Jobb-Állás Blog

Vészesen közeleg a felvételi jelentkezési határidő. Még pénteken (február 24-én) éjfélig feladhatóak a felvételi jelentkezési lapok a szeptemberben induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Nagy felelősség ilyenkor bármilyen tippet is adni a nyilvánosság előtt. Mindazonáltal úgy érzem, nem kerülhetem meg ezt a témakört ebben a blogban.

Ahogyan mindenki tudja, januártól új helyzet van a felsőoktatásban. Jön a tandíj (persze nem így hívják), szinte lenullázták a gazdasági és jogi tandíjmentes helyek számát. Aki pedig állami pénzből szerez diplomát, annak a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell ledolgoznia.

1. A diploma jó befektetés. Ugyan szaktól és intézménytől is függ, de általánosságban elmondható, megéri diplomát szerezni. A felsőfokú végzettségűek körében minimális a munkanélküliség, magasabb a fizetés, mint érettségizettként. És ne feledjük: az egyetem/főiskola egyben értelmiségképző is. (ezzel nem azt mondom, hogy az érettségi utáni, előtti szakmatanulás nem hasznos)

2. Ne adjuk fel álmainkat. Aki (vagy akinek a gyermeke) elkötelezett egy szak(ma) iránt, minden vágya azt kitanulni, bele kell vágnia. Hosszú távon csak akkor érezzük jól magunkat a munkában, ha azt csináljuk, amit szeretünk.

3. Ne ijedjünk meg a tandíjtól. Az utóbbi hetekben kaptam egy kétségbeesett emailt egy szülőtől. Gyermekük turizmus-vendéglátás szakra készül a BGF-re, de – gazdasági szak lévén – szinte nulla esélye van állami helyre bekerülni, tandíjra pedig nincs pénzük. Való igaz, a képzési önköltség ezen a szakon a BGF-en 216 ezer forint/félév, ami 6 félévre 1,3 millió. Tudom, hogy mostanában sokan félnek a hitelfelvételtől, de ha ez a gyermek vágya, és az indulásnál nincs más lehetőség, fel kell venni. A Diákhitel 2-vel a teljes tandíj fedezhető és a tanulmányok alatt ösztöndíjak is pályázhatóak, diákmunkával szintén gyarapítható a bevétel. Persze sok tényezőtől függ a döntés, ami mindenkinek saját felelőssége.

4. Neves iskola mellett döntsünk. Ezért haragudni fog sok vidéki főiskola, egyetem képviselője, de én a budapesti nagy nevek (ELTE, Corvinus, BME, BGF) mellett teszem le a voksomat. Pusztán gazdasági szempontból. Budapesten összpontosul a legnagyobb gazdasági erő, itt működik a külföldi érdekeltségű cégek 60 százaléka, a főváros termeli a magyar GDP 40 százalékát. Innen kerül ki a céges döntéshozók zöme, itt alakul ki az a miliő tanárokkal, vállalatokkal, csoporttársakkal, amire egy életen át lehet építeni az itt működő cégeknél / intézményeknél.

Jómagam Balatonfüreden érettségiztem. Egy vidéki egyetem és az ELTE között tépelődtem, végül (osztályfőnököm javaslatára, amivel szüleim nem értettek egyet, mondván falusi gyerekként drága lesz a budapesti tanulás) az  ELTE-t céloztam meg, ahová bejutottam és ahol német és média szakokon végeztem. Mivel a magyar média Budapest-központú, biztos vagyok abban, nehezebb lett volna a pályakezdés, ha nem Budapesten tanulok. Jónéhány szerkesztőt, újságírót (többek között az Origo előző és jelenlegi főszerkesztőjét) budapesti egyetemi éveim alatt ismertem meg. A lakóhely közelében szerzett diploma a regionális álláspiacon lehet nyerő illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy helyben (a szülőknél lakva) olcsóbb kitanulni.

Ha a gyermekem mérnöknek készülne, én budapestiként a Budapesti Műszaki Egyetemet ajánlanám neki. Jó döntés lehet az Audi miatt a győri Széchenyi István Egyetem, a Mercedes miatt a Kecskeméti Főiskola, a Bosch miatt a Miskolci Egyetem is.

Szeretném hangsúlyozni, ez nem ítélet az oktatás minőségéről. Sok kollégám, barátom van, akik Pécsett, Szegeden, Debrecenben végeztek és nagyszerű szakemberek lettek. Én most csak a kapcsolati háló, az álláskínálat alapján fogalmaztam.

5. Jogra csak az menjen, aki valóban jogász akar lenni. Szintén saját meglátás: a kilencvenes években, aki nem tudta, hogy mi akar lenni, valamilyen bölcsész vagy tanári szakot jelölt meg. Az utóbbi tíz évben ezt a szerepet egyre inkább a jog vette át. Nagyon jó alapdiplomának tartom mindkét területet, de például jogi oklevelet szerezni (ezt ügyvéd feleségem példáján látom) nagy áldozat. 5 év egyetem, majd az ügyvédi státuszig 3 év jelöltség, 1 év szakvizsga, tehát 9 év kőkemény tanulás és munka. Most pedig jön a tandíj, ami az ELTE-n 237 ezer forint félévenként, tehát egy jogászhallgató kitanulása 2,37 millió forinttal növekszik. Aki nem érez elhivatottságot a szakma iránt, neki ez már túlzott teher. (És akkor még a jogászok nehéz elhelyezkedéséről nem is beszéltünk…). Elhibázottnak tartom, aki a tandíjmentesség miatt ausztriai jogi tanulmányokat céloz meg. Magyarországon minimális eséllyel kap állást azzal a tudással, kint pedig szerintem a német anyanyelvű jogászokat részesítik előnyben.

A tandíjnak hozadéka lehet, hogy tudatosabb lesz a fiatalok szakválasztása. Olyan területet céloznak meg, ami érdekli őket, már építik a kapcsolatot a munkaadókkal az egyetem alatt, és azt is nézik, milyen esélyekkel keresik vissza később a tanulmányi költségeket.
Néhány hónapja beszéltem egy hölgggyel, aki nemzetközi tanulmányok szakon diplomázott Budapesten, két nyelven felsőfokon beszél. Fél éve nem talál állást, visszaköltözött a szüleihez egy vidéki nagyvárosba. Ő most eszmélt rá, hogy ez a diploma a gazdasági szférában keveset ér, hiányzik a pénzügy-számviteli tudás, inkább bölcsész szakra hasonlít. 

6. Ne építsük jövőnket az állami ígéretekre. Hoffmann Rózsa, a magyar oktatáspolitika irányítója mondta a minap a parlamentben, aki az állami szférában helyezkedik el, annak a képzését az állam utólag kifizeti. Ez egy pozitív jelzés. Ám azt mondom, ne erre az ígéretre építsünk. Semmi nem garantálja, hogy – még ha akarnánk is a közszférában dolgozni – valóban ott kapunk munkát. És ha nincs állami álláshely, ez az ígéret nem ér semmit.

Nem ígéret, hanem kötelezettség a hallgatói szerződés, amelynek egyik kemény kitétele: állami pénzből szerzett diploma esetén a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell ledolgoznia a fiatalnak. Én arra biztatok mindenkit, ez a szempont ne befolyásolja, ha államilag támogatott helyre jelentkezik. Hogy miért ne?
- Ezt a kitételt vizsgálja az Európai Unió. Van rá sansz, hogy az eltörlését kérje 
- A diplomázás után 20 év alatt kell teljesíteni az elvárt időt (aki Nyugat-Európában helyezkedik el, 20 év alatt átlagfizetésből is könnyedén ki tudja ezt a költséget termelni)
- A következő 20-25 évben jöhet olyan kormány, amely ezt eltörli (és ez olyan népszerű intézkedés lenne, ami nem kerül semmibe).
- Kíváncsi vagyok, miként és mekkora apparátussal lehet a külföldre távozóktól 20-25 év távlatából a tandíjat behajtani.

7. Mérjük fel a külföldi lehetőségeket. Nem késő utánanézni a külföldi lehetőségeknek. Osztrák egyetemre például augusztus végéig lehet jelentkezni, és még nyitva szinte minden nyugat-európai ország egyeteme az ősszel induló képzésekre. Így még nem maradt le erről, aki most eszmél. Ha mégis magyar iskola mellett döntünk, mindenképpen menjünk ki a képzés alatt fél-egy évre egy külföldi egyetemre. Ezen a blogon már sokat értekeztem az Erasmus-program előnyeiről, csak egy fél mondat: Vétek kihagyni.

A felvételi jelentkezésről egyébként rengteteg hasznos info található a hivatalos oldalon, a www.felvi -n. Csak 1 dolgot hadd emeljek ki. Ha valaki 3 szakot jelöl meg, az első legyen a vágy, a második a realitás, a harmadik a mentőöv.

És még valami: ma még zajlik a HVG Állásbörze a budapesti Syma csarnokban. Aki kíváncsi, kiket keresnek a nagy multik, nézzen ki. Talán még kap egy utolsó impulzust az utolsó pillanatban.

Ha Nektek is van útravalótok, akkor írjátok meg ide kommentbe vagy nekem a karacsony_zoltan@freemail.hu címre.

A facebookon is fent van blogom. Ha tetszik, lájkolátok vagy ide is kommentelhettek. Ide néhány hasznos linket, hírt is felteszek, amit valóban fontosnak tartok.

Egy fiatal hölgytől kaptam az alábbi kérdést.

Kedves Zoltán!

Érdeklődni szeretnék, hogy jelenlegi tervem mennyiben okozhat nekem majd hátrányt a későbbiekben, ha majd a munkaerő piacra szeretnék lépni:
2008-ban érettségiztem, az kötelező tantárgyak mellett egy emeltszintű elméleti gazdaságtan érettségim van. Egy angol C típusú középfokú nyelvvizsgám van. Az angol nyelvet is rendszeresen használom, ugyanis 2010 nyarán aupairnek (babysitter, aki a családdal is lakik nap, mint nap, s így a család része) szegődtem Olaszországba, hogy megtanuljam az... Egy angol C típusú középfokú nyelvvizsgám van.

Az angol nyelvet is rendszeresen használom, ugyanis 2010 nyarán aupairnek (babysitter, aki a családdal is lakik nap, mint nap, s így a család része) szegődtem Olaszországba, hogy megtanuljam az... olasz nyelvet. A dolog olyannyira megtetszett, hogy a következő 5 éves tervem 1-1 év aupairként, Ausztria-Spanyolország-Portugália-Franciaország-Oroszország, tehát a német-spanyol-portugál-francia és orosz nyelv elsajátítása végett.

A kérdésem tehát az volna, hogy egy esetleges 5-6-7-8 nyelvtudás (ki tudja, hogy végig tudom-e vinni az 5 éves tervemet...), mindennapi kommunikációs szinten, mennyire ellensúlyozza egy esetleges alap és mesterképzéses diploma hiányát? Volt tervbe véve diploma, csak nem láttam értelmét, hogy én legyek a 200.004. közgazdász, illetve a 196.875. turizmus-vendéglátásos. Milyen esélyekkel indulhatok majd a munkaerő piacon? Egyáltalán milyen állást érdemes megpályáznom?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm. Alexandra

Kedves Alexandra! Kicsit irigylem, hogy ilyen mozgalmas az élete. Világnyelvek tanulása mindig jó befektetés. A külföldi au paires lét pedig azt mutatja, hogy alkalmazkodóképes, nyitott, tanulékony, önálló. Ez mind fontos érték a munka világában, a turizmusban aztán méginkább. Az, hogy később, az álláspiacra kikerülve mi jöhet szóba, az Önön múlik. A tervére a válaszom: én más utat választanék. Inkább tanuljon meg 2 esetleg 3 nyelvet (ebből az egyik az angol legyen), de azt felsőfokú szinten.

A 7 év au pairkedés pedig inkább az egy helyben járás látszatát kelti. 1 év alatt pedig nem igazán lehet egy nyelvet magas szinten megtanulni. Ezt úgy is mondom, mint egykoron aktív nyelvtanár.

Én a diplomaszerzést javaslom, mellette pedig 1-2 félév külföldi szakmai gyakorlatot vagy ösztöndíjat. Ha a turizmusban karriert akar építeni, sajnos kell felsőfokú végzettség. (illetve nagyobb eséllyel építhet, mint anélkül). Már a kapcsolatok miatt is, amelyek az egyetemi évek alatt alakulnak ki. Persze még megpróbálhat au pairként 1-2 országot, ha 'élni akar', és a karrier várathat magára... Válasz a kérdésére: 5-7 nyelv középfokú ismeretével és au paires múlttal idegen nyelvű call centeres munkák és a rendezvényszervezés (főleg az idegenforgalomban) jöhet szóba.

Egy lista látott napvilágot a közelmúltban a legjobb amerikai szakmákról. Ennek kapcsán egy gyorsértékelés és az én TOP 10-es magyar listám a fizetés és a szakma keresettsége alapján.

Évente készít kutatást a legjobb amerikai foglalkozásokról a CareerCast nevű cég. Néhány napja jött ki a legújabb, 200-as listájuk, amelyet kolléganőm fel is dolgozott. A felmérés összeállítói öt szempontot vizsgáltak: a fizikai igénybevételt, a munkakörnyezetet, a fizetést, a karrierkilátásokat és a stresszfaktort.

Mindezek alapján a legjobb szakmák az USA-ban: Szoftverfejlesztő mérnök, matematikus, aktuárius, statisztikus, számítógépes rendszerelemző, meterológus, biológus, történész
A legrosszabb szakmák: Rakodó munkás, vasmegmunkáló, favágó, ács, taxisofőr, rohammentős, hegesztő, szobafestő

A teljes lista egyébként itt tekinthető meg angolul

Ennek kapcsán néhány gondolat.

Látványos és bulváros is egyben egy ilyen összeállítás. Nem mondom, hogy nincs benne igazság, ugyanis a szoftverfejlesztői szakmát Magyarországon minden bizonnyal sokan a legjobb állások között tartják számon: átlagon felüli kereset, sok állásajánlat, könnyű külföldre jutás… és még sorolhatnám. Ők valóban sztárok az álláspiacon.

Ám van-e értelme egy ilyen lajstromnak. Megmondható-e, hogy mi a legjobb állás? Szerintem „A” legjobb állás nem létezik. Mindenkinek megvan a számára legjobb foglalkozás. A listát tehát mindenkinek magának kell összeállítania és így sok „Legjobb állás” létezik.

Nekem személy szerint a legjobb állás az újságírás. Mert szeretek emberekkel beszélni, mert szeretem a változatosságot, az írást, az infogyűjtést, az újdonság keresését és annak érdekes feldolgozását, használom a német- és angolnyelv-tudásomat. Számomra a szoftverfejlesztés nem jó szakma, mert utálok egész nap egy irodában ülni, nem érdekelt igazán sosem a matematika, az informatika. Még ha képes is lennék programozni, a monotónia biztosan zavarna. Szóval a legjobb szakma relatív.

Ám ennek ellenére mégsem tartom elhibázottnak az ilyen összeállításokat. Részint azért, mert jelzi, milyen szakmákban van a legtöbb állásajánlat, mely területeken lehet a legjobban keresni. Fontos információ lehet pályaválasztás vagy pályamódosítás előtt. És gondolkodásra sarkall. Legfeljebb nem ilyen hangzatos címmel kell ellátni.

A fizetésre és az elhelyezkedési lehetőségekre fókuszálva én is összeállítottam egy top 10-es listát. Én így látom a magyar álláspiac keresett és jól fizető szakmáit.

Mérnök
Informatikus
Könyvelő
Könyvvizsgáló
Adótanácsadó
Logisztikai szakember
EU-s hivatalnok
Tolmács, fordító (EU-s intézményeknél)
Értékesítő (nemcsak szakma, hanem üzleti attitűd)
Projektmenedzser (inkább készség, de a projektekre épülő üzleti világban egyre fontosabb)

Mit szóltok a listámhoz? Nálatok mi a legjobb szakma?

Egy nem mindennapi olvasói kérdés.

„Kedves Zoltán! Ön szerint érdemes több, teljesen más diplomát szerezni? Inkább kíváncsiságom, mint későbbi alkalmazotti pályám hajt. Van egy szociálpedagógia diplomám, ami mellé később egy szociálpolitika mesterképzést szeretnék felvenni. Jelenleg nemzetközi tanulmányok távoktatáson tanulok második éve. Ön szerint milyen lehetőségeim vannak a két diplomával külön, vagy együtt az EU-ban? Habként a tortára szeretném elkezdeni a turizmus-vendéglátás szakot is. Sokat utazom és mind turisztikailag, társadalmilag és politikailag is érdekelnek a különböző országok. Hozzá kell tennem, hogy évek óta dolgozom, pénzügyben, miért is ne (végzettség nélkül)!”

Kicsit zavarban vagyok, mert ennyire szerteágazó érdeklődési körrel még valóban nem találkoztam. Annyit leszögeznék, nem vagyok karriertanácsadó, ám tíz éves álláspiaci újságírói tapasztalattal a hátam mögött néhány megfigyelést hadd osszak meg Önnel.

1. Irigylem, hogy ennyi mindenbe volt energiája belevágni. Szerintem ez azt bizonyítja, hogy Ön nemcsak szereti a kihívásokat, hanem meg is állja a helyét, amibe belevág. Legyen büszke arra, hogy szakirányú végzettség nélkül a pénzügyben dolgozik (bár azt nem írta, hogy pontosan mi a munkája).

2. Arra azonban hadd hívjam fel a figyelmét, hogy a HR-esek nem szeretik a diplomahalmozókat. Azokat a pályázókat, akiknek 3-4 egymástól teljesen eltérő területen van végzettsége. Egy plusz diploma nem növeli automatikusan az álláspiaci értéket. Jó stratégiának tartom, ha valaki az első diploma megszerzése után elkezd dolgozni és a másodikat, harmadikat a munka mellett szerzi meg (ehhez sok esetben a munkaadó is ad támogatást)

3. Mielőtt jelentkezne a turizmus-vendéglátás szakra és/vagy a szociálpolitika mesterképzésre, érdemes lenne önvizsgálatot tartani, mivel is szeretne a jövőben foglalkozni. Ennek egy területnek kell lennie, és ezért mindent megtenni. Egyszerre több, egymástól távol álló szakmában szerintem képtelenség a legjobbnak lenni. (vagy a magánélete bánja).

4. A nemzetközi tanulmányok szakkal a közszférában – például diplomácia, EU-s intézmények, hazai politikai alapítványok – találhatja meg a számítását, de mindenképpen kapcsolatok kellenek az elhelyezkedéshez. A szociálpedagógia szintén az állami szférához kötődik, ám itt már több lehetőséget látok nyugat-európai munkavállalásra. A turizmus-vendéglátás pedig már a versenyszféra. Itt szóba jöhet saját vállalkozás alapítása, idegenforgalmi szolgáltatóhoz való bekerülés (utazási iroda, hotel, éttermek, rendezvényszervező cégek) és persze ezzel is könnyebb külföldre jutni. Ebből is látja, mennyire más területekről van szó, amihez másféle megközelítés szükséges.

5. Érdemes lenne erről egy karrier-, pályaválasztási tanácsadóval konzultálni és emellett egy tesztet kitölteni. Itt van például a Diplomán Túl portál ingyenesen kitölthető tesztje (ez az Educatio Nonprofit Kft. által készített frissdiplomás oldal). Próbálja ki, nem veszít vele semmit.

Tegnap szólt az alattam lakó szomszéd, hogy ázik illetve áztatom. Gyorsan kiderült, hogy csöpög a radiátorom, így szakembert kellett hívnom. Egy órán belül meg is érkezett egy 45 év körüli szerelő. Fél órájába telt a probléma megoldása, közben beszélgetésbe elegyedtünk.

Mint kiderült, a budapesti fűtésszerelés csak átmeneti állapot számára. Eredeti szakmája ugyanis hegesztő, most éppen a TÜV-minősítésén dolgozik és valószínűleg fél éven belül irány Németország, ahol havi 600 ezer forintnak megfelelő eurót fog keresni. Néhány napja volt egy hollandiai hegesztői munkára közvetítő cégnél, ahol már munkát is ajánlottak, de ő igazából Németországba vágyik.

Azon morfondíroztam, mennyire rossz kép él a köztudatban erről a szakmáról. Pedig a valóság az, hogy keresett, jól megfizetik Nyugat-Európában és biztos egzisztencia teremthető vele. A mesterember elmondta, amit egyébként kamarai oldalról naponta hallok, mennyire kevés fiatal választja a szakmát, szinte nincs jó minőségű utánpótlás, az igazán jók pedig Nyugat-Európa felé veszik az irányt vagy már ott is vannak. Elmesélte, hogy egy éve dolgozott egy budapesti irodaház építésén is, ahová Németországból (Kölnből) hozták a magyar hegesztőket, akiknek akkor éppen a válság miatt nem volt munkájuk. Aztán már vissza is tértek, ugyanis újra megszaporodtak munkák.

Az interneten böngésztem és tényleg keresnek hegesztőket Németországba és Hollandiába. A bruttó órabérek 12-14 euró (3300-3800 forint) között mozognak, sok helyen lakhatást is biztosítanak. Így a havi 600 ezer forintos bér is elérhető, akár nettóban. Általában próbamunkát kérnek, és jól veszi ki magát valamilyen minősítés beszerzése.  

Ne a hagyományos szakmákban, sémákban gondolkodjunk a "web kettes" világban.

Számomra ez az üzenete egy szemfüles, huszonéves amerikai hölgy (Laurie Davis) sikersztorijának, aki vállalkozásával új foglalkozásnevet (is) alkotott. "E-flirt expert", tehát az internetes flörtölés, párkeresés, ismerkedés szakértője – így nevezi magát.

Honorárium fejében segít a partnerkeresőknek az interneten megtalálni a boldogságot. Ahogyan az álláskeresés, úgy a párkeresés is a jó önmarketingről szól: hogyan nézzen ki a bemutatkozó oldalam, milyen szöveget írjak magamról, miről ne tegyek említést, milyen fotót töltsek fel, hogyan reagáljak a megkeresésekre? És még egy sor más kérdés szóba jöhet: Milyen szempontok szerint keressek mely weboldalakon, hogyan szűrjem ki a hozzám nem illőket...

Sok csapdát kikerülhetünk, ha tapasztalt szakértő ad útravalót vagy segít a dilemmák megoldásában.

Magyarországon is egyre többen ismerkednek az interneten. És biztos vagyok benne, nálunk szintén sokan küzdenek ilyen kérdésekkel. Hogy ezért hajlandóak lennének-e pénzt is fizetni? Ki kell próbálni. Mindenesetre a netes ismerkedésben tapasztaltak, elindíthatják karrierjüket tanácsadói szolgáltatással. Online marketing tudás azért kell mellé.

Bővebb infó Laurie weboldalán: www.eflirtexpert.com