A minap kaptam egy érdekes kutatást az Adecco munkaerő-közvetítő cégtől. 17 ezer álláskereső és 1500 munkaadó osztotta meg a véleményét a világ több mint 20 országából (Magyarországról is) arról, hogyan használja a különféle közösségi oldalakat az álláskeresésben illetve az új munkaerő megtalálásában. A fő üzenet: a közösségi média előretör, elsősorban a Facebook és a LinkedIn, ehhez pedig álláskeresőként alkalmazkodni kell.

 

Az Adecco tanulmányából megállapítható, hogy 2013-ban a toborzási tevékenység
több mint fele (53 százalék) az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Várhatóan 2014-ben ez az arány tovább növekszik (61 százalékra).

Magyar álláskeresői szemmel

Magyarországon a nethasználók 94 százaléka használ valamilyen közösségi oldalt. Álláskeresési célra (is) 40 százalék használja a Facebookot, majd a LinkedIn következik 24, a Google+ 22 százalékkal. A többi social media 3 százalék alatti részarányt képvisel.
A médiumok közül a leghatékonyabbnak (1-5-ig értékelve a legmagasabb pontszám) a LinkedInt tartják a használók, majd szorosan a Facebook és a Google+ következik.

Mire használják a magyar álláskeresők a közösségi médiát?

Álláshirdetéseket keresnek (74 százalék)
A potenciális munkaadók oldalait keresik meg (74)
Azt olvassák el, hogy mit mondanak mások a kinézett cégről (63)
Kapcsolatépítésre (45)
Pályázásra (34)
Önéletrajz szétküldésére (33)
Saját márka építésére (32)

Ahogyan látható, a magyar közösségimédia-használók kevésbé tekintenek személyes oldalukra úgy, mint a márkaépítés eszközére. Pedig ide tartozna a szakmai csoportokhoz csatlakozás, saját írások, vélemények posztolása, szakmai újdonságok megosztása.

Milyen karrierépítéssel kapcsolatos információt tartalmaz publikus személyes oldalad? – tették fel a kutatók a kérdést. Ahogyan a válaszokból látszik, van még mit javítani annak, aki ’karriertudatos’ nethasználóként akar megjelenni.

- Személyes adatok (52 százalék)
- A profiloldalból kirajzolódó személyiség (47)
- Szakmai tapasztalat (32)
- Fotó (26)
- Hobbi (24)
- Referenciák, mások kommentjei (20)
- Saját tartalom posztolása (19)
- Szakmai elismerések, díjak (16)

Munkaadói szemmel

Itt csak magyarországi eredmények nincsenek, a kutatók tucatnyi kelet-európai (köztük magyar) és balkáni ország toborzási szakembereinek válaszait összegezték. Ettől függetlenül sok az álláskeresők számára tanulságos megállapítás.

A toborzó szakemberek számára az első számú közösségi oldal a LinkedIn (60 százalék szakmájában használja), majd a Facebook (36), a Google+ (13) és a Twitter (12) következik. Céges oldallal a LinkedIn-en 63, a Facebookon 64 százalék rendelkezik.

Minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb arányban vannak jelen a közösségi médiában.

Mire használják a toborzók a közösségi médiát?

- Álláshirdetés publikálása (72 százalék)
- A passzív jelöltek – akinek van munkája, aktívan nem keres állást, de váltásra nyitott – felkutatása (68)
- Pályázatok fogadása (61)
- Munkaadói márkaépítés (60)
- A pályázói önéletrajz „csekkolására” (60)
- A pályázó kapcsolatainak megtekintésére (55)
- A pályázó által posztolt tartalmak megtekintésére (50)
- A pályázó referenciáinak áttekintésére (49)

A toborzók számára a legfontosabb adatok egy személyes oldalon, a szakmai tapasztalat és a szakmában szerzett elismerések, díjak felsorolása. (Csak emlékeztetőül: az álláskeresők pedig éppen ezeket az adatokat „hanyagolják el” a profiloldalukon…)

Ami miatt elutasítanak

A toborzók 39 százaléka utasított már el jelöltet a személyes profiloldalon talált információk alapján. A leginkább negatív tartalom, ha valaki a munkaadójával szemben inkorrekt (nyilvánosan bírálja a céget, belsős adatokat, infókat oszt meg). Szintén a negatív tartományban található, ha valaki megosztó témában (például droghasználat) sarkos véleményt fogalmaz meg. Nem számít negatívumnak, ha magánéleti fotót (például egy fürdőruhás kép) posztolunk.

Érdekesség, hogy a cégek képviselőinek 11 százaléka bevallotta, hogy elkérte a pályázó közösségi médiás jelszavát, hogy körülnézzen profiloldalán. Álláskeresői részről a magyarok 0,5 százaléka nyilatkozott így.

Mi ebből számomra a tanulság?

- Sok más kutatás is azt mutatja, hogy a közösségi média előretör a toborzásban. Álláskeresőként ehhez alkalmazkodni kell.

- Ha nem akarsz benne részt venni, de valamikor vagy akár most állást keresel, akkor minél kevesebb információt tegyél publikussá vagy egyszerűen ne regisztrálj ezeken az oldalakon.

- Ha a közösségi médiában álláskeresési eszközt látsz, akkor figyelj arra, milyen információkat, kivel osztasz meg.

- Ha építeni is akarod a szakmai és személyes márkádat, akkor pedig készíts hosszú távú tervet. Gondold át, hol érheted el a számodra érdekes döntéshozókat, cégeket, milyen fórumokon zajlik eszmecsere. Olyan profiloldalt állíts össze, amely akár önéletrajzként is funkcionálhat. Merd leírni a véleményed, ossz meg érdekes tartalmakat és gyűjts ismerősöket. És persze gondold át, mit és hogyan közölsz privát énedből.

- Azt is érdemes átgondolni, hogy a Facebook és a LinkedIn közül mit milyen célra használsz. Akadnak, akik a Facebookot privát kapcsolatokra, a LinkedIn-t üzletire használják. Ha azonban az általad kinézett cégek, személyek inkább a Facebookon találhatóak meg, akkor ott érdemes hangsúlyosan jelen lenni.

Karácsony Zoltán