Jobb-Állás Blog

Néhány héttel ezelőtt egy ismerősöm keresett meg, hogy szeretne pályázni egy multi ruhabolt üzletvezető-helyettesi posztjára. Megkérte, segítsek a motivációs levél összeállításában. Egy óra alatt össze is hoztuk a dokumentumot. Gondoltam, nevek és konkrétumok nélkül közreadom a levél vázát. Talán több információt tartalmaz, mint tanács szinten általánosságokban írni a műfajról.

"Tisztelt Hölgyem/Uram !

Ezúton szeretnék jelentkezni az Önök cégénél megüresedett üzletvezető-helyettesi pozícióra.

Amint csatolt önéletrajzomból kitűnik, 7 éve dolgozom kereskedelmi területen. Ebből 6 évet a … viszonteladó partnerénél töltöttem.

Főnökeim megbízható, ügyfélközpontú, határozott munkatársnak tartottak / tartanak, a kitűzött célokat mindig sikerült teljesítenem. Alkalmazkodóképes, ember hírében állok, eddig minden munkahelyi csapatba sikeresen beilleszkedtem.

Munkámban fontos érték a precizitás, az ügyfél igényeinek szem előtt tartása és kielégítése. Irányítottam már korábban csapatot, ment is, és most újra szeretnék vezetői posztot betölteni.

Úgy érzem, az Önök cégénél betöltendő pozíció előrelépés lenne számomra.

Hogy miért az Önök cégénél szeretnék dolgozni? A … termékeit nagyon jónak tartom, személyesen is több darabot hordok. Emellett szeretnék egy 11 országot átfogó hálózat tagjává válni, és  a cég magyarországi sikereihez hozzájárulni. Fontos számomra a stabil munkáltatói háttér, ugyanis hosszú távra szeretek tervezni és a … ilyen vállalatnak tartom.

Amennyiben referenciaszemélyre lenne szükségük, kérem, jelezzék és elküldöm egyik volt főnököm nevét, elérhetőségét.

Bízom benne, hogy lehetőséget kapok egy személyes bemutatkozásra.

Válaszukat várva, tisztelettel:

..."

UPDATE: Reakciókra válasz: A posztom elején írtam, hogy ez a váza a levélnek, ismerősöm személyiségi jogait és a beazonosíthatóság elkerülése miatt kivettem sok személyes információt ebből, ami valóban sablonossá tette.

Az utóbbi tíz évben több százas nagyságrendben beszéltem munkaadókkal. Nekem az körvonalazódott, hogy olyan pályázóknak nagyobb az esélyük, akik motiváltak, pozitívak, találnak kapcsolódási pontokat a cég és őközöttük. És nem kell annyira túldimenzionálni a motivációs levélnek a szerepét sem. Ez egy beköszönés, amire valaki vagy ajtót nyit vagy nem.

Amit fontosnak vélek: cégre és pozícióra kell íródnia, tehát két ugyanolyan motivációs levél nincsen. Persze voltak olyan vezetők is, akik elborzadnak  a közhelyektől, a sablonosságtól, kreatív területre bizonyára más stílus dukál.

De a többség ódzkodik olyan álláskeresőtől, aki igazából nem akarna ott dolgozni, zéró kedve van, csak otthon az asszonyt el kell tartani… Szerintem a motivációs levél óvatos udvarlás a cég felé, amit a másik oldalon vagy „vesznek” vagy nem. És szerintem ennek a valódiságát munkaadóként később lehet ellenőrizni (referencia felhívása, állásinterjú).

Ha van még megjegyzés, szívesen veszem. Senki se kímélje magát (és engem sem). :)

Néhány (elsősorban nyugati gyökerű) vállalatnál már kultúrája van annak, hogy a cégvezetés kikéri a dolgozók véleményét, miben lehetne hatékonyabb a munka. A menedzsment pedig a legjobb javaslatokat valamilyen módon jutalmazza.

A közszférából eleddig még nem hallottam ilyen kezdeményezésről. Érdemes lenne a hazai döntéshozóknak figyelni egy ősszel indult kanadai kormányzati kezdeményezésre. A két évre tervezett Employee Innovation Program (Munkavállalói Innovációs Program) lényege: a résztvevő állami szervek alkalmazottai javaslatokat tehetnek, miként lehet (például egységükön belül) csökkenteni a költségeket, és ezzel együtt javítani a szolgáltatások színvonalát. Ha módosításaikkal valóban kevesebb pénzt kell kiadnia az államnak, akkor a megtakarítás 10 százalékát (maximum 10 ezer kanadai dollárt – 2 millió forintot) a javaslatot tevő dolgozó vagy a csapat kapja. Ha a javulás számokkal nem mérhető, de érezhető a változás, akkor is jár valamilyen jutalom.

A kezdeményezés mögött szerintem egy követendő vezetői filozófia húzódik meg. Egy nagy szervezet vezetője nem tudhat mindent és ennek tudatában is van. Nem felülről mondja meg a tutit, hanem kikéri még a legalsó szinten dolgozó alkalmazott véleményét is. Az alsóbb szinteken tevékenykedők ugyanis pontosan látják, hogyan lehetne saját egységükön belül jobban megszervezni munkát, okosabban gazdálkodni az erőforrásokkal. Ha pedig anyagilag is érdekeltté tesszük őket az ötletelésben, akkor valóban olyan javaslatokat hallunk, amivel egyszerre költséget lehet csökkenteni és minőséget növelni.   

Nálunk nem lehetne kipróbálni közhivatalokban vagy állami nagyvállalatoknál? Vagy ez inkább illúzió? Ha az, miért is?

A Google 10 százalékkal emeli minden amerikai munkavállalójának a fizetését, és 1000 dolláros (200 ezer forint) karácsonyi bónuszt fizet mindenkinek – olvashattuk néhány napja. A hír önmagában azt jelzi, a Google-nál jó dolgozni, ebben a nehéz gazdasági helyzetben is bőkezű dolgozóival. A színfalak mögé pillantva azonban merőben más mozgatórugók jelennek meg.

A háttérben kőkemény harc zajlik a kaliforniai Szilikon-völgy informatikai óriásai – főként a Google és a Facebook között a tehetségekért, a vezetőkért és az image-ért. Míg korábban egyértelműen a Google-nál volt trendibb dolgozni, és ez a cég szívta el a legjobbakat a Yahoo-tól, a Microsofttól, az IBM-től, mostanára úgy tűnik, változott a helyzet. Megjelentek az új trónkövetelők, a Facebook és a Twitter: a Facebook sok Google-felsővezetőt és alkalmazottat elcsábított (nyilvános cv-k alapján több százat) és a frissdiplomásoknál is Zuckerberg cége tűnik az első választásnak.

A Google számára a fizetésemeléses húzás inkább kényszerűség: a csapat egyben tartásáért üzenni kellett: erősek vagyunk, bőven infláció felett tudunk emelni, mi vagyunk a legjobb munkahely, ne menjetek el. Egyébként annyira vadásszák a Szilikon-völgyben a mérnököket, hogy a Wall Street Journalnek nyilatkozó fejvadász elmondta, egy frissdiplomást évi 125 ezer dolláros (26 millió forint) kezdő fizetéssel helyezett el, de a konkurencia már most 175 ezer dollárt ígér neki.

Hogy mi a tanulság a magyar álláspiacra nézve? Ha álláskeresőként ez nem is látszik, de nálunk is ugyanez a helyzet. Mérnöki és informatikai területen – vagy más hiányszakmában - a cégek vadásszák a tehetséges munkaerőt. Tudom, hogy ez egy veszélyes játék, de - ha kapósak vagyunk - ne adjuk magunkat olcsón, mérjük fel alaposan piaci értékünket. Nem véletlenül csábítanak a nagy multik egyetemi állásbörzéken vagy toboroznak szakmai gyakorlatra.

Ja, és még egy tanulság: Kezeljük bizalmasan a céges fizetési adatokat. A munkatársat, aki Schmidt Google-vezér béremelésről szóló e-mailjét a sajtónak kiszivárogtatta, kirúgták. Valahogy kinyomozták. A Google-nak nem volt nehéz…