Egy héttel ezelőtt írt nekem emailt Barbara, egy Angliában élő magyar hölgy, aki 4 évvel ezelőtt egy magyar egyetemen HR szakon írt szakdolgozatát ajánlotta a figyelmembe.
Az angliai munkavállalást dolgozta fel, méghozzá úgy, hogy az utolsó tanév egy részét a szigetországban töltötte: saját kutatást végzett több mint 150 kint élő magyar munkavállaló körében. Értékes, alapos munka, amit eddig nem publikáltak a médiában. Kár, hogy nem 4 évvel ezelőtt akadt a kezembe, de így is nagyon hasznos olvasmány. Hadd emeljek ki ebből néhány számadatot, ami tanulságos lehet a kimenetelben gondolkodóknak.

Íme néhány elgondolkodtató adat

- A Barbara által 2008-ban megkérdezett, Angliában dolgozó magyarok 60 százaléka magyarországi egyetemet, főiskolát végzett

- Közel 40 százalék a magyar gazdasági helyzet miatt távozott a szigetországba

- 70 százalék (!) nem iskolai végzettségének megfelelő munkát kapott

- A megkérdezettek 83 százaléka nehezen jött ki Magyarországon a fizetéséből (nem tudott megtakarítanj), Angliában viszont 63 százalék félre tud tenni

- Aki kiment, többségében 1-5 éves kintlétet tervezett a dolgozat készítése idején, 40 százalék 5 évnél tovább maradna

- Legalább középfokon csak a válaszadók harmada beszélt angolul. Ennek ellenére kint csak a magyarok fele fejlesztette a nyelvtudását tanfolyamon

- A leghatékonyabb munkakeresési eszköznek a munkaadó direkt megkeresését (27 százalék), az ismerőn át keresést (26), az internetet (21) és az állami munkaközvetítői irodákat (19) tartották

- Az állás megpályázásakor 42 százalék szerint a nyelvtudás, 40 százalék szerint az angliai szakmai tapasztalat számít, csak 6 százalék véli fontosnak az iskolai végzettséget

Miután átnéztem a szakdolgozatot, skype-on felhívtam Barbarát, mert kíváncsi voltam, ő miért ment ki illetve mennyire találta meg a számítását.

Ahogyan említettem, Barbara HR szakon végzett, az egyetemi évei alatt dolgozott is, ám megbízható idegennyelv-tudás híján, ahogyan ő fogalmazott „nem kaptam olyan munkalehetőséget, hogy Magyarországon meg tudjak élni”. Angliába utolsó éves egyetemistaként nyelvtanulási céllal ment ki, aztán kint ragadt. Mivel ott HR-esként nem volt esélye elhelyezkedni, először kávézókban felszolgálóként dolgozott, majd au pair munkát vállalt. Azóta is gyermeket felügyel, és egy jól szituált kétgyermekes angol családnál él és dolgozik.

Pénz és nyugalom van, szakmai kihívás nincs

Keresetéből kényelmesen megél, imádja a nyugodt életet, az emberek pozitív hozzáállását, barátokból sincs hiány és nem olcsó hobbiját, a fényképezést is űzheti. Ennek ellenére van hiányérzete, csapdahelyzetben érzi magát. Zavarja, hogy ennyi energiát ölt bele a HR-es tanulmányokba, hogy jeles minősítésű diplomáját nem tudja kamatoztatni. Visszatérne ő Magyarországra, de au paires múlttal, harmincas éveiben nem lát esélyt olyan pályakezdésre, amiből meg tudna élni. És az évek múlásával egyre halványodnak a remények.

Nincs egyedül

Sok magyart ismer, aki hasonló cipőben jár. Akik a bennük rejlő intellektuális potenciált, az iskolapadban verejtékkel megszerzett tudást nem használják ki. Akik egy-két diplomával étteremben felszolgálnak, szállodában recepciósként, esetleg pizzafutárként dolgoznak. Mert kint ilyen munkával sem kell az árcédulát nézni.

Kedves Angliába készülő (friss)diplomás olvasóim. Ezt is mérlegeljétek, mielőtt kimentek. Ne hagyjátok a sok évi tanulás eredményét veszni hagyni. Főleg, ha szeretitek a szakmátokat.

És egyébként drukkolok Barbarának, hogy munka terén is megtalálja számítását.

Ha van tanácsotok Barbarának a "hogyan továbbra", kérlek írjátok meg ide commentbe, a karacsony.zoltan75@gmail.com címre vagy blogom facebook-oldalára.

UPDATE: Most érkezett egy mail. Egy kedves olvasóm Londonból a következő tanácsokat adta Barbarának:

- fordítassa le a diplomáját (hivatalos formában) a magyar-angol nagykövetségen (kb 15-30 font)

- keressen egy HR londoni iskolát, egyetemet, kérjen tanácsot, h ezzel a diplomával melyik kurzust érdemes elvegeznie, illetve valamilyen különbözeti vizsgával kaphat-e angol iskolai papírt

- kérjen részletfizetési kedvezményt, érdeklődjön utána, mert mint uniós állampolgár, ha nincs elég jövedelme, a tandíjból is kaphat kedvezményt

- szerintem ha Londonban szeretne továbbra is maradni, mindenképp szükséges az angol iskolai végzettség (is)

- suli után/közben jelentkezzen HR állásokra, de a legaljára, vmilyen HR asszisztens asszisztense (junior HR)

- kérjen referenciát az iskolai oktatóktól.