Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A 10 legérdekesebb momentum a munka világából – szubjektív válogatás 2014-ből

December utolsó napjaiban sorra születnek az évi végi összegzések a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondoltam, elkészítem én is a saját válogatásomat. Számomra ezek voltak a munkaerőpiac legérdekesebb történései, trendjei, pillanatai 2014-ben. Ezúton kívánok Boldog és Karrierépítésben Sikeres Új Évet minden kedves olvasómnak! 2015-ben folytatjuk.

1.Törnek előre a robotok
A következő évek egyik legizgalmasabb és a munkavállalók számára legveszélyesebb rejtvénye, hogy melyek azok a szakmák/tevékenységek, amelyeket a robotok ki tudnak váltani. Idén sem volt hiány kísérletből. A Német Posta csomagküldő drónokat tesztel a szárazföld és egy északi-tengeri sziget között (hasonló a célja az Amazon webáruháznak is). A Microsoft főhadiszállását robot éjjeliőrök védik. A Skype szinkrontolmács-szolgáltatást próbál ki. Egy kaliforniai cégnél automaták írják az egyszerűbb híreket. Vajon valóban veszélyben lesznek a futárok, a tolmácsok, a biztonsági őrök vagy az újságírók? És akkor még nem is beszéltünk az autóiparban a betanított élőmunkát kiváltó gépekről vagy az e-kereskedelem fejlődésével megszűnő adminisztratív pozíciókról, eladói munkákról.

2. Nyugat-Európa nem kér a segélyturistákból
Az utolsó lökést Románia és Bulgária polgárainak szabad nyugat-európai munkavállalása adta meg az európai politikai döntéshozóknak. A leghangosabb a kérdéskörben David Cameron brit miniszterelnök. November végén bejelentett csomagjának értelmében fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy Svájcban februárban a nép döntött minimális többséggel a bevándorlás korlátozásáról. Így aki utóbbi országban szeretne munkát vállalni, igyekezzen, mert hamarosan a népakarat a törvényekben is megjelenik.

3. Harcol az EU a fiatal munkanélküliség ellen
Európa továbbra is tehetetlen, egy nemzedék hiába keres munkát az iskolapadból kikerülve. Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal dologtalan: már nem tanul és nem talál munkát (nálunk a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék). Ennek jegyében hívta életre az EU az Ifjúsági garanciaprogramot. Ebben az EU-tagállamok kötelezték magukat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően 4 hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Most indulnak a programok, sokat várnak ettől az európai döntéshozók.

4. Átlépte az 500 ezret a magyarországi LinkedIn-használók száma
Több posztban is foglalkoztam azzal, hogy a következő években az álláskeresésben egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média. Ezen belül is tör előre a LinledIn.com oldal. A magyarországi felhasználók száma augusztusban lépte át a félmilliós határt és gyorsuló ütemben bővül. A fejvadászoknál és a személyzeti szakembereknél már ez az egyik legfontosabb forrás a jelöltkeresésben és a pályázók ellenőrzésében.

5. Nem lehet vasárnap dolgoztatni a hazai kereskedelemben
Karácsony előtt átment a parlamenten a KDNP törvényjavaslata a vasárnapi zárva tartás bevezetéséről. A jövő év egyik nagy kérdőjele, hogy a március 15-i hatályba lépést követően miként alakul a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Egyes becslések szerint 15-20 ezres elbocsátásba is kerülhet a dolgozók szabad vasárnapja. Megússzák viszont a zárva tartást azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, és a benzinkutak shopjai is.

6. Adómentes cafeteriaelem lett a lakáshiteltörlesztés Magyarországon
A munkavállalók számára az év egyik újdonsága áprilisban vált elérhetővé: néhány nappal a parlamenti választások előtt írta alá a nemzetgazdasági miniszter a munkaadói lakáshiteltörlesztésről szóló végrehajtási rendeletet, amellyel egy cég akár 5 millió forint adómentes támogatást adhat a munkavállalójának e célra (öt éven át értendő, évi 1 millió forintos maximummal), ami nem kis mértékben növelheti a munkavállaló elköteleződését a munkaadó iránt.

7. Magyarországon csökkent legjobban a munkanélküliség az EU-ban
A közmunka mindenképpen közrejátszott, ám akkor is figyelemre méltóak a számok.Egy év alatt 22 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. Ebben a kategóriában Magyarország az éllovas: nálunk tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a ráta. Utánunk Portugália és Spanyolország következik. Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

8. Bevezetik a minimálbért és a női kvótát Németországban
Néhány évvel ezelőtt egyikre sem fogadtak volna sokan. A kereszténydemokrata-liberális (CDU-FDP) koalíció 2013-as vége és a CDU-SPD nagykoalícós kormány hivatalba lépése azonban változást hozott a német politikában. Ezentúl 8,5 euró alatti óránkénti munkabért nem fizethet a munkaadó. Ez a Németországban munkát vállaló magyaroknak fontos információ. 2016-tól pedig a 200 főnél nagyobb részvénytársaságok felügyelőbizottságaiban kell legalább 30 százalékos részarányt biztosítani a hölgyeknek.

9. Sokkal kevesebb időt töltünk táppénzen
Az egyik legérdekesebb KSH-elemzés, amelyet az utóbbi időben olvastam. 2005 és 2013 között a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza Magyarországon. Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Azt azért a KSH hozzáteszi, hogy a dolgozók egészségi állapotának a javulása is tényező lehet. Utóbbiban szerintem kevesen hisznek látva-hallva más egészségi statisztikákat...

10. Emelkednek a fizetések Magyarországon
A bruttó átlagkereset január-októberben éves összevetésben 2,9 százalékkal, 234 400 forintra nőtt, ami a nulla körüli inflációt figyelembe véve ugyanakkora reálbéremelkedést is jelent. A minimálbér a hétfői megállapodás alapján a 2014-es 101 500 forintról 2015. január 1-től 105 ezerre, a garantált bérminimum 118 ezerről 122 ezer forintra nő. Persze ez sovány vigasz annak, akinek a bankszámlájára ugyanaz az összeg érkezik, mint tavaly ilyenkor.

0 Tovább

Hogyan viselkedj a céges karácsonyi partin?

Itt van újra az évi végi vállalati rendezvények időszaka. A legtöbb helyen lesz valami: vacsora, beszélgetés, zene, italfogyasztás, vezetői összegzés, esetleg valamilyen játék, kísérőprogram. Nem árt azonban munkavállalóként résen lenni. Aki nagyon elengedi magát, kellemetlen következményekkel szembesülhet.

15 évvel ezelőtt Franz Beckenbauer a németek futball-legendája saját példáján tapasztalta meg, mi minden megtörténhet egy céges karácsonyi partin . A „Császár”, a Bayern München akkori elnöke - vélhetően néhány sör elfogyasztása után - kikezdett a klub egyik titkárnőjével, Heidivel, akivel egy idő után elvonult. Az éjszaka „eredménye” egy gyermek lett, a most már 14 éves Joel Beckenbauer. A hirtelen akció Beckenbauer második házasságának megromlásához, később váláshoz vezetett. Igaz, hosszú távon happy end a sztori vége, ugyanis három évvel később megszületett a második gyermek attól a bizonyos titkárnőtől, újabb három év múlva pedig összeházasodtak.

Franz Beckenbauer, felesége Heidi és fia Joel idén nyáron. Már nem bánják azt a bizonyos 1999-es Bayern München karácsonyi partit...

Biztosan akad még sok hasonló eset, a céges karácsonyi partik ugyanis számos meglepetést tartogatnak és a munkahelyen nem látott reakciókat hozhatnak ki a résztvevőkből. Felvetődik a kérdés: Miért tart ilyen rendezvényt a vezetőség? Miért nem osztja szét az erre kifizetett pénzt a munkavállalók között? Sokkal jobban örülnének ennek a karácsonyi meglepetésnek, mintsem együtt bulizni a felettesekkel.

Az év végi parti nem az értelmetlen pénzszórásról szól, sokkal inkább a munkatársak megtartásáról. A tét: milyen hangulatban vonulnak a kollégák a karácsonyi pihenőre? Jó kedvvel, az erőgyűjtés szándékával, azzal a céllal, hogy januárban újult erővel folytassák a munkát? Vagy hitehagyottan, fél szemmel az állásportálokra fókuszálva?

Az év végi parti jó alkalom az ügyvezető számára is, hogy jelezze, fontosak számára a dolgozók, erős a vállalat, senki ne féltse állását.

Munkavállalóként érdemes megfelelő körültekintéssel kezelni az eseményt. Könnyű ugyanis olyan bakikat elkövetni, amellyel hosszú időre eláshatod magadat. Melyek is ezek?

- Ne maradj ki belőle. Ugyan munkajogilag senki sem kötelezhető munkaidőn kívüli céges rendezvényen való részvételre, ne mondj nemet. Sokat ronthatsz cégen belüli pozíciódon.

- Ne csak a közeli kollégáiddal beszélj. Ez jó alkalom arra, hogy olyan vezetőket / munkatársakat is megszólíts, akikkel korábban kevés kapcsolatod volt. Ilyenkor minden vezető nyitottabb, könnyebben megközelíthető. A karácsonyi partiban csapatépítést látó cégek erre figyelnek: például játékos feladatokkal, nem fix ülésrenddel, vagy azzal, hogy a vezetők keresik a beszélgetést azokkal, akikről keveset tudnak.

- Félhivatalos eseményként tekints rá. A céges parti nem magánbuli. Még akkor sem, ha a cégvezetés azt kommunikálja, hogy most mindenki elengedheti magát. Fogd fel inkább félhivatalos eseménynek, amely a vidámságról szól. Viselkedés szempontjából sok függ persze a cégkultúrától. Egy huszonéves vezetők szervezte „startup-os bulin” más engedhető meg, mint ahol ötvenes, konzervatív urakból áll a menedzsment.

- Öltözz fel megfelelően. Ha nem vagy biztosak az elvárt öltözetben, inkább kérdezz rá előtte. (bár nem szokványos dress code esetén a vezetés ezt előre jelzi)

- Óvatosan az alkohollal. Csak annyit igyál, amennyi biztosan nem árt meg. A kontrollt vesztett dolgozó nagyon kellemetlen helyzetekbe sodorhatja magát. Még akkor is légy résen, ha a vezetés ivásra sarkall.

- Vigyázat a flörtöléssel. Ne most kezdj el kollégáiddal bizalmas viszonyt kialakítani, főleg ne a felettessel. (Bár Beckenbauerék példája mutatja, vannak kivételek). Gondold át azt is, mennyit osztasz meg magánéletedből a kollégákkal. A túlzott kitárulkozás veszélyes lehet.

- Ne most kérj béremelést. Nagyot hibázol, ha ilyenkor próbálsz meg a vezetőből fizetésemelést vagy előléptetést kicsikarni. Ez nem az a pillanat.

- Ne morgolódj, ha nem téged tüntettek ki. Gyakori, hogy a céges bulikon a legjobban teljesítőket különféle díjakkal jutalmazzák. Örülj a másik sikerének, gratulálj neki. Ne azt hangsúlyozd, hogy miért nem te kaptad.

- Légy tisztelettudó a főnökkel. A vezetőknek általában nagy az egójuk. Nem szeretnek alulmaradni, a beosztottakhoz képest rossz színben feltűnni, legyen az tánctudás, játékos feladatok vagy tájékozatlanság egy-egy téma kapcsán. Ha valamiben jobb vagy a főnöknél, mutatkozz szerénynek, kicsit vegyél vissza önmagad ünnepléséből.

- Ne próbáld meg átverni a céget. A legtöbb céges rendezvény költségeit a munkaadó fizeti, ugyanis ő hívta meg ünnepelni a munkavállalóit. Megesik azonban (ez sem túl jó üzenet), hogy a vezető korlátokat állít fel: például a röviditalt, a cigarettát mindenki maga fizeti. Tartsd magad ehhez, ne próbáld meg átverni a céget.

A Facebookon itt vagyok elérhető.

Feltettem az alábbi kérdést, amelyre december 15-én hétfő 10.30-ig összesen 374 válasz érkezett. Ezek szerint a válaszadók 70 százalékánál (263 válaszadó) lesz valamilyen céges rendezvény karácsony előtt, 28 százaléknál (105) nem. Köszönöm a közreműködést!

0 Tovább

A Miniszterelnökség nem családbarát munkahely

Kapkodom a fejemet a Miniszterelnökségről érkező tegnapi hírek hallatán. Először a Magyar Nemzet online adott hírt arról, hogy bevezették a napi 10 órás munkaidőt. Állítólag több családos alkalmazott felmondott, mert nem tudott gyermekéért délután az óvodába, iskolába elmenni. A távozókat többnyire fiatalokkal pótolták, akikkel pénzt is takarítottak meg, ugyanis a bértábla szerint kevesebb jár nekik.

Ezeket az állításokat Lázár János miniszter nem cáfolta, hanem egy közleményben kifejtette, hogy a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező. A szolgálatnak és így a munkaidőnek náluk kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség "sajnos valóban nem egy családbarát munkahely". A hivatalos munkaidő egyébként 7.30-17.30 között tart.

Nem vitatom, hogy a Miniszterelnökségen nagy a munkamennyiség, milliók életére ható döntések születnek, amelyek előkészítése jelentős erőforrást igényel. A kérdés csupán az, hogy a sikeres munkához tényleg ilyen munkarendre, munkaszervezésre és kommunikációra van-e szükség.

Sok cégnek megéri családbarátnak lenni

Vessünk egy pillantást a versenyszférára, ahol a teljesítmény minőségén a cégek léte múlik, ahol a fő hajtóerő a profit, a minél gazdaságosabb működés. És mit látunk? Hogy ezek a cégek sorra vezetnek be családbarát intézkedéseket: rugalmas munkakezdést törzsidővel, a gyesről visszatérők integrálását segítő programot, ingyenes orvosi szűrést, részmunkaidőt, távmunkát, céges családi napközit és még hosszan lehetne sorolni. Tavaly a Sokszínű és Családbarát Szervezet díjat olyan vállalatok kapták meg, mint a Magyar Telekom, a Nestlé, az Unilever, a K&H... Nem ismeretlen márkák, hogy finoman fogalmazzak.

Miért teszik ezt a cégek? Biztosan nem szociális érzékenységből. Nem az az elsődleges céljuk, hogy a munkavállaló jól érezze magát.

Hanem azért,
hogy legfontosabb erőforrásukat, az értékes munkavállalókat megtartsák,
hogy vonzóak legyenek a legtehetségesebb álláskeresők számára, akiknek fontos a munka-magánélet egyensúly,
hogy csökkentsék a fluktuációt, mert a munkaerő pótlása komoly költség,
hogy a munkavállaló a maximumot hozza ki magából. Ne az otthoni élet szervezése vegye el az energiákat.

A munka világa a rugalmasság felé halad

Vitán felül áll, hogy a munkára alkalmatlan munkavállalónak nincs helye egy-egy szervezetben. A mai technológiai keretek között azonban annyi opció akad arra, hogy irodai pozíció esetén a munkaadó figyelembe vegye a munkakörre alkalmas családosok igényeit, élethelyzetét. Elismerem, hogy ezeknek a kereteknek a kialakítása idő, pénz és munka. Például kell egy megbízható teljesítménymérési rendszer bevezetése, amelyben nem a munkahelyen töltött idő, hanem az asztalra letett végeredmény számít. Aki hosszú távra tervez és/vagy mintát akar mutatni a magyar társadalomnak, esetleg más cégvezetőknek, az megteszi. A Miniszterelnökség pedig a kirakatban van, akár tetszik, akár nem.

Néhány éve egy nagyvállalat HR-vezetőjétől hallottam, hogy náluk a vezetői teljesítményértékeléseken negatívum az, ha valaki huzamosabb időn át 10-12 órát dolgozik. Koncentráltan dolgozva 8-9 órába bele kell férnie a feladatoknak, efölött jelentősen csökken a hatékonyság és ez hosszú távon kiégéshez vezet, ami nem érdeke a cégnek sem.

A legjobbak távoznak először

Bármennyire is presztízs és nemes szolgálat a Miniszterelnökségen dolgozni, a céges tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen változások esetén azok a családosok vagy családalapítás előtt állók távoznak először, akik a legértékesebbek, akik tudásukkal könnyen elhelyezkednek a munkaerőpiacon. Egy családbarát munkahelyen.

A fiatal, szingli utánpótlás betanítása idő és pénz. És ők is csak addig lelkesednek az ilyen munkakörnyezetért, ameddig nem kerülnek hasonló élethelyzetbe...

A Facebookon itt vagyok fent. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu oldalon várom a témával vagy bármilyen álláspiaci kérdéssel kapcsolatos észrevételeiteket, kérdéseiteket.

6 Tovább

Nethasználat a munkahelyen - 7 kérdés és válasz

A közelmúltban részt vettem egy beszélgetésen a Réti, Antall és Társai PwC Legal szervezésében a munkahelyi internethasználat kérdésköréről. Úgy érzékelem, hogy elég sok a bizonytalanság illetve az aknamező e téren a munkavállalók és az álláskeresők körében. Most néhány elemet emelek ki.

Tilthatja a munkaadó a magáncélú nethasználatot? Természetesen igen. A munkaadó dönthet úgy, hogy a munkavállaló a gépet és a netet csak céges célra használhatja. Azaz magáncéllal sem weboldalakat nem látogathat, sem pedig adatokat nem tölthet le. Erről előzetesen írásban kell tájékoztatni a munkavállalót és nem kell tőle hozzájárulás.

Mi a helyzet, ha nincs tiltás? Akkor szabad használni. A magáncélú használat azonban nem lehet aránytalan. Hogy mi számít aránytalannak? Erre egyértelmű definíció nincsen.  Egy német bíróság ítélete szerint (ez inkább iránymutató) 8 órás munkanapból 2 óra már annak számít. Tehát napi fél órába valószínűleg nem lehet belekötni.

Hogyan ellenőrizhet a munkaadó? Más a helyzet, ha a munkaadó tiltja a privát netezést, mintha engedélyezni/nem szabályozza. Tiltás esetén a cég ellenőrizheti a meglátogatott weboldalakat, a letöltött adatokat (erről azonban előtte tájékoztatni kell a munkavállalót). Ha nincs tiltás, akkor a munkavállaló előzetes hozzájárulása (tehát itt nem elég a tájékoztatás) után kontrollálható a dolgozó. Még nagyobb körültekintést igényel a munkavállalók által használt e mail postafiókok ellenőrzése. Ez gyakorlatilag csak a munkavállaló jelenlétében történhet jogszerűen.

Levonhatja a munkaadó a dolgozó fizetéséből a privát célú többletköltséget (például külföldi adatroaming esetén)? A munkáltató a többletköltséget jogosult a munkavállalóra terhelni. Ahhoz azonban, hogy a munkavállaló fizetéséből a munkáltató ezt az összeget levonja, szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Ha ez nincs meg, akkor csak kárigény érvényesíthető, peres eljárás keretében.

Hogyan szabályozható a munkavállaló internetes viselkedése? Egyre több cég állít össze az online viselkedést is szabályozó magatartási kódexet. Ebben például meghatározhatják, mi számít megőrzendő üzleti titoknak. Megtiltható a munkahelyen készült képek közzététele, a munkáltató jó hírét sértő véleménynyilvánítás. Utóbbit egyébként csak nagyon szűk körben lehet korlátozni.

Mit ne tegyél munkavállalóként? Itt néhány útravaló tőlem: Üzleti ügyben semmilyen infót ne ossz meg nyilvánosan. Ha hivatalosan betegszabadságon vagy, ne posztolj képet aktuális utazásodról, szórakozásodról, ne add meg, hogy éppen hol vagy éppen. Ne élj élénk online közösségi életet munkaidőben sem. Ezeket a munkáltató felhasználhatja ellened. Kicsit más a helyzet, ha véleményt fogalmazol meg. Itt csak annyi a fontos, hogy nyilvánosan ne bíráld munkaadódat. Nehezen szankcionálható, de érdemes tapintatosnak lenni a munkaadóval szemben, ha megosztó kérdésben szólalsz meg sarkosan. Ilyenkor tanácsos kivenni adatlapodról a munkaadód nevét.

Mit ne tegyél álláskeresőként? Legutóbbi bejegyzésemben idéztem az Adecco munkaerő-közvetítő cég HR-esek körében végzett felmérését. A kelet-közép-európai országok toborzóinak 39 százaléka utasított már el jelöltet a személyes profiloldalon talált információk alapján. A leginkább negatív tartalom, ha valaki a munkaadójával szemben inkorrekt. Például nyilvánosan bírálja a céget, belsős adatokat, infókat oszt meg. Szintén a negatív tartományban található, ha valaki szalonképtelen véleményt fogalmaz meg. Nem számít negatívumnak, ha valaki magánéleti fotót (például egy fürdőruhás kép) posztol.

0 Tovább

Álláskeresés a közösségi médiában – ne maradj ki belőle

A minap kaptam egy érdekes kutatást az Adecco munkaerő-közvetítő cégtől. 17 ezer álláskereső és 1500 munkaadó osztotta meg a véleményét a világ több mint 20 országából (Magyarországról is) arról, hogyan használja a különféle közösségi oldalakat az álláskeresésben illetve az új munkaerő megtalálásában. A fő üzenet: a közösségi média előretör, elsősorban a Facebook és a LinkedIn, ehhez pedig álláskeresőként alkalmazkodni kell.

Az Adecco tanulmányából megállapítható, hogy 2013-ban a toborzási tevékenység
több mint fele (53 százalék) az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Várhatóan 2014-ben ez az arány tovább növekszik (61 százalékra).

Magyar álláskeresői szemmel

Magyarországon a nethasználók 94 százaléka használ valamilyen közösségi oldalt. Álláskeresési célra (is) 40 százalék használja a Facebookot, majd a LinkedIn következik 24, a Google+ 22 százalékkal. A többi social media 3 százalék alatti részarányt képvisel.
A médiumok közül a leghatékonyabbnak (1-5-ig értékelve a legmagasabb pontszám) a LinkedInt tartják a használók, majd szorosan a Facebook és a Google+ következik.

Mire használják a magyar álláskeresők a közösségi médiát?

Álláshirdetéseket keresnek (74 százalék)
A potenciális munkaadók oldalait keresik meg (74)
Azt olvassák el, hogy mit mondanak mások a kinézett cégről (63)
Kapcsolatépítésre (45)
Pályázásra (34)
Önéletrajz szétküldésére (33)
Saját márka építésére (32)

Ahogyan látható, a magyar közösségimédia-használók kevésbé tekintenek személyes oldalukra úgy, mint a márkaépítés eszközére. Pedig ide tartozna a szakmai csoportokhoz csatlakozás, saját írások, vélemények posztolása, szakmai újdonságok megosztása.

Milyen karrierépítéssel kapcsolatos információt tartalmaz publikus személyes oldalad? – tették fel a kutatók a kérdést. Ahogyan a válaszokból látszik, van még mit javítani annak, aki ’karriertudatos’ nethasználóként akar megjelenni.

- Személyes adatok (52 százalék)
- A profiloldalból kirajzolódó személyiség (47)
- Szakmai tapasztalat (32)
- Fotó (26)
- Hobbi (24)
- Referenciák, mások kommentjei (20)
- Saját tartalom posztolása (19)
- Szakmai elismerések, díjak (16)

Munkaadói szemmel

Itt csak magyarországi eredmények nincsenek, a kutatók tucatnyi kelet-európai (köztük magyar) és balkáni ország toborzási szakembereinek válaszait összegezték. Ettől függetlenül sok az álláskeresők számára tanulságos megállapítás.

A toborzó szakemberek számára az első számú közösségi oldal a LinkedIn (60 százalék szakmájában használja), majd a Facebook (36), a Google+ (13) és a Twitter (12) következik. Céges oldallal a LinkedIn-en 63, a Facebookon 64 százalék rendelkezik.

Minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb arányban vannak jelen a közösségi médiában.

Mire használják a toborzók a közösségi médiát?

- Álláshirdetés publikálása (72 százalék)
- A passzív jelöltek – akinek van munkája, aktívan nem keres állást, de váltásra nyitott – felkutatása (68)
- Pályázatok fogadása (61)
- Munkaadói márkaépítés (60)
- A pályázói önéletrajz „csekkolására” (60)
- A pályázó kapcsolatainak megtekintésére (55)
- A pályázó által posztolt tartalmak megtekintésére (50)
- A pályázó referenciáinak áttekintésére (49)

A toborzók számára a legfontosabb adatok egy személyes oldalon, a szakmai tapasztalat és a szakmában szerzett elismerések, díjak felsorolása. (Csak emlékeztetőül: az álláskeresők pedig éppen ezeket az adatokat „hanyagolják el” a profiloldalukon…)

Ami miatt elutasítanak

A toborzók 39 százaléka utasított már el jelöltet a személyes profiloldalon talált információk alapján. A leginkább negatív tartalom, ha valaki a munkaadójával szemben inkorrekt (nyilvánosan bírálja a céget, belsős adatokat, infókat oszt meg). Szintén a negatív tartományban található, ha valaki megosztó témában (például droghasználat) sarkos véleményt fogalmaz meg. Nem számít negatívumnak, ha magánéleti fotót (például egy fürdőruhás kép) posztolunk.

Érdekesség, hogy a cégek képviselőinek 11 százaléka bevallotta, hogy elkérte a pályázó közösségi médiás jelszavát, hogy körülnézzen profiloldalán. Álláskeresői részről a magyarok 0,5 százaléka nyilatkozott így.

Mi ebből számomra a tanulság?

- Sok más kutatás is azt mutatja, hogy a közösségi média előretör a toborzásban. Álláskeresőként ehhez alkalmazkodni kell.

- Ha nem akarsz benne részt venni, de valamikor vagy akár most állást keresel, akkor minél kevesebb információt tegyél publikussá vagy egyszerűen ne regisztrálj ezeken az oldalakon.

- Ha a közösségi médiában álláskeresési eszközt látsz, akkor figyelj arra, milyen információkat, kivel osztasz meg.

- Ha építeni is akarod a szakmai és személyes márkádat, akkor pedig készíts hosszú távú tervet. Gondold át, hol érheted el a számodra érdekes döntéshozókat, cégeket, milyen fórumokon zajlik eszmecsere. Olyan profiloldalt állíts össze, amely akár önéletrajzként is funkcionálhat. Merd leírni a véleményed, ossz meg érdekes tartalmakat és gyűjts ismerősöket. És persze gondold át, mit és hogyan közölsz privát énedből.

- Azt is érdemes átgondolni, hogy a Facebook és a LinkedIn közül mit milyen célra használsz. Akadnak, akik a Facebookot privát kapcsolatokra, a LinkedIn-t üzletire használják. Ha azonban az általad kinézett cégek, személyek inkább a Facebookon találhatóak meg, akkor ott érdemes hangsúlyosan jelen lenni.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Bringázz a munkába – másfél éve a szenvedélyem

Ma az óbudai Szentlélek téren reggeliztem. Se szék, se asztal, mégis jól esik a kakaóscsiga gyümölcslével a HÉV megálló melletti bicikliút mentén. Miközben állva falatoztam, felvillant néhány emlékkép az utóbbi 1 év hét hónapból. Ugyanis 2013. március elsején megfertőzött valami. A kerékpárral munkába járás. Ma reggel pedig a Bringázz a munkába kampányban osztottak ételt-italt a munkába kerekezőknek a „Bringásreggeli” programon. Nekem is.

„Megfázom.”, „Elkések.”, „Fáradt vagyok.”, „Megizzadok.”, „Elázom.”. A kampány weboldalán, a www.bam.hu oldalon sorjáznak a kifogások, miért nem akar az ember reggel két kerékre pattanni. Kicsit magamra ismerek, mert 2013 előtt hasonló szólamokkal jöttem elő, amikor bringás kollégáim engem - a sportolást imádó embert - azzal cikiztek, miért járok tömegközlekedéssel munkába.

Egy használt kempinggel indult a projekt

Aztán bő másfél éve a tavasz közeledtével váltásra szántam rá magam. Vettem egy használt „kempingsszerű”, összecsukható biciklit 10 ezer forintért és elkezdtem Óbuda és a pesti belváros között kerekezni. Mivel a budai agglomerációban (Nagykovácsi) élek, ezért a teljes biciklivel bejárás szóba sem jöhetett. Továbbra is autóval érkezem Óbudára kora reggel, viszont utána a csomagtartóból a biciklit kicsomagolva két keréken, saját erőből indulok tovább.

A bejárás új dimenziója nyílt meg előttem. Nincs dugó, percre pontosan odaérek a munkahelyre vagy a megbeszélt találkozóra, a Duna-menti biciklizés, a Margit-hídon áthajtás pedig nyugalmat, a szabadság érzését adja az embernek. Nincs embertömeg körülöttem, átgondolhatom a napi teendőket, a testemet is edzem és frissebben látok neki a munkának. E bejárási forma napi 40 perc testmozgást jelent nekem. Ha autóval vagy busszal közlekednék és munka előtt vagy után fitnessteremben szeretném ugyanezt a penzumot letudni, az bruttó (odaérkezés, parkolás, átöltözés, edzés, visszaindulás) minimum másfél órát venne el az életemből. Naponta.

Áthajtani reggel a Margitszigeten...

Biciklivel olyan utcáit ismerheti meg az ember a városnak, olyan útvonalat választhat, amit sokszor tömegközlekedéssel vagy autóval nem tehet meg. Ráadásul a megcélzott hely előtt közvetlenül, gyorsan és ingyenesen leparkolhatja „járművét”. Ma reggel például az óbudai Szentlélek térről felhajtottam az Árpád-hídi bicikliútra, onnan le a Margitszigetre, majd fel a Margit-hídra és így jutottam el a Nyugatiig. A reggeli, őszi, csendes Margitszigeten áthajtani nagy élmény, ajánlom mindenkinek...

Persze azért ebben a műfajban is akadnak határok. Esőben, „öltönyös napokon” nem pattanok nyeregbe, de például a legutóbbi telet - néhány nagyon hideg reggel kivételével – végigtekertem. Nem érzem magam veszélyben, mert nem megyek gyorsan, igyekszem mindig bicikliúton közlekedni, a szabályokat betartom, a belvárosi kis utcákban pedig óvatos vagyok. Nem is fáztam még meg biciklizés közben, még télen sem.

Szintén ma reggeli életkép az óbudai "Bringásreggeliről" 

Nem az anyagiak miatt éri meg

Hogy anyagilag mennyire éri meg? Kicsi pluszban zár az ember, de nem a pénzbeli haszon motivál. A havi 9500 forintos BKV-bérletet nem kell megvennem, átlagosan havi 4000 forintért veszek jegyet, így 5 ezer forint körüli a megtakakarítás. Igaz az is, hogy a biciklire időnként költeni kell, így havi 3000 forint körül lehetett a havi hasznom, ami 19 hónappal számolva 57 ezer forint spórolást jelentett. Ezt a pénzt aztán szeptember közepén egy új, modern, trendi összecsukható bicikli vásárlásába fektettem (ez látható a fenti képen).

Fit, kevesebbet beteg a bringázó kolléga

Úgy látom, hogy Budapesten egyre többen rájönnek a munkába biciklizés varázsára. Egyre telítettebbek a bicikliutak, a piros lámpáknál már sorok is kialakulnak a forgalmasabb helyeken. Meglepve tapasztaltam, hogy legutóbb egy a munkám kapcsán megismert hölggyel intettünk egymásnak a bicikliúton. Az is pozitívum, hogy minden korosztály megtalálható az utakon a fiataloktól a nyugdíjas nénikig. Szerencsére egyre több az olyan munkaadó, amely figyel a kerékpárosok igényeire (céges biciklitároló, átöltözési lehetőség, zuhanyzó). Talán azért is, mert rájöttek arra, hogy ez is a munkatársmegtartás egyik tényezője és nem kerül sokba. A biciklin érkező munkatárs pedig fittebb, kevesebbet beteg és értékeli a munkaadói figyelmességet.

Ha még nem tekertetek munkába, próbáljátok ki. Ehhez Budapest belső kerületeiben már kerékpárt sem kell venni, ott a bérbringa.

0 Tovább

Melyek a legmenőbb szakmák?

Annak a legkönnyebb a helyzete a munkaerőpiacon, aki jól fizető és a munkaadók által keresett – a köznyelvben „menő” - szakmában dolgozik. De melyek is ezek? Készült egy friss felmérés erről a héten zajló virtuális állásexpó kapcsán és ehhez teszek hozzá néhány gondolatot saját tapasztalatból. Talán nem meglepetés, hogy az informatikusok mindent visznek…

A kutatás alapját az allasexpo.hu oldalon megjelenő közel 1000 állás adta. A hirdetések 35%-a értékesítési, kereskedelmi állást kínál. Közel minden harmadik állásajánlatban informatikusokat keresnek a munkaadók. A pénzügyi pozíciók aránya 10 százalék. Az állások 5-5 százaléka pedig mérnököknek, minőségbiztosítási szakembereknek, adminisztratív munkát végzőknek szól. Jelentős még a nyelvtudást igénylő ügyfélszolgálatos állások száma is.

A Fizetesek.hu bérinformációs portál szakértői pedig azt gyűjtötték össze, hogy melyek a legjobban fizető munkaterületek.

Íme az élmezőny:
Informatika 383 800
Telekommunikáció 382 000
Gyógyszeripar 363 600
Műszaki, mérnöki 345 900
Minőségbiztosítás 330 000
Közgazdaság, pénzügyek, könyvelés 324 400
Jog 307 900
Marketing, reklám, PR 292 700
HR, munkaerő-fejlesztés 289 500
Fordítás, tolmácsolás, nyelvoktatás 258 200

A két halmazból kiderül, hogy melyek azok a területek, amelyek átlag felett fizetnek és keresettek is: az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki pozíciók.

Érdemes azt is megnézni, hogy az egyes munkaterületeken belül mi számít a legjobban fizetett pozíciónak.

Projektmenedzser (informatika) 593 800 forint
Pénzügyi elemző (pénzügy) 542 400
Minőségügyi mérnök (minőségbiztosítás) 383 800
Ipari karbantartási mérnök (műszaki) 374 600

Kértem egy listát pozícióra bontva a legmagasabb fizetésekről. Ebből is az jön ki, hogy manapság az informatikusok dolga a legkönnyebb. A lajstromban hemzsegnek az IT-s pozíciónevek: például IT-projektmenedzser (593 800), IT-menedzser (560 432), IT-tervező (539 513).

Három szakma személyes tapasztalat alapján

Ez már nem a felmérés része, csupán az én személyes tapasztalatom. Keresettnek és az egyik legjobban fizetett szakmának számít az SAP-tanácsadó erős angoltudással. Két héttel ezelőtt egy toborzói konferencián egy fejvadász hölgy mesélte, napi 300 eurós (90 ezer forint) magyarországi fizetésért keres szakembereket, de nincs elég. Így Spanyolországból és Portugáliából vadászott budapesti munkára, sikerrel.

Szintén keresett és jól megfizetik az aktuáriusokat. Utánuk biztosítótársaságok és más pénzügyi szolgáltatók kapkodnak. Ők kockázatkezeléssel, kockázatértékeléssel foglalkoznak. Például azt számolják ki, hogy egy biztosítónak milyen ártól éri meg kínálni egy-egy terméket, mekkora az esély a káresemény bekövetkeztének.

Hogy a fizikai munkát se hagyjam ki, évek óta slágerszakma a CNC-esztergályos. Nem csupán itthon, hanem Nyugat-Európában is. Akinek ilyen végzettsége és megfelelő tapasztalata van, nem kell a munkanélküliségtől félnie és még átlag feletti fizetéssel számolhat.

Nyelvek és matek

A múlt héten beszéltem egy biztosítótársaság vezérigazgatójával. Megkérdeztem tőle, melyik a legjobb tanács, amit valaha is kapott. Ő ezt válaszolta: „Édesapám korán megmondta: tanulni igazából idegen nyelveket és matematikát kell. A többi már következmény.”

Aki szeretne benézni a virtuális állásexpóra, ezen a linken megteheti. Közel 1000 állás elérhető, a cégek képviselőit lehet chaten kérdezni. Jómagam az Infostandnál válaszolok naponta egy órában álláskeresői kérdésekre. CV, állásinterjúra készülés, álláskeresési technikák... Ha van kédésetek, chateljünk. Ezt nem reklámnak, inkább hasznos infónak szántam.

Íme legutóbbi felmérésem eredménye (előző posztomban arról volt szó, hogy Richard Branson brit milliárdos cégénél akkor mehetnek a dolgozók szabadságra, amikor akarnak, nem is kell kérni a felettestől)

Mit gondolsz Richard Branson ötletéről? Szeretnéd, ha bevezetnék magyar munkahelyeken?

117 válasz:

49 válasz:

1 Tovább

„Bármikor elmehetsz szabadságra, kérned sem kell”

Richard Branson ismét meghökkentő ötlettel rukkolt elő. Az angol milliárdos vállalkozó, a Virgin tulajdonosának cégénél bármikor szabadságra mehetnek a kollégák, amikor akarnak. Elsőre vonzónak tűnik ez a megközelítés. Második blikkre már árnyaltabb a kép…

Branson blogbejegyzésében taglalja lépését. Nem tagadja, hogy az ötlet mástól származik. Legidősebb lánya, Holly küldött neki egy újságcikket, ami a Netflix streaming szolgáltató rugalmas szabadságolási gyakorlatáról szólt. Ott egy ideje már a munkatársak döntik el, mikor, mennyi időt pihennek. Lánya megjegyezte, hogy egy barátja bevezette a cégénél. Néhány hét alatt látványosan megváltozott a munkahelyi élet: kreatívabb lett a csapat, nőtt a hatékonyság és motiváltabbak lettek a kollégák, elmaradtak az időrabló szokások.  

Bransonnak megtetszett az ötlet és lépett. A Virginnél már nem kell a felettestől kérvényezni a szabadságot. Bárki elmehet egy órára, egy napra vagy egy hétre, ahogyan jónak tartja. Branson szerint a fix munkaidő már úgyis a múltté, ezért a hagyományos szabadságkiadásnak sincs értelme. „Arra kell koncentrálnunk, hogy milyen feladatokat végeznek el a munkatársak és nem arra, hogy mennyi időt töltenek az irodában” – mondja.

A munkát el kell végezni, nem állhat le projekt

Az intézkedésnek azért van két korlátja. Egyrészt csak az angliai és az egyesült államokbeli Virgin Holding 170 munkatársára, Branson közvetlen kollégáira, a vagyonkezelésben és az alapítványnál dolgozókra vonatkozik. Ha azonban a lépés beválik, akkor Branson jelezte, hogy más cégekre, részlegekre is kiterjesztik.

A második már jelentősebb megkötés: a munkát 100 százalékosan el kell végezni, nem csúszhat és nem állhat le projekt a munkatárs szabadsága alatt, nem eshet csorba a cég hírnevén és a saját karriert sem hátráltathatja.  

Ez így már nehezen megfoghatónak tűnik. Branson azt is írhatta volna, hogy menj nyugodtan szabadságra, ha mersz. Hogy ezek után ki veszi a bátorságot, hogy az irodától távol pihenjen?

Iránymutató lehet az amerikai Evernote informatikai cég esete. Ott már korábban bevezették a „bármikor szabadságra mehetsz” elvet. Ám a céges mindennapokban ennek éppen ellenkező hatása lett. Némely kollégák éveken keresztül nem mentek nyaralni. Végül már a cég fizetett 1000 dollárt annak, aki évente egyszer egy hétre elment pihenni.

Nálunk egyelőre illúzió

Hogy működne-e egy ilyen (nem)szabályozás Magyarországon?

A távmunkához való gyakori vezetői hozzáállást ismerve („csak az dolgozik, akit látok”) attól tartok, hogy ennek semmilyen valóságalapja nincsen. Ha pedig mégis akadna ilyen kísérletezésre nyitott vezető, ahhoz megfelelő mentalitású vezetőkre, munkatársakra és megfelelő munkakultúrára van szükség. 

Olyan kollégákra, akiknek a munkája számokban mérhető, akik képesek önállóan, felelősségteljesen, a cég érdekeit ismerve és azt szem előtt tartva dolgozni. Emellé kell olyan közeg is, amely elfogadja ezeket a szabályokat és nem munkaidőközpontúan gondolkodik, nem irigykedve méregeti azt, hogy ki, mennyi időt van távol az irodától.

És az is lehet, hogy ezt a munkavállalók nem is szeretnék. Ezt inkább már tőletek kérdezem.

0 Tovább

Karrierrendezvények ősszel – íme a lista

A nyári eseménytelenség után ősszel felpörög az álláspiac. Egyre több hír érkezik hozzám is különféle álláskeresést segítő rendezvényekről. Gondoltam, készítek egy rövid összegzést, mikor mi várható a következő hetekben. A listát terveim szerint bővítem, így érdemes időnként visszanézni. 

Nyelvparádé (szeptember 12-14. Budapest, Millenáris)
Látszólag kevésbé kapcsolódik az álláskereséshez a legnagyobb hazai nyelvtanulási kiállítás. Ám sok hasznos infót kaphat az eseményen, aki külföldi munkát szeretne megcélozni, vagy érdeklődik a nyugat-európai munkaadók által elvárt nyelvtudásról. Itt egyébként pénteken 5 órakor tartok másodmagammal egy kiselőadást a külföldi álláskeresésről főleg a német és angol nyelvterületre fókuszálva.

Külügyi Állásbörze (szeptember 20. Budapest, Danubius Hotel Gellért)
Ez az EU Work munkaerőközvetítő által szervezett állásbörze, amelyre nyugat-európai munkaadók érkeznek és keresnek tehetséges magyar szakembereket. Mivel a cégek képviselői nem tudnak magyarul, ezért angol- vagy némettudás nélkül nem érdemes érkezni. Egyébként a szervezőktől kapott infók alapján e két nyelvterületre szól majd a legtöbb állás.

HVG Állásbörze (szeptember 24-25., Budapest, Syma Rendezvényközpont)
A legnagyobb hazai hagyományos állásbörze, általában 100 feletti kiállítóval közel 10 ezer látogatóval. Abban különbözik az egyetemi karrierfórumoktól, hogy itt nemcsak pályakezdőket, hanem tapasztalattal rendelkezőket is keresnek a többnyire multinacionális munkaadók. Érdemes kinézni annak is, aki éppen nem keres állást, sok karrierépítést segítő előadás hallható és ingyenes tanácsadás is igénybe vehető. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció kell a hvgallasborze.hu oldalon.

Monster Virtuális Állásexpo (szeptember 29-október 3., www.allasexpo.hu)
Elfogult vagyok ezzel a rendezvénnyel, mert idén is benne vagyok a szervezésben. Az állásexpo a hagyományos állásbörzék és az állásportálok ötvözete. Előnye, hogy bárki, bárhonnan becsatlakozhat, nem kell sehová sem elmenni. A látványos grafikával megrajzolt standok mögött valódi cégek és való HR-esek várják a kérdéseket, az önéletrajzokat. Ide is főleg multik jönnek, a pozíciók zöme mérnöki, informatikai, logisztikai, pénzügyi és nemzetközi ügyfélszolgálati. Szeptember 29-én indul és öt napon át tart.

Egyetemi állásbörzék
Az egyetemi állásbörzék igazi szezonja a tavasz, de ősszel is megnyitja kapuit néhány intézmény a munkaadók előtt. Egyelőre négy börzéről tudok, ha több lesz, akkor kiegészítem. Egyetemistáknak és főiskolásoknak szakmai gyakorlat keresése, diplomamunka-írás miatt lehet érdekes. Illetve aki nyáron végzett és még nem talált munkát, ő is vadászhat a lehetőségekre. A két legnagyobb egyébként a Corvinus és a BME karrierfóruma.
Szegedi Tudományegyetem (október 1.)
Karrierexpo - Budapesti Corvinus Egyetem (október 8.)
Műegyetemi Állásbörze – BME (október 15-16.)
Széchenyi István Egyetem – Győr (november 4.)

Pályaválasztási kiállítások
Ezeket a megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Köpontjai szervezik országszerte. A kiállítások a pályaválasztási döntés előtt álló fiataloknak szólnak, jellemzően középiskolásoknak. Ők megismerhetik a különböző szakmákat, képet kaphatnak az adott megye munkaerő-piaci szakmai szükségleteiről, a közép- és felsőfokú oktatási intézményeiről, valamint az iskolarendszeren kívüli munkaerő-piaci képzésekről. A programok között lesz üzemlátogatás, szakmabemutató, megjelennek a közép-, felsőoktatási és felnőtt képző intézmények és munkáltatók egyaránt.
Erről van egy részletes lista a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán Excelben itt. A legtöbb rendezvény októberben és novemberben lesz. Budapesten a Bálnában tartják október 1-2-án. 

Két rendezvény HR-eseknek vagy HR szakon tanulóknak

TruBudapest (szeptember 18. BMC Budapest Music Center)
A toborzási szakemberek fóruma. A külföldi témavezetők miatt nagyrészt angol nyelven zajlik. A munkaerőkeresés legújabb trendjei kerülnek terítékre (közösségi média, Google, Gamification, álláshirdetések, munkaadói márkaépítés stb.) Bill Boorman brit toborzási guru találmánya, ő is eljön Budapestre. A rendezvény varázsa a kötetlenség. A nap témák köré szerveződik, a témavezető bedob egy gondolatot és bárki hozzászólhat, vitatkozhat. A közösség tudásából áll össze a kép. Itt már belépőt kell fizetni a részvételért.

Personal Hungary (november 12-13., Budapest, Syma Rendezvényközpont)
A legnagyobb magyarországi HR-szakmai fórum. Főként személyzeti szakemberek vesznek részt, de aki szeretne ezzel a világgal kapcsolatot létesíteni jöjjön bátran. Igaz, ezért is már belépőt kell fizetni. Itt is rengeteg előadás, workshop lesz, a HR mellett a céges képzési piac is megjelenik

Ha tudtok még érdekes rendezényt, ami segíti az álláskeresést, a karrierépítést, a HR-esekkel való ismerkedést, akkor írjátok meg a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Köszönöm.

0 Tovább

Így kerülje el a kirúgást - 8+1 tipp

A munkavállalói lét egyik legdrámaibb pillanata, amikor a vezető közli, hogy nem számít munkánkra. Rengeteg oka lehet az elküldésnek: gyenge teljesítmény, a kollégák fúrása, költségcsökkentési kényszer, a saját embereit hozó új vezető. Fokozza a feszültséget, ha derült égből villámcsapásként ér a hír és nincs anyagi tartalékunk. Miképpen lehet csökkenteni a kirúgás kockázatát illetve a legjobb helyzetből várni a folytatást? 

1. Tartsa be az irodai (írott és íratlan) szabályokat
Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nem tartják nyilván a pontos érkezést és távozást, legyen pontos, ne távozzon idő előtt az irodából, és az ebédszünet se nyúljon a megengedettnél hosszabbra. Ha korábban kell elmenniek, és engedélyt kérni a felettestől, azt írásban –például e-mailben tegye meg – és mentse el a vezető válaszlevelét.
Még akkor is ha nem tiltott, kerülje a privát irodai ügyintézést, interneten böngészést. Különösen rossz céges piaci helyzetben a vezetés sokkal érzékenyebb a feladatra koncentrálásra.

2. Növelje munkája hatékonyságát
Ennek egyik eszköze, ha a munka elkezdése előtt megtervezi napját: áttekinti a megoldásra váró feladatokat, rangsorolja őket. Lehet egy sürgősség és egy fontosság szerinti listát készíteni és a kettő alapján súlyozni, mit és mikor végez el. Iktasson ki minden zavaró tényezőt. Rontja a munka minőségét, ha privát telefonhívásokat kell fogadnia, ha tízpercenként megnézi a leveleit vagy a friss híreket az interneten. Javítja a teljesítményt, ha napközben néhányszor megszakítja a munkát és például friss levegőt szív.

3. Ne hagyja ki a folyosói beszélgetéseket
Sok munkahelyen a színfalak mögötti történésekről nem a munkaállomásnál, hanem a konyhában, a kijelölt dohányzóhelyen lehet a legtöbbet megtudni. Éppen ezért érdemes keresni a kapcsolatot a kollégákkal ezeken a helyeken. Megoldás lehet a közös ebédelés, kávézás vagy a dohányosokkal való kimenetel (még akkor is, hanem dohányzik). Arra azonban ügyeljen, hogy a folyosói trécselés ne menjen a munka rovására, és ne tartson túl sokáig.

4. Kerülje a pletykálást
Különösen azok vannak veszélyben, akik újak a cégnél. Nekik tanácsos különösen visszafogottnak lenni és nem minősíteni más kollégákat vagy a munkahelyi vezetőt. Szintén veszélyes máshonnan érkező információk továbbadása.

5. Fényezze magát - óvatosan
Nem elég jól dolgozni, az eredményeket láttatni is kell. Ez történhet céges meetingeken felszólalásokkal, köre-mailekre való válaszokkal vagy céges teljesítményértékelésen. Egy üzletkötő trükkje, amit pár hónapja hallottam: korábban a megkötött szerződéseket az ügyvezető titkárnője íratta alá az első számú vezetővel. Az üzletkötő arra kérte a titkárnőt, hogy saját maga vihesse be a főnökhöz. Így az aláíráson kívül az üzletkötő pár szót váltott a vezetővel, aki megdicsérte őt.
Veszélyes eszköz is lehet a túlzott önmarketing, ezért a megfelelő stratégiát a vállalati kultúrához szabja és a cégen belüli szokásokhoz szabja.

6. Képezze magát folyamatosan
Óriási közhely. Ennek ellenére sokan elhanyagolják, pedig fontos. Az irodai világban a szakmai ismereteken kívül a nyelv- és a számítástechnikai tudás szorul állandó frissítésre. Ha sikerül megőriznie a versenyképességét, az önbizalmat ad, nem érzi magát egy-egy inkorrektnek tartott vezetői lépés esetén kiszolgáltatottnak és béremelési tárgyaláson is könnyebben feláll. Ha nincs céges forrás erre, akkor ne sajnálja saját zsebből fizetni (már persze, ha van tartalék).

7. Legyen nélkülözhetetlen
Egy profin működő szervezetben ilyen munkatárs nincsen. Sok cégnél azonban fenn lehet tartani a pótolhatatlanság látszatát. Jók az esélyei, ha nincs más munkatárs ebben a pozícióban, ha sikerül megőriznie az évek alatt az ügyfelekkel kiépített kapcsolatrendszert, a tudásanyagot, ami nélkül a vállalat nehéz helyzetbe kerülne.

8. Legyen jóban a főnökkel és a hangadókkal
Ha velük sikerül elfogadtatnia magát, nyert ügye van. Mindenkihez más kulccsal lehet közelebb kerülni, így ehhez pontosabb útravalót nehéz adni. Talán a folyamatos kommunikációt és a hitelességet emelném ki a fontos összetevők közül. A vezetőtől elzárkózva vagy üres hízelgő formulákkal ritkán lehet stabilizálni helyünket.

+1 Kössön biztosítást munkanélküliség esetére
Ez nem megelőzés, inkább a kármentést szolgálja. Ha nem tud pénzügyi tartalékot felhalmozni, akkor megoldás lehet a jövedelemkiesés esetére szóló biztosítás. Egy konstrukciót találtam (reklámot most nem akarok csinálni, aki akarja, megtalálja). Itt a feltétel a 22-54 év közötti életkor, a legalább egy éve kötött, határozatlan idejű munkaszerződés, minimum heti 30 órás munkahét, és a csoportos létszámleépítéses elküldés is kizáró ok. A nettó bér 70 százaléka, maximum 250 ezer forint kapható maximum 8 hónapon át.

1 Tovább

15 motiváló gondolat a karrierépítéshez (2.)

Idei januári első posztomat ugyanezzel a címmel kezdtem. Úgy érzékelem környezetemben, hogy a nyári szabadság legalább akkora választóvonal, mint az Újév környéke.  Augusztus végén szintén sokan elgondolkodnak jövőjükről, szakmai céljaikról, hová jutottak és merre szeretnének továbblépni. Alább egy kis muníció a léleknek új kihívások kereséséhez legyen az cégen belüli előrelépés, munkahelyváltás tervezése vagy tanulás.

 

1.„A nagyapám azt mondta, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki dolgozik. A másik, aki a munka gyümölcsét learatja. Azt mondta nekem, hogy próbálj meg az első csoportba tartozni. Ott sokkal kisebb a konkurencia” - Indira Gandhi (1917-1984) India első női miniszterelnöke 

2. „A legnagyobb kockázat: nem kockázatot vállalni... Egy hihetetlenül gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, ami kudarcra van ítélve a rizikó kerülése” - Mark Zuckerberg (1984-) a Facebook alapítója

3.  "A sikereidet úgy értékeld, hogy mit kellett feladnod azért, hogy elérd" – a Dalai láma (1935-)

4. „Amikor az emberek megpróbálják elvenni az álmaidat, megjövendölik a kudarcodat vagy kritizálnak, emlékezz arra, hogy a saját történetüket mesélik, nem a tiédet” – Cynthia Occelli amerikai író, motivációs tréner

5. „A sikert nem a győzelmekben mérem, hanem abban, mennyivel leszek jobb minden évben” - „Tiger“ Woods (1975-), minden idők legjobb golfjátékosa

6. „A jövőnek sok neve van. A gyengéknél az elérhetetlen. A félénkeknél az ismeretlen. A bátraknál az esély” - Victor Hugo (1802-1855) francia író

7. „Ha valóban akarsz valamit csinálni, akkor megtalálod az utat. Ha nem, akkor csak kifogásra lelsz” - Jim Rohn (1930-2009) amerikai vállalkozó, motivációs tréner.

8. „Ne várj arra, hogy a kezdéshez a körülmények tökéletesek legyenek. A kezdés teszi a körülményeket tökéletessé” – Alan Cohen (1954) vállalkozó, a Florida Panthers jégkorongcsapat tulajdonosa.

9. „Ha nem tudsz repülni, akkor fussál. Ha nem tudsz futni, akkor sétálj. Ha nem tudsz sétálni, akkor másszál. De bármit is csinálsz, a lényeg, hogy előre haladjál” – Martin Luther King Jr. (1929-1968) amerikai lelkész, emberjogi aktivista.

10. „Olyan könnyű azt mondani, hogy „Nincs időm”, amikor valakinek szüksége van a segítségedre. De olyan fájdalmas azt hallani, hogy „Nincs időm”, amikor neked van szükséged más tanácsára” – ismeretlen szerző

11. „Egy dolog van csak, ami hosszú távon drágább mint a tanulás: a nem tanulás” – Max Planck (1858-1947) Nobel-díjas német fizikus.

12. Az élet olyan mint a kerékpározás. Hogy egyensúlyban tudj maradni, folyamatosan haladnod kell” – Albert Einstein (1879-1955) Nobel-díjas német fizikus.

13. „Jobb nem tökéletes döntéseket megvalósítani, mint állandóan tökéletes döntéseket keresni. Utóbbi ugyanis nem létezik” - Charles de Gaulle (1890-1970) francia köztársasági elnök

14. „Az üzleti életben mindenkit kétféle érmével fizetnek meg: pénzzel és tapasztalattal. Először fogadd el a tapasztalatot, a pénz jön majd később” - Harold Geneen (1910-1997) amerikai az üzletember, az ITT Corporation elöke.

15. „Húsz évre van szükség, hogy felépítsd a hírnevedet és öt percre, hogy lerombold. Ha ezt szem előtt tartod, akkor másképp közelítesz a dolgokhoz” - Warren Buffett (1930-) amerikai befektető, milliárdos

Szeptemberben újra pörög az álláspiac. Indulnak a toborzási kampányok állásbörzéken és más karrierredezvényeken. Résen leszek, igyekszem minél több infóval szolgálni. 

Kérdés, javaslat esetén mailben továbbra is a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Sláger a német nyelvterület külföldi álláskeresésben

Az utóbbi hetekben több online kérdőíven kértem a véleményeteket többek között a külföldi munkavállalásról és a karrierváltásról. E kettőre 2 ezer körüli választ kaptam, amit ezúton is nagyon köszönök. Az összesítésből kiderül, hogy ha külföldi munkát vállalnátok, Németországban, Svájcban vagy Ausztriában dolgoznátok a legszívesebben. A munkahelyváltást tervezők elsődleges motivációja a magasabb fizetés, a leginkább pedig a munka tartalma tart a munkahelyen. 

Kezdem a múlt csütörtökön feltett kérdéssel, amely így szólt: „Mely országban dolgoznál legszívesebben?” A válaszadók 11 opció közül választhattak ki egyet vagy a szabad szöveges részbe saját válaszukat írhatták be. Összesen 817 kitöltés érkezett. A legtöbben – de ez csak relatív többség és 18 százalékot takar – a „Maradok Magyarországon” opciót jelölték meg, 18 százaléknyian.

A külföldi országok közül aratott a német nyelvterület. 14-14 százalék Németországban vagy Svájcban, 13 százalék Ausztriában dolgozna a legszívesebben. Ezt követi az Egyesült Államok (10 százalék), aztán egy nagyobb szakadékkal Svédország és Anglia. A szabad szöveges részben sok szavazat érkezett Norvégiára, de kapott szavazatokat Dubai, Dánia, Izland, Ausztrália, Kanada, Luxemburg.

A korrektség kedvéért azért hozzáteszem, hogy a kérdőív egy külföldi (svájci) munkavállalásról szóló poszt végén szerepelt, így nagyobb eséllyel válaszolták meg a külföldi munkavállalást (azon belül is a svájcit) tervezők.

Mely országban dolgoznál legszívesebben?
Maradok Magyarországon    142 válasz    18%
Németország    116    14%
Svájc    110    14%
Ausztria    108    13%
USA    82    10%
Svédország    52    6%
Anglia    42    5%
Hollandia    36    4%
Spanyolország    23    3%
Olaszország    21    3%
Franciaország    17    2%

A pénz miatt váltanánk

Másik online kérdőívemben a karrierváltás témakörében tettem fel két kérdést.
Ebből az egyik: Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Talán nem meglepő, hogy a legnagyobb elégedetlenségi forrás a fizetés.
Kimagaslóan a legtöbb válasz a „Magasabb fizetést szeretnék” opcióra érkezett, 603 válasszal, 28 százalékkal (itt maximálisan két lehetőséget lehetett megjelölni). A második legtöbbet választott lehetőség az „Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül”, majd a „Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék”.

Miért távoznál mostani munkahelyedről?
Magasabb fizetést szeretnék    603    28%
Érdekesebb munkára vágyom a szakmán belül     344    16%
Jobb főnököt és jobb kollégákat szeretnék    281    13%
Kevésbé stresszes munkát akarok    268    12%
Kiégtem a szakmámból. Más szakmába akarok váltani.    233    11%
Nem érzem stabilnak a munkahelyet    221    10%
Nem érzem stabilnak a saját pozíciómat    118    5%

„Ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”

Olvasóim a kérdőív szabad szöveges részébe egyéni válaszokat írhattak, ha a felkínált sablonok nem illettek rájuk. Ilyen bejegyzések születtek: „napi 15 órát dolgozom és nincs életem”, „nem használom ki a munkában a tudásomat”, „haza akarnék költözni Magyarországra egy motiváló munkahelyre”, „alacsonyabb pozícióban dolgozom, mint a képesítésem”, „rendes állást szeretnék több évi diákmunkából”, „ezt a céget is bekebelezte a kétharmad”, „saját vállalkozást építenék”, „nem értek egyet a cég politikájával”, „esti műszak miatt”, „eljutottunk anyagilag bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani, „gyes után nem kellek”, „jobban menedzselt munkahelyen szeretnék dolgozni”, „sok lett az ingyenmunka”, „szeretnék valakitől tanulni”, „alacsony szakmai, szervezeti színvonal”, „unom”, „külföld”, „messze lakom a munkahelyemtől”, „elegem van a 3 műszakból”.

A munka tartalma miatt vagyunk a leginkább elégedettek

Azt is megkérdeztem az olvasóktól, hogy mit szeretnek leginkább mostani munkahelyükön. A legtöbben nem a körülményeket, hanem munkájuk tartalmát és jellegét emelték ki. A második legtöbb válasz a munkahely (ezt csak én teszem hozzá: vélt) stabilitására jött, a harmadik legfontosabb tényező a munka/magánélet egyensúlya. Utóbbi számot ajánlom a kedves munkaadók figyelmébe. Amint látható, a családbarát intézkedéseknek (rugalmas munkaidő, távmunka lehetősége, szabad hétvége stb.) van megtartó ereje. A hat lehetőség közül csak az ötödiken szerepelt a versenyképes fizetés, a fejlődési lehetőség pedig mindössze 6 százaléknyi szavazatot kapott (utóbbi némileg meglepett).

Mit szeretsz leginkább mostani munkahelyeden?
Szeretem, amit csinálok    257    25%
A stabil munkahelyet    197    19%
A munka/magánélet összeegyeztetését    193    19%
A jó főnököt és kollégákat    153    15%
A versenyképes fizetést    142    14%
A fejlődési lehetőséget    66    6%
A két utóbbi kérdésre összesen 1162 válasz.

„A magam ura vagyok”

Itt is volt lehetőség a szabad szöveges részben kifejteni az egyéni véleményt. Néhány válasz: „a magam ura vagyok”, „lakóhelyhez közeli munkahely”, „nyugalom”, „rugalmas munkaidő”, „külső elismerés”, „a kolléganők, az egyik különösen”, „induló cégnél a céggel együtt fejlődés”.

Ezek a felmérések ugyan nem reprezentatívak, viszont számomra fontos indikátorok és egybecsengenek más kutatások eredményeivel.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Álláskeresés Svájcban: aki célba ért 4 hónap alatt

Kockáztatás és anyagi befektetés nélkül nincs siker. Helyben és nem Magyarországról szervezve hatékonyabb a külföldi munkaszerzés. E két tanulságot szűrtem le Szabados Viktor álláskereséséből, aki március végén érkezett Svájcba. Több hullámvölgyet megélt az utóbbi négy hónapban. Első munkanapja augusztus 4-én lesz...

Blogom olvasói megszokhatták, hogy időnként külföldön dolgozó magyarokat mutatok be. Korábban megismerhették az Egyesült Királyságban dolgozó Máriát, a Berlinben új életet kezdő Klaudiát és Benjámint, most pedig Svájc következik, ahol egy kedves ismerősöm Szabados Viktor álláskeresése kerül terítékre.

Viktor 32 éves. Magyarországon érettségizett, Bécsben járt egyetemre, az ottani magyar diákszervezetet vezette és ott is szerzett közgazdasági diplomát. Az egyetemi évek alatt nem szakadt el Magyarországtól, számos projektben részt vett kommunikációs és marketing területen. Például kiadványokat írt és szerkesztett, reklámkampányt szervezett, az Európai Ifjúsági Fórum EU-elnökségi összekötője volt a magyar elnökség idején, az Európa Tanács gyűlöletbeszéd elleni kampányába még most is besegít.

Diplomásként a magyar bér négyszereséért

Svájcba több más tényező mellett a fizetés vonzotta. „Gazdasági diplomával és munkatapasztalattal Budapesten nettó 300 ezer forintot meg lehet keresni. Bécsben ennek a kétszerese, Svájcban pedig közel négyszerese érhető el” – mondja.
Kockáztatott. Úgy gondolta, akkor jobbak az esélyei, ha nem Magyarországról próbálkozik. Március végén költözött ki az 1300 lakosú Lichtensteigbe (nem tévesztendő össze Liechtensteinnel), amely Sankt Gallentől 40 kilométerre, Svájc német nyelvű részén található.

Hogy miért egy kistelepülésen kezdett el állást keresni? „A nagyvárosokban több az állás, de nagyobb a konkurencia is. Vidéken személyesebb a pályázás, könnyebben elérhetőek a döntéshozók” – mondta.

Nyolc hónapra elég anyagi tartalékkal startolt, másodmagával lakást bérelt és elkezdett állást keresni. Első körben gyakornoki helyet szerzett egy helyi vállalkozásnál, ami egy virágboltban heti 3 napos könnyű fizikai munkát jelentett. Ezt azért tartotta fontosnak, hogy minimális bevétele azért legyen és a gyakornoki szerződés fontos a tartózkodási engedélyt megszerzéséhez. Külföldi álláskeresőként ugyanis maximum 3 hónapot lehet legálisan az országban tölteni, tartózkodási engedéllyel viszont egy évet. Ráadásul a svájci lakcím a kiemelte őt a külföldi álláskereső versenytársak közül. Megszerezte a tartózkodási engedélyt. Ennek ellenére nem volt sétagalopp az állásszerzés.

Viktor, miután bejelentkezett a helyi önkormányzathoz. Virággal, csokival és sok infóval fogadták új lakosukat.

Túl nagy a konkurencia álláshirdetésre pályázva

Viktorral svájci álláskereséséről először július elején beszéltem. Akkor kicsit pesszimista volt. „160 helyre küldtem el pályázatomat. Szinte minden, az interneten fellelhető marketing, pénzügyi, kontrolling, értékesítést támogató állást megpályáztam, amire megfeleltem a kiírás alapján. Cégre és pozícióra szabtam a CV-met és a kísérőlevelet. Ennek ellenére csak három állásinterjúra hívtak be” – mondta akkor kicsit letörten. Hozzátette azonban, hogy Svájcban szinte minden pályázatára kapott visszajelzést, ellentétben a magyarországi gyakorlattal.

Három hónap után stratégiát váltott. Felismerte, hogy nem csak a hivatalos kiírásokra érdemes pályázni, hanem közvetlenül – hideghívással – is meg lehet keresni a cégeket. Elkezdte a helybeli munkadókat feltérképezni, felhívta a HR-eseket, személyesen átadta nekik pályázati anyagát. Ez végül hatásosnak bizonyult.

Július közepén Viktor már azt írta nekem: „A negyedik hónap végére két ajánlatot is kaptam. Most éppen itt, helyben egy 170 főt foglalkoztató vas es acélipari termelő cégnél sales support/marketing munkatársi pozíción voltam próbamunkanapon.” Aztán e hét hétfőjén már az újságolta, hogy aláírta szerződését és augusztus 4-én kezdi a munkát.

Referencialevél és diplomásolatok nélkül szóba sem állnak az emberrel

Természetesen rákérdeztem arra is, miben más a svájci álláskeresés a magyarországival összevetve. „Rendkívül fontos minden korábbi iskoláról, munkaadótól valamilyen dokumentumot csatolni. Például diplomamásolatot fordítással, korábbi munkaadótól refrencialevelet. Enélkül szóba sem állnak az emberrel. Én az önéletrajz végére belinkeltem a netre feltöltött pdf-dokumetumok webcímét, hogy ne kelljen nagy méretű fájlokat küldeni.

Kilátás Viktor albérletéből

A kilátás Viktor albérletéből.

Mivel Bécsben diplomázott, nyelvi problémái nincsenek. „A svájci német ugyan különbözik az irodalmi némettől, de gyorsan bele lehet rázódni. Ha valaki jól beszél németül, belejön a svájci németbe. Franciául nem tudok, de ezen a vidéken ez nem is kell” – magyarázza.

Drukkolok Viktornak. Remélem, megtalálja számítását.

Fizetések szakmánként

Küldök egy Viktortól kapott hasznos linket a Svájcban elérhető keresetekről szakmánként. Ezek bruttó összegek, de a nettó is kiszámolható az oldalon található bruttó-nettó számolóból. Ide kattintva érhető el.
Egy példa: Fodrászként (Friseur) St Gallen kantonban legalább bruttó 4167 frank kereshető. Ebből gyermek nélkül 3474 frank tartható meg, a legolcsóbb kötelező betegbiztosítás pedig 187 frank (utóbbi fix össszegű, nem a fizetés százaléka). 1 frank = 255 forint.

Néhány bruttó fizetési adatot még bemásolok (ezek a minimum összegek)
Szakács 5833
Óvónő 5417
Adótanácsadó 10 833
Betegápoló 5500
IT rendszermérnök 9533
Kertész 3800
Ács 5200
Könyvelő 7750
Mérnök 8750
Hentes 5000

Érdemes hozzátenni, hogy a forintban milliós fizetések mellett a megélhetés is drágább.

És még egy tipp: Februárban egy népszavazáson a svájciak többsége a külföldi munkavállalók számának korlátozása mellett voksolt. Ez a népakarat egy-két éven belül törvényekben is meg fog jelenni. Tehát aki az alpesi országot veszi célba, cselekedjen minél gyorsabban.

Ha külföldön dolgoztok, állást kerestek, és beszámolnátok akár névvel, akár név nélkül tapasztalataikról, kérlek, írjatok egy rövid mailt a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu címre. 

És egy kérdés a végére, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Karácsony Zoltán

2 Tovább

Merj beszélni a hibáidról - és hallgasd meg a másokét

Ha valakit kirúgnak a munkahelyéről, egy fontos projektben csődöt mond vagy bedől start-up cége, a leggyakrabban hallgat róla és megpróbálja elfelejteni. A kudarcról ugyanis a közvélekedés szerint ciki beszélni. Mindenki sikertörténeteket, jó gyakorlatokat, hasznot hozó döntéseket akar hallani. Pedig sokszor a hibákból lehet igazán tanulni. Nyugaton már vannak a kudarcokról szóló rendezvények „Fuck-up nights” címmel. Várom mailben rövid sztorijaitokat, amit az álláskeresésben, karrierépítésben saját bőrötökön tanultatok meg. Én is írtam.

Nemrég akadtam egy formabontó, Mexikóból indult kezdeményezésre, amely mára több városban is felbukkant a világ különböző pontjain. „Fuck-up nights” a neve, amit talán a kudarcok éjszakáiként lehetne lefordítani. Egy baráti társaság néhány évvel ezelőtt összejött és spontán módon elkezdtek vállalkozási „égéseiktől” egymásnak beszélni. A több órás éjszakai beszélgetés rengeteg tanulsággal szolgált és nagy hatással volt mindegyikőjükre.

Elhatározták, hogy ebből rendezvénysorozatot szerveznek. Mára tíz ország 30 városában tartottak már Fuck-up nights-okat, júliusban például a németországi Düsseldorfban. Ezeken vállalkozók, szabadúszók, projektmenedzserek beszélnek rossz döntéseikről. Egy-egy kiselőadás tematikája: Mi volt a projekt? Milyen rossz döntéseket hoztál? Mit csinálnál másképp? Mit tanultál belőle? Az odalátogatók pedig azért jönnek, hogy tanuljanak belőle, hogy ők azt a hibát ne kövessék el.

Az ötlet szerintem sokak szemét felnyitotta világszerte. Miért is lenne szégyen egy sikertelen projektről vagy bedőlt cégről megosztani a tapasztalatokat? Magától Albert Einsteintől származik az a mondat: „Aki soha nem hibázott, nem próbált ki semmi újat.”

Két tipikus induló vállalkozói hiba

Két példa a düsseldorfi rendezvényről: egy egyetemista startup vállalkozó elmondta, ők mobiltelefonos taxirendelő alkalmazással akarták meghódítani a piacot. Már kibérelték az irodát, megvették a bútorokat, amikor rájöttek, meg kellene kérdezni a célcsoportot, hogy ők mit szeretnének. Kiderült, hogy arra nincs igazán igény, a MyTaxi néven futó versenytárshoz képest marginális az ő újításuk.

Egy kölni hölgy szabadúszóknak és mikrovállalkozókank akart óra alapon bérelhető irodát nyitni egy sikeres berlini projekt mintájára. Banki hitelt nem kapott rá, mert túl kockázatosnak ítélte meg a pénzintézet az üzleti tervet. Ismerősi kölcsönökből indult el, aztán a nyitás után kiderült, más a berlini üzleti környzet, a kölni szabadúszók konzervatívabbak, nem nyitottak ilyen irodai megoldások iránt.

A jelenség kapcsán két megjegyzés és egy kérés.

Hasonló magyarországi rendezvényről még nem hallottam. Szerintem szükség lenne rá, főleg, hogy a „start-up” már-már kihagyhatatlan divatszó lett üzleti beszélgetésekben. Én biztosan elmennék egy ilyen éjszakára.

A vállalkozás mellett az élet más területein is sokat lehetne tanulni egymás rossz lépéseiből, például az álláskeresésben, karrierépítésben.

Arra kérem kedves olvasóimat, írjatok hibáitokról az álláskeresésben, karierépítésben. Küldjétek el nekem a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu mailcímre. Szeretnék ebből egy tanulságos összeállítást készíteni, természetesen név nélkül, anonimitást garantálva.

Hogy példát mutassak, írok én is két hibámról vagy olyan döntésemről, amit ma másképp csinálnék.

Első álláspályázatomhoz önéletrajzot kellett küldenem. Mivel nem tudtam, hogyan is néz ki egy versenyképes dokumentum, egyik barátomtól elkértem az övét. Ennek mintájára én is elkészítettem az én CV-met. Véletlenül azonban a barátomét küldtem el az állás kiírójának... Számomra a tanulság: a pályázat elküldése előtt még egyszer ellenőrizd le, mit is küldesz el.

A kétezres éve elején két egymástól különböző munkám volt egyszerre. Újságíróként és nyelvtanárként is dolgoztam párhuzamosan. Eléggé szenvedős volt, ugyanis éreztem, hogy nem tudom mindkettőt a megfelelő szinten végezni, annyira különbözőek. Számomra a tanulság: egyvalamire fókuszálj, abban akarj jól teljesíteni.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Így ellenőrizd le a munkaadót álláskeresőként

Aki meglévő munkahelyről váltana, sokat kockáztat. Neki különösen fontos feltérképeznie leendő munkaadóját. Ám rajtuk kívül szinte minden álláskeresőnek hasznot hozhat, ha egy kis energiát fektet az állást meghirdető cég „lecsekkolásába”. Miként lehet meggyőződni arról, hogy jó helyre kerülünk, ahol hosszú távon is megtaláljuk a számításunkat? Sajnos száz százalékos sikert garantáló módszer nincsen. Akadnak azonban fogások, amelyekkel néhány kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.

Nézz utána ingyenes cégadatbázisokban

Különösen olyan munkaadónál lehet érdekes, amely nem közismert. Vannak különféle ingyenes és fizetős adattárak, amelyben a nyilvános, cégbíróságon bejelentett információknak lehet utánanézni. Ilyen ingyenes felület például a nemrég indult nemzeticegtar.hu. Itt a keresett társaság alapadatain kívül (alapítás éve, cégjegyzésre jogosultak adatai, adószám, székhely, cégjegyzékszám nettó árbevétel, alkalmazottak száma, jegyzett tőke) a vállalkozásra vonatkozó pozitív és negatív információk is szerepelnek. Előbbire példa, ha EU-pályázaton vett részt, utóbbira, ha  végrehajtási, felszámolási eljárás alatt állt. Emellett százas skálán besorolják a társaság kapcsolt vállalkozásainak kockázati megítélését is.

Ha kell, fizetős adatbázisban is keress

Aki kicsit alaposabban fel akarja térképezni a céget, neki fizetős adatbázisban lehet több infót szerezni. Ilyen például az Opten adatbázisa. Például árbevétel, üzemi eredmény, saját tőke változása az utóbbi években. Ezt annak ajánlom, aki sokat kockáztat a váltással, tud olvasni ezekből az adatokból, tehát érti, mennyire „egészséges” egy-egy vállalat működése.

Tegyél Google-próbát

Ez a legkönnyebb és sokszor hatásos. Írd be a cég nevét és nézd meg a találatokat. Érdemes olyan kereséseket is lefuttatni, hogy cégnév + panasz, kárvallottak, csőd, bíróság. A cégneves keresésnél nézd meg a pozitív és a negatív híreket és mindegyiknek a forrását. Elképzelhető, hogy egy cég pozitív híreket gyárt magáról más domainek alatt, de egy negatív hír egy fajsúlyos helyről érkezik.

Nézd meg a cég weboldalát

Nem feltétlenül rossz munkaadó az, amelyiknek nincs weboldala. Amelyik vállalkozásnak nincs szüksége arra, hogy hirdesse magát, mert üzleteit más módon köti, az nem invesztál webes megjelenésbe (ilyen lehet például egy mikro-, esetleg kisvállalkozás). Ha azonban már van weboldal, akkor annak minősége árulkodó. Gagyi dizájn, gmailes mailcím, két évvel ezelőtti céges hírek, pocsék helyesírás. Mind olyan jel, hogy nem komoly munkaadóval van dolgunk. Pozitívum viszont, ha van céges Karrier rovat, ha igényes a megjelenés, ha a cég sokat árul el magáról (munkatársak fotói, cégvezetői üdvözlet), azaz igyekszik jó benyomást kelteni.

Nézd meg, mennyire profi a kiválasztás

Problémás a cég, ha diszkriminatív kitételeket tesz (csak fiatal / nemdohányzó stb. pályázókat fogadnak) az álláshirdetésben, ha nem írja körül pontosan a hirdetésben vagy interjún a feladatköröket, ha nem válaszol konkrétan a kérdésekre, ha nem derül ki interjún sem a pontos cégnév. Fontos az is, hogy a te képességeidet alaposan felmérjék, máskülönben nagy az esély, hogy nem passzolsz a pozícióra. (Ha vállalkozói alapon zajlik a munka, akkor nem is kockáztat sokat a cég.)

Mérd fel a munkakörnyezetet

Állásinterjún rengeteg impulzust szerezhetsz a cégről. Már az iroda elhelyezkedése, berendezése, a recepción a fogadás, a kezdés pontossága árulkodó információk. Pozitívum, ha az interjú vezetője tiszteletteljesen beszél kollégáival, ha előre jelzi az esetleges késést. Negatívum viszont, ha egy óra alapon bérelhető instant irodában, esetleg egy kávézóban zajlik a beszélgetés.

Mérd fel a munkakultúrát

Állásinterjún rákérdezhetsz arra (ha nem árulják el), hogy melyek a legfontosabb értékek, milyen tulajdonságok kellenek a sikeres munkavégzéshez. Például akadnak végrehajtó szervezetek, amelyekben egy kreatív jelölt nem találná a helyét, és a fordítottja is megeshet.

Szerezz benyomást leendő közvetlen főnöködről

Egy cégről sokat elmond a HR-es viselkedése, ám ennél is fontosabbnak vélem azt, hogy milyen benyomás alakul ki leendő közvetlen főnöködről. Vele kell ugyanis együttdolgoznod. Ha szimpatikusak vagytok egymásnak, az sok más szempontot háttérbe szoríthat.

Nyomozz a közösségi médiában

Ha fent vagy az üzleti kapcsolatépítésre fókuszáló linkedin.com oldalon és a keresőbe cégnevet írsz be, akkor láthatod, kik dolgoznak vagy dolgoztak (ez külön kategória) annál a cégnél. Én például találomra beírtam a Coca-Colát, és kijött, hogy egy volt média szakos évfolyamtársam ott dolgozott. Ha oda pályáznék, akkor valószínűleg írnék neki vagy felhívnám.

A Facebookon is lehet nyomozni. Néhány évvel ezelőtt alakult a Feketelista álláskeresőknek című csoport, amely panaszokat gyűjt azoktól az álláskeeresőktől, akik bizonyos munkaadókkal pórul jártak. Pillantást vethetsz még leendő főnököd publikus Facebook-adatlapjára is (ha már a cégek is ezt teszik a te adatlapoddal).

Még egy meglátás: egyetlen szempont alapján nem érdemes egy céget beskatulyázni. Mindig több – egy irányba mutató - tényező alapján tanácsos következtetéseket levonni.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

0 Tovább

10 idegesítő dolog álláshirdetésben – mit tehet ellene?

Az álláshirdetés keresése és olvasása az állásra pályázás első lépcsője. Jómagam is sok-sok álláshirdetéssel találkoztam már. A munkára vadászók bosszankodása már ekkor kezdődik. Tíz olyan tényezőt gyűjtöttem össze, ami a leggyakrabban előkerül. Mielőtt pálcát törnénk a munkaadók felett, nézzük meg az ő szempontjaikat is illetve nézzük át, mit lehet tenni ez ellen.

1. Nem látható a munkaadó
Szép számmal akad olyan hirdetés a neten, amelyben nem látható, hogy hol is kellene dolgozni. Ezeket a pozíciókat jobb esetben munkaerő-közvetítők hirdetik meg, rosszabb esetben csak egy beazonosíthatatlan gmailes/freemailes stb. mailcímre várják a jelentkezést. Sok fejtörést okozhat e fontos információ hiánya az álláskeresőnek. Akinek van állása, attól tarthat, hogy a szomszéd szobában ülő HR-es adta fel és milyen ciki lenne, ha arra jelentkezne... Másrészt nehéz így személyre, cégre szabni a pályázati anyagot.

Miért teszi ezt a cég? Ha közvetítőn át hirdet, akkor sokszor nem akar hírt adni magyarországi megjelenéséről, bővüléséről a közvéleménynek. Hallottam olyan vidéki kisvárosban működő cégtől, amely attól tartott, hogy a helyi álláskeresők egyszerűen megrohanják a céget, pedig ők csak egyetlen embert keresnek, azt is nehezen betölthető pozícióba. Külföldi munkára szóló hirdetéseknél is előfordul. Itt már nem legális szempontok/szándékok is előkerülhetnek.

Mit tehet az álláskereső? Ha attól tart, hogy jelenlegi munkahely hirdette meg a munkát, hívja fel a közvetítő céget és mondja el neki a dilemmát. Ők jelzik, ha ez gond lehet. Ha semmi nem tudható meg a munkaadóról, még a közvetítő se informálható le, akkor gyanakodjunk és inkább ne pályázzunk.

2. Túlzóak az elvárások
A minap olvastam egy személyi asszisztensi hirdetést egy magyar tulajdonú kisvállalkozástól, amelyben egyetemi diplomát, gazdasági és pénzügyi alapismeretetek, felsőfokú angoltudást írásban és szóban, kreativitást, pontosságot, rugalmasságot, jó prezentációs és fogalmazási készséget, terhelhetőséget, legalább két év szakirányú gyakorlatot és még más feltételeket várt el a jelentkezőtől. Kívülről, a pozíció pontos ismerete nélkül persze nem illik bírálni egy hirdetést, de azért kicsit túlzásnak éreztem.

Miért teszi ezt a cég? A legjobbat akarja és el akarja kerülni, hogy százával jelentkezzenek álláskeresők. Aztán sokszor rájönnek, hogy aki megfelel, és felveszik, ő inkább átmeneti megoldásnak gondolja a munkát és az első adandó alkalommal vált. Aki ugyanis a fenti hirdetésben megfogalmazott elvárásoknak megfelel, valószínűleg nem személyi asszisztensként képzeli el a jövőjét...

Mit tehet az álláskereső? Ha az álláskereső az elvárások 70-80 százalékának megfelel, akkor pályázzon bátran. Az „előnyként” megfogalmazott kitételeket pedig figyelmen kívül lehet hagyni.

3. Minimális a tartalom
A másik véglet, a túl kevés információ is sok bosszankodásra ad okot. Az eltitkolt cégnevet már említettem. Ha azonban nem derül ki a munkavégzés helye, a pontos elvárások, a végzendő feladatok és arról sem tudható meg semmi, hogy a fizetésen kívül mitől lenne vonzó a cég, akkor jelentkezni sincs kedve egy szakképzett álláskeresőnek.

Miért teszi ezt a cég? 1. Nem tudja, hogyan kell jó hirdetést írni. 2. Nincs sok vonzó eleme a munkának. 3. Nem akar sokat költeni rá (Nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés esetén). 4. Azt hiszi, ennyi is elég, hogy sok jelentkezőt kapjon.

Mit tehet az álláskereső? Érdeklődjön telefonon a részletekről.

4. Semmitmondó a megfogalmazás
Hemzsegnek a hirdetések a közhelyektől. Íme néhány: versenyképes jövedelem, dinamikus csapat, jó kommunikációs készség, szakmai fejlődési lehetőség, iparágában piacvezető cég, rugalmasság… Ez mind jól hangzik, de valójában üres megfogalmazások, nem visznek közelebb a munkakör megértéséhez. 

Miért teszi ezt a cég? 1. Jól hangzik. 2.Konkrétumot nem írhatnak fizetésnél. 3.Úgy gondolják, hogy e fordulatok nélkül hirdetés sincs.

Mit tehet az álláskereső? A konkrétumokra koncentráljon, ami általában állásinterjún derül ki.

5. Félrevezető a tálalás
A kedvenceim az „online marketinges távmunkaként” hirdetett pozíciók, amelyek valójában vállalkozói alapon végezhető otthoni telefonos értékesítést takarnak. Félreértés ne essék: semmi bajom ezzel a munkával, csak a félrevezető tálalással.

Miért teszi ezt a cég? Nem vonzó a munka és így akar kedvet csinálni. (valójában inkább bizalmatlanságot kelt ez a csalafintaság)

Mit tehet az álláskereső? Olvassa el figyelmesen a hirdetést. Kérdés esetén hívja fel az állás kiíróját és tisztázza a feltételeket (különösen azt, hogy bejelentett, munkaszerződéses munka vagy vállalkozói alapon történik)

6. Bérigényt kérnek
„Pályázatát bérigény megjelölésével a következő email címre várjuk…” Sok-sok hirdetésben szerepel ez a mondatpanel. Nem tartom fairnek, ha egy cég a pozíció pontos ismertetése nélkül bérigényt kér a pályázótól. (Akad olyan cég, amely a pályázati email tárgyába kéri ezt az infót  és valószínűleg a túl magas összegűeket meg sem nyitja…)

Miért teszi ezt a cég? 1.Ki akarja szűrni az irreálisan magas összegeket. 2.Ár-érték arányban a legjobb pályázót akarja.

Mit tehet az álláskereső? Ha kérik a bérigényt, akkor érdemes megadni (külön téma, hogy miként)

7. Fotót kérnek
A „fényképpel ellátott önéletrajz” is gyakori eleme a hirdetéseknek. Miért kell fotót kérni például irodai háttérmunkáknál (back office) vagy számítógépes programozóktól? Vannak nagyszerű szakemberek, akik nem fotogének vagy nem tudnak előnyös fényképet készíttetni magukról. Az ő megítélésüket egy fotó egyértelműen rontja, pedig ez a munkában lényegtelen szempont.

Miért teszi a cég? Ahol fontos a jó megjelenés, ott kiválasztási szempont. Más esetekben megszokásból, esetleg diszkriminatív célból.

Mit tehet az álláskereső? Ha fotót kérnek, akkor tanácsos profi fotóssal egy üzleties képet készíttetni. Megéri.

8. Diszkriminatív kitétel(ek) szerepelnek
Bár az Egyenlő Bánásmód Hatóság bünteti, előfordulnak diszkriminatív megfogalmazások:  például férfi, 30 év alatti, nemdohányzó jelöltet keresnek (utóbbi kitétel bizonyos esetekben jogos lehet). Akadnak ravaszabb megfogalmazások: „fiatalos / nemdohányzó csapatba keresünk…” Itt csak éreztetik (a sorok között olvasva „mi ilyenek vagyunk”), hogy nem számítanak korosabb, dohányzó pályázóra.

Miért teszi ezt a cég? Előítéletes gondolkodás: „a senior pályázó nem tud beilleszkedni a fiatalok közé, többet beteg, magasabb a bérigénye, lassabban dolgozik. A dohányzó kevesebbet dolgozik, többet beteg” stb.

Mit tehet az álláskereső? Ha nem tartozik a célcsoportba, ilyen munkahelyre ne pályázzon. (és írja meg nekem a hirdetést…)

9. Angol a pozíciónév
Key account manager, sales representative, junior controller, EHS manager. Még magyar nyelvű hirdetésekben is felbukkannak angol nyelvű munkakörök. Ha jól megírt a hirdetés, akkor kiderül a tartalma. Ha nem, akkor bajban lehet az álláskereső. Akadnak olyan állásnevek is, amelyek nagyon cégspecifikusak, önmagában nincs jelentésük.

Miért teszi ezt a cég? 1. Multi cégen belül egyszerűen így hívják az anyavállalatnál ezt a munkakört, máshogy nem is hirdetheti meg. 2. Jobban hangzik, presztízst ad a munkának. 3. Elriasztja az angolul nem tudókat.  

Mit tehet az álláskereső? Nézzen utána a pozíciónévnek. Sokszor a hirdetés tartalmából kiderül, hogy kit is keresnek pontosan.

10. Nincs jelentkezési határidő
Az interneten megjelenő hirdetések elvileg bármeddig elérhetően, ha azt valaki nem veszi le az oldalról. Bosszantó, ha nem tudható, mikor került fel a kiírás és meddig várják a jelentkezést.

Miért teszi ezt a cég? Figyelmetlenségből vagy folyamatos a jelentkezés (utóbbit illene kiírni)

Mit tehet az álláskereső? Tisztázza a kiírónál.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

UPDATE!!!! E posztom végén a futball világbajnokságról kérdeztelek benneteket. Megvannak az eredmények. Kicsit szomorú vagyok, hogy 70 százalékos a futballt nem szeretők aránya. :) De sebaj, úgysem erről szól ez a blog...

Mennyire befolyásolja a munkátokat a futball világbajnokság?

Néhány nap szabadságot vettem / veszek ki emiatt. 11 válasz 2 százalék

Nehezebb reggelente felkelni és a munka sem az igazi. 77 válasz 17%

Csak kicsit. Szerencsére megengedi a munkaadó, hogy később érkezzem. 17 válasz 4%

Semennyire. Nem érdekel a foci. 321 válasz 70%

Nézem a meccseket, de most nincs munkahelyem. 34 válasz 7%

Készült, 2014. június 19-20-án, 460 válaszadó

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Merj váltani – karrierstratégiák válaszút előtt

Mindenkinek az életében eljön a pillanat, amikor úgy érzi, hogy más irányba kell folytatni a pályafutást. Valakit a kényszer, valakit az önmegvalósítás, valakit a napi taposómalomba való belefáradás sarkall cselekvésre. Környezetemben sok példát látok és úgy vélem, valamilyen szinten mindenkit foglalkoztat a téma. Nem akarom  megmondani a tutit, mert olyan nincsen. Mindenkinek magának kell felmérnie, mit szeretne, mi a reális, és ide milyen lépcsőkön át vezet az út. E posztban inkább címszavakban felvázolom, milyen irányok kínálkoznak. A poszt végén van egy rövid kérdőív. Megköszönöm, ha megosztjátok a véleményeteket a témában.

Miért akarunk váltani?

Érdemes először magunkban tisztázni az okokat és erre reflektálva a választ is könnyebb megtalálni. Az alábbiakat látom gyakorinak.

1. Tarthatatlanná válik a helyzet a munkahelyen. Úgy érezzük, hogy rossz irányba mennek a dolgok, gyengül a cég piaci helyzete, romlik a munkahelyi légkör. Nem a munkát nem szeretjük, hanem a közeget, a körítést.

2. Telítetté válik a szakterület, egyszerűen túl sok az álláskereső és túl kevés az üres pozíció. Például huszonéves pályakezdőként a sikertelen álláskeresés indíthat más irányba. Például bölcsész frissdiplomásként rájövünk arra, hogy történészként vagy történelemtanárként egyszerűen nincs hely a piacon.

3. Képtelenek vagyunk szakmánkban vagy munkahelyünkön a megújulásra, a kiégés jeleit tapasztaljuk magunkon. Ennek okai: megunjuk a szervezetet, szeretnénk szabadabb munkaformát, nem jutunk feljebb a ranglétrán, évek óta nincs fizetésemelés, monotonnak érezzük a munkát, ugyanazt csináljuk hosszú éveken át.

4. Élethelyzetünkben változás áll be – nőknél lehet ez a gyermekszülés utáni visszatérés. Például sokan nem kérnek a szülésük előtti hajtásból, a stresszből és a napi 9-10 órás munkanapokból.

5. Eljutottunk anyagilag egy bizonyos szintre és régi álmunkat szeretnénk megvalósítani.

Melyek a könnyen és nehezen járható utak?

1. Marad a szakma csak más munkahelyen. Ezt abban az esetben érdemes meglépni, ha szeretjük szakmánkat, csak a munkahelyünkkel, vezetőnkkel, a munkahelyi légkörrel vagyunk elégedetlenek. A megoldás: szimpla munkahelyváltás. Ezt is tanácsos azonban alaposan előkészíteni. Ha nincs 4-5 hónapra való tartalék, akkor csak akkor mondjunk fel, ha nagyon kapósnak érezzük magunkat a piacon vagy már van konkrét ajánlatunk.

2. Marad a szakma, csak más formában. Ilyen lehet, ha valaki egy nagyobb szervezetből vált és egyéni vállalkozóként – outsourcing formában – végzi azt. Például egy cég kommunikációs munkatársa PR-ügynökséget alapít és bedolgozik korábbi munkaadójának is.  HR-eseknél gyakran látom, hogy coachként, fejvadászként, egyéni trénerként tevékenykednek tovább. Technikailag könnyű meglépni a saját cég alapítását, a vállalkozói attitűd, az ügyfélszerzés képessége viszont mindenképpen kell a sikerhez.

3. Marad a cég, csak más szakmában. Multinacionális cégeknél a munkatársmegtartás bevett módja a job rotation (a munkakörök közötti rotáció). A kollégák bizonyos idő után más-más szakterületen próbálhatják ki magukat (pénzügyből logisztikába, értékesítésből marketingbe, vevőszolgálatból HR-be stb.). Mivel ez cégen belül történik, kicsi a kockázat. Érdemes itt is felmérni, hogy valóban tetszik-e az a terület.

4. Marad a cég és a szakma, csak részmunkaidőben. Gyesről visszatérők kedvelt opciója 4-6 órás állást elvállalni. Ezt a lehetőséget még a gyes ideje alatt tanácsos tisztázni a vezetővel. Úgy látom, néhány pozitív példa ellenére, hogy ennek nincs nagyon kultúrája Magyarországon. A munkaadók zöme még mindig 8 órás munkaviszonyban gondolkodik, (ami a valóságban inkább 9 óra).

5. Váltás rokon szakmák között. Vannak foglalkozások, amelyek közel állnak egymáshoz, az elvárt képességek közel fedik egymást. Ilyen például: tanár – vállalati tréner, újságíró - PR-os, könyvelő – kontroller.

6. Váltás egy viszonylag gyorsan megtanulható szakmába vagy kezdés asszisztensként. Már persze, ha az alapkészségek vagy a soft skillek megvannak. Ilyen lehet például az értékesítés, aminél a megfelelő affinitás a legfontosabb, amit iskolapadban nem tanítanak. Emellett sok bölcsész szakon végzett fiatalnál látom, hogy jó alaptudásuknak és gyors tanulási képességüknek köszönhetően fejvadászként, pályázatíróként, személyi asszisztensként, HR-, PR-, marketingasszisztensként vagy (magas szintű nyelvtudás esetén) multinacionális cég idegen nyelvű ügyfélszolgálatosaként kezdik pályafutásukat.

7. Belépés családi vállalkozásba. Ha a szülők vagy közeli hozzátartozók vállalkozást visznek, akkor ez is opció lehet. Látszólag könnyű megvalósítani, ám talán itt a legtöbb a nem várt „akna” (például személyes – üzleti kapcsolatok konfliktusa, nem tisztázott felelősségi körök, az alapító képtelen kiadni kezéből a hatalmat).

8. Irány külföld! Ugyanazt a munkát végezni a hazai fizetés többszöröséért Angliában vagy Németországban? Ez csak azoknak adatik meg, akik hiányszakmában dolgoznak és kiválóan beszélik a célország nyelvét (mérnökök, informatikusok, orvosok, diplomás ápolók, vendéglátóipari, építőipari szakmunkások). A többiek szakmájukhoz nem illeszkedő munkakörben kezdik kinti életüket. Például gazdasági vagy humán diplomásként többnyire fizikai munkával (persze ellenpélda itt is akad).

9. Teljesen más szakmába belefogni.

Ez az egyik legnehezebb és a legköltségesebb típusa a szakmaváltásnak.  

Alapos pénzügyi tervezést igényel és legalább 1-2 év, mire meg lehet belőle élni.

- Fel kell mérnünk, mi az, amit szeretnénk, ennek mennyire van piaca

- Ki kell tanulni a szakmát (Óraszám, tanfolyamdíj)

- Szakmai tapasztalatot kell szerezni (szakmai gyakorlat)

- Az ügyfél- vagy a munkaszerzéshez szükséges kapcsolatépítés hosszú folyamat. Mindeközben valamilyen forrásból (megtakarítás, más munka) élni kell.

Ha utóbbi opció mellett döntünk, és nincs több millió forint megtakarításunk, akkor érdemes új életünket meglevő munkahely mellett párhuzamosan építeni (levelezőképzés, esti órák). Amikor úgy érezzük, hogy beértünk az új területen, akkor szakíthatunk jelenlegi szakmánkkkal.

Kockázat nélkül nincs váltás. Talán közhely, de aki valami újat akar kipróbálni, ezt a tényezőt nem tudja megkerülni. Ehhez pedig bátorság és önbizalom kell. Alapos mérlegelés után e kettőt kívánom minden kedves olvasómnak.

Karácsony Zoltán

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

ZÁRÁSKÉNT kérek tőletek egy kis visszajelzést, Ti hogy gondolkodtok a témáról. Fél perc alatt kitölthető az alábbi kérdőív és semmilyen mailcímet stb. nem kell megadni.


0 Tovább

Mire jó a virtuális állásbörze?

Néhány héttel ezelőtt a Skype-on át történő állásinterjúval nyitottam azt a sorozatomat, amelyben újszerű álláskeresési fórumokat / eszközöket veszek nagyító alá. Ezúttal egy most is zajló rendezvény apropóján (a www.allas-expo.hu oldalon zajlik és amelyen tőlem is lehet kérdezni) a virtuális állásbörze kerül terítékre.

Kezdjük is egy kis fogalommagyarázattal. Akadnak, akik a virtuális állásbörzét az állásportálok szinonímájaként használják – helytelenül. Ugyan az állásportálokon is megjelennek az állást kínálók és keresők, a virtuális állásbörze kicsit más, a hagyományos állásbörzék és az internetes állásportálok ötvözete.

A hagyományos állásbörzékre annyiban hasonlít, hogy „élő”, időben behatárolt, általában 3-5 munkanapon át zajlik. A résztvevő álláskeresők a látványos grafikával megrajzolt standok mögött valódi HR-eseknek írhatnak chaten, ők pedig azonnal válaszolnak a kérdésekre.

Az állásportálokra pedig annyiban hasonlít, hogy az álláskeresőknek nem kell sehová utazniuk, hanem számítógép és internetkapcsolat esetén akár nappalijukból, akár munkahelyükről becsatlakozhatnak, különféle szempontok szerint lekérhetik a hozzájuk illő állásajánlatokat, egyszóval állásportál-funkciókat is használhatnak.

Az első virtuális állásbörzéket 7-8 évvel ezelőtt rendezték, Magyarországon egy-két évvel ezután jelent meg. Május elején az ELTE rendezett ilyet, ezen a héten a Monster állásportál állásexpója zajlik éppen a www.allasexpo.hu oldalon.

Íme, így néz ki egy virtuális stand:

Virtuális Stand

Mit lehet egy virtuális állásbörzén csinálni?

Állást keresni. A kint lévő cégek valódi állásajánlatokkal érkeznek.

Pályázni. Aki alkalmasnak érzi magát egy-egy munkakörre, azonnal leadhatja pályázati anyagát (önéletrajz)

Tájékozódni. Minden kiállító munkaadó sok hasznos információt helyez el a standjánál (poszter, videós bemutató, különféle felhívások stb.)

Chatelni. Számomra ez ezeknek a rendezvényeknek a sava-borsa. Itt felteheted azokat a kérdéseket, amelyek nem derülnek ki a neten talált infókból. Egy-egy hirdetés kapcsán sok ilyen lehet (meddig lehet jelentkezni, hogyan zajlik a kiválasztás, mikor lehet kezdeni, mennyire fontos ez vagy az a feltétel, mit tegyek, ha nincs nekem szóló ajánlat, stb.) Emellett azok is kapcsolatba léphetnek a cégek képviselőivel, akik egy hagyományos börzére a földrajzi távolság miatt nem tudnak eljönni.

Miben nem váltja ki a hagyományos állásbörzét?

Kapcsolatépítésben, személyes impulzusok gyűjtésében egy hagyományos állásbörze (egyetemi börzék, HVG stb.) erősebb. Ettől függetlenül egy jó standchat kölcsönös bemutatkozással pozitívum lehet egy pályázatnál és hivatkozni is lehet erre az eseményre a pályázathoz írt kísérőlevélben.

Tőlem is kérdezhettek

Igyekeztem objektív képet festeni a virtuális állásbörzék világáról. Nem vagyok könnyű helyzetben, mert a kedden indult és péntek estig tartó Virtuális Állásexpójában benne vagyok. Én ugyan nem kínálok senkinek sem állást, hanem lehet tőlem chaten kérdezni. Álláskereséssel, karrierépítéssel kapcsolatban osztom meg gondolataimat a kedves érdeklődőkkel a monster standjánál.

Nem reklámnak szántam e sorokat, inkább egy hasznos infónak. A részvétel ingyenes, a körülnézéshez még regisztrálni sem kell, és 800 állásajánlat között lehet itt böngészni. A legtöbb hirdetés mérnököknek, informatikusoknak, pénzügyeseknek, nyelveket beszélő ügyfélszolgálatosoknak, kereskedelmi területen dolgozóknak szól.

Szóval, ha van kedvetek, gyertek péntekig.

(Utána is kérdezhettek vagy írhattok nekem kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre.)

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemény: ma, szerdán 10.30-11.30 között leszek az allasexpo.hu oldal chatjén elérhető a monster standján.

0 Tovább

Tanárként Londonban – soha nem késő váltani

Egy kedves ismerősöm ajánlotta figyelmembe Máriát, aki lassan hat éve él és dolgozik Londonban tanárként. Két okból is érdekesnek gondolom történetét. Egyrészt jelzés minden negyvenes-ötvenes éveiben járó, a napi taposómalomba belefáradt munkavállalónak, hogy soha nem késő váltani. Másrészt Mária példája mutatja, hogy humán tanári végzettséggel is lehet állást szerezni Londonban. Íme története dióhéjban.

Mária több mint 20 éven át dolgozott a magyar közoktatásban. Budapesti általános iskolákban tanított, 2000-től angol nyelvet. 2008-ban aztán nagy váltásra szánta el magát. Úgy döntött, otthagyja a magyarországi oktatást és az Egyesült Királyságban próbál szerencsét. „A gyermekeim felnőttek, a tanári fizetés sosem volt elég, devizahitelesként belefáradtam az anyagi nehézségekbe, a hivatalos órák utáni magántanítást is egyre nehezebben bírtam. Emellett hajtott a kalandvágy, hogy egy másik országban próbáljak szerencsét” – mondja döntésének hátteréről.

Nem álommunkával kapott elsőre

Amiben bízhatott: magas szintű angoltudása, tanári tapasztalata és jó kommunikációs készsége. Maga szervezte meg az interneten a szállást és magyarországi munkaközvetítő segítségét sem vette igénybe.

Londonba kiérkezve az egyik helyi Job Centerben (ez az állami munkaközvetítő iroda) próbált munkát keresni és az interneten is pályázott. Nehezítette helyzetét, hogy tanári diplomájának honosítása fél évbe telt. Első állomása nem álommunka volt: support workerként értelmi fogyatékosokat gondozott egy otthonban: főzött, takarított, beszélgetett velük, elkísérte őket színházba, moziba, intézte a bevásárlásukat 6.50 fontos órabérért. Már ezen a munkahelyen látható volt a keleti munkaerőpiaci nyitás: kollégái között többen diplomások voltak (pszichológusok, tanárok), akik Lengyelországból, Csehországból érkeztek.

Mária 2008 óta él és dolgozik Londonban

Tanári munkát ügynökségen keresztül

Mária azonban szakmájában szeretett volna dolgozni. Miután sikerült diplomáját Angliában hivatalosan elismertetni, ügynökségeken keresztül próbált tanári munkákat megcsípni.

„Először tanárasszisztensi munkákat kerestem. Ők a tanárok mellett dolgoznak, segítenek a diákok fegyelmezésében, a tanár felkészülésében, az ideális feltételek biztosításában” – mondja Mária. Végzettségének és kiváló angoltudásának köszönhetően kapott is ajánlatot. Egy éven át dolgozott bruttó 60 fontos (20 ezer forint) napidíjért, ám nehezítette életét, hogy sokszor nem volt munka.  „Sok külföldről érkező tanár így kezdi. Hiába van meg egy külföldinek a „QTS” (ez a angliai tanításra jogosító, minősített tanári státusz - KZ.), ha nem ismeri az angol rendszert nem taníthat azonnal.”

Helyettesítő tanárként dolgozik

Egy idő után mindenképpen váltani akart, a tanítás vonzotta leginkább. Újra beregisztrált ügynökségekhez, akiktől időszakos munkákat kapott. Mária most helyettesítő tanárként dolgozik, 3-11 éves gyermekeket tanít. „Izgalmas és kihívást jelentő a munka. Sokszor egy nappal előtte hívnak, hogy másnap hová kell mennem. De az is előfordul, hogy reggel 7 órakor csörren meg a telefon és azonnal indulnom kell. Igaz, akadt példa féléves megbízásra is. Némi segítség, hogy az osztályt tanító pedagógusoknak van heti óratervük, valamikor az asszisztens is segít, hogy képbe kerüljek. Sokszor azonban óra előtt nem tudom, hogy öt perc múlva mit fogok csinálni.”

Ha van munka, kényelmesen meg lehet élni

Úgy érzi, anyagilag megérte kimenni. Ha van megbízás, akkor kényelmesen meg lehet élni. Munkájának egyik hátulütője azonban a bizonytalanság. Tavaly szeptember-októberben például szinte nem volt megbízása és ilyenkor más munkákkal – tolmácsolás, fordítás kell a bevételt biztosítani. Mária elmondta, Londonban legalább havi 800-1000 font kell a megélhetéshez, ebből 500 font a lakhatás.

A munkát és a munkaszerzést nagyon keménynek tartja. „Sokat kell dolgozni. Ha hibát követ el az ember, vagy valamiért nem tetszik, akkor az ügynökség nem keresi újra. Fontos a referencia is. Ha valaki új helyre akar menni vagy új ügynökségnél akar regisztrálni, akkor ajánlást kell kérnie jelenlegi munkaadójától.

Mária büszke arra, amit kint mindféle protekció nélkül elért. Célja állandó státuszú tanári munka, ez már évi 20 000 font feletti fizetéssel jelentene, és a tanítási szünetekben is kapna fizetést. Erre egyelőre kevés esélyt lát. Főként azért, mert nem anyanyelve az angol.

London már az új élet

Nem vágyik vissza Magyarországra? – kérdezem. „Nem” – vágja rá. Szeret hazajárni, barátai, gyermekei is hiányoznak, ám London már az új életét jelenti. Munkája mellett kéthetente szombatonként önkéntes státuszban magyart tanít a helyi magyar iskolában, ami egyben kulturális központ is. Rendszeresen fut és nyitott szemmel jár, keresi a kapcsolatokat, lehetőségeket.

Két évvel a kimenetele után budapesti volt főnöke vissza akarta hívni, de ő kint maradt.   Szereti a kihívásokat és megszerette Londont. Az angolokról megjegyzi, kedvesek, barátságosak, a magyaroknál nyitottabbak, de meg kell tanulni a célravezető viselkedést. „Az angolok nem mondják ki, ha bajuk van velünk. Nem szabad kimutatni, hogy mit gondolunk, diplomatikusan kell viselkedni.”

Mennyire nehéz munkát találni? „Már egyszerű fizikai munkát sem könnyű szerezni, diplomás állást pedig még nehezebb. Ismerek olyan lengyel származású, kétdiplomás fiatalt, akinek itteni végzettsége van, de fél éve nem tud elhelyezkedni.”

Mi lehet a tanulság Mária történetéből a külföldre vágyó magyaroknak?

A magas szintű nyelvtudás jelentősen megkönnyíti az elhelyezkedést (nyelvtudás nélkül pedig útnak se induljunk)

Talpraesettség, nyelvtudás és megfelelő anyagi tartalék esetén magyarországi (munka-, ingatlan-) közvetítő nélkül is ki lehet jutni

Kitartás, nagy akaraterő kell a kinti álláskereséshez

Kezdetben alább kell adni az igényeket. Olyan munkát is el kell vállalni, ami nem szakmánkhoz kötődik

Kint új életet kell építeni a nulláról - emberi és munkakapcsolatokkal, ami szintén idő- és energiaigényes

Ha van érdekes/tanulságos történetetek külföldi (akár saját) álláskeresésről, kérlek, írjatok egy rövid mailt nekem a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Blogom ITT is elérhető. 

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Mire figyelj, ha otthonról dolgozol?

Május 10-én lesz idén a „Dolgozz otthonról!” nap, amely multinacionális cégek kezdeményezésére jött létre 2012-ben és az otthonról dolgozást kívánja népszerűsíteni. Jó lehetőség ez a saját lakásból történő munka kipróbálására. A hosszú távú távmunkás életformára való átállás azonban alapos előkészítést igényel. Mivel időnként én is otthonról dolgozom, ezért az utóbbi években gyűjtöttem tapasztalatot a témában. Sok hibát elkövettem és sokat is tanultam. Íme, ahogyan én látom. 

1. Gondold át, hogy lehetséges-e

Akadnak irodai munkakörök, amelyek könnyen végezhetők távmunkában (informatika, könyvelés, telefonos ügyfélszolgálat, elemzői munkák, PR), és akadnak, amelyek nem (például személyes ügyfélkapcsolattal járó munkák). Nézz utána a neten vagy kérdezz működő modellekről.

2. Gondold át, hogy ez neked való-e

Bármennyire is egyre népszerűbb az otthonról való dolgozás, mégsem alkalmas mindenki erre. E munkaformának egyik nagy előnye, hogy időt nyersz a közlekedés megspórolásával, ám más környezetben kell dolgoznod. Nincsenek kollégák körülötted, ha egyedül élsz, akkor emberek sem. Vannak munkavállalók, akiknek kifejezetten kell és inspiráló a munkatársakkal való folyamatos személyes interakció. Nagyon ritka az olyan eset, amikor valaki főállásban csak távmunkában dolgozik. Gyakoribb, ha heti egy-két munkanapot otthon, a többit az irodában tölti. A teljes (heti öt munkanapos) távmunka egyik hátránya, hogy kisebb eséllyel kap a dolgozó előléptetést és egy idő után „körön kívülinek” érzi magát és így tekintenek rá.

3. Győzd meg a főnöködet

Ha munkaadónál nincs hagyománya az otthonról dolgozásnak, akkor ez a legnehezebb feladat. A vezetők zöme ugyanis bizalmatlan. Úgy gondolja, hogy akit nem lát, az nem dolgozik. Könnyebb a helyzet, ha a munkához számszerűsített teljesítményelvárás kapcsolódik. Jobbak az esélyeid, ha régóta a cégnél dolgozol, főnököd meg van elégedve veled, ismered a céges kultúrát, az elvárásokat. (Sokszor azért is ódzkodnak a vezetők a távmunka engedésétől, mert akkor egy transzparens teljesítményértékelő rendszert és távmunkás szabályzatot kellene felállítani, ami hosszú távon megéri, rövid távon viszont babrás a megalkotása.)

4. Tisztázd a feltételeket

Gondold át, milyen eszközök (számítógép, telefon, szoftverek, íróasztal, szék, megfelelő internet sávszélesség stb.) szükségek a munkához illetve lakásod alkalmas-e erre. Mi az, amit a költségekből a munkaadó fizet/biztosít, és mi az, amit neked kell? Heti hány munkanapról lenne szó? Tedd mérlegre a pénzügyi megtakarítást és a kényelmi szempontokat. Ha a pozitívumok dominálnak, akkor érdemes belevágni.

5. Óvakodj a csábító távmunkahirdetésektől

Rengeteg hirdetés kering az interneten, amelyekben könnyű, otthonról végezhető irodai munkára keresnek új kollégákat. Sokszor emögött "számlás", teljesítménybéres munkák rejlenek, amihez minden költséget a "munkavállaló" (valójában egyéni vállalkozó) áll. Az igazán csábító távmunkát (munkaszerződéssel, a cég által biztosított eszközökkel) nem új munkatársaknak, hanem régi, bevált kollégáknak ajánlják fel. Ez is többnyire részleges távmunka (heti egy-két nap) vagy rugalmas munkarend.

6. Legyen kijelölt munkatered

Az otthoni munka egyik legnagyobb csapdája, ha összefolyik a privát és a munkatér. Ha van dolgozószobád, akkor könnyebb a helyzet, ám akkor is tartsd magad ahhoz, hogy ott dolgozol. Ha garzonban élsz, akkor jelölj ki egy sarkot, ahol csak munkával foglalkozol.

7. Iktasd ki a zavaró tényezőket

Otthon rengeteg tényező elcsábíthat a munkától. Televízió, családtagok, otthoni feladatok, finomságokkal teli hűtőszekrény. Mondd el a körülötted élőknek, hogy ugyan fizikailag otthon vagy, de valójában dolgozol, ne zavarjanak x óráig. Ha kell zárd be a dolgozószoba ajtaját.

8. Legyen szigorú időbeosztásod

Jelöld ki a munkakezdést (ha ezt főnököd nem teszi vagy nem ellenőrzi) és tartsd magad ehhez. Ha időben startolsz és koncentráltan dolgozol, azt veszed észre, hogy sokkal gyorsabban haladsz, mint a hivatalos munkahelyen.

9. Tervezd meg a munkanapot

Priorizálj, készíts feladatlistát, határozd meg, mire, mennyi időt fordítasz. A legnehezebb feladattal akkor foglalkozz, amikor a legtöbb az energiád (hogy ez melyik napszak, az egyéntől függ). A beérkező feladatok alapján folyamatosan módosíts rajta. Érdemes olyan feladatokat is bevenni, amelyeknél van konkrét eredmény és ezáltal sikerélmény.

10. Légy folyamatosan elérhető

Ügyelj arra, hogy a telefonod az otthoni munkaidő alatt be legyen kapcsolva, az emailekre azonnal reagálj. Rossz benyomást keltesz, ha felettesed vagy kollégáid nem tudnak elérni.

11. Ne feledkezz meg időnként a pihenésről

Ha folyamatosan számítógép előtt dolgozol, bizonyos időközönként otthon is tarts pihenőt. Szívj friss levegőt, sétálj egy kicsit, dőlj le a kanapéra, beszélj családtagjaiddal, figyelj a megfelelő táplálkozásra. Otthoni környezetben sokkal könnyebb a kikapcsolás és az erőgyűjtés. Arra azonban ügyelj, hogy ne tartson a munkamegszakítás hosszú ideig. Itt is fontos az önfegyelem.

12. Dokumentálj minden feladatot

Különösen a főnököd felé fontos minden munkafolyamat leírása időtartammal együtt. Arra számíts, hogy a távmunkások teljesítményének sokkal jobban utánanéz a legtöbb vezető.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Állásinterjú Skype-on: újdonságok az álláskeresésben (1.)

Néhány hónappal ezelőtt a telefonos interjú műfaját vettem nagyító alá. Ezt a vonalat folytatva most a webkamerás interjúhoz fűzök néhány gondolatot, amely többnyire a Skype segítségével zajlik. Ez az eszköz még nem elterjedt Magyarországon, ám megeshet, hogy ilyen megmérettetésre invitálnak. Különösen akkor, ha lakhelyed a cég székhelyétől távol esik Magyarországon vagy külföldi állásra pályázol. Ez az interjútípus többnyire a kiválasztási folyamat egyik állomása, a végleges döntés személyes beszélgetés után születik meg. Íme útravalóm.

Tisztázd a részleteket

Ha egy állás megpályázása után, skype-os interjúra invitálnak, tedd fel a legfontosabb kérdéseket. Kivel lesz a beszélgetés? Mikor? Kell-e webkamera? Ki hív kit? Add meg a skype-nevedet. Tisztázd, hogy esetleges technikai malőr esetén mi a teendő (kérhetsz telefonszámot is).

Próbálj előtte barátokkal

Bármennyire is otthonosan mozogsz a videóbeszélgetésekben, próbálj el előtte egy interjúhelyzetet. Hívd fel egyik barátodat, teszteld a hangot, a fényeket, a kamerabeállítást. Kérj visszajelzést, nem beszélsz-e túl hangosan vagy halkan, nem akadozik-e a hang, milyen a testtartásod, mennyire lehet jól látni téged..

Legyen jó a technika

Ha videóinterjúra nem alkalmas a számítógéped, ha túl kicsi a sávszélesség, ha a mikrofon nem jó minőségű akkor gondoskodj a megfelelő feltételekről (például kérj kölcsön eszközöket, fizess elő jobb netre) vagy másféle interjút kérj (személyes, telefonos)

Iktasd ki a zavaró tényezőket

Interjú előtt mondd el lakótársaidnak, családtagjaidnak, hogy most ne zavarjanak. Ne jöjjenek be a szobába, ne menjenek el a kamera mögött. A kutyát érdemes kivitetni, a telefont lenémítani, az ablakokat becsukni, a számítógépen futó egyéb alkalmazásokat (üzenetküldő szoftverek, közösségi oldalak, levelezés) leállítani.

Öltözz úgy, mintha állásinterjúra mennél

Hiába kerül sor az interjúra részedről a lakásodban vagy a szobádban, ez semmiben sem különbözik a hivatalos megjelenéstől. Gyűrött póló, kócos haj helyett legyen ing / blúz, esetleg zakó, kosztüm, ápolt arc, haj. Ezzel is jelzed, hogy tiszteled a másik felet.

Figyelj a háttérre

Nemcsak te, hanem a környezeted is fontos. Rossz benyomást kelt a rendetlenség, a bevetetlen ágy, a tegnapi parti maradványai. Legyen semleges vagy kellemes benyomást keltő a háttér. Ez lehet egy színes fal vagy egy könyvespolc is.

Figyelj a megvilágításra

Meg kell találni a megfelelő megvilágítást. Ha túl erős a háttérfény, akkor csak a kontúrod látszik. Ha az asztali lámpa fénye domináns, akkor pedig ijesztő benyomást keltesz. Az oldalirányból érkező természetes fénnyel nem fogsz mellé, ám ha kell, gondoskodj alternatív megvilágításról.

Nézz az interjúztató szemébe

Gyakori hiba Skype-interjúkon, hogy az álláskereső saját számítógépe képernyőjét nézi. Így a másik fél a jelölt homlokát és szemöldökét látja az előtérben. Helyette érdemes a kamerába figyelni és oda is beszélni. Sokkal szimpatikusabbnak látszik az a pályázó, akinek látja a szemét a toborzó.

Mosolyogj

Sokat dob a megjelenéseden, ha nem komor arccal ülsz a gép előtt, hanem időnként mosolyogsz. Ha kicsit akadozik a webkapcsolat, akkor beszélj lassabban.

Kezeld profin a problémákat

Egy ilyen állásinterjún minden cselekvésed árulkodó. Például hogyan kezeled a technikai problémákat? Mi csinálsz, ha nem érted a kérdést, ha megszakad a vonal, ha nem látod az interjúztatót? A legjobb tanács: készülj ezekre a helyzetekre is, ne ess pánikba, ne káromkodj, hanem maradj nyugodt, akár viccesen is oldhatod a hangulatot és dolgozz a megoldáson. Ha végképp nem megy a vonal helyreállítása, akkor folytathatjátok telefonon is a beszélgetést vagy új időpontot beszélhettek meg.

Jelezd azonnal, ha valamit nem értettél

Előfordulhat, hogy a vonal minősége miatt nem értesz kérdéseket. Ilyenkor jelezd a problémát, kérd meg a partnert, ismételje meg a kérdést.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Nyelvtudás és karrier – 10 gyakori kérdés és válasz

Milyen nyelvet éri meg tanulni? Érdemes-e nyelvvizsgát tenni? Milyen szintet kérnek a cégek? Az idegennyelvtudás fontos eleme a karrierépítésnek.

Múlt héten egy szaknyelvi konferencián jártam a Tempus Közalapítvány szervezésében. Erre készülve több személyzeti szakemberrel beszéltem, ott pedig nyelvtanárokkal vitattuk meg a helyzetet. Ennek kapcsán a legérdekesebb kérdések és válaszok.

1. Milyen nyelvet éri meg leginkább tanulni?
Angolul a jövőben szinte minden diplomásnak tudnia kell(ene). Ha egy nyelvre van energiánk, akkor ez legyen. Mellette még nagyon hasznos a német, főként második nyelvként (az autóiparban első nyelvként is). Ezt azonban csupán álláspiaci szempontból írom. Vallom, hogy minden egyes új nyelvvel új emberek leszünk, kinyílik a világ, egy új kultúra. Én az angol és a német mellett a spanyolba és a lettbe is belekóstoltam. Egyiket sem bántam meg.

2. Mennyiben segíti a nyelvtudás az elhelyezkedést?
Jelentősen. Ha körülnézünk az internetes állásportálokon akkor azt láthatjuk, hogy nyelvtudás nélkül az állások jelentős részét esélyünk sincs megszerezni. A Monster.hu oldalon az üres pozíciók 73 százalékában kérnek angolt, 29 százalékában németet, míg a Workania.hu oldalon 50 százalékában elvárás legalább egy nyelv, itt is az angol áll az élen. Emellett nyelvtudás nélkül a külföldi munkavállalás sem jöhet szóba.

3. Milyen szintet kérnek a cégek?
Nincs egységesen elfogadott szintezés, sokféle megfogalmazással találkozni álláshirdetésekben. Ezeket olvasni: „kommunikációképes”, „társalgási”, „tárgyalási” szint, „alap-, közép-, felsőfok”, „B1, B2, C1” (utóbbi az EU-s terminológia és a magyar alap-, közép, felsőfoknak felel meg)  stb. Én a hagyományos alap-, közép- és felsőfokban gondolkodom. Az állások többségében legalább középfokú szint kell, alapfokkal kevés helyen lehet érvényesülni. (A nyelvtudás megfogalmazásához fogódzót nyújt az Europass Nyelvi Útlevél, amely ITT érhető el.)

4. Mit néz a munkaadó a nyelvtudás tesztelésénél?
Sok HR-vezetővel, személyzeti tanácsadóval beszéltem és magam is gyűjtöttem tapasztalatot. Pozíciótól, szakmától függ. Egy nemzetközi ügyvédi irodánál vagy vezetői poszton más az elvárás, mint egy értékesítő cégnél vagy beosztottként. Általánosságban azonban elmondható: a nyelvhelyességnél sokkal fontosabb a folyamatos kommunikáció. Rosszabb megítélés alá esik az a pályázó, aki keveset beszél, de azt tökéletes nyelvtannal teszi, mint aki többet, meggyőzőbben kommunikál, de hibákkal. A lényeg: ha megérti a másik fél a mondandót, akkor rendben van. (Ez a véleményem a szaknyelvi konferencián némi ellenállásba ütközött nyelvtanárok körében. De továbbra is igaznak vélem az esetek többségében.)

5. Kell-e szaknyelvi ismeret az érvényesüléshez?
Speciális szaknyelvi tudás néhány területen elvárás (például műszaki, jogi, informatikai szakmáknál), a többinél munka közben is felszedhető a szükséges ismeret. Pályakezdőként azonban előnnyel indul az ember, ha már egyetemi évei alatt megtanulja a későbbi szakmájában használt szókincset. Ráadásul így jobb önéletrajzot is ír.

6. Érdemes-e a valóságnál kicsit feljebb helyezni tudásszintünket az önéletrajzban?
Nem. A nyelvtudás valós szintje néhány perc alatt kideríthető. Emellett a személyzeti szakemberek – a sok csalóka élmény miatt – eleve fenntartással kezelik az önbevalláson alapuló tudásszintet.

7. Mennyire számít a nyelvvizsga álláskereséskor?
Egyrészt diplomát nem lehet nyelvvizsga nélkül szerezni és a közszférában sok állás felsőfokú végzettséghez kötött. (Azt se felejtsük el, hogy a közszférában  nyelvpótlék jár a nyelvvizsga után).

A versenyszférában azonban kicsi a szerepe. Ugyan jól mutat és jelzi az eddigi eredményeket, a HR-eseknek a valós, azonnal előhívható tudás számít. Ezt tesztelik is például írásbeli feladatsorral, telefonos vagy személyes interjún.

Összességében bátorítok mindenkit nyelvvizsga letételére, ugyanis fontos motiváció, mérföldkő és visszajelzés is a nyelvtanulásban. Persze az sem mindegy, ki, milyen típusú nyelvizsgát tesz le. Ez is céltól függ. (Aki például német egyetemre készül, neki csak a Goethe Intézet vagy az Osztrák Intézet nyelvvizsgája elfogadott.)

8. Mit tegyünk, ha korábban nyelvvizsgát tettünk, de tudásunk már nincs azon a szinten.
Ne hallgassuk el a nyelvvizsgát, de azért tegyük hozzá, hogy tudásunk felfrissítésre szorul. Egy korábbi, már elért szintre visszatérni mindig könnyebb, mint oda első alkalommal eljutni. Így leszünk hitelesek.

9. Miben más egy nyelvvizsga, mint egy idegen nyelvű állásinterjú?
Látszólag hasonló, de teljesen más műfaj. Nyelvvizsgán a témák szélesebb skálája kerülhet szóba (mindennapi életvitel, család, hobbi, munka, társadalmi kérdések). Bármit mondunk nyelvtani hiba nélkül, akkor az rendben van és pozitív elbírálás alá esik.
Idegen nyelvű állásinterjún kevesebb a téma (főleg korábbi tanulmányok, szakmai tapasztalat), abba viszont mélyebben kérdeznek bele és csak a valóságnak megfelelő információkat mondhatjuk. Ráadásul a kiválasztás során a pályázókat telefonos interjún is szűrhetik. Ilyen feladattal a nyelvvizsgán résztvevők nem találkoznak és ez a műfaj a nonverbális jelek hiánya miatt speciális felkészülést igényel.

10. Miért éri meg felsőfokú vagy anyanyelvi szint közelében megtanulni egy nyelvet?
Az ilyen szintű tudás állásinterjún, de a céges mindennapokban is növeli a magabiztosságot, könnyebb így eladni magunkat és a cég portékáját is az ügyfeleknek. Multi cégeknél közép- és felsővezetői szinten könnyebb az érdekérvényesítés és az előléptetés kivívása, valamint az anyacég döntéshozóinak bizalmába kerülés.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseiteket ide várom.

Blogom a jobb-allas.hu oldalon is elérhető.

Kezdek aktív lenni a Twitteren, ITT vagyok követhető. Itt röviden naponta többször érdekes cikkeket, gondolatokat villantok fel egy-egy mondatban.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Mit lehet kozmetikázni az önéletrajzon?

Egy tegnapi történés adta az ihletet a mai posztra. Kunhalmi Ágnes szocialista politikus és képviselőjelölt újságírói megkeresés után módosította / pontosította önéletrajzát. A hírek szerint nyelvvizsga hiányában nem kapta kézhez diplomáját, CV-je viszont korábban mást sugallt. Ez a poszt nem Kunhalmi Ágnesről és nem a politikáról szól, hanem a jelenségről, amely sok álláskeresőt érint. A dilemma: Kozmetikázható-e az önéletrajz? Mit lehet és mi okoz súlyos károkat?

Röviden Kunhalmi Ágnes története. A hírek szerint korábbi életrajzának egyik blokkja így nézett ki:

Tanulmányok
2004-2009: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, kommunikáció szak
2005-2011: ELTE – Állam és Jogtudományi Kar, politológia szak

Most így néz ki:

Tanulmányok
2004-2009: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, kommunikáció szak, abszolutóriummal lezárva, nyelvvizsga előtt áll
2005-2011: ELTE – Állam és Jogtudományi Kar, politológia szak, abszolutóriummal lezárva, nyelvvizsga előtt áll

Amint látható, a politikusnő azzal egészítette ki a rovatot, hogy még nem tett nyelvvizsgát, így még nem mondhatja magát diplomásnak.

Ennyi információ birtokában kijelenthető, hogy Kunhalmi Ágnes nem hazudott. Az első változatban sem állította azt, hogy diplomás, csupán annyit, hogy az adott szakokon tanult öt illetve hat éven át. Más kérdés, hogy a megfogalmazás az olvasó számára azt sugallja, hogy diplomát is szerzett.

Ez a jelenség álláskeresők körében is megfigyelhető. De nem csupán a CV-k „Tanulmányok” rovataiban találhatóak "csavaros" megfogalmazások.

Nézzünk néhány fel-felbukkanó eszközt.

Fiatalkori fotó. Negyvenes, ötvenes álláskeresőknél megesik, hogy tíz-tizenöt évvel korábban készült képet illesztenek be magukról. Különösen akkor élnek ezzel az eszközzel, ha „fiatalos csapatba keres dinamikus munkavállalókat” az állás meghirdetője.

Jól csengő pozíciónevek. Sokak szeretnék korábbi munkájukat felfelé pozicionálni.  Ekkor felbukkannak a hangzatos angol megjelölésekk: például sales manager, key account manager, IT-manager, business development manager, projektmanager.

A korábbi felelősségi kör feltupírozása. Szintén feltörekvő pályázók gyakori fogása ez. Így lesz az Excel-táblázatok átküldéséből „nyolc országot átfogó üzletfejlesztési projektekben való részvétel projektmenedzserként”.

A korábbi karrier kicsinyítése. Bármennyire meglepő, erre is van példa. Elsősorban korábban magas pozícióban, nagyvállalatnál dolgozó, állásukat vesztett menedzserek hajlamosak (sikertelen álláskeresés esetén) "visszanyesni" korábbi munkaköreiket. Például nem írják le, mekkora árbevételért feleltek, mennyi embert irányítottak. Multin belül elhallgatják nemzetközi feladataikat. Abból indulnak ki, hogy a túl magas pozíció elriasztja a potenciális munkaadókat. Főleg, ha kis-, középvállalkozáshoz szeretnének bejutni és alacsonyabb munkakörrel is megelégednének.

Egy-két korábbi munkahely kihagyása. A munkaadók nem szeretik a néhány havonta munkahelyet váltó jelölteket. Érzik ezt az álláskeresők és hajlamosak néhány „felejthető” állomást kihagyni. Az óvatosabbak sok-sok évvel ezelőtti munkahelyeket hagynak ki, a kevésbé szívbajosak a közelmúltból is szelektálnak.

A gyes eltitkolása. Kisgyermeket nevelő anyukák tartanak attól, hogy CV-jük eleve kiesik a rostán, ha a cég meglátja, hogy gyesen vannak. Ebben az esetben csak az a munkaadó szerepel, ahonnan gyesre mentek, a két-három éves munkakihagyás nem.

„Lyukak” betömése. Nem mutat jól a CV-ben egy 7-8 hónapos munkanélküli időszak. Éppen ezért sokan csak évszámokat adnak meg. Példa: ha valakit 2012 márcusában kirúgtak és csak 2013. februárjában kezdett következő munkahelyén, akkor csak az évszámokat írja be.

A nyelvtudás eltúlzása. Fejvadászoktól gyakran hallom, hogy ők a CV-ben megadott nyelvtudást eleve egy szinttel lejjebb sorolják. Emellett a pályázók hajlamosak csak a korábban letett nyelvvizsgát megemlíteni, és az aktív (sokszor ennél alacsonyabb valós) szintről nem nyilatkozni.

A számítógépes tudás feltupírozása. Aki be tudja kapcsolni a számítógépet, feltüntet minden irodai alkalmazást (Excel, Powerpoint stb.) „jól hangzik és úgysem ellenőrzik le” felkiáltással.

Jól csengő vagy divatos hobbik. „Legyen benne egy egyéni sport, egy csapatsport és egy művészet” – hallani időnként „tanácsadóktól”. Vezetőknél divatosnak számít a golf, a squash, a tenisz, ami akkor is belekerül, ha a sport alapjaival sincs tisztában a jelölt.

Mit lehet tenni és mit nem?

Kérdés, hogy mi célravezető ebből a sok csalafintaságból.

1. Nem kérdéses, hogy az önéletrajz fontos marketingeszköz. Ebben (és interjún is) a legjobb arcunkat kell mutatni. Éppen ezért mindenki motivált, az elvárásoknak megfelelő szakemberként szeretné megjeleníteni magát, aki más, jobb a versenytársaknál.

2. A munkaadó szempontjából viszont legalább olyan fontos szempont az átláthatóság, a hitelesség, a megbízhatóság, ugyanis csak így alakulhat ki a bizalom. Minél kevesebb kérdés merül fel a HR-esben a CV átolvasása után, annál jobb véleménye lesz. Ha azonban ellentmondást fedez fel vagy a CV-ben, vagy interjún, akkor azonnal eltűnhet a bizalom.

Minden tanácsom ebből a két tételből következik.

- A tényekben ne ferdítsünk. A valódi nyelvtudás interjún három perc alatt kideríthető. A 20 évvel korábbi fotó és az interjús megjelenés közötti kontraszt is árt. Ha az interjúztató valódi hobbija a mi „álhobbink” és elkezd erről kérdezni, nagyon kínos helyzetbe kerülünk. Kínos az is, ha a diplomaszerzés körül ködösítünk. Főleg akkor, ha elvárásként fogalmazzák meg. Nem érdemes a gyest sem elhallgatni, ha éppen onnan szeretnénk visszajönni. Ennek beírása is az őszinteség, az "önazonosság" jele.

Amiben óvatosan lehet kozmetikázni:
Néhány hónapos munkanélküli időszak eltüntethető (bár nem szégyen állást sem keresni, bárkivel előfordulhat).
A korábbi munkahelyek említésével nem nagyon kozmetikáznék. Csak ha  régi, rövid ideig tartó, a most megcélzott álláshoz nem kapcsolódó munkáról van szó, azt venném ki (ha nagyon sok az állomás). Ha pedig rovatcímnek nem a "Korábbi munkahelyek", hanem a "Szakmai tapasztalat" címet használjuk, akkor nem is hazudtunk (már ha más szakterületen / pozíciókban szerzett munkákat hallgatunk el).

A korábbi munkaköröknek is lehet divatosabb megjelöléseket adni: előadó vagy titkárnő helyett személyi asszisztens, esetleg menedzserasszisztens, (nagy ügyfelekkel dolgozó) értékesítő helyett key account manager.

Egy-egy nagyobb projektben való részvétel esetén lehet hivatkozni a teljes projekt eredményére, az abban résztvevő neves partnercégekre.

A korábbi gyesen töltött időszakot sem kell megemlíteni, ha azóta visszatértünk és alatta volt hivatalos munkahelyünk.

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

UPDATE: Időközben egy kedves olvasóm felhívta a figyelmemet ERRE a linkre. Aki olvasta a posztot, tudja, mi a véleményem, ha ez igaz. De mint mondtam, írásom nem Kunhalmi Ágnesről szól és igazságot sem akarok tenni az ügyben.

0 Tovább

Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

„Nincs nekem szóló álláshirdetés.” „Összesen 10 hirdetést találtam. Mindet megpályáztam eredmény nélkül. Mit csináljak?” A napokban két kedves olvasóm írt ilyen tartalmú emailt. Úgy vélem, ezzel még sokan küzdenek. Mit lehet tenni, ha nincs nekünk szóló álláshirdetés? Összegyűjtöttem néhány ötletet, inspirációt.

Első körben érdemes leszögezni, hogy a publikus álláshirdetések az összes új munkalehetőség csak kisebb részét teszik ki. Az állások többsége más úton talál gazdára: kapcsolatok, munkatársi ajánlás, adatbázisban keresés vagy szemfüles álláskeresők bejelentkezése útján. A hivatalos álláspiac mellett tehát érdemes ezen a rejtett területen is próbálkozni. Akinek itt sikerül a munkaadó látókörébe kerülni, annak – különösen népszerű pozícióknál, telített területeken - kisebb konkurenciával kell megküzdenie, mintha publikus hirdetésekre pályázna.

Milyen módszerekkel lehet próbálkozni?

1. Helyezd el önéletrajzodat állásportálok és személyzeti tanácsadók adatbázisában

Állásportálok (például monster.hu, workania.hu, cvonline.hu stb.), személyzeti tanácsadók (Randstad, Grafton, Kelly Services, Focus Consulting stb.) adatbázisában előszeretettel keresnek a munkaadók, ha nem akarnak hirdetni vagy hirdetés útján nem találtak jelöltet, Ezeken az oldalakon általában egy önéletrajzi sablont kell kitöltened. Nagyon fontos, hogy a CV-dben benne legyenek a szakmádban fontos kulcsszavak, ugyanis az adatbázisban kereső munkaadók, személyzeti tanácsadók sokszor kulcsszavakra szűrnek (például programozóknál a programnyelv, nyelvtudásnál a beszélt szint stb.).

2. Legyél látható a közösségi médiában és szakmai oldalakon

Ezek közül a Linkedin.com üzleti kapcsolatépítő oldalt említem meg. Korábban ez elsősorban a multinacionális cégeknél dolgozók oldala volt, mára már színesebb lett a kép. Érdemes a szakmai tapasztalatodat, erősségeidet és karriercéljaidat bemutató profiloldalt létrehoznod, szakmai csoportokhoz csatlakoznod és kapcsolatokat keresned. Fejvadászok előszeretettel használják az oldalt és itt üzleti döntéshozókat is elérsz. Igaz, ez azonban nem akkora erejű, mintha valakivel már személyesen találkoztál volna.

3. Keresd meg a szóba jöhető cégeket, döntéshozókat

Hideghívásnak hívják ezt az álláskeresői módszert. Olyan cégeket érdemes kiválasztani, amelyeknek jó hírük van a piacon, bizalmat gerjesztő a megjelenésük, és szükségük lehet a végzettségedre.

Akkor van esélyed, ha megtudod a döntéshozó nevét, beosztását és sikerül vele személyesen egyeztetni. Alapszabály: ha telefonon keresed a cégnél dolgozó „célszemélyt”, akkor ne árulj el hívásod céljáról semmit sem a recepciósnak, a titkárnőnek, az asszisztensnek, ők ugyanis nem kompetensek, többnyire visszautasítóak, féltik a pozíciójukat, nem a döntéshozó fejével gondolkodnak.

Tanácsos arra hivatkozni, üzleti ügyben keresed a vezetőt, amit vele, személyesen szeretnél megbeszélni. Az ügyvezetőnek semmiképpen ne említsd direktben, hogy állást keresel, inkább csomagold úgy a mondandódat, hogy szaktudásodat ajánlod fel neki. Érdemes ezt egy aktuális történésre alapozva megtenni, ami például lehet a cégnek valamilyen nyilvánosságot kapott eredménye vagy közös pont a cég tervei és a te szakmai múltad között.

A hideghívásos álláskeresés rendkívül nehéz műfaj. Nehézsége a folyamatos munka és a visszautasítások magas aránya. Éppen ezért érdemes tréningen elsajátítani, sokszor kell próbálkozni, és sok múlik a cégek kiválasztásán.

4. Keresd meg személyesen a munkaadót

Bizonyos szakmákban – például a vendéglátóiparban, a kiskereskedelemben, az építőiparban - működik a személyes megkeresés módszere Magyarországon és külföldön egyaránt. Egy Angliában munkát kereső magyar fiatalember mesélte a következő esetet. Amikor egy barátjával kiérkezett Hartlepoolba, vett egy térképet, felosztották a várost egymás között, és hat napon át napi négy órában minden potenciális munkahelyre – étterem, butik, élelmiszerbolt, söröző – bement egyikük. Megkérdezte, akad-e munkalehetőség, és leadta mindkettejük önéletrajzát. Igazán akkor lett hatékony a módszer, amikor belépéskor azt mondták, a vezetővel szeretnének beszélni. Persze rendesen felöltöztek, ápoltak voltak és udvariasan, érdeklődően viselkedtek Egy hét alatt kilenc helyről szóltak vissza, hogy lehetne jönni dolgozni…

5. Mozgasd meg ismeretségi körödet

Minél többen tudnak álláskeresési szándékodról, annál nagyobb eséllyel adnak tippeket vagy ajánlanak be valahová. Persze ehhez az is kell, hogy tisztában legyenek képességeiddel, céljaiddal és a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat legyen köztetek. Ezzel a témával már több korábbi blogbejegyzésemben is foglalkoztam. A kapcsolatépítésről például itt írtam.

6. Keress kreatív utakat a döntéshozók elérésére

Erre a marketing területen nyílik a legnagyobb esély, ugyanis a kreatív álláskeresési módszer azt jelenti, hogy a pályázó kreatív személyiség, aki képes elérni a célcsoportot és magát (mint terméket) a középpontba helyezni.

Három példát említek az Egyesült Államokból.

- Google-hirdetés

Egy amerikai reklámszövegíró, Alec Brownstein például a marketingvezetők hiúságára építette a kreatív álláskeresés egyik mintapéldájává vált kampányát.

Megkereste öt nagy reklámügynökség vezetőjének a nevét, és fizetett hirdetést adott fel a Google oldalon. A szponzorált szöveg akkor jelent meg, ha valaki a cégvezető nevére keresett rá. Brownstein ugyanis azt feltételezte (és igaza volt), hogy ezt rendszeresen megteszik a kreatív guruk. A szponzorált szöveg így nézett ki: „Üdv (a vezető neve), ugye jó dolog saját magunkat keresni a Google-n… Engem a cégéhez felvenni úgyszintén… alecbrownstein.com”

Az öt megcélzott vezetőből két hónap alatt négyen személyesen felhívták, ketten állást ajánlottak, ezek közül az egyiket (a Young and Rubicam ügynökségnél) a fiatalember elfogadta. S hogy mennyibe került a kampány? Összesen 6 dollárba, vagyis 1300 forintba…

Az ötletes módszer ITT érhető el.

- Bemutatkozóanyag a mosdóban

Szintén figyelemre méltó két magyar fiatal próbálkozása. (Ezt Tollas Attilától, a marketing és a kreatív álláskeresés szakértőjétől hallottam a HVG Állásbörze egyik előadásában) Papp Ákos és Szloboda László New York kreatív ügynökségeinek vezetőihez akarták eljuttatni portfóliójukat. Azt feltétezték, hogy a nagyon elfoglalt menedzsereknek a vállalat wc-jében biztosan lesz 5 percük anyaguk elolvasására. Készítettek egy The Toilet Book címet viselő dokumentumot önéletrajzukkal, eddigi munkáikkal, amelyet a nagy ügynökségek mosdóiban helyeztek el. Azt mondták utólag, nem volt nehéz bejutni a helyiségekbe, ugyanis ezek többnyire a recepció közelében, a folyosókon találhatóak. A kilenc megcélzott ügynökség közül hathoz behívták őket interjúra, végül a BBDO-tól kaptak munkalehetőséget.

Az akcióról készült anyag ITT elérhető.

- Álláskeresői videó

Marketing és kommunikációs területen minta lehet Matthew Epstein próbálkozása is, akinek a sztorija 2011-ben keltett nagy feltűnést. A fiatalember korábban kisebb cégeknél próbálkozott, de ráunt arra, hogy még csak válaszra sem méltatják gondosan összeállított, hagyományos pályázati anyagát. Úgy döntött, nagy céget céloz meg, a Google-t, és ehhez valami nagyot tesz le az asztalra.

Bajuszt ragasztott, néhány órára bekönyörögte magát egy atlantai villába és álláskeresői image-videót forgatott. E négy perces filmben néhol öltönyben, nyakkendővel, néhol zakóban és alsónadrágban brandyvel a kezében üzen a Google döntéshozóinak: termékmarketinges ő, aki az online és az offline médiában is otthonosan mozog. Célja egyszerű, a Google-nél dolgozni.

80 állásinterjúra kapott meghívást (többek között a Google, az Amazon, a Salesforce invitálta), weboldalát néhány hét alatt a semmiből 400 ezren látták világszerte, Youtube-videóját 450 ezren (mára már 1 millió fölött), a Facebookon 17 ezer like-ot gyűjtött, 2 ezer feletti emailt kapott szurkolóktól, tanácsadóktól, cégektől, több tucatnyi médiumnak nyilatkozott. És persze állást is szerzett magának. Nem a Google lett a befutó, hanem egy kisebb cég, de nem panaszkodott…

A videó ITT nézhető meg.

Van olyan módszer, ami bejött nektek? Írjátok meg emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. De bármilyen más karrierépítést érintő kérdésben keressetek bizalommal.

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Nők és álláspiac: helyzetjelentés március 8-án

Kisebb eséllyel jutnak cégvezetői posztra; 20 százalékkal kevesebbet keresnek és a politikában is alig vannak jelen. Ha a statisztikákat nézzük, akkor a nőknek nehezebb érvényesülni a munka és az üzlet világában. Mit lehet tenni ez ellen? A héten az Európai Parlamentben jártam tanulmányúton a Nemzetközi Nőnap apropóján. Ott gyűjtöttem adatokat, jó gyakorlatokat, amelyeket aztán a hazai helyzettel egészítettem ki.

Sok a női cégvezető - papíron
A cégstatisztikákban nem állnak rosszul a magyar hölgyek. 2014 márciusában Magyarországon a cégtulajdonosok közel 40 százaléka, míg a cégvezetők 33 százaléka nő - áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő üzleti információszolgáltató elemzésében. Utóbbi kategóriában megyei bontásban a főváros vezet (35 százalék), míg Győr-Moson-Sopron megyében (30,6 százalék) a legkisebb a képviseletre jogosult női vezetők aránya. Persze aztán ahogyan haladunk a nagyobb cégek topmenedzseri szintjei felé, úgy lesz egyre kevesebb hölgy. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok igazgatóságaiba már csak elvétve jutnak be.

Kevesen vannak jelen a magyar politikában
A hazai törvényhozásban 8 százalék a nők aránya, ami az egyik legalacsony mutató az európai parlamentekben (a választások után sem nő jelentősen az arány). A brüsszeli Európai Parlamentben 36 százalék a női mutató. A 28 tagország képviselői közül a finnek és a dánok járnak az élen (50 százalék felett), míg a magyar EP-képviselők 36 százaléka hölgy.
A végrehajtó hatalom csúcsaira is egyelőre kevesen jutottak fel. Az EU 28 tagországa közül négyben nő a kormányfő: Németországban, Dániában, Lettországban és Szlovéniában.

Kevesebben dolgoznak
A 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 54 százalék, ami 22 éves csúcsot jelent. Igaz ugyan, hogy még így is jelentősen elmarad a férfiak 66 százalékos arányszámától. Munkanélküliségi rátában is a férfiak állnak jobban (8,6 ), mint a hölgyek (9,2 százalék).

Húsz százalék a bérhátrány
Az utóbbi napokban több felmérés is napvilágot látott a női és a férfi fizetések közötti különbségről. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 20,1 százalék a differencia, ami két százalékpontos növekedést jelent egy év alatt és közel 4 százalékponttal magasabb az EU 16,4 százalékos átlagánál. Az EU számai szerint Szlovéniában a legkisebb (2,5 százalék), míg Németországban a legnagyobb a bérkülönbség (22 százalék) a férfiak javára.
Kifejezetten Magyarországon vizsgálta a nemek közti bértrendeket a Workania.hu állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu oldal. A felmérés készítői 21 százalékos bérhátrányt állapítottak meg. A férfiak bruttó átlagfizetése 220.000 forint volt, míg a nőké 173.400 forint.
A legnagyobb differencia a felsővezetők között mutatkozott, ahol a nők átlagosan 26%-kal kerestek kevesebbet férfi kollégáiknál, a középvezetők esetében 18% a lemaradás. A diplomás, de nem vezetői munkakörben dolgozó munkavállalók esetében 16% a bérszakadék, az adminisztratív munkakörök esetében pedig 12%.

Sokan munkahelyi szexuális zaklatás áldozatai
Sokkoló statisztika látott a héten napvilágot az Európai Parlamentben. A 15 évesnél idősebb nők 33 százaléka tapasztalt legalább egyszer saját bőrén testi és/vagy szexuális erőszakot – derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) friss jelentéséből. A kutatás az eddigi legnagyobb, mind a 28 tagországot lefedi, 42 ezer nő megkérdezésén alapul. A nők 43 százaléka pszichés erőszaknak is ki volt téve, 5 százalékot megerőszakolták. Szexuális zaklatásról 55 százalék számolt be. Utóbbinál minden harmadik eset a munkahellyel kapcsolatos: a főnök, a kolléga, a beosztott vagy az ügyfél áll mögötte.

Mit lehet tenni a nők helyzetbe hozásáért?

Kvóta felállítása. Azaz hatalmi szóval a nemek közötti minimális arányszámok meghatározása nem csupán a politikában, hanem a gazdaságban, a nagy cégek igazgatóságaiban. Éles vita zajlik Európában a kérdésről. A baloldali és a zöld pártok ebben látják a jövőt, a jobboldaliak ódzkodnak tőle. A kvótapártiak előtt a norvég példa lebeg, ahol 2003-ban vezették be a minimális, 40 százalékos arányszámot a nagyvállalatok vezetésében és ez a női menedzserek előretörését hozta.

Vállalati jelentés a bérekről. Érdemes szem előtt tartani, hogy a férfi-női átlagbérek közti különbség még nem feltétlenül utal diszkriminációra. Sok országban a nők a rosszabbul fizető iparágakban, nem teljes munkaidőben és nem vezetői pozícióban dolgoznak. Tehát bérük nem nemük, hanem más tényezők miatt alacsonyabb (utóbbiban is lehet azonban diszkriminációs elem). Problematikus ugyanakkor, ha cégen belül ugyanazt a munkát végző férfi és nő között van keresetkülönbség. Éppen ezért Belgiumban 2012-ben olyan törvényt fogadtak el, amely kötelezi a vállalatokat kétévente a bérstruktúra összehasonlító elemzésére. Ausztriában pedig a 150 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadónak olyan fizetési riportokat kell készíteniük, amelyben bemutatják fair bérezési gyakorlatukat.

A kisgyermekes anyukákat segítő kezdeményezések. Például az állam részéről a minél zökkenőmentesebb munkahelyi visszatérés segítése a bölcsődei férőhelyek bővítésével. Minta lehet a tehermegosztás ösztönzése. Norvégiában az apának is jár gyermekgondozási idő (apa-kvóta) az apa például 14 hétig otthon maradhat a kisgyermek születése után. Segíthet a munkaadó is családbarát intézkedésekkel: rugalmas munkaidővel, célzott cafeteriatámogatással (például iskolakezdési támogatás), részleges távmunkával, a gyesen levő anyukákkal való kapcsolattartással.

Női klub szervezeten belül, mentorolás. Akadnak multinacionális vállalatok, amelyek felismerték a tehetséges nőkben rejlő üzleti előnyöket. A GE például Női Hálózatot működtet a vállalaton belül. A hölgyek rendszeres találkozók, tréningek keretében fejlesztik önmagukat, egymást és már vezetői posztra jutott mentor segítségével készülnek fel a vezetői pozícióra.

Zaklatás esetén irány az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Akit bármilyen sérelem ér munkahelyén vagy álláskeresőként neme, vallása, faji, nemzetiségi hozzátartozása miatt, az az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést. Az EBH ezt követően kivizsgálja az ügyet. Több millió forintos pénzbüntetés is lehet a zaklató munkahelyi vezető büntetése.

Karrierépítő és önérvényesítő tréningek nőknek. Azt még a nőjogi szervezetek képviselői is hangsúlyozzák, hogy az államon, az EU-n és a munkaadókon kívül l az érintettek is tehetnek helyzetük javításáért. Sok női álláskereső nem elég rámenős a bértárgyaláson, félénk a munkalehetőségek felkutatásában, nem keresi a kapcsolatot szakmabeliekkel, üzleti vagy politikai döntéshozókkal. Pedig ezek még fontosabb készségek, mint a diploma megszerzése, a nyelvtudás vagy a szakmai tapasztalat. Mivel senki sem születik ügyes karrierépítőnek, ezt is meg kell tanulni.

Végezetül hadd kívánjak minden kedves női olvasómnak teljes szívből Boldog Nőnapot!

Karácsony Zoltán

8 Tovább

Mit hozhatsz ki egy állásbörzéből?

Még csak február van, a diplomás álláspiacon máris itt a tavasz, amely hagyományosan az állásbörzék szezonja. Mától április végéig a munkaadók Győrtől Debrecenig 15 egyetemi, főiskolai karrierfórumon vadásszák a tehetségeket, és ezen a héten rendezik a felsőoktatástól független HVG Állásbörzét is (utóbbiról élőben a Twitteren ITT tudósítok szerdán). Mit lehet kihozni álláskeresőként mindebből?

„Javaslom, menjen fel weboldalunkra, ahol minden állásajánlatunk megtalálható”
„Kérem, regisztráljon céges weboldalunk ’Karrier’ szekciójában, ahová feltöltheti önéletrajzát és ahol pályázhat állásainkra.”

Aki jártak már állásbörzén, számára ismerősek ezek a mondatok. Így hangzanak ugyanis a standok mögött álló, makulátlanul felöltözött, mosolygó, illatfelhőben úszó munkaadók sablonválaszai. Amikor a harmadik standnál is ugyanezt hallja az érdeklődő, már dörmögi is maga elé az „Ezért felesleges kijönni” mondatot, aztán egykedvűen veszi az irányt a büfé, majd a kijárat felé.

Ne tegyétek!

Egy állásbörzéből sokkal többet ki lehet hozni ezeknél a közhelyes válaszoknál. Csak megfelelő hozzáállással és felkészültséggel kell a helyszínre érkezni.

 

Kiket várnak az állásbörzéken?

Az egyetemi, főiskolai rendezvényeken a még tanulókat vagy éppen diplomázókat. A HVG Állásbörzéjén frissdiplomásokat, és néhány éve végzett szakembereket.

 

Mi a helyes álláskeresői hozzáállás?

- Gondold át, hogy milyen munkakörök jöhetnek szóba, mire érzed magad alkalmasnak. Ha ezt letisztázod (akár ismerősök, tanácsadók segítségével), máris előrébb tartasz. Sok álláskereső úgy lép oda a standhoz, hogy "közgazdász vagyok, milyen állást tudnak nekem ajánlani?"

- Nézz utána még a rendezvény előtt, mely cégek lesznek jelen, milyen állásokat kínálnak. A kiállító cégek listáját a rendezvények weboldalán megtalálod. Ha nincs fent, hívd fel a szervezőket. (Ez már proaktív hozzáállás, de versenyelőnyt jelent)

- Válaszd ki azokat a munkaadókat, amelyeket feltétlenül fel akarsz keresni. Nézz utána néhány alapadatnak még otthon (mivel foglalkozik, iparág, cégnagyság, termékek). Kellemetlen úgy kezdeni a standnál a beszélgetést, hogy "maguk mivel is foglalkoznak?"

- Ugyan sok esetben már elektronikus formában kérik a pályázati anyagot, azért néhány papír CV-t vigyél magaddal. Csak akkor add le, ha helyben gyűjtik és később nem lehetséges pályázni. Máskülönben a helyben kapott infók alapján a cégre és pozícióra írt önéletrajz erősebb)

Milyen cégek járnak állásbörzére?

A nagy budapesti állásbörzék (HVG, Corvinus, BME) elsősorban a nagy, multinacionális vállalatok toborzási terepei. Itt autóipari, gépipari, informatikai, pénzügyi cégek keresik a legtöbb új munkavállalót.  A vidéki főiskolákon, egyetemeken már megjelennek a helyben működő nagyvállalatok, állami cégek is. Kkv-k viszont elvétve. Nekik nincs akkora kapacitásuk, hogy megszervezzék az állásbörzés jelenlétet és akkora számban nem is keresnek új munkaerőt, hogy ez megérje nekik.

Megtalálhatóak még a börzéken a HR-szolgáltatók – személyzeti tanácsadó, munkaerőkölcsönző cégek állásportálok, képző intézmények is.

 

Miért jönnek a kiállítók?

- Új munkatársra van szükségük.

- Önéletrajzokat gyűjtsenek, adatbázist frissítsenek. Akadnak kiállítók, amelyek későbbi kereséseikhez vagy a CV-adatbázis minőségének javítása miatt látogatnak ki. (Például személyzeti tanácsadóknál előforduló motiváció) 

- Építsék munkaadói márkájukat. Főként nagy multi cégekre jellemző, hogy az állásbörzére reklámrendezvényként tekintenek. Nem csupán termékeiket mutatják be a standok mögött, hanem vonzó munkaadóként jelennek meg. Hogy a legjobb álláskeresőket ők szerezzék meg.

- Ügyfeleket szerezzenek. Ide elsősorban képző intézmények vagy szolgáltatók (OKJ-s tanfolyamokat., külföldi tanulást, nyelvtanulást, karriertanácsadást kínáló cégek) tartoznak, amelyek nem ajánlanak állást.

Próbáld meg a kinézett kiállítókat ez alapján osztályozni. Ahol a fókusz az új munkatársak felvételén van, ott érdemes ütni a vasat és azoknál a standoknál kell több időt tölteni.

Mérd fel azt is, hogy kik jöttek el az adott cégtől. Nem mindegy, hogy egy hostessel, a HR-asszisztenssel, a szakmai részleg képviselőjével vagy magával a döntéshozóval beszélgetsz.

Mit lehet álláskeresőként kihozni egy állásbörzéből?

- Információgyűjtés. Ez az a fórum, ahol rövid idő alatt sok munkaadóval el lehet beszélgetni. Felmérhetőek az elvárások, a körülbelül kereshető fizetés, a kiválasztás menete, a várható munkakezdés. Nézz be néhány érdekesnek tűnő cég előadására.

- Önéletrajz javítása, állásinterjúra készülés. Több ingyenes szolgáltatás elérhető állásbörzéken. Ilyen például a CV-írási tanácsadás, amelyen tanácsadói segítséggel javítható az önéletrajz. A másik ilyen a próbainterjú, amelyen szintén HR-szakértővel lehet egy állásinterjús helyzetet szimulálni. Hasznos lehet a pályázási fotókészítés is.

- Szakmai gyakorlatra pályázás, diplomamunkaírás kipuhatolása. A felsőoktatási börzéken mindkettő top téma.

- Pályázás elindítása. A standoknál leadható a pályázati anyag. Ahová személyzeti döntéshozó is eljön, ott pedig egy jó fellépéssel még az interjúra való behívás is elérhető.

Ne várj gyors sikert! Nem fogsz állással távozni. Ha azonban felkészült, udvarias, érdeklődő és proaktív vagy, közelebb kerülsz egy új lehetőséghez.

Állásbörzék a következő hetekben

Február 25. Budapesti Gazdasági Főiskola („Külker”)

Február 26-27. HVG állásbörze (Budapest, Syma csarnok)

Március 5-6. Budapesti Corvinus Egyetem - KarrierExpo

Március 12-13.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Március 21. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Március 26. Szegedi Tudományegyetem

Március 26-27. ELTE ÁJK Jogász Állásbörze (Budapest)

Április 2. Szent István Egyetem (Gödöllő)

Április 2. Miskolci Egyetem

Április 2. Budapesti Gazdasági Főiskola (PSZK)

Április 8-9. Széchenyi István Egyetem (Győr)

Április 16. Általános Vállalkozási Főiskola (Budapest)

Április 16. Kecskeméti Főiskola

Április 24. Debreceni Egyetem

Április 25. Zsigmond Király Főiskola (Budapest)

Április 28.-29. Pécsi Tudományegyetem

Szolgálati közlemények:

Szerdán (és valószínűleg csütörtök délután) kint leszek a HVG Állásbörzén. Élőben Twitteren tudósítok az eseményről. Ezen a linken követhettek.

A Klubrádió Szolidaritás műsorában is megosztottam néhány gondolatot az álláskeresésről. Március 3-án délután lesz hallható.

0 Tovább

Mi dönt állásinterjún?

E kérdés gyakran felmerül, ha az álláspályázat sikere vagy kudarca kerül terítékre. Válaszból nincs hiány: szaktudás, nyelvtudás, munkatapasztalat, bérigény, szimpátia... Fontos mindegyik, de ennél többről, másról van szó. Úgy látom, hogy a munkavégzés mikéntje, a feladatokhoz és a munkaadóhoz való hozzáállás az igazán döntő. Melyek is ezek a készségek?  

Eredetileg mai posztomban a 2014-es felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő (február 15.) kapcsán szerettem volna útravalót adni leendő egyetemistáknak, főiskolásoknak. Azonban tavaly februári, hasonló témájú írásomat átolvasva, úgy láttam, nagyon mást nem tudok most sem javasolni. Így ajánlom olvasóimnak azt a posztomat ("Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?"), amely ITT elérhető.

Mai posztom azonban talán a mai 18-20 éveseknek is szól. Ahogyan mindenkinek, aki szeretne a számára legjobb munkahelyre bejutni.

Sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés, mi alapján dől el, kit választ a munkaadó egy-egy kiválasztás során. Hadd hívjam fel a figyelmet most olyan készségekre, amelyekről kevesebb szó esik, pedig szerintem itt van a kutya elásva.

Megbízhatóság, lojalitás. A munkavállaló pótlása nem olcsó. Ráadásul aki elmegy, az viszi magával az ott megszerzett tudást. Még konkurenciatilalmi megállapodás esetén is egy idő után a humán befektetés a versenytársnál landolhat. Éppen ezért a munkaadó hosszú távra tervező, hűséges, etikus pályázókat keres. Warren Buffett amerikai multimilliárdos, befektetési guru is így gondolja. Egy idézet tőle: „Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged.”

Eltökéltség / önmotiváció. Több mint tízéves álláspiaci szemlélődésem alapján azonban azt mondom, hogy ez a legfontosabb. Ha a munkaadó látja a tüzet a pályázó szemében, hogy interjú alatt szinte felrobban a tárgyaló a jelölt tettvágyától, az (szinte) mindent visz. Még néhány hiányosságot is elhomályosít.

Kommunikációs képesség. Szinte minden ügyfélkapcsolattal járó hirdetésben szerepel ez a kitétel. Ennek ellenére akad tévhit. A jó kommunikáló ember nem „dumagép”, aki lyukat beszél az ember hasába. Éppen ellenkezőleg: felméri a helyzetet (meghallgatja partnere igényét, problémáját), majd erre megfelelő megoldást kínál, világos, bizalmat gerjesztő módon.

Terhelhetőség, energia. Álláshirdetésben olvasva sokan hajlamosak ezt a rendszeres túlórázással vagy a kizsákmányolással összemosni. Nem vitatom, akadnak ilyen cégek is. Én inkább azt hangsúlyoznám, hogy minden munkahelyen vannak hajtósabb időszakok, amikor a határidők nyomása alatt kell magas szinten teljesíteni. Ez megfelelő energia mozgósítása nélkül nem lehetséges.

Felelősségvállalás, döntésképesség. Cégkultúrától függ ennek szerepe. Egyszemélyes irányítású, „végrehajtó” szervezeteknél nem annyira szempont. Ahol azonban lapos a struktúra és / vagy nagy egy-egy munkatárs belső döntési szabadsága, ott fontos tényező.

Csapatban dolgozás képessége. Ez a skill nem feltétlenül vezetési készséget jelent.  Inkább egymás segítését, a tudás megosztását, a közös célért küzdést, egymás munkájának kiegészítését. A magányos harcosok kora ugyanis a modern szervezetekben lejárt. Állásinterjún e tekintetben szempont a csapatba illeszthetőség is. Tehát a jelölt mennyire illik be a munkahelyi közegbe.

Tanulási képesség. Hihetetlen mértékben változik a munkához szükséges tudás. Amit az ember az egyetemi vagy a szakképző iskola padjában megtanult, sokszor nem elegendő a munkahelyen. A munkaadó azt a jelöltet keresi, akit a lehető leggyorsabban vetheti be a mély vízbe és aki folyamatosan képes frissíteni ismereteit.

Rugalmasság. Manapság már nincsenek kőbe vésett munkakörök, a feladatok köre is változhat. Azoknak jobbak az esélyeik, akik ezekhez képesek alkalmazkodni. Akik természetesnek - és veszély helyett esélynek - fogják fel a változást.

Asszertivitás. Határozott, rámenős, érdekérvényesítő, de nem agresszív viselkedést jelent. Az ilyen munkavállaló nem erőből, hanem racionálisan érvelve képes az akarat keresztülvitelére szervezeten belül és kívül. Nagy piaci versenynek kitett vállalatoknál, értékesítőknél döntő képesség.

A Facebookon ITT vagyok megtalálható, weboldalam pedig ITT van.

0 Tovább

Így építsd szakmai kapcsolataidat

Az utóbbi hónapokban sokat foglalkoztam a kapcsolatépítés témakörével. Vallom azt, hogy egy jobb állás megszerzésének nagyon fontos tényezője, hogy ki, milyen erős a networkingben. Rengeteg tévhittel is találkoztam azonban ezzel kapcsolatban. Mostani posztommal megpróbálok néhányat eloszlatni és egy szerintem hasznos szemlélelet bemutatni.

„Jó állást csak kapcsolatok útján lehet szerezni Magyarországon”

Ez a kijelentés már-már közhely. Sokszor hallom ezt azoktól, akiket kudarcok értek az álláskeresésben vagy elégedetlenek a munkahelyükön. Hogy igaz-e ez a megállapítás? Természetesen ebben a formában nem, mert publikus álláshirdetésekre pályázva is nagyszerű karriereket lehet építeni.

Az is egyértelmű azonban, hogy az állások jelentős részét nem hirdetések útján tölti be a munkaadó.

Javaslom, gondolkodjunk a munkaadó szemével. Ha megüresedik egy pozíció, hol kezd el sok vezető keresni? Többnyire ismeretségi körében. A döntéshozók megkérdezik barátaikat, kollégáikat, tudnak-e valakit ajánlani. Ez ugyanis nem kerül semmibe, és az ismerősök jó eséllyel olyasvalakiket ajánlanak, akiket jól ismernek és valószínűsítik, hogy beleillenek a cég profiljába, munkakultúrájába. Nagyon sok szervezetnél így zajlik a keresés első szakasza.

Multi cégek erre már rendszert is fejlesztettek munkatársaik körében. Az a kolléga, aki olyasvalakit javasol egy üres pozícióra, akit felvesznek és beválik (túléli a próbaidőt), annak pénzjutalom jár.

Hogy mi ebből a tanulság az álláskeresők részére?

- Az álláskeresést már akkor el kell kezdeni, amikor van munkánk és nem is gondolunk a váltásra
- Tudatosan építeni kell kapcsolatrendszerünket egész életünk folyamán
- Azokat találják meg ajánlás útján, akik szem előtt vannak és ismertek szakmai erősségeik
- Jó hír, hogy a networkingbe sosem késő beevágni, ám időbe telik és sokszor hosszú ideig nincs látható eredménye.

Melyek a networking legfontosabb elemei?

1. Gondold át, hogy kiket szeretnél megismerni és őket hol tudod elérni.  Fontos, hogy szelektálj és célzottan keresd az új ismerősöket. Nézd meg az interneten vagy kérdezz utána, melyek a mértékadó szakmai rendezvények, keress rá, hogy egy-egy számodra érdekes döntéshozó vagy szakmabeli hol érhető el.

2. Légy nyitott a szabadidődben is. Bármilyen hobbi, szabadidős, karitatív tevékenység összehozhat érdekes emberekkel. Ugyan ez a kapcsolat az adott tevékenységről szól, de azért az is szóba kerül, ki, mivel foglalkozik.

3. Szánj rá időt. Ha van munkánk, hajlamosak vagyunk kihagyni a kapcsolatépítést a napirendünkből. Mert nem sürgős és nem történik semmi, ha nem foglalkozunk vele. Nem célravezető stratégia. Vezethetsz naplót is arról, hogy mit tettél egy-egy hónapban a témában (hol voltál, kikkel ismerkedtél meg).

4. Szánj rá pénzt. Sajnos a kapcsolatépítés nincs ingyen (közlekedés, fogyasztás, részvételi díj, szervezés).

5. Fogalmazd meg magadban, hogy ki is vagy pontosan a munkaerőpiacon. Legyen egy fél perces bemutatkozó szöveged, amelyet egy új kapcsolatnak először el fogsz mondani. Ebben mindenképpen legyen benne, miben tudod őt segíteni és milyen értéket teremtesz munkahelyeden. Nem kell közhelyeket puffogtatni, inkább arra figyelj, hogy új ismerősöd el tudjon helyezni a világban.

6. Legyen nálad mindig névjegykártya. Akadnak, akik szerint ez már ódivatú műfaj. Javaslom, ezt ne hagyd ki. Még ha nincsen munkahelyed, akkor is nyomtass magadnak egy dizájnosat.

7. Légy bátor. Ügyelj arra, hogy egy-egy rendezvényen ne csak az eddigi ismerősökkel beszélj, hanem lépj ki komfortzónádból. Bárkit megszólíthatsz.

8. Légy érdeklődő és udvarias. Bárkivel is kezdesz el beszélgetni, legyenek kérdéseid, keress kapcsolódási pontokat és magadról is beszélj.

9. Szólj hozzá konferencián. Ha van véleményed, állj fel, mutatkozz be mindenki előtt és mondd el a véleményedet. Utána könnyebb lesz bárkihez is odalépni.

10. Ajánld fel segítségedet, ne kérj először. Itt rontják el sokan a networkinget. Ahelyett, hogy a másik igényeire fókuszálnának, a saját maguk kérésével hozakodnak elő.  Hosszú távú kapcsolat csak a kölcsönös előnyökön alapulva működik.

11. Legyen utókommunikáció az első találkozó után. Ha valakivel találkoztál, akkor 24 órán belül küldj neki egy frappáns visszajelzést. Ebben leírhatod, hogy örültél, hogy megismerkedtetek, reagálhatsz a beszélgetés közben felmerült megválaszolatlan kérdésre, jelezheted még egyszer, miben tudod őt segíteni. Ha a LinkedIn közösségi oldalon megtalálod, akkor ismerősnek bejelölheted.

12. Ápold kapcsolataidat. Bizonyos időközönként ülj le fontos partnereiddel beszélgetni, emailben is küldhetsz számukra hasznos infókat. Persze elképzelhető, hogy nem mindenkivel működik a kapcsolatápolás. A lényeg: próbálkozz, de ne legyen kényszeredett.

13. Ha megkeresnek kéréssel, mindig légy készséges. Akárki is ír, hív szakmai kapcsolataid közül, jelezz vissza, próbálj meg segíteni. Ha nem tudsz, akkor is jelezd, kinél lenne érdemes érdeklődni. Pozitív hozzállással erősítheted együttműködéseteket.

14. Mozgasd a kapcsolatrendszeredet. Ajánld ismerőseidet egymásnak, ha valaki segítséget kér. Nagyon hatásos és látványos módja kapcsolatrendeszered erősítésének. Ráadásul ez neked nem is kerül semmibe. Ehhez persze ismerned kell kontaktjaidat, ki, miben tud a másik hasznára lenni.

15. Építs saját klubot. Aki erősnek érzi magát a szervezésben, és a munkájában is fontos új ügyfelek megismerése, megpróbálkozhat saját klub szervezésével. Ennek előnye, hogy nálad futnak össze a szálak, és te tudod a klub adta előnyöket legjobban kihasználni.

16. Legyen hiteles internetes megjelenésed. Sokan megnézik az új kontakt adatlapját a Facebookon vagy a LinkedIn-en. Ügyelj arra, hogy az általad sugallt kép és az adatlap megjelenése ne legyen ellentmondásban.

17. Légy jóban a fejvadászokkal. Vezetői pozícióban vagy hiányszakmában dolgozóknak érdemes felvenni a kapcsolatot velük. A fejvadászok ugyanis sokszor nem hirdetésben, hanem a direkt megkeresés módszerével dolgoznak. Aki bent van az adatbázisukban, esetleg személyes interjún is volt náluk, őt nagyobb eséllyel keresik meg megbízás esetén.

Senki sem születik profi netwörkernek. Én most sem vagyok az. De azon vagyok, hogy jobb legyek. A legfontosabb a megfelelő hozzáállás és az, hogy vágj bele.

Kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu mailcímen vagyok elérhető.

A Facebookon ITT vagyok megtalálható, weboldalam pedig ITT van.

0 Tovább

Így kezeld a telefonos megkeresést

Az álláskeresésről szóló írásos zöme az írásos pályázat (CV, motivációs levél) és az állásinterjú körül forog. Akad azonban egy harmadik műfaj, amely kevesebb figyelmet kap, pedig legalább olyan fontos. A telefonos kommunikáció. 

Egy tudatos karrierépítőnek ezt is gyakorolnia kell, ebben is meggyőzőnek kell lennie. Saját tapasztalatból írom ezt. Buktam már el munkát ügyetlen telefonos kommunikáció miatt. És elvetettem emiatt ígéretes pályázót, amikor nekem kellett felvenni új kollégát.

Először tisztázzuk, mikor is csörrenhet meg a telefon.

1. Ha konkrét állásra pályáztál

2. Ha állásportálok, személyzeti tanácsadó cégek adatbázisában helyezted el önéletrajzodat

3. Ha felhív a fejvadász, és érdeklődik váltási szándékaidról

4. Ha ismerősöd ajánl egy állásra

Miért hív az állás meghirdetője?

Az első eset kicsit különbözök a többitől, hiszen itt aktív álláskereső vagy, aktuális állásért harcolsz. Ebben az esetben a munka meghirdetője négy célból hívhat:

- első benyomást akar szerezni rólad

- pontosítani szeretné az önéletrajzban nem egyértelmű vagy nem szereplő információkat

- tesztelni szeretné egy-egy képességedet (például nyelvtudás)

- időpontot akar megbeszélni személyes interjúra

Legyen a fejedben, hová is pályáztál

Fontos, hogy legyél tisztában azzal, hogy milyen munkákra adtad be a jelentkezésedet. Vezess akár álláskeresői naplót. Kínos, ha fogalmad sincs, hogy milyen munkaadóról / állásról van szó.

Készülj rá

Ha éppen dolgozol és nagyon kellemetlen lenne, ha állás ügyben munkaidőben keresnének, akkor írd bele az önéletrajzba, hogy mikor kereshetnek telefonon. Ha nem akarod a másik felet korlátozni (például, hogy csak este 6 után hívhat), akkor gondold át, hogyan kezelsz egy ilyen hívást munkaidőben. (Megoldás lehet, ha el tudsz vonulni az irodában vagy egy udvarias fordulattal jelezheted, hogy visszahívnád őt és telefonszámot kérsz.)

Ha rosszkor érkezik a hívás (kollégák között vagy, tömegközlekedési eszközön utazol), akkor jelezd, mikor lenne jó vagy ígérj visszahívást. Azért sem érdemes erőltetni a beszélgetést ilyen helyzetben, mert komfortzóna hiányában te sem teljesítesz jól.

„Mosolyogjon” a hangod bemutatkozáskor

Ahogyan minden területén az életnek, itt is mély nyomot hagy az első benyomás. Persze egy ismeretlen számról érkező hívás esetén nehéz beazonosítni, melyik is jöhet munkaügyben, érdemes udvariasan kezelni minden hívást. Az egykedvű „Hallo!” helyett köszönj mosolyogva (ez érződik a telefonban), te is mondd a nevedet, mutatkozz készségesnek.

Legyél határozott és motivált

Konkrét állásra jelentkezésnél különösen fontos, hogy a munkaadó érezze azt, hogy tényleg akarod az állást. Legyél határozott, eltökélt, a „háááát, nem is tudom”, jónak tűnik, de” hozzáállás sokat ront a helyzeten.

Ne kerülj ellentmondásba

Ha az önéletrajz pontosítása kerül szóba, akkor fontos, hogy az általad elmondottak és a beadott CV ne legyen ellentmondásban egymással. Ha valamit kozmetikáztál az önéletrajzban, akkor szóban is legyél konzekvens. J

Ne bújj ki a tesztelés alól

Előkerülhet a fizetési elvárás kérdésköre. Meg lehet próbálni hárítani („a pozíció pontos ismeretében tudok erre válaszolni”), de ha ragaszkodnak hozzá, akkor valamekkora összeget mondani kell. Főleg, ha az álláshirdetésben kérték, te pedig nem írtál semmit.

Mit tegyél, ha a munkaadó nyelvtudást szeretné tesztelni? Ha nagyon szét vagy esve, akkor kérhetsz külön időpontot. Ha gyakorlott nyelvhasználó vagy, akkor válthattok idegen nyelvre (ez elég meggyőző lépés a részedről).

Legyél rugalmas időpont ügyben

Állásinterjú-időpont ügyben próbálj rugalmas lenni és alkalmazkodni a másik félhez. Ha nem jó egy időpont, javasolj kettőt.

Megkeresés pályázás nélkül: ne mondj azonnal nemet

A másik három opciónál (CV feltöltése adatbázisba, fejvadász direkt megkeresése, ismerős általi ajánlás) persze nem elvárás, hogy képben legyél a munkaadóval.

Itt a legfontosabb az udvariasság mellett az érdeklődő, nyitott hozzáállás. Ne mondj azonnal nemet. Inkább kérdezz a munka jellegéről, a felelősségi körről. Ha érdekesnek tűnik, akkor találkozz az állás meghirdetőjével vagy a közvetítővel. Ha nem is lesz belőle új állás, a személyes találkozások alkalmával sok fontos információ gyűjthető és az ismeretségnek később is hasznát veheted.

Karácsony Zoltán

Kérdéseitek a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom.

Weboldalam ITT elérhető.

0 Tovább

15 motiváló gondolat a karrierépítéshez

Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak! Úgy gondoltam, indítsuk az évet néhány karrierbölcsességgel. 15 tanulságos gondolatot gyűjtöttem össze. Számomra az alábbi mondatok üzenete: a legfontosabb a megfelelő célkitűzés és hozzáállás. Merjük az álláskeresésben és a munkában is vágyainkat megfogalmazni, merjünk kilépni a komfortzónánkból, merjünk hibázni, és azokból tanuljunk. Ha így állunk hozzá a karrierépítéshez, akkor a többi jön magától.   

1. Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, és soha életedben nem kell dolgoznod – Konfuciusz (Kr.e. 551-479) Kína egyik legjelentősebb filozófusa.

2. Ha nem úgy ébredsz reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod – Mike Wallace (1918-2012) amerikai televíziós személyiség, újságíró.

3. Két lehetőség van karriert építeni. Vagy tényleg elérsz valamit, vagy azt állítod magadról, hogy elérted. Az első utat javaslom, mert itt kisebb a konkurencia – Danny Kaye (1913-1987) amerikai színész, énekes, humorista.

4. Az életben nincs biztonság, csak lehetőség – Mark Twain (1835-1910) amerikai író, humorista.

5. Tartsd távol magadat azoktól, akik kicsinyíteni akarják ambíciódat. A kis emberek mindig ezt csinálják. Az igazán nagyok viszont elhitetik veled, hogy te is naggyá válhatsz - Mark Twain.

6. A legnagyobb gyengeségünk, hogy feladjuk. A legbiztosabb út a sikerhez, hogy próbálkozunk még egyszer - Thomas A. Edison (1847-1931) amerikai feltaláló és üzletember.

7. Nem tudom megmondani a siker receptjét. Azt viszont el tudom mondani, hogy mi vezet kudarchoz: ha mindenkinek meg akarsz felelni - Herbert Bayard Swope (1882-1958) háromszoros Pulitzer-díjas amerikai újságíró.

8. Aki minden célját elérte, valószínűleg túl alacsonyra tette a lécet – Herbert von Karajan (1908-89) világhírű német karmester.

9. Az esély a felkészült elmét választja. Minél többet gyakorolsz, annál szerencsésebb leszel – Richard Branson (1950-) angol sikervállalkozó, befektető.

10. Az őszinte kudarc nem szégyen. A sikertelenségtől való félelem, az a szégyen – Henry Ford (1863-1947), amerikai gyáriparos, a Ford autógyár alapítója.

11. Ne a hibákat keresd, hanem a megoldásokat - Henry Ford.

12. Több mint 9 ezer dobást elrontottam. Közel 300 meccset elveszítettem. 26-szor én dobtam el a labdát az utolsó másodpercben és sikertelenül. Kudarcok sora ért pályafutásom folyamán. És ez az, amiért sikeres lettem – Michael Jordan (1963-) hatszoros NBA-bajnok kosárlabdázó.

13. A siker jó döntések eredménye. A jó döntések tapasztalat eredménye. A tapasztalat rossz döntések eredménye – Antony Robbins (1960-) amerikai life coach (életvezetési tréner).

14. Három tulajdonságot keress a pályázókban: a tisztességet, az intelligenciát és az energiát. Ezek közül a legfontosabb a tisztesség, mert akiben ez nincs meg, az a másik kettővel megöl téged. – Warren Buffett (1930-) amerikai befektetési guru.

15. Csak annak a tanácsadónak higgyél, aki járt ott, ahová te igyekszel -  egy magyar topmenedzser (utóbbi saját gyűjtés, nevet felhatalmazás híján nem írhatok).

2014-ben is kérdés esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu mailcímen vagyok elérhető.

Weboldalam erre a linkre kattintva érhető el. A Facebookon itt vagyok megtalálható.

1 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)