7 ok, amiért nem találnak állást a fiatalok

Tegnap konferencián jártam. A téma az egyik legforróbb Európában: Hogyan lehet fiatalok millióit munkához juttatni? Sok más előadó mellett a munkaadókkal napi kapcsolatban álló karrier-tanácsadók is megosztották tapasztalataikat. Azért gondolom tanulságosnak az általuk elmondottakat, mert jelzés, hogy ne a kifogásokat keressük, ne mástól várjuk a megváltást, hanem az álláskereső maga is sokat tehet azért, hogy munkához jusson. Íme 7 pontban a legfontosabb gondolatok.   

Álláslehetőségek márpedig vannak, nem is kevés. Csak eltökéltség, megfelelő önismeret és a lehetőségek alapos feltérképezése kell hozzá. Többek között erről beszéltek karrier-tanácsadók az EURES, Eurodesk, Euroguidance és Europass hálózatok "Mutass utat" című budapesti konferenciáján.

1. Hiányzik a belső hajtóerő, kicsi a felelősségvállalás
"Amikor állásbörzéken arról kérdezem a fiatalokat, lényeges-e a szakmai gyakorlat az elhelyezkedéshez, akkor szinte mindenki igennel felel. Majd amikor arról érdeklődöm, hogy eddig mit tettek ezért, akkor kiderül, hogy szinte semmit. Sokan tudják, hogy mit kellene csinálni, ám kicsi bennük a felelősségvállalás"- említ egy személyes tapasztalatot Szűcs István, karrier-tanácsadó, az Ygen Humánerőforrás Központ vezetője.

2. Nincs megfelelő munkatapasztalat
Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze szervezője szerint az sem mindegy milyen az a szakmai gyakorlat. "Legalább fél éves távlatban kell gondolkodni, annál rövidebb időre nincs értelme. Mi is minimum ennyi időre fogadunk gyakorlatosokat" - teszi hozzá. Az is fontos, hogy az egyetemista/főiskolás maga keressen ilyen munkaadót, így ugyanis álláskeresői kompetenciái is fejlődnek.

Ennek ellenére sokan az iskolapadból kikerülve gyakorlati tapasztalat és elképzelés nélkül ülnek tanácstalanul otthon. Szűcs István elárulta, náluk minden hónapban akad olyan eset, amikor az édesanya hozza be 25-30 éves kisfiát, kislányát állást keresni. "Ezeknek a fiataloknak különösen nehéz a helyzetük, ugyanis nem belső elhatározásból érkeznek, így nem is motiváltak."

Sokat javíthat a fiatalok hozzáállásán, ha tanulmányaik alatt külföldön is kipróbálják magukat, például az Erasmus-program keretében. Ekkor ugyanis eltűnik a védőháló, maguknak kell megoldaniuk a problémáikat idegen nyelvi környezetben, más kultúrában.

3. Konkrét elképzelés helyett "Minden érdekel!"
Hajdú Csongor hiányosságként említette, hogy a pályakezdők néha még a területet sem tudják megfogalmazni. "Megretten a munkaadó attól, ha valakit a HR-től a marketingen át a pénzügyigs minden érdekel. Ez a cégek szemében a szakmai elkötelezettség teljes hiányára utal."

Gyakran előforduló probléma, hogy a pályakezdők képtelenek meghatározni, hogy milyen célállásra akarnak pályázni. "Közgazdász pozíció nincs a hirdetésekben, ellenben általában közgazdász végzettségűt keresnek key account manager munkakörbe" - mondja Szűcs István.
Ahogyan pályakezdő pozíciók sincsenek, csak olyan állások, melyeket pályakezdőként is be lehet tölteni.

4. Hiányzó proaktivitás, talpraesettség
Filáj Gábor business coach (Umbrella Consulting) megjegyzi, hogy az álláskeresés nem a fair play-ről és nem szociális szempontokról szól. "Az első nyer, a többi üres kézzel tér haza." Éppen ezért annak jobb az esélye, aki küzd érte és megelőzi versenytársait. "Ha értékesítőt keresek, akkor a hirdetésre beérkező önéletrajzokra két héten át nem reagálok. Megvárom azt, hogy ki jelentkezik telefonon, ki gondolja komolyan a jelentkezést. Úgy gondolkodom, hogy ha valaki álláskeresőként képtelen proaktív módon viselkedni, utánamenni a munkalehetőségnek, akkor hogyan szerez majd ügyfeleket?" - mondta toborzási fogásáról.

5. Irreális célkitűzéssel vágnak bele
Hajdú Csongor a tanácsadók és a tanárok felelősségét is hangsúlyozza. "A legjobb egyetemek azt a képet sugallják magukról, hogy az itt végzők a legjobbak és vezetői munkakörökben, magas fizetésért kezdhetik pályájukat. Ez nyilvánvalóan nincs így, és téves képzetet kelt a fiatalokban."

Szűcs István erre reagálva egy szomorú, ám reális forgatókönyvet is felvázol, amelyet karriertorzulásnak nevez. "A pályakezdő fiatal júliusban megkapja a diplomáját, szeptemberben elkezd keresgélni. Nem keresni, hanem keresgélni. Vezetői vagy több éves szakmai tapasztalatot igénylő szakértői munkákra adja be jelentkezését. Nem érkezik válasz, így visszajelzést sem kap az irány helytelenségéről. Majd egy-másfél év múlva - amikor még mindig nincs állás - szülői nyomásra a végzettségéhez képest sokkal szerényebb munkát vállal el. Aztán bekerül a mókuskerékbe és onnan már nem akar kijönni."

6. Tévhitekkel, kibúvókkal mentik ki magukat
"Kifogást mindig lehet találni arra, hogy miért nem vesz fel a munkaadó" - mondja Filáj Gábor. "A fiatalok azt mondják, hogy csak a tapasztaltak kellenek, de a kisgyermekeseknek, negyveneseknek, ötveneseknek is megvannak a kibúvó mondataik. Arra kellene fókuszálni, hogy hogyan lehet a hátrányokból előnyt kovácsolni. Ehhez felmérést kell készíteni magunkról és ennek tükrében keresni a tudásunkhoz, tapasztalatunkhoz passzoló munkaadókat." Hajdú Csongor hangsúlyozza, hogy vannak állások és nem is annyira nagy a túljelentkezés. "A legutóbbi HVG Állásbörzén több mint 5 ezer állásajánlatot hirdettek meg a munkaadók, és 11 ezren látogattak ki a rendezvényre. Bár a munkaadók többsége a rendezvény óta eltelt két hónapban már több álláskeresőt is felvett - köztük sok olyan cég is van, amely több mint 10 alkalmazottal bővítette csapatát- akadt sok pozíció, amit a látogatók nagy száma ellenére nem tudtak betölteni a munkaadók."

Filáj Gábor munkaerő-közvetítőként ráerősít erre. "Ameddig a vállalatok munkaerő-közvetítő cégek segítségét kérik megfelelő munkaerő felkutatásához, addig vannak állások."

7. A külföldben látják a megváltást
Filáj Gábor óva inti a fiatalokat attól, hogy sikertelen próbálkozások után a külföldben lássák a megváltást. "Ott is ugyanúgy ki kell taposni az utat. Akinek itthon nem megy, ott sem fog. Ha mégis, akkor diplomás létére mosogathat, pizzafutárként, felszolgálóként találhat állást. Elképzelhető, hogy így is többet keres, mint itthon a szakmájában. Ám kárba vész a tanulmányokba fektetett energia és pénz, nincs előrelépési lehetőség és szerényebb körülmények között éli életét."

Karácsony Zoltán

Cikkem a Monster.hu állásportál karriermagazinjában jelent meg.

12 Tovább

Így leszel sikeres pályakezdőként - 10 tanács és egy ajánlat

Tegnap kora délután elugrottam az ELTE Múzeum körúti épületéhez, ahol „Kapunyitási pánik konferenciát és állásbörzét” tartottak. A diplomázás előtt állókat készítették fel a munka világára: az álláskeresére, az önmenedzselésre. Ennek kapcsán néhány tipp tőlem, illetve ingyenes segítség, aki önéletrajzáról szeretne véleményt...

A diplomázás felé közeledve a „kapunyitási pánik” érzése szerintem mindenkinek ismerős. Egyszer ugyanis mindenkinél bekövetkezik, hogy kikerül az iskola védő falai közül és egy kiszámíthatatlannak tűnő világban találja magát. 13 évvel ezelőtt én is hasonló cipőben jártam. Akkoriban fogalmam sem volt, hogy német-média szakos diplomával a (nyelv)iskolákon és a nyomtatott sajtón kívül merre is lehet elindulni. Önéletrajzot írni pedig senki sem tanított meg az 5 éves egyetemi tanulmányok alatt.

Legyen kötelező a karriermenedzsment

Tegnap a kapunyitási pánik állásbörzén a munkaerőt kereső cégek standjai között járva, HR-eseket kérdezve az a benyomás alakult ki, mennyire nincsenek tisztában a fiatalok a lehetőségeikkel, mennyien nem tudják, mit is kezdjenek magukkal. Az egyetem, főiskola tompíthatná a pánikot, ám úgy tűnik, nem teszi vagy a hallgatók egy része nem tartja fontosnak a tájékozódást.

Felteszem a kérdést: Miért nem kötelező a diplomához egy 1 szemeszteres karriermenedzsment szeminárium elvégzése (néhány helyen egyébként fakultatív tárgyként elvégezhető)? Mert hiába egy kitüntetéses minősítésű diploma, ha valaki nem tudja, merre induljon vagy képtelen eladni magát.

Augusztus 1-jén folytatják

A rendezvény atyja Kárász Róbert, a TV2 műsorvezetője, tavaly indította útjára a fiatalok karrierépítését segítő rendezvényt. A mostanira már közel 20 – elsősorban multinacionális munkaadó jött el, mellettük két napon át előadások, workshopok, személyes tanácsadás segítette a frissen diplomázókat coachokkal, HR-szakértőkkel, céges személyzeti szakemberekkel.

Amint azt a helyszínen Kárász Róberttől megtudtam, a rendezvénynek lesz folytatása. „Augusztus 1-3 között egy újabb fesztiválon újratöltjük a gondolatokat, de akkor már 12 koncerttel szórakoztatni is fogunk” – mondta a program ötletgazdája.

Az ilyen támogató rendezvények – ahogyan például az egyetemi állásbörzék - manapság különösen fontosak. Munkához ugyanis egyre inkább csak a legjobbak jutnak. Ki ne hallaná naponta az egyre riasztóbb számokat. A 24 év alatti magyar munkaképes fiatalok 30,5 százaléka munkanélküli, és ez még kedvező adatnak mondható európai összevetésben.

Nem tudom megállni, hogy a rendezvény apropóján ne osszak meg néhány gondolatot még az iskolapadban ülőkkel illetve első munkahelyüket keresőkkel.

1. Már egyetem alatt kezdj el dolgozni. Munkahelyet még nem látott pályakezdőre nem nagyon kíváncsiak a munkaadók. Éppen ezért valamennyit dolgozz az egyetem alatt. Legalább szakmai gyakorlaton vegyél részt.

2. Jó szakmai gyakorlati helyet keress. Nem ajánlatos a legkönnyebb ellenállást keresni. Egy névtelen Bt-nél valós munka nélkül elvégzett szakmai gyakorlat keveset ér. Minél jobb nevű a cég és minél tartalmasabb a gyakorlat, annál könnyebb lesz a karrierindítás.

3. Készíts stratégiát. Még mielőtt önéletrajzot írsz, határozd meg a célodat és készíts útitervet, akár tanácsadó segítségével. Mérd fel a szóba jöhető munkakörök, cégek körét, nézd meg, milyen csatornán veszik fel az új munkatársakat, hol tudod a döntéshozók figyelmét felhívni személyedre. Azért is fontos ezt átgondolni, mert nagyok a különbségek szakmák és cégek között.

4. Ne sablon önéletrajzban gondolkozz. A CV attól jó, hogy megkülönböztet téged a versenytársaktól. Keresd meg és mutasd be azokat a pontokat, amelyben más vagy a többieknél. Minden alkalommal cégre és pozícióra szabott CV-t adj be.

5. Kezeld kiemelten a nyelvtudást. A nyelvtudás (legalább erős középfokú szint) legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeret. Ne a nyelvvizsga-bizonyítványra menj rá, hanem folyamatosan csiszold a tudásodat. A versenyszférában az azonnal lehívható tudás számít, ami állásinterjún percek alatt kiderül.

6. Óvatosan a fejvadászokkal. Gyakori tévhit pályakezdők körében, hogy „a fejvadász azért dolgozik, hogy majd nekem állást szerezzen”. Hát  nem… Az ő fizető ügyfele a munkaerőt kereső cég. Nem akarlak benneteket eltanácsolni: Keressétek velük a kapcsolatot, kérjetek tőlük tanácsot, de ne (csak) rájuk építsétek az álláskeresést.

7. Legyen benned alázat a munka és a munkaadó iránt. Szerintem az egyik legfontosabb eleme a karrierépítésnek pályakezdőként. Ennek szellemében a kezdő fizetés helyett a fejlődési lehetőség és a tanulás előrébb álljon a prioritások között.

8. Ne ess kétségbe a kudarcoktól. Egy vizsgát sikeresen letenni sokkal könnyebb, mint az első munkahelyet megtalálni. Elképzelhető, hogy több tucat vagy akár 100-150 pályázatot is el kell küldeni, és sok interjún helyt kell állni. Ma sokkal nehezebb állást keresni, mint 10 évvel ezelőtt, amikor zakatolt a gazdaság.

9. Ismeretség nélkül is célba érhetsz. „Persze, neki könnyű volt, mert volt protekciója.” Ki ne hallotta volna ezt a mentegetőzést? Bizonyára akad sok eset, amikor valaki így jut álláshoz. De ez kevés az önfelmentéshez. „Megtettél mindent a sikerért?” – teszem fel ilyenkor a kérdést. Szerintem kellő kitartással és tudatossággal protekció nélkül is célba lehet érni. Lehet, hogy nem az álomállásra (bár az sem zárható ki), de kenyérkeresetet jelentő munkára bizonnyal. És ez a siker sokkal értékesebb, mintha belöktek volna a céghez. Közben persze te is építsd kapcsolati hálódat…

10. Mutatkozz be minél több szakembernek. Lehet személyesen – például állásbörzéken, vagy online – például üzleti kapcsolatépítő oldalakon. A lényeg: minél többen ismerik erősségeidet, annál nagyobb eséllyel ajánlanak üres állásra. A megüresedő pozíciók több mint felét ugyanis meg sem hirdetik…

Ajánlatom álláskeresőknek

Hadd tegyek ezúttal egy felajánlást. Aki ma vagy pénteken elküldi nekem önéletrajzát a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre, néhány mondatos visszajelzést adok neki, mit tartok jónak és min lenne érdemes javítani. Természetesen ingyenesen.

Karácsony Zoltán

u.i.:

Egy tévés barátom riportot forgat a hazai álláspiacról. Ha valaki álláskeresőként szeretné megosztani véleményét, kérem írja le nekem elérhetőségét szintén a karacsony.zoltan75@gmail.com mailcímre. Lehetőség a tévés szereplésre. És a nyilvánosság álláshoz is segíthet...

A facebookon itt vagyok jelen. Ha tetszett, minden like-nek örülök. :)

UPDATE: már tucatnyi CV érkezett, így eltart egy darabig a válasz. De mindenkinek válaszolok. Ja és még valami. Természetesen minden kapott CV-t bizalmasan kezelek, harmadik félnek nem adok ki.

0 Tovább

45 évesen gyakornokként? – mintaadó program indul

Örömmel olvastam a minap az MTI hírei között, hogy szenior gyakornoki programot indít az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. Azokat keresi, akiknek minimum 15 éves munkatapasztalata van, tartósan munkanélküliek és pályát módosítanának. A program egy óriási álláspiaci problémára világít rá. A cégek zöme ugyanis nem tud mit kezdeni a szenior pályakezdőkkel.

Három évvel ezelőtt elkísértem Tibor barátomat a Corvinus Egyetem állásbörzéjére. Tibor pályát akart  váltani. Akkor 38 éves volt, informatikusként dolgozott 15 éven át, majd munka mellett elvégezte a Corvinus pénzügy szakát. Éppen akkor szerezte meg közgazdász diplomáját és úgy gondolta, pénzügyi elemzőként szeretne dolgozni multinacionális cégnél.

Csak huszonéves lehet frissdiplomás?

Erre az egyetem állásbörzéjét gondolta ideális terepnek, hiszen ő is az intézmény kapuin belül szerezte diplomáját. Legalább 15 olyan standhoz lépett oda, ahol pályakezdő közgazdászokat kerestek. Mellette állva végig figyeltem a munkaadók tekintetét és (meta)kommunikációját. Érdekes tanulmány volt. A standok egy részénál a kiállítók arcáról eltűnt a mosoly és jött a bevett szöveg („Nézze meg a weboldalunkon található állásokat, töltse fel önéletrajzát, pályázzon az állásokra”). Látszott rajtuk, hogy egyszerűen nem tudnak mit kezdeni Tiborral. Hiába mondta, hogy ő pályakezdő, egyszerűen 38 éves kora miatt nem annak kezelték. A legárulkodóbb egy olyan stand volt, ahol egy huszonéves HR-es – még mielőtt Tibor bármit is mondott volna magáról – azzal kezdte, hogy ők csak pályakezdőket keresnek. Számomra akkor és ott egyértelmű volt: a munkaadók jó része sablonokban gondolkodik: számukra a frissdiplomás 21-25 év közötti fiatal.

Azóta sokakkal beszéltem, akik hasonló cipőben járnak. Többségük tehetetlen. Ők 35, 45 évesen kitanult új szakmájukban nem találnak állást, mert a piac képtelen őket pályakezdőként kezelni.

Előítéletből nincs hiány. „Nem képesek fejlődni”, „Családjuk van és ezért sok pénzt kérnek”, „Rugalmatlanok” és még sorolhatnám a stigmákat.

A munka- és élettapasztalatra lehet építeni

Való igaz, hogy mások, mint a huszonévesek. Nem kevesebbek, hanem mások. Elképzelhető, hogy lassabban tanulnak, mint a fiatalok, ám rengeteg olyan elem van (élettapasztalat, munkahelyi múlt, emberi kapcsolatok kezelése), amelyben erősebbek, amire építeni lehet.

Az igazi gond azonban az, hogy esélyt sem kapnak a bizonyításra. És nincsenek (vagy nagyon elvétve vannak) minták az ő pályakezdőként való kezelésükre.

Ezért olvastam örömmel az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. kezdezményezését. Ők kifejezetten „szenior” (a munkaerőpiacon legalább 15 évet eltöltött) álláskeresőket vesznek fel gyakornoki programjukba. Ez is jelzés, hogy a negyvenesek is lehetnek gyakornokok. A kiválasztás után 15 főnek adnak fél éves munkaszerződést, akik így beletanulhatnak az uniós pályázatkezelésbe, majd ha megfelelnek, akkor szerződést hosszabbítanak velük.

Hadd csináljak egy kis reklámot ennek a programnak. Az érdeklődők május 31-ig jelentkezhetnek, amelyről további részletek az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján  - http://www.esza.hu/esza_nonprofit/karrier. Több ilyen kezderményezésre lenne szükség.

Multin belül működik a pályamódosítás

Ugyan az elején szaapultam a multi munkaadók hozzáállását, ám házon belül azért ők nagyon profin kezelik a karrierváltást. Nem egy cégnél működik a „job rotation” nevű HR-es eszköz. Ebben a munkatársak cégen belül 5-6 évente pályát válthatnak, például a pénzügyből a HR-be, a jogról a logiszikába. Ők is tudják, hogy még a legtehetségesebb munkaerő is kiég, ha huzamosabb ideig ugyanazt a munkát csinálja. A hosszú távú megtartáshoz pedig kell a váltás. Csak a kívülről pályázó gyakornokjelöltekkel nem tudnak mit kezdeni.

Azért felteszem a kérdést: Halott valaki az ESZA-hoz hasonló programról? Ha igen, írja meg nekem a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre

A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek követni, minden like-nek örülök.

0 Tovább

Útravaló frissdiplomásoknak – egy cégvezető gondolatai

Pályakezdő pályázóból nincs hiány, ám valóban jó frissdiplomás munkaerőt már jóval nehezebb találni. Amióta az álláspiaccal foglalkozom, ez a vélemény mindig felbukkan. A héten más téma kapcsán kerestem meg Semperger Kingát, aki ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője, (mellesleg Ernst&Young-díjas vállalkozó), aki hasonlókról panaszkodott. Arra kértem, blogomban ossza meg gondolatait, adjon útravalót a hamarosan végzőknek. Íme.

„Cégvezetőként azt gondoltam, hogy könnyen és gyorsan találok megfelelő szakmai munkaerőt, hiszen sok fiatal és frissen végzett egyetemista keres állást. Elmondhatom, hogy ez a dolog mégsem olyan egyszerű, ráadásul pontosan az elmúlt három hónap tapasztalatait összegezve, látjuk és érzékeljük, hogy a hazai munkaerőpiacon több szemléletbeli és motivációs gond is akad az álláskeresők körében.

Számos fórumon hirdettük meg, hogy új munkaerőt keresünk projektfinanszírozási tanácsadói munkakörbe, és azt gondoltuk, ömleni fognak a jobbnál jobb önéletrajzok, melyek mögött kvalifikált, a gyakorlatban is jártas leendő kollégák jelentkeznek majd. Elég régóta interjúztatunk, tapasztalataink érdekesek.

A legszembetűnőbb, hogy nagyon sokaknak nincs életszerű – gyakorlati tapasztalata és erre panaszkodnak is, hogy nem volt lehetőségük az iskolapadban tanultakat az életben kipróbálni.

Jövőkép nélkül nehéz állást keresni

Ebből következően sokukból hiányzik a sikerélmény, ami fontos motivációs tényező. Az üzleti, pénzügyi és számviteli területen végzős diákok valós szakmai gyakorlat és sikerélmény híján olyan munkát és munkakört keresnek, ahol kicsi a felelősség. Emellett számos eddigi interjúinkon tapasztaltam azt, hogy a leendő kollégáknak alapvetően nincs jövőképük. Tágíthatja a látókört és értékessé tesz a külföldi részképzés és / vagy munkatapasztalat. Ám kevesen hallottak és tudnak az ösztöndíjakról, a külföldi lehetőségekről vagy nem is merték ezeket megpályázni.

A motivált, kezdeményező pályázót keressük

Vannak persze olyan jelentkezők, akik képességeik alapján jól motiválhatóak, pozitív hozzáállásúak, nyitottak az új dolgokra. Sajnos ők kevesebben vannak. Mi őket preferáljuk, mert az ilyen típusú emberek alakíthatóak és taníthatóak a leginkább. Sok esetben jobb egy kezdő, kezdeményezőképességgel, tudásszomjjal rendelkező kolléga, mint az, aki úgy gondolja, „keresek valami állást”, ami mindegy micsoda, csak vegyenek fel valahová. Nekik nagyon nehéz lesz állást találni.

Tanácsok a pályakezdéshez

Hogy mit tehetnek azok, akik még az iskolapadban ülnek, de hamarosan kilépnek az álláspiacra? Mindenképpen érdemes elmenni az állásbörzékre, keresni a kapcsolatot a vállalatok képviselőivel. Fontosnak tartom a cégtípus kiválasztását: akik önálló munkára, nagyobb felelősségre, családias légkörre vágynak nézzenek szét a kisebb vállalatok háza táján. Ugyan látványos előrelépésre nem számíthatnak, viszont hosszú távon megbecsült munkaerővé válhatnak. Akiket a nemzetközi környezet, a sok karrierlépcső vonz, nekik a multinacionális cégek lehetnek célpontok.

A hozzáállás döntő lehet

A szorgalom, a jó hozzáállás sok munkáltatónál nagyobb erény, mint a szakmai tudás, hiszen a munkakörből eredő feladatokat és munkafolyamatokat úgyis munka közben lehet a legjobban megtanulni, nem pedig tanfolyamon vagy az iskolában.

Egy vállalat számos dolgot diktál, de ezt ne nyűgnek tekintsük, hanem fogjuk fel a tanulási folyamat részeként. Vegyünk részt aktívan a cég életében: ha kérdezik a véleményünket, szóljunk hozzá; ha kérdésünk, merjük feltenni, ugyanis annál inkább aktív kollégának fognak elkönyvelni minket. Az első 1-2 év egy új munkahelyen életünk talán legizgalmasabb időszaka. Ha pedig elismernek és sikereink vannak, azokra mindig legyünk büszkék. És minden helyzetben tanuljunk meg mosolyogni, még egy telefonbeszélgetés alatt is. Ezzel lehet a legjobban tompítani a munkahelyi stresszt.”

Eddig a munkaadói gondolatok. Érdekelne kedves olvasóim véleménye is akár HR-esként, akár cégvezetőként a pályakezdőkről (hol érdemes toborozni, gyakori hiányosságok). És persze a fiatal munkavállalóké is, hogyan sikerült első munkahelyüket megtalálni illetve miként próbálkoznak, milyennek látják a cégek hozzáállását. Írjátok meg ide kommentbe, blogom facebook-oldalára vagy mailben a karacsony_zoltan@freemail.hu címre.

4 Tovább

Indulnak az egyetemi állásbörzék

Itt a tavasz, ami azt is jelenti, elindul a harc a cégek között az egyetemek/főiskolák legjobb végzőseiért. Ennek népszerű terepe az egyetemi/főiskolai állásbörze, amelyek sora ma kezdődik a Budapesti Gazdasági Főiskola „PSZF-karán”. Aki esetleg nem jut ki a rendezvényre, nem kell bánkódnia, lesz ideje és alkalma felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal. Május közepéig körülbelül 20 helyen lesznek karrierfórumok, köztük a legnagyobbak: a Műegyetemen, a Corvinuson, Miskolcon, Szegeden, Győrben és minden egyetemi városban.

11 éve minden tavasszal írok e témáról és minden évben ki is megyek néhány rendezvényre. Kérdezték már többen, nem unom-e. Egyáltalán nem. Állásbörzére járni ugyanis még félig-meddig kívülállóként is nagyszerű. Élmény látni a lüktető munkaerőpiacot. Az egyik oldalon a divatos öltönyben vagy kosztümben pompázó, parfümtől illatozó, folyamatosan mosolygó HR-eseket. A másikon pedig az álláskeresőket, akik annyira sokszínűek, hogy nem lehet őket egy mondattal leírni. Ott van a két előadás között odatévedt, kopott farmeres informatikus, a 100 kilométerről odazarándokoló, több cégből naprakész, cv-kel érkező gazdasági frissdiplomás, a fél éve állástalan, már szinte minden munkára nyitott középkorú tanár, a szakmai gyakorlatot kereső marketinges egyetemista, akinek fogalma sincs melyik cég mivel foglalkozik.

A kiállító HR-esek számára is élmény a rendezvény (még akkor is, ha ezzel néhányan vitatkoznak). Ugyan a sok órás ácsorgás, a legkülönbözőbb kérdések megválaszolása megerőltető, azonban benyomást szereznek a jelen fiatal álláskeresőiről, kizökkennek a sokszor monoton irodai hétköznapokból.

Álláskeresői szempontból, kinek lehet hasznos az egyetemi állásbörze? Néhány pontban a fontosabb tudnivalók.

Milyen állásokat kínálnak? Sok függ attól, hogy mennyi cég jön ki és melyek ezek a cégek. Érdemes az egyetemi karrierirodák weboldalát megkeresni, mert többnyire ott szerepel a kiállítók listája. A nagyobb börzékről elmondható, a cégek zöme mérnököket (gépész-, villamos-, minőségbiztosítási), informatikusokat (Java, C++, C#, SAP), idegen nyelvű ügyfélszolgálatosokat, gyakornokokat, gazdasági diplomásokat keres. 

Milyen cégek állítanak ki? Az állásbörze a nagy multi cégek toborzási terepe. Magyar kkv-knek se energiája, se szabad embere, se elég üres állása nincsen, hogy megérje kimenni. Megtalálhatóak még a kiállítók között munkaerő-közvetítők, állásportálok, humán szolgáltatók (grafológus, karrier-tanácsadó, nyelviskola).

Kinek jók az esélyei? A fentiekből következően műszaki, informatikai, gazdasági szakon tanulóknak illetve most végzőknek. A más területen diplomát szerzők közül pedig azoknak, akik legalább két nyelvet (ebből az egyik az angol legyen) legalább erős középfokú szinten beszélnek. Nekik az ügyféltámogató központokba érdemes pályázniuk.

Mire jó az állásbörze annak, akinek nem szól állás? Bárkinek hasznos lehet, aki fel szeretné mérni a piac elvárásait, segítséget szeretne kapni a pályázati anyag összeállításához (cv, motivációs levél, egy jó fotó elkészítése, interjúra készülés). A még tanulók pedig szakmai gyakorlatot szervezhetnek maguknak vagy diplomamunkát egyeztethetnek a cégekkel. A standok mögött állókkal beszélgetve pedig lehetséges, hogy kap olyan tippet, infót, ami előreviheti. (Bár tavaly ősszel kicsit odapirítottam az egyenszöveget nyomató HR-eseknek…) 

Hogy hol lesznek? A nagyobbak közül március 6-7. Műegyetem, március 21. Szeged, március 28-29. Corvinus, április 3. Győr, április 4. Miskolc, de itt van a lista.

Hogyan csábítanak a cégek? Minden állásbörzén vannak újdonságok. A cégek ugyanis szeretik felhívni magukra a figyelmet, hogy az álláskeresők az ő standjukat mindenképpen felkeressék. Egy héttel ezelőtt rendezték a HVG Állásbörzét (ez az egyetlen ilyen profilú rendezvény, amely nem egyetemhez/főiskolához kötődik és nem csak pályakezdőkre „lő”). Itt például az Audi legújabb luxus sportautóját (etron Spyder) is kihozta; a Trenkwalder munkaerőközvetítő pedig csinos hostesseket cirkuláltatott, pólójokon pedig ez a felirat állt „Mérnök vagy? Szólíts le nyugodtan!”.

Itt egy hevenyészett gyűjtés a céges üzenetekről. Jelzésértékű, hogy a hívó mondatok nagy része angol nyelvű, tehát a cégek alapból angolul kommunikálnak az álláskeresőkkel. Vélhetően azzal a szándékkal, akiket ők keresnek úgyis megérik nemcsak a szlogent, hanem az álláshirdetés szövegét is.

Néhány szlogen (zárójelben az én nyers fordításom):
 
Adecco: Better work, better life (Jobb munka, jobb élet)
Grafton (munkaerő-közvetítő): Velünk első lesz
Monster (állásportál): Egy új élet vár rád
Jobline (állásportál): Keresni jól is lehet
Tesco (kereskedelmi lánc): A Tesco, amit ismersz… csak a történet egyik fele
Trenkwalder (munkaerő-közvetítő): A munka jövője
Exxonmobil (olajvállalat): Explore your talent (Fedezd fel a tehetségedet)
BP (olajvállalat): Play a key role in BP’s future (Játssz kulcsszerepet a BP jövőjében)
Celanese (vegyipari alapanyaggyártó): Join one of the best teams in Budapest (Csatlakozz az egyik legjobb budapesti csapathoz)
GE Lighting (fényforrásgyártó): Our biggest innovation is you (A legnagyobb innovációnk te vagy)
Thyssenkrupp Presta (kormányrendszereket gyártó): Steer your future on new tracks (Kormányozd jövődet új utakra)
MOL (olajvállalat): Talent is our energy (A tehetség a mi energiánk)
Unisys (informatika): Join us (Csatlakozz hozzánk)
BAT (dohányipar): Bring your difference (Hozd az egyediségedet/egyéniségedet)

Egyébként ezek a szlogenek - ki milyen ígérettel csábít, mire alapoz - is megérnének egy HR-es szakdolgozattémát. Én még nem olvastam erről komoly elemzést (ez csak tipp, kedves HR-hallgatók)...

Ti voltatok már állásbörzén? Írjátok meg, akár ide kommentbe, akár a karacsony_zoltan@freemail.hu címre. Van blogomnak facebook-oldala is. Örülök minden lájknak…

0 Tovább

Verhetetlen huszonévesek?

Egyre több helyről hallom, az „Y-generációs” álláskeresőké a világ. A cégek körüludvarolják őket, ők pedig magabiztosak, nem szeretik a kötöttségeket, elvárásaik vannak a munkaadó felé. Egyszerre lógnak a facebookon és írnak céges prezentációt. Ha pedig elégedetlenek a munkaadóval, sebesen odébbállnak. Mi igaz ebből és mi hamis illúzió?

Az utóbbi egy évben 15-20 karrier témájú rendezvényen (állásbörze, szeminárium, fejvadász prezentáció, díjátadó) jártam. Ennek körülbelül felén téma volt az „Y generáció”, mint új álláskeresői réteg. Már rég terveztem, hogy írok erről néhány gondolatot, a végső lökést a Corvinus Egyetem mai karriermenedzsment rendezvénye és az ott kibontakozó apró „csörte” indította el.

Hogy kik is tartoznak az Y generációba?

Azok az 1980 után született egyetemisták, frissdiplomások, néhány éve dolgozók, akik nem ismerik a mobiltelefon és a számítógép nélküli világot. Akik úgy nőttek fel, hogy állandóan elérhetőek, akik szinte soha nem vettek papír alapú újságot, hanem az internetről tájékozódnak, akik naphosszat a közösségi oldalakon lógnak, és akiknek ez a virtuális pörgés lételemükké vált.

Milyen is az Y álláskereső?

Amerikai, nyugat-európai, magyar HR-szakemberek a következő jellemzőket állítják róluk: éhesek az információra
erős az önérdekképviseletük
fontos számukra a munka-magánélet egyensúlya;
jól akarják magukat érezni a munkahelyen (fontosak a munkahelyi emberi kapcsolatok);
egyszerre több tevékenységet képesek végezni (multi tasking);
kockázatvállalóak;
türelmetlenek;
a rugalmas munkaidőt szeretik, nem munkaidő-központúan dolgoznak;
elvárják a munkaadó megbecsülését, máskülönben gyorsan odébbállnak;
nehezen tűrik a kötöttségeket, nem szeretnek konvencionálisan öltözködni;
magas szintű informatikai ismereteiknek köszönhetően hatékonyabban szereznek információt; gyorsabban képesek egy-egy munkafolyamatot elvégezni, mint egy idősebb munkatárs;
a kihívást jelentő munkát keresik.

Egy magabiztos, pörgős, a cég felé elvárásokat támasztó réteg képe rajzolódik ki.

„Előttem hever a céges világ?”

A végső kicsengése ezeknek a leírásoknak: ehhez az álláskeresői réteghez a cégeknek másképp kell közelíteniük. Őket nem falragaszokon, újságok apróhirdetéseiben, hanem a facebook-on kell keresni. Csábító céges karrieroldal, tudatos munkaadói brandépítés, vonzó juttatási csomag és a web kettes lehetőségek kiaknázása nélkül reménytelen becserkészésük.

Nem tudom, hány Y-generációs álláskereső hallotta már ezt a gondolatmenetet. Ha frissdiplomás álláskereső lennék, akkor ez alapján azt gondolnám, enyém a világ. Én vagyok az álláspiac sztárja, előttem hever a Coca Colától a GE-ig mindenki.

Csak kevesen vannak alkupozícióban

Nem vitatom azt, hogy a digitális forradalom új munkavállalói típust teremtett, hiszen aki az anyatejjel szívta magába az informatikát, a közösségi oldalakat, más dimenzióban használja azokat, mint aki felnőtt korában tanulgatja. Az is világos, hogy huszonévesen az ember kevéssé hűséges munkaadójához, könnyebben vált munkahelyet, család-gyermek híján kockázatvállalóbb.

Inkább csak óvni szeretném a mai huszonéveseket, ne legyenek hamis illúzióik. A munkaadók között a legnagyobb harc a legtehetségesebb fiatalok megszerzéséért dúl, ez pedig a végzősök 10-15 százalékát jelenti (ez a múltban is így volt). A műszaki, pénzügyi, informatikai diplomások valóban alkuhelyzetben vannak, ők a mai álláspiac sztárjai. Nyelvtudással, meggyőző fellépéssel válogathatnak a lehetőségek között.

A maradék 85-90 százalék azonban egyáltalán nem tud diktálni, hiába Y-generációs. Nekik igenis alkalmazkodni kell a munkaadói igényekhez. És minden fiatalra igaz: alázat, szorgalom, tanulási vágy, önfegyelem és etikus magatartás nélkül bajosan találják meg helyüket a munka világában. Bármennyire is trendi diktálni, a munkát nem a munkavállaló adja. 

2 Tovább

Miért szerezzünk diplomát?

Hajrájához érkezett az őszi félévre szóló felsőoktatási felvételi jelentkezés, február 15-ig már csak két nap van hátra. Korábban egy bejegyzésben arról értekeztem, hogy frissdiplomásként miért ne célozzunk meg egy újabb diplomát, ha ezzel az a szándékunk, hogy elkerüljük az álláskeresést/munkanélküliséget.

A bejegyzés talán azt a hatást keltette, hogy én diplomaellenes vagyok, pedig ez nincs így, éppen ellenkezőleg. Inkább az értelmetlen diplomahalmozás ellen vagyok. Aki ugyanis 28-30 éves koráig nem lép ki az álláspiacra, hátránnyal indul (elég csak arra gondolni, hogy 5-6 évnyi fizetés hiányzik a pénztárcából az egzisztenciateremtéshez és még a munkaadói kétségeket nem is említettük…).

No, de most hadd ecseteljem azt, miért javaslom mindenkinek, felvételizzen a felsőoktatásba. Múlt kedden könyvbemutatón jártam. „Diplomás pályakövetés – Frissdiplomások  2010” – ezzel a címmel mutattak be egy könyvet, amely az Educatio Nonprofit Kft átfogó kutatásának eredménye. A 2007-ben végzett egyetemistákat, főiskolásokat vizsgálták. A több ezer fiatalt egyebek mellett elhelyezkedésükről, fizetésükről, elégedettségükről kérdezték.   

A kötet átfogó, rengeteg számadat szerepel benne, még időm sem volt végigolvasni.

Hadd ragadjak ki azonban néhány adatot, ami jelzi, nem rossz befektetés a diplomaszerzés.

- A 2007-ben végzettek átlagban 3,6 hónap alatt álláshoz jutottak, 56 százalékuk 1-2 hónap alatt.

- Csupán 2,7 százalék  azoknak az aránya, akik a diplomázás óta kerestek, de nem találtak állást: (Összevetésül: a magyar munkanélküliségi ráta a 18-64 év közötti munkaképesek körében 10,8 százalék.)

- A frissdiplomások körében a teljes idejű foglalkoztatottak aránya: 83,5 százalék (a teljes népességben a foglalkoztatási ráta 56 százalék)

- A 2007-ben végzettek 21,4 százalékuk közép- vagy felsővezetői szintre ért (ez egyben lényegesen magasabb fizetést is jelent)

- Átlagos havi nettó jövedelmük: 136 100 forint (Összehasonításul: a KSH által 2010-ben mért nettó átlagbér, amiben minden korosztály szerepel, 132 ezer forint.)

- A mérnökök nettó 144 ezer forintot, az informatikusok 154 ezer forintot keresnek. 

- A végzettek több mint fele három éve ugyanannál a munkaadónál dolgozik, és nem tervez váltást

- 75 százalék elégedett munkája szakmai, tartalmi részével.

 - 14 százalék a pályaelhagyók aránya.

Aki a teljes könyvre kíváncsi és szakterületenként is látni akarja az eredményeket, a http://www.felvi.hu/diploman_tul/szakmai_tamogatas/kiadvanyok/dprfuzet4_megjelent

 oldalon megtalálja a kutatást.

0 Tovább

Ne meneküljünk újabb diplomába

Már csak hat nap a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig és egyre inkább szaporodnak e témában a hozzám érkező kérdések. Igyekszem mindegyikre válaszolni és természetesen minden kedves kérdezőm adatait bizalmasan kezelem. Név nélkül azonban néhány tipikus jelenséget szeretnék kiragadni. Most például azt, hogy frissdiplomásként néhány álláskeresési kudarc után nem az a megoldás, hogy maradunk az iskolapadban és újabb diplomát célzunk meg.

Két kérdés röviden:

1. Egy édesanya írt nekem néhány napja, akinek a lánya francia-média szakon végez hamarosan. Volt már külföldi ösztöndíjon is Franciaországban, németül is beszél, most gőzerővel tanul angolul. Újságíró szeretne lenni, de nem vették fel sehová, ahová jelentkezett. Most azon gondolkodik, hogy egy újabb ösztöndíjat pályáz meg Franciaországban és egy újabb szakot végez ott el.

2. Egy másik hölgy közgazdász diplomát szerzett, mellette van még végzettsége közbeszerzési referensként és projektmenedzsment témában. Munkatapasztalat híján nem kap állást, és most azt tervezi, hogy kontrolling vagy logisztika témában szerez újabb diplomát.

Egyik kérdezőnél sem látom sok értelmét újabb diploma szerzésének. Ez ugyanis nem oldja meg a problémát, inkább elodázza a megoldást, sok pénzt emészt fel és inkább menekülésnek érzem az álláskeresés elől. Egy újabb diploma ugyanis nem jelent automatikusan könnyebb álláshoz jutást.

Keressük közvetlenül a cégeket

Mindkét hölgy megszerezte azt a tudást az iskolapadban, amivel el lehet kezdeni az álláskeresést. Az első hölgynek azt javasoltam, ne (csak) álláshirdetésekre jelentkezzen, ugyanis újságíróként nem ezen az úton lehet munkához jutni, hanem a kiadók, a szerkesztőségek közvetlen megkeresésével. Lehet, hogy egy-két évet minimális fizetségért dolgozik majd, de ennyi befektetés kell ebben a szakmában.

A második kérdezőnek is a közvetlen megkeresést javasoltam. Most, amikor indulnak az Új Széchenyi terv pályázatai, megnő a pályázatíró cégek munkája. És ezek a cégek kisvállalkozások, amelyek nem álláshirdetésekben keresik az új munkaerőt. Lehet, hogy az elején csak adminisztratív feladatokat kap, ám ezzel a munkatapasztalattal már később előrébb tud lépni. Persze ha teljesen mást szeretne, akkor megpróbálhat logisztika és kontrolling irányba lépni (megjegyzem: ez a már megszerzett közgazdász diploma egy-egy szakiránya…), ám csak azért ne meneküljünk újabb diplomába, mert nem sikerül elhelyezkedni.

Mindezt saját példámból írom, ugyanis én is beleestem ebbe a hibába. 1999 nyarán az ELTE-n végeztem média és német szakokon. Újságíró akartam lenni, de álláskeresés helyett megpályáztam egy németországi ösztöndíjat (pedig már korábban tanultam német nyelvterületen). Az ösztöndíj nagyszerű volt, de a karrierépítésben nem vitt előre. Sőt, Berlinből visszatérve a nagy semmi kellős közepén találtam magam. A régi ismerősökkel, egykori tanárokkal megkopott a kapcsolat, nem volt meg az a biztonságos közösségi háttér, ami egyetemistaként az utolsó félévben erősíti az ember álláskeresését. 

A következő napokban igyekszem az egyetemi szakválasztás témakörben írni.

Ha van kérdés, a karacsony_zoltan@freemail.hu címre küldjék, küldjétek.

0 Tovább

Miért vonzóak a pályakezdők?

Rutintalanság, hiányos szakmai ismeretek, fegyelmezetlenség. Ezek a negatív sztereotípiák élnek sok cégvezetőben a pályakezdőkkel szemben. Vannak azonban cégek, amelyek „harapnak” rájuk: már az egyetemi tanulmányok alatt megkörnyékezik őket. Miért vonzó egy tapasztalatlan fiatal a munkaerőpiacon?

Nagyobb teherbírás
A huszonéves pályakezdőknek még nincs saját családjuk, hajlandóak a túlórákra és megtérülő befektetésként kezelik a napi 8 órás munkaidőn felüli, esetleg hétvégi munkavégzést.

Kisebb fizetési elvárás
A pályakezdők hajlamosak belemenni olyan alkuba, ami a munkaadónak előnyös, a hátrányokat pedig fiatalon nem érzik saját bőrükön. A minimálbérre bejelentés és a zsebbe fizetés 40 év felettieknél, a gyermekvállalás előtt álló hölgyeknél vagy megbetegedés esetén kifejezetten hátrányos, egészséges huszonévesként azonban nem érződik. Másrészt a pályakezdők nem érzik magukat alkupozícióban az állásinterjún, így az átlagnál alacsonyabb fizetésbe is belemennek, amit a cégek egy része ki is használ.

Jó elméleti alapok
A jó nevű iskolában, kiváló diplomaeredménnyel végzettekre jellemző, hogy az egyetemen, főiskolán erős elméleti tudásra tesznek szert. Erre később lehet építeni.

Gyors tanulási képesség
Az életkor előrehaladtával a tanulási képesség folyamatosan csökken. A huszonéves pályakezdők ebből a szempontból a legjobb munkavállalói korban vannak; a legtanulékonyabb csoportnak számítanak, akikkel a negyvenesek nem vehetik fel a versenyt.

Jobban formálhatók a cég arculatához
Elsősorban a nagy, multi munkaadókra jellemző az alaposan kidolgozott cégkultúra. Ezek a cégek azt szeretik, ha az új munkaerő „romlatlan”, nem szedett fel más cégeknél rossz reflexeket. A pályakezdők alapos betanítási programon mennek keresztül, amelyen magukba szívják a cég által vallott értékeket. 

5 Tovább

Öt tanács (leendő) gyakornokoknak

Olvasom a tekintélyes Spiegel magazin online kiadásának a cikkét, amelyből kiderül, a német minisztériumok többsége egyáltalán nem fizet a szakmai gyakorlatért a fiataloknak. Csak a belügy- és az igazságügyi tárca ad fizetséget, havi 50-500 euró közötti összeget. A többiek vagy semmit sem fizetnek vagy jelképes juttatásokkal (étkezési jegy, utazási költséghozzájárulás) tudják le a munka ellentételezését. Hogy mi a helyzet magyar minisztériumokban, nem tudom. Amit én látok: a cégek jelentős része előszeretettel kihasználja a gyakornok munkaerőt. A tanulók élethelyzetükből fakadóan minimális összegekkel beérik, pedig többségük remek szellemi képességekkel rendelkezik.

Kérdés, mit tehet meg a munkaadó a gyakornokokkal? Dorofejev Tamara kolléganőm írt erről a Monster.hu karriermagazinjában egy jó cikket.

A lényeg: 6 hétig az egyetemista szakmai gyakorlat keretében ingyen foglalkoztatható, annál hosszabb idő esetén heti 11 ezer forint a minimális fizetség, azaz havi 44 ezer forint. Hát ez még bulira is kevés lehet...

Ugyan Európában (elsősorban Zöld párti) és főként fiatal képviselők harcolnak a szakmai gyakorlatosok „rendes” megfizetéséért, ebben nem érzem a radikális változás lehetőségét. Részben jogosnak érzem a munkaadók ellenérvét, hogy ők is áldoznak, tanítják, a munkában képzik a fiatalt. Már persze akkor, ha valóban ezt teszik, és nem takarításra, a főnök privát ügyeinek intézésére használják az olcsó és értelmes munkaerőt.

Ezek alapján:

Öt tanácsom (leendő) gyakornokoknak:

Ne a pénzt nézzük a gyakorlati hely kiválasztásakor, hanem a fejlődési lehetőséget

Ne a „könnyű megúszás/átvészelés” irányába menjünk. Rövid távon ugyan előnyös, hosszú távon kevésbé.

Ha tehetjük, jó nevű céget célozzunk meg (amelynek neve van az iparágban)

Csak olyan gyakornoki időt csináljunk végig, ahol foglalkoznak velünk

Legyen bennünk alázat a cég és a munka iránt. A legjobbaknak sok esetben munkaszerződést ajánlanak. A szakmai gyakorlat meghosszabbított próbaidő is egyben.

+ Tippem weboldal-fejlesztőknek:

Németországban már van olyan oldal, ahol az egykori gyakornokok értékelhetik a cégeket, ahol dolgoztak. Így a leendő gyakornokoknak könnyebb a választás. Például ezen az oldalon: http://www.prakti-test.de/

Miért nincs még ilyen magyar oldal?

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)