Jobb-Állás Blog

A nyári turistaszezonban szem elé kerül a felszolgáló szakma. Hiszen ki ne látná őket nyaralása alatt az éttermekben sürgölődni, mosolyogni, rendelést felvenni, rázós helyzeteket kezelni. Mi kell ahhoz, hogy valaki kitanulja a szakmát? Elmélet és gyakorlat – persze. Egy budapesti iskola egy fokkal tovább megy: görögországi szakmai gyakorlatot ad a magyar képzés mellé.

Néhány szalagcím a pincér szakmáról az utóbbi évek trendjei alapján: világszerte hiányszakma, nyelvtudással könnyű a váltás az országok között, még országon belül is nagyok a fizetési különbségek, az átlag felettieknek biztos megélhetést nyújt. Persze nem szabad elhallgatni, hogy kemény szakma ez: fizikai állóképesség, stressztűrés, emberek, váratlan helyzetek kezelése napi 12 órában az éjszakába nyúló munkanapokkal.

Nagyot ugrottak a fizetések
Egy neves budapesti vendéglátós mondta nekem a közelmúltban, hogy az utóbbi két évben elszabadultak a bérek a fővárosban, legalább 20 százalékot ugrottak. Egy szakácsnak bruttó 300 ezer körül, egy pincérnek 400, egy séfnek 500 ezer forint körül kell fizetni. Nyugat-Európában pedig ezt hárommal lehet szorozni. A Balatonnál sincs másképp a helyzet: nettó 250 ezer forint alatt nehéz felszolgálót találni az étteremvezetőknek.

Egy érdekes képzésre bukkantam a közelmúltban. Az Európa 2000 Középiskola és a Gundel Étterem tanfolyama a Svájcban elterjedt sémát követi. A nap egyik részében a diákok elméletet tanulnak, majd gyakorlati képzéssel folytatják. Ez nem igényel nagy szervezést, ugyanis az iskola és az étterem pár percre van egymástól. Néhányan már a tanév alatt, iskola mellett a patinás étteremben dolgoznak alkalmi munkaerőként.

Szakmai gyakorlat Görögországban a csúcsszezonban
A másik elem: a diákokat nyáron „mély vízbe” dobják. Görögországba küldik szakmai gyakorlatra, 5 hónapra. A tanulók nem csak az 5*-os vendégkiszolgálást tanulják meg, de az önálló életben, önálló döntésekben tapasztalatot szereznek. A szakmai gyakorlatért fizetés jár, ami a havi 450 eurót (140 ezer forintot) is elérheti, mellé szállás és ellátás jár. A legügyesebbeknek a Gundel munkalehetőséget is biztosít. Egy Korfuról visszatért fiatal mesélte: sokat fejlődött az angolja, megtanulta, hogyan lehet jól kezelni a különböző kultúrákból érkező vendégeket, nemzetközi csapatban dolgozni.

Ne a megúszásról szóljon a szakma tanulása
Ami számomra tanulság és útravaló minden kedves olvasómnak: ha belekezd egy szakma kitanulásába, ne a legkönnyebb ellenállás felé induljon. Biztosan el lehet végezni egy felszolgáló tanfolyamot minimális megterheléssel, de így soha nem fogunk átlag felett keresni és nehezen nyílnak meg az utak jó külföldi munkaadók felé. Ha pályakezdőként az önéletrajzban jó referenciát vagy külföldi tapasztalatot tudunk felmutatni, teljesen más kapuk nyílnak meg előttünk.

Ki alkalmas akkor a felszolgáló pályára? Erről Bori Márk, a Gundel Étterem talent managere azt mondja: „Erősen javasolt az angol nyelvtudás, mosolygós, nyitott személyiség, fogékonyság az új dolgokra, és az érdeklődés a szakma iránt. Minden mást meg lehet tanulni."

Rendszeresen felbukkanó kérdéskör, hogyan lehet légiutas-kísérőként nagy társaságokhoz bejutni, milyen elvárásoknak kell megfelelni, kinek jók az esélyei. Hogy mekkora álláspiac ez, két légitársaságtól kapott válaszok mutatják: az Emirates 135 országból több mint 23 ezer légiutas-kísérőt alkalmaz. A Wizzair 700-800 közötti munkatársat vesz fel évente. Kell a munkaerő, mert az utas is több: például a Wizzair utóbbi egy éves forgalma 20, a Ryanairé 14 százalékkal nőtt az áprilisi adatok szerint. A közelmúltban beszéltem egy fiatal lánnyal, aki márciusban sikeresen vette a Qatar Airways felvételijét és egy légiutaskísérő-képző iskola vezetőjével. Néhány hasznos gondolat tőlük mindazoknak, akik ezt a pályát célozzák meg.

Petra (kérte, teljes nevét ne említsem) 21 éves, tavaly érettségizett Budapesten. Mivel akkoriban még nem kristályosodott ki számára, merrefelé szeretné folytatni, átmeneti munkaként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér business várójában hostesskedett néhány hónapon át. Ott dolgozva került látóterébe a légiutas-kísérő szakma. Vonzotta az utazás, a külföldi élet, más kultúrák megismerésének a lehetősége. Egy ismerőse ajánlotta figyelmébe a budapesti Europe Crew Academy képzését, ami felkészíti őt új karrierjére. Petra beiratkozott az iskolába, elvégezte a másfél hónapos alapképzést, majd tavasszal nekivágott az álláskeresésnek.

A példa tipikusnak számít. „Magyarországon nagy a szakma presztízse. Az egyik vonzerő a világ felfedezésének a lehetősége, nemzetközi csapatban, az idegen nyelvet használva. Jellemzően húszas éveik elején járó fiatalok vágnak bele. Még családalapítás előtt, amikor rugalmasak, mobilak” - mondja Papp András, az Europe Crew Academy ügyvezetője.

Ki alkalmas erre?
Sok minden tanulható, a személyes tulajdonságok (a szaknyelvben soft skill) azonban nehezebben változtathatóak. Az Emirates légitársaság a pozitív attitűdöt, a kellő empátiát, a multikulturális munkakörnyezetre való nyitottságot, és a rugalmasságot említi válaszában. Emellé persze egy sor más tudás kell, például folyékony angol, a repülőgépen felmerülő problémák profi kezelése, amit képzéseken el lehet sajátítani.

„Gyakori hiba, ha a szülő tereli e pályára a fiatalt. Ha nem jön belülről, hogy valaki erre vágyik, az gyorsan lejön állásinterjún. Lényeges szempont még az arányos testalkat (BMI) (légitársaságoktól függ, mit is jelent ez, de a túlsúly többnyire akadály) és formaruhában, látható helyen, nem lehet tetoválás” – teszi hozzá Papp András.

Nyílt nap vagy meghívásos állásinterjú
Hogyan is megy a bekerülés? Többféle módszer létezik. Az Emirates gyakorlata: az online jelentkezési lap kitöltését követően az első interjúra egy videó-meghallgatás formájában kerül sor. Akik ezen túljutnak, őket egy egész napos, személyes találkozóra invitálják. Meghallgatáson, az angol nyelvtudást felmérő teszten, pszichometriai felmérésen, valamint egy egyéni szituációs interjún is részt vesznek.

A Wizzair és a Qatar Airways nyílt napon toboroz. Ide bárki benevezhet, ha tudomást szerez róla. Így tett Petra, aki a március végére hirdetett Qatar open day-ra jött el a budapesti Marriott Hotelbe. „Reggel 9 órakor kezdődött, pontosan kellett érkezni. Aki késett, nem kapott lehetőséget. Elvárás volt az üzleties viselet: a térdig érő szoknya, blézer, blúz, 5 centinél nem magasabb magas sarkú. Körülbelül 180-an lehettünk” – mondja az első pillanatokról.

Nulladik lépésben mindenki leadta önéletrajzát, majd a jelölteket egyesével szólították egy 1-2 perces beszélgetésre. Ez bemutatkozásból állt és azt kérdezték, miért szeretne a pályázó náluk dolgozni légiutaskísérőként. Miután mindenki sorra került, 50 főre szűkítették a listát, a többieknek véget ért a kiválasztás. Akik maradtak, nekik angol nyelvű tesztet kellett kitölteni, ami újra felezte a mezőnyt. „Középfok körüli, nagyjából ’preintermediate’ szintű tudást vártak el, a tesztkérdések is ilyenek voltak” – mondja Petra.

Amikor már csak 25-en maradtak, akkor következett a magasságpróba: lábujjhegyre állva a kart kinyújtva el kellett érni a 212 centiméter magasságot (ez is kizáró feltétel). Majd angol nyelvű beszélgetés jött húzott téma alapján. Petra az „ideális életről” osztotta meg gondolatait a vizsgáztatókkal.

A negyedik kör után már csak 16-an maradtak állva. Őket két csoportra bontották. A két nyolcasnak azt kellett megvitatnia, hogy milyen tulajdonságok kellenek a légiutaskísérő szakmához. A bírálók nézték, ki hogyan viselkedik a csoportban. "A szituációs gyakorlaton azok a jelöltek buktak el, akik dominánsak voltak, főnökösködni akartak” – jegyzi meg. A nap végére a 180 pályázóból 8-at választottak ki, közöttük őt.

Még ez sem jelent állásajánlatot, de már 80 százalékos valószínűséget igen. Petra elindíthatta hivatalos pályázását a dohai légitársaságnál. Ha átmegy a különféle vizsgálatokon (orvosi alkalmassági, személyes háttér) és a betanítási szakaszon, akkor bekerül a prémium légitársasághoz.

Karrierlépcsők légiutas-kísérőként
Papp András elmondta, vannak, akik diszkont társaságnál (fapados) kezdik pályájukat légiutas-kísérőként. Innen vezető légiutas-kísérőként folytathatják, esetleg prémium légitársasághoz váltanak. Opció lehet irodai háttérterületre (back office) lépni és ezzel egy nyugalmasabb életszakaszt előkészíteni. Sokan vannak, akik életük 5-10 éves fázisaként tervezik ezt az időszakot és teljesen más területen folytatják.

A Wizzairnél 6, az Emiratesnél 7 hétig tart a betanító oktatás. Az Emiratesnél 18 hónap után üzemelési igényektől függően a légiutas-kísérő feljebb léphet a Business osztályra, további 12 hónap elteltével továbbtanulhat és megcélozhatja a First osztályt.

Mennyit lehet ezzel keresni?
A fizetésekről a légitársaságok mélyen hallgatnak, még hozzávetőleges számokat sem említenek. Így nem hivatalos forrásokból gyűjtöttem infókat. Annyi bizonyos, hogy a bér mindenhol a magyar átlag feletti. A fizetés több részből tevődik össze: alap, repült órák száma és fapadosoknál a fedélzeten eladott termékek utáni jutalék. A bruttó és a nettó fizetés között különféle kedvező adózási megoldásoknak köszönhetően se a Wizzairnél, se az Emiratesnél nincs jelentős különbség.

Fapadosoknál 250-300 ezer forint kereshető meg egy hónapban, nyáron átlag feletti repült órával akár 500 ezer forint is. Az Arab-öböl térségének prémium légitársaságai ennél sokkal többet, lehet keresni: kezdőként 600-700 ezer forint körüli összeget, tapasztalattal 1 millió forint feletti helyi valutát.

...és persze kedvezményes repjegyek
Nem elhanyagolható szempont a béren kívüli juttatás. Erről már az Emirates nyilatkozott: Évi 30 nap szabadság, kedvezményes jegyvásárlási lehetőség, pozíciótól függően orvosi- és fogorvosi ellátás. Az Emirates emellett saját hálószobát biztosít közös szálláson, valamint végkielégítést is nyújt (az Egyesült Arab Emirátusok munkatörvénye értelmében a vállalattól való távozáskor az első öt évben minden eltöltött év után 21 napi alapfizetést, az ötödik évet követően pedig minden eltöltött év után 30 napi fizetés illeti a munkavállalót).

A Wizzairnél is megjelenik a kedvezményes jegyvásárlás nem csupán a munkatársaknak, hanem családtagjaiknak, barátaiknak. Ingyenesen parkolhatnak a repülőtéren és kedvezményesen vásárolhatnak a repülőtéri boltokban. Vonzó lehet még az is, hogy a társaság bázisain belül válthatnak munkahelyet, így több várost is felfedezhetnek.

Április 20-án jön egy érdekesnek ígérkező rendezvény. Közel 200 budapesti startup céghez lehet bejutni két nap alatt, ahol lesznek irodatúrák, előadások, kötetlen beszélgetések, aztán este buli. Berlinből indult a kezdeményezés, a Startup Safary. Hasznos lehet álláskeresőknek, pályaválasztóknak, az innováció iránt érdeklődőknek, szülőknek. Szakmák szerint nem csupán informatikusoknak, hanem mindenkinek, aki az új technológiát munkája szolgálatába állítaná a gasztrótól az egyéni tanácsadásig.

„Reggelik, irodatúrák, kötetlen szakmai beszélgetések a munkatársakkal, képzések, előadások, workshopok és este bulik vezetnek be ebbe a világba. Aki ügyes, akár új állással is távozhat vagy láthatja, merre érdemes képeznie magát, melyek lesznek a jövő keresett szakmái” – mondja az előkészületekről Kovács Péter főszervező.

Lehet menni a Prezihez is
Kikkel lehet találkozni? A prezentációs szoftverével a világpiacra betört Prezi neve széles körben ismert. Ám egy sor más befutott startup eddig nem kapott akkora nyilvánosságot. Pedig összesen több ezer új munkatársat keresnek és nyugati munkakörülményeket kínálnak nemzetközi csapattal.

A Budapesten indult Distinctiont például a vezető online repülőjegy-kereső, a Skyscanner vásárolta fel. A szintén magyar alapítású LogMeIn idén már 1 milliárd dolláros forgalmú cég lehet. Az Emarsys felhő alapú marketing szoftverével vezető szereplő a piacon. A Bitrise bekerült a startupvilág élvonalát képviselő Y Combinator három hónapos inkubációs programjába.

Bárki felépítheti magát egy új szakmában
A szervezők igyekeznek megkönnyíteni résztvevők dolgát és 13 tematikus útvonalat kínálnak, hogy mindenki a számára legérdekesebb cégek életébe nézhessen bele, vagy a legfontosabb szakemberek előadásait hallgathassa meg. Kovács Péter elmondta, hogy az informatikusokon kívül egy sor más terület – marketing, értékesítés, oktatás, kommunikáció, gasztronómia, életmód-tanácsadás stb. – újdonságai megjelennek.

„Azt akarjuk megmutatni, hogy az új technológiák kiaknázásával bárki felépítheti magát. Például meg lehet ismerkedni digitális nomádokkal, akik a világot bejárva dolgoznak más és más közösségi irodából online marketingesként vagy projektmenedzserként” – fogalmaz a szervező.

Mi az a Startup Safary?
Berlinből 2012-ben indult kezdeményezés, melynek célja a startup világ megismertetése a szélesebb közönséggel illetve a piaci szereplők közötti kapcsolatok bővítése. A cégek egy vagy két napra kinyitják kapuikat az érdeklődők előtt, és programokat szerveznek szakmabelieknek, potenciális befektetőknek, álláskeresőknek, pályaválasztás előtt állóknak. A Startup Safary-t eddig Európa több mint tíz városában rendezték meg Párizstól Athénig. Budapesten tavaly tartották az első ilyen eseményt közel 3 ezer résztvevővel.

Bővebb információ a Startup Safary weboldalán érhető el.

A közbeszédben az Erasmus egyet jelent a külföldi egyetemi, főiskolai tanulmányokkal. Pedig valójában az EU által finanszírozott mobilitási program ennél sokkal többről szól. Például szakmai gyakorlatra is mehetnek fiatalok a szakképzésből és a felsőoktatásból egyaránt. Most kaptam hírt egy szakképző iskolától, mely rendszeresen küldi vendéglátós diákjait Görögországba, néhány hete pedig egy konferencián beszéltem Erasmus szakmai gyakorlaton járt magyar egyetemistával.

Magyar tanulók görög szállodákban
A Kos és Korfu szigetein lévő 4 csillagos szállodákban teljesítenek évről évre szakmai gyakorlatot az Európa 2000 iskola diákjai. A Tempus Közalapítvány által koordinált pályázatban közel 90 000 eurós (28 millió forint) támogatást biztosít az Európai Bizottság az iskolának, amely kiválasztja, felkészíti, kiutaztatja és a szállodákkal együttműködve foglalkoztatja a diákokat a májustól októberig tartó szezon során.

A görög szállodában dolgozó, tanuló magyar fiatalok. A turistaszezon alatt gyakorolták az időnyomás alatti munkát

Az iskolán belül „A jövő legjobb vendéglátós gyakornokai" címet viseli a program. A közel 5 hónapos gyakorlati idő alatt végig élesben dolgoznak leendő vendéglátóipari szakmájukban: felszolgálóként, recepciósként, animátorként. A szaktudás mellett fejlődik a nyelvtudás, a társas kompetenciák, a munkában egyre fontosabb úgynevezett soft skillek (kommunikáció, problémamegoldás, rugalmasság, kitartás) és idegen környezetben kell megállniuk a helyüket. A gyakorlatot sikeresen teljesített tanulók Europass Mobilitási Bizonyítványt kapnak, mely előnyt jelent a későbbi álláskeresében. (Egy 5 hónapos görögországi vendéglátós szakmai gyakorlat jó nevű szállodákban egyébként mindenhol jól mutat...) 2017-ben újra 20 diáknak nyílik lehetősége arra, hogy részt vegyen az Erasmus+ programban.

Egyetemistaként Lisszabonban
Január végén beszélgettem egy rendezvényen Fejér Mercédesszel, aki 2016-ban végezte szakmai gyakorlatát három hónapon át Magyarország Lisszaboni Nagykövetségén szintén az Erasmus+ program keretében. Mercédeszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójaként nagyon érdekli a diplomácia, jelentkezett az egyetemén, majd második lépcsőben a Külgazdasági és Külügyminisztériumban folytatódott a pályázás.

„Egy nagy szervezetnél fennáll az a veszély, hogy elveszik a gyakornok, ezért kisebb egységbe szerettem volna kerülni, ahol nagyobb skálán mozognak a feladatok, közvetlenebb a kapcsolat, több mindenbe belelátok” – mondta el elképzeléséről. Így esett a választása Magyarország lisszaboni Nagykövetségére. A sikeres felvételi után motivációs levelet írt, majd a fogadási értesítés megérkezését követően repülőjegyet intézett, szállást szervezett és már indult is a nagy kaland.

Kiérkezésekor két mentora is lett. Egyikük egy egyetemi hallgató, aki segítette a napi életbe való beilleszkedést, a másik, a szakmai pedig az ottani konzul. „Az első napokban meg kellett mutatnom szakmai mentoromnak, hogy nagyon akarok fejlődni, nem a könnyű ’megúszás’ érdekel. Amint ezt érezte, sok feladatba belevont, nagyobb felelősséggel járókba is."

 „Havi 500 euró ösztöndíjat kaptam, ami a lakhatást és a közlekedést fedezte, tehát valamennyit saját zsebből is hozzá kellett tenni. De megérte minden euró befektetés” – vallja. Mercédesz idén nyáron diplomázik, és biztos benne, hogy a kinti munkahelyi tapasztalat, angoltudása fejlődése és az alapszintű portugáltudás segíti őt frissdiplomásként az álláspiacon.

Hogyan juthatsz ki szakmai gyakorlatra?
- Érdeklődj annál az intézménynél, ahol tanulsz, van-e ilyen együttműködése (csak iskolán keresztül lehetséges. Amelyik iskola nincs ebben benne, onnan nem mehetsz).
Ha van, akkor az adott iskola pályázati rendszerét kövesd. A fenti példánál maradva: az Európa 2000 iskolánál „A jövő legjobb vendéglátós gyakornokai" program volt a kulcsszó, erre lehetett jelentkezni.

- Egyetem, főiskola esetén nagy szerepe van a proaktivitásnak. Kereshetsz saját erőből is külföldi munkaadót. Ehhez használhatod az iskola adatbázisát és kapcsolatait.
A jelentkezésnél rendkívül fontos egy alapos motivációs levél. Miért akarsz éppen oda menni? Mit tudsz nyújtani a munkaadónak?

- Ha egyetemistaként, főiskolásként mennél, akkor érv lehet a kinti foglalkoztató számára, hogy bért és járulékot nem kell utánad fizetnie. EU-s forrásból jutsz ösztöndíjhoz. A cég azonban bárhol bevethető „ingyen munkaerőként” azonban nem kezelhet, szakmádba vágó feladatokat kell adnia és a fejlesztésedre is figyelnie kell.

- Egyetemista szakmai gyakorlatnál az ösztöndíj nem fedezi a kintlét költségeit, így gyűjtened kell rá. Ez viszont megtérülő befektetés lesz.

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak.

Facility manager, létesítményvezető, létesítményüzemeltető, üzemeltetési vezető, létesítménygazdálkodási mérnök, facility & real estate manager, facility engineer. Nagyjából ezekkel a pozíciónevekkel találkozni akkor, amikor az interneten barangolva az álláskereső megpróbálja felkutatni az állások leírása alapján a szóba jöhető ajánlatokat. A beugró szintekre koordinátor vagy asszisztens megjelölésekkel hirdetnek a munkaadók.

Mit is csinál a facility manager?

Röviden: a rá bízott ingatlan(ok) költséghatékony üzemeléséért felelős. Olyan modern gondnok ő, aki nem csak a hiba elhárításáról gondoskodik, hanem a legújabb technológiát használja, gondoskodik a gördülékeny működésről és a fejlesztésekről. Irodaházakban, telephelyeken, üzletekben. Középvezető szinten mozog műszaki és gazdasági tudással. Közvetlen kapcsolatot tart a megbízó képviselőivel, a társterületekkel, és az alvállalkozókkal, riportok készít, a technikusok munkáját irányítja és ellenőrzi, kisebb kivitelezési projektek visz. Ezen kívül árajánlatokat készít, jártas az energiamenedzsmentben, a beruházások tervezésében.

Kell-e diploma?

Az álláshirdetések két nagyobb csoportra oszthatóak, de mindkettőben közös a műszaki véna. Az egyikben elvárás valamilyen – elsősorban villamos- vagy gépészmérnöki – alapdiploma (bsc). E pozíciókat főleg nagy multinacionális cégek hirdetik meg (például Audi, Wizz Air, Tetra Pak)

A másik kategóriába – jellemzően ingatlanüzemeltetési szolgáltatást vállaló cégeknél – elegendő a technikusi középfokú végzettség (például épületgépész-, vagy épületvillamosság), ha az megfelelő munkatapasztalattal párosul.

Megkerülhetetlen elvárás a középfokú szintű nyelvtudás – főleg a felsővezetéssel való kapcsolattartás és a jelentések készítése miatt. Német tulajdonú cégeknél a középszintű némettudás is elegendő.

Szoftvertudásban a CAD és a CAFM ismerete bukkan fel az elvárások között. Mivel egyre több új irodaépület a fenntarthatóság jegyében készül, ezért a LEED és a BREEM minősítőrendszerek ismerete is versenyelőnynek számít a szakmában.

Rendkívül fontos összetevője a munkának a személyes képességek, amelyek műszaki végzettségűek körében gyakran fejlesztésre szorulnak: a jó kommunikációs készség, a csapatmunka, a szervezőkészség.

Mennyit lehet keresni?

A Fizetesek.hu bérinformációs portál adatai szerint Magyarországon facility managerként a havi bruttó átlagbér 412 000 forint, Budapesten 446 ezer, egyetemi végzettséggel pedig 512 ezer forint. Német nyelvterületen – ahol szintén keresett a szakma – ennek a többszörösét fizetik. A Lohnanalyse fizetési oldal szerint Ausztriában 7 év munkatapasztalattal 48 250 euró az átlag (havi szintre lebontva 1,2 millió forint), Svájcban 106 600 frank (2,5 millió forint/hó), Németországban a Gehaltsvergelich.de oldal adatai alapján mérnöki diplomával havi 4700-6300 euró (1,45-1,95 millió forint/hó) közötti ajánlatokkal találkozni.

Hogyan juthat be a szakmába?

Sokat segítenek a versenyképes szakmai tudás és a munkához szükséges képességek fejlesztésében a létesítménygazdálkodási képzések, amelyeket a BME Mérnöktovábbképző Intézet, az Edutus Főiskola és a WIFI Hungária kínál. A WIFI Ausztriában is elfogadott bizonyítványt állít ki, az elméleti alapok mellett a vezetői képességek fejlesztésére is fókuszál (például ilyen tárgyakkal: hatékony vezetői eszköztár, tárgyalástechnika, kapcsolattartás a bérlőkkel, beszállítókkal, prezentáció) valamint fejleszti a projektmenedzseri képességeket.

Beosztottból középvezető

A facility manager munka kiugrási lehetőség lehet az üzemeltetésben beosztotti szinten dolgozó vagy kevéssé összetett munkát végzőknek illetve a gyakorlatiasabb és változatosabb munka iránt érdeklődő mérnököknek egyaránt.

Írásom a HelloKarrier.hu magazinban is olvasható.

Mérnöki állások >>

Három évvel ezelőtt - részben a Malév megszűnése következményeként - kikerült az Országos Képzési Jegyzékből a „Légi utaskísérő” képesítés. Azóta Magyarországon csak a WizzAir belső tréningjén lehetett a szakmát elsajátítani. Hamarosan elindul az első, légitársaságoktól független tanfolyam az Europe Crew Academy szervezésében. A budapesti kurzus 3 hónapos, 120 órás, munka mellett is elvégezhető. Az órák egy része az iskolában kialakított repülőgép-utastérben zajlik, hogy valóságközelibb legyen a tanulás. Az oktatók pedig rutinos, a szakmában több évtizedet eltöltött stewardessek illetve más szakemberek (például repülésvédelem, meteorológia).

A kurzus vizsgával zárul, majd megfelelő eredmény esetén a képző cég delegálja a hallgatót a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság nemzetközi vizsgájára (ide tanfolyam nélkül, „az utcáról” nem lehet jelentkezni), ahol a Légiutas-kísérő Tanúsítvány szerezhető meg. Az European Crew Academy kurzusára nem automatikus a bekerülés. A feltételek között szerepel kommunikációképes angoltudás, érettségi bizonyítvány és 100 méter leúszása megszakítás nélkül.

Érdemes megjegyezni, hogy a légitársaságok nem várnak semmilyen „szakirányú végzettséget” a felvételi során. A hivatalos vizsgákat a sikeres kiválasztás után is le lehet tenni belső szervezésben. Akinek azonban megvan a tanfolyama, vagy a bizonyítványa, az általában felkészültebb, ismeri az elvárásokat, belelát a szakma működésébe, nagyobb eséllyel indul a céges felvételiken. Az állás megszerzése után pedig nem kell hónapokig végigjárni a tanfolyamokat, akár azonnal a fedélzeten kezdhet.
A stewardess karrierrel kapcsolatban bennem öt kérdés fogalmazódott meg, amire most igyekszek választ adni.

1. Van-e potenciál a szakmában?
Egyértelműen igen. Az Airbus német-francia repülőgépgyártó legfrissebb tanulmánya szerint (ami egybevág a konkurens Boeing hasonló kutatásával és az utóbbi évek turisztikai adataival) a következő húsz évben a repülési forgalom átlagosan évi 4,6 százalékkal növekszik. Ez 32 600 új személy- és teherszállító gépet igényel 4,9 billió (4900 milliárd) dollár értékben. Ami azt is jelenti, hogy világszerte több légiutas-kísérőre lesz szükség. A legnagyobb növekedést most a Távol-Keletre, Délkelet-Ázsiára prognosztizálják, de Európában is vastag pluszt jeleznek előre.

2. Miként lehet egy légitársasághoz bejutni?
A WizzAirhez való bejutási folyamat erre némiképp választ ad. Egy ott dolgozó munkatárs számolt be erről: először online jelentkezést kell beadni csatolva két képet (egy teljes alakos és egy profilkép jellegűt) A beküldendő formanyomtatványon rákérdeznek korábbi tapasztalatokra, arra hogy az illető mit tud a cégről, van-e jártassága a sales területén, van-e például tetoválása. A jelentkezőket előszűri a HR részleg és e-mailben értesítik a behívottakat a szóbeli megmérettetés időpontjáról. Ha úgynevezett open dayt (nyílt napot) hirdet a légitársaság, akkor bárki jöhet.

A felvételi végig angol nyelven zajlik. Az első kör egy rövid bemutatkozás maximum 3 percben, ahol az ember kiállását nézik a felvételiztetők (milyen a testbeszéde a jelentkezőnek , mennyire veszi fel a szemkontaktust). A második kör szituációs feladat: például büdös az utas, nem működik együtt, kiabálni kezd. A kérdés: mit teszel és az mennyire utascentrikus vagy kreatív. A harmadik a csapatfeladat, amelyben egy problémát kell közösen megoldani. A negyedik pedig a mélyinterjú, ami 20-30 percet vesz igénybe. A körök között folyamatosan szelektálják az embereket, mindig kihirdetik ki jutott tovább a következő körbe. Ha valakinek nem sikerül, csak 6 hónap múlva jelentkezhet újra. Ha minden jól megy és sikerül az összes kör utána még hátra van egy egészségügyi alkalmassági, illetve tréningek és vizsgák sora. Összességében előnyben a nyitott, pozitív személyiségek, a jó problémamegoldók, a csapatban dolgozni tudók.

3. Hogyan lehet előrébb jutni?
A Wizzairnél a kezdő juniorként startol, majd 9 hónap elteltével automatikusan válik CA-vá (cabin attendant), ezután bizonyos feltételek teljesülése mellett jelentkezhet seniori pozícióra, ahol egy belső felvételi eljáráson kell keresztülmennie. Ezt követően több irányba mozdulhat el: például lehet valamely terület szakértője (sales expert, safety expert), jelentkezhet oktatói pozícióra ahol még több lehetőség van. Ha pedig esetleg olyan egyetemi, felsőfokú végzettsége van, bekerülhet a cég más részeihez példaként HR területre, vagy lehet bázismanager.

4. Mennyit lehet keresni?
Egy fapadosnál dolgozótól hallottam: „A fizetésünk több részből tevődik össze. Minden utat hosszúság alapján különböző csoportba sorolnak (S, M, L, vagy XL), így más-más összeg jár utána. A fix fizetés kezdőként nettó 150 ezer forint, ezért egy a cég által meghatározott minimum szektorszámot kell lerepülni, a többi erre jön rá. Plusz pénzt jelent a fedélzeti értékesítésből származó jutalék. Évszakonként eltérő a havi bér: nyáron magasabb, míg télen kissé visszaesik. Akadt olyan nyári hónap, amikor 300 ezer forint fölötti volt a fizetésem. Ha egy évet nézünk, és havi szintre bontjuk, akkor hozzávetőlegesen 250-280 ezer forintra jön ki az átlag. Aki kezdőként lép be a cégbe, neki 9 hónap után körülbelül 30 ezer forinttal ugrik meg a fizetése. Ha pedig valaki senior lesz, azaz vezető légiutas-kísérő, erre még hozzávetőleg 100 ezer forint jön rá.” Fizetésben egyébként a csúcs a dubaji Emirates légitársaság.

5. Valóban lehet stewardessként világot látni?
Fapados társasággal nem nagyon. Itt minden a lehető legalacsonyabb költségszintnek van alárendelve. A Wizzairnél dolgozó légiutas-kísérő elmondása szerint sokszor a pilótáknak és a személyzetnek a leszállást követően 30 perce van arra, hogy újra felszálljon a gép, így még a terminált sem látják belülről. Csak ha valamilyen műszaki probléma merül fel, vagy az időjárás nem alkalmas a repülésre, akkor esik meg, hogy fél napot a városban töltenek és a szállást, ellátást a légitársaság fizeti. Vonzerő viszont, hogy a stewardessek ingyen jegyeket kapnak illetve kedvezményt jegyvásárlásra, amivel egy kicsit láthatnak a világból. Prémium légitársaságoknál azonban nem ritka, hogy fél-fél napokat kapnak a stewardessek néhány úticélnál. Persze itt sem kezdőként, azonnal.

25 cikkem, ami hasznos lehet az álláskeresésben

Kiválogattam a szerintem leghasznosabb, napi aktualitáshoz nem kötődő anyagokat, amelyeket alább linkelek.

Önéletrajz

Milyen a jó önéletrajz? - így látom 11 pontban

Mit lehet kozmetikázni az önéletrajzon?

Állásinterjú

Így kezeld a telefonos megkeresést

Mi dönt állásinterjún?

Brutális kérdések állásinterjún: így reagálj rá

Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok állásinterjún

Karrier sikersztorik

Álláskeresés Svájcban: aki célba ért 4 hónap alatt

Így találj állást magyarként Berlinben

Tanárként Londonban – soha nem késő váltani

Irány Anglia, 52 évesen! – egy magyar munkavállaló sztorija

Álláskeresés - okosan

Merj váltani – karrierstratégiák válaszút előtt

Hogyan lehetsz vonzó és versenyképes pályázó?

10 idegesítő dolog álláshirdetésben – mit tehet ellene?

Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

10 álláskeresői bosszúság – mi áll a miértek mögött?

15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy

Így ellenőrizd le a munkaadót álláskeresőként

Miben (nem) segít a fejvadász?

Munkahelyi dilemmák

Így építsd szakmai kapcsolataidat

10 jel, hogy ideje munkahelyet váltani

Nyelvtudás és karrier – 10 gyakori kérdés és válasz

Így kerülje el a kirúgást - 8+1 tipp

Tíz munkaadói pofátlanság

Nethasználat a munkahelyen - 7 kérdés és válasz

Hogyan viselkedj céges karácsonyi partin

December utolsó napjaiban sorra születnek az évi végi összegzések a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondoltam, elkészítem én is a saját válogatásomat. Számomra ezek voltak a munkaerőpiac legérdekesebb történései, trendjei, pillanatai 2014-ben. Ezúton kívánok Boldog és Karrierépítésben Sikeres Új Évet minden kedves olvasómnak! 2015-ben folytatjuk.

1.Törnek előre a robotok
A következő évek egyik legizgalmasabb és a munkavállalók számára legveszélyesebb rejtvénye, hogy melyek azok a szakmák/tevékenységek, amelyeket a robotok ki tudnak váltani. Idén sem volt hiány kísérletből. A Német Posta csomagküldő drónokat tesztel a szárazföld és egy északi-tengeri sziget között (hasonló a célja az Amazon webáruháznak is). A Microsoft főhadiszállását robot éjjeliőrök védik. A Skype szinkrontolmács-szolgáltatást próbál ki. Egy kaliforniai cégnél automaták írják az egyszerűbb híreket. Vajon valóban veszélyben lesznek a futárok, a tolmácsok, a biztonsági őrök vagy az újságírók? És akkor még nem is beszéltünk az autóiparban a betanított élőmunkát kiváltó gépekről vagy az e-kereskedelem fejlődésével megszűnő adminisztratív pozíciókról, eladói munkákról.

2. Nyugat-Európa nem kér a segélyturistákból
Az utolsó lökést Románia és Bulgária polgárainak szabad nyugat-európai munkavállalása adta meg az európai politikai döntéshozóknak. A leghangosabb a kérdéskörben David Cameron brit miniszterelnök. November végén bejelentett csomagjának értelmében fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy Svájcban februárban a nép döntött minimális többséggel a bevándorlás korlátozásáról. Így aki utóbbi országban szeretne munkát vállalni, igyekezzen, mert hamarosan a népakarat a törvényekben is megjelenik.

3. Harcol az EU a fiatal munkanélküliség ellen
Európa továbbra is tehetetlen, egy nemzedék hiába keres munkát az iskolapadból kikerülve. Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal dologtalan: már nem tanul és nem talál munkát (nálunk a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék). Ennek jegyében hívta életre az EU az Ifjúsági garanciaprogramot. Ebben az EU-tagállamok kötelezték magukat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően 4 hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Most indulnak a programok, sokat várnak ettől az európai döntéshozók.

4. Átlépte az 500 ezret a magyarországi LinkedIn-használók száma
Több posztban is foglalkoztam azzal, hogy a következő években az álláskeresésben egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média. Ezen belül is tör előre a LinledIn.com oldal. A magyarországi felhasználók száma augusztusban lépte át a félmilliós határt és gyorsuló ütemben bővül. A fejvadászoknál és a személyzeti szakembereknél már ez az egyik legfontosabb forrás a jelöltkeresésben és a pályázók ellenőrzésében.

5. Nem lehet vasárnap dolgoztatni a hazai kereskedelemben
Karácsony előtt átment a parlamenten a KDNP törvényjavaslata a vasárnapi zárva tartás bevezetéséről. A jövő év egyik nagy kérdőjele, hogy a március 15-i hatályba lépést követően miként alakul a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Egyes becslések szerint 15-20 ezres elbocsátásba is kerülhet a dolgozók szabad vasárnapja. Megússzák viszont a zárva tartást azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, és a benzinkutak shopjai is.

6. Adómentes cafeteriaelem lett a lakáshiteltörlesztés Magyarországon
A munkavállalók számára az év egyik újdonsága áprilisban vált elérhetővé: néhány nappal a parlamenti választások előtt írta alá a nemzetgazdasági miniszter a munkaadói lakáshiteltörlesztésről szóló végrehajtási rendeletet, amellyel egy cég akár 5 millió forint adómentes támogatást adhat a munkavállalójának e célra (öt éven át értendő, évi 1 millió forintos maximummal), ami nem kis mértékben növelheti a munkavállaló elköteleződését a munkaadó iránt.

7. Magyarországon csökkent legjobban a munkanélküliség az EU-ban
A közmunka mindenképpen közrejátszott, ám akkor is figyelemre méltóak a számok.Egy év alatt 22 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. Ebben a kategóriában Magyarország az éllovas: nálunk tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a ráta. Utánunk Portugália és Spanyolország következik. Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

8. Bevezetik a minimálbért és a női kvótát Németországban
Néhány évvel ezelőtt egyikre sem fogadtak volna sokan. A kereszténydemokrata-liberális (CDU-FDP) koalíció 2013-as vége és a CDU-SPD nagykoalícós kormány hivatalba lépése azonban változást hozott a német politikában. Ezentúl 8,5 euró alatti óránkénti munkabért nem fizethet a munkaadó. Ez a Németországban munkát vállaló magyaroknak fontos információ. 2016-tól pedig a 200 főnél nagyobb részvénytársaságok felügyelőbizottságaiban kell legalább 30 százalékos részarányt biztosítani a hölgyeknek.

9. Sokkal kevesebb időt töltünk táppénzen
Az egyik legérdekesebb KSH-elemzés, amelyet az utóbbi időben olvastam. 2005 és 2013 között a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza Magyarországon. Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Azt azért a KSH hozzáteszi, hogy a dolgozók egészségi állapotának a javulása is tényező lehet. Utóbbiban szerintem kevesen hisznek látva-hallva más egészségi statisztikákat...

10. Emelkednek a fizetések Magyarországon
A bruttó átlagkereset január-októberben éves összevetésben 2,9 százalékkal, 234 400 forintra nőtt, ami a nulla körüli inflációt figyelembe véve ugyanakkora reálbéremelkedést is jelent. A minimálbér a hétfői megállapodás alapján a 2014-es 101 500 forintról 2015. január 1-től 105 ezerre, a garantált bérminimum 118 ezerről 122 ezer forintra nő. Persze ez sovány vigasz annak, akinek a bankszámlájára ugyanaz az összeg érkezik, mint tavaly ilyenkor.

Itt van újra az évi végi vállalati rendezvények időszaka. A legtöbb helyen lesz valami: vacsora, beszélgetés, zene, italfogyasztás, vezetői összegzés, esetleg valamilyen játék, kísérőprogram. Nem árt azonban munkavállalóként résen lenni. Aki nagyon elengedi magát, kellemetlen következményekkel szembesülhet.

15 évvel ezelőtt Franz Beckenbauer a németek futball-legendája saját példáján tapasztalta meg, mi minden megtörténhet egy céges karácsonyi partin . A „Császár”, a Bayern München akkori elnöke - vélhetően néhány sör elfogyasztása után - kikezdett a klub egyik titkárnőjével, Heidivel, akivel egy idő után elvonult. Az éjszaka „eredménye” egy gyermek lett, a most már 14 éves Joel Beckenbauer. A hirtelen akció Beckenbauer második házasságának megromlásához, később váláshoz vezetett. Igaz, hosszú távon happy end a sztori vége, ugyanis három évvel később megszületett a második gyermek attól a bizonyos titkárnőtől, újabb három év múlva pedig összeházasodtak.

Franz Beckenbauer, felesége Heidi és fia Joel idén nyáron. Már nem bánják azt a bizonyos 1999-es Bayern München karácsonyi partit...

Biztosan akad még sok hasonló eset, a céges karácsonyi partik ugyanis számos meglepetést tartogatnak és a munkahelyen nem látott reakciókat hozhatnak ki a résztvevőkből. Felvetődik a kérdés: Miért tart ilyen rendezvényt a vezetőség? Miért nem osztja szét az erre kifizetett pénzt a munkavállalók között? Sokkal jobban örülnének ennek a karácsonyi meglepetésnek, mintsem együtt bulizni a felettesekkel.

Az év végi parti nem az értelmetlen pénzszórásról szól, sokkal inkább a munkatársak megtartásáról. A tét: milyen hangulatban vonulnak a kollégák a karácsonyi pihenőre? Jó kedvvel, az erőgyűjtés szándékával, azzal a céllal, hogy januárban újult erővel folytassák a munkát? Vagy hitehagyottan, fél szemmel az állásportálokra fókuszálva?

Az év végi parti jó alkalom az ügyvezető számára is, hogy jelezze, fontosak számára a dolgozók, erős a vállalat, senki ne féltse állását.

Munkavállalóként érdemes megfelelő körültekintéssel kezelni az eseményt. Könnyű ugyanis olyan bakikat elkövetni, amellyel hosszú időre eláshatod magadat. Melyek is ezek?

- Ne maradj ki belőle. Ugyan munkajogilag senki sem kötelezhető munkaidőn kívüli céges rendezvényen való részvételre, ne mondj nemet. Sokat ronthatsz cégen belüli pozíciódon.

- Ne csak a közeli kollégáiddal beszélj. Ez jó alkalom arra, hogy olyan vezetőket / munkatársakat is megszólíts, akikkel korábban kevés kapcsolatod volt. Ilyenkor minden vezető nyitottabb, könnyebben megközelíthető. A karácsonyi partiban csapatépítést látó cégek erre figyelnek: például játékos feladatokkal, nem fix ülésrenddel, vagy azzal, hogy a vezetők keresik a beszélgetést azokkal, akikről keveset tudnak.

- Félhivatalos eseményként tekints rá. A céges parti nem magánbuli. Még akkor sem, ha a cégvezetés azt kommunikálja, hogy most mindenki elengedheti magát. Fogd fel inkább félhivatalos eseménynek, amely a vidámságról szól. Viselkedés szempontjából sok függ persze a cégkultúrától. Egy huszonéves vezetők szervezte „startup-os bulin” más engedhető meg, mint ahol ötvenes, konzervatív urakból áll a menedzsment.

- Öltözz fel megfelelően. Ha nem vagy biztosak az elvárt öltözetben, inkább kérdezz rá előtte. (bár nem szokványos dress code esetén a vezetés ezt előre jelzi)

- Óvatosan az alkohollal. Csak annyit igyál, amennyi biztosan nem árt meg. A kontrollt vesztett dolgozó nagyon kellemetlen helyzetekbe sodorhatja magát. Még akkor is légy résen, ha a vezetés ivásra sarkall.

- Vigyázat a flörtöléssel. Ne most kezdj el kollégáiddal bizalmas viszonyt kialakítani, főleg ne a felettessel. (Bár Beckenbauerék példája mutatja, vannak kivételek). Gondold át azt is, mennyit osztasz meg magánéletedből a kollégákkal. A túlzott kitárulkozás veszélyes lehet.

- Ne most kérj béremelést. Nagyot hibázol, ha ilyenkor próbálsz meg a vezetőből fizetésemelést vagy előléptetést kicsikarni. Ez nem az a pillanat.

- Ne morgolódj, ha nem téged tüntettek ki. Gyakori, hogy a céges bulikon a legjobban teljesítőket különféle díjakkal jutalmazzák. Örülj a másik sikerének, gratulálj neki. Ne azt hangsúlyozd, hogy miért nem te kaptad.

- Légy tisztelettudó a főnökkel. A vezetőknek általában nagy az egójuk. Nem szeretnek alulmaradni, a beosztottakhoz képest rossz színben feltűnni, legyen az tánctudás, játékos feladatok vagy tájékozatlanság egy-egy téma kapcsán. Ha valamiben jobb vagy a főnöknél, mutatkozz szerénynek, kicsit vegyél vissza önmagad ünnepléséből.

- Ne próbáld meg átverni a céget. A legtöbb céges rendezvény költségeit a munkaadó fizeti, ugyanis ő hívta meg ünnepelni a munkavállalóit. Megesik azonban (ez sem túl jó üzenet), hogy a vezető korlátokat állít fel: például a röviditalt, a cigarettát mindenki maga fizeti. Tartsd magad ehhez, ne próbáld meg átverni a céget.

A Facebookon itt vagyok elérhető.

Feltettem az alábbi kérdést, amelyre december 15-én hétfő 10.30-ig összesen 374 válasz érkezett. Ezek szerint a válaszadók 70 százalékánál (263 válaszadó) lesz valamilyen céges rendezvény karácsony előtt, 28 százaléknál (105) nem. Köszönöm a közreműködést!

Kapkodom a fejemet a Miniszterelnökségről érkező tegnapi hírek hallatán. Először a Magyar Nemzet online adott hírt arról, hogy bevezették a napi 10 órás munkaidőt. Állítólag több családos alkalmazott felmondott, mert nem tudott gyermekéért délután az óvodába, iskolába elmenni. A távozókat többnyire fiatalokkal pótolták, akikkel pénzt is takarítottak meg, ugyanis a bértábla szerint kevesebb jár nekik.

Ezeket az állításokat Lázár János miniszter nem cáfolta, hanem egy közleményben kifejtette, hogy a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező. A szolgálatnak és így a munkaidőnek náluk kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség "sajnos valóban nem egy családbarát munkahely". A hivatalos munkaidő egyébként 7.30-17.30 között tart.

Nem vitatom, hogy a Miniszterelnökségen nagy a munkamennyiség, milliók életére ható döntések születnek, amelyek előkészítése jelentős erőforrást igényel. A kérdés csupán az, hogy a sikeres munkához tényleg ilyen munkarendre, munkaszervezésre és kommunikációra van-e szükség.

Sok cégnek megéri családbarátnak lenni

Vessünk egy pillantást a versenyszférára, ahol a teljesítmény minőségén a cégek léte múlik, ahol a fő hajtóerő a profit, a minél gazdaságosabb működés. És mit látunk? Hogy ezek a cégek sorra vezetnek be családbarát intézkedéseket: rugalmas munkakezdést törzsidővel, a gyesről visszatérők integrálását segítő programot, ingyenes orvosi szűrést, részmunkaidőt, távmunkát, céges családi napközit és még hosszan lehetne sorolni. Tavaly a Sokszínű és Családbarát Szervezet díjat olyan vállalatok kapták meg, mint a Magyar Telekom, a Nestlé, az Unilever, a K&H... Nem ismeretlen márkák, hogy finoman fogalmazzak.

Miért teszik ezt a cégek? Biztosan nem szociális érzékenységből. Nem az az elsődleges céljuk, hogy a munkavállaló jól érezze magát.

Hanem azért,
hogy legfontosabb erőforrásukat, az értékes munkavállalókat megtartsák,
hogy vonzóak legyenek a legtehetségesebb álláskeresők számára, akiknek fontos a munka-magánélet egyensúly,
hogy csökkentsék a fluktuációt, mert a munkaerő pótlása komoly költség,
hogy a munkavállaló a maximumot hozza ki magából. Ne az otthoni élet szervezése vegye el az energiákat.

A munka világa a rugalmasság felé halad

Vitán felül áll, hogy a munkára alkalmatlan munkavállalónak nincs helye egy-egy szervezetben. A mai technológiai keretek között azonban annyi opció akad arra, hogy irodai pozíció esetén a munkaadó figyelembe vegye a munkakörre alkalmas családosok igényeit, élethelyzetét. Elismerem, hogy ezeknek a kereteknek a kialakítása idő, pénz és munka. Például kell egy megbízható teljesítménymérési rendszer bevezetése, amelyben nem a munkahelyen töltött idő, hanem az asztalra letett végeredmény számít. Aki hosszú távra tervez és/vagy mintát akar mutatni a magyar társadalomnak, esetleg más cégvezetőknek, az megteszi. A Miniszterelnökség pedig a kirakatban van, akár tetszik, akár nem.

Néhány éve egy nagyvállalat HR-vezetőjétől hallottam, hogy náluk a vezetői teljesítményértékeléseken negatívum az, ha valaki huzamosabb időn át 10-12 órát dolgozik. Koncentráltan dolgozva 8-9 órába bele kell férnie a feladatoknak, efölött jelentősen csökken a hatékonyság és ez hosszú távon kiégéshez vezet, ami nem érdeke a cégnek sem.

A legjobbak távoznak először

Bármennyire is presztízs és nemes szolgálat a Miniszterelnökségen dolgozni, a céges tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen változások esetén azok a családosok vagy családalapítás előtt állók távoznak először, akik a legértékesebbek, akik tudásukkal könnyen elhelyezkednek a munkaerőpiacon. Egy családbarát munkahelyen.

A fiatal, szingli utánpótlás betanítása idő és pénz. És ők is csak addig lelkesednek az ilyen munkakörnyezetért, ameddig nem kerülnek hasonló élethelyzetbe...

A Facebookon itt vagyok fent. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu oldalon várom a témával vagy bármilyen álláspiaci kérdéssel kapcsolatos észrevételeiteket, kérdéseiteket.