Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Melyek a legszexibb szakmák?

Ausztráliában a katona a legszexibb férfi szakma, míg a sportoló a legszexibb női. Megnéztem, milyen felmérések vannak erről más országokban. Az Egyesült Királyságban, Németországban és az USA-ban találtam hasonlókat. Íme a listák.

Definíciót nehéz adni, mi is számít szexi szakmának. Ahány felmérés, annyi szempont. Ahány válaszadó, annyiféle érzés, gondolat. Mindenesetre  a társadalmi presztízs, az elérhető kereset, az üres álláshelyek száma, a média által sugallt kép, a szakmában dolgozó ismerősök, a mindennapi életben szerzett tapasztalat feltétlenül befolyásolja a választást.

Ausztrália: katona és sportolónő

Néhány nappal ezelőtt bukkantam egy ausztrál felmérésre, amelyet egy társkereső oldal készített. (Érdekesség, hogy a VictoriaMilan.com.au a hűtlenekre fókuszál, a kapcsolatban élőket hozza össze.)

a legszexibb férfi szakmák:
1. Katona
2. Életmentő személyzet (egészségügy)
3. Kereskedő
4. Sportoló
5. Orvos

A legszexibb női szakmák:
1. Sportoló, rekreációs szakember
2. Egészségügyi dolgozó
3. Vendéglátós
4. Egyetemista
5. Jogász

Egyesült Királyság: művész, bankár, tanár

Az Egyesült Királyságban a Daily Mail napilap publikált februárban listát, amely nők értékelésén alapult.

Itt a sorrend:
1. Zenész, művész
2. Bankár, pénzügyi szakember
3. Tanár
4. Orvos
5. Újságíró

Sokkal rosszabbul végeztek a pénzzel kitömött futballisták, akikre csak a hölgyek 1 százaléka szavazott. Főként azért, mert beképzeltnek, önimádónak tartják őket és rossz a hírük.

Németország: orvos és jogász az élen

Németországban a parship.de online társkereső portál tavaly 23 ezer felhasználó adatait elemezte. A párjukat keresők megadhatták, hogy milyen szakmák képviselőit részesítik előnyben.

A legszexibb férfi szakmák:
1. Orvos
2. Építész
3. Pszichológus
4. Tudományos munkatárs
5. Rendőr
6. Tanár
7. Jogász
8. Újságíró
9. Vállalati tanácsadó
10. Mérnök

A legszexibb női szakmák:
1. Jogász
2. Légi utaskísérő
3. Orvos
4. Ügyvezető
5. Tudományos munkatárs
6. Építész
7. Idegen nyelvű tudósító
8. Mérnök
9. Tanár
10. Televíziós műsorvezető

Egyesült Államok: a XXI. század legszexibb szakmája

Az USA-ból kicsit más megközelítésű hírt találtam a „sexiest job” kifejezésre. Ott a tekintélyes Harvard Business Review üzleti folyóiratban bukkantam egy cikkre, amelyben a XXI. század legszexibb munkáját mutatták be. Hogy melyik is ez? Nem fogják kitalálni. Nem a színész, nem az agykutató, még csak nem is kosárlabdázó. Hanem az „adattudós” (data scientist).

Magas fizetés, hiányszakma, karrierlehetőség a legvonzóbb munkaadóknál. Többek között e szempontok alapján esett a választás erre a 2008 óta létező foglalkozásra. A data scientist az, aki az interneten fellelhető, vagy egy weboldal által összegyűjtött adatokban összefüggéseket keres és ezekből különféle módszerekkel javítja a szolgáltatás színvonalát, növeli a hirdetésekben az átkattintási rátát. Például egy Facebook-felhasználó sokkal relevánsabb hirdetést lát az oldalán. Olyan ismerősöket javasol bejelölésre a rendszer (people you may know), akiket valószínűleg tényleg ismer. A nagy technológiai cégek (Google, Yahoo, Facebook) két kézzel kapkodnak a „data scientist”-ek után. Valójában azonban kevés a jó szakember, nagyon összetett tudás kell hozzá (programozás, logika, statisztika, közgazdaságtan). Bővebben a szakmáról itt.


Szolgálati közlemények olvasóimnak

- Módosult a webcím. Múlt héten módosult blogom webcíme. Sajnos az automatikus átirányítás még nem működik, de minden fórumon igyekszem jelezni, hogy a webcím job-allas - ról jobb-allas - ra változott. Ide, a http://jobb-allas.postr.hu - ra került át minden cikk.

- Dolgozom a CV-ken. Múlt heti felhívásomra, amelyben a nekem elküldött önéletrajzokról visszajelzést ígértem, összesen 54 önéletrajz érkezett. Eddig 25-öt tudtam megválaszolni (érkezési sorrendben reagálok). Így akinek még nem válaszoltam, kérem kicsit a türelmét. Köszönöm.

- Kérdés: Mi zavar benneteket az álláspiacon? Milyen problémákat láttok? Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Írjátok meg a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre.

- A Facebook-on itt vagyok elérhető.

2 Tovább

Így leszel sikeres pályakezdőként - 10 tanács és egy ajánlat

Tegnap kora délután elugrottam az ELTE Múzeum körúti épületéhez, ahol „Kapunyitási pánik konferenciát és állásbörzét” tartottak. A diplomázás előtt állókat készítették fel a munka világára: az álláskeresére, az önmenedzselésre. Ennek kapcsán néhány tipp tőlem, illetve ingyenes segítség, aki önéletrajzáról szeretne véleményt...

A diplomázás felé közeledve a „kapunyitási pánik” érzése szerintem mindenkinek ismerős. Egyszer ugyanis mindenkinél bekövetkezik, hogy kikerül az iskola védő falai közül és egy kiszámíthatatlannak tűnő világban találja magát. 13 évvel ezelőtt én is hasonló cipőben jártam. Akkoriban fogalmam sem volt, hogy német-média szakos diplomával a (nyelv)iskolákon és a nyomtatott sajtón kívül merre is lehet elindulni. Önéletrajzot írni pedig senki sem tanított meg az 5 éves egyetemi tanulmányok alatt.

Legyen kötelező a karriermenedzsment

Tegnap a kapunyitási pánik állásbörzén a munkaerőt kereső cégek standjai között járva, HR-eseket kérdezve az a benyomás alakult ki, mennyire nincsenek tisztában a fiatalok a lehetőségeikkel, mennyien nem tudják, mit is kezdjenek magukkal. Az egyetem, főiskola tompíthatná a pánikot, ám úgy tűnik, nem teszi vagy a hallgatók egy része nem tartja fontosnak a tájékozódást.

Felteszem a kérdést: Miért nem kötelező a diplomához egy 1 szemeszteres karriermenedzsment szeminárium elvégzése (néhány helyen egyébként fakultatív tárgyként elvégezhető)? Mert hiába egy kitüntetéses minősítésű diploma, ha valaki nem tudja, merre induljon vagy képtelen eladni magát.

Augusztus 1-jén folytatják

A rendezvény atyja Kárász Róbert, a TV2 műsorvezetője, tavaly indította útjára a fiatalok karrierépítését segítő rendezvényt. A mostanira már közel 20 – elsősorban multinacionális munkaadó jött el, mellettük két napon át előadások, workshopok, személyes tanácsadás segítette a frissen diplomázókat coachokkal, HR-szakértőkkel, céges személyzeti szakemberekkel.

Amint azt a helyszínen Kárász Róberttől megtudtam, a rendezvénynek lesz folytatása. „Augusztus 1-3 között egy újabb fesztiválon újratöltjük a gondolatokat, de akkor már 12 koncerttel szórakoztatni is fogunk” – mondta a program ötletgazdája.

Az ilyen támogató rendezvények – ahogyan például az egyetemi állásbörzék - manapság különösen fontosak. Munkához ugyanis egyre inkább csak a legjobbak jutnak. Ki ne hallaná naponta az egyre riasztóbb számokat. A 24 év alatti magyar munkaképes fiatalok 30,5 százaléka munkanélküli, és ez még kedvező adatnak mondható európai összevetésben.

Nem tudom megállni, hogy a rendezvény apropóján ne osszak meg néhány gondolatot még az iskolapadban ülőkkel illetve első munkahelyüket keresőkkel.

1. Már egyetem alatt kezdj el dolgozni. Munkahelyet még nem látott pályakezdőre nem nagyon kíváncsiak a munkaadók. Éppen ezért valamennyit dolgozz az egyetem alatt. Legalább szakmai gyakorlaton vegyél részt.

2. Jó szakmai gyakorlati helyet keress. Nem ajánlatos a legkönnyebb ellenállást keresni. Egy névtelen Bt-nél valós munka nélkül elvégzett szakmai gyakorlat keveset ér. Minél jobb nevű a cég és minél tartalmasabb a gyakorlat, annál könnyebb lesz a karrierindítás.

3. Készíts stratégiát. Még mielőtt önéletrajzot írsz, határozd meg a célodat és készíts útitervet, akár tanácsadó segítségével. Mérd fel a szóba jöhető munkakörök, cégek körét, nézd meg, milyen csatornán veszik fel az új munkatársakat, hol tudod a döntéshozók figyelmét felhívni személyedre. Azért is fontos ezt átgondolni, mert nagyok a különbségek szakmák és cégek között.

4. Ne sablon önéletrajzban gondolkozz. A CV attól jó, hogy megkülönböztet téged a versenytársaktól. Keresd meg és mutasd be azokat a pontokat, amelyben más vagy a többieknél. Minden alkalommal cégre és pozícióra szabott CV-t adj be.

5. Kezeld kiemelten a nyelvtudást. A nyelvtudás (legalább erős középfokú szint) legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeret. Ne a nyelvvizsga-bizonyítványra menj rá, hanem folyamatosan csiszold a tudásodat. A versenyszférában az azonnal lehívható tudás számít, ami állásinterjún percek alatt kiderül.

6. Óvatosan a fejvadászokkal. Gyakori tévhit pályakezdők körében, hogy „a fejvadász azért dolgozik, hogy majd nekem állást szerezzen”. Hát  nem… Az ő fizető ügyfele a munkaerőt kereső cég. Nem akarlak benneteket eltanácsolni: Keressétek velük a kapcsolatot, kérjetek tőlük tanácsot, de ne (csak) rájuk építsétek az álláskeresést.

7. Legyen benned alázat a munka és a munkaadó iránt. Szerintem az egyik legfontosabb eleme a karrierépítésnek pályakezdőként. Ennek szellemében a kezdő fizetés helyett a fejlődési lehetőség és a tanulás előrébb álljon a prioritások között.

8. Ne ess kétségbe a kudarcoktól. Egy vizsgát sikeresen letenni sokkal könnyebb, mint az első munkahelyet megtalálni. Elképzelhető, hogy több tucat vagy akár 100-150 pályázatot is el kell küldeni, és sok interjún helyt kell állni. Ma sokkal nehezebb állást keresni, mint 10 évvel ezelőtt, amikor zakatolt a gazdaság.

9. Ismeretség nélkül is célba érhetsz. „Persze, neki könnyű volt, mert volt protekciója.” Ki ne hallotta volna ezt a mentegetőzést? Bizonyára akad sok eset, amikor valaki így jut álláshoz. De ez kevés az önfelmentéshez. „Megtettél mindent a sikerért?” – teszem fel ilyenkor a kérdést. Szerintem kellő kitartással és tudatossággal protekció nélkül is célba lehet érni. Lehet, hogy nem az álomállásra (bár az sem zárható ki), de kenyérkeresetet jelentő munkára bizonnyal. És ez a siker sokkal értékesebb, mintha belöktek volna a céghez. Közben persze te is építsd kapcsolati hálódat…

10. Mutatkozz be minél több szakembernek. Lehet személyesen – például állásbörzéken, vagy online – például üzleti kapcsolatépítő oldalakon. A lényeg: minél többen ismerik erősségeidet, annál nagyobb eséllyel ajánlanak üres állásra. A megüresedő pozíciók több mint felét ugyanis meg sem hirdetik…

Ajánlatom álláskeresőknek

Hadd tegyek ezúttal egy felajánlást. Aki ma vagy pénteken elküldi nekem önéletrajzát a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre, néhány mondatos visszajelzést adok neki, mit tartok jónak és min lenne érdemes javítani. Természetesen ingyenesen.

Karácsony Zoltán

u.i.:

Egy tévés barátom riportot forgat a hazai álláspiacról. Ha valaki álláskeresőként szeretné megosztani véleményét, kérem írja le nekem elérhetőségét szintén a karacsony.zoltan75@gmail.com mailcímre. Lehetőség a tévés szereplésre. És a nyilvánosság álláshoz is segíthet...

A facebookon itt vagyok jelen. Ha tetszett, minden like-nek örülök. :)

UPDATE: már tucatnyi CV érkezett, így eltart egy darabig a válasz. De mindenkinek válaszolok. Ja és még valami. Természetesen minden kapott CV-t bizalmasan kezelek, harmadik félnek nem adok ki.

0 Tovább

A legjobb és a legrosszabb szakmák – amerikai szemmel

Itt egy közelmúltban publikált lista az Egyesült Államokból. Magyar szemmel akadnak meglepetések mind a legjobbak, mind a legrosszabbak között. Arra azonban alkalmas egy ilyen lajstrom, hogy differenciáltabban nézzünk a munkákra: a pénz és a társadalmi presztízs mellett a karrierkilátás, a munkakörülmény és a stresszfaktor is fontos szempont. Íme a lista és a végén kommentem.

Ismét, immáron 25. alkalommal állította össze a „Legjobb állások” listáját a a Careercast.com amerikai portál. Összesen 200 szakmát vettek nagyító alá négy fő szempont alapján: munkakörnyezet, fizetés, karrierkilátások, stressz. Az összesített rangsort pedig a négy tényező súlyozásával állították össze. Ebben a fizetés és a karrierkilátások nagyobb, míg a munkakörnyezet és a stressz kisebb súlyt kapott.

Nézzük, melyik a 10 legjobb szakma az Egyesült Államokban: (a teljes lista itt érhető el)

1. Aktuárius - pénzügyi kockázatértékelő (éves fizetés: 91 211 dollár, 1 dollár = 229 forint)
2. Orvosbiológiai mérnök (85 163 dollár)
3. Szoftverfejlesztő mérnök (89 147 dollár)
4. Hallásspecialista (szakorvos) (68 135 dollár)
5. Pénzügyi tanácsadó (107 222 dollár)
6. Fogászasszisztens (69 107 dollár)
7. Munkaterapeuta (74 108 dollár)
8. Optikus (95 254 dollár)
9. Gyógytornász (78 102 dollár)
10. Számítógépes rendszerelemző (79 145 dollár)

Néhány érdekesebb szakma helyezése:

14. Egyetemi tanár
15. Állatorvos
19. Szociológus
24. Webfejlesztő
25. Történész
31. HR manager
40. Piackutató
47. Könyvelő
58. Pszichológus
66. Vízvezetékszerelő
73. PR-szakember
75. Menedzserasszisztens
78. Biztosítási ügynök (tanácsadó)
86. Recepciós
99. Betegápoló
105. Biztonsági őr
106. Fitnesstréner
108. Kamionsofőr
129. Pilóta
135. Reklámértékesítő
146. Taxisofőr

… és a 10 legrosszabb szakma

1. Újságíró - nyomtatott sajtóterméknél (36 000 dollár)
2. Favágó (32 870 dollár)
3. Katona (41 998 dollár)
4. Színművész (17,44 dollár/óra)
5. Olajipari munkás (37 640 dollár)
6. Mezőgazdasági munkás (60 750 dollár)
7. Óraleolvasó (gáz, víz, villany) (36 400 dollár)
8. Postás (53 090 dollár)
9. Ács (34 220)
10. Utaskísérő (repülő) (37 740 dollár)

Kommentem:

Látványosak az ilyen listák. Ám szerintem pályaválasztásnál vagy -módosításnál érdemes ezekkel óvatosan bánni. Nincs ugyanis olyan, hogy ’a’ legjobb szakma, hanem mindenkinek más a legjobb. Úgy gondolom, hogy hosszú távon csak olyan munkában leljük örömünket, amit szenvedéllyel végzünk, amely során repül az idő.

Arra azonban alkalmas egy ilyen lista és annak szempontrendszere, hogy kicsit differenciáltabban tekintsünk a szakmákra. Ne csak a fizetést vagy a társadalmi presztízst vegyük alapul, hanem a karrierkilátásokat, a stresszfaktort, az egészségügyi kockázatot. 

Biztos vagyok benne, hogy egy hasonló lista Magyarországon teljesen másként nézne ki. Például az USA-ban az egészségügyben, a kutatás-fejlesztésben sokkal nagyobb pénzek mozognak, és lehetőségek kínálkoznak, mint nálunk. Ott az első húszban hemzsegnek az ilyen szakmák, míg nálunk ezeket inkább alacsony fizetéssel és stresszel azonosítják (nem alaptalanul), a kutatás-fejlesztésben kínálkozó munkák pedig erősen korlátozottak.

Nálunk eddigi tapasztalatom alapján mérnöki, informatikai, pénzügyi munkakörök kerülnének top pozícióba, míg az egészségügyhöz, oktatáshoz kapcsolódók a lista második felébe. A "legjobb" amerikai szakma, az aktuárius viszont nálam is a legjobbak között szerepelne...

Karácsony Zoltán

u.i.: A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek, egy like-kal csatlakozzatok. Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címen várom észrevételeiteket, impulzusaitokat.

0 Tovább

45 évesen gyakornokként? – mintaadó program indul

Örömmel olvastam a minap az MTI hírei között, hogy szenior gyakornoki programot indít az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. Azokat keresi, akiknek minimum 15 éves munkatapasztalata van, tartósan munkanélküliek és pályát módosítanának. A program egy óriási álláspiaci problémára világít rá. A cégek zöme ugyanis nem tud mit kezdeni a szenior pályakezdőkkel.

Három évvel ezelőtt elkísértem Tibor barátomat a Corvinus Egyetem állásbörzéjére. Tibor pályát akart  váltani. Akkor 38 éves volt, informatikusként dolgozott 15 éven át, majd munka mellett elvégezte a Corvinus pénzügy szakát. Éppen akkor szerezte meg közgazdász diplomáját és úgy gondolta, pénzügyi elemzőként szeretne dolgozni multinacionális cégnél.

Csak huszonéves lehet frissdiplomás?

Erre az egyetem állásbörzéjét gondolta ideális terepnek, hiszen ő is az intézmény kapuin belül szerezte diplomáját. Legalább 15 olyan standhoz lépett oda, ahol pályakezdő közgazdászokat kerestek. Mellette állva végig figyeltem a munkaadók tekintetét és (meta)kommunikációját. Érdekes tanulmány volt. A standok egy részénál a kiállítók arcáról eltűnt a mosoly és jött a bevett szöveg („Nézze meg a weboldalunkon található állásokat, töltse fel önéletrajzát, pályázzon az állásokra”). Látszott rajtuk, hogy egyszerűen nem tudnak mit kezdeni Tiborral. Hiába mondta, hogy ő pályakezdő, egyszerűen 38 éves kora miatt nem annak kezelték. A legárulkodóbb egy olyan stand volt, ahol egy huszonéves HR-es – még mielőtt Tibor bármit is mondott volna magáról – azzal kezdte, hogy ők csak pályakezdőket keresnek. Számomra akkor és ott egyértelmű volt: a munkaadók jó része sablonokban gondolkodik: számukra a frissdiplomás 21-25 év közötti fiatal.

Azóta sokakkal beszéltem, akik hasonló cipőben járnak. Többségük tehetetlen. Ők 35, 45 évesen kitanult új szakmájukban nem találnak állást, mert a piac képtelen őket pályakezdőként kezelni.

Előítéletből nincs hiány. „Nem képesek fejlődni”, „Családjuk van és ezért sok pénzt kérnek”, „Rugalmatlanok” és még sorolhatnám a stigmákat.

A munka- és élettapasztalatra lehet építeni

Való igaz, hogy mások, mint a huszonévesek. Nem kevesebbek, hanem mások. Elképzelhető, hogy lassabban tanulnak, mint a fiatalok, ám rengeteg olyan elem van (élettapasztalat, munkahelyi múlt, emberi kapcsolatok kezelése), amelyben erősebbek, amire építeni lehet.

Az igazi gond azonban az, hogy esélyt sem kapnak a bizonyításra. És nincsenek (vagy nagyon elvétve vannak) minták az ő pályakezdőként való kezelésükre.

Ezért olvastam örömmel az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. kezdezményezését. Ők kifejezetten „szenior” (a munkaerőpiacon legalább 15 évet eltöltött) álláskeresőket vesznek fel gyakornoki programjukba. Ez is jelzés, hogy a negyvenesek is lehetnek gyakornokok. A kiválasztás után 15 főnek adnak fél éves munkaszerződést, akik így beletanulhatnak az uniós pályázatkezelésbe, majd ha megfelelnek, akkor szerződést hosszabbítanak velük.

Hadd csináljak egy kis reklámot ennek a programnak. Az érdeklődők május 31-ig jelentkezhetnek, amelyről további részletek az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján  - http://www.esza.hu/esza_nonprofit/karrier. Több ilyen kezderményezésre lenne szükség.

Multin belül működik a pályamódosítás

Ugyan az elején szaapultam a multi munkaadók hozzáállását, ám házon belül azért ők nagyon profin kezelik a karrierváltást. Nem egy cégnél működik a „job rotation” nevű HR-es eszköz. Ebben a munkatársak cégen belül 5-6 évente pályát válthatnak, például a pénzügyből a HR-be, a jogról a logiszikába. Ők is tudják, hogy még a legtehetségesebb munkaerő is kiég, ha huzamosabb ideig ugyanazt a munkát csinálja. A hosszú távú megtartáshoz pedig kell a váltás. Csak a kívülről pályázó gyakornokjelöltekkel nem tudnak mit kezdeni.

Azért felteszem a kérdést: Halott valaki az ESZA-hoz hasonló programról? Ha igen, írja meg nekem a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre

A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek követni, minden like-nek örülök.

0 Tovább

Bringázz a munkába! – nekem ezért éri meg

Idén most szombaton indul a „Bringázz a munkába" kampány, amely a munkahelyre biciklizést népszerűsítő kezdeményezés. Bevallom őszintén, korábban nem szerettem a kerékpárosokat, sem a Budapesten kerekezést, de márciustól én is beálltam a sorba. Eddig bejött. Miért is jó a munkahelyre tekerni? Íme az én példám.  

Tíz évvel ezelőtt el sem tudtam volna képzelni magamról, hogy kerékpárral érkezzek a munkahelyre. Budapesten az autóból vagy a buszból kinézve ugyanis főként feszültséget és veszélyt láttam az utakon. A bringások bicikliút híján az autók között cikáztak, az autósok pedig idegesen kerülgették és perlekedtek az eléjük vágó, a szabályokat semmibe vevő kerekezőkkel. Nem vitatom, hogy ilyen momentumokat ma is látni, ám úgy érzékeltem, néhány éve valami megváltozott. Egyre több lett a kerékpárút, egyre több békésen hajtó biciklis bukkant fel, és egyre több ismerősöm, kollégám építette erre munkába járását.

Így raktam össze új életemet

Idén február közepén aztán nálam is megtörtént az áttörés. Részint a Monster állásportálnál két informatikus kollégám lelkesedése, részint a télen rám rakódott néhány kiló ledolgozása, részint egy új nézőpont megismerése miatt. Elkezdtem összerakni „új életemet” az utakon. Érdemes mindenkinek átgondolni, mert a napi taposómalomban hajlamosak vagyunk a legésszerűbb megoldások felett átsiklani. Én a budai agglomerációban (Nagykovácsi) lakom, két munkahely között ingázom napközben: az óbudai Lajos utca (Haszon Magazin) és a Nyugati pályaudvar (Monster.hu állásportál). A nagy szintkülönbség miatt a Nagykovácsi - irodák közötti biciklizés szóba sem jöhetett. Ám ha autóval eljutok a Duna közelébe, onnantól biciklire pattanva már szinte nincs is szintkülönbség. Zárt kerékpártároló híján csak olyan bicikli jöhetett szóba, ami elfér az autóban, így naponta haza tudom vinni. Ez pedig rövid osztás-szorzás és kérdezősködés után csak összecsukható kerékpár lehet.

Összecsukható kerékpár 15 ezerért

Az interneten böngészve és kollégáim körében kérdezősködve kétféle megoldás kínálkozott. Vagy dizájnos, új fejlesztésű bicikli, amelynek az ára 70 ezernél kezdődik, de inkább 100 ezer forint felett kapható vagy Camping-szerű használt bicikli 10-20 ezerért. Utóbbi mellett döntöttem. Már csak azért is, mert előre nem tudja az ember, egyáltalán bejön-e neki ez a munkába járási forma.

Egy internetes közvetítőoldalon pár órás keresés után 15 ezer forintért megvettem új közlekedési eszközömet február 28-án. Nem kispályáztam, másnap, március elsején indultam először útnak az Amfiteátrumtól a Nyugat pályaudvarra. A parkolás után fél perc alatt kivettem és „üzembe helyeztem” a járgányt, majd mínusz 1 fokban reggel 7 óra körül 20 percnyi tekerés után meg is érkeztem a Nyugatihoz.

Az eredmény: új dimenziót kaptak napjaim

A márciusi havazás miatt két hetet kihagytam, ez most a negyedik hetem két keréken. Nem túlzás azt állítani, hogy azóta új dimenziót kaptak munkanapjaim. A nyeregben van időm felkészülni a munkanapra, kicsit elgondolkodni a napi menetrenden, közben elsuhanni a Bécsi úton a labdával dekázó Puskás öcsi pár hete felavatott szobra előtt, a budai rakpartra érve megcsodálni a Dunát, átkukkantani a Szigetre, néhány kocogóval megküzdeni a Margit-híd enyhén emelkedő első szakaszát, érezni a szelet a folyó fölött (valamikor kellemes is tud lenni) végigsiklani az enyhén lejtős Pozsonyi úton, majd a Radnóti utca végén a Westpoint Irodaház garázsában lakattal lezárni a járgányt és a reggeli mozgást, hogy aztán elindulhasson a szellemi munka. Irodai ülőmunkát végzőként ez különösen fontos.

Ugyan sokan azt gondolják, a kerékpározók izzadtan érkeznek, ám minden a ritmustól függ. Ha nem sietsz, nem izzadsz meg. (Főleg nem reggel 7 órakor, amikor először nyeregbe pattanok). Apró trükk, amit én is Zsolt kollégámtól tanultam: az utolsó 1 kilométert nagyon lassan tekerd meg, akkor van a menetszéllel van időd lehűlni. És persze legyen a nálad egy kis méretű törölköző.

Anyagi haszna is van a projektnek. Ha csak minden második munkanapon megyek kerékpárral, akkor havi 6 ezer forintot költök jegyre a 10 500 forintos BKV-bérlet helyett. Tehát a 15 ezer forintos biciklim 3 hónap alatt behozza az árát. (Eső és öltönyös megjelenések esetén a kerékpár nálam – egyelőre - nem jöhet szóba.)

Nincs dugó, könnyű parkolás, egyedül vagy

De számomra az igazi profit a történetben maga a testmozgás, a csodás Duna-parti kulissza, a szabadság érzése, a könnyű parkolás, új utak felfedezése. Biciklivel az ember sohasem kerül dugóba, percre pontosan kiszámítható a menetidő, a lábától függ a tempó. Nem kell zsúfolt buszon állni, kellemetlen szagokkal szembesülni, vagy autóval araszolni, parkolóhelyre vadászni.

Tervezem, hogy időnként munka után majd kikerekezek a Margitszigetre és a sportcentrumot bázisként használva futok egy kicsit, majd zuhanyzás után kerekezek vissza az autóhoz.

Vonattal, HÉV-vel is kombinálható

Ez az én példám, ám szerintem bárki kialakíthatja ezt az életstílust. Például az agglomerációból érkezve vonaton vagy HÉV-en az összecsukható kerékpár ingyen szállítható, a városon belül lakóknak pedig még erre sem kell figyelni. Vannak bicikliutak, rengeteg a kerékpársáv, az autósok pedig nem tekintenek ellenségként a kerekezőkre. Sőt, azt vettem észre, inkább figyelnek rájuk/ránk.

Persze én csak félig vagyok „zöld”. A Dunáig autóval pöfékelek, ám úgy érzem, hogy a magam módján azért teszek valamit a környezetért és fizikumomért.

A Bringázz a munkába kampány ezen a héten szombaton indul. Családos vidékiként a hétvégi nyitány nem jöhet szóba, de egy hétközi reggeli happeningre mindenképp kinézek. Nem akarom senkire sem ráerőszakolni mintámat, és reklámembere sem vagyok az eseménynek. Csak el akartam mondani, miként éltem meg a váltást.

Üzenet a munkaadóknak

És persze a kedves munkaadóknak javaslom, támogassák akár biciklitárolóval, akár zuhanyzási lehetőséggel a kollégák bejárását. Javul a kondíciójuk, jobb kedvvel kezdik a munkát, motiváltabbak lesznek, ha ráéreznek ennek az ízére és hálásak, ha a cég segít ebben. Induljanak ki a példámból...

Karácsony Zoltán

u.i.: A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek, egy like-kal csatlakozzatok. Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címen várom észrevételeiteket, impulzusaitokat.


0 Tovább

Mi történik a brit álláspiacon? - háttér

„Munkaerőt hívtunk és emberek jöttek.” Max Frisch német író szavai („Wir haben Arbeitskräfte gerufen, und es sind Menschen gekommen”) ugrottak be azonnal, amikor néhány héttel ezelőtt a bevándorlás várható szigorításairól érkeztek hírek az Egyesült Királyságból. Mi történik a brit álláspiacon? Miért bírálja a 2004-es kelet-európai nyitást mindkét nagy párt?

David Cameron konzervatív brit miniszterelnök március végén hibának nevezte a 2004-es álláspiaci nyitást az új EU-tagállamok polgárai – így a magyarok – előtt  és kilátásba helyezte a kelet-európai uniós bevándorlás szigorítását. Ezzel gyakorlatilag egy platformra került a legnagyobb ellenzéki párttal. Ed Miliband, a Labour vezetője már egy ideje kritikus szavakkal illeti párttársai, az akkori Blair-kormány döntését. Néhány nappal később a két nagy párt befolyásos parlamenti képviselői kezdtek el hangosan gondolkodni, miként lehetne elzárni a kelet-európai munkavállalók elől a brit jóléti rendszer forrásait. A cikk itt. Jövőre ugyanis jön a román és a bolgár álláspiaci nyitás és akkor még nagyobb lesz a nyomás a brit ellátórendszereken.

Hiába, a brit szigeteken is érződik a válság. A 24 év alatti munkaképesek több mint ötödének nincs munkája, összességében pedig 2,5 millió brit keres mindhiába állást. A politika érzi ezt a feszültséget és a leggyengébb láncszemet támadja. Ők pedig most a „kelet-európaiak”.

Ugyanaz a jelenség kezd megelevenedni, mint ami Németországban a nyolcvanas években a törökök irányába, és amelyet Max Frisch fentebb fogalmazott meg zseniális tömörséggel.

Gazdasági racionalitásból nyitottak 2004-ben

Senkinek ne legyen illúziója: 2004-ben a brit politika nem szolidaritásból, hanem kőkemény gazdasági érdekből nyitotta meg álláspiacát. Egyszerűen friss, tehetséges, dinamikus munkaerőre volt szüksége a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságnak. Ráadásul a német-holland-francia-osztrák munkaerőstop miatt szinte minden bátor, vállalkozószellemű munkavállalót elszívtak.

A keletiek pedig jöttek. Mihály nevű ismerősöm kilenc évvel ezelőtt 25 évesen, frissdiplomásként hagyta itt Magyarországot. Ott teljesen alulról, gyári munkásként kezdte, most egy 10 egységből álló pizzériahálózat tulajdonosa Hartlepoolban, több tucat embernek ad munkát. Mi lett volna a londoni Cityben a magyar-lengyel-balti-cseh-szlovák pénzügyi szakemberek, az építőiparban a szakmunkások, a vendéglátásban a pincérek, szakácsok, recepciósok, a pizzafutárok vagy az egyszerű gyári összeszerelő munkások nélkül? Ahogyan a német gazdasági csoda sem lett volna elképzelhető a kelet-poroszországi, NDK-s és szudétanémet menekültek, majd később a török és észak-afrikai vendégmunkások nélkül, úgy a brit gazdaság növekedéséhez is jelentősen hozzájárultak a kelet-európaiak.

Az új munkavállalók után fizetett járulékokból, a fogyasztásukból nőttek a költségvetési bevételek, megmozgatták az ingatlanbérleti piacot, az őket alkalmazó munkaadók pedig többet termeltek, szolgáltattak és így szintén nem csekély hasznot húztak.

Nem szavaznak, szervezetlenek, kicsi a lobbierejük

Ám NEM MUNKAERŐ érkezett a szigetországba, hanem több százezer EMBER. Akik hozták magukkal kultúrájukat, sajátos akcentusukat, habitusukat, egy idő után családtagjaikat vagy éppen családot alapítottak a szigetországban. Amíg megy a szekér, addig a politika számára észrevétlenek, ám mihelyst beköszönt a recesszió, változik a helyzet. Ugyanis közülük is sokan elveszítik állásukat, harcolnak az egyre szűkösebb álláspiacon, gyermeket nevelnek vagy éppen egészségügyi ellátásra szorulnak. 8-9 évnyi távollét után már nincs vagy nehéz a visszaút szülőhazájukba. A tősgyökeres munkanélküli angolok pedig hajlamosak az ő jelenlétükre fogni bajaikat. Könnyű őket támadni. Nincs szavazati joguk, lobbierejük minimális, sztrájkkal sem fogják megbénítani az országot.

Félreértés ne essék: jogosnak tartom, ha a britek távol akarják tartani maguktól a „megélhetési bevándorlókat”.  Azokat, akik igazából nem dolgozni akarnak, hanem visszaélve a brit szociális ellátórendszerrel - különféle segélyekből szaktudás, nyelvtudás és motiváció nélkül elevickélni. Ám attól tartok, hogy a brit politikusok szavai olyan irányba terelik a közhangulatot, hogy az már a dolgos, érvényesülni akaró, de éppen hullámvölgybe kerülő külföldieket is sújtja.

London főpolgármestere a másik pólus

Azért legyünk igazságosak. Akadnak a brit politikában másféle hangok is. A hét elején olvastam Boris Johnson, London főpolgármesterének (korábban újságíró és oktatási szakpolitikus) cikkét egy angol napilapban. Itt érhető el.

Felidézi egy közelmúltbeli beszélgetését egy helyi fejvadász hölggyel, aki a vendéglátóiparba helyez el álláskeresőket. Ő azt mondta a főpolgármesternek, hogy tízből egy az alkalmas brit pályázó. A többi helyet külföldi származásúakkal töltik fel. Egyszerűen azért, mert jobbak: munkamorálban, kitartásban, felkészültségben.

És akkor most Johnson eszmefutatása (nem szó szerinti fordítás csak a lényeg): Nem rúghatunk ki az országból olyan embereket, akik jogszerűen itt tartózkodnak és dolgoznak. Ráadásul közgazdaságilag teljesen értelmetlen azért bírálni a kelet-európaiakat, mert korábban felkelnek, keményebben dolgoznak, udvariasak, segítőkészek és hozzájárulnak ahhoz, hogy Londonban a vendéglátás virágzó üzletág legyen.

Szerinte az sem igaz, hogy ha nem lennének itt a keletiek, akkor ugyanazt a munkát a britek el tudnák végezni. A szolgáltatás színvonala ugyanis alacsonyabb lenne, kevesebb turista jönne, kevesebbet költene stb.  Aztán a cikk végén nem felejti el bírálni a korábbi munkáspárti oktatáspolitikát…

No hát, lám, versenyképesség-növelő hatása is van a bevándorlásnak, amiből pedig hosszú távon a brit oktatási rendszer is profitálhat. Johnson érvelése azonban vélhetően kevés szavazatot hoz a konzervatívoknak…   

Hogy mi ebből a tanulság?

1. A brit álláspiacon kelet-európaiként most némi ellenszéllel kell megküzdeni. Különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmákban. Ugyan 2015-ben tartják a következő parlamenti választásokat, ám annak közeledtével a politika eredményt akar felmutatni. Valamilyen korlátozást foganatosítani fog az egyébként is euroszkeptikus Tory-kormányzat.

2. A britek jobban megnézik, kik is akarnak náluk dolgozni. Cameron miniszterelnök már jelezte, hogy ellenőrzik mennyi esélye van a külföldről érkező uniós álláskeresőknek. Pl. a nyelvtudás hiánya kizáró ok lesz.

3. Hiányszakmákban továbbra is várnak új munkaerőt.

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemények:

1. Pénteken 9-10 óra között chaten lehet tőlem kérdezni illetve megosztom gondolataimat a Virtuális Állásexpón a németországi munkavállalás témában, a www.allas-expo.hu oldalon. A Programok menüpontban látjátok a paramétereket. (és egyébként itt 27, főleg multinacionális munkaadóval is lehet találkozni, akik több száz állásra keresnek új munkatársakat péntek estig.)

2. A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek, egy like-kal csatlakozzatok. Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címen várom észrevételeiteket, impulzusaitokat.

1 Tovább

Állásbörzék áprilisban – elindult a virtuális állásexpo

Ugyan több nagy állásbörze lezajlott márciusban, az április is tartogat bőségesen karrierrendezvényeket. Április 8-án, azaz ma reggel virtuális állásbörze indult és péntekig tart, emellett nyolc egyetemi, főiskolai karrierfórumot is tartanak Győrtől Miskolcig. Íme egy kis áttekintés.

Hadd kezdjem egy olyan rendezvénnyel, amiről első kézből tudok beszámolni és amelyen tőlem is lehet kérdezni álláspiaci témában. Immáron ötödik alkalommal startolt ma reggel a Monster állásportál „virtuális állásbörzéje” a www.allas-expo.hu oldalon.

Hogy mit lehet itt csinálni? Számítógép, internetkapcsolat és regisztrációs esetén az oldalra lépve „sétálhatunk” a látványos grafikával felépített virtuális standok között, chaten kérdezhetünk a cégek képviselőitől, vállalati prezentációkat hallgathatunk, feltölthetjük és leadhatjuk önéletrajzunkat. Ráadásul ehhez nem kell sehová sem elutazni. 27 – elsősorban multinacionális cég – közel 1000 állásajánlata lesz elérhető. Az üres állások főleg műszaki, informatikai, gazdasági diplomásoknak szólnak, ám például shared service centerbe (ezek multi cégek nemzetközi ügyfélszolgálati központjai) már jó nyelvtudással be lehet kerülni. Csak néhány munkaadó a kínálatból: Deloitte, Citibank, BP, Lidl, IT Services…

Kérdezhettek chaten is
Ezen rendezvényen tőlem is kérdezhettek chaten. Bármilyen álláskereséssel kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolok, 12 évnyi HR-szakújságírói tapasztalattal a hátam mögött. Naponta egy órát állok rendelkezésre és igyekszem objektív képet festeni a magyarországi és a külföldi lehetőségekről, eloszlatni az illúziókat, új irányokat javasolni vagy adott esetben támogatni a célkitűzést. Meggyőződésem, hogy még a legjobb szakembereknek is könnyű kudarcot kudarcra halmozni, ha gyengék önmaguk bemutatásában, rossz csatornákon indulnak vagy egyszerűen nem ismerik a lehetőségeket. No, ha van kedvetek, csatlakozzatok, nézzetek be, regisztráljatok. Nem kerül egy forintba sem.

Amiről beszélhetünk
- Hol vannak az üres állások?
- Irány külföld - kinek (nem) éri meg?
- Milyen az ütős álláspályázati anyag?
- Lehetőségek Németországban (a külföldi országok közül erre a legjobb a rálátásom)
- Így add el magad interjún
- "Merjek-e váltani?"

Folytatódnak az egyetemi börzék is
Nem akarok egyoldalú lenni, természetesen sok más helyen építhető a karrier. A virtuális börze mellett vannak a személyes találkozásra építő, "hagyományos" állásbörzék is. Ezeket is szeretem és hasznosnak tartom. Erejük a kiállítókkal való személyes találkozásban rejlik, ami virtuális állásbörzén nem lehetséges. Áprilisban elsősorban a vidéki egyetemek, főiskolák rendezvényein lehet a munkaadókkal találkozni. Győr az Audi, Miskolc a Bosch, Kecskemét a Mercedes „hazai pályája”, ám műszaki szakembereket, informatikusokat, közgazdászokat, nyelveket beszélőket Pécstől Debrecenig keresnek. Nem csupán egyetemistáknak, főiskolásoknak érdemes elmenni, hanem bárkinek, aki infót akar az álláspiacról.

Figyeljünk a felkészítő napokra
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyetemi, főiskolai állásbörzéken rengeteg ingyenes, a karrierépítést segítő szolgáltatás érhető el. Egyetemistaként érdemes már az állásbörzéket megelőző felkészítő napokon részt venni, ahol a CV-írástól az állásinterjús szereplésig sok fortély tanulható meg. Ez a segítség az állásbörzén is elérhető, ahol még céges prezentációkon fontos információk szűrhetőek le a céges kultúráról, az elvárásokról.

Állásbörze hátrányos helyzetűeknek

A posztom megírása után kaptam hírt egy újabb állásbörzéről. A fővárosi munkaügyi központ április 18-án az V. kerületi Aranytíz Kultúrházban állásbörzét tart "hátrányos helyzetű álláskeresőknek egy uniós program keretében.

Állásbörzék áprilisban
Április 8-12. Monster Virtuális Állásexpo (www.allas-expo.hu)
Április 8 – 9. Széchenyi István Egyetem (Győr)
Április 10 – Miskolci Egyetem
Április 15 – 16. Pécsi Tudományegyetem
Április 16 – 17. Kecskeméti Főiskola
Április 17. – Szent István Egyetem (Gödöllő)
Április 18. - Hátrányos helyzetűek állásbörzéje (Budapest, Aranytíz Kultúrház)
Április 19. – Zsigmond Király Főiskola (Budapest)
Április 23. – Dunaújvárosi Főiskola
Április 23. - Kaposvári Egyetem
Április 24 – Debreceni Egyetem      

Szolgálati közlemények
1. A Job(b) Állás blog Facebook-oldala túljutott az 1000 lájkon. Nagyon örülük, mindenkinek köszönöm a bizalmat.

2. Márciusban csak egy bejegyzéssel jelentkeztem. Ennek oka az állásexpós előkészület és a Haszon magazinnak írt “Németország az álláskeresők Mekkája” című terjedelmes írásom, amely az áprilisi számban olvasható.

3. Ha van témajavaslat, bármilyen álláspiaccal kapcsolatos kérdés, kérlek a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre írjátok meg.

3 Tovább

Nők az álláspiacon – helyzetjelentés március 8-án

Itt a nemzetközi nőnap. Gondoltam, március 8-a apropóján összegyűjtök néhány érdekes álláspiaci statisztikát, hol is tart Magyarország és Európa női-férfi összehasonlításban. Eurostat, KSH és más kutatócégek adatai némi magyarázattal.

17 százalékkal keresnek kevesebbet

Magyarországon a nők 17,6 százalékkal keresnek kevesebbet az Eurostat egy hete közölt adatai szerint. Ez a 27 tagú EU-ban a 10. legnagyobb differencia. Még nálunk is nagyobb a rés a hollandoknál, a briteknél, a finneknél, a szlovákoknál, a cseheknél, a görögöknél, a németeknél, az osztrákoknál és az észteknél. A lista másik végén a szlovénok állnak 0,9 százalékkal. (A Fizetések.hu még ennél is nagyobb, 21 százalékos bérhátrányt mért.)

A különbség nagyobb része azzal magyarázható, hogy a férfiak a jobban fizető szakmákban nagyobb arányban vannak jelen, közülük többen jutnak el vezetői munkakörökbe. Ám akadnak esetek, amikor egy-egy munkavállaló bérének meghatározásakor a neme is szerepet játszik (az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál jogesetek is találhatóak). Hogy ez utóbbi jelenség mekkora kört érint, arra viszont nincs megbízható adat. 

 35 éves kortól tágul a bérolló

A férfi-női fizetési különbség nagy eltéréseket mutat az egyes korcsoportokban, ám minden kategóriában többet keresnek a férfiak. 25 éves kor alatt csak 4 százalék a nők bérhátránya, 25-34 év között már 8,9. Az igazi ugrás 35-44 év között érzékelhető (23,2 százalék). Ennek magyarázata, hogy a nők ekkor jellemzően gyesen vannak/onnan érkeznek vissza. A férfiak mindeközben karrierjüket építik, sokan közülük közép- vagy felső vezetői posztra jutnak. 45-54 között 21,2 százalék, míg afölött 18,4 százalékot mértek a kutatók.

 Csökkent a bérhátrányuk Európában, de…

Az Eurostat adatai szerint Európában átlagosan 16,2 százalék a nők bérhátránya. Azaz évente 59 nappal kell többet dolgozniuk, hogy ugyanazt a fizetést kapják, mint a férfiak. A trend csökkenő (tavaly 17 százalék volt). Ám mindebben az is közrejátszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése és nőtt a férfi részmunkaidősök száma. Tehát inkább a férfi bérek csúsztak lefelé, mint a nőké felfelé. Ha az európai gazdaságok növekedésbe váltanak, akkor várhatóan a különbség is visszaáll.

 Tízből négy vezető közülük kerül ki

Viszonylag jól áll Magyarország, ha az összes vállalkozás mindenféle vezetői pozícióját vesszük számba. A 27 tagállamban egyharmad a női vezetők aránya. A legnagyobb arányban Lettországban (45 százalék). Magyarországon (41), Franciaországban (40) kerültek menedzseri munkakörbe, míg a legalacsonyabb arányban Cipruson (15), Görögországban (23) és Máltán (24). Minél nagyobb azonban a vállalat, annál kevesebb a női topmenedzser. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett „A” kategóriás cégeknél (igazgatóság és felügyelőbizottság) már 5 százalék alatti a részarány.

 Fehér hollók a politikában

A 386 fős magyar parlamentben 8,8 százalék a női arány, ami az Inter-Parlamentary Union statisztikája szerint a 117. helyhez elég (a legmagasabb arány az első helyet jelenti a listán) a vizsgált 143 országban. Európában csak Máltában kisebb a nők részaránya (8,7 százalék).

 Alig dolgoznak rugalmas munkaidőben

A munka-magánélet összehangolásában kulcsfontosságú rugalmas munkaidő csak a magyar nők 6 százalékának adatik meg. Észak-Európában minden második nő így dolgozik. (Finnország: 53 százalék, Svédország: 49 százalék, Dánia 43 százalék).

 Csökkent körükben a munkanélküliség

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat januárra vonatkozó adatai szerint a regisztrált női munkanélküliek száma 303 893 fő, míg a férfiaké 344 558. A nők létszáma az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékponttal csökkent, míg a férfiaké 1,3 százalékponttal emelkedett.

10 százalékpontos elmaradás a foglalkoztatásban

A 15-64 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája 51,8 százalék, a férfiaké 62,5 százalék a KSH 2012- november-2013-január közötti mérése szerint. A közel 10 milliós lakosságból 1,76 millió hölgy és 2,05 millió férfi áll alkalmazásban.

Egészségügy-oktatás-pénzügy: itt vannak a legtöbben

A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb a nők részaránya az egészségügyben, az oktatásban (77-77 százalék), a pénzügy-biztosításban (64 százalék), és a vendéglátásban (59). Legkisebb arányban az építőiparban (7 százalék), a bányászatban (15 százalék), a mezőgazdaságban, a vízellátásban (25-25 százalék) vannak jelen (forrás: KSH).

A humánus munkahelyi légkör fontosabb nekik

Az Aon Hewitt tanácsadócég 14 ezer fős álláskeresők körében készült kutatása szerint a nőknél hangsúlyosabb a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége, míg a férfiak jobban figyelembe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, a szakmai fejlődési lehetőséget, a vezetői szintre jutás esélyét.

Becsületesebb vezetők

A nőket jobb vezetőknek tartják a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek. Ez a megállapítása a Target International fejvadászcég 1200 menedzser körében végzett, hat kelet-európai országot átfogó 2010-es menedzserkutatásának. A feltett 44 kérdésből a női vezetőkre vonatkozó volt a 6., amiben leginkább egyetértés volt a válaszadók között. A többség szerint a nők keményebben dolgoznak, becsületesebbek és elkötelezettebbek.

Ezúton kívánok boldog nőnapot minden kedves hölgy olvasómnak.

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

8 Tovább

Miért (nem) működik a távmunka?

Nagy port kavaró lépésre szánta el magát a Yahoo internetes keresőóriás vezetője. Marissa Mayer úgy döntött, hogy a jövőben nem lehet otthonról dolgozni. A lépés kapcsán érdemes áttekinteni, hol is tart a távmunka Magyarországon.

A Yahoo-nál mind a 11 500 dolgozónak be kell járnia a munkahelyre, mondván, így könnyebb lesz az együttműködés és a kommunikáció. “Yahoo-alkalmazottnak lenni nemcsak azt jelenti, hogy naponta elvégezzük a saját munkánkat. Hanem azt is, hogy kommunikálunk egymással, megosztjuk tudásunkat, ami csak az irodában ülve lehetséges" - ekképpen védte a döntést Jackie Reses, a cég HR-vezetője. A döntés azért is érdekes, mert a trend éppen fordított, főleg az Egyesült Államokban. A versenytárs Google például igyekszik bővíteni a távmunkások számát.

A távmunka témaköre Magyarországon is legalább egy évtizede benne van a levegőben. Emlékszem, 2002 őszén Kiss Péter akkori szocialista munkaügyi miniszter a távmunkában látta Magyarország kitörési esélyeit. Olyan jövőt vizionált, amelyben az ország elmaradottabb régióiban távmunkások tízezrei jutnak munkához – például adatot rögzítenek, adminisztrációs munkát végeznek és ezzel megnyílik számukra is a felemelkedés útja.

A politika zsákutcába jutott

Rendeztek is nagyszabású konferenciákat, meghirdettek távmunka-pályázatokat informatikai beszerzésre és távmunkás felvételére, ám áttörést távmunka-fronton eddig nemigen látok. Az akkori kormányzati filozófiát már akkor is zsákutcának éreztem. A gondolatmenet azonban máig nem tűnt el, így érdemes néhány illúziót újra eloszlatni.

1. A világ fejlettebb részein a távmunka egy magasan képzett munkavállalói réteg munkaformája. Ők azok, akik mindenfajta segítség nélkül képesek egyedül értékteremtésre. Például informatikusokra, tolmács-fordítókra, marketingesekre, újságírókra vagy olyan projektmunkát végző diplomásokra jellemző, akiknek csak egy-egy megbeszélésre szükséges összegyűlni.

2. A 100 százalékban otthonról végzett távmunka Nyugat-Európában sem működőképes. Az ottani távmunkások túlnyomó része heti 1-2 napot bent van a cég irodájában, mert kell az interakció, a közös gondolkodás, egymás bátorítása (ebben a Yahoo-s HR-esnek véleményem szerint részben igaza van). Egy Kisvárdán élő munkavállaló nehezen tud egy Budapesten működő cégbe úgy beilleszkedni, hogy nem találkozik feletteseivel.

3. A megoldás kulcsa a cégvezetők kezében és a legfőbb érv nem a költségek csökkenése. Akárhány távmunkát bevezető vezetővel beszéltem eddig, mindig azt hallottam, nem lett alacsonyabb a működési költség, inkább a munkavállalók elégedettsége, produktivitása és lojalitása nőtt.

4. A fentiekből következik, hogy a működő modellekben a távmunkások nem új munkavállalók, hanem olyanok, akik már bizonyítottak, sokan közülük vezetői szintre jutottak, ismerik a cég értékeit, érdekeit és saját akaratból vállalták a (részbeni) távmunkát.

Dilemmák a döntés előtt

Aki a távmunkára való átállással kacérkodik, érdemes tanácsadói segítséggel felmérni, hogy mi kell hozzá, mert nagyon könnyű egy céget tönkretenni. Nem minden munkatárs alkalmas ugyanis erre: valakinek kifejezetten kell a fizikai jelenlét az irodában, csak így tud motiváltan dolgozni. Emellett újra át kell világítani minden munkakört: meg kell nézni, egyáltalán ki lehet-e azt vinni az irodából. Meg kell határozni a mérhetőséget, a munkatársak elérhetőségét, a kontrollt, gondoskodni kell az adatbiztonságról. Fel kell mérni, hogy a dolgozók otthona alkalmas-e a távmunkára. Meg kell felelni a munkavédelmi előírásoknak stb. Tehát „babrás”, de nem lehetetlen küldetés.

Munkavállalói részről pedig azt érdemes mérlegelni, hogy erre alkalmas vagyok-e és ez előrébb visz-e a karrierben. Az előnyök között szerepel az ingázási költségek csökkenése, a nyugodtabb munkavégzés, az irodai fúrásokból való kimaradás. Ám a távmunkások a legtöbb mérés szerint többet dolgoznak (a vezetés többet vár el tőlük és alaposabban mérik a teljesítményt), kisebb eséllyel kapnak előléptetést (hiszen nincsenek képben) és nagyobb a kiégés kockázata. Annyi bizonyos, egy távmunkásnak az átlagosnál nagyobb önmotivációs képességgel, önfegyelemmel kell rendelkeznie. El kell különítenie saját otthonában a munkát és a magánéletet.

Átverős hirdetések

Érdemes még egy illúzióval leszámolni, az álláshirdetésben „Távmunkást keresek” felhívással, amelyben főként telemarketingeseket, telefonos értékesítőket keresnek. Az álláskeresői várakozások ellenére alkalmazotti státusz és fix bérelem helyett a munka többnyire egyéni vállalkozóként történik, a „fizetés” pedig a megkötött üzletek utáni jutalék. Tehát: ha egy hónapban nulla az eredmény, akkor a fizetség nem a minimálbér, hanem nulla forint. Lehet ezt „távmunkának” nevezni, ám valójában a klasszikus távmunkához semmi köze.

Amikor észre sem vesszük a távmunkát

Ettől függetlenül akadnak cégek, ahol működik a távmunka. És sokan vannak, akik észre sem veszik, hogy valójában ők is távmunkások. Ők azok, akik hivatalosan rugalmas munkaidőben dolgoznak. Néha korábban mennek haza, de akkor este 8-kor vagy reggel 7-kor is a gép előtt ülnek: üzleti emaileket válaszolnak meg, elkészítenek még egy riportot, prezentációt, utánanéznek néhány infónak a neten. A távmunka sikerének a titkát ez utóbbiban látom. Amikor megvan a vezetői bizalom és a munkakapcsolat észrevétlenül átlép részleges távmunkába. Sokan vagyunk így ezzel?

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

Karácsony Zoltán

2 Tovább

Felvételi 2013: Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?

Rohamosan közeledik az egyetemi, főiskolai felvételi március 1-i határideje. Milyen szakot érdemes választani? Mely iskolák diplomája ér sokat az álláspiacon?

Az utóbbi két hétben alig volt nap, amikor ne hívott volna valamelyik közeli vagy távoli ismerősöm. „Idén érettségizik a gyerek. Merre lenne érdemes továbbtanulni?” - hangzott a kérdés. Vélhetően még sokan így vannak ezzel, így igyekszem összefoglalni mindazt, ami bennem az utóbbi 20 évben – részben ELTE német és média szakos hallgatóként, részben dortmundi és berlini egyetemi ösztöndíjasként, részben álláspiaci szakújságíróként felhalmozódott.

1. „Megéri-e diplomát szerezni?”
Egyértelműen igen. Minden statisztikai adat azt mutatja, hogy diplomával kisebb az esély a munkanélküliségre, magasabb az átlagfizetés és nagyobb a sansz a vezetői posztra jutásra. (Csak egy friss statisztikai adat: az 570 ezer magyarországi munkanélküli közül összesen 30 ezer a diplomás.) Persze nem mindegy, hogy mely szakot és milyen eredménnyel végezi el az ember, beszél-e idegen nyelvet stb.

2. „Mi alapján válasszak szakot?”
A személyes érdeklődés legyen a legfontosabb. Hosszú távon akkor érezzük jól magunkat a munkahelyen, ha azt csináljuk, amit szeretünk. Nemrég találkoztam egy művészi érzékkel megáldott érettségiző lánnyal. Ő imád rajzolni, imádja az animációs munkákat. Neki hiba lenne közgazdasági vagy orvosi pályát választani csak azért, mert azzal biztosan el fog tudni helyezkedni.

3. „Mi az, amivel nem fogok mellé?”
A nyelvtanulás mindig jó befektetés. Én két nyelvet (német és angol) tanultam meg felsőfokú szinten. Aki nem tudja, mivel szeretne foglalkozni, neki egy nyelvszak elkezdése jó befektetés. Hogy visszatérjek saját példámhoz: annak idején a némettel kezdtem, aztán az egyetem alatt alakult ki, hogy az újságírás az én pályám. Harmadévesen elkezdtem a média szakot is és itt kötöttem ki.
Emellett mindig jó döntés hiányszakmát választani, ha ehhez megvan az affinitás. Manapság a villamos-, gépészmérnökök, az informatikusok, a több idegen nyelven magas szinten beszélők, az orvosok,  a pénzügy-számviteli szakemberek, a logisztikai területen végzettek számítanak kapósnak az álláspiacon és ez várhatóan 3 év múlva is így lesz.  

4. „Mely intézmény mellett érdemes dönteni?”
Egyáltalán nem mindegy, hogy ki, hol végez. A neves egyetemeket érdemes megcélozni. Nem csupán az oktatás színvonala miatt: az egyetemi évek alatt olyan kapcsolatrendszer építhető, amely évtizedeken keresztül végigkísér. Ráadásul a döntéshozók előszeretettel vesznek fel abból az iskolából utánpótlást, ahol ők is végeztek. Nálam a legjobban csengő intézmények: műszaki, informatikai: BME, Óbudai Egyetem Neumann kara; jog: ELTE; pénzügy-számvitel: Corvinus, BGF-PSZF. A vidéki intézményeknél a nagy tudományegyetemek a régió fontos utánpótlásbázisa. Érdemes még figyelni az iskolák ipari kapcsolatait. A győri Széchenyi Egyetem az Audi, Kecskemét a Mercedes, Miskolc a Bosch miatt vonzó a leendő villamos-, gépészmérnököknek. A tévés riporteri, rendezői pályára készülőknek pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemet ajánlom. Nagyon nehéz bejutni, de a felvetteknek egyenes a karrierútja.
Természetesen nem állítom, hogy máshol nincs minőségi képzés. Éppen ezért tanácsos az egyetemi, főiskolai nyílt napokon infót szerezni, az adott szakon tanítók listáját és az iskola vállalati kapcsolatait átböngészni.

5. „Érdemes-e jelentkezni, ha nincs elég pénz a családi kasszában?”
Igen. Vallom azt, hogy a legjobb befektetés a tanulás. A mi családunkban is rezgett a léc, amikor szülőfalumból, a Veszprém megyében található Farkasgyepűről 1993-ban Budapestre költöztem és az ELTE hallgatója lettem. De kaptam kollégiumot, tanulmányi ösztöndíjat, az egyetem mellett németet tanítottam, ösztöndíjat nyertem a külföldi tanulmányokra, újságoknak írtam. Úgy látom, hogy elszántsággal, szorgalommal sok mindent el lehet érni. Az én időmben még nem létezett, de nem kell idegenkedni a diákhiteltől sem. Ebben a helyzetben azonban érdemes a szakma kereseti viszonyait és keresettségét is jobban mérlegelni.    

6. „Megéri külföldön tanulni?”
Egy féléves-éves külföldi ösztöndíj fontos része  a tanulmányoknak, ami kell a későbbi versenyképességhez és élettapasztalatban is rengeteget lehet belőle profitálni. Az én berlini és dortmundi vendéghallgatói tanulmányaim máig hatással vannak rám és ezek nélkül bizonyára kevesebb kapu nyílt volna meg előttem.

7. „Megéri külföldön végezni a teljes egyetemet?”
Nem mindenkinek.  Aki hosszú távon külföldön képzeli el a jövőjét, neki hasznos lehet, ugyanis könnyebben beilleszkedik az ottani életbe és pályakezdőként nagyobb előnnyel indul neki az álláskeresésnek, mint aki Magyarországról próbálkozik. Ha azonban a cél a magyarországi munkavállalás, akkor egy Corvinus-diplomát erősebbnek érzek, mint egy bécsi közgazdaságit. Részben a helyi viszonyok jobb ismerete, a már említett kapcsolatrendszer és a döntéshozók tapasztalatai okán. Természetesen a világ legjobb egyetemeinek diplomája más kategória, ám azoknak borsos is az ára.

8. „Mennyibe kerül a diplomaszerzés?”
Erről készítettem korábban hozzávetőleges számításokat. Egy vidékről Budapestre költöző fiatal szerény körülmények között körülbelül 4,1 millió forintért szerezhet 3 éves bachelor-diplomát nevesebb magyar egyetemen (tandíj + megélhetés). Ugyan Bécsben nincs tandíj, de a drágább megélhetés miatt ott 6,3 millió egy bsc-dipoma. A „tandíjas” országok közül Hollandiában 7,8 millió, míg az Egyesült Királyságban  15 millió forint befektetés a diploma. Igaz az is, hogy nyugat-európai diákmunkával csökkenthető a differencia.

9. „Mi kell ahhoz, hogy diplomával a kézben karriert építsek?”
A szaktudás mellett a nyelvtudás (angol és még egy idegen nyelv), a munkához kötődő „puha képességek” (jó kommunikáció, proaktivitás, stressztűrés, munka iránti alázat, rugalmasság stb.) és a minél értékesebb munkatapasztalat a siker kulcsa. Már az egyetemi évek alatt bele kell kóstolni a munka világába – például szakmai gyakorlatosként jó nevű cégnél. Emellett a külföldi tapasztalat is növeli az esélyt.

10. „Mit tehet az, akit nem vesznek fel vagy nem akar egyetemen továbbtanulni?”
Szakmát kell tanulnia, ugyanis „sima” érettségivel semmire sem megy. Például építőipari, műszaki, vendéglátóipari szakmunkásokból, egészségügyi szakdolgozókból hiány van nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában. Németországban például szinte ingyen kitanulható egy-egy hiányszakma, és utána – a duális szakképzés következtében – szinte garantált az állás. Magyarországon az OKJ-s képzést tanácsos választani.

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

2 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)