Jobb-Állás Blog

Ha valakit kirúgnak a munkahelyéről, egy fontos projektben csődöt mond vagy bedől start-up cége, a leggyakrabban hallgat róla és megpróbálja elfelejteni. A kudarcról ugyanis a közvélekedés szerint ciki beszélni. Mindenki sikertörténeteket, jó gyakorlatokat, hasznot hozó döntéseket akar hallani. Pedig sokszor a hibákból lehet igazán tanulni. Nyugaton már vannak a kudarcokról szóló rendezvények „Fuck-up nights” címmel. Várom mailben rövid sztorijaitokat, amit az álláskeresésben, karrierépítésben saját bőrötökön tanultatok meg. Én is írtam.

Nemrég akadtam egy formabontó, Mexikóból indult kezdeményezésre, amely mára több városban is felbukkant a világ különböző pontjain. „Fuck-up nights” a neve, amit talán a kudarcok éjszakáiként lehetne lefordítani. Egy baráti társaság néhány évvel ezelőtt összejött és spontán módon elkezdtek vállalkozási „égéseiktől” egymásnak beszélni. A több órás éjszakai beszélgetés rengeteg tanulsággal szolgált és nagy hatással volt mindegyikőjükre.

Elhatározták, hogy ebből rendezvénysorozatot szerveznek. Mára tíz ország 30 városában tartottak már Fuck-up nights-okat, júliusban például a németországi Düsseldorfban. Ezeken vállalkozók, szabadúszók, projektmenedzserek beszélnek rossz döntéseikről. Egy-egy kiselőadás tematikája: Mi volt a projekt? Milyen rossz döntéseket hoztál? Mit csinálnál másképp? Mit tanultál belőle? Az odalátogatók pedig azért jönnek, hogy tanuljanak belőle, hogy ők azt a hibát ne kövessék el.

Az ötlet szerintem sokak szemét felnyitotta világszerte. Miért is lenne szégyen egy sikertelen projektről vagy bedőlt cégről megosztani a tapasztalatokat? Magától Albert Einsteintől származik az a mondat: „Aki soha nem hibázott, nem próbált ki semmi újat.”

Két tipikus induló vállalkozói hiba

Két példa a düsseldorfi rendezvényről: egy egyetemista startup vállalkozó elmondta, ők mobiltelefonos taxirendelő alkalmazással akarták meghódítani a piacot. Már kibérelték az irodát, megvették a bútorokat, amikor rájöttek, meg kellene kérdezni a célcsoportot, hogy ők mit szeretnének. Kiderült, hogy arra nincs igazán igény, a MyTaxi néven futó versenytárshoz képest marginális az ő újításuk.

Egy kölni hölgy szabadúszóknak és mikrovállalkozókank akart óra alapon bérelhető irodát nyitni egy sikeres berlini projekt mintájára. Banki hitelt nem kapott rá, mert túl kockázatosnak ítélte meg a pénzintézet az üzleti tervet. Ismerősi kölcsönökből indult el, aztán a nyitás után kiderült, más a berlini üzleti környzet, a kölni szabadúszók konzervatívabbak, nem nyitottak ilyen irodai megoldások iránt.

A jelenség kapcsán két megjegyzés és egy kérés.

Hasonló magyarországi rendezvényről még nem hallottam. Szerintem szükség lenne rá, főleg, hogy a „start-up” már-már kihagyhatatlan divatszó lett üzleti beszélgetésekben. Én biztosan elmennék egy ilyen éjszakára.

A vállalkozás mellett az élet más területein is sokat lehetne tanulni egymás rossz lépéseiből, például az álláskeresésben, karrierépítésben.

Arra kérem kedves olvasóimat, írjatok hibáitokról az álláskeresésben, karierépítésben. Küldjétek el nekem a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu mailcímre. Szeretnék ebből egy tanulságos összeállítást készíteni, természetesen név nélkül, anonimitást garantálva.

Hogy példát mutassak, írok én is két hibámról vagy olyan döntésemről, amit ma másképp csinálnék.

Első álláspályázatomhoz önéletrajzot kellett küldenem. Mivel nem tudtam, hogyan is néz ki egy versenyképes dokumentum, egyik barátomtól elkértem az övét. Ennek mintájára én is elkészítettem az én CV-met. Véletlenül azonban a barátomét küldtem el az állás kiírójának... Számomra a tanulság: a pályázat elküldése előtt még egyszer ellenőrizd le, mit is küldesz el.

A kétezres éve elején két egymástól különböző munkám volt egyszerre. Újságíróként és nyelvtanárként is dolgoztam párhuzamosan. Eléggé szenvedős volt, ugyanis éreztem, hogy nem tudom mindkettőt a megfelelő szinten végezni, annyira különbözőek. Számomra a tanulság: egyvalamire fókuszálj, abban akarj jól teljesíteni.

Karácsony Zoltán

Aki meglévő munkahelyről váltana, sokat kockáztat. Neki különösen fontos feltérképeznie leendő munkaadóját. Ám rajtuk kívül szinte minden álláskeresőnek hasznot hozhat, ha egy kis energiát fektet az állást meghirdető cég „lecsekkolásába”. Miként lehet meggyőződni arról, hogy jó helyre kerülünk, ahol hosszú távon is megtaláljuk a számításunkat? Sajnos száz százalékos sikert garantáló módszer nincsen. Akadnak azonban fogások, amelyekkel néhány kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.

Nézz utána ingyenes cégadatbázisokban

Különösen olyan munkaadónál lehet érdekes, amely nem közismert. Vannak különféle ingyenes és fizetős adattárak, amelyben a nyilvános, cégbíróságon bejelentett információknak lehet utánanézni. Ilyen ingyenes felület például a nemrég indult nemzeticegtar.hu. Itt a keresett társaság alapadatain kívül (alapítás éve, cégjegyzésre jogosultak adatai, adószám, székhely, cégjegyzékszám nettó árbevétel, alkalmazottak száma, jegyzett tőke) a vállalkozásra vonatkozó pozitív és negatív információk is szerepelnek. Előbbire példa, ha EU-pályázaton vett részt, utóbbira, ha  végrehajtási, felszámolási eljárás alatt állt. Emellett százas skálán besorolják a társaság kapcsolt vállalkozásainak kockázati megítélését is.

Ha kell, fizetős adatbázisban is keress

Aki kicsit alaposabban fel akarja térképezni a céget, neki fizetős adatbázisban lehet több infót szerezni. Ilyen például az Opten adatbázisa. Például árbevétel, üzemi eredmény, saját tőke változása az utóbbi években. Ezt annak ajánlom, aki sokat kockáztat a váltással, tud olvasni ezekből az adatokból, tehát érti, mennyire „egészséges” egy-egy vállalat működése.

Tegyél Google-próbát

Ez a legkönnyebb és sokszor hatásos. Írd be a cég nevét és nézd meg a találatokat. Érdemes olyan kereséseket is lefuttatni, hogy cégnév + panasz, kárvallottak, csőd, bíróság. A cégneves keresésnél nézd meg a pozitív és a negatív híreket és mindegyiknek a forrását. Elképzelhető, hogy egy cég pozitív híreket gyárt magáról más domainek alatt, de egy negatív hír egy fajsúlyos helyről érkezik.

Nézd meg a cég weboldalát

Nem feltétlenül rossz munkaadó az, amelyiknek nincs weboldala. Amelyik vállalkozásnak nincs szüksége arra, hogy hirdesse magát, mert üzleteit más módon köti, az nem invesztál webes megjelenésbe (ilyen lehet például egy mikro-, esetleg kisvállalkozás). Ha azonban már van weboldal, akkor annak minősége árulkodó. Gagyi dizájn, gmailes mailcím, két évvel ezelőtti céges hírek, pocsék helyesírás. Mind olyan jel, hogy nem komoly munkaadóval van dolgunk. Pozitívum viszont, ha van céges Karrier rovat, ha igényes a megjelenés, ha a cég sokat árul el magáról (munkatársak fotói, cégvezetői üdvözlet), azaz igyekszik jó benyomást kelteni.

Nézd meg, mennyire profi a kiválasztás

Problémás a cég, ha diszkriminatív kitételeket tesz (csak fiatal / nemdohányzó stb. pályázókat fogadnak) az álláshirdetésben, ha nem írja körül pontosan a hirdetésben vagy interjún a feladatköröket, ha nem válaszol konkrétan a kérdésekre, ha nem derül ki interjún sem a pontos cégnév. Fontos az is, hogy a te képességeidet alaposan felmérjék, máskülönben nagy az esély, hogy nem passzolsz a pozícióra. (Ha vállalkozói alapon zajlik a munka, akkor nem is kockáztat sokat a cég.)

Mérd fel a munkakörnyezetet

Állásinterjún rengeteg impulzust szerezhetsz a cégről. Már az iroda elhelyezkedése, berendezése, a recepción a fogadás, a kezdés pontossága árulkodó információk. Pozitívum, ha az interjú vezetője tiszteletteljesen beszél kollégáival, ha előre jelzi az esetleges késést. Negatívum viszont, ha egy óra alapon bérelhető instant irodában, esetleg egy kávézóban zajlik a beszélgetés.

Mérd fel a munkakultúrát

Állásinterjún rákérdezhetsz arra (ha nem árulják el), hogy melyek a legfontosabb értékek, milyen tulajdonságok kellenek a sikeres munkavégzéshez. Például akadnak végrehajtó szervezetek, amelyekben egy kreatív jelölt nem találná a helyét, és a fordítottja is megeshet.

Szerezz benyomást leendő közvetlen főnöködről

Egy cégről sokat elmond a HR-es viselkedése, ám ennél is fontosabbnak vélem azt, hogy milyen benyomás alakul ki leendő közvetlen főnöködről. Vele kell ugyanis együttdolgoznod. Ha szimpatikusak vagytok egymásnak, az sok más szempontot háttérbe szoríthat.

Nyomozz a közösségi médiában

Ha fent vagy az üzleti kapcsolatépítésre fókuszáló linkedin.com oldalon és a keresőbe cégnevet írsz be, akkor láthatod, kik dolgoznak vagy dolgoztak (ez külön kategória) annál a cégnél. Én például találomra beírtam a Coca-Colát, és kijött, hogy egy volt média szakos évfolyamtársam ott dolgozott. Ha oda pályáznék, akkor valószínűleg írnék neki vagy felhívnám.

A Facebookon is lehet nyomozni. Néhány évvel ezelőtt alakult a Feketelista álláskeresőknek című csoport, amely panaszokat gyűjt azoktól az álláskeeresőktől, akik bizonyos munkaadókkal pórul jártak. Pillantást vethetsz még leendő főnököd publikus Facebook-adatlapjára is (ha már a cégek is ezt teszik a te adatlapoddal).

Még egy meglátás: egyetlen szempont alapján nem érdemes egy céget beskatulyázni. Mindig több – egy irányba mutató - tényező alapján tanácsos következtetéseket levonni.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Az álláshirdetés keresése és olvasása az állásra pályázás első lépcsője. Jómagam is sok-sok álláshirdetéssel találkoztam már. A munkára vadászók bosszankodása már ekkor kezdődik. Tíz olyan tényezőt gyűjtöttem össze, ami a leggyakrabban előkerül. Mielőtt pálcát törnénk a munkaadók felett, nézzük meg az ő szempontjaikat is illetve nézzük át, mit lehet tenni ez ellen.

1. Nem látható a munkaadó
Szép számmal akad olyan hirdetés a neten, amelyben nem látható, hogy hol is kellene dolgozni. Ezeket a pozíciókat jobb esetben munkaerő-közvetítők hirdetik meg, rosszabb esetben csak egy beazonosíthatatlan gmailes/freemailes stb. mailcímre várják a jelentkezést. Sok fejtörést okozhat e fontos információ hiánya az álláskeresőnek. Akinek van állása, attól tarthat, hogy a szomszéd szobában ülő HR-es adta fel és milyen ciki lenne, ha arra jelentkezne... Másrészt nehéz így személyre, cégre szabni a pályázati anyagot.

Miért teszi ezt a cég? Ha közvetítőn át hirdet, akkor sokszor nem akar hírt adni magyarországi megjelenéséről, bővüléséről a közvéleménynek. Hallottam olyan vidéki kisvárosban működő cégtől, amely attól tartott, hogy a helyi álláskeresők egyszerűen megrohanják a céget, pedig ők csak egyetlen embert keresnek, azt is nehezen betölthető pozícióba. Külföldi munkára szóló hirdetéseknél is előfordul. Itt már nem legális szempontok/szándékok is előkerülhetnek.

Mit tehet az álláskereső? Ha attól tart, hogy jelenlegi munkahely hirdette meg a munkát, hívja fel a közvetítő céget és mondja el neki a dilemmát. Ők jelzik, ha ez gond lehet. Ha semmi nem tudható meg a munkaadóról, még a közvetítő se informálható le, akkor gyanakodjunk és inkább ne pályázzunk.

2. Túlzóak az elvárások
A minap olvastam egy személyi asszisztensi hirdetést egy magyar tulajdonú kisvállalkozástól, amelyben egyetemi diplomát, gazdasági és pénzügyi alapismeretetek, felsőfokú angoltudást írásban és szóban, kreativitást, pontosságot, rugalmasságot, jó prezentációs és fogalmazási készséget, terhelhetőséget, legalább két év szakirányú gyakorlatot és még más feltételeket várt el a jelentkezőtől. Kívülről, a pozíció pontos ismerete nélkül persze nem illik bírálni egy hirdetést, de azért kicsit túlzásnak éreztem.

Miért teszi ezt a cég? A legjobbat akarja és el akarja kerülni, hogy százával jelentkezzenek álláskeresők. Aztán sokszor rájönnek, hogy aki megfelel, és felveszik, ő inkább átmeneti megoldásnak gondolja a munkát és az első adandó alkalommal vált. Aki ugyanis a fenti hirdetésben megfogalmazott elvárásoknak megfelel, valószínűleg nem személyi asszisztensként képzeli el a jövőjét...

Mit tehet az álláskereső? Ha az álláskereső az elvárások 70-80 százalékának megfelel, akkor pályázzon bátran. Az „előnyként” megfogalmazott kitételeket pedig figyelmen kívül lehet hagyni.

3. Minimális a tartalom
A másik véglet, a túl kevés információ is sok bosszankodásra ad okot. Az eltitkolt cégnevet már említettem. Ha azonban nem derül ki a munkavégzés helye, a pontos elvárások, a végzendő feladatok és arról sem tudható meg semmi, hogy a fizetésen kívül mitől lenne vonzó a cég, akkor jelentkezni sincs kedve egy szakképzett álláskeresőnek.

Miért teszi ezt a cég? 1. Nem tudja, hogyan kell jó hirdetést írni. 2. Nincs sok vonzó eleme a munkának. 3. Nem akar sokat költeni rá (Nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés esetén). 4. Azt hiszi, ennyi is elég, hogy sok jelentkezőt kapjon.

Mit tehet az álláskereső? Érdeklődjön telefonon a részletekről.

4. Semmitmondó a megfogalmazás
Hemzsegnek a hirdetések a közhelyektől. Íme néhány: versenyképes jövedelem, dinamikus csapat, jó kommunikációs készség, szakmai fejlődési lehetőség, iparágában piacvezető cég, rugalmasság… Ez mind jól hangzik, de valójában üres megfogalmazások, nem visznek közelebb a munkakör megértéséhez. 

Miért teszi ezt a cég? 1. Jól hangzik. 2.Konkrétumot nem írhatnak fizetésnél. 3.Úgy gondolják, hogy e fordulatok nélkül hirdetés sincs.

Mit tehet az álláskereső? A konkrétumokra koncentráljon, ami általában állásinterjún derül ki.

5. Félrevezető a tálalás
A kedvenceim az „online marketinges távmunkaként” hirdetett pozíciók, amelyek valójában vállalkozói alapon végezhető otthoni telefonos értékesítést takarnak. Félreértés ne essék: semmi bajom ezzel a munkával, csak a félrevezető tálalással.

Miért teszi ezt a cég? Nem vonzó a munka és így akar kedvet csinálni. (valójában inkább bizalmatlanságot kelt ez a csalafintaság)

Mit tehet az álláskereső? Olvassa el figyelmesen a hirdetést. Kérdés esetén hívja fel az állás kiíróját és tisztázza a feltételeket (különösen azt, hogy bejelentett, munkaszerződéses munka vagy vállalkozói alapon történik)

6. Bérigényt kérnek
„Pályázatát bérigény megjelölésével a következő email címre várjuk…” Sok-sok hirdetésben szerepel ez a mondatpanel. Nem tartom fairnek, ha egy cég a pozíció pontos ismertetése nélkül bérigényt kér a pályázótól. (Akad olyan cég, amely a pályázati email tárgyába kéri ezt az infót  és valószínűleg a túl magas összegűeket meg sem nyitja…)

Miért teszi ezt a cég? 1.Ki akarja szűrni az irreálisan magas összegeket. 2.Ár-érték arányban a legjobb pályázót akarja.

Mit tehet az álláskereső? Ha kérik a bérigényt, akkor érdemes megadni (külön téma, hogy miként)

7. Fotót kérnek
A „fényképpel ellátott önéletrajz” is gyakori eleme a hirdetéseknek. Miért kell fotót kérni például irodai háttérmunkáknál (back office) vagy számítógépes programozóktól? Vannak nagyszerű szakemberek, akik nem fotogének vagy nem tudnak előnyös fényképet készíttetni magukról. Az ő megítélésüket egy fotó egyértelműen rontja, pedig ez a munkában lényegtelen szempont.

Miért teszi a cég? Ahol fontos a jó megjelenés, ott kiválasztási szempont. Más esetekben megszokásból, esetleg diszkriminatív célból.

Mit tehet az álláskereső? Ha fotót kérnek, akkor tanácsos profi fotóssal egy üzleties képet készíttetni. Megéri.

8. Diszkriminatív kitétel(ek) szerepelnek
Bár az Egyenlő Bánásmód Hatóság bünteti, előfordulnak diszkriminatív megfogalmazások:  például férfi, 30 év alatti, nemdohányzó jelöltet keresnek (utóbbi kitétel bizonyos esetekben jogos lehet). Akadnak ravaszabb megfogalmazások: „fiatalos / nemdohányzó csapatba keresünk…” Itt csak éreztetik (a sorok között olvasva „mi ilyenek vagyunk”), hogy nem számítanak korosabb, dohányzó pályázóra.

Miért teszi ezt a cég? Előítéletes gondolkodás: „a senior pályázó nem tud beilleszkedni a fiatalok közé, többet beteg, magasabb a bérigénye, lassabban dolgozik. A dohányzó kevesebbet dolgozik, többet beteg” stb.

Mit tehet az álláskereső? Ha nem tartozik a célcsoportba, ilyen munkahelyre ne pályázzon. (és írja meg nekem a hirdetést…)

9. Angol a pozíciónév
Key account manager, sales representative, junior controller, EHS manager. Még magyar nyelvű hirdetésekben is felbukkannak angol nyelvű munkakörök. Ha jól megírt a hirdetés, akkor kiderül a tartalma. Ha nem, akkor bajban lehet az álláskereső. Akadnak olyan állásnevek is, amelyek nagyon cégspecifikusak, önmagában nincs jelentésük.

Miért teszi ezt a cég? 1. Multi cégen belül egyszerűen így hívják az anyavállalatnál ezt a munkakört, máshogy nem is hirdetheti meg. 2. Jobban hangzik, presztízst ad a munkának. 3. Elriasztja az angolul nem tudókat.  

Mit tehet az álláskereső? Nézzen utána a pozíciónévnek. Sokszor a hirdetés tartalmából kiderül, hogy kit is keresnek pontosan.

10. Nincs jelentkezési határidő
Az interneten megjelenő hirdetések elvileg bármeddig elérhetően, ha azt valaki nem veszi le az oldalról. Bosszantó, ha nem tudható, mikor került fel a kiírás és meddig várják a jelentkezést.

Miért teszi ezt a cég? Figyelmetlenségből vagy folyamatos a jelentkezés (utóbbit illene kiírni)

Mit tehet az álláskereső? Tisztázza a kiírónál.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

UPDATE!!!! E posztom végén a futball világbajnokságról kérdeztelek benneteket. Megvannak az eredmények. Kicsit szomorú vagyok, hogy 70 százalékos a futballt nem szeretők aránya. :) De sebaj, úgysem erről szól ez a blog...

Mennyire befolyásolja a munkátokat a futball világbajnokság?

Néhány nap szabadságot vettem / veszek ki emiatt. 11 válasz 2 százalék

Nehezebb reggelente felkelni és a munka sem az igazi. 77 válasz 17%

Csak kicsit. Szerencsére megengedi a munkaadó, hogy később érkezzem. 17 válasz 4%

Semennyire. Nem érdekel a foci. 321 válasz 70%

Nézem a meccseket, de most nincs munkahelyem. 34 válasz 7%

Készült, 2014. június 19-20-án, 460 válaszadó

Karácsony Zoltán

Mindenkinek az életében eljön a pillanat, amikor úgy érzi, hogy más irányba kell folytatni a pályafutást. Valakit a kényszer, valakit az önmegvalósítás, valakit a napi taposómalomba való belefáradás sarkall cselekvésre. Környezetemben sok példát látok és úgy vélem, valamilyen szinten mindenkit foglalkoztat a téma. Nem akarom  megmondani a tutit, mert olyan nincsen. Mindenkinek magának kell felmérnie, mit szeretne, mi a reális, és ide milyen lépcsőkön át vezet az út. E posztban inkább címszavakban felvázolom, milyen irányok kínálkoznak. A poszt végén van egy rövid kérdőív. Megköszönöm, ha megosztjátok a véleményeteket a témában.

Miért akarunk váltani?

Érdemes először magunkban tisztázni az okokat és erre reflektálva a választ is könnyebb megtalálni. Az alábbiakat látom gyakorinak.

1. Tarthatatlanná válik a helyzet a munkahelyen. Úgy érezzük, hogy rossz irányba mennek a dolgok, gyengül a cég piaci helyzete, romlik a munkahelyi légkör. Nem a munkát nem szeretjük, hanem a közeget, a körítést.

2. Telítetté válik a szakterület, egyszerűen túl sok az álláskereső és túl kevés az üres pozíció. Például huszonéves pályakezdőként a sikertelen álláskeresés indíthat más irányba. Például bölcsész frissdiplomásként rájövünk arra, hogy történészként vagy történelemtanárként egyszerűen nincs hely a piacon.

3. Képtelenek vagyunk szakmánkban vagy munkahelyünkön a megújulásra, a kiégés jeleit tapasztaljuk magunkon. Ennek okai: megunjuk a szervezetet, szeretnénk szabadabb munkaformát, nem jutunk feljebb a ranglétrán, évek óta nincs fizetésemelés, monotonnak érezzük a munkát, ugyanazt csináljuk hosszú éveken át.

4. Élethelyzetünkben változás áll be – nőknél lehet ez a gyermekszülés utáni visszatérés. Például sokan nem kérnek a szülésük előtti hajtásból, a stresszből és a napi 9-10 órás munkanapokból.

5. Eljutottunk anyagilag egy bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani.

Melyek a könnyen és nehezen járható utak?

1. Marad a szakma csak más munkahelyen. Ezt abban az esetben érdemes meglépni, ha szeretjük szakmánkat, csak a munkahelyünkkel, vezetőnkkel, a munkahelyi légkörrel vagyunk elégedetlenek. A megoldás: szimpla munkahelyváltás. Ezt is tanácsos azonban alaposan előkészíteni. Ha nincs 4-5 hónapra való tartalék, akkor csak akkor mondjunk fel, ha nagyon kapósnak érezzük magunkat a piacon vagy már van konkrét ajánlatunk.

2. Marad a szakma, csak más formában. Ilyen lehet, ha valaki egy nagyobb szervezetből vált és egyéni vállalkozóként – outsourcing formában – végzi azt. Például egy cég kommunikációs munkatársa PR-ügynökséget alapít és bedolgozik korábbi munkaadójának is.  HR-eseknél gyakran látom, hogy coachként, fejvadászként, egyéni trénerként tevékenykednek tovább. Technikailag könnyű meglépni a saját cég alapítását, a vállalkozói attitűd, az ügyfélszerzés képessége viszont mindenképpen kell a sikerhez.

3. Marad a cég, csak más szakmában. Multinacionális cégeknél a munkatársmegtartás bevett módja a job rotation (a munkakörök közötti rotáció). A kollégák bizonyos idő után más-más szakterületen próbálhatják ki magukat (pénzügyből logisztikába, értékesítésből marketingbe, vevőszolgálatból HR-be stb.). Mivel ez cégen belül történik, kicsi a kockázat. Érdemes itt is felmérni, hogy valóban tetszik-e az a terület.

4. Marad a cég és a szakma, csak részmunkaidőben. Gyesről visszatérők kedvelt opciója 4-6 órás állást elvállalni. Ezt a lehetőséget még a gyes ideje alatt tanácsos tisztázni a vezetővel. Úgy látom, néhány pozitív példa ellenére, hogy ennek nincs nagyon kultúrája Magyarországon. A munkaadók zöme még mindig 8 órás munkaviszonyban gondolkodik, (ami a valóságban inkább 9 óra).

5. Váltás rokon szakmák között. Vannak foglalkozások, amelyek közel állnak egymáshoz, az elvárt képességek közel fedik egymást. Ilyen például: tanár – vállalati tréner, újságíró - PR-os, könyvelő – kontroller.

6. Váltás egy viszonylag gyorsan megtanulható szakmába vagy kezdés asszisztensként. Már persze, ha az alapkészségek vagy a soft skillek megvannak. Ilyen lehet például az értékesítés, aminél a megfelelő affinitás a legfontosabb, amit iskolapadban nem tanítanak. Emellett sok bölcsész szakon végzett fiatalnál látom, hogy jó alaptudásuknak és gyors tanulási képességüknek köszönhetően fejvadászként, pályázatíróként, személyi asszisztensként, HR-, PR-, marketingasszisztensként vagy (magas szintű nyelvtudás esetén) multinacionális cég idegen nyelvű ügyfélszolgálatosaként kezdik pályafutásukat.

7. Belépés családi vállalkozásba. Ha a szülők vagy közeli hozzátartozók vállalkozást visznek, akkor ez is opció lehet. Látszólag könnyű megvalósítani, ám talán itt a legtöbb a nem várt „akna” (például személyes – üzleti kapcsolatok konfliktusa, nem tisztázott felelősségi körök, az alapító képtelen kiadni kezéből a hatalmat).

8. Irány külföld! Ugyanazt a munkát végezni a hazai fizetés többszöröséért Angliában vagy Németországban? Ez csak azoknak adatik meg, akik hiányszakmában dolgoznak és kiválóan beszélik a célország nyelvét (mérnökök, informatikusok, orvosok, diplomás ápolók, vendéglátóipari, építőipari szakmunkások). A többiek szakmájukhoz nem illeszkedő munkakörben kezdik kinti életüket. Például gazdasági vagy humán diplomásként többnyire fizikai munkával (persze ellenpélda itt is akad).

9. Teljesen más szakmába belefogni.

Ez az egyik legnehezebb és a legköltségesebb típusa a szakmaváltásnak.  

Alapos pénzügyi tervezést igényel és legalább 1-2 év, mire meg lehet belőle élni.

- Fel kell mérnünk, mi az, amit szeretnénk, ennek mennyire van piaca

- Ki kell tanulni a szakmát (Óraszám, tanfolyamdíj)

- Szakmai tapasztalatot kell szerezni (szakmai gyakorlat)

- Az ügyfél- vagy a munkaszerzéshez szükséges kapcsolatépítés hosszú folyamat. Mindeközben valamilyen forrásból (megtakarítás, más munka) élni kell.

Ha utóbbi opció mellett döntünk, és nincs több millió forint megtakarításunk, akkor érdemes új életünket meglevő munkahely mellett párhuzamosan építeni (levelezőképzés, esti órák). Amikor úgy érezzük, hogy beértünk az új területen, akkor szakíthatunk jelenlegi szakmánkkkal.

Kockázat nélkül nincs váltás. Talán közhely, de aki valami újat akar kipróbálni, ezt a tényezőt nem tudja megkerülni. Ehhez pedig bátorság és önbizalom kell. Alapos mérlegelés után e kettőt kívánom minden kedves olvasómnak.

Karácsony Zoltán

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

ZÁRÁSKÉNT kérek tőletek egy kis visszajelzést, Ti hogy gondolkodtok a témáról. Fél perc alatt kitölthető az alábbi kérdőív és semmilyen mailcímet stb. nem kell megadni.

Néhány héttel ezelőtt a Skype-on át történő állásinterjúval nyitottam azt a sorozatomat, amelyben újszerű álláskeresési fórumokat / eszközöket veszek nagyító alá. Ezúttal egy most is zajló rendezvény apropóján (a www.allas-expo.hu oldalon zajlik és amelyen tőlem is lehet kérdezni) a virtuális állásbörze kerül terítékre.

Kezdjük is egy kis fogalommagyarázattal. Akadnak, akik a virtuális állásbörzét az állásportálok szinonímájaként használják – helytelenül. Ugyan az állásportálokon is megjelennek az állást kínálók és keresők, a virtuális állásbörze kicsit más, a hagyományos állásbörzék és az internetes állásportálok ötvözete.

A hagyományos állásbörzékre annyiban hasonlít, hogy „élő”, időben behatárolt, általában 3-5 munkanapon át zajlik. A résztvevő álláskeresők a látványos grafikával megrajzolt standok mögött valódi HR-eseknek írhatnak chaten, ők pedig azonnal válaszolnak a kérdésekre.

Az állásportálokra pedig annyiban hasonlít, hogy az álláskeresőknek nem kell sehová utazniuk, hanem számítógép és internetkapcsolat esetén akár nappalijukból, akár munkahelyükről becsatlakozhatnak, különféle szempontok szerint lekérhetik a hozzájuk illő állásajánlatokat, egyszóval állásportál-funkciókat is használhatnak.

Az első virtuális állásbörzéket 7-8 évvel ezelőtt rendezték, Magyarországon egy-két évvel ezután jelent meg. Május elején az ELTE rendezett ilyet, ezen a héten a Monster állásportál állásexpója zajlik éppen a www.allasexpo.hu oldalon.

Íme, így néz ki egy virtuális stand:

Mit lehet egy virtuális állásbörzén csinálni?

Állást keresni. A kint lévő cégek valódi állásajánlatokkal érkeznek.

Pályázni. Aki alkalmasnak érzi magát egy-egy munkakörre, azonnal leadhatja pályázati anyagát (önéletrajz)

Tájékozódni. Minden kiállító munkaadó sok hasznos információt helyez el a standjánál (poszter, videós bemutató, különféle felhívások stb.)

Chatelni. Számomra ez ezeknek a rendezvényeknek a sava-borsa. Itt felteheted azokat a kérdéseket, amelyek nem derülnek ki a neten talált infókból. Egy-egy hirdetés kapcsán sok ilyen lehet (meddig lehet jelentkezni, hogyan zajlik a kiválasztás, mikor lehet kezdeni, mennyire fontos ez vagy az a feltétel, mit tegyek, ha nincs nekem szóló ajánlat, stb.) Emellett azok is kapcsolatba léphetnek a cégek képviselőivel, akik egy hagyományos börzére a földrajzi távolság miatt nem tudnak eljönni.

Miben nem váltja ki a hagyományos állásbörzét?

Kapcsolatépítésben, személyes impulzusok gyűjtésében egy hagyományos állásbörze (egyetemi börzék, HVG stb.) erősebb. Ettől függetlenül egy jó standchat kölcsönös bemutatkozással pozitívum lehet egy pályázatnál és hivatkozni is lehet erre az eseményre a pályázathoz írt kísérőlevélben.

Tőlem is kérdezhettek

Igyekeztem objektív képet festeni a virtuális állásbörzék világáról. Nem vagyok könnyű helyzetben, mert a kedden indult és péntek estig tartó Virtuális Állásexpójában benne vagyok. Én ugyan nem kínálok senkinek sem állást, hanem lehet tőlem chaten kérdezni. Álláskereséssel, karrierépítéssel kapcsolatban osztom meg gondolataimat a kedves érdeklődőkkel a monster standjánál.

Nem reklámnak szántam e sorokat, inkább egy hasznos infónak. A részvétel ingyenes, a körülnézéshez még regisztrálni sem kell, és 800 állásajánlat között lehet itt böngészni. A legtöbb hirdetés mérnököknek, informatikusoknak, pénzügyeseknek, nyelveket beszélő ügyfélszolgálatosoknak, kereskedelmi területen dolgozóknak szól.

Szóval, ha van kedvetek, gyertek péntekig.

(Utána is kérdezhettek vagy írhattok nekem kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre.)

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemény: ma, szerdán 10.30-11.30 között leszek az allasexpo.hu oldal chatjén elérhető a monster standján.

Egy kedves ismerősöm ajánlotta figyelmembe Máriát, aki lassan hat éve él és dolgozik Londonban tanárként. Két okból is érdekesnek gondolom történetét. Egyrészt jelzés minden negyvenes-ötvenes éveiben járó, a napi taposómalomba belefáradt munkavállalónak, hogy soha nem késő váltani. Másrészt Mária példája mutatja, hogy humán tanári végzettséggel is lehet állást szerezni Londonban. Íme története dióhéjban.

Mária több mint 20 éven át dolgozott a magyar közoktatásban. Budapesti általános iskolákban tanított, 2000-től angol nyelvet. 2008-ban aztán nagy váltásra szánta el magát. Úgy döntött, otthagyja a magyarországi oktatást és az Egyesült Királyságban próbál szerencsét. „A gyermekeim felnőttek, a tanári fizetés sosem volt elég, devizahitelesként belefáradtam az anyagi nehézségekbe, a hivatalos órák utáni magántanítást is egyre nehezebben bírtam. Emellett hajtott a kalandvágy, hogy egy másik országban próbáljak szerencsét” – mondja döntésének hátteréről.

Nem álommunkával kapott elsőre

Amiben bízhatott: magas szintű angoltudása, tanári tapasztalata és jó kommunikációs készsége. Maga szervezte meg az interneten a szállást és magyarországi munkaközvetítő segítségét sem vette igénybe.

Londonba kiérkezve az egyik helyi Job Centerben (ez az állami munkaközvetítő iroda) próbált munkát keresni és az interneten is pályázott. Nehezítette helyzetét, hogy tanári diplomájának honosítása fél évbe telt. Első állomása nem álommunka volt: support workerként értelmi fogyatékosokat gondozott egy otthonban: főzött, takarított, beszélgetett velük, elkísérte őket színházba, moziba, intézte a bevásárlásukat 6.50 fontos órabérért. Már ezen a munkahelyen látható volt a keleti munkaerőpiaci nyitás: kollégái között többen diplomások voltak (pszichológusok, tanárok), akik Lengyelországból, Csehországból érkeztek.

Tanári munkát ügynökségen keresztül

Mária azonban szakmájában szeretett volna dolgozni. Miután sikerült diplomáját Angliában hivatalosan elismertetni, ügynökségeken keresztül próbált tanári munkákat megcsípni.

„Először tanárasszisztensi munkákat kerestem. Ők a tanárok mellett dolgoznak, segítenek a diákok fegyelmezésében, a tanár felkészülésében, az ideális feltételek biztosításában” – mondja Mária. Végzettségének és kiváló angoltudásának köszönhetően kapott is ajánlatot. Egy éven át dolgozott bruttó 60 fontos (20 ezer forint) napidíjért, ám nehezítette életét, hogy sokszor nem volt munka.  „Sok külföldről érkező tanár így kezdi. Hiába van meg egy külföldinek a „QTS” (ez a angliai tanításra jogosító, minősített tanári státusz - KZ.), ha nem ismeri az angol rendszert nem taníthat azonnal.”

Helyettesítő tanárként dolgozik

Egy idő után mindenképpen váltani akart, a tanítás vonzotta leginkább. Újra beregisztrált ügynökségekhez, akiktől időszakos munkákat kapott. Mária most helyettesítő tanárként dolgozik, 3-11 éves gyermekeket tanít. „Izgalmas és kihívást jelentő a munka. Sokszor egy nappal előtte hívnak, hogy másnap hová kell mennem. De az is előfordul, hogy reggel 7 órakor csörren meg a telefon és azonnal indulnom kell. Igaz, akadt példa féléves megbízásra is. Némi segítség, hogy az osztályt tanító pedagógusoknak van heti óratervük, valamikor az asszisztens is segít, hogy képbe kerüljek. Sokszor azonban óra előtt nem tudom, hogy öt perc múlva mit fogok csinálni.”

Ha van munka, kényelmesen meg lehet élni

Úgy érzi, anyagilag megérte kimenni. Ha van megbízás, akkor kényelmesen meg lehet élni. Munkájának egyik hátulütője azonban a bizonytalanság. Tavaly szeptember-októberben például szinte nem volt megbízása és ilyenkor más munkákkal – tolmácsolás, fordítás kell a bevételt biztosítani. Mária elmondta, Londonban legalább havi 800-1000 font kell a megélhetéshez, ebből 500 font a lakhatás.

A munkát és a munkaszerzést nagyon keménynek tartja. „Sokat kell dolgozni. Ha hibát követ el az ember, vagy valamiért nem tetszik, akkor az ügynökség nem keresi újra. Fontos a referencia is. Ha valaki új helyre akar menni vagy új ügynökségnél akar regisztrálni, akkor ajánlást kell kérnie jelenlegi munkaadójától.

Mária büszke arra, amit kint mindféle protekció nélkül elért. Célja állandó státuszú tanári munka, ez már évi 20 000 font feletti fizetéssel jelentene, és a tanítási szünetekben is kapna fizetést. Erre egyelőre kevés esélyt lát. Főként azért, mert nem anyanyelve az angol.

London már az új élet

Nem vágyik vissza Magyarországra? – kérdezem. „Nem” – vágja rá. Szeret hazajárni, barátai, gyermekei is hiányoznak, ám London már az új életét jelenti. Munkája mellett kéthetente szombatonként önkéntes státuszban magyart tanít a helyi magyar iskolában, ami egyben kulturális központ is. Rendszeresen fut és nyitott szemmel jár, keresi a kapcsolatokat, lehetőségeket.

Két évvel a kimenetele után budapesti volt főnöke vissza akarta hívni, de ő kint maradt.   Szereti a kihívásokat és megszerette Londont. Az angolokról megjegyzi, kedvesek, barátságosak, a magyaroknál nyitottabbak, de meg kell tanulni a célravezető viselkedést. „Az angolok nem mondják ki, ha bajuk van velünk. Nem szabad kimutatni, hogy mit gondolunk, diplomatikusan kell viselkedni.”

Mennyire nehéz munkát találni? „Már egyszerű fizikai munkát sem könnyű szerezni, diplomás állást pedig még nehezebb. Ismerek olyan lengyel származású, kétdiplomás fiatalt, akinek itteni végzettsége van, de fél éve nem tud elhelyezkedni.”

Mi lehet a tanulság Mária történetéből a külföldre vágyó magyaroknak?

A magas szintű nyelvtudás jelentősen megkönnyíti az elhelyezkedést (nyelvtudás nélkül pedig útnak se induljunk)

Talpraesettség, nyelvtudás és megfelelő anyagi tartalék esetén magyarországi (munka-, ingatlan-) közvetítő nélkül is ki lehet jutni

Kitartás, nagy akaraterő kell a kinti álláskereséshez

Kezdetben alább kell adni az igényeket. Olyan munkát is el kell vállalni, ami nem szakmánkhoz kötődik

Kint új életet kell építeni a nulláról - emberi és munkakapcsolatokkal, ami szintén idő- és energiaigényes

Ha van érdekes/tanulságos történetetek külföldi (akár saját) álláskeresésről, kérlek, írjatok egy rövid mailt nekem a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Blogom ITT is elérhető. 

Karácsony Zoltán

Május 10-én lesz idén a „Dolgozz otthonról!” nap, amely multinacionális cégek kezdeményezésére jött létre 2012-ben és az otthonról dolgozást kívánja népszerűsíteni. Jó lehetőség ez a saját lakásból történő munka kipróbálására. A hosszú távú távmunkás életformára való átállás azonban alapos előkészítést igényel. Mivel időnként én is otthonról dolgozom, ezért az utóbbi években gyűjtöttem tapasztalatot a témában. Sok hibát elkövettem és sokat is tanultam. Íme, ahogyan én látom. 

1. Gondold át, hogy lehetséges-e

Akadnak irodai munkakörök, amelyek könnyen végezhetők távmunkában (informatika, könyvelés, telefonos ügyfélszolgálat, elemzői munkák, PR), és akadnak, amelyek nem (például személyes ügyfélkapcsolattal járó munkák). Nézz utána a neten vagy kérdezz működő modellekről.

2. Gondold át, hogy ez neked való-e

Bármennyire is egyre népszerűbb az otthonról való dolgozás, mégsem alkalmas mindenki erre. E munkaformának egyik nagy előnye, hogy időt nyersz a közlekedés megspórolásával, ám más környezetben kell dolgoznod. Nincsenek kollégák körülötted, ha egyedül élsz, akkor emberek sem. Vannak munkavállalók, akiknek kifejezetten kell és inspiráló a munkatársakkal való folyamatos személyes interakció. Nagyon ritka az olyan eset, amikor valaki főállásban csak távmunkában dolgozik. Gyakoribb, ha heti egy-két munkanapot otthon, a többit az irodában tölti. A teljes (heti öt munkanapos) távmunka egyik hátránya, hogy kisebb eséllyel kap a dolgozó előléptetést és egy idő után „körön kívülinek” érzi magát és így tekintenek rá.

3. Győzd meg a főnöködet

Ha munkaadónál nincs hagyománya az otthonról dolgozásnak, akkor ez a legnehezebb feladat. A vezetők zöme ugyanis bizalmatlan. Úgy gondolja, hogy akit nem lát, az nem dolgozik. Könnyebb a helyzet, ha a munkához számszerűsített teljesítményelvárás kapcsolódik. Jobbak az esélyeid, ha régóta a cégnél dolgozol, főnököd meg van elégedve veled, ismered a céges kultúrát, az elvárásokat. (Sokszor azért is ódzkodnak a vezetők a távmunka engedésétől, mert akkor egy transzparens teljesítményértékelő rendszert és távmunkás szabályzatot kellene felállítani, ami hosszú távon megéri, rövid távon viszont babrás a megalkotása.)

4. Tisztázd a feltételeket

Gondold át, milyen eszközök (számítógép, telefon, szoftverek, íróasztal, szék, megfelelő internet sávszélesség stb.) szükségek a munkához illetve lakásod alkalmas-e erre. Mi az, amit a költségekből a munkaadó fizet/biztosít, és mi az, amit neked kell? Heti hány munkanapról lenne szó? Tedd mérlegre a pénzügyi megtakarítást és a kényelmi szempontokat. Ha a pozitívumok dominálnak, akkor érdemes belevágni.

5. Óvakodj a csábító távmunkahirdetésektől

Rengeteg hirdetés kering az interneten, amelyekben könnyű, otthonról végezhető irodai munkára keresnek új kollégákat. Sokszor emögött "számlás", teljesítménybéres munkák rejlenek, amihez minden költséget a "munkavállaló" (valójában egyéni vállalkozó) áll. Az igazán csábító távmunkát (munkaszerződéssel, a cég által biztosított eszközökkel) nem új munkatársaknak, hanem régi, bevált kollégáknak ajánlják fel. Ez is többnyire részleges távmunka (heti egy-két nap) vagy rugalmas munkarend.

6. Legyen kijelölt munkatered

Az otthoni munka egyik legnagyobb csapdája, ha összefolyik a privát és a munkatér. Ha van dolgozószobád, akkor könnyebb a helyzet, ám akkor is tartsd magad ahhoz, hogy ott dolgozol. Ha garzonban élsz, akkor jelölj ki egy sarkot, ahol csak munkával foglalkozol.

7. Iktasd ki a zavaró tényezőket

Otthon rengeteg tényező elcsábíthat a munkától. Televízió, családtagok, otthoni feladatok, finomságokkal teli hűtőszekrény. Mondd el a körülötted élőknek, hogy ugyan fizikailag otthon vagy, de valójában dolgozol, ne zavarjanak x óráig. Ha kell zárd be a dolgozószoba ajtaját.

8. Legyen szigorú időbeosztásod

Jelöld ki a munkakezdést (ha ezt főnököd nem teszi vagy nem ellenőrzi) és tartsd magad ehhez. Ha időben startolsz és koncentráltan dolgozol, azt veszed észre, hogy sokkal gyorsabban haladsz, mint a hivatalos munkahelyen.

9. Tervezd meg a munkanapot

Priorizálj, készíts feladatlistát, határozd meg, mire, mennyi időt fordítasz. A legnehezebb feladattal akkor foglalkozz, amikor a legtöbb az energiád (hogy ez melyik napszak, az egyéntől függ). A beérkező feladatok alapján folyamatosan módosíts rajta. Érdemes olyan feladatokat is bevenni, amelyeknél van konkrét eredmény és ezáltal sikerélmény.

10. Légy folyamatosan elérhető

Ügyelj arra, hogy a telefonod az otthoni munkaidő alatt be legyen kapcsolva, az emailekre azonnal reagálj. Rossz benyomást keltesz, ha felettesed vagy kollégáid nem tudnak elérni.

11. Ne feledkezz meg időnként a pihenésről

Ha folyamatosan számítógép előtt dolgozol, bizonyos időközönként otthon is tarts pihenőt. Szívj friss levegőt, sétálj egy kicsit, dőlj le a kanapéra, beszélj családtagjaiddal, figyelj a megfelelő táplálkozásra. Otthoni környezetben sokkal könnyebb a kikapcsolás és az erőgyűjtés. Arra azonban ügyelj, hogy ne tartson a munkamegszakítás hosszú ideig. Itt is fontos az önfegyelem.

12. Dokumentálj minden feladatot

Különösen a főnököd felé fontos minden munkafolyamat leírása időtartammal együtt. Arra számíts, hogy a távmunkások teljesítményének sokkal jobban utánanéz a legtöbb vezető.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Karácsony Zoltán

Néhány hónappal ezelőtt a telefonos interjú műfaját vettem nagyító alá. Ezt a vonalat folytatva most a webkamerás interjúhoz fűzök néhány gondolatot, amely többnyire a Skype segítségével zajlik. Ez az eszköz még nem elterjedt Magyarországon, ám megeshet, hogy ilyen megmérettetésre invitálnak. Különösen akkor, ha lakhelyed a cég székhelyétől távol esik Magyarországon vagy külföldi állásra pályázol. Ez az interjútípus többnyire a kiválasztási folyamat egyik állomása, a végleges döntés személyes beszélgetés után születik meg. Íme útravalóm.

Tisztázd a részleteket

Ha egy állás megpályázása után, skype-os interjúra invitálnak, tedd fel a legfontosabb kérdéseket. Kivel lesz a beszélgetés? Mikor? Kell-e webkamera? Ki hív kit? Add meg a skype-nevedet. Tisztázd, hogy esetleges technikai malőr esetén mi a teendő (kérhetsz telefonszámot is).

Próbálj előtte barátokkal

Bármennyire is otthonosan mozogsz a videóbeszélgetésekben, próbálj el előtte egy interjúhelyzetet. Hívd fel egyik barátodat, teszteld a hangot, a fényeket, a kamerabeállítást. Kérj visszajelzést, nem beszélsz-e túl hangosan vagy halkan, nem akadozik-e a hang, milyen a testtartásod, mennyire lehet jól látni téged..

Legyen jó a technika

Ha videóinterjúra nem alkalmas a számítógéped, ha túl kicsi a sávszélesség, ha a mikrofon nem jó minőségű akkor gondoskodj a megfelelő feltételekről (például kérj kölcsön eszközöket, fizess elő jobb netre) vagy másféle interjút kérj (személyes, telefonos)

Iktasd ki a zavaró tényezőket

Interjú előtt mondd el lakótársaidnak, családtagjaidnak, hogy most ne zavarjanak. Ne jöjjenek be a szobába, ne menjenek el a kamera mögött. A kutyát érdemes kivitetni, a telefont lenémítani, az ablakokat becsukni, a számítógépen futó egyéb alkalmazásokat (üzenetküldő szoftverek, közösségi oldalak, levelezés) leállítani.

Öltözz úgy, mintha állásinterjúra mennél

Hiába kerül sor az interjúra részedről a lakásodban vagy a szobádban, ez semmiben sem különbözik a hivatalos megjelenéstől. Gyűrött póló, kócos haj helyett legyen ing / blúz, esetleg zakó, kosztüm, ápolt arc, haj. Ezzel is jelzed, hogy tiszteled a másik felet.

Figyelj a háttérre

Nemcsak te, hanem a környezeted is fontos. Rossz benyomást kelt a rendetlenség, a bevetetlen ágy, a tegnapi parti maradványai. Legyen semleges vagy kellemes benyomást keltő a háttér. Ez lehet egy színes fal vagy egy könyvespolc is.

Figyelj a megvilágításra

Meg kell találni a megfelelő megvilágítást. Ha túl erős a háttérfény, akkor csak a kontúrod látszik. Ha az asztali lámpa fénye domináns, akkor pedig ijesztő benyomást keltesz. Az oldalirányból érkező természetes fénnyel nem fogsz mellé, ám ha kell, gondoskodj alternatív megvilágításról.

Nézz az interjúztató szemébe

Gyakori hiba Skype-interjúkon, hogy az álláskereső saját számítógépe képernyőjét nézi. Így a másik fél a jelölt homlokát és szemöldökét látja az előtérben. Helyette érdemes a kamerába figyelni és oda is beszélni. Sokkal szimpatikusabbnak látszik az a pályázó, akinek látja a szemét a toborzó.

Mosolyogj

Sokat dob a megjelenéseden, ha nem komor arccal ülsz a gép előtt, hanem időnként mosolyogsz. Ha kicsit akadozik a webkapcsolat, akkor beszélj lassabban.

Kezeld profin a problémákat

Egy ilyen állásinterjún minden cselekvésed árulkodó. Például hogyan kezeled a technikai problémákat? Mi csinálsz, ha nem érted a kérdést, ha megszakad a vonal, ha nem látod az interjúztatót? A legjobb tanács: készülj ezekre a helyzetekre is, ne ess pánikba, ne káromkodj, hanem maradj nyugodt, akár viccesen is oldhatod a hangulatot és dolgozz a megoldáson. Ha végképp nem megy a vonal helyreállítása, akkor folytathatjátok telefonon is a beszélgetést vagy új időpontot beszélhettek meg.

Jelezd azonnal, ha valamit nem értettél

Előfordulhat, hogy a vonal minősége miatt nem értesz kérdéseket. Ilyenkor jelezd a problémát, kérd meg a partnert, ismételje meg a kérdést.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán

Milyen nyelvet éri meg tanulni? Érdemes-e nyelvvizsgát tenni? Milyen szintet kérnek a cégek? Az idegennyelvtudás fontos eleme a karrierépítésnek.

Múlt héten egy szaknyelvi konferencián jártam a Tempus Közalapítvány szervezésében. Erre készülve több személyzeti szakemberrel beszéltem, ott pedig nyelvtanárokkal vitattuk meg a helyzetet. Ennek kapcsán a legérdekesebb kérdések és válaszok.

1. Milyen nyelvet éri meg leginkább tanulni?
Angolul a jövőben szinte minden diplomásnak tudnia kell(ene). Ha egy nyelvre van energiánk, akkor ez legyen. Mellette még nagyon hasznos a német, főként második nyelvként (az autóiparban első nyelvként is). Ezt azonban csupán álláspiaci szempontból írom. Vallom, hogy minden egyes új nyelvvel új emberek leszünk, kinyílik a világ, egy új kultúra. Én az angol és a német mellett a spanyolba és a lettbe is belekóstoltam. Egyiket sem bántam meg.

2. Mennyiben segíti a nyelvtudás az elhelyezkedést?
Jelentősen. Ha körülnézünk az internetes állásportálokon akkor azt láthatjuk, hogy nyelvtudás nélkül az állások jelentős részét esélyünk sincs megszerezni. A Monster.hu oldalon az üres pozíciók 73 százalékában kérnek angolt, 29 százalékában németet, míg a Workania.hu oldalon 50 százalékában elvárás legalább egy nyelv, itt is az angol áll az élen. Emellett nyelvtudás nélkül a külföldi munkavállalás sem jöhet szóba.

3. Milyen szintet kérnek a cégek?
Nincs egységesen elfogadott szintezés, sokféle megfogalmazással találkozni álláshirdetésekben. Ezeket olvasni: „kommunikációképes”, „társalgási”, „tárgyalási” szint, „alap-, közép-, felsőfok”, „B1, B2, C1” (utóbbi az EU-s terminológia és a magyar alap-, közép, felsőfoknak felel meg)  stb. Én a hagyományos alap-, közép- és felsőfokban gondolkodom. Az állások többségében legalább középfokú szint kell, alapfokkal kevés helyen lehet érvényesülni. (A nyelvtudás megfogalmazásához fogódzót nyújt az Europass Nyelvi Útlevél, amely ITT érhető el.)

4. Mit néz a munkaadó a nyelvtudás tesztelésénél?
Sok HR-vezetővel, személyzeti tanácsadóval beszéltem és magam is gyűjtöttem tapasztalatot. Pozíciótól, szakmától függ. Egy nemzetközi ügyvédi irodánál vagy vezetői poszton más az elvárás, mint egy értékesítő cégnél vagy beosztottként. Általánosságban azonban elmondható: a nyelvhelyességnél sokkal fontosabb a folyamatos kommunikáció. Rosszabb megítélés alá esik az a pályázó, aki keveset beszél, de azt tökéletes nyelvtannal teszi, mint aki többet, meggyőzőbben kommunikál, de hibákkal. A lényeg: ha megérti a másik fél a mondandót, akkor rendben van. (Ez a véleményem a szaknyelvi konferencián némi ellenállásba ütközött nyelvtanárok körében. De továbbra is igaznak vélem az esetek többségében.)

5. Kell-e szaknyelvi ismeret az érvényesüléshez?
Speciális szaknyelvi tudás néhány területen elvárás (például műszaki, jogi, informatikai szakmáknál), a többinél munka közben is felszedhető a szükséges ismeret. Pályakezdőként azonban előnnyel indul az ember, ha már egyetemi évei alatt megtanulja a későbbi szakmájában használt szókincset. Ráadásul így jobb önéletrajzot is ír.

6. Érdemes-e a valóságnál kicsit feljebb helyezni tudásszintünket az önéletrajzban?
Nem. A nyelvtudás valós szintje néhány perc alatt kideríthető. Emellett a személyzeti szakemberek – a sok csalóka élmény miatt – eleve fenntartással kezelik az önbevalláson alapuló tudásszintet.

7. Mennyire számít a nyelvvizsga álláskereséskor?
Egyrészt diplomát nem lehet nyelvvizsga nélkül szerezni és a közszférában sok állás felsőfokú végzettséghez kötött. (Azt se felejtsük el, hogy a közszférában  nyelvpótlék jár a nyelvvizsga után).

A versenyszférában azonban kicsi a szerepe. Ugyan jól mutat és jelzi az eddigi eredményeket, a HR-eseknek a valós, azonnal előhívható tudás számít. Ezt tesztelik is például írásbeli feladatsorral, telefonos vagy személyes interjún.

Összességében bátorítok mindenkit nyelvvizsga letételére, ugyanis fontos motiváció, mérföldkő és visszajelzés is a nyelvtanulásban. Persze az sem mindegy, ki, milyen típusú nyelvizsgát tesz le. Ez is céltól függ. (Aki például német egyetemre készül, neki csak a Goethe Intézet vagy az Osztrák Intézet nyelvvizsgája elfogadott.)

8. Mit tegyünk, ha korábban nyelvvizsgát tettünk, de tudásunk már nincs azon a szinten.
Ne hallgassuk el a nyelvvizsgát, de azért tegyük hozzá, hogy tudásunk felfrissítésre szorul. Egy korábbi, már elért szintre visszatérni mindig könnyebb, mint oda első alkalommal eljutni. Így leszünk hitelesek.

9. Miben más egy nyelvvizsga, mint egy idegen nyelvű állásinterjú?
Látszólag hasonló, de teljesen más műfaj. Nyelvvizsgán a témák szélesebb skálája kerülhet szóba (mindennapi életvitel, család, hobbi, munka, társadalmi kérdések). Bármit mondunk nyelvtani hiba nélkül, akkor az rendben van és pozitív elbírálás alá esik.
Idegen nyelvű állásinterjún kevesebb a téma (főleg korábbi tanulmányok, szakmai tapasztalat), abba viszont mélyebben kérdeznek bele és csak a valóságnak megfelelő információkat mondhatjuk. Ráadásul a kiválasztás során a pályázókat telefonos interjún is szűrhetik. Ilyen feladattal a nyelvvizsgán résztvevők nem találkoznak és ez a műfaj a nonverbális jelek hiánya miatt speciális felkészülést igényel.

10. Miért éri meg felsőfokú vagy anyanyelvi szint közelében megtanulni egy nyelvet?
Az ilyen szintű tudás állásinterjún, de a céges mindennapokban is növeli a magabiztosságot, könnyebb így eladni magunkat és a cég portékáját is az ügyfeleknek. Multi cégeknél közép- és felsővezetői szinten könnyebb az érdekérvényesítés és az előléptetés kivívása, valamint az anyacég döntéshozóinak bizalmába kerülés.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán

Egy tegnapi történés adta az ihletet a mai posztra. Kunhalmi Ágnes szocialista politikus és képviselőjelölt újságírói megkeresés után módosította / pontosította önéletrajzát. A hírek szerint nyelvvizsga hiányában nem kapta kézhez diplomáját, CV-je viszont korábban mást sugallt. Ez a poszt nem Kunhalmi Ágnesről és nem a politikáról szól, hanem a jelenségről, amely sok álláskeresőt érint. A dilemma: Kozmetikázható-e az önéletrajz? Mit lehet és mi okoz súlyos károkat?

Röviden Kunhalmi Ágnes története. A hírek szerint korábbi életrajzának egyik blokkja így nézett ki:

Tanulmányok
2004-2009: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, kommunikáció szak
2005-2011: ELTE – Állam és Jogtudományi Kar, politológia szak

Most így néz ki:

Tanulmányok
2004-2009: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, kommunikáció szak, abszolutóriummal lezárva, nyelvvizsga előtt áll
2005-2011: ELTE – Állam és Jogtudományi Kar, politológia szak, abszolutóriummal lezárva, nyelvvizsga előtt áll

Amint látható, a politikusnő azzal egészítette ki a rovatot, hogy még nem tett nyelvvizsgát, így még nem mondhatja magát diplomásnak.

Ennyi információ birtokában kijelenthető, hogy Kunhalmi Ágnes nem hazudott. Az első változatban sem állította azt, hogy diplomás, csupán annyit, hogy az adott szakokon tanult öt illetve hat éven át. Más kérdés, hogy a megfogalmazás az olvasó számára azt sugallja, hogy diplomát is szerzett.

Ez a jelenség álláskeresők körében is megfigyelhető. De nem csupán a CV-k „Tanulmányok” rovataiban találhatóak "csavaros" megfogalmazások.

Nézzünk néhány fel-felbukkanó eszközt.

Fiatalkori fotó. Negyvenes, ötvenes álláskeresőknél megesik, hogy tíz-tizenöt évvel korábban készült képet illesztenek be magukról. Különösen akkor élnek ezzel az eszközzel, ha „fiatalos csapatba keres dinamikus munkavállalókat” az állás meghirdetője.

Jól csengő pozíciónevek. Sokak szeretnék korábbi munkájukat felfelé pozicionálni.  Ekkor felbukkannak a hangzatos angol megjelölésekk: például sales manager, key account manager, IT-manager, business development manager, projektmanager.

A korábbi felelősségi kör feltupírozása. Szintén feltörekvő pályázók gyakori fogása ez. Így lesz az Excel-táblázatok átküldéséből „nyolc országot átfogó üzletfejlesztési projektekben való részvétel projektmenedzserként”.

A korábbi karrier kicsinyítése. Bármennyire meglepő, erre is van példa. Elsősorban korábban magas pozícióban, nagyvállalatnál dolgozó, állásukat vesztett menedzserek hajlamosak (sikertelen álláskeresés esetén) "visszanyesni" korábbi munkaköreiket. Például nem írják le, mekkora árbevételért feleltek, mennyi embert irányítottak. Multin belül elhallgatják nemzetközi feladataikat. Abból indulnak ki, hogy a túl magas pozíció elriasztja a potenciális munkaadókat. Főleg, ha kis-, középvállalkozáshoz szeretnének bejutni és alacsonyabb munkakörrel is megelégednének.

Egy-két korábbi munkahely kihagyása. A munkaadók nem szeretik a néhány havonta munkahelyet váltó jelölteket. Érzik ezt az álláskeresők és hajlamosak néhány „felejthető” állomást kihagyni. Az óvatosabbak sok-sok évvel ezelőtti munkahelyeket hagynak ki, a kevésbé szívbajosak a közelmúltból is szelektálnak.

A gyes eltitkolása. Kisgyermeket nevelő anyukák tartanak attól, hogy CV-jük eleve kiesik a rostán, ha a cég meglátja, hogy gyesen vannak. Ebben az esetben csak az a munkaadó szerepel, ahonnan gyesre mentek, a két-három éves munkakihagyás nem.

„Lyukak” betömése. Nem mutat jól a CV-ben egy 7-8 hónapos munkanélküli időszak. Éppen ezért sokan csak évszámokat adnak meg. Példa: ha valakit 2012 márcusában kirúgtak és csak 2013. februárjában kezdett következő munkahelyén, akkor csak az évszámokat írja be.

A nyelvtudás eltúlzása. Fejvadászoktól gyakran hallom, hogy ők a CV-ben megadott nyelvtudást eleve egy szinttel lejjebb sorolják. Emellett a pályázók hajlamosak csak a korábban letett nyelvvizsgát megemlíteni, és az aktív (sokszor ennél alacsonyabb valós) szintről nem nyilatkozni.

A számítógépes tudás feltupírozása. Aki be tudja kapcsolni a számítógépet, feltüntet minden irodai alkalmazást (Excel, Powerpoint stb.) „jól hangzik és úgysem ellenőrzik le” felkiáltással.

Jól csengő vagy divatos hobbik. „Legyen benne egy egyéni sport, egy csapatsport és egy művészet” – hallani időnként „tanácsadóktól”. Vezetőknél divatosnak számít a golf, a squash, a tenisz, ami akkor is belekerül, ha a sport alapjaival sincs tisztában a jelölt.

Mit lehet tenni és mit nem?

Kérdés, hogy mi célravezető ebből a sok csalafintaságból.

1. Nem kérdéses, hogy az önéletrajz fontos marketingeszköz. Ebben (és interjún is) a legjobb arcunkat kell mutatni. Éppen ezért mindenki motivált, az elvárásoknak megfelelő szakemberként szeretné megjeleníteni magát, aki más, jobb a versenytársaknál.

2. A munkaadó szempontjából viszont legalább olyan fontos szempont az átláthatóság, a hitelesség, a megbízhatóság, ugyanis csak így alakulhat ki a bizalom. Minél kevesebb kérdés merül fel a HR-esben a CV átolvasása után, annál jobb véleménye lesz. Ha azonban ellentmondást fedez fel vagy a CV-ben, vagy interjún, akkor azonnal eltűnhet a bizalom.

Minden tanácsom ebből a két tételből következik.

- A tényekben ne ferdítsünk. A valódi nyelvtudás interjún három perc alatt kideríthető. A 20 évvel korábbi fotó és az interjús megjelenés közötti kontraszt is árt. Ha az interjúztató valódi hobbija a mi „álhobbink” és elkezd erről kérdezni, nagyon kínos helyzetbe kerülünk. Kínos az is, ha a diplomaszerzés körül ködösítünk. Főleg akkor, ha elvárásként fogalmazzák meg. Nem érdemes a gyest sem elhallgatni, ha éppen onnan szeretnénk visszajönni. Ennek beírása is az őszinteség, az "önazonosság" jele.

Amiben óvatosan lehet kozmetikázni:
Néhány hónapos munkanélküli időszak eltüntethető (bár nem szégyen állást sem keresni, bárkivel előfordulhat).
A korábbi munkahelyek említésével nem nagyon kozmetikáznék. Csak ha  régi, rövid ideig tartó, a most megcélzott álláshoz nem kapcsolódó munkáról van szó, azt venném ki (ha nagyon sok az állomás). Ha pedig rovatcímnek nem a "Korábbi munkahelyek", hanem a "Szakmai tapasztalat" címet használjuk, akkor nem is hazudtunk (már ha más szakterületen / pozíciókban szerzett munkákat hallgatunk el).

A korábbi munkaköröknek is lehet divatosabb megjelöléseket adni: előadó vagy titkárnő helyett személyi asszisztens, esetleg menedzserasszisztens, (nagy ügyfelekkel dolgozó) értékesítő helyett key account manager.

Egy-egy nagyobb projektben való részvétel esetén lehet hivatkozni a teljes projekt eredményére, az abban résztvevő neves partnercégekre.

A korábbi gyesen töltött időszakot sem kell megemlíteni, ha azóta visszatértünk és alatta volt hivatalos munkahelyünk.

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

UPDATE: Időközben egy kedves olvasóm felhívta a figyelmemet ERRE a linkre. Aki olvasta a posztot, tudja, mi a véleményem, ha ez igaz. De mint mondtam, írásom nem Kunhalmi Ágnesről szól és igazságot sem akarok tenni az ügyben.