az interjúra való behívás is elérhető.

Ne várj gyors sikert! Nem fogsz állással távozni. Ha azonban felkészült, udvarias, érdeklődő és proaktív vagy, közelebb kerülsz egy új lehetőséghez.

Állásbörzék a következő hetekben

Február 25. Budapesti Gazdasági Főiskola („Külker”)

Február 26-27. HVG állásbörze (Budapest, Syma csarnok)

Március 5-6. Budapesti Corvinus Egyetem - KarrierExpo

Március 12-13.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Március 21. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Március 26. Szegedi Tudományegyetem

Március 26-27. ELTE ÁJK Jogász Állásbörze (Budapest)

Április 2. Szent István Egyetem (Gödöllő)

Április 2. Miskolci Egyetem

Április 2. Budapesti Gazdasági Főiskola (PSZK)

Április 8-9. Széchenyi István Egyetem (Győr)

Április 16. Általános Vállalkozási Főiskola (Budapest)

Április 16. Kecskeméti Főiskola

Április 24. Debreceni Egyetem

Április 25. Zsigmond Király Főiskola (Budapest)

Április 28.-29. Pécsi Tudományegyetem

Szolgálati közlemények:

Szerdán (és valószínűleg csütörtök délután) kint leszek a HVG Állásbörzén. Élőben Twitteren tudósítok az eseményről. Ezen a linken követhettek.

A Klubrádió Szolidaritás műsorában is megosztottam néhány gondolatot az álláskeresésről. Március 3-án délután lesz hallható.

0 Tovább

Mi dönt állásinterjún?

E kérdés gyakran felmerül, ha az álláspályázat sikere vagy kudarca kerül terítékre. Válaszból nincs hiány: szaktudás, nyelvtudás, munkatapasztalat, bérigény, szimpátia... Fontos mindegyik, de ennél többről, másról van szó. Úgy látom, hogy a munkavégzés mikéntje, a feladatokhoz és a munkaadóhoz való hozzáállás az igazán döntő. Melyek is ezek a készségek?  

Eredetileg mai posztomban a 2014-es felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő (február 15.) kapcsán szerettem volna útravalót adni leendő egyetemistáknak, főiskolásoknak. Azonban tavaly februári, hasonló témájú írásomat átolvasva, úgy láttam, nagyon mást nem tudok most sem javasolni. Így ajánlom olvasóimnak azt a posztomat ("Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?"), amely ITT elérhető.

Mai posztom azonban talán a mai 18-20 éveseknek is szól. Ahogyan mindenkinek, aki szeretne a számára legjobb munkahelyre bejutni.

Sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés, mi alapján dől el, kit választ a munkaadó egy-egy kiválasztás során. Hadd hívjam fel a figyelmet most olyan készségekre, amelyekről kevesebb szó esik, pedig szerintem itt van a kutya elásva.

Megbízhatóság, lojalitás. A munkavállaló pótlása nem olcsó. Ráadásul aki elmegy, az viszi magával az ott megszerzett tudást. Még konkurenciatilalmi megállapodás esetén is egy idő után a humán befektetés a versenytársnál landolhat. Éppen ezért a munkaadó hosszú távra tervező, hűséges, etikus pályázókat keres. Warren Buffett amerikai multimilliárdos, befektetési guru is így gondolja. Egy idézet tőle: „Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged.”

Eltökéltség / önmotiváció. Több mint tízéves álláspiaci szemlélődésem alapján azonban azt mondom, hogy ez a legfontosabb. Ha a munkaadó látja a tüzet a pályázó szemében, hogy interjú alatt szinte felrobban a tárgyaló a jelölt tettvágyától, az (szinte) mindent visz. Még néhány hiányosságot is elhomályosít.

Kommunikációs képesség. Szinte minden ügyfélkapcsolattal járó hirdetésben szerepel ez a kitétel. Ennek ellenére akad tévhit. A jó kommunikáló ember nem „dumagép”, aki lyukat beszél az ember hasába. Éppen ellenkezőleg: felméri a helyzetet (meghallgatja partnere igényét, problémáját), majd erre megfelelő megoldást kínál, világos, bizalmat gerjesztő módon.

Terhelhetőség, energia. Álláshirdetésben olvasva sokan hajlamosak ezt a rendszeres túlórázással vagy a kizsákmányolással összemosni. Nem vitatom, akadnak ilyen cégek is. Én inkább azt hangsúlyoznám, hogy minden munkahelyen vannak hajtósabb időszakok, amikor a határidők nyomása alatt kell magas szinten teljesíteni. Ez megfelelő energia mozgósítása nélkül nem lehetséges.

Felelősségvállalás, döntésképesség. Cégkultúrától függ ennek szerepe. Egyszemélyes irányítású, „végrehajtó” szervezeteknél nem annyira szempont. Ahol azonban lapos a struktúra és / vagy nagy egy-egy munkatárs belső döntési szabadsága, ott fontos tényező.

Csapatban dolgozás képessége. Ez a skill nem feltétlenül vezetési készséget jelent.  Inkább egymás segítését, a tudás megosztását, a közös célért küzdést, egymás munkájának kiegészítését. A magányos harcosok kora ugyanis a modern szervezetekben lejárt. Állásinterjún e tekintetben szempont a csapatba illeszthetőség is. Tehát a jelölt mennyire illik be a munkahelyi közegbe.

Tanulási képesség. Hihetetlen mértékben változik a munkához szükséges tudás. Amit az ember az egyetemi vagy a szakképző iskola padjában megtanult, sokszor nem elegendő a munkahelyen. A munkaadó azt a jelöltet keresi, akit a lehető leggyorsabban vetheti be a mély vízbe és aki folyamatosan képes frissíteni ismereteit.

Rugalmasság. Manapság már nincsenek kőbe vésett munkakörök, a feladatok köre is változhat. Azoknak jobbak az esélyeik, akik ezekhez képesek alkalmazkodni. Akik természetesnek - és veszély helyett esélynek - fogják fel a változást.

Asszertivitás. Határozott, rámenős, érdekérvényesítő, de nem agresszív viselkedést jelent. Az ilyen munkavállaló nem erőből, hanem racionálisan érvelve képes az akarat keresztülvitelére szervezeten belül és kívül. Nagy piaci versenynek kitett vállalatoknál, értékesítőknél döntő képesség.

A Facebookon ITT vagyok megtalálható, weboldalam pedig ITT van.

0 Tovább

Így építsd szakmai kapcsolataidat

Az utóbbi hónapokban sokat foglalkoztam a kapcsolatépítés témakörével. Vallom azt, hogy egy jobb állás megszerzésének nagyon fontos tényezője, hogy ki, milyen erős a networkingben. Rengeteg tévhittel is találkoztam azonban ezzel kapcsolatban. Mostani posztommal megpróbálok néhányat eloszlatni és egy szerintem hasznos szemlélelet bemutatni.

„Jó állást csak kapcsolatok útján lehet szerezni Magyarországon”

Ez a kijelentés már-már közhely. Sokszor hallom ezt azoktól, akiket kudarcok értek az álláskeresésben vagy elégedetlenek a munkahelyükön. Hogy igaz-e ez a megállapítás? Természetesen ebben a formában nem, mert publikus álláshirdetésekre pályázva is nagyszerű karriereket lehet építeni.

Az is egyértelmű azonban, hogy az állások jelentős részét nem hirdetések útján tölti be a munkaadó.

Javaslom, gondolkodjunk a munkaadó szemével. Ha megüresedik egy pozíció, hol kezd el sok vezető keresni? Többnyire ismeretségi körében. A döntéshozók megkérdezik barátaikat, kollégáikat, tudnak-e valakit ajánlani. Ez ugyanis nem kerül semmibe, és az ismerősök jó eséllyel olyasvalakiket ajánlanak, akiket jól ismernek és valószínűsítik, hogy beleillenek a cég profiljába, munkakultúrájába. Nagyon sok szervezetnél így zajlik a keresés első szakasza.

Multi cégek erre már rendszert is fejlesztettek munkatársaik körében. Az a kolléga, aki olyasvalakit javasol egy üres pozícióra, akit felvesznek és beválik (túléli a próbaidőt), annak pénzjutalom jár.

Hogy mi ebből a tanulság az álláskeresők részére?

- Az álláskeresést már akkor el kell kezdeni, amikor van munkánk és nem is gondolunk a váltásra
- Tudatosan építeni kell kapcsolatrendszerünket egész életünk folyamán
- Azokat találják meg ajánlás útján, akik szem előtt vannak és ismertek szakmai erősségeik
- Jó hír, hogy a networkingbe sosem késő beevágni, ám időbe telik és sokszor hosszú ideig nincs látható eredménye.

Melyek a networking legfontosabb elemei?

1. Gondold át, hogy kiket szeretnél megismerni és őket hol tudod elérni.  Fontos, hogy szelektálj és célzottan keresd az új ismerősöket. Nézd meg az interneten vagy kérdezz utána, melyek a mértékadó szakmai rendezvények, keress rá, hogy egy-egy számodra érdekes döntéshozó vagy szakmabeli hol érhető el.

2. Légy nyitott a szabadidődben is. Bármilyen hobbi, szabadidős, karitatív tevékenység összehozhat érdekes emberekkel. Ugyan ez a kapcsolat az adott tevékenységről szól, de azért az is szóba kerül, ki, mivel foglalkozik.

3. Szánj rá időt. Ha van munkánk, hajlamosak vagyunk kihagyni a kapcsolatépítést a napirendünkből. Mert nem sürgős és nem történik semmi, ha nem foglalkozunk vele. Nem célravezető stratégia. Vezethetsz naplót is arról, hogy mit tettél egy-egy hónapban a témában (hol voltál, kikkel ismerkedtél meg).

4. Szánj rá pénzt. Sajnos a kapcsolatépítés nincs ingyen (közlekedés, fogyasztás, részvételi díj, szervezés).

5. Fogalmazd meg magadban, hogy ki is vagy pontosan a munkaerőpiacon. Legyen egy fél perces bemutatkozó szöveged, amelyet egy új kapcsolatnak először el fogsz mondani. Ebben mindenképpen legyen benne, miben tudod őt segíteni és milyen értéket teremtesz munkahelyeden. Nem kell közhelyeket puffogtatni, inkább arra figyelj, hogy új ismerősöd el tudjon helyezni a világban.

6. Legyen nálad mindig névjegykártya. Akadnak, akik szerint ez már ódivatú műfaj. Javaslom, ezt ne hagyd ki. Még ha nincsen munkahelyed, akkor is nyomtass magadnak egy dizájnosat.

7. Légy bátor. Ügyelj arra, hogy egy-egy rendezvényen ne csak az eddigi ismerősökkel beszélj, hanem lépj ki komfortzónádból. Bárkit megszólíthatsz.

8. Légy érdeklődő és udvarias. Bárkivel is kezdesz el beszélgetni, legyenek kérdéseid, keress kapcsolódási pontokat és magadról is beszélj.

9. Szólj hozzá konferencián. Ha van véleményed, állj fel, mutatkozz be mindenki előtt és mondd el a véleményedet. Utána könnyebb lesz bárkihez is odalépni.

10. Ajánld fel segítségedet, ne kérj először. Itt rontják el sokan a networkinget. Ahelyett, hogy a másik igényeire fókuszálnának, a saját maguk kérésével hozakodnak elő.  Hosszú távú kapcsolat csak a kölcsönös előnyökön alapulva működik.

11. Legyen utókommunikáció az első találkozó után. Ha valakivel találkoztál, akkor 24 órán belül küldj neki egy frappáns visszajelzést. Ebben leírhatod, hogy örültél, hogy megismerkedtetek, reagálhatsz a beszélgetés közben felmerült megválaszolatlan kérdésre, jelezheted még egyszer, miben tudod őt segíteni. Ha a LinkedIn közösségi oldalon megtalálod, akkor ismerősnek bejelölheted.

12. Ápold kapcsolataidat. Bizonyos időközönként ülj le fontos partnereiddel beszélgetni, emailben is küldhetsz számukra hasznos infókat. Persze elképzelhető, hogy nem mindenkivel működik a kapcsolatápolás. A lényeg: próbálkozz, de ne legyen kényszeredett.

13. Ha megkeresnek kéréssel, mindig légy készséges. Akárki is ír, hív szakmai kapcsolataid közül, jelezz vissza, próbálj meg segíteni. Ha nem tudsz, akkor is jelezd, kinél lenne érdemes érdeklődni. Pozitív hozzállással erősítheted együttműködéseteket.

14. Mozgasd a kapcsolatrendszeredet. Ajánld ismerőseidet egymásnak, ha valaki segítséget kér. Nagyon hatásos és látványos módja kapcsolatrendeszered erősítésének. Ráadásul ez neked nem is kerül semmibe. Ehhez persze ismerned kell kontaktjaidat, ki, miben tud a másik hasznára lenni.

15. Építs saját klubot. Aki erősnek érzi magát a szervezésben, és a munkájában is fontos új ügyfelek megismerése, megpróbálkozhat saját klub szervezésével. Ennek előnye, hogy nálad futnak össze a szálak, és te tudod a klub adta előnyöket legjobban kihasználni.

16. Legyen hiteles internetes megjelenésed. Sokan megnézik az új kontakt adatlapját a Facebookon vagy a LinkedIn-en. Ügyelj arra, hogy az általad sugallt kép és az adatlap megjelenése ne legyen ellentmondásban.

17. Légy jóban a fejvadászokkal. Vezetői pozícióban vagy hiányszakmában dolgozóknak érdemes felvenni a kapcsolatot velük. A fejvadászok ugyanis sokszor nem hirdetésben, hanem a direkt megkeresés módszerével dolgoznak. Aki bent van az adatbázisukban, esetleg személyes interjún is volt náluk, őt nagyobb eséllyel keresik meg megbízás esetén.

Senki sem születik profi netwörkernek. Én most sem vagyok az. De azon vagyok, hogy jobb legyek. A legfontosabb a megfelelő hozzáállás és az, hogy vágj bele.

Kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu mailcímen vagyok elérhető.

A Facebookon ITT vagyok megtalálható, weboldalam pedig ITT van.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)