Jobb-Állás Blog

Érdekes statisztikára bukkantam néhány napja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán. A listán minden magyarországi település munkanélküliségi mutatója megtalálható A könnyebb kezelhetőségért Excelben is elkértem a statisztikát a sajtóosztálytól. Hadd osszak meg néhány érdekes adatot.

Amikor munkaügyi statisztikákról esik szó, akkor a hírek zöme országos vagy megyei átlagadatokról szól. Pedig az is érdekes, hogy miként szerepelnek a megyénél kisebb közösségek – megyei jogú városok, városok, községek – az összesítésben. Mely településen él a legkevesebb munkanélküli, hol a legtöbb, melyik közösségben a legjobb a dolgozók és a nem dolgozók aránya.

Ahol nulla a munkanélküliek száma

A munkaügyi központok legutóbbi, június 22-i összesítése szerint 17 olyan település van Magyarországon, ahol ismeretlen a munkanélküliség.

Íme a lista (zárójelben: hány munkavállalási korú – 15-61 év közötti – személy él a településen és a megye, ahová tartozik)

Óbánya (102 – Baranya megye)
Ebergőc (84 - Győr-Moson-Sopron)
Lócs (78 - Vas)
Ólmod (69 - Vas)
Somlóvecse (66 - Veszprém)
Arka (64 – Borsod-Abaúj-Zemplén)
Kára (40 - Somogy)
Hegyhátszentmárton (39 - Vas)
Magyarföld (38 - Zala)
Gosztola (36 - Zala)
Hosszúvíz (29 - Somogy)
Kozmadombja (26 - Zala)
Csér (25 - Győr-Moson-Sopron)
Sénye (21 - Zala)
Debréte (10 - Borsod-Abaúj-Zemplén)
Felsőszenterzsébet (9 - Zala)
Tornabarakony (7 - Borsod-Abaúj-Zemplén)

Ez azonban inkább az érdekesség kategória. Ilyen kis létszámú lakosnál annyi apróság szerepet játszik, hogy messzemenő következtetéseket nem érdemes keresni a helyi viszonyok pontos ismerete nélkül.

Tanulságosabb a nagyobb településeket nagyító alá venni. Ha például azokat a falukat, városokat nézzük meg ahol 1000-5000 ezer közötti számban élnek 15-61 év közöttiek.

Az osztrák-magyar határ ereje

Ebben a lajstromban tarolnak az osztrák határhoz közeli, Sopron környéki és mosoni települések (többek között Fertőszentmiklós, Kópháza, Ágfalva, Rajka, Jánossomorja). Kis túlzással azt is mondhatjuk, csak annak nincs munkája ebben a régióban, aki nem akar dolgozni. Vélhetően jót tett az álláshelyzetnek a 2011-es osztrák munkaerő-piaci nyitás. Hiszen mostanra már mindenfajta engedély nélkül munkát lehet vállalni néhány kilométerrel odébb is. Ausztriában pedig a munkanélküliség mutató a legalacsonyabb az Európai Unióban.

Ráta: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában

A fővárosi agglomeráció

A másik nagy csoportot főleg a Buda és kisebb részt a Pest környéki települések alkotják (Nagykovácsi, Solymár, Üröm, Budakeszi, Csömör). Ez sem meglepő: Az utóbbi 15-20 évben többszörösére duzzadtak az agglomerációs falvak. Ráadásul a Budapestről kiköltözők az átlagosnál képzettebbek, jobban keresők és többnyire stabil munkahellyel rendelkezők. Az "őslakosok" pedig a fővárosban találnak munkalehetőséget.

A Balaton partján

Szintén a legjobbak között szerepelnek Balaton-parti települések (például Csopak, Alsóörs, Balatonföldvár). A jó munkaerő-piaci mutatókat vélhetően segítette a nyári szezon (ahogy írtam, a június 22-i összesítést vettem alapul), amikor a helyi szolgáltatószektorban hirtelen megugrik a munkahelyek száma, szobakiadásból hivatalos munkahely nélkül is meg lehet élni. Persze szerepet játszhat a jó helyezésben, hogy a valójában máshol – például Budapesten – élő, jól szituált balatoni ingatlantulajdonosok egy része a kedvezőbb adózás miatt oda jelentkezik be, javítva ezzel is a statisztikát.

A budai „elit” kerületek

Budapesten érdemes kerületekre bontva nézni a mutatókat. Nem okoz meglepetést, hogy a budai „elit” kerületek vezetnek (az első hatból öt kerület Budán található).

Megyei jogú városok: a nyugati határszél és Érd

A megyei jogú városoknál a már ismertetett trendek mutatkoznak meg. Élen a nyugat-dunántúli városok (Sopron, Győr, Szombathely), majd a budapesti agglomerációs Érd következik.

A facebookon itt vagyok elérhető.

Mailben témajavaslatokat, kérdéseket, visszajelzéseket a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu maiklcímre várok.

Fekete év volt a tavalyi a foglalkoztatáspolitikában. Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség ráták, szétszakadó Európa. Egy kis pillantás a számokra és azok mögé.

A facebookon itt vagyok elérhető.

"2012 nagyon rossz év volt Európa számára a munkanélküliség és a romló szociális helyzet miatt" – összegzett Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért és szociális kérdésekért felelős tagja a minap. A Bizottság jelentése megállapítja, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata az egész Európai Unióban emelkedett 2012-ben. Mindez főként a fiatal felnőtteket, a munkanélküli nőket és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat fenyegeti a leginkább.

18 tagállamban csökkent a reálbér

2009 és 2011 között az Európai Unió tagállamainak kétharmadában csökkent a háztartások által szabadon elkölthető jövedelem reálértéke; a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, Görögországban. Spanyolországban 8 százalékos, Cipruson 7, Írországban és Észtországban például 5-5 százalékos volt a visszaesés - ismerteti az Európai Bizottság. Magyarországon ugyanakkor négy százalék fölötti volt a csökkenés. Mindeközben Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a munkaerőpiac ellenállóbb szerkezetének és a jóléti rendszernek köszönhetően a háztartások bevételei a válság alatt is növekedni tudtak.

Németország és Görögország: csak a valuta közös

A dokumentum arra is rámutat, hogy az eurózóna tagállamai között jóval nagyobb a különbség a munkanélküliség szintjében, mint az övezeten kívül. Az északi és déli eurózónatagok között 2000-ben 3,5 százalékpontos volt a különbség a munkanélküliségi rátában, ez 2007-re nullára csökkent, majd 2011-ben 7,5 százalékra nőtt - ismerteti a bizottság.

Három részre szakadt Európa

Ezt erősíti az Eurostat friss statisztikája. Ha egy pillantást vetünk a rátákra, gyorsan láthatóvá válik, hogy Európa ki egyszerűsítéssel legalább 3 részre szakadt.   Az első csoportot a német-osztrák-luxemburgi-holland négyes alkotja, ahol rekord alacsonyak a mutatók, majd a Kelet-Európa, Skandinávia országcsoportok jönnek, a végén a dél-európai (görög, spanyol, portugál)  „válságországok” következnek a szintén bajban levő írekkel kiegészítve.  A trend sem biztató: Egy éves távlatban 7 tagországban - főként a 3 balti országban javult a helyzet, kettőben (Dánia, Magyarország) stabil maradt, míg 18 tagállamban (!)  romlott. Görögországban 7, Cipruson 4,5, Spanyolországban 3,6, míg Portugáliában 2,2 százalékponttal növekedett a ráta.

Fiatal munkanélküliség: még súlyosabb probléma

Hogy tovább szaporítsam a negatív tendenciákat, érdemes pillantást vetni a 25 év alattiak munkanélküliségi rátájára. Görögországban és Spanyolországban 56 százalékos (!) az állástalanok aránya. Olyan fiatalokról van szó, akik befejezték tanulmányaikat, készen állnak a munkára, ám nem kapnak állást. E tekintetben Magyarországon sem rózsás a kép: itt legutóbb 29 százalékos rátát jelentett a KSH, a pályakezdő állástalanok száma pedig új csúcsra, 60 ezer főre nőtt tavaly szeptemberben.

Németül tanul Dél-Európa

Nem nehéz megjósolni ennek a következményét. Az egyes országok a jövő szakembereit veszítik el, ugyanis a pályakezdők zöme mindenképpen dolgozni akar. Egzisztenciát teremteni, szakmailag fejlődni, családot alapítani, a tanulásba fektetett pénzt viszontlátni. Így ha otthon nincs munka, irány külföld. Most úgy tűnik, elsősorban Németország. A spanyolországi, az olasz, a görögországi, de még a frankfurti Goethe Intézetek igazgatói arról számoltak be néhány hónapja, tele vannak nyelvi kurzusaik. A termek pedig nem képzetlen, csodaváró álláskeresőkkel telnek meg. Németül tanul a spanyol mérnök, az olasz közgazdász, a görög orvos, a portugál informatikus vagy éppen a magyar CNC-esztergályos.

Jelenleg itt tartunk 2013 januárjában. A lecke fel van adva minden tagországban és Brüsszelben. Kíváncsi leszek a gyógymódra.

Munkanélküliségi ráta az EU-ban (százalék)
Ausztria 4,5
Luxemburg 5,1
Németország 5,4
Hollandia 5,6
Románia 6,7
Málta 6,9
Belgium 7,4
Csehország 7,4
Egyesült Kir. 7,8
Dánia 7,9
Finnország 7,9
Svédország 8,1
Észtország 9,5
Szlovénia 9,6
Franciaország 10,5
Lengyelország 10,6
Magyarország10,9
Olaszország 11,1
Bulgária 12,4
Litvánia 12,5
Ciprus 14,0
Lettország 14,1
Szlovákia 14,5
Írország 14,6
Portugália 16,3
Görögország 26,0
Spanyolország 26,6

(A statisztika forrása: Eurostat, 2012. novemberi adat, 2013. január 8-án publikálva)