Már csak hat nap a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig és egyre inkább szaporodnak e témában a hozzám érkező kérdések. Igyekszem mindegyikre válaszolni és természetesen minden kedves kérdezőm adatait bizalmasan kezelem. Név nélkül azonban néhány tipikus jelenséget szeretnék kiragadni. Most például azt, hogy frissdiplomásként néhány álláskeresési kudarc után nem az a megoldás, hogy maradunk az iskolapadban és újabb diplomát célzunk meg.

Két kérdés röviden:

1. Egy édesanya írt nekem néhány napja, akinek a lánya francia-média szakon végez hamarosan. Volt már külföldi ösztöndíjon is Franciaországban, németül is beszél, most gőzerővel tanul angolul. Újságíró szeretne lenni, de nem vették fel sehová, ahová jelentkezett. Most azon gondolkodik, hogy egy újabb ösztöndíjat pályáz meg Franciaországban és egy újabb szakot végez ott el.

2. Egy másik hölgy közgazdász diplomát szerzett, mellette van még végzettsége közbeszerzési referensként és projektmenedzsment témában. Munkatapasztalat híján nem kap állást, és most azt tervezi, hogy kontrolling vagy logisztika témában szerez újabb diplomát.

Egyik kérdezőnél sem látom sok értelmét újabb diploma szerzésének. Ez ugyanis nem oldja meg a problémát, inkább elodázza a megoldást, sok pénzt emészt fel és inkább menekülésnek érzem az álláskeresés elől. Egy újabb diploma ugyanis nem jelent automatikusan könnyebb álláshoz jutást.

Keressük közvetlenül a cégeket

Mindkét hölgy megszerezte azt a tudást az iskolapadban, amivel el lehet kezdeni az álláskeresést. Az első hölgynek azt javasoltam, ne (csak) álláshirdetésekre jelentkezzen, ugyanis újságíróként nem ezen az úton lehet munkához jutni, hanem a kiadók, a szerkesztőségek közvetlen megkeresésével. Lehet, hogy egy-két évet minimális fizetségért dolgozik majd, de ennyi befektetés kell ebben a szakmában.

A második kérdezőnek is a közvetlen megkeresést javasoltam. Most, amikor indulnak az Új Széchenyi terv pályázatai, megnő a pályázatíró cégek munkája. És ezek a cégek kisvállalkozások, amelyek nem álláshirdetésekben keresik az új munkaerőt. Lehet, hogy az elején csak adminisztratív feladatokat kap, ám ezzel a munkatapasztalattal már később előrébb tud lépni. Persze ha teljesen mást szeretne, akkor megpróbálhat logisztika és kontrolling irányba lépni (megjegyzem: ez a már megszerzett közgazdász diploma egy-egy szakiránya…), ám csak azért ne meneküljünk újabb diplomába, mert nem sikerül elhelyezkedni.

Mindezt saját példámból írom, ugyanis én is beleestem ebbe a hibába. 1999 nyarán az ELTE-n végeztem média és német szakokon. Újságíró akartam lenni, de álláskeresés helyett megpályáztam egy németországi ösztöndíjat (pedig már korábban tanultam német nyelvterületen). Az ösztöndíj nagyszerű volt, de a karrierépítésben nem vitt előre. Sőt, Berlinből visszatérve a nagy semmi kellős közepén találtam magam. A régi ismerősökkel, egykori tanárokkal megkopott a kapcsolat, nem volt meg az a biztonságos közösségi háttér, ami egyetemistaként az utolsó félévben erősíti az ember álláskeresését. 

A következő napokban igyekszem az egyetemi szakválasztás témakörben írni.

Ha van kérdés, a karacsony_zoltan@freemail.hu címre küldjék, küldjétek.