Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Nyelvtudás és karrier – 10 gyakori kérdés és válasz

Milyen nyelvet éri meg tanulni? Érdemes-e nyelvvizsgát tenni? Milyen szintet kérnek a cégek? Az idegennyelvtudás fontos eleme a karrierépítésnek.

Múlt héten egy szaknyelvi konferencián jártam a Tempus Közalapítvány szervezésében. Erre készülve több személyzeti szakemberrel beszéltem, ott pedig nyelvtanárokkal vitattuk meg a helyzetet. Ennek kapcsán a legérdekesebb kérdések és válaszok.

1. Milyen nyelvet éri meg leginkább tanulni?
Angolul a jövőben szinte minden diplomásnak tudnia kell(ene). Ha egy nyelvre van energiánk, akkor ez legyen. Mellette még nagyon hasznos a német, főként második nyelvként (az autóiparban első nyelvként is). Ezt azonban csupán álláspiaci szempontból írom. Vallom, hogy minden egyes új nyelvvel új emberek leszünk, kinyílik a világ, egy új kultúra. Én az angol és a német mellett a spanyolba és a lettbe is belekóstoltam. Egyiket sem bántam meg.

2. Mennyiben segíti a nyelvtudás az elhelyezkedést?
Jelentősen. Ha körülnézünk az internetes állásportálokon akkor azt láthatjuk, hogy nyelvtudás nélkül az állások jelentős részét esélyünk sincs megszerezni. A Monster.hu oldalon az üres pozíciók 73 százalékában kérnek angolt, 29 százalékában németet, míg a Workania.hu oldalon 50 százalékában elvárás legalább egy nyelv, itt is az angol áll az élen. Emellett nyelvtudás nélkül a külföldi munkavállalás sem jöhet szóba.

3. Milyen szintet kérnek a cégek?
Nincs egységesen elfogadott szintezés, sokféle megfogalmazással találkozni álláshirdetésekben. Ezeket olvasni: „kommunikációképes”, „társalgási”, „tárgyalási” szint, „alap-, közép-, felsőfok”, „B1, B2, C1” (utóbbi az EU-s terminológia és a magyar alap-, közép, felsőfoknak felel meg)  stb. Én a hagyományos alap-, közép- és felsőfokban gondolkodom. Az állások többségében legalább középfokú szint kell, alapfokkal kevés helyen lehet érvényesülni. (A nyelvtudás megfogalmazásához fogódzót nyújt az Europass Nyelvi Útlevél, amely ITT érhető el.)

4. Mit néz a munkaadó a nyelvtudás tesztelésénél?
Sok HR-vezetővel, személyzeti tanácsadóval beszéltem és magam is gyűjtöttem tapasztalatot. Pozíciótól, szakmától függ. Egy nemzetközi ügyvédi irodánál vagy vezetői poszton más az elvárás, mint egy értékesítő cégnél vagy beosztottként. Általánosságban azonban elmondható: a nyelvhelyességnél sokkal fontosabb a folyamatos kommunikáció. Rosszabb megítélés alá esik az a pályázó, aki keveset beszél, de azt tökéletes nyelvtannal teszi, mint aki többet, meggyőzőbben kommunikál, de hibákkal. A lényeg: ha megérti a másik fél a mondandót, akkor rendben van. (Ez a véleményem a szaknyelvi konferencián némi ellenállásba ütközött nyelvtanárok körében. De továbbra is igaznak vélem az esetek többségében.)

5. Kell-e szaknyelvi ismeret az érvényesüléshez?
Speciális szaknyelvi tudás néhány területen elvárás (például műszaki, jogi, informatikai szakmáknál), a többinél munka közben is felszedhető a szükséges ismeret. Pályakezdőként azonban előnnyel indul az ember, ha már egyetemi évei alatt megtanulja a későbbi szakmájában használt szókincset. Ráadásul így jobb önéletrajzot is ír.

6. Érdemes-e a valóságnál kicsit feljebb helyezni tudásszintünket az önéletrajzban?
Nem. A nyelvtudás valós szintje néhány perc alatt kideríthető. Emellett a személyzeti szakemberek – a sok csalóka élmény miatt – eleve fenntartással kezelik az önbevalláson alapuló tudásszintet.

7. Mennyire számít a nyelvvizsga álláskereséskor?
Egyrészt diplomát nem lehet nyelvvizsga nélkül szerezni és a közszférában sok állás felsőfokú végzettséghez kötött. (Azt se felejtsük el, hogy a közszférában  nyelvpótlék jár a nyelvvizsga után).

A versenyszférában azonban kicsi a szerepe. Ugyan jól mutat és jelzi az eddigi eredményeket, a HR-eseknek a valós, azonnal előhívható tudás számít. Ezt tesztelik is például írásbeli feladatsorral, telefonos vagy személyes interjún.

Összességében bátorítok mindenkit nyelvvizsga letételére, ugyanis fontos motiváció, mérföldkő és visszajelzés is a nyelvtanulásban. Persze az sem mindegy, ki, milyen típusú nyelvizsgát tesz le. Ez is céltól függ. (Aki például német egyetemre készül, neki csak a Goethe Intézet vagy az Osztrák Intézet nyelvvizsgája elfogadott.)

8. Mit tegyünk, ha korábban nyelvvizsgát tettünk, de tudásunk már nincs azon a szinten.
Ne hallgassuk el a nyelvvizsgát, de azért tegyük hozzá, hogy tudásunk felfrissítésre szorul. Egy korábbi, már elért szintre visszatérni mindig könnyebb, mint oda első alkalommal eljutni. Így leszünk hitelesek.

9. Miben más egy nyelvvizsga, mint egy idegen nyelvű állásinterjú?
Látszólag hasonló, de teljesen más műfaj. Nyelvvizsgán a témák szélesebb skálája kerülhet szóba (mindennapi életvitel, család, hobbi, munka, társadalmi kérdések). Bármit mondunk nyelvtani hiba nélkül, akkor az rendben van és pozitív elbírálás alá esik.
Idegen nyelvű állásinterjún kevesebb a téma (főleg korábbi tanulmányok, szakmai tapasztalat), abba viszont mélyebben kérdeznek bele és csak a valóságnak megfelelő információkat mondhatjuk. Ráadásul a kiválasztás során a pályázókat telefonos interjún is szűrhetik. Ilyen feladattal a nyelvvizsgán résztvevők nem találkoznak és ez a műfaj a nonverbális jelek hiánya miatt speciális felkészülést igényel.

10. Miért éri meg felsőfokú vagy anyanyelvi szint közelében megtanulni egy nyelvet?
Az ilyen szintű tudás állásinterjún, de a céges mindennapokban is növeli a magabiztosságot, könnyebb így eladni magunkat és a cég portékáját is az ügyfeleknek. Multi cégeknél közép- és felsővezetői szinten könnyebb az érdekérvényesítés és az előléptetés kivívása, valamint az anyacég döntéshozóinak bizalmába kerülés.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Mit ér egy diplomás nyelvtudás nélkül? - egy javaslat margójára

Nem kell minden egyetemistának, főiskolásnak nyelvvizsgát tennie ahhoz, hogy diplomát szerezzen. Ezt tartalmazza az a javaslat, amely a hírek szerint hamarosan a kormány, majd a parlament napirendjére kerül. Először olvasva padlót fogtam, majd összegyűjtöttem, mit ér egy frissdiplomás nyelvtudás nélkül.

Az egész magyar sajtón végigfutott szerdán az Eduline.hu oktatási portál híre: a Felsőoktatási Kerekasztal azt javasolja a kormánynak, enyhítsen a diplomaszerzés feltételein. A dokumentum szerint vannak olyan szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos. Idézek tovább a cikkből: „Az "irreális" nyelvvizsga-követelmények "ésszerűvé tételével" 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát: a stratégia szerint a szabályozást képzési szintenként és képzési területenként kellene felülvizsgálni.”

Olvasom a sorokat, és azt hiszem, rosszul látok. Furdal a kíváncsiság, hogy kik ülnek a Felsőoktatási Kerekasztalnál, hogy ilyen „reformon” gondolkodnak. Persze mondogatják, valószínűleg a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző fiatalok megmentése áll a háttérben valamint így szeretnének javítani a magyar diplomások arányszámán az európai statisztikákban.

Nem tudom, mennyi az esély arra, hogy ez a javaslat megvalósuljon. Lehet, hogy holnap jön egy politikai döntéshozó és azt mondja, hogy mégsem. Mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, mit ér egy frissdiplomás nyelvtudás nélkül.

Mit adott nekem az angol- és a némettudás?

Amikor 1981-ben beléptem a bakonyjákói általános iskola első osztályába, szüleim egyik leghangsúlyosabb útravalója az volt: "vedd komolyan a németet, nagyon fontos legalább egy nyugati nyelvet ismerni." Pedig akkoriban nem is volt kötelező (csak az orosz, az is negyediktől), német nemzetiségi község lévén azonban felajánlották minden diáknak. Megfogadtam szüleim tanácsát: becsülettel tanultam, ötösöket hoztam. Majd gimnáziumba érve az angolt is felvettem mellé. 18 éves koromra előbbiből felsőfokú, utóbbiból középfokú nyelvvizsgát szereztem. Aztán az ELTE-n német és média szakokon diplomáztam és azóta is napi szinten csiszolom mindkét nyelvet: olvasok, híreket hallgatok, angolul még ma is hetente online órákat veszek.  

Rengeteg energiát fektettem a nyelvtanulásba, de minden óra és forint busásan megtérült. El sem tudom mondani, hogy mennyivel szegényebb lenne az életem és szakmai pályafutásom e két nyelv nélkül. Külföldi egyetemi ösztöndíjak (Dortmund, Berlin), továbbképzések, sajtóutak, barátok Londontól Brüsszelen át Rigáig, munkák multinacionális vállalati környezetben. Óriási közhely, de minden nyelvvel új ember vagy, kinyílik előtted a világ.

Mivel ez egy karrierblog, most hadd tekintsek el a lelki és a kulturális dimenziótól és hadd fókuszáljak tömören a nyelvtudás álláspiaci szerepére.

Annyit azért elő bocsátok: különbséget kell tenni nyelvvizsga és nyelvtudás között. Előbbi eszköz, utóbbi cél. Az igazán fontos az azonnal előhúzható nyelvtudás. A versenyszférában sehol sem kérnek nyelvvizsgapapírt, ám ahol kell a nyelv, ott írásbeli teszttel vagy szóbeli beszélgetéssel mérnek. Bármilyen papírt is lobogtat valaki, állásinterjún néhány perc alatt kiderül az igazság.

Mit veszít az a frissdiplomás, aki nyelvtudás nélkül vág neki az álláskeresésnek?

1. Nem tud lépést tartani a szakma fejlődésével. Bármely szakmáról legyen szó, a külföldi szakirodalom olvasása, követése elengedhetetlen a fejlődéshez.

2. Beszűkülnek a lehetőségei. A nagy internetes állásportálokon az üres állások 60-70 százalékéhoz kell nyelvtudás. Multinál szóba sem állnak azzal, aki csak magyarul tud.

3. Alacsonyabb fizetést kap. Azokban a munkakörökben, amelyekben kell a nyelv vagy előnyt jelent a használat, többet fizetnek. A közszférában a nyelvvizsga után fizetett nyelvpótlék dobja meg a fizetést, a versenyszférában pedig önmagában a nyelvtudás. Egyébként a legjobban a multinacionális cégek fizetnek Magyarországon.

4. Kisebb az esélye az előrelépésre. Még magyar tulajdonú cégeknél is egyre fontosabb vezetői szinteken a nyelvismeret. Főként ha a cég külföldi piacra készül, exportra termel vagy külföldi hátterű magyarországi vállalatokkal áll üzleti kapcsolatban.

5. A külföldi álláskeresés szóba sem jöhet. A magyar nyelvvel legfeljebb a Kárpát-medencében lehet munkát találni. Lehet bármennyire jó valaki a szakmájában, a külföldi munkától eleve elzárja magát. Aki esetleg angolul tudó baráttal mégis nekivág a világnak, rettentő kiszolgáltatott lesz és sok veszély leselkedik rá.

Ha 2 éves kisfiam kicsit nagyobb lesz, első dolgom lesz elindítani őt a nyelvtanulás útján. Nem sajnálok majd se pénzt, se energiát. Hiába üzenné az állam, hogy az nem is annyira fontos...

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

Karácsony Zoltán

11 Tovább

Kell-e nyelvvizsga a karrierhez?

Hétfőn a Tempus Közalapítvány konferenciáján jártam, amelyen egy pódiumbeszélgetést moderáltam. A gondolatébresztő vita az idegennyelv-tanulásról és a munkaadói nyelvi igényekről szólt. Jelen voltak cégek, oktatási intézmények képviselői. Rengeteg szempontról szó esett, pörgős kis beszélgetés lett belőle. Hadd emeljek ki ebből egy kisebb témát, a nyelvvizsgákat, pontosabban, mire is jó a nyelvvizsga az álláspiacon.

Nem vagyok nyelvvizsga-párti. Sőt…

Nem tagadom azonban, hogy bizonyos helyzetekben szükséges letenni.
Mikor jó a nyelvvizsga?
- Egy nyelvvizsga plusz pontot ér egyetemi felvétein,
kell a diplomához,
- a közszférában pedig státusztól függően nyelvpótlék jár érte
- külföldi egyetemre jutáshoz előfeltétel (példéul az USA-ba készülőknek a TOEFL, Németországban a Goethe Intézet viszgája).

DE ezeken az eseteken kívül más értelmét nem látom annak, hogy valaki nyelvvizsgázzon. A versenyszférában a cégek maguk mérnek (gyorsan és hatékonyan megtehető ez...) és az azonnal előhívható tudás számít. Nem az, hogyan beszéltünk németül, angolul 3 évvel ezelőtt.

Persze sokaknak kifejezett motivációt jelent az erőpróba. Célzottan és intenzíven készülnek rá és siker esetén az elégedettség érzése tölti el őket.

Nekem ellenben több kárt okozott a nyelvvizsga, mint amennyi hasznot hajtott és úgy vélem, nem vagyok egyedül.

A pódiumbeszélgetésen is elmondtam, 18 évesen két nyelvvizsgát tettem le sikeresen: egy felsőfokú „c”-t németből és egy középfokú „c”-t angolból. Mivel később németből felvételiztem az egyetemre, és német szakon is végeztem (a média mellett), nekem a némettel sohasem volt gondom.

Az angollal viszont annál inkább. Úgy látom ugyanis, hogy a nyelvvizsga elaltatja a nyelvtanulót. Hiába replikázik sok nyelvtanár ekként: „Nem úgy kell felfogni a nyelvvizsgát, hogy révbe értünk. Ez csak egy állomás, amelyet sikerrel vettünk.”
Kevés olyan embert ismerek, aki egy-egy nyelvvizsga után ne eresztett volna le. Mert a nyelvvizsgára készülés azt sugallja, céllal van dolgunk.  Ha pedig ezt elértük, utána automatikusan jön a motivációvesztés. A nyelvtanulásban ez a gondolkodás veszélyes.

Leereszt az ember nyelvvizsga után...

Én is leeresztettem az angol középfokú nyelvvizsga leltétele után. 6-7 évig azt hittem magamról, hogy tudok angolul, pedig egyre jobban kopott a tudásom. Néha elvétve a kezembe akadt egy-egy angol újság vagy belenéztem a tévébe, de igazából nem foglalkoztam a szinten tartásással. Kollégista lakótársaimra, akik a nulláról indultak és 2-3 év alatt kínkereservesen eljutottak középfokú szintre, magamban enyhe felsőbbrendűséggel tekintettem, pedig valójában ők már elhagytak engem.

A pofon az álláspiacra kilépve érkezett, amikor azt tapasztaltam, nagyon kevés az, amit tudok. Hiába áll a cv-ben a „Középfokú nyelvvizsa” megjelölés, hiába tudom díszes oklevelemet szkennelve elküldeni, a munkaadót az azonnal előhívható nyelvtudás érdekel. Semmi más. Nekem szerencsém volt, mert erős németemnek köszönhetően beslisszantam első munkahelyemre, ahol kínkeservesen hoztam vissza az angolomat. Ekkor tanultam meg, hogyan is kell nyelvet tanulni, miként lehet megszereni egy nyelvet (enélkül nem megy) és hosszú távú motivációt gyűjteni.

Hogyan tanulok én?

Sok évig tartott, amíg rájöttem erre. Manapság eszembe sem jut nyelvvizsgát tenni, ellenben hetente kétszer egy órát online tanulok a világ másik részén élő angol anyanyelvű tanártól webkamerán, mikrofonnal. Excelben szójegyzéket vezetek, amelyet hetente frissítek és minden héten  időt szánok ennek átnézésére. Reggelente a magyar kereskedelmi rádiók műsorai helyett a BBC World Service adását hallgatom az okostelefonomról autóban vagy buszon ülve. Nem sokat csak 20-30 percet. Mert a valódi nyelvtanulás nem nyelvvizsgára készülés, hanem a mindennapok szerves része. Olyan természetes elem, mint egy pohár ásványvíz...

Ha van vélemény, a karacsony_zoltan@freemail.hucímen várom, de írhattok ide is kommentet. És a facebookon is jelen vagyok. Ha tetszik,  lájkoljátok. Köszönöm előre is.:)

UPDATE: egy kedves olvasómtól kaptam nagyon jó tippeket az online nyelvtanulásra (főleg praktikus tanácsok.) Kíváncsian várom, kinek van még jó tippje, szívesen tesztelem, közzéteszem az ötleteket egy másik posztban.

1 Tovább

Kell-e nyelvvizsga az álláspiacon?

Úgy is mint egykori nyelvtanár, első kézből tudok válaszolni erre a kérdésre. Szerintem nyelvet nem a nyelvvizsga miatt kell tanulni (legfeljebb, ha diplomához, egyetemi felvételi előtt a többletpontokhoz vagy a közszférában a nyelvpótlékhoz kell), hanem ez csak egy motivációs eszköz ahhoz, hogy egyre jobban beszéljünk. Sokan vannak, akiknek ezek a mérföldkövek szükségesek a feljebblépéshez.

A versenyszférában nem számít, ki milyen nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett. A nyelvtudás szintje ugyanis állásinterjún egy 10 perces beszélgetéssel azonnal és nagy pontossággal kideríthető (ezért sincs értelme lódítani erről az önéletrajzban).

Ebből következik, hogy versenyszférás álláskeresőknek megfelelő belső motiváció esetén nem javaslom a nyelvvizsga letételét, viszont a nyelvtudást nekik is folyamatosan karban kell tartaniuk. (Utóbbihoz elég lehet angol tévéműsorok, podcastok hallgatása, internetes újságolvasás)

A már említett élethelyzeteken kívül vannak esetek, amikor a vállalati világban dolgozóktól is nyelvvizsgát kérnek. Például TOEFL-vizsgát MBA (vezetőképzői) tanulmányok esetén illetve amerikai egyetemi felvételi előtt, a Goethe Intézet/Osztrák Intézet nyelvi papírját német/osztrák munka esetén, a Cambridge rendszer vizsgája pedig Angliában mutat jól.

Még 2 fontos megjegyzés:

Akire idegen nyelvű állásinterjú vár (illetve ha erre a pályázás során van esély), annak érdemes egy 1-2 napos felkészítő tréninget elvégeznie. Még akkor is, ha megfelelő szinten beszéli a nyelvet. Ők ugyanis ezzel a célzott gyakorlással jelentősen javíthatnak teljesítményükön.

Idegen nyelvre váltásnál ne ijedjünk meg. Sokkal jobb értékelést kap az a pályázó, aki ha hibákkal is, de mer beszélni, folyamatosan kommunikál, mint aki nyelvtanilag helyesen beszél, ám tőmondatokban és nehézkesen.

A nyelvvizsga/nyelvtudás egyébként szerteágazó témakör. Ha erről vagy bármilyen álláspiaci kérdésről kérdeznétek/kérdeznének a karacsony_zoltan@freemail.hu címre írjatok/írjanak.

5 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)