December utolsó napjaiban sorra születnek az évi végi összegzések a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondoltam, elkészítem én is a saját válogatásomat. Számomra ezek voltak a munkaerőpiac legérdekesebb történései, trendjei, pillanatai 2014-ben. Ezúton kívánok Boldog és Karrierépítésben Sikeres Új Évet minden kedves olvasómnak! 2015-ben folytatjuk.

 

1.Törnek előre a robotok
A következő évek egyik legizgalmasabb és a munkavállalók számára legveszélyesebb rejtvénye, hogy melyek azok a szakmák/tevékenységek, amelyeket a robotok ki tudnak váltani. Idén sem volt hiány kísérletből. A Német Posta csomagküldő drónokat tesztel a szárazföld és egy északi-tengeri sziget között (hasonló a célja az Amazon webáruháznak is). A Microsoft főhadiszállását robot éjjeliőrök védik. A Skype szinkrontolmács-szolgáltatást próbál ki. Egy kaliforniai cégnél automaták írják az egyszerűbb híreket. Vajon valóban veszélyben lesznek a futárok, a tolmácsok, a biztonsági őrök vagy az újságírók? És akkor még nem is beszéltünk az autóiparban a betanított élőmunkát kiváltó gépekről vagy az e-kereskedelem fejlődésével megszűnő adminisztratív pozíciókról, eladói munkákról.

2. Nyugat-Európa nem kér a segélyturistákból
Az utolsó lökést Románia és Bulgária polgárainak szabad nyugat-európai munkavállalása adta meg az európai politikai döntéshozóknak. A leghangosabb a kérdéskörben David Cameron brit miniszterelnök. November végén bejelentett csomagjának értelmében fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy Svájcban februárban a nép döntött minimális többséggel a bevándorlás korlátozásáról. Így aki utóbbi országban szeretne munkát vállalni, igyekezzen, mert hamarosan a népakarat a törvényekben is megjelenik.

3. Harcol az EU a fiatal munkanélküliség ellen
Európa továbbra is tehetetlen, egy nemzedék hiába keres munkát az iskolapadból kikerülve. Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal dologtalan: már nem tanul és nem talál munkát (nálunk a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék). Ennek jegyében hívta életre az EU az Ifjúsági garanciaprogramot. Ebben az EU-tagállamok kötelezték magukat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően 4 hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Most indulnak a programok, sokat várnak ettől az európai döntéshozók.

4. Átlépte az 500 ezret a magyarországi LinkedIn-használók száma
Több posztban is foglalkoztam azzal, hogy a következő években az álláskeresésben egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média. Ezen belül is tör előre a LinledIn.com oldal. A magyarországi felhasználók száma augusztusban lépte át a félmilliós határt és gyorsuló ütemben bővül. A fejvadászoknál és a személyzeti szakembereknél már ez az egyik legfontosabb forrás a jelöltkeresésben és a pályázók ellenőrzésében.

5. Nem lehet vasárnap dolgoztatni a hazai kereskedelemben
Karácsony előtt átment a parlamenten a KDNP törvényjavaslata a vasárnapi zárva tartás bevezetéséről. A jövő év egyik nagy kérdőjele, hogy a március 15-i hatályba lépést követően miként alakul a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Egyes becslések szerint 15-20 ezres elbocsátásba is kerülhet a dolgozók szabad vasárnapja. Megússzák viszont a zárva tartást azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, és a benzinkutak shopjai is.

6. Adómentes cafeteriaelem lett a lakáshiteltörlesztés Magyarországon
A munkavállalók számára az év egyik újdonsága áprilisban vált elérhetővé: néhány nappal a parlamenti választások előtt írta alá a nemzetgazdasági miniszter a munkaadói lakáshiteltörlesztésről szóló végrehajtási rendeletet, amellyel egy cég akár 5 millió forint adómentes támogatást adhat a munkavállalójának e célra (öt éven át értendő, évi 1 millió forintos maximummal), ami nem kis mértékben növelheti a munkavállaló elköteleződését a munkaadó iránt.

7. Magyarországon csökkent legjobban a munkanélküliség az EU-ban
A közmunka mindenképpen közrejátszott, ám akkor is figyelemre méltóak a számok.Egy év alatt 22 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. Ebben a kategóriában Magyarország az éllovas: nálunk tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a ráta. Utánunk Portugália és Spanyolország következik. Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

8. Bevezetik a minimálbért és a női kvótát Németországban
Néhány évvel ezelőtt egyikre sem fogadtak volna sokan. A kereszténydemokrata-liberális (CDU-FDP) koalíció 2013-as vége és a CDU-SPD nagykoalícós kormány hivatalba lépése azonban változást hozott a német politikában. Ezentúl 8,5 euró alatti óránkénti munkabért nem fizethet a munkaadó. Ez a Németországban munkát vállaló magyaroknak fontos információ. 2016-tól pedig a 200 főnél nagyobb részvénytársaságok felügyelőbizottságaiban kell legalább 30 százalékos részarányt biztosítani a hölgyeknek.

9. Sokkal kevesebb időt töltünk táppénzen
Az egyik legérdekesebb KSH-elemzés, amelyet az utóbbi időben olvastam. 2005 és 2013 között a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza Magyarországon. Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Azt azért a KSH hozzáteszi, hogy a dolgozók egészségi állapotának a javulása is tényező lehet. Utóbbiban szerintem kevesen hisznek látva-hallva más egészségi statisztikákat...

10. Emelkednek a fizetések Magyarországon
A bruttó átlagkereset január-októberben éves összevetésben 2,9 százalékkal, 234 400 forintra nőtt, ami a nulla körüli inflációt figyelembe véve ugyanakkora reálbéremelkedést is jelent. A minimálbér a hétfői megállapodás alapján a 2014-es 101 500 forintról 2015. január 1-től 105 ezerre, a garantált bérminimum 118 ezerről 122 ezer forintra nő. Persze ez sovány vigasz annak, akinek a bankszámlájára ugyanaz az összeg érkezik, mint tavaly ilyenkor.