Világmegváltó gondolatokkal, eddig nem ismert összefüggések bemutatásával nem készülök a Nemzetközi Nőnapra. Csupán néhány számmal, adattal, amelyekből mindenki levonhat következtetéseket.

Íme néhány adat publikusan elérhető forrásokból illetve saját gyűjtésből.

A női átlagkereset bruttó 188 ezer forint, a férfiaké 218 ezer forint – 15 százalék a nők bérhátránya (forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es felmérés)

A 21-30 év közöttiek körében a nők többet keresnek mint a férfiak (bruttó 173 700 Ft kontra 172 900 Ft)

A 31-40 év közöttiek körében viszont már havi 31 500 forint a férfiak kereseti előnye - 230 500 a férfi, 189 ezer Ft a női bér (adatok: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es felmérés)

A 386 fős magyar Országgyűlésben a 2010-es megalakuláskor 35 női képviselő dolgozott, ami tíz százalék alatti (egészen pontosan 9,1 százalékos) részvételt jelent. Ezzel világszerte a 135 mért országból a 104. helyen állunk. A régiós versenytársak mindegyike előttünk jár - Csehország 22, Lengyelország 20, Szlovákia 15 százalékkal. (forrás: Interparlamentáris Unió)

A tavalyi kormányváltáskor az állami hivataloknál és cégeknél körülbelül száz helyen történt vezetőváltás. Összesen kilenc nő kapott elnöki vagy vezérigazgatói posztot.

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett „A” kategóriás cégeknél a 340 igazgatósági, menedzsment és felügyelőbizottsági pozícióból 20-at tölt be hölgy (6 százalék).

A kereskedelmi bankok közül egy élén áll nő (Papp Edit, Erste – ő egyébként májusban távozik posztjáról)

A női foglalkoztatottak száma: 1,7 millió, a férfiaké: 2,0 millió

A női munkanélküliségi ráta: 10,7 százalék, férfi: 11,5 százalék (Foglalkoztatási adatok: Központi Statisztikai Hivatal 2011. február)