Az utóbbi hetekben rengeteg időt foglalkoztam az osztrák álláspiaci határnyitással. Bújtam a statisztikákat, beszéltem kint dolgozó magyarokkal, az osztrák munkaügyi szervezet egyik vezetőjével valamint a bécsi magyar egyetemisták szervezetének vezetőjével. Ennek utolsó állomása a múlt pénteki, budapesti EURES nemzetközi állásbörze volt.

Amit érzékeltem: Magyarországon – főleg Budapesten és a nyugati határszélen – nagy volt a várakozás. Például a budapesti állásbörzén egész nap 15-20 méteres sor kígyózott az osztrák munkaügyi stand előtt, míg az összes többinél egy-két percen belül sorra lehetett kerülni. A határ mentén élő munkavállalási tanácsadók ugyancsak élénk érdeklődésről számoltak be. A jelenséget a megkérdezettek részben a kiemelt médiaérdeklődéssel magyarázták. Szinte nem lehetett olyan híroldalra tévedni, ahol nem foglalkoztak (-tunk) volna a munkaerőstop feloldásával, a nagyobb portálokon pedig terjedelmesebb anyagok jelentek meg a kint elérhető mesés fizetésekről. A másik tényező pedig a csodavárás.

Kevés új munkavállalóval számolnak az osztrákok

Egy hete még csak sejtettem, most már tudom: az egésznek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Múlt pénteken sikerült mikrofonvégre csípnem az osztrák állami munkaügyi szervezet nemzetközi osztályának vezetőjét, aki meglehetősen kimérten és nyugodtan reagált a „magyar rohamot” firtató kérdésemre. Elmondta, alaposan felmérték a helyzetet és Magyarországról, Szlovákiából, Szlovéniából és Csehországból összesen 20-25 ezer munkavállaló érkezésével számolnak a következő 1 évben, amit „szerény számnak” minősített.

Inkább attól félnek, hogy azok a szakemberek, akik a korlátozások miatt az utóbbi 7 évben nem jöttek, már más országban dolgoznak. És egyébként is Ausztria a hiányszakmákban dolgozókat eddig is beengedte, szinte automatikusan. Akit még ez sem nyugtatott volna meg, annak a politikusok azt mondták, szigorúbb munkaügyi ellenőrzésekkel, a kollektív szerződésekben rögzített minimális bérkorlátok betartatásával garantálják, hogy a keletiek alacsonyabb bérigénnyel ne halásszák el az állásokat. 

Ma kora délután körbenéztem az osztrák médiában, milyen visszhangja volt az álláspiaci nyitásnak és szinte semmi. Kisebb cikkek elrejtett helyeken, miniszteri interjú a szigorú ellenőrzésekről, csak ennyi. 

Illúziók nélkül: a munka nem jön házhoz

Hogy miért volt nagyobb a füst, mint a láng? Nem akarok senkit sem elkedvetleníteni, csupán az illúziókat szeretném eloszlatni. Az állás - és a több ezer eurós havi fizetés - nem jön házhoz. Hiába nem kell munkavállalási engedély a magyaroknak Ausztriában, az álláshoz vezető utat az álláskeresőnek kell kitaposnia: az állások felkutatásával, a munkaadók feltérképezésével, a német nyelvű pályázati anyag összeállításával és a sikeres német állásinterjús szerepléssel.

Ez azt is jelenti, a szakképzettséggel nem rendelkezők és nyelvet nem beszélők számára továbbra sem lesz munkalehetőség.

Ha van diploma és/vagy szakképzettség, akkor sem sétagalopp a karrierépítés. A hiányszakmák és a telített munkakörök ugyanis hasonlóságot mutatnak mindkét országban. Jogászként, a médiában, a marketingben, tanárként nincs esélyünk felvenni a versenyt az osztrákokkal (legfeljebb multinacionális cégen belül), informatikusként, orvosként, pincérként, szakácsként, hidegburkolóként viszont eddig is voltak lehetőségek.

Előnyök és veszélyek

Ettől függetlenül több ponton is előnyösnek tartom a magyarok számára a nyitást.

- Több száz (vagy ezer?) – eddig feketén dolgozó - magyar munkavállaló legalizálhatja munkáját, így csökken kiszolgáltatottságuk

- Az Ausztriában tanuló több ezer magyar fiatal könnyebben finanszírozhatja tanulmányait diákmunkával/szezonális munkával. Eddig ide is kellett munkavállalási engedély.

- Egyszerűbb lesz a magyar fiataloknak a munkatapasztalat megszerzése. Egy soproni, szombathelyi vagy győri egyetemista munkavállalási engedély beszerzése nélkül német nyelvterületen szerezhet szakmai gyakorlatot, ami a pályakezdésnél nyerő lehet. Egy Bécsben, banki szektorban dolgozó – magyar fiatalembertől hallottam, a nagy multi (pénzügyi, gazdasági) tanácsadó cégeknél sok magyar, cseh, szlovák frissdiplomás fiatal dolgozik.

Feszültséget látok a nyugat-dunántúli régióban az Ausztriába távozó munkaerő pótlásában. Éppen ma olvastam, hogy szemfüles kőszegi közgazdász fiatalok a burgenlandi Alsópulyán tanácsadói irodát nyitottak magyar munkavállalóknak. Bizonyára több személyzeti tanácsadó cég szakosodik majd ausztriai közvetítésre. Már csak azért is, mert az osztrák idegenforgalom, vendéglátás, építőipar, egészségügy tényleg munkaerőhiányban szenved. Ennek pedig előbb-utóbb a nyugat-dunántúli munkaadók fizetik meg az árát...