Jobb-Állás Blog

Hiába a megfelelő szakmai tudás, ez még messze nem garancia arra, hogy bárki is megtalálja számítását az álláspiacon. Az utóbbi hetekben több karrierrendezvényen (toborzási konferencia, állásbörzék) jártam, gyűjtöttem az impulzusokat arról, min múlik a siker és a kudarc. Alább néhány fontos szempont. Egyébként a héten zajlik a Monster állásportál virtuális állásexpója, ahol chaten válaszolok  az álláskeresői kérdésekre. Akár ezekről is beszélhetünk részletesebben. Most 13 pont, amivel sokat javítható az esély.

1. Akarj és merj segítséget kérni
Nem szabad szégyenként felfogni az állás elvesztését. A felmondás után természetes egy kis bezárkózás, de utána nyitni kell a külvilág felé. Még az állásukat vesztett topmanagereknek is segítségre van szüksége: nekik is kell a visszajelzés, a bátorítás – hallottam a minap a truBudapest toborzási konferencián. Minél szélesebb körben jelzed, hogy éppen álláskeresésben vagy, annál nagyobb az esély a segítségre.

2. Sértődés helyett tanulj a szakemberektől
Az álláskeresési technikák megtanulása speciális tudás. Nem nehéz kitanulni, de időbe telik. Konfliktust okozhat, ha a pályázói önkép és a külső szakember által látottak nem esnek egybe. Például eltúlzott a pályázó célja, bizonyos erősségek nincsenek is meg vagy a tökéletesnek gondolt önéletrajz alapos átdolgozásra szorul.

3. Fogd fel az álláskeresést munkaként
Az álláskeresés komoly munkát jelent. Az állások felkutatása, a kapcsolatrendszer mozgatása és bővítése, a cégre és pozícióra szabott pályázati anyag összeállítása, az állásinterjúra készülés az ottani szereplés teljes állásnak számít. Ezért se gondold magadat munkanélkülinek.

4. Legyen ritmusa napjaidnak
A már említett toborzási konferencián mondta egy topmanager, mennyire fontos volt álláskereső időszakában, hogy nemcsak otthon ült, hanem elment a városba, találkozott ismerősökkel, sportolt. Ha nincs munkád, akkor is kell a szigorú napirend.

5. Légy nyitott a megkeresésekre
Ha van munkahelyed, nem akarsz váltani, de egy fejvadász megkeres egy ajánlattal, ne utasítsd vissza azonnal. Hallgasd meg. Összehasonlíthatod a munkakört, a fizetést jelenlegi körülményeiddel, kapcsolatot alakíthatsz ki az álláspiac egy fontos szereplőjével és ő is jobban megismer téged. Nem tudhatod, hogy mikor lehet szükséged a segítségére.

6. Légy büszke önmagadra
Ki legyen az ügyvéded, ha nem te magad? Szinte alig van olyan álláskereső, aki ne bizonyított volna korábbi munkahelyein, akinek ne lennének sikeres projektjei, eredményei. Ne csak az önéletrajzban legyenek benne ezek a sikerek, hanem sugározzanak a fellépésedből.  

7. Fejleszd magad folyamatosan
Az internet korában nincs olyan terület, amelyről nem tanulható valami az interneten. Ha van munkahelyed, akkor is érdemes a szakmádba vágó álláshirdetéseket elolvasni. Ha úgy látod, hogy valamiben le vagy maradva, ne sajnáld az időt és a pénzt a pótlásra.

8. Állíts össze egy vonzó, eredeti önéletrajzot és egy motivációs levelet
Ennek könyvtárnyi az irodalma, én is foglalkoztam vele. Ha szükséges, kérj szakértői segítséget.

9. Mutass tiszteletet a munkaadó felé
„Segíthetek valamiben?” – kérdezi a múlt heti HVG Állásbörzén egy munkaadó a stand elé lépő 30 év körüli álláskeresőtől.
„Kérhetnék egy zacskót? Túl nehéz ez a sok prospektus, amit gyűjtöttem” – hangzott a spontán válasz.
„Sajnos azt nem tudok adni” – így a multinacionális cég képviselője.
„Nem baj. Ja, egyébként közgazdász vagyok. Milyen állást tudnak ajánlani? Mivel is foglalkoznak?”
Fültanúja voltam a beszélgetésnek. Nem célravezető ez a hozzáállás. Legalább a megcélzott cégek tevékenységével tisztában kell lenni és érdemes „üzletiesen” viselkedni a standnál.

10. Mutatkozz motiváltnak és megbízhatónak
Többnyire a „Miért szeretne nálunk dolgozni?” kérdéssel szűrnek a cégek interjún. Az egyik legfontosabbnak vélem, hogy erre megfelelő válasszal készülj.
Ezen kívül sok fogással tesztelhető a motiváltság. Egy fejvadász mesélte nekem, ő első körben úgy teszteli a motiváltságot, hogy az őt felhívó álláskeresőtől azt kéri, küldje el még aznap pályázati anyagát a megadott mailcímre. Átlagban ötből ketten teszik meg határidőre…
Egy pályázatíró cég vezetője házi feladatot ad a jelölteknek: egy emailben elküldött  uniós pályázatról kell a következő alkalommal beszámolniuk és a potenciális ügyfél kérdéseire válaszolni.

11. Légy tisztában piaci értékeddel
„Várjuk pályázatát fizetési igény megjelölésével”. Elég sok hirdetésben látni ehhez hasonló mondatokat. A pályázók irtóznak attól, ha bérigényt kell megadniuk. Nem tartják fairnek, hogy a munka pontos ismerete nélkül írniuk kell valamit. Beszéltem erről az utóbbi hetekben több HR-essel, akik elmondták, ez főleg a túlzó bérigények kiszűrésére szolgál. Például ha valaki nettó 500 ezer forintot jelöl meg, ám a cég csak 200 ezer forintot tud adni, akkor eleve interjúra hívni a pályázót.

Szóval ha kérik, valamit írni kell. Ne érzésre írj valamit, hanem mérd fel (internet, ismerősök, bérinformációs portálok). Arra is ügyelj, mi az a minimális összeg, ami kell a megélhetésedhez. 10-15 százalékkal a vágyott összeg fölé lőhetsz, hogy tudj engedni… Nagyon olcsón ne add magad.

12. Mutasd a legjobb arcodat, de maradj őszinte
Tegnap egy gyesen levő anyuka kérdezte tőlem, megemlítse-e pályázatában, hogy most éppen otthon van kétéves gyermekével. Én mindenkit arra sarkallok, vállalja fel élethelyzetét. Az a munkaadó, akit ez a tény riaszt el egy állásinterjúra való behívástól, nem is biztos, hogy a megfelelő egy családos ember számára. Egyébként lehet egy pályázatot úgy alakítani, hogy a megszerzett szakmai tapasztalaton és az elért eredményeken legyen a fókusz. Például alá lehet támasztani a tudást a korábbi vezetőtől kért referencialevéllel.

13. Figyelj a közösségi médiás megjelenésedre
Szeptember közepén egy toborzási konferencián jártam, melyen visszatérő elem volt a közösségi média szerepe a munkatárskeresésben. A toborzók egyre inkább bújják a Facebookot és a Linkedin-t, megnézik a pályázók adatlapját. Ezzel is egyre több írás foglalkozik, így most nem bocsátkozom hosszas elemzésbe. Csupán annyit: csak olyan fotót, írást tegyél publikussá, amit bárki előtt mersz vállalni. A magánéletből való szalonképes életképek még szimpatikusabbá is tehetik a pályázót, erősíthetik az önéletrajzból kialakuló benyomást. A szélsőséges vélemények – cégekről, politikáról, vallásról – azonban egyértelműen rontják az álláskeresési esélyeket.

Karácsony Zoltán

A virtuális állásexpón ma 14-15 óra között vagyok elérhető az InfoStand chatjén a www.allas-expo.hu oldalon.

A rendezvényen egyébként több mint 500 állás várja az álláskeresőket péntek estig. A 3D-s grafikával megrajzolt kiállítói térben a standok mögött neves cégek valódi képviselői várják a kérdéseket és a pályázatokat. Nem kerül semmibe, érdemes benézni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-ot, véleményt, kritikát szívesen fogadok.

A következő másfél hónapban tucatnyi állásbörzét tartanak országszerte. Íme gyűjtésem, és néhány útravaló, kinek is szólnak ezek a fórumok.

A héten elindulnak az őszi állásbörzék. Csütörtökön a budapesti Syma Rendezvényközpont telik meg száznál is több munkaadóval, akiket két nap alatt várhatóan több ezer álláskereső ostromol. A HVG Állásbörze kicsit más, mint az egyetemi karrierfórumok. Ide nem csupán egyetemistákat, pályakezdőket kereső cégek érkeznek, hanem tapasztaltak után vadászók is. Rengeteg előadás, workshop, látványelem jellemzi a rendezvényt, amely elsősorban a multinacionális cégek toborzási terepe.

Virtuális állásbörze

Pontosan egy hét múlva startol a Monster állásportál virtuális állásexpója. Mivel jómagam is aktív szervezője vagyok az eseménynek, ezért nehéz erről elfogultság nélkül írni. Azt javaslom mindenkinek, hogy ha kíváncsi erre az újfajta álláskeresési fórumra, akkor próbálja ki. Teljesen ingyenes, már lehet regisztrálni, amely jövő hétfőn kezdődik a www.allasexpo.hu oldalon és öt napon át tart. A rendezvény egyik előnye, hogy nem kell sehová utazni, a számítógép előtt lehet barangolni a 3D-s grafikával felrajzolt standok között, ahol valódi munkaadók várnak valódi állásokkal. Lehet tőlük kérdezni chaten, önéletrajzot leadni, pályázni az állásokra. A munkaadói kínálat is széles palettán mozog banktól élelmiszer-kiskereskedelmi multikon át autóipari beszállítókig.

Egyetemi fórumok

Nem lehet kihagyni az ősz kínálatából a nagy egyetemek karrierfórumait. Október 9-10 a pesti „Közgáz”, majd egy hét múlva a budai BME tartja állásbörzéjét. Előbbi értelemszerűen közgazdász, utóbbi pedig mérnöki-műszaki-informatikai fókuszú rendezvény. Mindkettő elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak szól, de persze bárki felkeresheti a standokat. A budapesti egyetemek mellett Szeged, Szolnok és Győr is rendez börzét, elsősorban saját hallgatóinak.

A fővárosi munkaügy is tart börzéket

Szép számmal tartanak állásfórumokat a fővárosi munkaügyi kirendeltségek is (hosszabb a nevük, most hadd ne írjam le). Ide elsősorban a velük kapcsolatban álló cégek érkeznek, és főként szakmunkás pozíciókat hirdetnek meg (építőipar, vendéglátás, egészségügy). Akadnak azonban cégek, amelyek pénzügyi tanácsadói vagy idegen nyelvű ügyfélszolgálatos állásokra toboroznak.

Nem állásbörze, de érdekesnek ígérkező karrierrendezvény a szeptember 27-i Nyitott Gyárak Napja, amelyen egyetemisták, frissdiplomások látogathatnak meg hat mátészalkai és nyírbátori gyárat. Találkozhatnak a gyárigazgatókkal, személyzeti vezetőkkel; megismerhetik az állás- és szakmai gyakorlati lehetőségeket.  

Íme a lista:

Szeptember 26-27. HVG Állásbörze (Budapest)
Szeptember 27. Nyitott Gyárak Napja (Nyírbátor, Mátészalka)
Szeptember 30 - október 5. Monster Virtuális Állásexpo (www.allasexpo.hu)
Október 4. Munkaügyi Központ (Vác, Madách Imre Művelődési Központ)
Október 8. Szolnoki Főiskola
Október 9-10. Budapesti Corvinus Egyetem
Október 10. Munkaügyi Központ, III. kerület (Budapest, Heltai tér)
Október 15. Munkaügyi Központ, IX. kerület (Budapest, XI. kerület, Zsombolyai utca)
Október 15. Szegedi Tudományegyetem
Október 16-17.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
November 5-6. Széchenyi István Egyetem (Győr)
November 13. Munkaügyi Központ, XXI. kerület (Budapest, Királyerdei Művelődési Héz)
November 21. Munkaügyi Központ, VIII. kerület (Budapest, Mátyás tér)

Miért jönnek a cégek?

- Új munkatársra van szükségük. (ezt nem kell nagyon magyarázni)

- Önéletrajzokat gyűjtsenek, adatbázist frissítsenek. Akadnak kiállítók, amelyek későbbi kereséseikhez vagy a CV-adatbázis minőségének javítása miatt látogatnak ki. (Például személyzeti tanácsadóknál előforduló motiváció) 

- Építsék munkaadói márkájukat. Főként nagy multi cégekre jellemző, hogy az állásbörzére reklámrendezvényként tekintenek. Nem csupán termékeiket mutatják be a standok mögött, hanem vonzó munkaadóként jelennek meg. Hogy a legjobb álláskeresőket ők szerezzék meg.

Mit lehet álláskeresőként kihozni egy állásbörzéből?

- Információgyűjtés. Ez az a fórum, ahol rövid idő alatt sok munkaadóval el lehet beszélgetni. Felmérhetőek az elvárások, a körülbelül kereshető fizetés, a kiválasztás menete, a várható munkakezdés.

- Önéletrajz javítása, állásinterjúra készülés. Több ingyenes szolgáltatás elérhető állásbörzéken. Ilyen például a CV-írási tanácsadás, amelyen tanácsadói segítséggel javítható az önéletrajz. A másik ilyen a próbainterjú, amelyen szintén HR-szakértővel lehet egy állásinterjús helyzetet szimulálni.

- Pályázás elindítása. A standoknál leadható a pályázati anyag. Ahová személyzeti döntéshozó is eljön, ott pedig egy jó fellépéssel még az interjúra való behívás is elérhető.

Mi a helyes álláskeresői hozzáállás?

- Nézz utána még a rendezvény előtt, mely cégek lesznek jelen, milyen állásokat kínálnak?

- Válaszd ki azokat a munkaadókat, amelyeket feltétlenül fel akarsz keresni. Nézz utána néhány alapadatnak még otthon (mivel foglalkozik, iparág, cégnagyság, termékek)

- Ugyan sok esetben már elektronikus formában kérik a pályázati anyagot, azért néhány papír CV-t vigyél magaddal. Csak akkor add le, ha helyben gyűjtik és később nem lehetséges pályázni. Máskülönben a helyben kapott infók alapján a cégre és pozícióra írt önéletrajz erősebb)

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

Ha akad karrierendezvény, ami itt nem szerepel, kérlek jelezzétek a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre írt mailben és akkor frissítem a listát.

Kellemetlen kérdések sok állásinterjún előjönnek. Nem kell ezért elítélni a kötekedőnek tűnő HR-est. Neki az a dolga, hogy minél alaposabb képet alkosson a pályázóról, és a pozícióra legmegfelelőbb munkatársat találja meg. Általános recept nincsen arra, hogy pontosan mi a nyerő válasz, hiszen minden pályázó életútja más és más. Az alábbi kérdések és válaszok inkább arra példák, milyen stratégiával és attitűddel célszerű az ilyen helyzetekben viselkedni.

(Kérés, kérdés olvasóimhoz: Milyen szokatlan, furcsa, meglepő vagy fogós kérdésekkel találkoztatok állásinterjún? Írjátok meg nekem ide kommentbe vagy mailben a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu mailcímre. Készítek egy gyűjtést. Előre is köszönöm.)

No, akkor íme a kérdések és a válaszok egy képzelt állásinterjúról.

Azt írja kísérőlevelében, hogy új kihívásokat keres. Nem találta meg eddigi munkahelyén?

Dehogyisnem. Az utóbbi években sok kihívásban volt részem, sokat fejlődtem. Ahogyan önéletrajzomból is kiderül kezdő szintről senior tanácsadóvá neveztek ki. Több ügyféllel foglalkoztam, nőtt az általuk generált forgalom. Eljött azonban az az idő, amikor úgy érzem, váltanom kell, és cégen kívül megtalálni az új kihívásokat.

Eddig Győrben élt és dolgozott. Valóban komolyan gondolja, hogy otthagy mindent és 130 kilométert költözik egy új állásért?

Elsősorban a munka érdekel, de a környezetváltozás sem utolsó szempont. Egyetemi éveim alatt is többször költöztem, voltam ösztöndíjas Angliában. Nem hiszem, hogy a Budapestre költözés nagy megrázkódtatás lenne.

Ahogyan látom, eddig nem dolgozott vezetői munkakörben. Miért gondolja úgy, hogy nálunk alkalmas lesz vezetői munkára?

Formálisan valóban nem dolgoztam vezetőként, azonban sok olyan projektben részt vettem, amelyben egy-egy részfeladat menedzselését rám bízták, ebben voltak vezetői feladatok is. Szerintem erre a tapasztalatomra lehet építkezni. Ezen kívül több olyan céges képzésen részt vettem – például prezentációs, motivációs, kommunikációs tréningek, ahol sok olyat tanultunk, amelyet vezetőként használni lehet.

Mit tart gyengeségének a munkahelyen?

Erre talán korábbi főnökeim tudnának válaszolni. Ha gondolják, referenciának megadom egyikőjüket. Egyébként úgy érzem, hogy minden szakmai kritikát komolyan vettem és azon voltam, hogy fejlődjek.

Mit jelent az, hogy „középfokú némettudása fejlesztésre szorul”? Akkor mégsem beszél németül?

Két évvel ezelőtt középfokú nyelvvizsgát tettem. Azóta viszont nem használtam a munkában, jelenlegi munkahelyemen az angol a hivatalos céges nyelv, ezért valószínűleg megkopott. Néhány hét mindenképpen kell, hogy behozzam a lemaradást. Mivel azonban már voltam ezen a szinten, menni fog. Az angol viszont naprakész, felsőfokú szinten áll.

Azt hallottam, hogy cégük leépítésre készül. Igaz ez?

Sajnos belső ügyekről nem beszélhetek. Mindig lojális voltam a munkaadóimhoz. Kérem megértését.

A sorok között olvasva úgy tűnik nekem, nem érezte jól magát a munkahelyén. Nem bántak fair módon önnel?

Melyik mondatomból következtet erre?

Ez csak egy érzés. Talán azért, mert az utolsó két évben nem tudott feljebb lépni.

Akkor valószínűleg nem fogalmaztam egyértelműen. Mindig jó munkakapcsolatban voltam a főnökömmel és a munkatársaimmal. Ha nem bántak volna fair módon velem, biztosan nem dolgozom négy éven át ott.

Mi a garancia arra, hogy nem ugródeszkának tekinti ezt a munkát, és fél év múlva, amikorra beletanul a vezetésbe, akkor nem máshol kamatoztatja tudását Budapesten?

Amit eddig hallottam a munkáról, az nagyon tetszik. Motiválóak számomra a feladatok, a vezetői pozíció, cégük bővülési stratégiája.

Pedig úgy látom önéletrajzából, hogy 5-6 évvel ezelőtt háromhavonta váltott munkahelyeket.

Ez olyan időszak volt, amikor nem azt kaptam, amit reméltem vagy amit ígértek vagy nem passzoltam a cégbe. Szerintem sokan kerültek már hasonló helyzetbe. Senkinek sem jó, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol nem érzi jól magát. Azonban korrekt módon sikerült mindenhol lezárnom a munkámat.

Vállalná a túlórázást?

Alapvetően nem munkaidő-, hanem feladatközpontú vagyok. Tehát ésszerű keretek között, például határidőkhöz közeledve, igen. Igyekszem azonban úgy beosztani erőmet és energiámat, hogy a rendes munkaidőben el tudjam végezni a feladatokat. Fontosnak tartom hogy jusson idő a regenerálódásra, a sportolásra - én például munka után futni szoktam -, hogy reggel kipihenten érkezzek. Akkor nagyon hatékonyan tudok dolgozni.

Felvenném, de fizetési igénye nem passzol bele elképzeléseinkbe.

Az álláshirdetésben kérték a fizetési igény megjelölését. Mivel pontosan nem tudtam a feladatokat, a bér összetételét, ezért tárgyalási alapnak adtam meg ezt az összeget. És akadnak olyan elemek is, amik önöknek nem kerülnek semmibe, az én életemet viszont megkönnyítik. Természetesen nyitott vagyok a kompromisszumra. Milyen összegre gondoltak pontosan?

Tudna egy hét múlva kezdeni?

Legszívesebben már holnap kezdenék, de sajnos csak egy hónap múlva tudnék. Vannak kötelezettségeim a munkáltatóm felé, szeretnék korrekt módon elválni. Valószínűleg a felmondási időt végig le kell dolgoznom és ha igénylik, segítek az új kolléga betanításában is. Ha megállapodunk a részletekben és írásban kapok ígéretet öntől az állásra, akkor másnap közlöm a felmondást főnökömmel. Ha főnököm esetleg elengedné a felmondási idő vagy egy részét, akkor természetesen korábban is tudok jönni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

Érdekes statisztikára bukkantam néhány napja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán. A listán minden magyarországi település munkanélküliségi mutatója megtalálható A könnyebb kezelhetőségért Excelben is elkértem a statisztikát a sajtóosztálytól. Hadd osszak meg néhány érdekes adatot.

Amikor munkaügyi statisztikákról esik szó, akkor a hírek zöme országos vagy megyei átlagadatokról szól. Pedig az is érdekes, hogy miként szerepelnek a megyénél kisebb közösségek – megyei jogú városok, városok, községek – az összesítésben. Mely településen él a legkevesebb munkanélküli, hol a legtöbb, melyik közösségben a legjobb a dolgozók és a nem dolgozók aránya.

Ahol nulla a munkanélküliek száma

A munkaügyi központok legutóbbi, június 22-i összesítése szerint 17 olyan település van Magyarországon, ahol ismeretlen a munkanélküliség.

Íme a lista (zárójelben: hány munkavállalási korú – 15-61 év közötti – személy él a településen és a megye, ahová tartozik)

Óbánya (102 – Baranya megye)
Ebergőc (84 - Győr-Moson-Sopron)
Lócs (78 - Vas)
Ólmod (69 - Vas)
Somlóvecse (66 - Veszprém)
Arka (64 – Borsod-Abaúj-Zemplén)
Kára (40 - Somogy)
Hegyhátszentmárton (39 - Vas)
Magyarföld (38 - Zala)
Gosztola (36 - Zala)
Hosszúvíz (29 - Somogy)
Kozmadombja (26 - Zala)
Csér (25 - Győr-Moson-Sopron)
Sénye (21 - Zala)
Debréte (10 - Borsod-Abaúj-Zemplén)
Felsőszenterzsébet (9 - Zala)
Tornabarakony (7 - Borsod-Abaúj-Zemplén)

Ez azonban inkább az érdekesség kategória. Ilyen kis létszámú lakosnál annyi apróság szerepet játszik, hogy messzemenő következtetéseket nem érdemes keresni a helyi viszonyok pontos ismerete nélkül.

Tanulságosabb a nagyobb településeket nagyító alá venni. Ha például azokat a falukat, városokat nézzük meg ahol 1000-5000 ezer közötti számban élnek 15-61 év közöttiek.

Az osztrák-magyar határ ereje

Ebben a lajstromban tarolnak az osztrák határhoz közeli, Sopron környéki és mosoni települések (többek között Fertőszentmiklós, Kópháza, Ágfalva, Rajka, Jánossomorja). Kis túlzással azt is mondhatjuk, csak annak nincs munkája ebben a régióban, aki nem akar dolgozni. Vélhetően jót tett az álláshelyzetnek a 2011-es osztrák munkaerő-piaci nyitás. Hiszen mostanra már mindenfajta engedély nélkül munkát lehet vállalni néhány kilométerrel odébb is. Ausztriában pedig a munkanélküliség mutató a legalacsonyabb az Európai Unióban.

Ráta: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában

A fővárosi agglomeráció

A másik nagy csoportot főleg a Buda és kisebb részt a Pest környéki települések alkotják (Nagykovácsi, Solymár, Üröm, Budakeszi, Csömör). Ez sem meglepő: Az utóbbi 15-20 évben többszörösére duzzadtak az agglomerációs falvak. Ráadásul a Budapestről kiköltözők az átlagosnál képzettebbek, jobban keresők és többnyire stabil munkahellyel rendelkezők. Az "őslakosok" pedig a fővárosban találnak munkalehetőséget.

A Balaton partján

Szintén a legjobbak között szerepelnek Balaton-parti települések (például Csopak, Alsóörs, Balatonföldvár). A jó munkaerő-piaci mutatókat vélhetően segítette a nyári szezon (ahogy írtam, a június 22-i összesítést vettem alapul), amikor a helyi szolgáltatószektorban hirtelen megugrik a munkahelyek száma, szobakiadásból hivatalos munkahely nélkül is meg lehet élni. Persze szerepet játszhat a jó helyezésben, hogy a valójában máshol – például Budapesten – élő, jól szituált balatoni ingatlantulajdonosok egy része a kedvezőbb adózás miatt oda jelentkezik be, javítva ezzel is a statisztikát.

A budai „elit” kerületek

Budapesten érdemes kerületekre bontva nézni a mutatókat. Nem okoz meglepetést, hogy a budai „elit” kerületek vezetnek (az első hatból öt kerület Budán található).

Megyei jogú városok: a nyugati határszél és Érd

A megyei jogú városoknál a már ismertetett trendek mutatkoznak meg. Élen a nyugat-dunántúli városok (Sopron, Győr, Szombathely), majd a budapesti agglomerációs Érd következik.

A facebookon itt vagyok elérhető.

Mailben témajavaslatokat, kérdéseket, visszajelzéseket a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu maiklcímre várok.

Mi zavarja leginkább az álláskeresőket a pályázás során? Erről készítettem egy online felmérést olvasóim körében. 426 válasz érkezett, az eredmények nem túl hízelgőek az állások meghirdetőire. Lássuk a számokat és a tanulságokat.

Két héttel ezelőtt a "15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy" című bejegyzésben a gyakran előforduló álláskeresői bakikról írtam, amely főként HR-szakemberek véleményén alapult. Akkor úgy gondoltam, hogy a másik oldalnak, tehát a munkaadóknak/HR-eseknek is küldök egy tanulságos csomagot. Arra kértem kedves álláskereső olvasóimat, mondjanak véleményt az állásokat meghirdető munkaadókról, álláskeresési tapasztalataikról. Összeállítottam egy online kérdővet, amelyet tíz nap alatt 426-an töltöttek ki.

A kérdés így szólt: "Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?" A válaszadók 10 lehetőség közül jelölhettek meg maximum hármat, illetve egy szabad szöveges részben egyéni véleményt is megadhattak.

Top sérelem: nem válaszolnak az álláspályázatra

A 426 kitöltő közül 310-en jelölték meg a "Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után" lehetőséget, ezzel messze ez az opció végzett az élen. Második helyre  227 szavazattal a "Nem indokolják meg, miért utasítottak el" lehetőség került, míg a panaszlista harmadik helye az anonim hirdetéseknek jutott - amelyeknél nem derül ki, ki hirdeti meg az állást (210 válasz). Sok kitöltőt zavart még, hogy fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben. A legkevésbé az állásinterjú időbeli csúszása és az ezzel járó várakozás bosszantja az álláskeresőket.
A 426-ból mindössze 11 válaszadó (2,7 százalék!) volt maradéktalanul elégedett. Azaz, ennyien tartották korrektnek és profinak azoknak a cégeknek a toborzását, ahová pályáztak.

Unfair kérdés, hazug hirdetés, túlzó elvárások

A válaszadók egy szabad szöveges részben egyéni tapasztalaikról is beszámolhattak. Akadt, akit gyermekvállalási terveiről faggatták, másvalaki szerint indokolatlanul magasak az elvárások. Egy pályázónak már az email "Tárgy" részébe be kellett (volna) írnia a fizetési igényét. Akadt, akit még aznap akartak behívni interjúra. Egy másik kitöltő azt nehezményezte, hogy a munkaadók túlságosan titkolóznak a fizetésről, pedig sok felesleges kört ki lehet így kerülni. Egy álláskeresőt az zavart, hogy csak interjún derült ki, hogy vállalkozói státuszú, jutalékos alapon fizető ügynöki munkáról van szó, miközben a hirdetésben alkalmazotti munkát hirdettek fix bérrel. Az állásinterjúra utazás miatt 4000 forint útiköltsége bánta...  

Íme az eredmények számokban:

Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?
Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után    310 (válasz)
Nem indokolják meg, miért utasítottak el    227
Nem derül ki, hogy melyik cég hirdeti meg az állást (pl. fejvadász cég keresésénél)     210
Fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben    165
Interjú után sokáig kell várni a döntésre    93
Udvariatlanok az interjúztatók, inkorrekt kérdéseket tesznek fel    76
Állásinterjún kevés infót árulnak el a munkáról    70
Túl sok dokumentumot kérnek csatolni (erkölcsi bizonyítvány, diploma stb.)     36
Késnek az interjúztatók, várnom kell    25
Nem zavart semmi. Korrekt, profin kiválasztó munkaadókkal volt eddig dolgom.    11

Mi a tanulság a munkaadók számára?

Egy kis munkaadói arroganciával az egész elintézhető lenne annyival, hogy a munkaadó hirdet meg állást, ő van erősebb pozícióban, az álláskereső ne nagyon elégedetlenkedjen.
Ezt az attitűdöt hosszú távon nem tartom célravezetőnek. Az inkorrekt munkaadónak hírét viszik álláskeresők és kirúgott munkavállalók százai/ezrei (már nem csupán ismeretségi körben, hanem internetes fórumokon. A Facebook "Feketelista álláskeresőknek" csoportja erre jó példa). Ilyen ellenszélben nehéz lesz neki a legjobb pályázókat megszerezni, főként nehezen betölthető pozíciókra... A rossz munkáltatói image pedig előbb-utóbb a cég termékeinek megvásárlóit is elérheti, ami már árbevételben is jelentkezik.

Mit lehet tenni?

Apró fogásokkal látványos eredményt lehet elérni. Ma már annyi informatikai eszköz / szoftver elérhető, amivel egyszerre akár több ezer álláskereső kezelhető. Nem bonyolult dolog az önéletrajz beérkezése után azonnal egy automatikus választ küldeni, melyben a cég megköszöni a pályázást. Szintén lehet automatikus, udvarias mailt küldeni, ha nem lesz állásinterjúra behívás. Ez az álláskeresőnek is segítség, mert nem vár, nem veszít időt.
Hadd ne részletezzem az állásinterjún való korrekt munkaadói hozzáállás fontosságát (csak a munkavégzéshez kapcsolódó kérdések, a munka feltéteinek ismertetése, barátságos légkör megteremtése stb.). Az interjú utáni elutasítást pedig szintén minél gyorsabban illik közölni.  

Köszönök minden választ! Remélem, szolgált némi tanulsággal.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Minden véleményt, like-ot, kritikát, bátorítást örömmel veszek. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom leveleiteket.

Karácsony Zoltán

Múlt hétvégén szakmunkás világbajnokságot rendeztek Lipcsében. Ennek kapcsán néhány gondolat a "kétkezi" szakmák értékéről.

A magyar médiában nyomát sem találtam egy vasárnap zárult világversenynek, a WorldSkillsnek, amelyet a "szakmák világbajnokságának" is titulálnak. Itt 22 év alatti fiatalok versenyeznek - a fodrásztól a hegesztőn, a virágkötőn át az asztalosig - nézőközönség előtt, a helyszínen elkészített munkákat pedig nemzetközi zsűri értékeli.
Talán azért ez a nagy csend a honi médiában, mert egy olimpiai aranyakhoz szokott országban nem hírértékű, hogy a magyar versenyzők érem nélkül zárnak? Pedig a németországi Lipcsében rendezett viadalon semmi okunk nem volt a szégyenkezésre. Öt versenyszámban is éremközelben végeztünk, összesen hat indulónkat "kiválóság díjjal" jutalmazták. (A részletes eredménylista ezen a linken.)

Itt vannak a legjobb magyar szakmunkások

Hogy kik is ők?
Bertók Kinga szépségápoló
Csőke János informatikai hálózati rendszergazda
Molnár János és Schmidt Péter mechatronikai szakértő
Sárvári Ádám asztalos
Szabó Sándor festő-dekoratőr

Ezeknek a fiatal szakembereknek rendkívül erős referencia lesz önéletrajzukban ez az eredmény. Elmondhatják magukról, hogy nemzetközi porondon, nemzetközi zsűri előtt megmérték őket és a legjobbak között végeztek. Nem hiszem, hogy gondjuk lesz mostanában az álláskereséssel, piaci értékük is növekedett.

A Távol-Keleten nagy a WorldSkills presztízse

A versenysorozat 1947-ben indult útjára, kétévenként rendezik. Hogy mekkora versennyé nőtte ki magát a WorldSkills, jól mutatja, hogy Lipcsében összesen 200 ezren látták a 46 szakma versenyeit, a Távol-Keleten pedig szinte olimpiai győzteseknek kijáró tisztelet övezi a szakmák világbajnokait. Az összesített pontlistán az 52 résztvevő ország közül Dél-Korea végzett az élen, Svájc, Ausztria és Taiwan előtt. Mi a 31. helyen zártunk, viszont a legutóbbi, 2011-ben Londonban tartott világbajnoksághoz képest néggyel több számban szereztünk "kiválóság díjat".

Hogy miért írok ilyen részletesen egy ilyen versenyről? Mert a WorldSkills célja a szakmunka presztízsének növelése (szerintem nálunk elég alacsony), és egy fontos álláspiaci problémára világít rá. Szinte minden országból hiányoznak a jól képzett "kékgalléros" szakmunkások. A fiatalok zöme az egyetemi diploma megváltó erejében bízik. Ám egy jó szakma többet érhet a diplománál. Tudom, merész ez a kijelentés.  Kapásból statisztikák sorával lehet cáfolni, mennyivel több a perspektíva a felsőfokú végzettségben, mennyivel többet keresnek stb... Ezzel nagyrészt egyet is értek, nem is akarok ezzel vitatkozni. Csupán azt mondom: egy keresett szakmával többet lehet kezdeni az életben, mint egy telített területen szerzett diplomával. Főleg ha utóbbinál a személyes érdeklődés is hiányzik.

Nyugaton is nagy a szakmunkáshiány

Évek óta hallom, hogy a magyarországi autógyárak és beszállítóik mennyire nehezen találnak fémipari szakmunkásokat; hogy mennyire lecsökkent a szakmunkástanulók száma; hogy nincs jó minőségű utánpótlás.

Nincs ez másként tőlünk nyugatra sem. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában (EURES) keresve Ausztriában a Friseur (fodrász) szóra 641 állásajánlat, a Tischler (asztalos) szóra pedig 715 ajánlat jelent meg. Itt azokat a pozíciókat hirdetik meg, amelyekre külföldi jelentkezőket is várnak. Pár napja kaptam egy emailt Németországból az egyik tartományi gazdasági kamara képzési vezetőjétől, aki a helyi újságokból küldött cikkeket. Örömmel újságolta, hogy elindult újra szakképzési programjuk. Magyarországról és Lengyelországból toboroztak idén érettségizett fiatalokat, akikkel kint tanulmányi szerződést kötnek: cégekhez helyezik el őket, ahol a duális szakképzés keretében dolgoznak és tanulnak három éven át (jellemzően fémipari, elektronikai és vendéglátóipari szakmákban). Mondanom sem kell, hogy ezekre a fiatalokra a tanulmányok lezárása után biztos állás vár.     

Hogy mi ebből a tanulság? Pályaválasztásnál az elsődleges szempont a személyes érdeklődés legyen. Emellett sok más szempontot, például a szakterület (honi és külföldi) keresettségét is érdemes nézni. Utóbbi kategóriában a CNC-esztergályos jóval erősebb, mint a kommunikációs munkatárs...

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemények:

Szavazzunk a munkaadókról! Aki eddig még vett részt az online szavazáson, de van véleménye, tapasztalata az álláskeresésről, várom.. Hogyan kezelték pályázatotokat, mennyire profik a munkaadók, milyen hiányosságokat láttok? Erre a linkre kattintva egy kérdőív jelenik meg, fél perc alatt kitölthető, az eredményekről beszámolok. Köszönök minden választ! Pénteken zárom a szavazást.

A Facebookon itt vagyok megtalálható. Minden visszajelzést (like, komment, bírálat, javaslat) köszönök.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Álláskeresők és HR-esek élményeiből készítettem most egy gyűjtést, mikor is (lehet) komolytalan egy pályázó. Jó hír: egy kis odafigyeléssel mind a 15 buktatót ki lehet kerülni. A bejegyzés végén pedig szavazásra hívom kedves olvasóimat. Arra kérek mindenkit, mondjon véleményt, mi zavarta őket leginkább a kiválasztási folyamatban, tehát gyűjtsünk visszajelzést, a szabad szöveges részben akár "be is lehet szólni" a munkaadóknak...

1. Több helyre ugyanazt az emailt küldöd

Nem mutat jól, ha egy HR-es a „Fw” jelzést látja az email tárgyában. Ez ugyanis azt sugallja, hogy az álláskereső egy másik céghez küldött anyagot továbbított, tehát elsődlegesen nem ide pályázik. Ha ráadásul a megszólítás és az email szövege is általános (Például: Tisztelt Cím! Csatolva küldöm pályázatomat. Várom válaszát! Üdvözlettel: XY), akkor nagy valószínűséggel a kukában landol a mail. Kivéve persze, ha annyira kapós szakember vagy, hogy két kézzel kapkodnak utánad (például nyelveket beszélő mérnök, informatikus, sztársportoló...).

2. Ugyanannál a cégnél ugyanazzal a CV-vel minden meghirdetett állásra pályázol

„Minden megoldás és pozíció érdekel.” Kiveri a biztosítékot a HR-eseknél ez a mondat. Mennyire van ugyanis reális önképe annak a pályázónak, aki a HR-estől a recepcióson, logisztikuson át az értékesítőig minden meghirdetett állásra lő? Még akkor is, ha a háttérben a kétségbeesés húzódik meg, inkább több céghez pályázzunk hasonló területekre. Amihez a leginkább értünk vagy amiben a legerősebbek vagyunk.

3. Megmosolyogtató vagy elborzasztó az email címed

Az első benyomás az álláspályázatnál is fontos. Legyen üzleties a mailcím és ellenőrizzük, hogy a kimenő mailben a teljes nevünk szerepel-e (például küldjünk levelet egyik mailcímről a másikra). Kerülendőek az olyan mailcímek, mint például „kiralycsavo@...”, „killer@...” és még hosszan lehetne folytatni.

4. Rosszul írod le a cég /a kontaktszemély nevét. Helyesírási hibáktól hemzseg a pályázatod.

Sok jelentése lehet ennek, de egyik sem pozitív rád nézve: figyelmetlenség, pontatlanság, komoly érdeklődés hiánya, műveletlenség.

5. Csak magadról írsz, beszélsz és nem találsz kapcsolódási pontokat a kinézett céggel

A sikeres pályázat titka, kapcsolódási pontok találása közted és a vállalat között. Ha csak magadat mutatod be és nem tudsz semmit sem írni, mondani arról, mi az, ami megfogott a cégben, a munkakörben, milyen múltbeli tapasztalatot tudnál itt hasznosítani, az álláshirdetést olvasva miben ismertél magadra, akkor nem leszel az esélyesek között.

6. Nem érkezel pontosan interjúra, és nem jelzed telefonon a késést

Fontos a pontos érkezés, ám bármi közbejöhet: közlekedési akadály, előre nem kalkulált magánéleti esemény. Ennél még fontosabb, hogyan kezeled a helyzetet. Teljesen más a megítélés, ha előre szólsz telefonon, hogy késel vagy bizonytalan érkezés esetén új időpontot kérsz, mintha „csak úgy” késel fél órát vagy el sem mész interjúra.

7. Ápolatlanul, kopott öltözetben jelensz meg

A cég képviselője állásinterjún mindig felteszi magának a kérdést: „El tudom képzelni a cégnél? Hitelesen tudna képviselni ügyfelek előtt?” (utóbbi kérdés főleg közvetlen ügyfélkapcsolatot jelentő munkánál). Az ápolatlanság és a rossz öltözet még azt is jelzi: a pályázó nem tiszteli meg a munkaadót. Az elvárt öltözet egyébként szakma- és cégtípusfüggő. Érdemes erről előtte ismerősi körben tájékozódni.

8. Alig tudsz valamit a megcélzott vállalatról

Evidensnek tűnik, hogy állásinterjúra érkezve utána kell nézni a munkaadónak. Ennek ellenére még mindig megesik, hogy a legalapvetőbb információk hiányoznak a cégről.

9. Üzleti titkokat fecsegsz ki előző munkaadódról

Még ha érdekesek is a sztorik, a munkaadó felteszi magában a kérdést: „Lehet, hogy rólam is ilyen nyíltan fog beszélni, ha felveszem és egy idő után újra állást keres.”

10. Bizalmaskodsz az interjúztatóval

„Láttam a Facebook-oldalát. Jól néz ki a nyaralós fotókon.” Ha egy férfi pályázó így próbál egy hölgy interjúztatónál „bevágódni”, rossz úton jár. Nagyon kockázatos átlépni a határokat és a privát szférában kutakodni. Akkor is, ha az információ mindenki számára elérhető.

11. Felveszed a mobiltelefont interjú alatt

Kirívó udvariatlanságnak számít. Ha életbevágóan fontos hívást vársz, akkor is jelezd előre a lehetőséget. Máskülönben kapcsold ki a mobilt, amikor belépsz a tárgyalóba.

12. Ellentmondások vannak a pályázati anyagodban és / vagy állásinterjús szereplésedben

Mielőtt interjúra indulsz, olvasd el milyen önéletrajzot küldtél el. Rendkívül kínos, ha a szóban elmondottak és az írásos verzió ellentmondanak egymásnak. Példa: egy a CV-ből „kifelejtett” korábbi munkaadót megemlítesz, másként nyilatkozol nyelvtudásodról, tanulmányaidról, de akár a hobbin is elcsúszhatsz. Nézd nyilvános közösségi médiás adatlapodat is, mi szerepel rólad. A HR-esek egyre nagyobb aránya szaglászik a pályázók után.

13. Extrém alacsony vagy extrém magas a fizetési elvárásod

Egy felkészült pályázó nagyságrendileg be tudja lőni, mekkora fizetést tart reálisnak. A legtöbb esetben állásinterjú kerül szóba a kérdés. A túl alacsony és a túl magas összeg is azt jelenti, a pályázó nincs tisztában piaci értékében vagy nem értette meg a pozíció tartalmát.

14. Nincs kérdésed, és nem mutatsz érdeklődést a cég iránt

Érdemes 1-2 kérdéssel készülni akár a cégről, akár a betöltendő munkakör részleteiről. Ha nagyon informatív a cég képviselője, akkor elképzelhető, hogy nehezebb, de valamilyen szintű érdeklődést mutatni kell.

15. A fizetésen kívül más érved nincs, miért szeretnél ott dolgozni

Szinte minden állásinterjún elhangzik a kérdés: „Miért szeretne nálunk dolgozni?” Bármennyire is nehéz a megélhetés, próbálj meg a szociális háttér helyett más, a munkával vagy a munkaadóval kapcsolatos érvekkel előállni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, visszajelzésnek, kritikának örülök.

...és akkor kérek mindenkit mondjon véleményt eddigi pályázási tapasztalatairól. Alább a kérdőív. Majd az eredményt is közlöm. (Nem kell megadni semmilyen személyes adatot)

Minden munkavállaló életében eljön a pillanat, amikor új állás után kell nézni. Sokkal könnyebb azonban meglévő munkahelyről pályázni, mint egy esetleges kirúgás, cégmegszűnés után mindenféle bevétel nélkül próbálkozni. Melyek lehetnek azok a pontok, amikor el kell kezdeni körülnézni a munkaerőpiacon? Tegyünk egy kis tesztet magunkon az alábbi tíz pont alapján.

1. Lejtőre kerül a munkaadó.  Vegyük szemügyre munkaadónk gazdálkodását. Nem jó jel a csökkenő árbevétel (főleg, ha a versenytársak növekednek), a veszteséges működés és ezzel párhuzamosan a fejlesztések/beruházások elmaradása.

2. Fúzió, felvásárlás.  Krízispont a munkahelyen a felvásárlás és a fúzió is. Ekkor ugyanis „újra keverik a lapokat” és ennek vannak személyi következményei. Nem kerülünk feltétlenül rosszabb pozícióba vagy azonnal az utcára, de ilyen helyzetben jobb a fokozott éberség.

3. Új vezető érkezik.  Résen kell lenni akkor is, ha új vezető érkezik. Az esetek nagy százalékában ugyanis nem elődje bizalmasaival dolgozik együtt, hanem hozza a saját embereit. Lehet, hogy a váltás több hónapon át történik meg, de az előző ügyvezető közeli munkatársai bizonyosan nehéz helyzetbe kerülnek.   

4. Megváltozik a vezető viselkedése.  Gyanakvásra adhat okot, ha a korábban nyitott és támogató vezető elérhetetlenné válik, nem ad világos válaszokat, elmaradnak a korábbi megbeszélések.

5. Távoznak a kulcsemberek.  Intő jel, ha meghatározó emberek mennek el a cégtől. Bár ha ennek ellenére nincs bajban a vállalat, akkor ez esély is lehet az előléptetésre.

6. Sorozatos vezetői bírálatok. Akár jogosak - például egy teljesítményértékelő beszélgetésen – az elmondottak, akár igazságtalannak érezzük a kritikát, a rendszeres vezetői bírálat nem sok jót ígér. Megeshet, hogy már megvan az utód, a vezetőnek azonban valahogyan igazolnia kell a felmondást. Ennek egyik nem fair módja, hogy teljesíthetetlen feladatokat ad ki kollégájának, majd a borítékolható kudarcra hivatkozva kirúg.  

7. Megromlik a munkahelyi légkör. Nem sok jót ígér, ha megfagy a munkahelyi légkör. Ez adódhat új, a közösséget megváltoztató munkatársak érkezéséből, és a meglévők viselkedésének változásából is. Bármi is az oka, rossz légkörben nem lehet huzamosabb ideig és hatékonyan dolgozni.

8. Nincs szakmai fejlődés és előléptetés. Érdemes álláspiaci értékünket is figyelni. Aki éveken át ugyanazt a munkát végzi, nincs kilátásban előléptetés és szakmájában sem fejlődik, egyre kevéssé lesz kapós a munkaerőpiacon. Ha nem fizet a munkaadó továbbképzést, akkor álljuk saját zsebből vagy képezzük magunkat. Hosszú távon azonban keresnünk kell olyan munkaadót, ahol biztosított a fejlődés.

9. Romlanak a munkafeltételek. Évek óta nincs béremelés, megvonták a cafeteriát, az ügyfeleket már saját autóval kell látogatni, nincs munkavédelmi felszerelés. Ha romló feltételeket tapasztalunk, érdemes ismerősi körben egy kis felmérést végezni: mennyit fizet a konkurencia, hol áll fizetésünk és a munkafeltételek más munkaadókhoz képest. Ha jelentős az elmaradás, akkor meg lehet keresni vezetőnket vagy elkezdhetünk jobban fizető állást keresni.

10. A kiégés jeleit észleljük magunkon.  Huzamosabb ideje nincs munkakedv, közönyös viselkedés a kollégákkal, robotszerű munkavégzés, időnként fejfájás, gyakori panaszkodás. Ha úgy érezzük, hogy belesüppedtünk ebbe az állapotba, valószínűleg csak nagy váltással tudunk megújulni. Talán új iparágba és/vagy szakmába kell beletanulnunk. És persze hadd idézzem Mike Wallace amerikai újságíró örök érvényű „karrierigazságát”: „Ha nem úgy ébredsz minden reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod.”

Szolgálati közlemények:

- Várom olyan kedves olvasók jelentkezését, akik külföldön dolgoznak, Magyarországról települtek ki és megosztanák kijutásuk és kinti dolgozói életük tapasztalatait. Kérem, ide írjanak mailt: karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu Előre is köszönöm a jelentkezést.

- Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket is erre a mailcímre várok.

- A Facebookon itt vagyok elérhető. Örülök minden like-nak, visszajelzésnek és kritikának is.

- Az ESZA Nonprofit Kft. HR-vezetőjétől kaptam mailt, hogy folytatódik a "szenior gyakornoki program", még 15 főre van keret. Ide olyanok jelentkezhetnek, akiknek legalább 15 éves munkatapasztalata van, és szeretnének új szakmát kitanulni az állami tulajdonú, uniós pályázatokat kezelő vállalatnál. Továbbra sem hallottam hasonló kezdeményezésről, ezért is karoltam fel. A gyakornok a cégek többségénél még mindig csak 20-25 éves lehet. Itt nem. Akit érdekel, pályázzon nyugodtan.

Karácsony Zoltán

Kaptam néhány hasznos infót Gedeon Andrástól, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal sajtóreferensétől a nyári diákmunkával kapcsolatban. Mivel úgy érzem, kevés fiatal van tisztában a jogaival, idézem a legfontosabb tudnivalókat. Sok jogvita megelőzhető vele. Hivatalos, állami forrásból valók.

„A fiatal munkavállalók általában nem ügyelnek arra, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, és hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve az adóhatóság felé, hiszen elsődleges céljuk általában a nyaraláshoz vagy iskolakezdéshez szükséges „zsebpénz” megszerzése vagy kiegészítése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező - sok problémát előzhet meg.

Hogyan létesíthető munkaviszony?

A Munka törvénykönyve fő szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes szabályként azonban

• az iskolai szünet tartama alatt (természetesen nem csupán a nyári szünetről van szó, hanem minden olyan időszakról, amikor a tanítás szünetel) munkát vállalhat az is, aki a 15. életévét betöltötte és nappali tagozatos oktatási intézményben tanul,
• gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében (természetesen nem csupán az iskolai szünet tartama alatt).

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő - diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

Be kell jelenteni az adóhivatalnak

A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. A diák munkavállalókat többnyire elsősorban a munkabér megszerzése érdekli, ezért kevés figyelmet fordítanak arra, hogy munkáltatójuk bejelentette-e őket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért „számon kérni” a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

18 év alatt: kell a szülői hozzájárulás

A korlátozottan cselekvőképes személy (tehát a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú) olyan jognyilatkozatához, mely a munkaszerződés megkötésére, annak módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása szükséges. Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be (tehát cselekvőképtelen) – sporttevékenység, modell munka, művészeti tevékenység stb. körében – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő köti meg.  

A legbiztonságosabb: iskolaszövetkezeten át

Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák tagsági és munkaviszonyt létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

Fiatalkorú éjszaka nem dolgoztatható

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka).  A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)

Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is:

• a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni).
• ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

Fontos:

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

Szabadság: jár az időarányos rész

Természetesen nem csupán a „rendes” munkaviszonyban álló munkavállalót, hanem a nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság nyilvánvalóan nem jöhet számításba, viszont a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi - 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Ki kell fizetni a ki nem vett szabadságot

A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a részére járó szabadságot – a foglalkoztatás rövidsége miatt - nem veszik ki természetben; ebben az esetben a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat természetesen a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. Így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.

A munkabér

Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2013. évre vonatkozóan jelenleg a 390/2012. (XII.20.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét kell megfizetni. Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy mely díjazási formákban milyen összegű minimálbért kell megállapítani."

Tehát ennél kevesebb bér nem fizethető

A Facebookon itt vagyok elérhető. Ha tetszik az oldal, köszönök minden like-ot...

Két héttel ezelőtt arra kértem blogom olvasóit, készítsünk egy felmérést a legszexibb szakmákról. Arra voltam kíváncsi, mely foglalkozásokat tartják a férfiak és a nők szexinek a másik nemnél. Összeállítottam egy 50 szakmából álló online kérdőívet, amelyet összesen 676-an töltöttek ki. A férfiak körében győzött a titkárnő/személyi asszisztens, míg a nők szerint a repülőgép-pilóta a legszexibb férfi szakma. Kicsit bővebben az eredmények.

A felmérés menete: Kérdésem így hangzott: "Melyik szakmákat tartja a legszexibbnek a másik nemnél?" A válaszadóknak először nemüket kellett megadniuk, majd a hazai álláspiacot reprezentáló 50 szakmából választhatták ki a legszexibbeket. (Ügyeltem az egyenlő bánásmódra: A férfi és a női kitöltők is ugyanabból a listából választottak, maximum 10-et jelölhettek meg.) Szexinek számított minden, ami vonzó lehet: fizetés, társadalmi presztízs, a média által sugallt kép, konkrét ismerősök, befolyás, hősiesség, férfiasság, nőiesség, a szakmában dolgozók idomai, kisugárzása...

Összesen 676 kitöltés érkezett, közel fele-fele arányban nőktől és férfiaktól.

A női kitöltők körében a repülőgép-pilóta nyert, majd a tűzoltó és a katona következik. A legvégén a könyvelő, a taxisofőr és a jegyellenőr végzett.
A férfi válaszadók legnagyobb számban a titkárnő/személyi asszisztenst jelölték meg, a légi utaskísérő lett a második, a fitnessedző a harmadik.

A kérdőívnek volt egy szabad szöveges része is, ahová a listán nem szereplő, de  szexinek tartott szakmákat lehetett beírni A női kitöltők közül többen az autószerelőt, a filmrendezőt, a kommandóst írták be, míg a férfiak a meteorológus, a stylist, a fogorvos szakmákat.

Külföldi eredmények

Más országokban már korábban végeztek hasonló felméréseket. Ausztráliában a katona lett a legszexibb férfi, míg a sportoló/rekreációs szakember a női foglalkozás. Németországban a hölgyek szerint az orvosok a legvonzóbb férfiak, míg a férfiak a jogász hölgyekre "buknak". Az Egyesült Királyságban februárban látott napvilágot hasonló felmérés, amely csak nők körében készült. Ott a zenész nyert, a bankár és a tanár előtt.

Mi a tanulság?

Számomra az eredményekből az tűnik ki, hogy a nők a hősiességet, az erőt, a veszéllyel való megbirkózást tartják szexinek, míg a férfiak körében a szakmában dolgozó hölgyek kinézete határozza meg a választást. És hogy mire jó, ha valaki szexi szakmában dolgozik? Ettől nem lesz könnyebb az álláskeresés, a társkeresés talán igen...

A 10 legszexibb "női" szakma

1. Titkárnő - személyi asszisztens
2. Légi utaskísérő (stewardess)
3. Fitnessedző (személyi edző)
4. Hostess
5. Pincér
6. Betegápoló
7. Óvónő – óvodapedagógus
8. Tanár (általános vagy középiskola)
9. Rendőr
10.Fodrász

...és a legkevésbé szexiek
Jegyellenőr
Politikus
Agrárgazdálkodó

A 10 legszexibb "férfi" szakma

1. Repülőgép-pilóta
2. Tűzoltó
3. Katona
4. Vízilabdázó (élsportoló)
5. Ügyvéd
6. Orvos
7. Kajak-versenyző (élsportoló)
8. Rendőr
9. Bűnügyi nyomozó
10. Zenész

… és a legkevésbé szexiek
Könyvelő
Taxisofőr
Jegyellenőr

Mit szóltok az eredményekhez? Bármilyen választ szívesen veszek kommentbe vagy blogom facebook-oldalára is. Ha tetszett, minden like-nak örülök... És persze álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket, témajavaslatokat is. A karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Karácsony Zoltán