Milyen nyelvet éri meg tanulni? Érdemes-e nyelvvizsgát tenni? Milyen szintet kérnek a cégek? Az idegennyelvtudás fontos eleme a karrierépítésnek.

Múlt héten egy szaknyelvi konferencián jártam a Tempus Közalapítvány szervezésében. Erre készülve több személyzeti szakemberrel beszéltem, ott pedig nyelvtanárokkal vitattuk meg a helyzetet. Ennek kapcsán a legérdekesebb kérdések és válaszok.

1. Milyen nyelvet éri meg leginkább tanulni?
Angolul a jövőben szinte minden diplomásnak tudnia kell(ene). Ha egy nyelvre van energiánk, akkor ez legyen. Mellette még nagyon hasznos a német, főként második nyelvként (az autóiparban első nyelvként is). Ezt azonban csupán álláspiaci szempontból írom. Vallom, hogy minden egyes új nyelvvel új emberek leszünk, kinyílik a világ, egy új kultúra. Én az angol és a német mellett a spanyolba és a lettbe is belekóstoltam. Egyiket sem bántam meg.

2. Mennyiben segíti a nyelvtudás az elhelyezkedést?
Jelentősen. Ha körülnézünk az internetes állásportálokon akkor azt láthatjuk, hogy nyelvtudás nélkül az állások jelentős részét esélyünk sincs megszerezni. A Monster.hu oldalon az üres pozíciók 73 százalékában kérnek angolt, 29 százalékában németet, míg a Workania.hu oldalon 50 százalékában elvárás legalább egy nyelv, itt is az angol áll az élen. Emellett nyelvtudás nélkül a külföldi munkavállalás sem jöhet szóba.

3. Milyen szintet kérnek a cégek?
Nincs egységesen elfogadott szintezés, sokféle megfogalmazással találkozni álláshirdetésekben. Ezeket olvasni: „kommunikációképes”, „társalgási”, „tárgyalási” szint, „alap-, közép-, felsőfok”, „B1, B2, C1” (utóbbi az EU-s terminológia és a magyar alap-, közép, felsőfoknak felel meg)  stb. Én a hagyományos alap-, közép- és felsőfokban gondolkodom. Az állások többségében legalább középfokú szint kell, alapfokkal kevés helyen lehet érvényesülni. (A nyelvtudás megfogalmazásához fogódzót nyújt az Europass Nyelvi Útlevél, amely ITT érhető el.)

4. Mit néz a munkaadó a nyelvtudás tesztelésénél?
Sok HR-vezetővel, személyzeti tanácsadóval beszéltem és magam is gyűjtöttem tapasztalatot. Pozíciótól, szakmától függ. Egy nemzetközi ügyvédi irodánál vagy vezetői poszton más az elvárás, mint egy értékesítő cégnél vagy beosztottként. Általánosságban azonban elmondható: a nyelvhelyességnél sokkal fontosabb a folyamatos kommunikáció. Rosszabb megítélés alá esik az a pályázó, aki keveset beszél, de azt tökéletes nyelvtannal teszi, mint aki többet, meggyőzőbben kommunikál, de hibákkal. A lényeg: ha megérti a másik fél a mondandót, akkor rendben van. (Ez a véleményem a szaknyelvi konferencián némi ellenállásba ütközött nyelvtanárok körében. De továbbra is igaznak vélem az esetek többségében.)

5. Kell-e szaknyelvi ismeret az érvényesüléshez?
Speciális szaknyelvi tudás néhány területen elvárás (például műszaki, jogi, informatikai szakmáknál), a többinél munka közben is felszedhető a szükséges ismeret. Pályakezdőként azonban előnnyel indul az ember, ha már egyetemi évei alatt megtanulja a későbbi szakmájában használt szókincset. Ráadásul így jobb önéletrajzot is ír.

6. Érdemes-e a valóságnál kicsit feljebb helyezni tudásszintünket az önéletrajzban?
Nem. A nyelvtudás valós szintje néhány perc alatt kideríthető. Emellett a személyzeti szakemberek – a sok csalóka élmény miatt – eleve fenntartással kezelik az önbevalláson alapuló tudásszintet.

7. Mennyire számít a nyelvvizsga álláskereséskor?
Egyrészt diplomát nem lehet nyelvvizsga nélkül szerezni és a közszférában sok állás felsőfokú végzettséghez kötött. (Azt se felejtsük el, hogy a közszférában  nyelvpótlék jár a nyelvvizsga után).

A versenyszférában azonban kicsi a szerepe. Ugyan jól mutat és jelzi az eddigi eredményeket, a HR-eseknek a valós, azonnal előhívható tudás számít. Ezt tesztelik is például írásbeli feladatsorral, telefonos vagy személyes interjún.

Összességében bátorítok mindenkit nyelvvizsga letételére, ugyanis fontos motiváció, mérföldkő és visszajelzés is a nyelvtanulásban. Persze az sem mindegy, ki, milyen típusú nyelvizsgát tesz le. Ez is céltól függ. (Aki például német egyetemre készül, neki csak a Goethe Intézet vagy az Osztrák Intézet nyelvvizsgája elfogadott.)

8. Mit tegyünk, ha korábban nyelvvizsgát tettünk, de tudásunk már nincs azon a szinten.
Ne hallgassuk el a nyelvvizsgát, de azért tegyük hozzá, hogy tudásunk felfrissítésre szorul. Egy korábbi, már elért szintre visszatérni mindig könnyebb, mint oda első alkalommal eljutni. Így leszünk hitelesek.

9. Miben más egy nyelvvizsga, mint egy idegen nyelvű állásinterjú?
Látszólag hasonló, de teljesen más műfaj. Nyelvvizsgán a témák szélesebb skálája kerülhet szóba (mindennapi életvitel, család, hobbi, munka, társadalmi kérdések). Bármit mondunk nyelvtani hiba nélkül, akkor az rendben van és pozitív elbírálás alá esik.
Idegen nyelvű állásinterjún kevesebb a téma (főleg korábbi tanulmányok, szakmai tapasztalat), abba viszont mélyebben kérdeznek bele és csak a valóságnak megfelelő információkat mondhatjuk. Ráadásul a kiválasztás során a pályázókat telefonos interjún is szűrhetik. Ilyen feladattal a nyelvvizsgán résztvevők nem találkoznak és ez a műfaj a nonverbális jelek hiánya miatt speciális felkészülést igényel.

10. Miért éri meg felsőfokú vagy anyanyelvi szint közelében megtanulni egy nyelvet?
Az ilyen szintű tudás állásinterjún, de a céges mindennapokban is növeli a magabiztosságot, könnyebb így eladni magunkat és a cég portékáját is az ügyfeleknek. Multi cégeknél közép- és felsővezetői szinten könnyebb az érdekérvényesítés és az előléptetés kivívása, valamint az anyacég döntéshozóinak bizalmába kerülés.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán