Jobb-Állás Blog

Az utóbbi néhány órában svájci munkalehetőségek után kutattam az interneten.

A május eleji osztrák és német álláspiaci nyitás mellett ugyanis elsikkadt, hogy Svájc is feloldotta a korlátozásokat a magyar munkavállalók előtt, így munkavállalási engedély nélkül dolgozhatunk az alpesi országban. Az erről szóló cikk hamarosan megjelenik, a linket majd idemásolom, de nem is ezt akarom promózni.

Inkább egy érdekes megfigyelést szeretnék megosztani olvasóimmal. Közel 2400 svájci álláshirdetést találtam az EURES weboldalán. Ez az európai állami munkaügyi hivatalok közös adatbázisa, tehát az állami kirendeltségekhez bejelentett álláslehetőségek gyűjteménye. Főként építőipari és vendéglátóipari szakmunkásokat keresnek a munkaadók. (A keresőoldal linkje)

Ha valaki tüzetesebben megnézi a hirdetések szövegét, láthatja, a svájci munkaadók jelentős része megadja, milyen életkorú pályázók jelentkezését várja. Például egy építésvezetői kiírásnál 25-55 év közöttiek pályázhatnak, egy irodai alkalmazotti keresésnél 25-35 évesek, asztalos pozícióra 20-40, ácsra 20-45, call centeres ügyintézőire 20-50, női szakácsra 28-35 (itt már a nemet is megadják), titkárnőre 25-50, kockázatkezelési tanácsadóra 25-35, fodrászra 29-65 év közöttiek.

Csak emlékeztetésül: Ha ilyen életkori megkötéseket tartalmazó hirdetések Magyarországon megjelennének, nagy valószínűséggel hatósági ügy és valamilyen bírság lenne a következménye. Álláshirdetésben ugyanis többek között nemre, nemzetiségre, életkorra való utalás nem tehető, mert az sérti az egyenlő bánásmódról szóló törvényt. Az ilyen eseteket az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálja ki és akár több millió forintos büntetést is kiszabhat a diszkrimináló munkaadóra.

Amikor régebben ez a téma szóba került munkaadói és munkavállalói körökben, két nézet feszült egymásnak:

- az egyik szerint hadd határozza meg a munkaadó, hogy kit akar felvenni. Ha 30 év alattit keres, hadd írja ki, így legalább nem pályáznak hiába a 30 év felettiek. Szakmai indokok mögé bújva, rejtettem úgyis diszkriminálni fog.

- a másik tábor szerint az állam nem hagyhatja, hogy a munkaadó munkához nem kapcsolódó tulajdonságjegyek alapján nyíltan elvágja az álláskeresők útját. Mindenkinek egyenlő esélyt kell adni a startvonalon. A vegyes életkorú, nemű csapatok pedig éppenhogy jobban teljesítenek, mint a homogének.

Úgy látszik, Svájcban elmennek az ilyen hirdetések. Kérdezem olvasóimat: jó lenne, ha Magyarországon is meghatározhatná a munkaadó, milyen életkorú pályázókat vár?

A Jobb Állás facebook-oldala: http://www.facebook.com/pages/Jobb-%C3%81ll%C3%A1s/164244410291306

A megkérdezettek 12 százaléka kipróbálná a külföldi munkavállalást - áll az origo.hu friss cikkében, amely egy Tárki-felmérésről szól. Erre rímel egy közelmúltban kapott olvasói kérdés. Válaszomban néhány általános tanáccsal szolgálok.

„Arra szeretnék választ kapni, hogy milyen álláslehetőségek vannak külföldön, hol lenne érdemes "kezdeni". ? Valamilyen segítség, akire lehet "számítani", gondolok itt állásközvetítő cégekre, vagy valami ehhez hasonlóra. Nem igazán vagyok tisztában a "hivatalos" és "biztonságos" meneteiben a külföldi munkavállalásnak. Ezekhez kapcsolódó segítségét kérném. Erika”

Kedves Erika! Mivel nem ismerem szakmáját, végzettségét, nyelvtudását és a célországot, ahová menne, nehéz konkrét választ adni kérdésére. Inkább az utóbbi tíz évben tett megfigyeléseimet összegzem.

Mielőtt bármit is elkezdene, tisztázza magában, mi az, amiért szeretne kimenni. Ha például kizárólag a pénz motiválja és kötődik Magyarországhoz, akkor nem valószínű, hogy megtalálja a számítását. A külföldi munkához kell egyfajta személyiség: nyitottság, tanulási vágy, motiváltság, jó alkalmazkodókészség, problémamegoldó képesség.    

Álláspiaci helyzet. Érdemes ezt országra lebontva megnézni. A magyarok többsége az Egyesült Királyságba ment, sokan választották – szintén az angol miatt – Írországot. 2008 óta egyértelműen kevesebb az állás, az ír gazdaság válsága miatt pedig ott különösen nehéz új munkaerőként álláshoz jutni. Ugyanez a helyzet Spanyolországban is. A másik véglet Ausztria és Németország, amelyek májustól kinyitották álláspiacukat. Az osztrákoknál rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta és 32 ezer üres álláshely van, így itt nagyobb lett a sansz. Erről korábbi blogbejegyzésemben részletesen írtam.

Álláskeresési csatornák. Szellemi munkáknál az internetet ajánlom. Például a Monster állásportál nyugat-európai oldalait. De minden országban vannak helyi állásportálok is. A nyomtatott sajtó ezzel szemben jelentősen visszaszorult az álláshirdetési piacon. Érdemes még az állami munkaügyi központokba (Angliában: Job Center) is ellátogatni. Fizikai munkáknál működhet a helyben keresés (pincéri állásra pályázva végigjárni egy-egy város kocsmáit, éttermeit – különösen Angliában van ennek hagyománya). Emellett ajánlom még vendéglátós és szakipari munkákra pályázóknak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) weboldalát, ahol bizonyos időközönként hírt adnak toborzásokról. Az utóbbi években a német és az osztrák munkaügyi kirendeltségek évente többször jöttek Magyarországra, hogy szezonális munkákra keressenek magyar álláskeresőket.

Tervezze meg a kimenetelt! Az itthoni élet feladása nem egyszerű. Főleg ha jelzáloggal terhelt a lakás, ha gyermekek vannak. Még a hitel nélkül élő egyedülállóknak is készülni kell, megfelelő anyagi tartalékkal. Ha nincs állás, akkor legalább 400-500 ezer forint és egy retúrjegy feltétlenül kell egy angliai álláskereséshez. Még annak is, aki gyorsan talál állást, ugyanis az első fizetés csak az első munkanap után egy hónappal érkezik, az albérlet lefoglalása kaucióval és a kinti élet nem olcsó…    

Legyen óvatos a munkaerő-közvetítőkkel! Rendszeresen felröppennek hírek, hogy „közvetítők” pénzt csalnak ki álláskeresőkből azzal az ígérettel, hogy 100-200 ezer forintért vagy még többért nyugat-európai állást szereznek. Már többször leírtam, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: álláskeresőtől közvetítés címén nem kérhető pénz. A munkaerő-közvetítő „fizetős” ügyfele az a cég, amely megbízza őt új munkatársak toborzásával.

Külföldi szállás ígéretével vagy nyelvoktatás szervezésével már kérhető pénz, ám mindig ellenőrizzük a közvetítő cégek. Már az segíthet, ha megnézzük weboldalát, megkeressük a pontos elérhetőségét (ha csak mobilszámot adnak meg, az már gyanús). Félreértés ne essék: nincs bajom a munkaerő-közvetítőkkel: a többség nagyon korrekt és alapos munkát végez, de legyünk résen.

Nyelvtudás nélkül inkább ne. Ez is egy gyakori fordulat részemről. Persze, eperszedésre vagy takarítói munkára nem kell feltétlenül nyelvtudás, ha van egy nyelvet tudó csapatvezető, aki közülünk való. Ennek ellenére nagy a kiszolgáltatottság, ha nincs nyelvtudás.

Külön kategóriát képviselnek az Európai Unió intézményeinek állásajánlatai. Ide a bejutás versenyvizsga alapján történik. Főleg diplomás álláskeresőknek szólnak a toborzási akciók. A legközelebbiben fordítók és tolmácsok jelentkezését várják valamikor nyáron. Minden info itt: http://europa.eu/epso/ Ennek előnye, hogy az EU biztos munkaadó, bruttó 1,3-1,5 millió forintnak megfelelő euró a diplomás kezdő fizetés, bőséges a juttatási csomag, viszont rendkívül nehéz bejutni.    

Belinkelem még ide az osztrák nyitás kapcsán készített videóriportomat, amelyben megszólal az osztrák állami munkaügyi hivatal vezetője is.

Nagyvonalakban ennyit útravalót tudok adni. Remélem, tudtam segíteni.

Üdvözlettel:

Karácsony Zoltán

Az utóbbi hetekben rengeteg időt foglalkoztam az osztrák álláspiaci határnyitással. Bújtam a statisztikákat, beszéltem kint dolgozó magyarokkal, az osztrák munkaügyi szervezet egyik vezetőjével valamint a bécsi magyar egyetemisták szervezetének vezetőjével. Ennek utolsó állomása a múlt pénteki, budapesti EURES nemzetközi állásbörze volt.

Amit érzékeltem: Magyarországon – főleg Budapesten és a nyugati határszélen – nagy volt a várakozás. Például a budapesti állásbörzén egész nap 15-20 méteres sor kígyózott az osztrák munkaügyi stand előtt, míg az összes többinél egy-két percen belül sorra lehetett kerülni. A határ mentén élő munkavállalási tanácsadók ugyancsak élénk érdeklődésről számoltak be. A jelenséget a megkérdezettek részben a kiemelt médiaérdeklődéssel magyarázták. Szinte nem lehetett olyan híroldalra tévedni, ahol nem foglalkoztak (-tunk) volna a munkaerőstop feloldásával, a nagyobb portálokon pedig terjedelmesebb anyagok jelentek meg a kint elérhető mesés fizetésekről. A másik tényező pedig a csodavárás.

Kevés új munkavállalóval számolnak az osztrákok

Egy hete még csak sejtettem, most már tudom: az egésznek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Múlt pénteken sikerült mikrofonvégre csípnem az osztrák állami munkaügyi szervezet nemzetközi osztályának vezetőjét, aki meglehetősen kimérten és nyugodtan reagált a „magyar rohamot” firtató kérdésemre. Elmondta, alaposan felmérték a helyzetet és Magyarországról, Szlovákiából, Szlovéniából és Csehországból összesen 20-25 ezer munkavállaló érkezésével számolnak a következő 1 évben, amit „szerény számnak” minősített.

Inkább attól félnek, hogy azok a szakemberek, akik a korlátozások miatt az utóbbi 7 évben nem jöttek, már más országban dolgoznak. És egyébként is Ausztria a hiányszakmákban dolgozókat eddig is beengedte, szinte automatikusan. Akit még ez sem nyugtatott volna meg, annak a politikusok azt mondták, szigorúbb munkaügyi ellenőrzésekkel, a kollektív szerződésekben rögzített minimális bérkorlátok betartatásával garantálják, hogy a keletiek alacsonyabb bérigénnyel ne halásszák el az állásokat. 

Ma kora délután körbenéztem az osztrák médiában, milyen visszhangja volt az álláspiaci nyitásnak és szinte semmi. Kisebb cikkek elrejtett helyeken, miniszteri interjú a szigorú ellenőrzésekről, csak ennyi. 

Illúziók nélkül: a munka nem jön házhoz

Hogy miért volt nagyobb a füst, mint a láng? Nem akarok senkit sem elkedvetleníteni, csupán az illúziókat szeretném eloszlatni. Az állás - és a több ezer eurós havi fizetés - nem jön házhoz. Hiába nem kell munkavállalási engedély a magyaroknak Ausztriában, az álláshoz vezető utat az álláskeresőnek kell kitaposnia: az állások felkutatásával, a munkaadók feltérképezésével, a német nyelvű pályázati anyag összeállításával és a sikeres német állásinterjús szerepléssel.

Ez azt is jelenti, a szakképzettséggel nem rendelkezők és nyelvet nem beszélők számára továbbra sem lesz munkalehetőség.

Ha van diploma és/vagy szakképzettség, akkor sem sétagalopp a karrierépítés. A hiányszakmák és a telített munkakörök ugyanis hasonlóságot mutatnak mindkét országban. Jogászként, a médiában, a marketingben, tanárként nincs esélyünk felvenni a versenyt az osztrákokkal (legfeljebb multinacionális cégen belül), informatikusként, orvosként, pincérként, szakácsként, hidegburkolóként viszont eddig is voltak lehetőségek.

Előnyök és veszélyek

Ettől függetlenül több ponton is előnyösnek tartom a magyarok számára a nyitást.

- Több száz (vagy ezer?) – eddig feketén dolgozó - magyar munkavállaló legalizálhatja munkáját, így csökken kiszolgáltatottságuk

- Az Ausztriában tanuló több ezer magyar fiatal könnyebben finanszírozhatja tanulmányait diákmunkával/szezonális munkával. Eddig ide is kellett munkavállalási engedély.

- Egyszerűbb lesz a magyar fiataloknak a munkatapasztalat megszerzése. Egy soproni, szombathelyi vagy győri egyetemista munkavállalási engedély beszerzése nélkül német nyelvterületen szerezhet szakmai gyakorlatot, ami a pályakezdésnél nyerő lehet. Egy Bécsben, banki szektorban dolgozó – magyar fiatalembertől hallottam, a nagy multi (pénzügyi, gazdasági) tanácsadó cégeknél sok magyar, cseh, szlovák frissdiplomás fiatal dolgozik.

Feszültséget látok a nyugat-dunántúli régióban az Ausztriába távozó munkaerő pótlásában. Éppen ma olvastam, hogy szemfüles kőszegi közgazdász fiatalok a burgenlandi Alsópulyán tanácsadói irodát nyitottak magyar munkavállalóknak. Bizonyára több személyzeti tanácsadó cég szakosodik majd ausztriai közvetítésre. Már csak azért is, mert az osztrák idegenforgalom, vendéglátás, építőipar, egészségügy tényleg munkaerőhiányban szenved. Ennek pedig előbb-utóbb a nyugat-dunántúli munkaadók fizetik meg az árát...

Május elsejétől nyílik a német és az osztrák álláspiac, ami azt jelenti, munkavállalási engedély beszerzése nélkül lehet dolgozni. Ennek kapcsán és a múltkor elkezdett keresett szakmák folytatásaként hadd idézzek egyik kedvenc német gazdasági magazinomból, a „Wirtschaftswoche”  című hetilapból, amely a közelmúltban „10 különösen keresett szakma” címmel készített összeállítást.

A gazdasági lap a következő tíz foglalkozást emelte ki az álláspiacról. (rövidítve a lényeg)

1. Orvos. Már most hiány van belőlük Németországban és a társadalom öregedése ezt a folyamatot csak felerősíti. A kezdő fizetés évi 45 000 euró (körülbelül 12 millió forint)

2. Építőmérnök. Energiatakarékos ingatlanok építésében jók a lehetőségek. Kezdő fizetés: 35 000 - 45 000 euró között

3. Kémikus (elektrokémiai specializációval). Jelenleg 100-ból egy autó nem hagyományos meghajtású. Tíz év múlva viszont már 10 százalék lesz alternatív üzemmódú. Az elektromos autókban nagy jövőt látnak, ennek kulcsszereplője az elektrokémiára specializálódott kémikus. 65-70 ezer eurót fizetnek a pályakezdőknek a nagy autógyárak, laboratóriumok.

4. Villamosmérnök. Itt az RFID (Radio Frequency IDentification) technológiában van óriási potenciál, erre érdemes specializálódni (a logisztikában és a kereskedelemben használják). A McKinsey tanácsadó cég szerint 2016-ig évi 19 százalékkal nő az RFID-piac.

5. Fizikus (fotovoltaika szakértő). A napenergiát hasznosítására épülő termékek piaca nőni fog. Fotovoltaikára szakosodott fizikusokból kétszer több kell a következő években. Kezdő fizetés: 50 000 – 80 000 euró

6. IT-biztonsági szakértő. Informatikai adatvédelemre nem sajnálnak költeni nagyvállalatok, bankok, állami hivatalok. Kezdő fizetés: 45 000 – 50 000 euró

7. Gépészmérnök. Már most hiányzik 5000 gépészmérnök és 5000 gépipari szakmunkás a német álláspiacról. 40 000 – 45 000 euró a pályakezdők bére.

8.  Közösségimédia-manager. Facebook, Twitter, Xing – Németországban ezek a legnépszerűbb közösségi oldalak, amelyeket 38 millióan használnak. Külsős szakemberként (egyéni vállalkozóként) jók az esélyek. Főleg termékmarketing, toborzás, vállalati kommunikáció területén. Kb. 40 ezer euró a start.

9. Mérnök-értékesítő. Magyarországon is keresett ez a szakma, nálunk egyébként nem tanítják. Feladata egy cég műszaki termékeinek népszerűsítése tervezők, kivitelezők, áruházláncok körében. Kb. 45 000 - 50 000 euró.

10. Mechatronikai mérnök. Egy trendi specializáció, ami arra épül, hogy manapság a műszaki termékek (pl. mobiltelefonok, szerszámok) fejlesztéséhez elektronikai, mechanikai és informatikai tudás is kell. (40 000-45 000 euró).

Szóval a lényeg: orvosi, informatika, műszaki és természettudományos diplomák. Ezek a nyerőek Németországban (is). Annyit még hadd tegyek hozzá: a nemdiplomás szakmák közül a vendéglátóipariak (pincér, szakács, szállodai recepciós), az építőipariak (cnc-esztergályos, és más szakmunkások) kelendőek.

A csütörtök estét és a péntek nagy részét Bécsben töltöttem. Az osztrák fővárosban tanuló magyar egyetemisták egyesülete (www.mde.hu) hívott meg egy álláspiacról, álláskeresésről szóló beszélgetésre a Collegium Hungaricum egyik előadótermébe. Másfél órát terveztünk, majd’ három órás, nagyon izgalmas eszmecsere kerekedett belőle.

Talán kevesen tudják, hogy magyarként szinte mindenféle szűrő nélkül be lehet kerülni az osztrák felsőoktatásba. Ha van magyar érettségi, megfelelő némettudás, akkor 2-3 szak kivételével el is lehet kezdeni a tanulmányokat, ugyanis nincs felvételi vizsga. Az is meglepő lehet, hogy a képzés nem sokkal drágább, mint Magyarországon, ugyanis Ausztriában nincs tandíj az EU-tagországok diákjai számára. Az igazi költség a megélhetés, ami Bécsben valóban húzós. És persze mentálisan az első vizsgák, amelyek az első igazi rostát jelentik.

Szóval több száz magyar fiatal tanul a bécsi egyetemeken. Akik eljöttek erre a beszélgetésre, álláskeresésre készülnek és még nincs konkrét munkahelyük. Közös bennük, hogy nem tervezik a visszatérést Magyarországra (talán nem meglepő…) és nagyon várják 2011. május elsejét. Miért is? Nem, nem a „munka ünnepe” ottani rendezvényei miatt, hanem mert ezen a napon nyílik meg a német és az osztrák álláspiac a magyar állampolgárok előtt.

Többen is említették, hiába szerezték meg az Universitat Wien vagy a Wirtschaftsuniversitat (az ottani közgazdaságtudományi egyetem) diplomáját, az osztrák munkaadókat visszatartja a felvétellel járó extra procedúra, a munkavállalási engedély igénylése. Most ugyanis az osztrák cégvezetőknek bizonyítaniuk kell az állami hatóságok előtt, hogy a magyar pályázót azért alkalmaznák, mert az adott állásra nincs alkalmas osztrák munkavállaló. Ez pedig macerás számukra.

Azért óva intenék mindenkit attól, hogy azt gondolja, jövő májustól itt a Kánaán, hogy bárki könnyen álláshoz juthat Ausztriában. Szerintem Ausztria mindent elkövet, hogy mérsékelje a keletiek rohamát, akár csavaros, adminisztratív, bürokratikus eszközök bevetésével.

Mit jelent a jövő májusi osztrák álláspiaci nyitás a magyar álláskeresők számára?

- Hiányszakmában dolgozóknál (például mérnök, informatikus, építőipari szakmunkás) és németül jól tudóknál nem lesz változás. Őket ma is várják az osztrák munkaadók, a munkavállalási engedélyt is könnyített úton kapják meg.

- Nyertesek lesznek az Ausztriában élő – nem hiányszakmában dolgozni akaró - magyar állampolgárok (akikkel csütörtök este beszéltem). Nekik ugyanis kiváló a nyelvtudásuk, vannak helyi és kulturális ismereteik, könnyebben jutnak állásinfókhoz, állásinterjún is könnyebben vesznek részt. Eddig legálisan még diákmunkát sem tudtak vállalni. (Egyébként egyszerűbb lesz még a kinti tanulmányok finanszírozása is a diákmunkával.)

- Ugyancsak nyertesek lesznek azok a határ mellett élő, németül tudó magyarok, akik eddig kimaradtak az államközi szerződésben meghatározott kvótából. Ők a napi ingázással osztrák fizetést kapnak és Magyarországon élnek, magyar rezsiköltségekkel. Remek kombináció. :)

- Szakképzettség és nyelvtudás nélkül a pályázón a nyitás sem segít igazán.

Tippem Magyarországon tanuló magyar egyetemisták számára: Ha Ausztriában szeretnének hosszú távon karriert építeni, az egyetem alatt menjenek ki egy félévre valamelyik bécsi egyetemre az Erasmus-program keretében. Itt megszerezhetik azt a helyi tudást és kapcsolatrendszert, amire az álláspiaci nyitás után építhetnek.

Két hónapja regisztráltam a Corvinus Egyetem bárki számára nyitott angol nyelvű beszélgetőklubjába, az American Cornerbe. Tegnap kaptam tőlük egy mailt, hogy a jövő héten lesz a Nemzetközi Oktatási Hét. Az amerikai ösztöndíjprogramokat koordináló Fullbright 2 érdekes rendezvényt is tart ennek keretében.

November 17. 15 óra: előadások az amerikai ösztöndíjprogramokról

November 18. 16 óra: Külföldi tanulási börze

Regisztrálni kell a részvételhez ezen az oldalon (egyébként ingyenes a részvétel): http://www.fulbright.hu/iew2010.htm

Hogy miért hasznos a külföldi ösztöndíj a karrierépítésben? Biztos nyelvtudást ad, és erősíti azokat a személyes kompetenciákat (magabiztosság, nyitottság, problémamegoldás), ami fontos a munkahelyi érvényesülésben.

Írtam erről egy cikket a Monster karriermagazinban pár hete egy rendezvény kapcsán. A Haszon Magazin aktuális számában pedig a vállalkozói ösztöndíjprogramról szól egy írásom.

Alább egy linkgyűjtemény néhány hasznos weboldalról:

www.tka.hu – a Tempus Közalapítvány weboldala (Erasmus, Tempus, Leonardo, Comenius stb. ösztöndíjak kezelője)
www.mobilitas.hu - a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat oldala (ösztöndíjak önkéntes munkára)
www.scholarshipportal.eu – európai ösztöndíjkereső, 800 ajánlat
www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság portálja
www.erasmus-entrepreneurs.eu – Erasmus Fiatal Vállalkozóknak ösztöndíjprogram
www.haesf.org – a Magyar-Amerikai Vállalkozói Ösztöndíjalap oldala
www.fulbright.hu – magyar-amerikai oktatási csereprogramok
www.pafi.hu – magyar pályázatfigyelő
www.kulturpont.hu – kulturális ösztöndíjkereső