Már három hét sincs hátra a február 15-i felsőoktatási felvételi jelentkezési határidőig. Hová adjam be a jelentkezésemet? Bizonyára sokan felteszik ezt a kérdést. Tuti tippel nem tudok szolgálni, inkább néhány munkaerőpiaci szempontot fogalmazok meg olyan területekre, amelyekre rálátásom van. Annyit leszögeznék: nem a szakmai munkát minősítem az egyes intézményeknél, csupán a hallott munkaadói véleményeket summázom a sajátommal kiegészítve.
- Közgazdász szakok. Ha egy multinacionális cég pénzügyi pályakezdőt keres, akkor toborzásával két intézményre fókuszál: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola (utóbbinál főleg PSZF). Ha a gazdasági elit szakmai önéletrajzait nézzük meg (én megtettem több százzal), a Corvinus (Közgáz) fölénye elsöprő.
- Műszaki területen Budapesten a BME diplomáját említik először ismeretségi körömben (időnként az említésekben a Kandó és a Neumann is felbukkan). Regionális szinten az Audi Győrben a Széchenyi Egyetemre épít, a Bosch a Miskolci Egyetemre, és jelentősen felértékelődik a Kecskeméti Főiskola helyzete a Mercedes beruházásával (már megállapodás is született a szakember-képzésről). Összességében a műszaki diplomások helyzete könnyebb, mivel hiányszakmának számít.
- Jog. Az ELTE presztízse a legjobb. Úgy látom, konzervatív a jogásztársadalom, mind az ügyvédi irodáknál, mind a miniszteriális szférában ez a diploma a legkapósabb. Vidéken a regionális központokban (Pécs, Szeged, Győr stb.) szerzett diploma csenghet jól a helyi munkaadóknál.
Média. Színház- és Filmművészeti Egyetem. Igazi elitképző. Nehéz bejutni, de aki elvégzi, semmi sem menti meg a képernyőtől. Jómagam az ELTE média tanszékén végeztem, az is a legjobbak között szerepel.
Néhány gondolat útravalóul az egyetemi tanulmányok előtt:
Az iskola neve az első munkakereséskor fontosabb, utána egyre inkább halványul. Később a szakmai tapasztalat, a munkahelyek, a szakmai sikerek válnak hangsúlyosabbá.
Önmagában az iskola neve nem garancia a sikeres karrierépítésre. A jó nevű iskola járulékos előnye: egy életen át tartó kapcsolatrendszer. Ez Nyugat-Európában és az USA-ban is így van. (Az USA-ban például Harvard, Yale, Princeton)
Legyen része a tanulmányoknak a külföldi ösztöndíj. Magabiztossá teszi a nyelvtudást, kinyitja a világot
Meghatározza az esélyeket a szakmai gyakorlati hely. Törekedjünk arra, hogy jó nevű és a piacon vezető szerepet betöltő céghez jussunk be, ne egyszemélyes bt-nél tudjuk le gyorsan.
Első munkakereséskor kulcsfontosságúak olyan személyes tulajdonságok (asszertivitás, jó kommunikáció, érzelmi intelligencia, előadókészség), amelyek elengedhetetlenek a munkahelyi érvényesüléshez. Éppen ezért tanácsos ezeket is fejleszteni az egyetemi évek alatt (például programszervezéssel, tanulmányi versenyeken való részvétellel, diákönkormányzati tagsággal)
Utolsó kommentek